d) a szakgimnázium,
e) a szakiskola,
f) a készségfejlesztő iskola,
g) az alapfokú művészeti iskola,
h) a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
i) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
j) a kollégium,
k) a pedagógiai szakszolgálati intézmény és
l) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.”
(9) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Nevelési-oktatási intézmény az (1) bekezdés a)-j) pontja szerinti köznevelési intézmény.
(1b) Középiskola az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti köznevelési intézmény.
(1c) Középfokú iskola a középiskola és az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti köznevelési intézmény.
(1d) Iskola a középfokú iskola és az (1) bekezdés b) és g) és h) pontja szerinti köznevelési intézmény.”
(10) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Köznevelési alapfeladatot - a 19. § (3) bekezdés a) és c) pontjában és a szakképzésről szóló törvényben (a továbbiakban: Szkt.) meghatározott kivétellel - köznevelési intézmény láthat el. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, jogi személyiséggel rendelkező köznevelési intézmény - a köznevelési intézményre meghatározott szakmai szabályok szerint - az Szkt. szerinti szakképzési centrum részeként is működhet, amely önálló költségvetéssel nem rendelkezik és kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott jogok és kötelezettségek alanya lehet. Az ilyen köznevelési intézmény nyilvántartásba vételére, nyilvántartásba vett adatainak módosítására és nyilvántartásból való törlésére a szakképző intézményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(11) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (8)-(9a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A nevelő-oktató munka fejlesztése érdekében az óvodai nevelésben, valamint az általános iskolai és a középfokú nevelésben és oktatásban az oktatásért felelős miniszter a nevelés-oktatás tartalmi kérdéseire, a vezetési modellre, a nevelés- és oktatásszervezési módszerekre, a minőségpolitika, a minőséggondozás rendszerére, a tanuló heti kötelező óraszámára, ha a tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú képzés, a pedagógusvégzettségére és -szakképzettségére, valamint a működéshez szükséges feltételekre vonatkozóan egyedi megoldások alkalmazását engedélyezheti. Ebben az esetben, ha az intézmény fenntartója nem központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat, az intézményt az oktatásért felelős miniszter veszi nyilvántartásba és adja ki számára a működési engedélyt, valamint gyakorolja a törvényességi és hatósági ellenőrzési jogköröket.
(9) A (8) bekezdés szerinti engedély akkor adható meg, ha a benyújtott tanterv tantárgyi struktúrája - a Nat-ban meghatározott műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében - legfeljebb harminc százalékban tér el a Nat-ban és az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától.
(9a) A (8) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet az iskola fenntartója jogosult az oktatásért felelős miniszternek benyújtani.”
(12) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A szakgimnázium öt évfolyammal működő, művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést nevelési-oktatási intézmény, amiből négy évfolyamon közismereti oktatás és az Szkt. szerinti szakmai képzés, az ötödik évfolyamon kizárólag az Szkt. szerinti szakmai képzés folyik. A programkövetelmény alapján készített kerettanterv további egy évfolyamot határozhat meg. A szakgimnázium érettségi végzettség és az Szkt. szerinti szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, valamint szakirányú munkába állásra készít fel.
(2) Érettségi végzettséggel rendelkező tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakgimnáziumi szakképesítésre felkészítő évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a képesítő vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik évfolyamon szervezi meg. A programkövetelmény alapján készített kerettanterv további egy évfolyamot határozhat meg.
(3) A szakgimnáziumban olyan öt évfolyammal működő nevelés-oktatás is folyhat,
a) három, az Szkt. szerinti szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és az Szkt. szerinti szakmai képzést magában foglaló, szakképesítésre felkészítő évfolyam, és
b) további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam.
(4) Az Szkt. szerinti szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon.
(5) Párhuzamos oktatás kizárólag művészeti oktatásban folyhat, amelyben a tanuló az alapfokú, továbbá a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakasza és az Szkt. szerinti szakmai képzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti, az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint a nevelő- és oktatómunka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, a tanuló heti óraszáma legfeljebb negyven óra.”
(13) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/A. § (1) A sajátos nevelési igényű tanulók középfokú iskolai nevelése-oktatása céljából a szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladni nem tudó tanulók felkészítését végzi.
(2) A szakiskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti oktatás és az Szkt. szerinti szakmai oktatás, illetve szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik.
(3) A szakiskolában
a) az Szkt. szerinti szakmai oktatás a szakmajegyzékben meghatározott szakmák körében - a sajátos nevelési igény típusától függően - a képzési és kimeneti követelmények vagy a képzési és kimeneti követelmények alapján készített speciális kerettanterve szerint,
b) az Szkt. szerinti szakmai képzés a programkövetelmény alapján készített speciális kerettanterv szerint
folyhat.
(4) A szakiskolában az évfolyamok száma a szakmajegyzékben vagy a képzési és kimeneti követelmények, illetve a programkövetelmény alapján készített speciális kerettantervben meghatározott.
(5) Az Szkt. szerinti szakmai vizsgára, illetve képesítő vizsgára történő felkészítés a szakiskola feladata, amely a kötelező foglalkozások keretében történik.”
(14) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 20. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenység:)
„a) az Szkt. szerinti szakmai oktatás, a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a muzeális intézményi feladat, a sport,”
(15) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A köznevelési intézményt költségvetési szerv esetében a kincstár, a tankerületi központ vagy az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény esetében a hivatal, más esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint területileg illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóság veszi nyilvántartásba. A magán köznevelési intézmény akkor vehető nyilvántartásba és a nyilvántartásba vétele akkor módosítható, ha az oktatásért felelős miniszter szakvéleménye alapján alkalmas a köznevelésialapfeladat-ellátás megszervezésére. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri oktatási azonosító számának, költségvetési szerv esetében adószámának és oktatási azonosító számának megállapítását. A bejelentéshez csatolni kell
a) a köznevelési intézmény alapító okiratát, az állam által fenntartott köznevelési intézmény esetében a szakmai alapdokumentumot,
b) - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a köznevelési alapfeladat ellátására jogosító okiratot,
c) a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentumot,
d) a köznevelési intézmény állandó székhelyének meglétét igazoló okiratot.
(3) A köznevelési intézmény alapító okirata, illetve szakmai alapdokumentuma tartalmazza
a) a köznevelési intézmény
aa) hivatalos nevét és rövid nevét magyar nyelven,
ab) székhelyét, telephelyét,
b) a köznevelésialapfeladat-ellátással összefüggésben
ba) köznevelési alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
bb) állami köznevelési intézmény esetében főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását és a további tevékenységi körök kormányzati funkció szerinti megjelölését,
bc) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát,
bd) az önálló költségvetéssel rendelkező köznevelési intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat,
c) az alapító és a fenntartó nevét és székhelyét,
d) - az alábbiak fennállása esetén - a köznevelési intézmény
da) hivatalos nevének és rövid nevének nemzetiségi vagy idegen nyelvű megfelelőjét,
db) jogelődjének megnevezését, székhelyét,
dc) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha a köznevelési intézmény határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig jön létre.”
(16) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre és a nyilvántartásból való törléssel, a törlés napján szűnik meg. Az alapító okirat a köznevelési intézmény későbbi időponttal való alapításáról, átalakításáról, illetve megszüntetéséről is rendelkezhet, ebben az esetben a köznevelési intézményt ezen időponttal kell nyilvántartásba venni, illetve a nyilvántartásból törölni.”
(17) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy arról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a kérelem benyújtója kéri - tájékoztatja az állam által fenntartott köznevelési intézmény esetén a kincstárt, más köznevelési intézmény esetén a hivatalt, illetve a köznevelési feladatkörében eljáró hatóságot.”
(18) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a köznevelési intézményt nem az állam vagy települési önkormányzat - ideértve a helyi önkormányzatok társulását is - alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. A működési engedély akkor adható ki, ha a nem állami köznevelési intézmény
a) rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel és
b) nyilvántartásba vétele óta kevesebb mint hat hónap telt el.
(2) Az engedély kiadásával összefüggő költségeket a kérelem benyújtója viseli.”
(19) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja. A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium osztályainak minimális, maximális és átlaglétszámát a szakgimnázium (művészeti) létszámkeretei szerint kell meghatározni. Az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban a minimális osztály-, illetve kollégiumi csoportlétszámtól legfeljebb húsz százalékkal el lehet térni.”
(20) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 44/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanulmányutak nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a tanuló nevét,
b) a tanuló oktatási azonosító számát,
c) a tanuló anyja születési nevét,
d) a tanuló születési idejét,
e) a tanuló állampolgárságát,
f) a tanuló nemét,
g) a tanuló nevelési-oktatási intézményének nevét, oktatási azonosító számát,
h) a tanuló tanulói jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,
i) a tanulónevelés-oktatásának helyét,
j) a tanuló évfolyamát,
k) azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt külföldi tanulmányúton,
l) kiskorú tanuló esetén a külföldi tanulmányúthoz történő szülői hozzájárulási nyilatkozatot,
m) a tanuló nyelvi szintjét igazoló iskolai ajánlást,
n) a választott külföldi fogadó intézmény, gazdálkodó szervezet nevét,
o) az utasbiztosítás szerződésszámát,
p) a támogatói szerződés számát,
q) egyéni pályázat esetén a tanuló fizetési számlaszámát.”
(21) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 57. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat.
(5) Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, valamint bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az oktatásért felelős miniszter jóváhagyott. A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter engedélye szükséges.
(6) Az iskolai nyomtatványok - az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével - az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani nyomtatott formában, és meg kell őrizni.
(7) A kiadott érettségi bizonyítványokról az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 1. melléklet V. részében meghatározottak szerint központi nyilvántartást kell vezetni.”
(22) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 78. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni és meg kell semmisíteni. Az oktatásért felelős miniszter határozatát - indokolás nélkül - a Magyarország hivatalos lapja mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.”
(23) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az oktatásért felelős miniszter a központi fejlesztésű mérőeszközök alapján személyazonosításra alkalmatlan módon gondoskodik az általános iskola nyolcadik évfolyamán a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerinti tanulók sikeres pályaválasztást és továbbtanulást megalapozó személyes tanulói kompetenciák kötelező vizsgálatáról. A vizsgálat eredménye visszajelzést ad a tanuló számára azokról a középfokú iskolai továbbtanulási lehetőségekről, amelyek meglévő képességei alapján számára javasolhatók.”
(24) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az oktatásért felelős miniszter működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét. Ennek keretei között a köznevelési intézményben folyamatos pedagógiai-szakmai ellenőrzést szervez, amely köznevelési intézményenként ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat.”
(25) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 93/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tankönyvvé nyilvánításról és a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről a hivatal dönt.”
(26) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„c) az érettségi vizsga tekintetében
ca) az érettségi vizsga megszervezésének és lebonyolításának részletes szabályait,
cb) az érettségi vizsga általános követelményeit,
cc) az érettségi vizsgán részt vevő pedagógusok díjazását és az érettségi vizsgán való részvétellel összefüggő vizsgadíj megállapításának elveit,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(27) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 2020/2021. tanévre vonatkozóan a 45. § (2) bekezdésében foglalt főszabálytól eltérően, a szülő a kérelmét 2020. január 31-ig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez.”
(28) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 98. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, határozatlan időre alkalmazható, továbbá köznevelési szakértői tevékenységet végezhet
a) szakgimnáziumban
aa) kerettantervben az adott gyakorlati tantárgyra vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában, aki érettségi végzettséggel és mestervizsgával,
ab) népzenész- és a szórakoztatózenész-képzésben az, aki szakirányú emelt szintű szakképesítéssel,
ac) népi kézműves képzésben az, aki népi játék és kismesterségek oktatója szakképesítéssel,
b) alapfokú művészeti iskola
ba) elektroakusztikus képzésében az, aki zeneművészeti ágban szerzett pedagógus-szakképzettséggel és emelt szintű szórakoztatózenész (billentyűs) szakképesítéssel,
bb) környezet-, kézműves kultúra tanszakán, továbbá textil és bőrműves tanszakán az, aki népi játék és kismesterségek oktatója szakképesítéssel
rendelkezik.”
(29) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 99. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) Alapfokú művészeti iskolában szín- és bábművészeti ágban pedagógus munkakörben foglalkoztatható az is, aki
a) bármely pedagógus-szakképzettséggel és szakirányú továbbképzésben szerzett drámapedagógus-szakképzettséggel,
b) bábszínész-szakképzettséggel
rendelkezik.”
(30) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 99/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99/K. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Szktmód.) hatálybalépését megelőző napon hatályos 9. § (8) bekezdése szerinti óvodapedagógiai program, kerettanterv alapján működő köznevelési intézmény a 2019. december 31-én hatályos, végleges működési engedélyében, valamint az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott óvodapedagógiai programban vagy iskolai kerettantervben foglaltak szerint változatlan formában folytathatja tevékenységét mindaddig, amíg a pedagógiai programban foglaltakat nem kívánja módosítani vagy erre jogszabály nem kötelezi. Ebben az esetben a fenntartónak kezdeményeznie kell a 9. § (8) bekezdése szerinti eljárást.
(2) Az Szktmód. hatálybalépését követő 30 napon belül a köznevelési feladatokat ellátó hatóság az általa vezetett nyilvántartás alapján az oktatásért felelős miniszternek átadja az (1) bekezdés szerinti köznevelési intézmények adatait, valamint az ezekre a köznevelési intézményekre vonatkozóan utoljára megadott és végleges működési engedély kiadmányát.
(3) Az Szktmód. hatálybalépésekor működő szakképző iskolára, az ilyen szakképző iskolában folyó nevelésre-oktatásra, a szakképző iskola pedagógusára és tanulójára e törvénynek és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek az Szktmód. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 2019/2020. tanév utolsó napjáig alkalmazni kell. E rendelkezést kell alkalmazni a Köznevelési Hídprogram keretében folyó nevelés-oktatásra is.”
(31) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
1. 3. melléklete helyébe az 1. melléklet,
2. 4. melléklete helyébe a 2. melléklet
lép.
78. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
1. 4. § 12. pontjában a „többcélú” szövegrész helyébe a „többcélú köznevelési” szöveg,
2. 4. § 31. pontjában az „azon szakképzési évfolyamain, amelyeken - a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben -” szövegrész helyébe az „olyan évfolyamán, amelyen” szöveg,
3. 9. § (2) bekezdésében a „tanuló vizsgára” szövegrész helyébe a „tanuló érettségi vizsgára” szöveg, az „A vizsgára” szövegrész helyébe az „Az érettségi vizsgára” szöveg,
4. 18. alcímének címében a „többcélú” szövegrész helyébe a „többcélú köznevelési” szöveg,
5. 20. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „többcélú” szövegrész helyébe a „többcélú köznevelési” szöveg,
6. 20. § (2) bekezdésében a „Többcélú” szövegrész helyébe a „Többcélú köznevelési” szöveg,
7. 21. § (1) bekezdésében a „feladatok” szövegrész helyébe az „alapfeladat” szöveg,
8. 21. § (4) bekezdésében a „vétellel” szövegrész helyébe a „vétellel, a nyilvántartásba vett adatok megváltozásával és a nyilvántartásból való törléssel” szöveg,
9. 21. § (11) bekezdésében az „az érettségi vizsgaszabályzat, az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály,” szövegrész helyébe az „az érettségi vizsgáról szóló jogszabály, az érettségi vizsga vizsgakövetelményei,” szöveg,
10. 22. § (2) bekezdésében a „Többcélú” szövegrész helyébe a „Többcélú köznevelési” szöveg,
11. 26. § (4) bekezdésében a „többcélú” szövegrész helyébe a „többcélú köznevelési” szöveg,
12. 27. § (9) bekezdésében a „szakképző iskolában” szövegrész helyébe a „szakgimnáziumban” szöveg,
13. 28. § (3) bekezdésében az „A tanuló tanítási évben - beleértve az évközi szünetek idejét is - valamint a kötelező szakképzési gyakorlat idejében hazautazásra - a rendkívüli eseteket kivéve - nem kötelezhető.” szövegrész helyébe az „A tanuló tanítási évben (ideértve az évközi szünetek idejét is) a rendkívüli eseteket kivéve hazautazásra nem kötelezhető.” szöveg,
14. 51. § (3) bekezdésében a „többcélú” szövegrész helyébe a „többcélú köznevelési” szöveg,
15. 53. § (1) bekezdés b) pontjában a „jegyző” szövegrész helyébe a „felmentést engedélyező szerv” szöveg,
16. 53. § (7) bekezdésében a „többcélú” szövegrész helyébe a „többcélú köznevelési” szöveg,
17. 53. § (11) bekezdésében a „Kérelemre” szövegrész helyébe az „A bejelentés tudomásulvételének napján” szöveg,
18. 57. § (1) bekezdésében a „vagy az iskolai rendszerű szakképzésbe történő bekapcsolódás vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása vagy másik tanulmányi terület választása” szövegrész helyébe a „való bekapcsolódás” szöveg,
19. 68. § (1) bekezdésében a „többcélú” szövegrészek helyébe a „többcélú köznevelési” szöveg,
20. 68. § (2) bekezdésében a „többcélú” szövegrész helyébe a „többcélú köznevelési” szöveg,
21. 70. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „, az általános művelődési központban és a szakképzési centrumban” szövegrész helyébe az „és az általános művelődési központban” szöveg,
22. 84. § (9) bekezdés záró szövegrészében a „Többcélú” szövegrész helyébe a „Többcélú köznevelési” szöveg,
23. 84. § (10) bekezdésében a „Többcélú” szövegrész helyébe a „Többcélú köznevelési” szöveg,
24. 88. § (6) bekezdésében a „szakképző iskola” szövegrész helyébe a „szakgimnázium” szöveg, az „a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „az oktatásért felelős miniszterrel” szöveg,
25. 93/D. § (1) bekezdésében az „Az oktatásért felelős miniszter által, a közismereti tankönyvekre és az oktatásért felelős miniszter mint szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképzésekre vonatkozó szakképzési tankönyvekre” szövegrész helyébe az „Az oktatásért felelős miniszter által a közismereti tankönyvekre” szöveg,
26. 94. § (1) bekezdés a) pontjában a „működésének szakmai” szövegrész helyébe az „alapításának és működésének” szöveg,
27. 94. § (1) bekezdés l) pontjában a „szakértői és érettségi” szövegrész helyébe a „szakértői” szöveg, a „szakértői, az érettségi” szövegrész helyébe a „szakértői” szöveg, a „szakértői névjegyzék és az országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék” szövegrész helyébe a „szakértői névjegyzék” szöveg,
28. 94. § (1) bekezdés p) pontjában az „a hivatal által szervezett” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
29. 94. § (3) bekezdés a) pontjában a „rendvédelmi szerv irányításáért felelős” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervet irányító” szöveg,
30. 99. § (18) bekezdésében az „Alapfokú művészeti iskolában” szövegrész helyébe az „Alapfokú művészeti iskolában zeneművészeti ágban” szöveg,
31. 99/E. §-ában a „többcélú” szövegrész helyébe a „többcélú köznevelési” szöveg,
32. 5. melléklet második táblázatának címében a „, gyakorlati oktatásvezető heti tanóráinak száma” szövegrész helyébe a „heti tanóráinak száma” szöveg
lép.
79. § (1) Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
1. 5. § (1) bekezdés c) pontjában a „, szakközépiskola esetében a tizenharmadik” szövegrész,
2. 5. § (3) bekezdésében az „A szakképző iskolában a középfokú nevelés-oktatás és az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza párhuzamosan folyik.” szövegrész,
3. 9. § (1) bekezdésében az „a szakképzésről szóló törvényben meghatározott kivétellel a szakmai vizsgára (a továbbiakban együtt: vizsga),” szövegrész,
4. 9. § (5) bekezdésében az „Alapfokú iskolai végzettség a Szakképzési Hídprogramban is szerezhető.” szövegrész,
5. 9. § (6) bekezdésében a „Középfokú végzettségnek minősül továbbá, ha a tanuló a szakközépiskola, illetve a szakiskola szakképzési évfolyamait elvégezte és sikeres komplex szakmai vizsgát tett.” szövegrész,
6. 9. § (7) bekezdésében a „, szakgimnáziumban a kilencedik” szövegrész és a „, a szakgimnázium” szövegrész,
7. 9. § (11) bekezdésében az „- ideértve a 7. § (4) bekezdése szerint alapított intézményt is -” szövegrész,
8. 21. § (1) bekezdésében az „A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.” szövegrész,
9. 21. § (9) bekezdésében a „szakképző iskola esetében az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek,” szövegrész,
10. 23. § (7) bekezdés a) pontjában a „, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben” szövegrész,
11. 27. § (11) bekezdésében a „vagy szakmai elméleti” szövegrész,
12. 30. § (1) bekezdésében a „- szakképző iskolában legalább harminc -” szövegrész,
13. 41. § (8) bekezdés c) pontjában az „a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának,” szövegrész,
14. 43. § (1) bekezdésében az „Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.” szövegrész,
15. 45. § (5a) bekezdésében az „A tanulót a szakképzésről szóló törvény rendelkezései szerint kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A tanulót az iskola a gyakorlati évfolyamon elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban, egyéb más juttatásban vagy szociális támogatásban részesítheti.” szövegrész,
16. 45. § (7) bekezdésében a „Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében,” szövegrész,
17. 46. § (1) bekezdés d) pontjában az „a gyakorlati képzés rendjét,” szövegrész,
18. 50. § (2) bekezdésében az „A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti.” szövegrész,
19. 54. § (5) bekezdésében a „, gyakorlati képzés szervezője” szövegrész,
20. 55. § (1) bekezdésében az „a gyakorlati képzés kivételével” szövegrész,
21. 55. § (2) bekezdésében az „- az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével -” szövegrész és „Az iskolai rendszerű szakképzésben az egyéni munkarenddel rendelkezőkre vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.” szövegrész,
22. 56. § (1) bekezdés b) pontjában az „a gyakorlati képzés kivételével” szövegrész,
23. 58. § (5) bekezdésében a „Szakképzési centrum tanulója esetében a szakképzési centrum másik tagintézménye is kijelölhető.” szövegrész,
24. 59. § (1) bekezdésében a „vagy a gyakorlati képzés szervezőjének” szövegrész,
25. 59. § (3) bekezdésében az „, a gyakorlati képzés szervezője” szövegrész, a „, gyakorlati képzéssel” szövegrész, a „vagy a gyakorlati képzés szervezője” szövegrész,
26. 60. § (7) bekezdésében a „Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel.” szövegrész,
27. 65. § (1a) bekezdésében a „, szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezető” szövegrész,
28. 68. § (2) bekezdésében a „, továbbá a szakképzési centrum” szövegrész,
29. 74. § (3) bekezdésében az „, a szakképzést” szövegrész,
30. 74. § (4) bekezdésében az „, a szakképzési centrum és a szakképzési centrumtól átvett köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézmény” szövegrészek, az „, a szakképzési centrum vagy a szakképzési centrumtól átvett köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézmény” szövegrész, az „, a szakképzési centrumot és a szakképzési centrumtól átvett köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézményt” szövegrész,
31. 76. §-ában az „, a szakképzési centrum” szövegrész,
32. 77. § (1) bekezdésében az „A szakképző iskolákban folyó szakképzés tekintetében az irányítási hatásköröket a szakképzésről szóló törvény állapítja meg.” szövegrész,
33. 78. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogszabályok szerinti” szövegrész,
34. 82. § (7) bekezdésében a „Szakképzés tekintetében a vizsgaelnöki névjegyzék elkészítéséről és kiadásáról a szakképzésről szóló törvény rendelkezik.” szövegrész,
35. 87. § (3) bekezdésében a „, kivéve a rendészeti és katonai szakképző intézményeket” szövegrész,
36. 92. § (10) bekezdésében a „, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter” szövegrész,
37. 93/E. § (1) bekezdésében az „, a szakképzési kerettantervi tantárgyhoz, a tanított modulhoz, témakörhöz” szövegrész,
38. 94. § (1) bekezdés a) pontjában az „és az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program” szövegrész,
39. 94. § (1) bekezdés i) pontjában a „továbbá az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek kiadását,” szövegrész,
40. 94. § (1) bekezdés r) pontjában az „és a szakmai vizsga” szövegrész,
41. 94. § (2a) bekezdésében az „és a szakképzési tankönyvek vonatkozásában a szakképesítésért felelős miniszterrel” szövegrész,
42. 94. § (4) bekezdés f) pontjában az „az érettségi vizsga vizsgatárgyai jóváhagyási eljárásának részletes szabályait,” szövegrész,
43. 94. § (4) bekezdés m) pontjában az „az érettségiben részt vevő pedagógusok díjazásával kapcsolatos kérdéseket, az érettségi vizsgán való részvétellel összefüggő - a hivatal által megállapítható - vizsgadíj megállapításának elveit,” szövegrész,
44. 94. § (4) bekezdés s) pontjában az „és az országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe” szövegrész,
45. 94. § (4b) bekezdésében az „és az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program” szövegrész,
46. 94. § (4e) bekezdés c) pontjában az „és a szakképesítésért felelős miniszter” szövegrész,
47. 54. alcímének címében az „és vegyes” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
1. 4. § 1. pontja,
2. 4. § 45. pontja,
3. 6. § (2a) bekezdése,
4. 6. § (5) és (6) bekezdése,
5. 9. § (7a) bekezdése,
6. 9. § (10) bekezdése,
7. 11. alcíme,
8. 12. alcíme,
9. 20. § (1) bekezdés g) pontja,
10. 21. § (12) bekezdése,
11. 27. § (11b) bekezdése,
12. 24. alcíme,
13. 41. § (7) bekezdés i) pontja,
14. 46. § (12) bekezdése,
15. 53. § (2) bekezdés e) pontja,
16. 54. § (8) bekezdése,
17. 57. § (8) bekezdése,
18. 58. § (6) bekezdése,
19. 59. § (4) bekezdése,
20. 77. § (5) bekezdése,
21. 83. § (4) bekezdés f) pontja,
22. 83. § (4) bekezdés g) pontja,
23. 90. § (4a) bekezdése,
24. 93/B. § (3) bekezdés b) pontja,
25. 93/C. § (1) bekezdés b) pontja,
26. 93/C. § (3) bekezdés b) pontja,
27. 93/D. § (2) bekezdés b) pontja,
28. 94. § (1) bekezdés c) pontja,
29. 94. § (1) bekezdés t) pontja,
30. 94. § (2) bekezdés a) pontja,
31. 94. § (2b) bekezdése,
32. 94. § (3) bekezdés c) pontja,
33. 94. § (4) bekezdés r) pontja,
34. 97. § (28) bekezdése,
35. 98. § (9) bekezdése,
36. 98. § (15) bekezdése,
37. 99. § (1) bekezdése,
38. 99. § (2) bekezdése,
39. 99. § (4) bekezdése,
40. 99. § (8) bekezdése,
41. 99/C. §-a,
42. 99/D. §-a,
43. 99/F. §-a,
44. 8. mellékletében foglalt táblázat 9. sora.
80. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 1. § 14. pont g) alpontjában a „szakképzési törvény szerinti szakképzési centrum részére, felnőttoktatási tevékenység ellátásával összefüggésben nyújtott támogatásokat” szövegrész helyébe a „szakképzési centrum részére nyújtott támogatásokat” szöveg,
2. 106. §-ában a „közoktatási,” szövegrész helyébe a „köznevelési, szakképzési,” szöveg
lép.
81. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
1. 3. § (9) bekezdésében a „mint az oktatásért felelős miniszter egyes köznevelési fenntartói feladatkörébe tartozó feladatainak ellátására kijelölt szerv, valamint a köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő” szövegrész helyébe az „és” szöveg,
2. 207. § (2a) bekezdésében az „a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (6) bekezdése szerinti középfokú” szövegrész helyébe a „középfokú” szöveg,
3. 210. § (2) bekezdésében a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakképző iskola” szöveg,
4. 244. § (2) bekezdésében a „szakközépiskola” szövegrész helyébe a „szakképző iskola” szöveg,
lép.
82. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 248. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Aki
a) a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény tevékenységét a tanév rendjétől eltérően szervezi meg,
b) a tanítási hetek szervezésére, a tanítás nélküli pihenőnapok kiadására, az egy tanítási napon szervezhető tanítási órákra, foglalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
c) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésére vonatkozó előírásokat szándékosan megszegi,
szabálysértést követ el.”
83. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
1. XXXI. Fejezetének címében az „AZ ÓVODAI NEVELÉS, VALAMINT AZ ALAPFOKÚ ÉS KÖZÉPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS” szövegrész helyébe az „A KÖZNEVELÉS, A SZAKKÉPZÉS ÉS A FELSŐOKTATÁS” szöveg,
2. 247. § (1) bekezdés c) pontjában az „, illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg, a „tanórai” szövegrész helyébe a „tanítási óráról, illetve” szöveg,
3. 202. alcímének címében a „Nevelési-oktatási” szövegrész helyébe a „Nevelési-oktatási, szakképzési vagy felsőoktatási” szöveg,
4. 248. § (1) bekezdés a) pontjában az „illetőleg az államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványok” szövegrész helyébe az „illetve az államilag elismert szakképesítést vagy szakképzettséget igazoló bizonyítványok vagy oklevelek” szöveg,
5. 248. § (1) bekezdés b) pontjában az „az előírt engedély hiányában iskolai oktatást,” szövegrész helyébe a „jogszabályban előírt engedély hiányában oktatást, képzést vagy” szöveg,
6. 248. § (2) bekezdés a) pontjában a „tanulót” szövegrész helyébe a „tanulót, a képzésben részt vevő személyt, a hallgatót” szöveg, az „a nevelési-oktatási intézményben létrehozott szervezeteiket a nevelési-közoktatási intézményekre vonatkozó jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe a „jogszabály alapján a nevelési-oktatási, a szakképzési vagy a felsőoktatási tevékenységgel összefüggésben létrehozott szervezeteiket” szöveg,
7. 248. § (4) bekezdés a) pontjában a „nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazó információs rendszerében történő” szövegrész helyébe a „köznevelés információs rendszerében, illetve a szakképzés információs rendszerében a” szöveg,
8. 248. § (4) bekezdés b) pontjában a „vizsgák megszervezésekor a vizsgaszabályzatban meghatározottaktól szándékosan eltér” szövegrész helyébe a „vizsgát a jogszabályban foglaltaktól szándékosan eltérően szervezi meg” szöveg,
9. 248. § (5) bekezdésében a „tanulót a nevelési-oktatási intézményrendszerre vonatkozó rendelkezések szándékos megszegésével” szövegrész helyébe a „tanulót, a képzésben részt vevő személyt, illetve a hallgatót szándékosan” szöveg,
10. 203. alcímének címében a „tanulók gyakorlati” szövegrész helyébe a „tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek szakirányú” szöveg,
11. 249. §-ában a „tanuló gyakorlati” szövegrész helyébe a „tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú” szöveg, az „illetőleg a tanuló” szövegrész helyébe a „vagy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy” szöveg
lép.
84. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 14. § (2) bekezdés f) pontjában a „kultúráért és az oktatásért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter” szöveg lép.
85. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. § 10. pontjában a „közoktatásban” szövegrész helyébe a „köznevelésben és a szakképzésben” szöveg.
86. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 12. pont i) alpontjában az „alkalmazott, továbbá” szövegrész helyébe az „alkalmazott, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott esetben az oktató, továbbá” szöveg lép.
87. § Hatályát veszti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 16. § (1) bekezdés c) pontjában az „és végrehajtási rendeletében, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében” szövegrész.
88. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 8. pont i) alpontjában a „nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben” szövegrész helyébe a „köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben” szöveg lép.
89. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 12. § (2a) bekezdésében a „nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdés a)-h) pontja szerinti nevelési-oktatási intézmény” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény” szöveg lép.
90. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 53. § (1) bekezdésében az „a nemzeti felsőoktatásról vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a nemzeti köznevelésről szóló törvényben, a szakképzésről szóló törvényben, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben” szöveg lép.
91. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvényt kell alkalmazni
a) a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó vagy a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy (a továbbiakban együtt: felnőttképző) által
aa) - a szakképzésről szóló törvény alapján szervezett - szakképzésre,
ab) szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló - az aa) alpontba nem tartozó - oktatásra és képzésre [az aa) és ab) alpont a továbbiakban együtt: felnőttképzési tevékenység], valamint
b) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra.
(2) Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés felnőttképző által történő megszervezésére e törvényt a jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) E törvény felnőttképzőre vonatkozó szabályait a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.”
(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény alkalmazásában:
1. belső képzés: a munkáltató által saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, a munkáltató beszállítóinak munkavállalói részére vagy - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti - partner- vagy kapcsolódó vállalkozások munkavállalói részére nem üzletszerűen szervezett képzés,
2. bemeneti kompetenciamérés: a képzés megkezdéséhez szükséges kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a kompetenciáknak, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek,
3. előzetes tudásmérés: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni,
4. előzetesen megszerzett tudás beszámítása: a képzésre jelentkező - dokumentummal igazolt - tanulmányainak beszámítása, amelynek eredményeként a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel lehet menteni,
5. felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás: olyan tevékenység, amely a felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatás, képzés egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul,
6. képzés megkezdésének időpontja: a képzés első kontaktórájának időpontja, a folyamatban lévő képzésbe bekapcsolódó képzésben részt vevő személy esetében az első kontaktóra időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyagnak vagy résztananyagnak a képzésben részt vevő személy számára történő megküldésének vagy más módon történő rendelkezésre bocsátásának időpontja,
7. kompetencia: olyan ismeretek, készségek és képességek összessége, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére,
8. kontaktóra: a képzésben részt vevő személyes jelenlétét igénylő tanóra,
9. konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő személy és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely elektronikus úton is megvalósulhat,
10. tananyagegység: a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység,
11. távoktatás: az oktatásnak az a formája, amelynél a képzésben részt vevő személy a képzési idő több, mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a felnőttképző bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában - különösen személyes megbeszélés, internet, telefon - megvalósulhatnak, a képzésben részt vevő személy önállóan szerzett ismereteit pontosítják, illetve elmélyítik, a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti,
12. zárt rendszerű elektronikus távoktatás: elméleti képzési ismeretanyag oktatását digitális tananyag formájában informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósító távoktatási forma, ahol az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő személy közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer,
13. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul rögzíti és értékeli - valamint a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer számára közvetíti - a képzésben részt vevő személy képzési programban rögzített előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét és végrehajtja - a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján - a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit.”
(3) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 3. alcíme a következő 2/A. §-sal és 2/B. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) Felnőttképzési tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentés alapján végezhető.
(2) Ha a felnőttképző
a) a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzést vagy - nem szakképző intézményként - részszakmára felkészítő szakmai oktatást vagy
b) - a belső képzés kivételével - részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést
szervez, e felnőttképzési tevékenységét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti engedély alapján végezheti.
(3) Szakképző intézmény a (2) bekezdés a) pontja szerinti felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül is végezhet.
(4) Ha jogszabály a képzés megszervezését bejelentéshez vagy engedélyhez köti, az e törvény szerinti bejelentést megtenni, illetve engedély megadása iránti kérelmet benyújtani azon a szerven keresztül kell, amelynél a képzésre vonatkozó bejelentést meg kell tenni, illetve amely a képzés megszervezésére vonatkozó engedély megadására jogosult. Az e törvény szerinti engedély megadása iránti kérelem tárgyában hozott döntést azon a szerven keresztül kell közölni, amely a képzés megszervezésére vonatkozó engedély megadására jogosult. Az e törvény szerinti bejelentés, illetve engedély hiányában a képzés nem szervezhető meg és a képzés megszervezésére engedély nem adható. E bekezdést az adatváltozás és a tevékenység megszüntetésének bejelentésére, valamint a tevékenység folytatásának megtiltására is alkalmazni kell.
2/B. § (1) A 2/A. § (2) bekezdése szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására engedély annak adható,
a) aki rendelkezik az általa szervezett felnőttképzési tevékenységre vonatkozóan kidolgozott minőségirányítási rendszerrel és ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,
b) - a költségvetési szervként működő felnőttképző kivételével - aki vagyoni biztosítékkal rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározottak szerint,
c) akinek a létesítő okiratában, működési engedélyében vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban a tevékenységei között az oktatás vagy képzés szerepel.
(2) Nem kaphat engedélyt az a felnőttképző, akinek a képviseletére jogosult személy más felnőttképzőnél ilyen tisztséget tölt be vagy korábban betöltött, ha annak engedélyét a felnőttképzési államigazgatási szerv - a képviselet időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt - visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik.
(3) A vallási közösség által fenntartott felnőttképző e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének engedélyezése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó ismeretek tartalma nem vizsgálható.”
(4) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A bejelentés, illetve az engedély megadására és módosítására irányuló kérelem a felnőttképzési államigazgatási szervnél tehető meg.
(2) A bejelentés, illetve az engedély megadására és módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg a felnőttképző igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(3) A tankerületi központ részeként működő köznevelési intézmény és a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetén a bejelentést, illetve az engedély megadására és módosítására irányuló kérelmet a köznevelési intézmény, illetve a szakképzési centrum nyújtja be a felnőttképzési államigazgatási szervhez.
(4) Az eljárásban elektronikus úton kell kapcsolatot tartani a felnőttképzési államigazgatási szervvel.”
(5) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az engedélyezési eljárásban az e törvény szerinti szakértői bizottság szakértőként járhat el.
(2) A szakértői bizottság tagjait a felnőttképzési szakértők nyilvántartásában szereplő szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv.”
(6) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felnőttképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet a felnőttképzőkről. A felnőttképzők nyilvántartása)
„c) a felnőttképzést kiegészítő szolgáltatások megnevezését,”
(tartalmazza.)
(7) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felnőttképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet azokról a felnőttképzőkről, amelyeknek engedélye részben vagy egészben visszavonásra került. A felnőttképzők nyilvántartása a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti adatokat is tartalmazza.”
(8) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felnőttképzők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi.”
(9) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokban szereplő személyes adatokat a felnőttképző ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásából történő törlésétől számított öt évig - a felnőttképző képviselője személyének változása esetén a változást követő öt évig - kezeli, majd az adatokat törli.”
(10) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Aki felnőttképzési szakértői tevékenységet kíván végezni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a felnőttképzési államigazgatási szerv részére bejelenteni.
(2) Felnőttképzési szakértői tevékenységet - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - csak az végezhet, aki
a) cselekvőképes,
b) büntetlen előéletű és nem áll a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b) rendelkezik a felnőttképzési szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel, illetve szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal, és
c) megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.”
(11) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége bejelentéshez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
a) a képzésben részt vevő személlyel a 12/A-13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyes adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről,
b) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek és jogszabályban meghatározott tartalommal a 21. § (4) bekezdése szerinti statisztikai célú adatszolgáltatásnak.
(2) A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége engedélyhez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
a) felnőttképzési tevékenységét az általa szervezett képzésre vonatkozóan
aa) a 12. § szerinti - a felnőttképző által folytatott szakképzés esetén a képzési és kimeneti követelményekre, illetve a programkövetelményekre is figyelemmel - kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programnak megfelelően és
ab) a Kormány rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételek biztosításával
kell folytatnia,
b) a képzésre jelentkező kérésére előzetes tudásmérést kell biztosítania,
c) a képzésben részt vevő személlyel a 12/A-13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyes adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről,
d) a 14. § szerinti minőségirányítási rendszert és annak részeként ügyfélszolgálati, panaszkezelési és oktatói minősítési rendszert kell működtetnie és gondoskodnia kell a minőségirányítási rendszer külső értékeléséről, valamint a képzésben részt vevő személyek elégedettségmérésről,
e) eleget kell tennie a 17. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének,
f) vezetnie kell a képzés megvalósításával összefüggésben a 16. §-ban meghatározott dokumentumokat,
g) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § és a 15/A. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek és jogszabályban meghatározott tartalommal a 21. § (4) bekezdése szerinti statisztikai célú adatszolgáltatásnak.
(3) A felnőttképző a felnőttképzési tevékenységét kizárólag saját szervezetén belül végezheti, a felnőttképzési tevékenység végzésére - a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével - más jogalannyal nem állapodhat meg.”
(12) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 12. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A képzési programnak tartalmaznia kell:)
„f) a képzés tananyagegységeit, azok célját, tartalmát, a tananyagegységekhez óraszámot és a tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszereket és munkaformákat, valamint a kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszámot is,”
(13) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 7. alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § A felnőttképzési jogviszony felnőttképzési szerződés alapján szervezett oktatás és képzés nyújtására irányuló szolgáltatásra, illetve felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatásra és abban való részvételre a felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között létrejött viszony, amelyben a képzés a képzésben részt vevő személy sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodóan valósul meg.”
(14) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A felnőttképző és a képzésben részt vevő személy egymással - a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal - felnőttképzési szerződést köt.
(2) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni. A zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a felnőttképzési szerződés megköthető a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai szerint is, ha a felnőttképző az ehhez szükséges az elektronikus utat biztosítja. A felnőttképzési szerződésen fel kell tüntetni, hogy a felnőttképzési szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés.”
(15) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 7. alcíme a következő 13/A. §-sal és 13/B. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A felnőttképzési jogviszony a felek erre vonatkozó megállapodása alapján szünetel. A szünetelés alatt egyik felet sem illetik, illetve terhelik a felnőttképzési jogviszonyból fakadó jogok, illetve kötelezettségek.
(2) A felnőttképzési szerződést a képzésben részt vevő személy felmondhatja. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. A felnőttképzési szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha
a) a képzésben részt vevő személy a képzés folytatására egészségileg alkalmatlanná vált,
b) a képzésben részt vevő személy fizetési hátralékát a felnőttképző felszólítása ellenére sem teljesíti vagy
c) a képzésben részt vevő személy a kontaktórákról a képzési programban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.
13/B. § (1) A felnőttképzési jogviszony megszűnésekor - ha arra a képzés elvégzésére tekintettel került sor - a felnőttképző a képzés elvégzésének igazolására a képzés követelményeit teljesítő képzésben részt vevő személy részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében tanúsítványt állít ki.
(2) A tanúsítvány, ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára jelentkezés feltétele.”
(16) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A felnőttképző képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a Kormány rendeletében meghatározott minőségirányítási rendszert működtet és gondoskodik annak külső értékeléséről.”
(17) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A felnőttképző
a) a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén
aa) a képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével - befejezésének tervezett időpontjára,
ab) a képzésben részt vevő személyek létszámára,
b) az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén
ba) a képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével - befejezésének tervezett időpontjára, és
bb) a képzési díjra és annak költségviselőjére,
bc) a képzésben részt vevő személyek létszámára, iskolai, korcsoportos és nemek szerinti megoszlására, továbbá - ha a képzés államilag elismert szakképzettségre, illetve szakképesítésre készít fel - a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adataira, lakcímére, elektronikus levelezési címére, valamint adóazonosító jelére és - ha azzal rendelkezik - oktatási azonosító számára,
c) az általa kiállított tanúsítványra
vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a képzés megkezdését, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig kell eleget tenni.
(2) A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti adatokról - a 20. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából, valamint a (3) bekezdésben meghatározott célból - elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait - annak keletkezésétől számított öt évig - kezeli.
(3) A felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján az (1) bekezdés szerinti adatok alapján - képzések szerinti bontásban és országosan összesítve - minden év január 30-áig nyilvánosságra hozza
a) az induló képzési létszámra,
b) a képzésbe időközben bekapcsolódók létszámára,
c) a képzésből kimaradtak létszámára,
d) a képzést befejezők létszámára,
e) a képzésben részt vevő személyek elégedettségmérésére
vonatkozó adatokat.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.
(5) A felnőttképző a tervezett képzéseiről - a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően - önkéntes adatszolgáltatást teljesíthet a felnőttképzési államigazgatási szerv részére elektronikus úton. A felnőttképzési államigazgatási szerv a beérkezett adatokat a képzés iránt érdeklődők tájékoztatása érdekében a honlapján közzéteszi. A felnőttképzési államigazgatási szerv a határidőn túl beérkezett adatokat nem köteles közzétenni.”
(18) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 15. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni.”
(19) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § A felnőttképző az általa szervezett képzésre vonatkozóan kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programját a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe feltölti.”
(20) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § A felnőttképző köteles
a) a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a felnőttképzési tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, a felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos dokumentumokon és a felnőttképzési tevékenysége keretében kiállított számlán és más számviteli bizonylaton feltüntetni, továbbá arról ügyfeleit és a képzésben részt vevő személyeket tájékoztatni,
b) a felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatóhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést az ügyfelek, a képzésben részt vevő személyek és a felnőttképzésért felelős miniszter részére biztosítani.”
(21) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképző felnőttképzési tevékenységét bejelentés alapján, illetve engedély birtokában a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően végzi, valamint a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatai a valóságnak megfelelnek. A vallási közösség által fenntartott felnőttképző e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének ellenőrzése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.
(2) Az ellenőrzés során szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak tagjait a felnőttképzési szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv.
(3) Ha a felnőttképző
a) a felnőttképzési tevékenységet nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a felnőttképzési államigazgatási szerv a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki,
b) bejelentés, illetve engedély nélkül végez felnőttképzési tevékenységet, a felnőttképzési államigazgatási szerv
ba) megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását és
bb) vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki.
(4) A felnőttképzési államigazgatási szerv - a Kormány rendeletében meghatározott súlyosabban minősülő jogszabálysértés kivételével - a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazását megelőzően a felnőttképzőt figyelmeztetheti, aminek keretében a jogszerű állapot helyreállítására hívja fel.
(5) Ha a felnőttképző a feltárt jogszabálysértést a felnőttképzési államigazgatási szerv határozata alapján nem szünteti meg vagy ismételten jogszabálysértést követ el, a felnőttképzési tevékenység folytatásától a felnőttképzési államigazgatási szerv egy - a Kormány rendeletében meghatározott súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén két - évre eltiltja és vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki. A felnőttképző a felnőttképzési államigazgatási szerv határozatában meghatározott időtartamig felnőttképzési tevékenységet nem folytathat. Ha a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységet az eltiltás és kiszabott bírság ellenére tovább folytatja, a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképző adószámának törlése iránt intézkedik.
(6) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység folytatásának megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltást elrendelő határozata véglegessé válását követő harminc napon belül a felnőttképző köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség jegybanki alapkamat másfélszeresével növelt összegének a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére.
(7) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység folytatásának megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltást elrendelő határozatát a honlapján nyilvánosságra hozza.
(8) A felnőttképzési államigazgatási szerv az ellenőrzése során az államháztartás terhére nyújtott támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról értesíti a támogatót a szükséges intézkedések megtétele céljából.”
(22) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A felnőttképző a képzés lebonyolítása érdekében kezeli
a) a képzésben részt vevő személy
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) nemét,
ac) állampolgárságát, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát,
ad) lakcímét, levelezési címét, elektronikus levelezési címét és telefonszámát,
ae) társadalombiztosítási azonosító jelét,
af) adóazonosító jelét,
b) a képzéssel összefüggő adatokat, amelyek a képzésben részt vevő személy
ba) végzettségével, szakképesítésével, szakképzettségével és idegennyelv-ismeretével,
bb) a képzésbe történő belépésével és a képzés elvégzésével, illetve a képzés elvégzése hiányában a képzésből történő kilépésével,
bc) a képzés során történő értékelésével és minősítésével,
bd) a képzéssel összefüggő fizetési kötelezettségeivel és az igénybe vett képzési hitellel
kapcsolatosak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatokat államháztartási vagy európai uniós források igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat ellenőrző szervek számára továbbítani kell.
(4) A felnőttképző felnőttképzési tevékenységéről az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett, amelyet a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján teljesít. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 32-34. §-a helyett - kizárólag e törvény alapján a felnőttképzési államigazgatási szerv által szabható ki bírság.
(5) A felnőttképző az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatot a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli.”
(23) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Az állam támogatást nyújthat
a) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély megszerzésére,
b) felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatásra, képzésre és
c) a felnőttképzők technikai feltételei fejlesztésére.
(2) A képzésben részt vevő személy a felnőttképzési szerződéshez kapcsolódóan képzési hitelt vehet igénybe.”
(24) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a felnőttképzési államigazgatási szervet és
b) az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szervet
rendeletben jelölje ki.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges bejelentés és engedély részletes feltételeit, a bejelentés, illetve az engedély megadása iránti kérelem adattartalmát, benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, a felnőttképzők nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a nyilvántartás módosításának és a nyilvántartásból való törlés eseteit, a felnőttképzési szerződés tartalmát, a felnőttképzési tevékenység személyi és tárgyi feltételeit, a felnőttképző dokumentum- és nyilvántartásvezetési kötelezettségének szabályait, a felnőttképzők ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a felnőttképzési szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát és a bejelentésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának adatait, a felnőttképzési szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket és a felnőttképzési szakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket,
c) a felnőttképzési minőségirányítási rendszert és annak külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat,
d) a bemeneti kompetenciamérés lefolytatására és eredményének figyelembevételére, valamint az előzetes tudásmérés lefolytatására, az előzetesen felmért tudásnak a képzés során történő beszámítására vonatkozó szabályokat és azon képzési egységek meghatározásának szabályait, amelyekre a tudásmérés irányul,
e) a képzési hitel igénybevételének feltételeit.
(3) Felhatalmazást kap a felnőttképzésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg a 3. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait, valamint a felnőttképzők ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjét.
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a jogi szakvizsga vizsgáztatóira, a joggyakorlati időre, a jogi szakvizsgára történő jelentkezésre, a részvizsgákra, a jogi szakvizsga letételére rendelkezésre álló időre, a vizsgakövetelmények kiadására és a vizsgáztatás rendjére, a vizsgadíj mértékére, a vizsga halasztására és az informatikai rendszer üzemeltetésére, és
b) az Igazságügyi Akkreditációs Testület feladatkörére, összetételére, létszámára és a testület tagjainak kinevezésére vonatkozó részletes szabályokat.”
(25) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 30. §-a és 31. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„30. § (1) E törvénynek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, a szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményére vonatkozó javaslat, továbbá e törvénynek a Módtv1.-gyel megállapított rendelkezése szerinti bejelentés és engedély megadása iránti kérelem 2020. július 1-jétől nyújtható be.
(2) E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a Módtv1. hatálybalépésekor engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenység folytatására - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig jogosult. Az engedély, a felnőttképzési programkövetelmény és a felnőttképzési nyelvi programkövetelmény módosítására irányuló kérelem 2020. június 30-áig nyújtható be, amelyet e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell elbírálni. A Módtv1. hatálybalépésétől e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó új engedély nem adható.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakmai képzés és vizsgaszervezés folytatására a Módtv1. hatálybalépésekor arra engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint, illetve a vizsgaszervezésre a komplex szakmai vizsgáztatás szabályainak a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a (2) bekezdésben meghatározott határnapig jogosult azzal, hogy az Országos Képzési Jegyzékben 2019. december 31-én szereplő és a felnőttképzési engedélyében meghatározott szakképesítésre, részszakképesítésre irányuló képzés utoljára 2020. december 31-én indítható. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzési államigazgatási szerv delegálja, a központi kiadású tételsor, a feladatközlő lap, a segédanyag és a javítási-értékelési útmutató elkészítéséről a szakképzési államigazgatási szerv útján a szakképzésért felelős miniszter - a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével - gondoskodik.
(4) E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő ilyen tevékenységét a (2) és (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig végezheti azzal, hogy a Módtv1. hatálybalépése és 2022. december 31. közötti időszakban a nyilvántartásba bejegyzett adatok tekintetében kizárólag azok törlésére van lehetőség.
(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti tevékenység ellenőrzésére és az ahhoz kapcsolódóan megállapítható jogkövetkezményekre a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
31. § A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni.”
92. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
1. preambulumában a „hazánkban élő személyek” szövegrész helyébe a „társadalom tagjai” szöveg,
2. 3. alcímének címében a „folytatásának engedélyezése” szövegrész helyébe a „folytatásának bejelentése, engedélyezése és a felnőttképzők nyilvántartása” szöveg,
3. 5. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „hatóság” szövegrész helyébe a „felnőttképzési államigazgatási szerv” szöveg, az „az engedéllyel rendelkező képző intézményekről” szövegrész helyébe az „a felnőttképzőkről” szöveg, az „Az engedéllyel rendelkező képző intézmények” szövegrész helyébe az „A felnőttképzők” szöveg,
4. 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „felnőttképzést folytató intézmény” szövegrész helyébe a „felnőttképző” szöveg,
5. 5. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „adószámát vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény OM-azonosítóját” szövegrész helyébe az „adószámát, oktatási intézmény esetén oktatási azonosító számát” szöveg,
