(2) Ha a Felügyelet látja el a másik EGT-államban letelepedett pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport összevont alapú felügyeletét, akkor a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága részére értékelést készít az (1) bekezdésben meghatározott döntések tekintetében.

(3) A Felügyelet minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a döntéshez kapcsolódó értékelés kézhezvételétől számított két hónapon belül többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak.

(4) A többoldalú eljárás keretében hozott határozatot a csoport összevont alapú felügyeletét ellátó illetékes felügyeleti hatóság közli a pénzügyi holding társasággal vagy a vegyes pénzügyi holding társasággal.

(5) Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor az ügyet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé kell terjeszteni és az EBH határozatával összhangban álló együttes határozatot kell hozni.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott két hónapos időtartam végét vagy az együttes határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az EBH elé.

(7) Ha a vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport összevont alapú hatósága vagy a vegyes pénzügyi holding társaság illetékes felügyeleti hatósága nem azonos a pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyelete ellátásáért felelős koordinátorral, az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez a koordinátor jóváhagyása is szükséges.

(8) Ha a többoldalú eljárás keretében hozott határozathoz a koordinátor jóváhagyása is szükséges és a többoldalú eljárás egyetértés hiányában eredménytelen, akkor az ügyet az érintett európai felügyeleti hatósághoz - az EBH-hoz vagy az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósághoz - kell utalni.

(9) A pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság külön jóváhagyás iránti kérelme elutasítása esetén, a csoport összevont alapú felügyeletét ellátó illetékes felügyeleti hatóság az engedély iránti kérelem kézhezvételét követő négy hónapon belül, vagy amennyiben a kérelem hiányos, a határozathoz szükséges összes információ kézhezvételétől számított négy hónapon belül az elutasításról és annak indokairól tájékoztatja a kérelmezőt.

(10) A pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság külön jóváhagyás iránti kérelméről hat hónapon belül dönteni kell. Az engedélyezés elutasítása esetén - amennyiben erre szükség van - a 192/A. §-ban meghatározott kivételes intézkedések alkalmazhatóak.”

122. § (1) A Hpt. 175. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha a magyarországi székhelyű hitelintézet tagállami hitelintézet anyavállalat vagy EU-szintű hitelintézet anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el.

(2) Ha a magyarországi székhelyű hitelintézet anyavállalata tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el. Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, akkor a pénzügyi holding társaság anyavállalatot és a vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatot bejelenti az Európai Bizottságnak, valamint tájékoztatja a többi EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(3) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más EGT-állam hitelintézete ugyanazon tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalata, az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el, ha

a) a magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet a csoportban az egyetlen hitelintézet,

b) a magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézet a csoportban.

(4) Ha egy csoport esetében az 575/2013/EU rendelet 18. cikk (3) vagy (6) bekezdése alapján történik a konszolidáció és a legnagyobb mérlegfőösszegű hitelintézet magyarországi székhelyű, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet.”

(2) A Hpt. 175. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a csoportban több azonos tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet is van, akkor a Felügyelet abban az esetben látja el az összevont alapú felügyeleti feladatot, ha a magyarországi székhelyű hitelintézet mérlegfőösszegének az összege a legmagasabb az egy tagállamban lévő hitelintézetek mérlegfőösszegeinek az összegei közül.”

123. § A Hpt. 176. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha a Felügyelet látja el a 175. § (5) bekezdése szerinti megállapodás alapján az összevont alapú felügyeleti feladatot, de a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes tevékenységű holding társaság anyavállalat esetében nem a Felügyelet az illetékes felügyeleti hatóság, akkor a Felügyeletnek a pénzügyi holdingtársaság, illetve a vegyes tevékenységű holding társaság anyavállalat felügyeleti hatóságával is meg kell kötnie az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodást.

(10) Ha egy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalati csoport összevont alapú felügyeletét a Felügyelet látja el, de ezen csoport mint pénzügyi konglomerátum koordinátora nem a Felügyelet, akkor a Felügyelet együttműködik a pénzügyi konglomerátum koordinátorával, amely együttműködés hatékonysága érdekében írásos formában jelenítik meg az együttműködés módját, lépéseit és céljait.

(11) A harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének felügyelete során a Felügyelet együttműködik az ilyen hitelintézet más fióktelepeit, valamint a hitelintézet által vezetett csoporthoz tartozó hitelintézeteket felügyelő illetékes hatóságokkal annak érdekében, hogy együttesen biztosítsák ezen harmadik országbeli csoport Európai Unióban folytatott valamennyi tevékenységének átfogó felügyeletét annak érdekében, hogy megakadályozzák az e törvény és az 575/2013/EU rendelet értelmében a harmadik országbeli csoportokra vonatkozóan előírt követelmények megkerülését, valamint az Európai Unió pénzügyi stabilitására gyakorolt bármely káros hatást.”

124. § (1) A Hpt. 177. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Felügyelet a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli:

a) azon kockázatokat, amelyeknek a hitelintézet ki van vagy ki lehet téve, és

b) azon kockázatokat, amelyeket a stressz-teszt során a hitelintézet tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve feltártak.”

(2) A Hpt. 177. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a hitelintézet mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer elvégzi. A Felügyelet az arányosság elvét a honlapján közzétett feltételeknek megfelelően alkalmazza.”

(3) A Hpt. 177. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) A Felügyelet - az EBH-nak történő bejelentés mellett - egységesítheti a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alkalmazására vonatkozó módszertanokat, hogy figyelembe vegye - különösen az üzleti modellek hasonlósága vagy a kitettségek hasonló földrajzi helye alapján - a hasonló kockázati profillal rendelkező hitelintézeteket. Az egységesített módszertanok a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján előírt többlettőke hitelintézet specifikus jellegét nem érintve kockázatorientált referenciaértékeket és számszerű mutatókat is tartalmazhatnak, valamint lehetővé kell tenniük azon egyedi kockázatok megfelelő mérlegelését, amelyeknek az egyes hitelintézetek ki lehetnek téve.”

(4) A Hpt. 177. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A Felügyelet a 185. és 186. §-ban foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, ha a hitelintézet nem megfelelően kezeli a nem kereskedési könyvi tevékenységből fakadó kamatlábkockázatot és túlzott mértékben kitett a nem kereskedési könyvi tevékenységből származó kamatlábkockázatnak, így különösen

a) a hitelintézet tőkéjének a 108. § (5a) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági értéke a kamatlábnak a hat felügyeleti sokkforgatókönyv bármelyike általi hirtelen és váratlan változása következtében legalább az alapvető tőke 15 százalékának megfelelő mértékben csökken,

b) a hitelintézet 108. § (5a) bekezdés a) pontja szerinti nettó kamatbevétele a kamatlábra alkalmazott két felügyeleti sokkforgatókönyv bármelyike általi hirtelen és váratlan változásának következtében jelentősen csökken,

c) egyéb olyan esetekben, amikor a Felügyelet a nem kereskedési tevékenységből fakadó kamatlábkockázatot jelentősnek ítéli.”

125. § A Hpt. 178. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet évente felügyeleti vizsgálati programot fogad el az általa felügyelt, Magyarországon bejegyzett azon hitelintézetek esetében, amelyek

a) szolvenciáját veszélyeztető kockázatok azonosítására kerül sor az elvégzett stressz-tesztek eredményei vagy a felügyeleti felülvizsgálat és értékelési eljárás eredményei alapján, vagy

b) megsértik az e törvény, a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet rendelkezéseit.”

126. § A Hpt. 181. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„181. § Az egyedi likviditási követelmények meghatározása során a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményeit felhasználva figyelembe veszi

a) a hitelintézet üzleti modelljét,

b) a 108. § (5) bekezdés f) pontjában meghatározott rendszereket, eljárásokat és mechanizmusokat, és c) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményét.”

127. § (1) A Hpt. 184. § (1) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet mérlegeli az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő, pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye vagy tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait, vagy tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen ha)

„l) a 31/A. §-t megsértve nem rendelkezik a felügyeleti engedéllyel,

m) az anyavállalat, a pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat nem teljesíti az 575/2013/EU rendelet harmadik, negyedik vagy hetedik részében meghatározott követelményeket, vagy a 169. § (2) és (3) bekezdése vagy a 181. § alapján előírt követelményeknek összevont alapon vagy szubkonszolidált alapon történő teljesítéséhez szükséges lépéseket.”

(2) A Hpt. 184. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság már nem teljesíti a jóváhagyás 31/A. §-ban meghatározott feltételeit, akkor a Felügyelet minden szükséges intézkedést, kivételes intézkedést meghoz annak érdekében, hogy biztosítani lehessen vagy helyre lehessen állítani az összevont alapú felügyelet folyamatosságát és integritását, valamint az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben megállapított követelményeknek való összevont alapon történő megfelelést. A vegyes pénzügyi holding társasággal szembeni intézkedés meghatározásakor figyelembe kell venni különösen azt, hogy az intézkedés milyen hatást gyakorol az érintett pénzügyi konglomerátumra.”

128. § A Hpt. 186. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„186. § (1) A Felügyelet a hitelintézet számára abban az esetben ír elő többlettőke-követelményt, ha a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján az adott hitelintézet vonatkozásában a következő helyzetek valamelyikének fennállását állapította meg:

a) a hitelintézet olyan kockázatoknak vagy kockázati elemeknek van kitéve, amelyeket az 575/2013/EU rendelet harmadik, negyedik és hetedik részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében meghatározott tőkekövetelmények nem megfelelően fedeznek,

b) a hitelintézet nem teljesíti a tőkemegfelelés belső értékelési eljárására, a vállalatirányításra, a helyreállítási tervre vonatkozó követelményeket vagy az 575/2013/EU rendelet 393. cikkében meghatározott követelményeket és más felügyeleti intézkedés nem lenne elégséges annak biztosításához, hogy e követelmények megfelelő időn belül teljesüljenek,

c) a 177. § (8) bekezdésével összhangban a kereskedési könyvbeli pozíciók vagy portfóliók vonatkozásában a hitelintézet által tett értékelési módosítások nem elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a hitelintézet számára pozícióinak rövid időn belüli, jelentős veszteség nélküli értékesítését vagy fedezését normális piaci körülményeket feltételezve,

d) a 179. § (4)-(6) bekezdése alapján elvégzett értékelés során, hogy az engedélyezett módszer alkalmazásához szükséges követelmények nem teljesítése várhatóan nem megfelelő szavatoló tőke követelményeket eredményez,

e) a hitelintézet ismételten nem biztosítja vagy nem tartja fenn a tőke ajánlásban megállapított követelményt,

f) egyéb hitelintézet-specifikus helyzet, amely érdemi felügyeleti aggályokat idézhet elő.

(2) A Felügyelet csak azért írhat elő többlettőke-követelményt, hogy fedezze a hitelintézet tevékenységéből eredő kockázatokat, ideértve azokat, amelyek egyes gazdasági és piaci fejlemények által az adott hitelintézet kockázati profiljára gyakorolt hatást tükrözik.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a kockázatokat vagy kockázati elemeket csak akkor kell az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében meghatározott szavatoló tőke követelmények által nem fedezettnek vagy nem elegendő mértékben fedezettnek tekinteni, ha a hitelintézet által elvégzett tőkemegfelelés belső értékelési eljárásának felügyeleti felülvizsgálata és értékelése figyelembevételével a Felügyelet által megfelelőnek ítélt szavatoló tőke összegére, típusára és feloszlására vonatkozó követelmények szigorúbbak, mint a hitelintézetre az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében meghatározott tőke követelmény.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a Felügyelet az egyes hitelintézetek kockázati profilját figyelembe véve mérlegeli, hogy a hitelintézet mely kockázatoknak van kitéve, ideértve a következőket:

a) hitelintézet-specifikus kockázatok vagy olyan kockázati elemek, amelyeket az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében megállapított szavatoló tőke követelményekben kifejezetten nem kell figyelembe venni vagy e követelmények nem kifejezetten vonatkoznak rájuk,

b) hitelintézet-specifikus kockázatok vagy olyan kockázati elemek, amelyeket valószínűsíthetően alábecsülhetnek annak ellenére, hogy a hitelintézet megfelel az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében megállapított követelményeknek.

(5) Ha a kockázatokra vagy kockázati elemekre átmeneti rendelkezések alkalmazandók, akkor nem tekintendők olyan kockázatoknak vagy kockázati elemeknek, amelyek valószínűsíthetően alábecsülhetnek annak ellenére, hogy a hitelintézet megfelel az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében megállapított követelményeknek.

(6) A (3) bekezdés alkalmazásában a megfelelőnek ítélt szavatoló tőkének minden olyan, a (4) bekezdésben megállapított értékelés értelmében lényegesként azonosított kockázatot vagy kockázati elemet fedeznie kell, amelyet az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében meghatározott szavatoló tőke követelmények nem vagy nem elégséges mértékben fedeznek.

(7) A nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettség kamatkockázata legalább a 177. § (12) bekezdésében meghatározott esetben lényegesnek tekinthető, kivéve, ha a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a hitelintézet megfelelően kezeli a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettség kamatkockázatát és nincs túlzott mértékben kitéve ezen kamatkockázatnak.

(8) Ha további szavatoló tőkére van szükség az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja által nem kielégítően fedezett,

a) túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázat kezelésére, akkor a Felügyelet az (1) bekezdés a) pontja alapján előírt többlettőke-követelmény mértékét a (3)-(7) bekezdés alkalmazása alapján megfelelőnek ítélt szavatoló tőke és az 575/2013/EU rendelet Harmadik és Negyedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében,

b) túlzott tőkeáttételi kockázat kezelésére, akkor a Felügyelet az (1) bekezdés a) pontja alapján előírt többlettőke-követelmény mértékét a (3)-(7) bekezdés alkalmazása alapján megfelelőnek ítélt szavatoló tőke és az 575/2013/EU rendelet Harmadik és Hetedik Részében

megállapított tőke követelmények különbségeként határozza meg.

(9) A Felügyelet által előírt többlettőke-követelmény

a) legalább háromnegyedének alapvető tőkével kell eleget tenni,

b) a) pont szerinti alapvető tőkéjének legalább háromnegyedének elsődleges alapvető tőkéből kell állnia.

(10) Ha a Felügyelet szükségesnek tartja, akkor az adott hitelintézet konkrét helyzetének figyelembevételével kötelezheti a hitelintézetet, hogy a többlettőke-követelményt a (9) bekezdésben meghatározott aránynál nagyobb arányban teljesítse alapvető tőkével vagy elsődleges alapvető tőkével.

(11) A Felügyelet által a túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázatok kezelése céljából előírt többlettőke-követelménynek való megfelelés céljára felhasznált szavatoló tőke nem használható fel a következőknek való megfelelés céljára:

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott szavatoló tőke követelmény,

b) a kombinált pufferkövetelmény és

c) a tőke ajánlás teljesítésére, amennyiben az ajánlás a túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázat kezelésére vonatkozik.

(12) A Felügyelet által az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja által nem kielégítően fedezett túlzott tőkeáttételi kockázat céljából előírt többlettőke-követelménynek való megfelelés céljára felhasznált szavatoló tőke nem használható fel a következőknek való megfelelés céljára:

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szavatoló tőke követelmény,

b) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdése szerinti tőkeáttételi mutató puffer-követelmény, és

c) a tőke ajánlás teljesítésére, amennyiben az ajánlás a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelésére vonatkozik.

(13) A Felügyelet a többlettőke-követelmény előírására vonatkozó határozatában részletes indokolást ad, ismertetve legalább az e §-ban meghatározottak teljes körű értékelését. Az (1) bekezdés e) pontjának megállapítása esetén az indokolásban a Felügyelet nyilatkozik arról, hogy a tőke ajánlásban megállapítottak teljesítése a továbbiakban miért nem tekinthető elegendőnek.

(14) A Felügyelet a többlettőke-követelmény előírásáról, valamint a tőke ajánlás meghatározásáról értesíti a szanálási hatóságot.”

129. § A Hpt. a következő 192/A. §-sal egészül ki:

„192/A. § A 184. § (10) bekezdése szerinti esetben a Felügyelet a következő kivételes intézkedéseket is alkalmazhatja:

a) a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság által birtokolt tagsági részesedéshez kapcsolódó szavazati jogok felfüggesztése,

b) a 185-198. §-ban foglalt intézkedések és kivételes intézkedések a pénzügyi holding társasággal, a vegyes pénzügyi holding társasággal vagy a vezető testület tagjaival és a vezetőkkel szemben,

c) a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság által birtokolt tagsági részesedéseknek a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság tulajdonosai részére történő átruházásra kötelezés,

d) a csoporton belüli másik pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy hitelintézet ideiglenes kijelölése arra, hogy felelősséget vállaljon az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben megállapított követelményeknek való összevont alapon történő megfeleléséért,

e) a tagsági részesedéshez kapcsolódó osztalék- vagy kamatkifizetés korlátozása vagy megtiltása,

f) a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság által birtokolt tagsági részesedések egészének vagy egy részének átruházására történő kötelezés, vagy

g) a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság kötelezése arra, hogy haladéktalanul nyújtson be tervet arra vonatkozóan, hogy hogyan fogja mihamarabb ismét biztosítani a megfelelést.”

130. § A Hpt. 217. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1d) Az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő naptól számított 5 éves jogvesztő határidőn túl a kártalanítás kifizetését a kártalanításra jogosult személy nem követelheti az OBA-tól.”

131. § A Hpt. 288. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A panaszkezelés magyar nyelven történik, kivéve, ha a pénzügyi intézmény és az ügyfél eltérő nyelvben állapodtak meg.”

132. § A Hpt. 304/C. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A 217. § (1d) bekezdéstől eltérően azon kártalanítási esetekben, amelyeknél a kártalanítás kezdő időpontja 2020. december 28-át megelőző időpont, a 2020. december 28-át követő 5 éves jogvesztő határidőn túl a kártalanítás kifizetését a betétes nem követelheti az OBA-tól.

(6b) Az OBA a honlapján is közzéteszi a (6a) bekezdésben foglaltakat.”

133. § A Hpt. 130. alcíme a következő 304/G. §-sal egészül ki:

„304/G. § (1) Ha a 2019. június 27-én már működő pénzügyi holding társaságnak, vegyes pénzügyi holding társaságnak a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kell kérnie a Felügyelettől, akkor a jóváhagyást a pénzügyi holding társaságnak, vegyes pénzügyi holding társaságnak legkésőbb 2021. június 28-ig kell kérelmeznie azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a Felügyelet a pénzügyi holding társasággal, vegyes pénzügyi holding társasággal szemben a 192/A. §-ban foglalt kivételes intézkedéseket is alkalmazhatja.

(2) Ha az ugyanazon harmadik országbeli csoporthoz tartozó EGT-államban letelepedett kettő vagy több hitelintézet, befektetési vállalkozás eszközeinek összértéke 2019. június 27-én legalább 40 milliárd euró volt, a harmadik országbeli csoportnak legkésőbb 2023. december 30-tól kell rendelkeznie közbenső EU-szintű anyavállalattal.”

134. § (1) A Hpt. 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(2) A Hpt. 5. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

135. § A Hpt.

1. 18. § (4) bekezdésében a „biztosítóintézet vagy befektetési társaság” szövegrész helyébe a „biztosító vagy befektetési vállalkozás” szöveg,

2. 79. § (2) bekezdésében és 80. § (1) bekezdésében a „jegyzett tőke” szövegrész helyébe az „induló tőke” szöveg,

3. 86. § (1) bekezdésében a „92. cikkében” szövegrész helyébe a „92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában” szöveg,

4. 86. § (2) bekezdésében az „1. rész” szövegrész helyébe az „Első Rész” szöveg,

5. 87. § (7) bekezdésében a „hitelintintézet” szövegrész helyébe a „hitelintézet” szöveg,

6. 89. § (9) bekezdésében az „MNB legalább” szövegrész helyébe az „MNB a (2) bekezdés alkalmazásával legalább” szöveg,

7. 94. § (3) bekezdés b) pontjában az „és” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

8. 107. § (1) bekezdés f) pontjában a „megfelelő” szövegrész helyébe a „megfelelő, nemek szempontjából semleges” szöveg,

9. 108. § (5) bekezdés e) pontjában a „modellkockázatot” szövegrész helyébe a „modellkockázatot és a kiszervezésből eredő kockázatot” szöveg,

10. 155. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontjában a „befektetési társaságnál” szövegrész helyébe a „befektetési vállalkozásnál” szöveg,

11. 173. § (2) bekezdés b) pontjában az „MNB” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg,

12. 173. § (6) bekezdésében a „tanácsi rendelet” szövegrész helyébe a „tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1093/2010/EU rendelet)” szöveg,

13. 185. § (2) bekezdés d) pontjában a „követelményekkel” szövegrész helyébe a „követelmények teljesítésével” szöveg,

14. 199/A. § (5) bekezdés b) pontjában, 224. § (3) bekezdésében és 257/B. § (5) bekezdésében az „európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi” szövegrész helyébe az „1093/2010/EU” szöveg,

15. 285. § (2) bekezdésében a „24/A. §” szövegrész helyébe a „24/C. §” szöveg,

16. 289. § (1) bekezdésében az „i)-iv) és vii) alpont” szövegrész helyébe az „i), ii) és v)-vii) alpont” szöveg,

17. 289. § (2) bekezdésében az „v) és vi) alpont” szövegrész helyébe a „iii) és iv) alpont” szöveg

lép.

136. § Hatályát veszti a Hpt.

a) 79. § (2) bekezdés b) pontjában a „, valamint” szövegrész,

b) 97. § (3) bekezdésében a „, tagállami pénzügyi holding társaság és vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat” szövegrész,

c) 172. § (2) bekezdésében a „hitelintézet anyavállalata befektetési vállalkozás, illetve a” szövegrész,

d) 174. § (5) bekezdésében a „pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság,” szövegrész,

e) 177. § (5) bekezdés k) pontja,

f) 180. §-a,

g) 290. § (1) bekezdés h) pontja,

h) 5. melléklet 1. pont g) alpontjában az „és befektetési vállalkozások” szövegrész.

12. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

137. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 91. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„91. szavatoló tőke: a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2019/2033 rendelet] meghatározott szavatoló tőke;”

138. § A Kbftv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A befektetési alapkezelőnek - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

a) az (1) bekezdésben meghatározott összeg, vagy

b) a megelőző év - az (EU) 2019/2033 rendelet 13. cikke szerinti - fix működési költségei 25%-ának megfelelő összeg alá.”

139. § A Kbftv. 205. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„g) az Európai Parlament és a Tanács 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 irányelve a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról.”

13. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

140. § (1) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 3. § 1. és 1a. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a § a következő 1b. és 1c. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„1. aggregált összeg: azon összeg, amellyel a hitelezői feltőkésítés alkalmazásakor a szanálási hatóság értékelése alapján le kell írni vagy át kell alakítani a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségeket;

1a. alárendelt leírható instrumentumok: olyan instrumentumok, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében - a 72b. cikk (3)-(5) bekezdése kivételével - meghatározott minden feltételnek;

1b. anyavállalat: a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;

1c. állami támogatások uniós keretrendszere: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107-109. cikkei által és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (4) bekezdése vagy 109. cikke alapján megalkotott vagy elfogadott rendeletek és valamennyi uniós aktus - többek között iránymutatások, közlemények és értesítések - által létrehozott keretrendszer;”

(2) A Szantv. 3. §-a a következő 30a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„30a. globálisan rendszerszinten jelentős intézmény: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;”

(3) A Szantv. 3. §-a a következő 33a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„33a. hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek: az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet azon elsődleges alapvető tőkeelemnek, kiegészítő alapvető tőkeelemnek, járulékos tőkeelemnek nem minősülő kötelezettségei, amelyek nincsenek kizárva az 58. § (1) bekezdése szerint a hitelezői feltőkésítés köréből;”

(4) A Szantv. 3. §-a a következő 39a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„39a. jelentős leányvállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;”

(5) A Szantv. 3. §-a a következő 40a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„40a. kombinált pufferkövetelmény: a Hpt. 93. § (1) bekezdésében meghatározott kombinált tőkekövetelmény;”

(6) A Szantv. 3. §-a a következő 41a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„41a. központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet: az 575/2013/EU rendelet 10. cikke alapján mentesített hitelintézet;”

(7) A Szantv. 3. § 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„43. leányvállalat: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 78. pontjában meghatározott leányvállalat, valamint a 7-9. §-ban, a 13-15. §-ban, a 32-32/A. §-ban, a 62. §-ban, a 65-68/F. §-ban, a 74. §-ban, a 79. §-ban a szanálás alá vonható csoportokra való alkalmazás céljából adott esetben és megfelelő módon a tartósan központi szervhez kapcsolt hitelintézet, maga a központi szerv és azok leányvállalatai, figyelembe véve, hogy az ilyen szanálás alá vonható csoport miként teljesíti a 68/A. § (3) bekezdés szerinti követelményt;”

(8) A Szantv. 3. §-a a következő 43a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„43a. leírható, illetve átalakítható kötelezettségek: olyan, hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek, amelyek megfelelnek a 66. § vagy 68/B. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek, valamint olyan járulékos tőkeinstrumentumok, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek;”

(9) A Szantv. 3. §-a a következő 54a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„54a. releváns tőkeelem: kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem;”

(10) A Szantv. 3. §-a a következő 56a. és 56b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„56a. szanálás alá vonható csoport:

a) szanálás alá vonható szervezet és annak olyan leányvállalatai, amelyek nem

aa) szanálás alá vonható szervezetek,

ab) más szanálás alá vonható szervezetek leányvállalatai, vagy

ac) olyan harmadik országban székhellyel rendelkező szervezetek, amelyek a szanálási terv alapján nem tartoznak a szanálás alá vonható csoporthoz, valamint azok leányvállalatai, vagy

b) központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetek a központi szervükkel együtt, amennyiben a hitelintézetek vagy a központi szerv közül legalább egy szanálás alá vonható szervezet, valamint azok leányvállalatai;

56b. szanálás alá vonható szervezet:

a) EGT-államban letelepedett olyan jogi személy, amelyet szanálási hatóság olyan szervezetként azonosít, amellyel kapcsolatban szanálási terv szanálási intézkedésről rendelkezik, vagy

b) összevont alapú felügyelet alá nem tartozó olyan intézmény, amelynek vonatkozásában szanálási terv szanálási intézkedésről rendelkezik;”

141. § A Szantv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szanálási terv felülvizsgálatára és módosítására akkor is sor kerül, ha az intézmény szervezetével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatosan olyan változás történik, amely érdemben befolyásolhatja a szanálás eredményességét. E bekezdés szerinti felülvizsgálatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedések végrehajtását vagy a releváns tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskör gyakorlását követően végzi.”

142. § (1) A Szantv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A csoportszintű szanálási tervben minden egyes csoportra vonatkozóan meg kell határozni a szanálás alá vonható szervezeteket és a szanálás alá vonható csoportokat, amennyiben a csoportszintű szanálási terv szanálási intézkedést tartalmaz.”

(2) A Szantv. 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A csoportszintű szanálási terv

a) meghatározza az 5. § (1) bekezdésében meghatározott alternatív forgatókönyvek esetében a szanálás alá vonható szervezetek tekintetében alkalmazandó szanálási intézkedéseket, valamint azt, hogy ezen szanálási intézkedések milyen hatással járnak az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetek, a csoporthoz tartozó egyéb szervezetek, az anyavállalat és a leányvállalat vonatkozásában,

b) kitér a szanálási intézkedések és hatáskörök összehangolt módon történő alkalmazhatóságának és gyakorolhatóságának a mértékére a csoportnak az EGT-államban székhellyel rendelkező szanálás alá vonható szervezetei tekintetében, ideértve a csoport egészének vagy a csoporton belüli több vállalkozás által végzett, elkülönült tevékenységnek vagy üzletágnak, illetve a csoporton belüli egyes vállalkozásoknak vagy szanálás alá vonható csoportoknak harmadik fél felé történő értékesítés elősegítését célzó intézkedéseket is, valamint azonosítja az összehangolt szanálás akadályait,

c) kitér a csoportnak a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozásai tekintetében az érintett harmadik országbeli hatósággal való együttműködés lehetőségére, az alkalmazható szanálási intézkedésekre és az esetleges szanálás következményeire az EGT-államban székhellyel rendelkező, csoportbeli intézmények tekintetében,

d) csoportszintű szanálás esetére rögzíti a szanálási intézkedéseket a csoportszintű szanálási hatóság és az érintett szanálási hatóságok tekintetében is, ideértve egyes funkciók vagy üzletágak jogi és gazdasági elkülönítését, leválasztását,

e) tartalmazza a csoportszintű szanálás finanszírozásának módját és az érintett EGT-államok közötti megosztását, a finanszírozási rendszer igénybevételének lehetőségét és szükségességét,

f) több szanálás alá vonható csoportot tartalmazó csoport esetében meghatározza a szanálási intézkedéseket az egyes szanálás alá vonható csoportok szanálás alá vonható szervezetei tekintetében, valamint azt, hogy ezen szanálási intézkedések milyen következményekkel járnak

fa) az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó egyéb, csoporton belüli szervezetre, és

fb) az egyéb szanálás alá vonható csoportokra

nézve,

g) meghatározza az olyan további intézkedéseket, amelyeket az érintett szanálási hatóságok kívánnak alkalmazni az egyes szanálás alá vonható csoportokon belüli szervezetek tekintetében.”

143. § (1) A Szantv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 8. § szerinti eljárás többoldalú eljárás és a meghozott határozat többoldalú eljárás keretében hozott döntés. Ha a csoport több szanálás alá vonható csoportból áll, a többoldalú eljárás keretében meghozott döntés részét képezik a 7. § (8) bekezdés f) pontja szerint tervezett szanálási intézkedések. A szanálási feladatkörében eljáró MNB - mint a csoportszintű szanálási hatóság - a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatóságával és az EU-szintű anyavállalattal.”

(2) A Szantv. 9. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor)

„b) ha a csoportban lévő leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a leányvállalat, valamint a leányvállalat által vezetett csoport tekintetében hozhat egyedileg határozatot,”

(azzal, hogy a határozatáról a szanálási kollégium valamennyi tagját értesíti.)

144. § (1) A Szantv. 11. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő legfeljebb két héten belül olyan lehetséges lépésekre tesz javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek, mellékelve ezen javasolt lépések végrehajtásának ütemezését is, amelyekkel biztosítható, hogy megfeleljen a 68/A. vagy 68/B. §-ban foglalt követelményeknek és a kombinált pufferkövetelményeknek abban az esetben, ha a szanálhatóság jelentős akadálya a következő helyzetek valamelyike:

a) a szervezet egyszerre megfelel a kombinált pufferkövetelménynek és az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt követelménynek, de a 67. és 68. §-ban foglalt követelményekkel együtt vizsgálva a 62. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően számítva nem felel meg a kombinált pufferkövetelménynek,

b) a szervezet nem felel meg az 575/2013/EU rendelet 92a. és 494. cikkében foglalt követelményeknek vagy a 67. és 68. §-ban foglalt követelményeknek.

(2b) A (2a) bekezdés alapján javasolt lépések végrehajtásához meghatározott ütemterv figyelembe veszi azt, hogy mi okozta a szanálhatóság akadályát.”

(2) A Szantv. 11. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Ha a szervezet (2)-(2b) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB szerint alkalmas a szanálhatósági akadályok kiküszöbölésére vagy hatékony kezelésére, akkor legfeljebb három hónapos határidő tűzésével kötelezi a szervezetet - vagy csoportot - az intézkedések megtételére.

(5) Ha a szervezet (2)-(2b) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint nem küszöböli ki vagy nem kezeli hatékonyan a szanálhatósági akadályokat, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB intézkedések megtételét írja elő és legfeljebb egy hónapos határidő megjelölésével a szanálhatóság akadályainak csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges terv elkészítésére kötelezi a szervezetet vagy csoportot.”

145. § A Szantv. 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB - a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően - előírhatja az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet számára

a) a csoporton belüli finanszírozási rendszerek vagy ezek hiánya felülvizsgálatát, vagy a kritikus funkciók ellátására vonatkozó - csoporton belüli vagy harmadik felekkel kötött - szolgáltatási szerződések kidolgozását és megkötését, illetve módosítását;

b) az egyéni és összesített kitettségek értékének felső határát;

c) a szanálási célok szempontjából fontos konkrét vagy általános tájékoztatási követelményeket;

d) egyes eszközök elidegenítését;

e) jelenlegi vagy tervezett tevékenységek, új vagy meglévő üzletágak fejlesztésének, illetve új vagy meglévő termékek értékesítésének a korlátozását, megszüntetését vagy megkezdésétől való tartózkodást;

f) azt, hogy a szervezet, illetve a közvetlenül vagy közvetve az ellenőrző befolyása alatt álló, csoporthoz tartozó bármely vállalkozás jogi vagy működési struktúráinak összetettségét csökkentő változtatásokat hajtson végre annak érdekében, hogy a kritikus funkciók a szanálási eszközök alkalmazása révén jogi és működési szempontból elkülöníthetők legyenek más funkcióktól;

g) pénzügyi holding társaság létrehozását;

h) terv benyújtását a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek való megfelelés helyreállítására az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezve, és adott esetben a kombinált pufferkövetelménynek való megfelelés helyreállítására és a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelmények helyreállítására az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikke szerinti teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve;

i) leírható, illetve átalakítható kötelezettség kibocsátását annak érdekében, hogy megfeleljen a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek;

j) a 68/A. § vagy a 68/B. § értelmében szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeknek való megfelelés érdekében szükséges lépések megtételét, különösen annak érdekében, hogy megkísérelje újratárgyalni az általa kibocsátott, leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket, kiegészítő alapvető tőkeelemeket vagy járulékos tőkeelemeket annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB az érintett kötelezettség vagy eszköz leírása vagy átalakítása mellett dönt, ezt a döntést a kötelezettségre vagy eszközre vonatkozó joghatóság joga alapján lehessen érvényesíteni;

k) egy szervezet vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata esetén azt, hogy a vegyes tevékenységű holding társaság hozzon létre külön pénzügyi holding társaságot a szervezet ellenőrzésére, ha az a szervezet szanálásának elősegítése vagy annak kiküszöbölése érdekében szükséges, hogy a szanálási eszközök alkalmazása és szanálási jogosultságok gyakorlása káros hatást gyakoroljanak a csoport nem pénzügyi részére;

l) a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek való folyamatos megfelelés érdekében

la) a szavatoló tőke elemek, valamint

lb) a 66. §-ban és a 68/B. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott leírható, illetve átalakítható kötelezettségek lejárati szerkezetének megváltoztatása.

(2) Az (1) bekezdés b), d), e) pontja, valamint l) pont la) alpontja tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéséhez a Felügyelet jóváhagyása is szükséges.”

146. § (1) A Szantv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Egy csoport - szanálás alá vonható szervezet - a 17. § figyelembevétele mellett akkor szanálható, ha a csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint a csoporthoz tartozó szervezettel szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy a csoportnak - szanálás alá vonható szervezetnek - a szanálási terv alapján történő szanálása során

a) fenntartható a kritikus funkciók folytonossága, és

b) elkerülhetőek a csoporthoz tartozó szervezetek székhelye vagy fióktelepe szerinti vagy az EGT-államok vagy az EGT egészének a pénzügyi közvetítőrendszere stabilitására gyakorolt jelentős negatív következmények, akár rendszerszintű válság esetén is.”

(2) A Szantv. 13. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha egy csoport több szanálás alá vonható csoportból áll, akkor a szanálhatóság értékelését csoportonként is el kell végezni.”

147. § (1) A Szantv. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság - jelentést készít az összevont felügyeletet ellátó hatósággal és az EBH-val - az illetékes felügyeleti hatóságokkal folytatott konzultációt követően - a szanálási intézkedések és szanálási jogosultságok csoporttal, illetve amennyiben a csoport egynél több szanálás alá vonható csoportból áll, a szanálás alá vonható csoportokkal szembeni hatékony alkalmazását hátráltató akadályokról.”

(2) A Szantv. 14. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a csoport szanálhatóságának akadálya a 11. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel következménye, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint csoportszintű szanálási hatóság - az érintett szanálási hatóságokkal történt konzultációt követően - értesíti az EU-szintű anyavállalatot a felmerült akadály vonatkozásában az általa készített értékelésről.”

(3) A Szantv. 14. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Ha az EU-szintű anyavállalatot arról értesítették, hogy a csoport szanálhatóságának akadálya a csoporthoz tartozó, 11. § (2a) bekezdés szerinti helyzetben lévő szervezetnek tudható be, akkor az értesítés kézhezvételét követő két héten belül olyan lehetséges lépésekre tesz javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek - ideértve azok ütemezését is - amely alapján a szervezet megfelel a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezve, és adott esetben a kombinált pufferkövetelménynek, valamint a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikke szerinti teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve. A javasolt lépések ütemezésekor figyelembe kell venni azt, hogy mi okozta a szanálhatóság akadályát.”

(4) A Szantv. 14. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A többoldalú eljárás keretében a döntést meg kell hozni

a) az EU-szintű anyavállalat észrevételei és javaslatai beérkezését követő négy hónapon belül, EU-szintű anyavállalat észrevételének hiányában az észrevételezésre rendelkezésre álló négy hónap leteltét követő egy hónapon belül,

b) a 11. § (2) bekezdése szerinti helyzetben lévő szervezet esetében az EU-szintű anyavállalat észrevételei és javaslatai beérkezését követő kettő héten belül

és meg kell küldeni azt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek - ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság - az EU-szintű anyavállalat részére.”

148. § (1) A Szantv. 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha a 14. § (11) bekezdése alapján a szanálási hatóságok együttesen nem tudnak döntést hozni, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság - határozatot hoz a szanálás alá vonható csoport szintjén a szanálhatóság értékeléséről. A határozat indokolásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB megjeleníti a csoporthoz tartozó más szervezetek érintett szanálási hatóságainak véleményét és fenntartását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság - megküldi az EU-szintű anyavállalat, valamint az érintett szanálási hatóságok részére.”

(2) A Szantv. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Többoldalú eljárás keretében hozott döntés hiányában szanálás alá vonható szervezetnek minősülő és a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő, a leányvállalatokat érintő, határozathozatalt igénylő esetekben a szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a leányvállalat szanálási hatósága - hozza meg a határozatot a szükséges intézkedésről azzal, hogy az indokolás tartalmazza a többi érintett szanálási hatóság véleményét és fenntartását is. Ezt a határozatot a leányvállalaton kívül a leányvállalat és ugyanazon szanálás alá vonható csoport szanálás alá vonható szervezete, az adott szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága, a csoportszintű szanálási hatóság részére is meg kell küldeni.”

149. § A Szantv. IV. Fejezete a következő 5/A. alcímmel egészül ki:

„5/A. Egyes nyereségkifizetések megtiltása

15/A. § (1) Ha a szervezet megfelel a kombinált pufferkövetelménynek és az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontja, valamint a túlzott tőkeáttétel kockázatok kezelését célzó többlettőke-követelménynek, de a 67. §-ban és a 68. §-ban foglalt követelményekkel együtt nem felel meg a kombinált pufferkövetelménynek a 62. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően számítva, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB megtilthatja a szervezetnek azt, hogy több nyereséget fizessen ki a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményekhez kapcsolódó, a 3. mellékletnek megfelelően számított felosztható összegnél (M-MDA)

a) az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó nyereségkifizetés,

b) a teljesítmény javadalmazás vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére irányuló kötelezettség keletkeztetése, vagy a teljesítményjavadalmazás kifizetése, ha a kifizetési kötelezettség olyan időpontban keletkezett, amikor az intézmény nem teljesítette a kombinált pufferkövetelményt, vagy

c) a kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés teljesítés bármelyike révén.

(2) Ha a szervezet az (1) bekezdésben meghatározott helyzetben van, akkor haladéktalanul értesíti a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott helyzetben a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel történt konzultációt követően indokolatlan késedelem nélkül mérlegeli, hogy gyakorolja-e a nyereségkifizetés megtiltását, amelyhez figyelembe veszi:

a) a meg nem felelés okát, időtartamát és mértékét, valamint annak a szanálhatóságra gyakorolt hatását,

b) a szervezet pénzügyi helyzetének alakulását és annak valószínűségét, hogy a szervezetnél belátható időn belül teljesülnek a szanálás feltételei,

c) az arra vonatkozó kilátást, hogy a szervezet észszerű időn belül képes lesz megfelelni a követelményeknek,

d) azt, hogy ha a szervezet nem képes felvállalni azokat a kötelezettségeket, amelyek már nem felelnek meg a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vagy azok futamidejére vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 72b. és 72c. cikkében, a 66. §-ban vagy a 68/B. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor ez egyedi okokra vezethető vissza vagy az egész piacot érintő zavarnak tudható be, és

e) a nyereségkifizetés megtiltása lenne-e a legmegfelelőbb és a leginkább arányos eszköz a szervezet helyzetének kezelésére, figyelembe véve, hogy az potenciálisan milyen hatást gyakorolhat az érintett szervezet finanszírozási feltételeire és a szanálhatóságára.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB legalább havonta megismétli a (3) bekezdés szerinti értékelést, ameddig a szervezet az (1) bekezdésben meghatározott helyzetben van.

(5) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a szervezet kilenc hónappal az erről szóló értesítést követően is az (1) bekezdésben meghatározott helyzetben van, a Felügyelettel történt konzultációt követően gyakorolja a nyereségkifizetés megtiltását, kivéve, ha az alábbi feltételek közül legalább kettő teljesül:

a) a meg nem felelés a pénzügyi piacok működését érintő súlyos zavarnak tudható be, ami miatt a pénzügyi piacok nagy részét érintő stressz helyzet alakult ki a pénzügyi piacok több területén,

b) az a) pont szerinti zavar nem csupán a szervezet szavatoló tőkeelemei és leírható, illetve átalakítható kötelezettségei árának a fokozott ingadozását vagy a szervezet költségei növekedését eredményezi, hanem a piacok teljes vagy részleges bezárásához is vezet, ami miatt a szervezet nem tud szavatoló tőkeelemeket vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket kibocsátani a piacokon,

c) a piac b) pont szerinti bezárása nem csak az érintett szervezetre, hanem több más szervezetre is vonatkozik,

d) az a) pont szerinti zavar miatt az érintett szervezet nem tud a meg nem felelés megszüntetéséhez elegendő szavatoló tőkét és leírható, illetve átalakítható kötelezettséget kibocsátani, vagy

e) a nyereségkifizetés megtiltása negatív tovagyűrűző hatást gyakorol a bankszektor egy részére, ami veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.

(6) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az (5) bekezdés szerinti kivételt alkalmazza, akkor erről - részletes írásbeli magyarázatot adva az értékelésről - értesíti a Felügyeletet.

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB legalább havonta megismétli az (5) bekezdés szerinti értékelést.”

150. § A Szantv. 17. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A központi szerv és ahhoz tartósan kapcsolt valamennyi hitelintézet akkor vonható szanálás alá, ha a szanálási feltételek a központi szerv és a központi szervhez tartósan kapcsolt valamennyi hitelintézet vonatkozásában összességében teljesülnek.”

151. § A Szantv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy vegyes tevékenységű holding társaság akkor vonható szanálás alá, ha a szanálási feltételek a holding társaság vonatkozásában teljesülnek.

(2) Ha a vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata közvetlenül vagy közvetve pénzügyi holding társaság tulajdonában van, a szanálási tervben rögzíteni kell, hogy a közbenső pénzügyi holding társaságot szanálás alá vonható szervezetként kell azonosítani és a csoportszintű szanálás céljából hozott szanálási intézkedések csak a közbenső pénzügyi holding társaságra irányulhatnak, a vegyes tevékenységű holding társaság vonatkozásában nem alkalmazhatóak.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási intézkedést hozhat az (1) bekezdés szerinti holding társaságra akkor is, ha

a) szanálás alá vonható szervezet,

b) egy vagy több leányvállalati intézménye nem szanálás alá vonható szervezet, de megfelel a szanálási feltételeknek,

c) a b) pont szerinti leányvállalat olyan eszközökkel és kötelezettségekkel rendelkezik, amelyek miatt a leányvállalatok fizetésképtelensége veszélyezteti a teljes szanálás alá vonható csoportot, és

d) a pénzügyi holding társaság vonatkozásában szanálási intézkedésre van szükség leányvállalati intézményének vagy az érintett szanálás alá vonható csoport egészének a szanálásához.”

152. § (1) A Szantv. 27. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A csoport esetében érintett szanálási hatóságok szanálási kollégiumot hoznak létre a)

„d) szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettség minimumkövetelményei,”

(tekintetében, amelyben a szanálási feladatkörében eljáró MNB is részt vesz, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság vagy leányvállalat, a pénzügyi holding társaság vagy a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep szanálási hatósága.)

(2) A Szantv. 27. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szanálási kollégium keretében a csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalat szanálási hatósága az illetékes felügyeleti hatósággal és az összevont felügyeletet ellátó hatósággal egyeztetve)

„g) megállapítja az összevont alapú és a leányvállalati szinten a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint”

(azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB csoportszintű szanálási hatóságként vagy a leányvállalat, a pénzügyi holding társaság vagy a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep szanálási hatóságaként, a Felügyelet pedig illetékes felügyeleti hatóságként vagy összevont felügyeletet ellátó hatóságként jelenhet meg.)

153. § (1) A Szantv. 29. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a globális szanálási stratégia alapján az EGT-államban letelepedett leányvállalat vagy az EU-szintű anyavállalat és annak leányintézménye nem szanálás alá vonható szervezet, akkor - az európai szanálási kollégium tagjainak egyetértésével - az EGT-államban letelepedett leányvállalat vagy összevont alapon az EU-szintű anyavállalat köteles teljesíteni a 68/B. § (8) bekezdés szerinti követelményt a 68/B. § (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti instrumentumok

a) valamely harmadik országban letelepedett végső anyavállalatuk vagy a végső anyavállalat ugyanabban a harmadik országban letelepedett leányvállalatának, vagy

b) a 68/B. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pont bb) alpontjában meghatározott feltételek mellett egyéb szervezetek részére való kibocsátásával.”

(2) A Szantv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az európai szanálási kollégium elnöki tisztét a szanálási feladatkörében eljáró MNB látja el, ha

a) a csoport egyetlen EU-szintű anyavállalata Magyarországon van, vagy

b) a csoporthoz tartozó legnagyobb EU-szintű anyavállalat vagy EGT-államban letelepedett leányvállalat Magyarországon van.”

154. § (1) A Szantv. 58. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hitelezői feltőkésítés nem terjed ki a következő kötelezettségekre, függetlenül attól, hogy egy EGT-állam vagy harmadik ország joga alapján keletkezett vagy áll fenn:)

„e) legfeljebb hét nap hátralévő futamidejű kötelezettségre, amely

ea) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alkalmazásában kijelölt rendszerekkel vagy rendszer-üzemeltetőkkel vagy ezek résztvevőivel szemben áll fenn, és amely az ilyen rendszerekkel való részvételből keletkezik, vagy

eb) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 14. cikke alapján EGT-államban engedélyezett központi szerződő felekkel, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének megfelelően elismert harmadik országbeli központi szerződő felekkel szemben áll fenn,”

(2) A Szantv. 58. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A hitelezői feltőkésítés nem terjed ki a következő kötelezettségekre, függetlenül attól, hogy egy EGT-állam vagy harmadik ország joga alapján keletkezett vagy áll fenn:)

„g) olyan kötelezettségre, amely azonos szanálás alá vonható csoportba tartozó szanálás alá nem vonható intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet felé áll fenn lejárati idejüktől függetlenül, kivéve azon kötelezettségekre, melyeket a Csődtv., illetve a Hpt. szerinti kielégítési sorrendben a rendes fedezetlen kötelezettségeket követően rendez, azzal, hogy ez utóbbi kivételi esetkörben az érintett szanálás alá nem vonható leányvállalat szanálási hatósága azt köteles megvizsgálni, hogy az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajthatóságának támogatásához a 68/B. § (5) bekezdése szerinti összeg elegendő-e.”

155. § A Szantv. 59. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az azonos szanálás alá vonható csoportba tartozó, de szanálás alá nem vonható intézménnyel vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezettel szemben fennálló kötelezettség esetében, amely nincs kizárva a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alkalmazásából, köteles megvizsgálni, hogy a részben vagy egészben történő kizárás egyéb feltételei fennállnak-e.”

156. § A Szantv. a következő 26/A. alcímmel egészül ki:

„26/A. Alárendelt leírható, illetve átalakítható kötelezettségek értékesítése lakossági ügyfeleknek

61/A. § (1) Az 575/2013/EU rendelet - 72a. cikk (1) bekezdés b) pontja és 72b. cikk (3)-(5) bekezdésének kivételével - 72a. cikkében meghatározott valamennyi feltételnek eleget tevő leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket átruházó intézmény (e § alkalmazásában a továbbiakban: eladó) e kötelezettségeket azoknak a Bszt.-ben meghatározott lakossági ügyfeleknek, akik minimum ötvenezer euró névértékben kötnének ügyletet, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén értékesíti:

a) az eladó a Bszt. 44. § (1) és (2) bekezdésével összhangban alkalmassági tesztet végzett;

b) az eladó az a) pont szerinti vizsgálat alapján meggyőződött arról, hogy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek megfelelőek az adott lakossági ügyfél számára;

c) az eladó a Bszt. 44. § (3)-(5) bekezdésével összhangban dokumentálja az alkalmasságot.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, és az adott lakossági ügyfél pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betéteinek állománya az átruházás napján nem haladja meg az ötszázezer eurót, az eladónak a lakossági ügyfél által a (3) bekezdés szerint megadott információk alapján biztosítania kell, hogy az átruházás napján teljesüljön mindkét alábbi feltétel:

a) az aggregált összeg, amelyet a lakossági ügyfél az (1) bekezdés szerinti kötelezettségekbe befektet, nem haladja meg az adott ügyfél pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betéteinek állománya 10 százalékát;

b) az (1) bekezdés szerinti egy vagy több kötelezettséginstrumentumba fektetett kezdeti összeg legalább tízezer euró.

(3) A lakossági ügyfélnek az eladó részére pontos információkat kell szolgáltatnia a pénzügyi eszközökből álló portfóliójáról - az (1) bekezdés szerinti kötelezettségekbe való befektetésekkel együtt -, valamint betéteinek állományáról.

(4) A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket nem kell figyelembe venni.

(5) Ha magyarországi székhelyű intézmény és a 68/A. § szerinti követelmény hatálya alá tartozó szervezetek összes eszközének értéke nem haladja meg az ötvenmilliárd eurót, az (1)-(4) bekezdésében meghatározott követelményektől eltérően kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmény is alkalmazható.

(6) E § rendelkezései az (1) bekezdésben meghatározott, 2020. december 28. előtt kibocsátott kötelezettségekre nem alkalmazandók.

(7) Az e §-ban euróban meghatározott összegeket az adott napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.”

157. § (1) A Szantv. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62. § (1) Az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet eleget tesz a szavatoló tőkére, a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimum követelménynek, ha e § és a 65-68/F. § azt előírja.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés szerinti követelményt a 67. § (4)-(13) vagy a 67. § (16)-(23) bekezdésével összhangban, a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegeként számítja ki és alábbiak százalékos mértékében fejezi ki:

a) az intézménynek és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetnek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésével összhangban kiszámított teljes kockázati kitettség értéke; és

b) az intézménynek és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetnek az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikkével összhangban számított teljes kitettség mértéke.”

(2) A Szantv. 62. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a befektetési vállalkozás nem minősül az (EU) 2019/2033 rendelet 1. cikk (2) vagy (5) bekezdésében említett befektetési vállalkozásnak, akkor az egyedi szavatoló tőkével kapcsolatos, az 575/2013/EU rendelet 92. cikkére történő hivatkozások az alábbiak szerint értelmezendőek:

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontjára történő hivatkozás az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikk (1) bekezdésre történő hivatkozásként értelmezendő,

b) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésre történő hivatkozás az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott alkalmazandó követelmény és 12,5 szorzatára történő hivatkozásként értelmezendő.

(4) Ha a befektetési vállalkozás nem minősül az (EU) 2019/2033 rendelet 1. cikk (2) vagy (5) bekezdésében említett befektetési vállalkozásnak, akkor a többlettőke-követelményre történő hivatkozást a Bszt.-ben meghatározottak szerint kell értelmezni.”

158. § A Szantv. 28. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„28. A szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimum követelmény alóli mentesség

65. § (1) A 62. §-tól eltérően a fedezett kötvény - ideértve a jelzáloglevelet is - kibocsátásából forrást szerző jelzálog-hitelintézetet a szanálási feladatkörében eljáró MNB mentesíti a minimumkövetelményeknek való megfelelés alól, ha az adott jelzálog-hitelintézet

a) nem gyűjtött vagy nem gyűjt betétet,

b) esetében a megszűnése felszámolási eljárás keretében vagy vagyonértékesítés, áthidaló intézmény vagy eszközelkülönítés szanálási eszközökkel összefüggésben történik,

c) esetében a b) pont szerinti eljárások biztosítják azt is, hogy a jelzálog-hitelintézet hitelezői - ideértve a fedezett kötvények birtokosait - a szanálási céloknak megfelelően viselik a veszteségeket.

(2) A 62. §-ban foglalt követelmények alól mentesülő intézményt nem kell figyelembe venni a 68/A. § szerinti összevont alapon megállapítandó követelmény számítása során.”

159. § A Szantv. a következő 28/A-28/I. alcímmel egészül ki:

„28/A. A szanálás alá vonható szervezet leírható, illetve átalakítható kötelezettségei

66. § (1) A szanálás alá vonható szervezet akkor tekintheti egy kötelezettségét a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek részének, ha a kötelezettség eleget tesz az 575/2013/EU rendelet 72a., 72b. - ide nem értve a (2) bekezdés d) pontját - és a 72c. cikkének.

(2) Ha e törvény az 575/2013/EU rendelet 92a. vagy 92b. cikkét említi, akkor a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében az 575/2013/EU rendelet 72k. cikkével és az 575/2013/EU rendelet MÁSODIK RÉSZ I. Cím 5a. Fejezetével összhangban megállapított leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket kell érteni.

(3) A beágyazott származtatott ügyletekkel rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból, különösen strukturált értékpapírokból eredő kötelezettségek, amelyek teljesítik az (1) bekezdésben foglalt feltételeket - az 575/2013/EU rendelet 72a. cikk (2) bekezdés l) pontja kivételével -, csak akkor számíthatók be a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegébe, ha

a) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumból eredő kötelezettség tőkeösszege már a kibocsátás időpontjában ismert, rögzített vagy emelkedő, és azt beágyazott származékos jellemző nem befolyásolja, valamint a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumból, különösen a beágyazott származtatott termékből eredő kötelezettség teljes összegét napi szinten lehet értékelni hitelkockázat nélküli, egyenértékű instrumentumok aktív, likvid kétirányú piacának alapul vételével, az 575/2013/EU rendelet 104. és 105. cikkével összhangban; vagy

b) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum tartalmaz egy olyan szerződési feltételt, amely előírja, hogy a kibocsátó fizetésképtelensége és a kibocsátó szanálása esetén a követelés összege rögzített vagy emelkedő, és nem haladja meg a követelés eredetileg befizetett összegét.

(4) A (3) bekezdés szerinti, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, ideértve a beágyazott származtatott ügyletet is, nem képezheti nettósítási megállapodás tárgyát és így értékelésére nem alkalmazható a 73. § (3) bekezdése.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség a (3) bekezdés a) pontja szerinti összegnek vagy b) pontja szerinti összegnek megfelelő részben számítható csak be a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegébe.

(6) Ha a kötelezettséget az Európai Unióban székhellyel rendelkező leányvállalat bocsátotta ki olyan részvényes részére, amely nem része a szanálás alá vonható csoportnak és a leányvállalat a szanálás alá vonható szervezetével azonos szanálás alá vonható csoport tagja, akkor ezen kötelezettségeket akkor lehet beszámítani a szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőkéjébe, leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek összegébe, ha

a) a kibocsátásukra a 68/B. § (5) bekezdés a) pontjának megfelelően került sor;

b) ezen kötelezettségek tekintetében a leírási és átalakítási hatásköröknek a 74. §-nak vagy a 80. §-nak megfelelően történő gyakorlása nem érinti a szanálás alá vonható szervezetnek a leányvállalat felett gyakorolt ellenőrzését; és

c) ezen kötelezettségek értéke nem haladja meg

ca) a 68/B. § (1)-(4) bekezdése szerinti összeget csökkentve

cb) a szanálás alá vonható szervezet részére kibocsátott és általa közvetlenül vagy a szanálás alá vonható csoport valamely szervezetén keresztül megvásárolt kötelezettségek és a 68/B. § (5) bekezdés b) pontja szerint kibocsátott szavatoló tőke összegével.

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 67. § (12) és (13) bekezdése és a 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti minimum követelmény sérelme nélkül biztosítja, hogy a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)-(15) bekezdése szerint szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdés szerinti kötelezettséggel teljesítse a 68/A. §-ban meghatározott követelmény azon részét, amely a szavatoló tőkét is tartalmazó teljes kötelezettségállomány 8 százaléka.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB engedélyével a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)-(15) bekezdése szerint szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdés szerinti kötelezettséggel teljesíti a 68/A. §-ban meghatározott követelmény azon részét, amely a szavatoló tőkét is tartalmazó kötelezettségállomány 8 százalékánál alacsonyabb, de a 4. melléklet 1. pontja eredményeként kapott összegnél magasabb értéket eléri, ha eleget tesz az 575/2013/EU rendelet 72b. cikk (3) bekezdésének is.

(9) Ha a 67. § (12) és (13) bekezdése szerint szanálás alá vonható szervezet esetében a (7) és (8) bekezdés alkalmazása által a teljes kockázati kitettségértékének 27 százaléka feletti követelmény állna elő, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a teljes kockázati kitettségérték 27 százalékra korlátozza a 68/A. § szerinti követelmény azon részét, amely szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdés szerinti kötelezettséggel teljesítendő, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint

a) a szanálási tervben nem szerepel opcióként a Szanálási Alap forrásaihoz való hozzáférés az érintett szanálás alá vonható szervezet szanálása során; és

b) az a) pont nem alkalmazandó, és a 68/A. § szerinti követelmény lehetővé teszi, hogy a szanálás alá vonható szervezet teljesítse a 60. § (2) bekezdésében vagy adott esetben a 60. § (5) bekezdés szerinti követelményeket

azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB figyelembe veszi az értékelés során a szanálás alá vonható szervezet üzleti modelljére gyakorolt aránytalan hatás kockázatát és e bekezdést nem alkalmazza a 67. § (14)-(16) bekezdés szerinti szanálás alá vonható szervezetre.

(10) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a nem globálisan rendszerszinten jelentős, szanálás alá vonható szervezet és a 67. § (12)-(15) bekezdés hatálya alá nem tartozó intézmény esetében dönthet úgy, hogy a 68/A. § szerinti követelményt részben - a szavatoló tőkét is tartalmazó teljes kötelezettségállomány 8 százalékáig - vagy amennyiben ez nagyobb összeg, a (13) bekezdésben rögzített képlet szerinti összeg erejéig szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdésben rögzített kötelezettségekkel teljesítse, ha

a) az (1)-(5) bekezdésben meghatározott, olyan nem alárendelt kötelezettség, amely a kielégítési sorrendben az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1)-(4) bekezdése alapján a leírási és átalakítási hatáskörök alól kizárt kötelezettségekkel azonos besorolási szinten áll,

b) fennáll annak a kockázata, hogy az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1)-(4) bekezdése alapján a leírási és átalakítási hatáskörből ki nem zárt, nem alárendelt kötelezettségre vonatkozó leírási és átalakítási hatáskör alkalmazása által ezen követelések hitelezői nagyobb veszteséget szenvednének el, mint amilyen veszteséget a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás esetében szenvednének el, és

c) a szavatoló tőke és az egyéb alárendelt kötelezettségek összege nem haladja meg azt az összeget, amely ahhoz szükséges, hogy a b) pont szerinti hitelezők ne szenvedjenek el nagyobb veszteséget annál, mint amelyet a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás esetén szenvedtek volna el.

(11) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB azt állapítja meg, hogy egy leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség-osztályon belül 10%-nál magasabb azon kötelezettségek aránya, amelyek ki vannak zárva vagy valószínűsíthetően ki lesznek zárva az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1)-(4) bekezdése szerinti leírási és átalakítási hatáskör alkalmazásából, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (10) bekezdés b) pontja szerinti kockázatot felméri.

(12) A (7)-(11) és (13) bekezdés alkalmazásában a partnerek nettósítási jogának teljes elismerésével kell a származtatott kötelezettségeket a teljes kötelezettségállomány részeként tekinteni.

(13) A (7)-(9) bekezdéstől eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)-(15) bekezdés szerint szanálás alá vonható szervezet esetében dönthet úgy, hogy a 68/A. §-ban meghatározott követelményt olyan mértékben teljesítse szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdés szerinti kötelezettséggel, hogy ezek összege a szanálás alá vonható szervezetnek a kombinált pufferkövetelménye, valamint az 575/2013/EU rendelet 92a. cikke szerinti, a 67. § (12) és (13) bekezdése szerinti, továbbá a 68/A. § szerinti követelmények teljesítésére vonatkozó kötelezettsége ne haladja meg a 4. melléklet 2. pontja szerinti összegekből a magasabb összeget.

(14) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)-(15) bekezdés szerint szanálás alá vonható szervezet esetében alkalmazhatja a (13) bekezdés szerinti hatáskört az összes olyan globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)-(15) bekezdés szerint szanálás alá vonható szervezet 30 százalékáig, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a 68/A. §-ban foglalt követelményt meghatározza és a szanálási feladatkörében eljáró MNB mérlegelése alapján

a) a szanálhatóság előzetes értékelése alapján jelentős akadályai vannak a szanálhatóságnak és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által meghatározott határidőn belül nem történt korrekciós intézkedés a 12. § (1) bekezdés szerinti intézkedés alkalmazását követően vagy a 12. § (1) bekezdés szerinti intézkedések révén sem lehet az azonosított jelentős akadályokat elhárítani és a (13) bekezdésben meghatározott hatáskör gyakorlásának eredményeként lehetséges a szanálást gátló jelentős akadály negatív hatásának elhárítása;

b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy ítéli meg, hogy a szanálás alá vonható szervezet kapcsán előnyben részesített szanálási stratégia megvalósíthatósága és hitelessége korlátozott, tekintettel a szervezet méretére, összekapcsoltságára, tevékenységének jellegére, körére, kockázataira és összetettségére, valamint a szervezet jogállására és részvényesi struktúrájára; vagy

c) a Hpt. 186. § szerinti többlettőke-követelmény azt tükrözi, hogy a szanálás alá vonható szervezet, amely globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)-(15) bekezdés szerinti szervezet azoknak az intézményeknek a legkockázatosabb 20 százalékába tartozik, amelyekre a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza a 62. § (1) bekezdés szerinti minimumkövetelményt.

(15) A (14) bekezdés szerinti százalékos értékek meghatározása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB a legközelebbi egész számra kerekíti a kapott értéket.

(16) A Felügyelettel történt konzultációt követően hozza meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (10) és (11) bekezdésben vagy a (13) bekezdésben meghatározott döntést, amely során figyelembe veszi

a) a szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőke instrumentumai és alárendelt, leírható instrumentumai piacának mélységét, az instrumentumok árazását és a döntésnek való megfelelést biztosító tranzakció végrehajtásához szükséges időt,

b) azoknak a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumoknak az összegét, amelyek teljesítik az 575/2013/EU rendelet 72a. cikk szerinti valamennyi feltételt, és amelyeknek a hátralévő futamideje a (10) és (11) bekezdésben vagy a (13) bekezdésben meghatározott követelmények mennyiségi korrekciójának céljával történő döntéshozatal időpontjában egy évnél rövidebb,

c) azoknak az instrumentumoknak a rendelkezésre állását és összegét, amelyek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikk feltételeit - a 72b. cikk (2) bekezdés d) pontja kivételével - teljesítik,

d) a szanálás alá vonható szervezet azon kötelezettségeinek az összegét, amely leírható, illetve átalakítható kötelezettségeihez és szavatoló tőkéjéhez viszonyítva jelentős és amelyre nem alkalmazandó az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1)-(4) bekezdése szerinti leírási és átalakítási hatáskör és a fizetésképtelenségi eljárás során legelőre besorolt szavatoló tőkével és leírható, illetve átalakítható kötelezettségekkel azonos vagy azoknál hátrébb besoroltakkal rendelkeznek,

e) a szanálás alá vonható szervezet üzleti modelljét, finanszírozási modelljét és kockázati profilját, valamint stabilitását és a gazdasághoz való hozzájárulási képességét, és

f) a szerkezetátalakítási költségek hatását a szanálás alá vonható szervezet feltőkésítésére.

(17) A (16) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a kizárt kötelezettségek összege nem haladja meg a szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségei összegének az 5 százalékát, akkor a kizárt összeg nem jelentős azzal, hogy a határérték felett a szanálási feladatkörében eljáró MNB értékeli a kizárt kötelezettségek jelentőségét.

28/B. A szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározása

67. § (1) A Felügyelettel folytatott konzultációt követően a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy határozza meg, hogy

a) a szanálás alá vonható csoport szanálható legyen a szanálási céloknak megfelelően, a szanálási eszközök alkalmazásával - ideértve a hitelezői feltőkésítést is -,

b) a szanálás alá vonható szervezet és szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő - intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti - leányvállalatai elegendő szavatoló tőkével, leírható, illetve átalakítható kötelezettséggel rendelkezzenek annak biztosítására, hogy a hitelezői feltőkésítés, valamint a leírási, illetve átalakítási hatáskör alkalmazása esetén a veszteségviselési képesség megfelelő legyen és az érintett szervezetek teljes tőkemegfelelési mutatója és tőkeáttételi mutatója visszaállítható legyen arra a szintre, hogy az engedélyezési feltételek teljesüljenek,

c) ha a szanálási terv alapján a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek bizonyos osztályainak hitelezői feltőkésítésből való 59. § (1)-(4) bekezdés szerinti kizárására vagy részleges transzfer keretében teljes egészében egy átvevő félhez történő átruházására sor kerülhet, akkor biztosított legyen, hogy a szanálás alá vonható szervezet elegendő szavatoló tőkével és egyéb leírható, illetve átalakítható kötelezettséggel rendelkezik azért, hogy a veszteségviselő képessége megfelelő legyen, valamint a teljes tőkemegfelelési mutatóját és a tőkeáttételi mutatóját vissza tudja állítani arra a szintre, hogy az engedélyezési feltételek teljesüljenek,

d) figyelemmel van a szervezet méretére, üzleti modelljére, finanszírozási modelljére és kockázati profiljára, és

e) figyelemmel van arra, hogy a szervezet fizetésképtelensége milyen mértékben gyakorolna negatív hatást a pénzügyi stabilitásra, többek között a szervezet más intézményekkel vagy szervezetekkel vagy a pénzügyi rendszer többi részével fennálló összekapcsoltsága, fertőzés révén.

(2) A 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelmény összegét úgy kell megállapítani, ha a szanálási terv előírja az 5. § (1) bekezdésében rögzített forgatókönyv szerinti szanálási intézkedéseket vagy a 74. § szerint a tőkeelemek és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírását vagy átalakítását, hogy biztosított legyen

a) a szervezet várható veszteségeinek teljes mértékű viselése (veszteségviselés),

b) a szanálás alá vonható szervezet és szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő - intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti - leányvállalatai feltőkésítése olyan mértékben, amely lehetővé teszi az éven belüli megfelelést az engedélyezési és működési feltételeknek (feltőkésítés).

(3) Ha a szervezet a szanálási tervben foglalt fizetésképtelenségi eljárás keretében kerül megszüntetésre, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatáson és a pénzügyi rendszerre való átterjedésen túl vizsgálja a 62. § szerinti követelmény indokolhatóságát annak érdekében, hogy a szervezet vonatkozásában a követelmény ne okozzon olyan korlátozást, amely meghaladja a (2) bekezdés a) pontja szerinti veszteségviselési képességet.

(4) A szanálás alá vonható szervezet esetében a (2) bekezdés szerinti összeg:

a) a 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg

aa) a szanálás esetén viselendő veszteségek 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti, valamint a Hpt. 186. § szerinti követelmények összevont alapon, és

ab) az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajtását követő, az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontja és a Hpt. 186. § szerinti követelményeknek összevont alapon történő megfelelés elérését biztosító, a szanálási intézkedés eredményeként meghatározott feltőkésítési összeg, valamint

b) a 62. § (2) bekezdés b) pontja szerinti összeg

ba) a szanálás esetén viselendő veszteségek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti, a szanálás alá vonható szervezet tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmények összevont alapon és

bb) az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajtását követő, az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelményeknek a szanálási stratégia végrehajtásával összevont alapon történő megfelelés elérését biztosító, a szanálási intézkedés eredményeként meghatározott feltőkésítési összeg.

(5) A 62. § (2) bekezdés a) pontja esetében a 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményt százalékos formában úgy kell meghatározni, hogy a (4) bekezdés a) pontja szerint számított összegnek és a teljes kockázati kitettség értékének a hányadosát kell venni.

(6) A 62. § (2) bekezdés b) pontja esetében a 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimum követelményt százalékos formában úgy kell meghatározni, hogy a (4) bekezdés b) pontja szerint számított összegnek és a teljes kitettség érték hányadosát kell venni.

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés a) és b) pontjában rögzített követelmény meghatározásakor figyelembe veszi a 34. § (5) bekezdését, valamint a 60. § (2) és (5) bekezdését azzal, hogy a feltőkésítési összeg meghatározásakor

a) a teljes kockázati kitettség értéknek vagy a teljes kitettségi értéknek a legutolsó adatszolgáltatás szerinti értékét kell figyelembe venni, korrigálva azt a szanálási tervben meghatározott szanálási intézkedésekből eredő változások hatásaival; és

b) a Felügyelettel folytatott konzultációt követően a Hpt. 186. § szerinti követelményt korrigálni kell a szanálási stratégia végrehajtása szerint alkalmazandó eltéréssel.

(8) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti követelmény összegét megemelheti olyan mértékig, amely biztosítja, hogy a szanálás alá vonható szervezet a szanálást követően legfeljebb egy éven keresztül képes legyen fenntartani magával szemben a megfelelő piaci bizalmat.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott összeg megegyezik a szanálási eszköz alkalmazását követően alkalmazandó kombinált pufferkövetelmény összegének az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrel csökkentett összegével.

(10) A (8) bekezdés szerinti összeget lefelé kell korrigálni, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően azt állapítja meg, hogy a hiteles piaci bizalom fenntartásához, az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet kritikus funkcióinak a fenntartásához alacsonyabb összeg is elégséges, valamint forráshoz tud jutni anélkül, hogy a Szanálási Alap 60. § (2) és (5) bekezdésével és a 127. §-sal összhangban nyújtott hozzájárulását vagy a rendkívüli állami támogatást igénybe venné.

(11) A (8) bekezdés szerinti összeget felfelé kell korrigálni, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően azt állapítja meg, hogy a hiteles piaci bizalom legfeljebb egy évig történő fenntartásához és az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet kritikus funkcióinak a fenntartásához magasabb összeg szükséges, valamint forráshoz tud jutni anélkül, hogy a Szanálási Alap 60. § (2) és (5) bekezdésével és a 127. §-sal összhangban nyújtott hozzájárulását vagy a rendkívüli állami támogatást igénybe venné.

(12) Az 575/2013/EU rendelet 92a. cikkének hatálya alá nem tartozó szanálás alá vonható olyan szervezet, amely olyan szanálás alá vonható csoporthoz tartozik, amelynek a mérlegfőösszege meghaladja a 100 milliárd EUR-t, a (4)-(11) bekezdés szerinti követelmény legalább 13,5 százalék a 62. § (2) bekezdés a) pontja szerint számítva és 5 százalék a 62. § (2) bekezdés b) pontja szerint számítva.

(13) A 66. §-tól eltérően a (12) bekezdés szerinti összeget szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a 66. § (6) bekezdésében meghatározott kötelezettséggel kell teljesíteni.

(14) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy ha megítélése szerint fizetésképtelensége rendszerszintű kockázatot jelentene, akkor az 575/2013/EU rendelet 92a. cikkének hatálya alá nem tartozó szanálás alá vonható olyan szervezetre, amely olyan szanálás alá vonható csoporthoz tartozik, amelynek a mérlegfőösszege nem éri el a 100 milliárd EUR-t is alkalmazza a (12) és (13) bekezdés szerinti követelményeket azzal, hogy a döntése nem befolyásolja a 66. § (10) és (11) bekezdésében hozott döntését.

(15) A (14) bekezdésben meghatározott döntése során a szanálási feladatkörében eljáró MNB figyelembe veszi

a) a finanszírozási modellben a betétek előfordulási gyakoriságát és a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok hiányát,

b) a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében a tőkepiachoz való hozzáférés mértékét, illetve

c) a szanálás alá vonható szervezetnek az elsődleges alapvető tőkére való támaszkodási mértékét a 68/A. §-ban foglalt követelmények teljesítéséhez.

(16) A szanálás alá nem vonható szervezet esetében a (2) bekezdés szerinti összeg:

a) a 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg

aa) a szanálás esetén viselendő veszteségek 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint, valamint a Hpt. 186. § szerinti követelmények összevont alapon, és

ab) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontja és a Hpt. 186. § szerinti követelményeknek összevont alapon történő megfelelés elérését biztosító, a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 74. § szerinti gyakorlásának vagy a szanálás alá vonható csoport szanálásának eredményeként meghatározott feltőkésítési összeg, valamint

b) a 62. § (2) bekezdés b) pontja szerinti összeg

ba) a szanálás esetén viselendő veszteségek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti, a szanálás alá vonható szervezet tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmények összevont alapon, és

bb) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmények eléréséhez a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 74. § szerinti gyakorlásának vagy a szanálás alá vonható csoport szanálásának eredményeként meghatározott feltőkésítési összeg.

(17) A 62. § (2) bekezdés a) pontja esetében a 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményt százalékos formában úgy kell meghatározni, hogy a (16) bekezdés a) pontja szerint számított összegnek és a teljes kockázati kitettség érték hányadosát kell venni.

(18) A 62. § (2) bekezdés b) pontja esetében a 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményt százalékos formában úgy kell meghatározni, hogy a (16) bekezdés b) pontja szerint számított összegnek és a teljes kitettség érték hányadosát kell venni.

(19) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (16) bekezdés b) pontjában rögzített követelmény meghatározásakor figyelembe veszi a 34. § (5) bekezdését, valamint a 60. § (2) és (5) bekezdését azzal, hogy a feltőkésítési összeg meghatározásakor

a) a teljes kockázati kitettség értéknek vagy a teljes kitettség értéknek a legutolsó adatszolgáltatás szerinti értékét kell figyelembe venni, korrigálva azt a szanálási tervben meghatározott szanálási intézkedésekből eredő változások hatásaival; és

b) a Felügyelettel folytatott konzultációt követően a Hpt. 186. § szerinti követelményt korrigálni kell a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 74. § szerinti gyakorlásának vagy a szanálás alá vonható csoport szanálásának eredményeként alkalmazandó eltéréssel.

(20) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (16) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti követelmény összegét megemelheti olyan mértékig, amely biztosítja, hogy miután sor került a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 74. § szerinti gyakorlására vagy a szanálás alá vonható csoport szanálására, a szervezet legfeljebb egy éven keresztül képes legyen fenntartani magával szemben a megfelelő piaci bizalmat.

(21) A (20) bekezdésben meghatározott összeg megegyezik a szanálási eszköz alkalmazását követően alkalmazandó kombinált pufferkövetelmény összegének az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrel csökkentett összeggel.

(22) A (20) bekezdés szerinti összeget lefelé kell korrigálni, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően azt állapítja meg, hogy a hiteles piaci bizalom fenntartásához, az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet kritikus funkcióinak a fenntartásához alacsonyabb összeg is elégséges, valamint forráshoz tud jutni anélkül, hogy a Szanálási Alap 60. § (2) és (5) bekezdésével és a 127. §-sal összhangban nyújtott hozzájárulását vagy a rendkívüli állami támogatást igénybe venné.

(23) A (20) bekezdés szerinti összeget felfelé kell korrigálni, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően azt állapítja meg, hogy a hiteles piaci bizalom legfeljebb egy évig történő fenntartásához és az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet kritikus funkcióinak a fenntartásához magasabb összeg szükséges, valamint forráshoz tud jutni anélkül, hogy a Szanálási Alap 60. § (2) és (5) bekezdésével és a 127. §-sal összhangban nyújtott hozzájárulását vagy a rendkívüli állami támogatást igénybe venné.

(24) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek egyes osztályairól észszerűen feltételezhető, hogy azok az 59. § (1)-(4) bekezdése alapján részben vagy egészben kizárásra kerülnek a hitelezői feltőkésítésből vagy részleges transzfer keretében teljes egészében átruházzák egy átvevő félnek, akkor a 62. § (1) bekezdés szerinti minimumkövetelményt olyan szavatoló tőkével vagy egyéb leírható, illetve átalakítható kötelezettséggel kell teljesíteni, amely elegendő az 59. § (1)-(4) bekezdésével összhangban kizárt kötelezettségek fedezetére és a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére.

(25) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e § szerinti minimumkövetelményt előíró határozatának indokolásában kitér a (2)-(24) bekezdésben foglaltak teljes körű értékelésére és a határozatát rendszeresen felülvizsgálja a Hpt. 186. § szerinti követelményhez való igazítás érdekében.

(26) A (4)-(11) és (16)-(23) bekezdés alkalmazásában a tőkekövetelményt az 575/2013/EU rendelet TIZEDIK RÉSZ I. Cím 1., 2. és 4. Fejezete szerinti átmeneti rendelkezések Felügyelet általi alkalmazásának megfelelően kell értelmezni.

28/C. A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények szanálás alá vonható szervezetei és a nem EU-beli globálisan rendszerszinten jelentős intézmények jelentős uniós leányvállalatai esetében a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározása

68. § (1) A 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelmény a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény részét képező szanálás alá vonható szervezet esetében

a) az 575/2013/EU rendelet 92a. és 494. cikkében meghatározott követelményekből, és

b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a (3) bekezdés szerint meghatározott szavatoló tőkére, valamint a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményből

áll.

(2) A 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelmény a nem EU-beli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény jelentős uniós leányvállalata esetében

a) az 575/2013/EU rendelet 92b. és 494. cikkében meghatározott követelményekből, és

b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a (3) bekezdés szerint az érintett jelentős leányvállalatra meghatározott, a 29. § (2) bekezdésében és a 68/B. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő szavatoló tőkére, valamint a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményből

áll.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor határozza meg az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés b) pontja szerinti szavatoló tőkére, valamint leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó kiegészítő követelményt, ha

a) az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény nem elegendő a 67. §-ban foglalt feltételek teljesítéséhez, és

b) nem haladja meg a kötelezés eredményeként a 67. §-ban foglalt követelményeket.

(4) Ha egy globálisan rendszerszinten jelentős intézményhez egynél több szanálás alá vonható globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik, akkor a 68/D. § (4) bekezdésének alkalmazásában a (3) bekezdés szerinti összeget a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza minden szanálás alá vonható szervezetre és az EU-szintű anyavállalatra, mintha az lenne a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény egyetlen szanálás alá vonható szervezete.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e § szerinti határozatának indokolásában kitér a (3) bekezdésben foglaltak teljes körű értékelésére és a határozatát rendszeresen felülvizsgálja a Hpt. 186. § szerinti követelményhez való igazítás érdekében.

28/D. A szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény alkalmazása szanálás alá vonható szervezetek esetében

68/A. § (1) A szanálás alá vonható szervezet összevont alapon eleget tesz a 66-68. §-ban foglalt követelményeknek a szanálás alá vonható csoport szintjén.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 68/D. §-sal összhangban - a Felügyelettel egyeztetve - meghatározza a 62. § (1) bekezdésében meghatározott, a szanálás alá vonható szervezetre összevont alapon vonatkozó követelményt a 66-68. §-ban meghatározottak alapján azzal, hogy figyelemmel van a szanálási tervben a harmadik országbeli leányvállalat megítélésére.

(3) A 3. § 56a. pont b) alpontja szerint azonosított szanálás alá vonható csoport esetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szolidaritási mechanizmus jellemzői és az előnyben részesített szanálási stratégia függvényében, valamint a szanálási tervvel összhangban meghatározza a szanálás alá vonható szervezet és a csoport megfelelési módját a 67. § (4)-(13) bekezdésének, valamint a 68. § (1) bekezdésének annak érdekében, hogy a szanálás alá vonható csoport megfeleljen az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak.

28/E. A szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény alkalmazása szanálás alá nem vonható szervezetek esetében

68/B. § (1) Az olyan szanálás alá nem vonható leányvállalat, amelynek az anyavállalata szanálás alá vonható szervezet vagy harmadik országbeli anyavállalat, egyedi alapon felel meg a 67. §-ban foglalt követelményeknek azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy alkalmazza az e §-ban meghatározott követelményeket.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szanálás alá nem vonható EU-szintű anyavállalat, amely harmadik országbeli szervezetek leányvállalata összevont alapon felel meg a 67. §-ban és a 68. §-ban meghatározott követelményeknek.

(3) A szanálás alá nem vonható, központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet és a szanálás alá nem vonható központi szerv, továbbá a 68/A. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, szanálás alá vonható szervezet egyedi alapon felel meg a 67. § (16)-(23) bekezdésének.

(4) A 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelményt az (1)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben a 67. §-ban rögzített követelmények alapján a 68/D. §-sal és adott esetben a 29. §-sal összhangban kell meghatározni.

(5) A 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelménynek az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek az alábbiakkal tudnak eleget tenni:

a) olyan kötelezettséggel,

aa) amelyet szanálás alá vonható szervezet részére bocsátottak ki és amelyet ez a szervezet meg is vásárolt közvetlenül vagy ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó szervezeten keresztül, vagy a 74. §-sal, a 79. §-sal és a 80. §-sal összhangban gyakorolt hatáskör nem érinti a szanálás alá vonható leányvállalatot és a szanálás alá vonható csoportnak nem tagja a kötelezettséget megvásárló részvényes,

ab) amely megfelel az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében meghatározott elismerhetőségi kritériumoknak, kivéve a 72b. cikk (2) bekezdés b), c), k), l) és m) pontját, valamint a 72b. cikk (3)-(5) bekezdését,

ac) amely a rendes fizetésképtelenségi eljárások kielégítési sorrendjében olyan kötelezettségek mögé sorolódik, amelyek nem teljesítik az aa) alpontban meghatározott feltételt és nem tartoznak a szavatoló tőke követelmények esetében elismerhető kötelezettségek közé,

ad) amelyre a 74. §, a 79. § és a 80. § alapján a szanálás alá vonható csoport szanálási stratégiájával összhangban alkalmazható leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatáskör nincs hatással a szanálás alá vonható leányvállalat felett a szanálás alá vonható szervezet által gyakorolható ellenőrzésre,

ae) amely tulajdonjogának megszerzését az e § hatálya alá tartozó szervezet sem közvetlenül, sem közvetve nem finanszírozza,

af) amely esetében sem az irányadó rendelkezések nem jelzik kifejezetten vagy áttételesen a kötelezettségnek az e § hatálya alá tartozó szervezet általi lehívását, visszaváltását, visszafizetését vagy adott esetben előrehozott visszavásárlását - ide nem értve a szervezet fizetésképtelenségét vagy felszámolását -, és a szervezet más módon sem jelzi ezt,

ag) amely esetében az irányadó rendelkezések nem jogosítják fel a tulajdonost a kamat vagy a tőke jövőbeli kifizetésének ütemezéséhez képest előrehozott kifizetés követelésére, ide nem értve az e § hatálya alá tartozó szervezet fizetésképtelenségét vagy felszámolását,

ah) amely esetében az esedékes kamat- vagy adott esetben osztalékfizetés szintje nem módosulhat az e § hatálya alá tartozó szervezet vagy anyavállalatának a hitelképessége alapján;

b) olyan szavatoló tőkével, amely

ba) elsődleges alapvető tőke, vagy

bb) ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó más szervezetek részére került kibocsátásra és azok meg is vásárolták, vagy olyan szervezet számára bocsátották ki és azok vásárolták meg, amelyek nem ugyanabba a szanálás alá vonható csoportba tartoznak és leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatáskör nincs hatással a szanálás alá vonható leányvállalat felett a szanálás alá vonható szervezet által gyakorolható ellenőrzésre.

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő leányvállalat esetében eltekinthet az egyedi minimumkövetelmény alkalmazásától, ha

a) a leányvállalat és a szanálás alá vonható szervezet is ugyanabban a tagállamban rendelkezik székhellyel és azonos szanálás alá vonható csoport tagjai,

b) a szanálás alá vonható szervezet teljesíti a 67. §-ban meghatározott követelményeket,

c) jelenleg vagy előreláthatóan nincs jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya annak, hogy a szanálás alá vonható szervezet haladéktalanul szavatoló tőkét ruházzon át vagy kötelezettségeket fizessen vissza a leányvállalatnak, amely esetében a 74. § (3) bekezdése áll fenn vagy a szanálás alá vonható szervezetre szanálási eszköz került alkalmazásra,

d) a szanálás alá vonható szervezet a Felügyelet számára kielégítően bizonyította a leányvállalat prudens irányítását, és a Felügyelet jóváhagyásával garanciát vállal a leányvállalat által vállalt kötelezettségekre, vagy a leányvállalat vonatkozásában fennálló kockázatok nem jelentős mértékűek,

e) a leányvállalat a szanálás alá vonható szervezet kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárásai alá tartozik,

f) a szanálás alá vonható szervezet a leányvállalat tőkéjében a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok több mint 50 százalékát birtokolja, vagy jogosult a leányvállalat vezető testületi tagjai többségének kinevezésére vagy hivatalból való eltávolítására.

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő leányvállalat esetében a (6) bekezdésen túl eltekinthet a minimumkövetelmény alkalmazásától akkor is, ha

a) a leányvállalat és az anyavállalat is ugyanabban a tagállamban rendelkezik székhellyel és azonos szanálás alá vonható csoport tagjai,

b) az anyavállalat a 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelményt összevont alapon teljesíti,

c) jelenleg vagy előreláthatóan nincs jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya annak, hogy az anyavállalat haladéktalanul szavatoló tőkét ruházzon át vagy kötelezettségeket fizessen vissza a leányvállalatnak, amely esetében a 74. § (3) bekezdése áll fenn vagy az anyavállalatra szanálási eszköz került alkalmazásra,

d) az anyavállalat a Felügyelet számára kielégítően bizonyította a leányvállalat prudens irányítását, és a Felügyelet jóváhagyásával garanciát vállal a leányvállalat által vállalt kötelezettségekre, vagy a leányvállalat vonatkozásában fennálló kockázatok nem jelentős mértékűek,

e) a leányvállalat az anyavállalat kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárásai alá tartozik,

f) az anyavállalat a leányvállalat tőkéjében a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok több mint 50 százalékát birtokolja, vagy joga van a leányvállalat vezető testületi tagjai többségének kinevezésére vagy hivatalból történő visszahívására.

(8) A szanálási feladatkörében eljáró MNB engedélyezheti, hogy a leányvállalat a 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelményt részben vagy egészben a szanálás alá vonható szervezet garanciájával biztosítsa a (6) bekezdés a) és b) pontja esetében, ha a garancia

a) mértéke eléri a követelmény összegét,

b) akkor hívható le, amikor a leányvállalat az esedékes kötelezettségeinek nem képes eleget tenni vagy a 74. § (3) bekezdésében foglaltak kerültek megállapításra,

c) összegének legalább 50 százalékát kitevő mértékű fedezettel biztosított pénzügyi biztosítéki megállapodás révén,

d) teljesíti az 575/2013/EU rendelet 197. cikkében foglalt követelményeket, és megfelelően konzervatív haircutokat követően elegendő a c) pont szerint biztosított összeg fedezésére,

e) tehermentes és nem szolgál biztosítékként máshol,

f) tényleges lejárati idővel rendelkezik, amely teljesíti az 575/2013/EU rendelet 72c. cikk (1) bekezdés szerinti lejárati feltételeket, és

g) átszállásának a szanálás alá vonható szervezetről az érintett leányvállalatra nincs jogi, szabályozási vagy működési akadálya abban az esetben sem, ha a szanálás alá vonható szervezettel szemben szanálási intézkedés került megállapításra.

(9) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kérésére a szanálás alá vonható szervezet független, indokolással ellátott írásos jogi véleményt bocsát rendelkezésre vagy más módon bizonyítja, hogy a (8) bekezdés g) pontja teljesül.

28/F. Központi szervek és központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetek mentessége

68/C. § A szanálási feladatkörében eljáró MNB részben vagy teljesen mentesítheti a központi szerveket, illetve valamely központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézeteket a 68/B. § alkalmazása alól, ha

a) a hitelintézet és a központi szerv felügyeletét a Felügyelet látja el és ugyanannak a szanálás alá vonható csoportnak a tagjai,

b) a központi szerv és a tartósan kapcsolt hitelintézetei kötelezettségvállalásai tekintetében egyetemleges felelősség áll fenn és a tartósan kapcsolt hitelintézetei egyes kötelezettségeit vagy kötelezettségvállalásait a központi szerv teljeskörűen garantálja,