h) az adóalany állandó telephelye szerinti a Közösség más tagállamában megállapított adóazonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot, valamint az állandó telephely teljes postai címét és kereskedelmi nevét,
i) a Közösség más olyan tagállama által az adóalany részére megállapított adóazonosító számot, ahol az adóalany nem telepedett le gazdasági céllal,
j) az import különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját, és
k) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához az adóalany részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.
(5) A közvetítőnek az erre vonatkozó megbízását nem kell igazolnia az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a közvetítő által regisztrált, az adóhatósági nyilvántartásban még nem szereplő adóalanyt a közvetítő által, az erre a célra biztosított elektronikus felületen megadott adatok alapján veszi nyilvántartásba.
(6) Az adóalany, vagy - amennyiben az adóalany közvetítővel jár el - az adóalany megbízásából eljáró közvetítő az import különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást - elektronikus úton, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőben - bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, az ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszüntetése, vagy ha az adóalany a továbbiakban már nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.
(7) Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján
a) az adóalanyt az import különös szabályozás hatálya alatt álló adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásába felveszi, és ezen különös szabályozás alkalmazásához import azonosítószámot állapít meg, amelyről elektronikus úton értesíti az adóalanyt;
b) a közvetítő számára közvetítői azonosító számot állapít meg, amelyről elektronikus úton értesíti a közvetítőt;
c) a közvetítő számára ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges import azonosítószámot állapít meg valamennyi ezen közvetítőt megbízó adóalany vonatkozásában, amelyről elektronikusan értesíti a közvetítőt.
(8) A (7) bekezdés alapján megállapított import azonosító szám kizárólag ezen különös szabályozás céljára alkalmazható.
(9) Az adóalany, valamint a közvetítő az import különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó adókötelezettséget elektronikus azonosítását követően elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.
(10) Az állami adó- és vámhatóság törli az import különös szabályozás hatálya alatt álló adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából a közvetítő nélkül eljáró adóalanyt,
a) aki (amely) ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termék távértékesítését befejezte,
b) akinél (amelynél) feltételezhető, hogy ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termék távértékesítési tevékenysége befejeződött,
c) aki (amely) nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,
d) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat, vagy
e) aki (amely) nem kívánja a továbbiakban e különös szabályozást alkalmazni.
(11) Az állami adó- és vámhatóság törli azon közvetítő részére megállapított közvetítői azonosító számot,
a) aki (amely) két egymást követő naptári negyedévben nem járt el közvetítőként az import különös szabályozást alkalmazó valamely adóalany megbízásából;
b) aki (amely) nem felel meg a közvetítőként történő eljáráshoz szükséges feltételeknek;
c) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat; vagy
d) aki (amely) a továbbiakban nem kíván közvetítőként eljárni.
(12) Az állami adó- és vámhatóság törli az import különös szabályozás hatálya alatt álló adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából a közvetítő által képviselt adóalanyt,
a) ha a közvetítő arról tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot, hogy az őt megbízó adóalany befejezte ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termékek távértékesítését,
b) akinél (amelynél) feltételezhető, hogy ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termék távértékesítési tevékenysége befejeződött,
c) aki (amely) nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,
d) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat,
e) ha a közvetítő arról tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot, hogy nem képviseli a továbbiakban az adóalanyt, vagy
f) ha az állami adó- és vámhatóság törölte a közvetítő részére megállapított közvetítői azonosító számot.
(13) Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában az adóalanyra vonatkozó
a) regisztrációs (bejelentési) adatokat az adóalany adóhatósági nyilvántartásból történő törlésének,
b) bevallási adatokat azok adóalany által történő rendelkezésére bocsátásának
naptári éve végétől számított tíz évig nyilvántartja.
253/U. § (1) Az adóalany, vagy amennyiben az adóalany közvetítővel jár el, a közvetítő minden egyes naptári hónapra vonatkozóan, elektronikus úton adóbevallást nyújt be - függetlenül attól, hogy az adott adómegállapítási időszakban végzett-e az import különös szabályozás hatálya alá tartozó, harmadik államból importált termék távértékesítését, - azon adómegállapítási időszak végét követő hónap végéig, amelyre a bevallás vonatkozik.
(2) Az adóbevallás tartalmazza:
a) a 253/T. § (7) bekezdése szerinti import azonosítószámot, és
b) az adómegállapítási időszakban teljesített, az import különös szabályozás hatálya alá tartozó, harmadik államból importált termék távértékesítése
ba) adó nélküli teljes összegét,
bb) a vonatkozó adó-adómértékek szerint lebontott-teljes összegét,
bc) az alkalmazandó adómértéket, és
bd) a fizetendő adó teljes összegét
minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben az adó fizetendő.
(3) Az adóbevallást forintban kell elkészíteni, az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az EKB által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.
(4) Az adót a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett számlára forintban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló adóbevallásra. Bármely, az adóalany önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adóalanyt terheli.
(5) Az import különös szabályozás hatálya alatti bevallás - különös szabályozás keretében történő - módosítására a módosítandó adókötelezettséget magában foglaló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három évig van lehetőség. Az adóbevallás módosítását egy következő adóbevallásban kell szerepeltetni. E későbbi bevallásban meg kell jelölni az érintett teljesítési hely szerinti tagállamot, az adómegállapítási időszakot és a módosításból származó adó összegét (különbözetet). A tevékenységet lezáró bevallás benyújtását követően az adóbevallások - ideértve a tevékenységet lezáró bevallást is - módosítására közvetlenül a teljesítési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott bevallásban, a tagállam által meghatározott módon van lehetőség.
253/V. § (1) Az adóalany, vagy amennyiben az adóalany közvetítővel jár el, a közvetítő az Art. szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely szerinti tagállam adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adóalany a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton rendelkezésre bocsátja.
(2) A közvetítőnek az általa képviselt valamennyi adóalany tekintetében nyilvántartást kell vezetnie.
(3) A nyilvántartást az import különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termék távértékesítés teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni.
253/W. § (1) Az adóalany 253/P. § szerinti minőségében történő belföldi nyilvántartásba vételének időszakában keletkezett, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. Fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése, feltéve, hogy egyéb tevékenysége tekintetében belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogát a Közösség területén nem letelepedett adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti azzal, hogy esetében
a) a 244. § helyett a 253/P. § alkalmazandó és
b) az e fejezet szerinti jogállást nem kell igazolni.
(3) Az az adóalany, aki (amely) a harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adóbevallási és -fizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglalt különös szabályozásnak, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adót a XVIII. Fejezet rendelkezései szerint jogosult visszatéríttetni, feltéve, hogy egyéb tevékenysége tekintetében belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett.
(4) A (3) bekezdés szerinti jogát a Közösség területén nem letelepedett adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti, azzal, hogy esetében
a) a 244. § helyett a (3) bekezdés alkalmazandó és
b) az e fejezet szerinti jogállását nem kell igazolni.
(5) Az az adóalany,
a) akinek (amelynek) gazdasági célú letelepedési helye, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem belföldön, hanem a Közösség valamely más tagállamában van,
b) akit (amelyet) belföldön adóalanyként nem vettek nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett, és
c) aki (amely) belföldön importált termék távértékesítését teljesít oly módon, hogy adófizetési kötelezettségét a gazdasági célú letelepedése, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglalt különös szabályozásnak,
ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. Fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése.
(6) Az (5) bekezdés szerinti jogát az adóalany azzal érvényesítheti, hogy esetében a 244. § helyett az (5) bekezdés alkalmazandó.
XIX/C. FEJEZET
A TERMÉKIMPORT UTÁNI ADÓ BEVALLÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
253/X. § (1) Ha a 150 eurónak megfelelő pénzösszeg belső értéket meg nem haladó, harmadik államból importált termék - ide nem értve a jövedéki terméket - távértékesítése utáni adófizetési kötelezettség teljesítésére nem alkalmazzák XIX/B. Fejezet rendelkezéseit vagy azon tagállami szabályozást, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglaltaknak, a termék címzett megbízásából belföldön történő szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy az állami adó- és vámhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy, hogy az ezen fejezet szerinti különös szabályozást alkalmazza azon termék importálását terhelő adó bevallására és megfizetésére, amely küldeménykénti feladása vagy fuvarozása belföldön ér véget.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a termék szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy
a) vámjogi szabályok szerinti halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezzen, és
b) belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést úgy kell tekinteni, hogy a termék szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy ezen fejezet alkalmazásában a címzett megbízásából jár el, kivéve, ha a címzett a vám-árunyilatkozat benyújtásáig ettől eltérő tartalmú nyilatkozatot tesz.
(4) Az (1) bekezdés szerinti döntési joggal élő személy az állami adó- és vámhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján ezen fejezet szerinti különös szabályozás alkalmazását megszüntetheti. Ezen fejezet szerinti különös szabályozás alkalmazása a bejelentést követő naptári hónap első napjától szűnik meg.
(5) Törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
253/Y. § (1) A 253/X. § (1) bekezdése szerinti termékimport után az adófizetésre kötelezett a termék címzettje.
(2) A termék belföldön történő szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy köteles az adót a címzettől beszedni és a befizetést az állami adó- és vámhatósághoz teljesíteni (a továbbiakban: adóbeszedésre kötelezett).
(3) Az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg a beszedni elmulasztott adót is. E fejezet alkalmazásában nem minősül az adóbeszedés elmulasztásának az, ha az adóbeszedésre kötelezett nem bocsátja a címzett rendelkezésére a terméket.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az adóbeszedésre kötelezett az adófizetésre kötelezett, ha a termék a címzett részére történő rendelkezésre bocsátását megelőzően megsemmisült, ellopták vagy elveszett. Az adóbeszedésre kötelezett mentesül az adófizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a megsemmisülést a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy
b) az a) pontban nem említett vagyoni kár elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(5) Az adóbeszedésre kötelezett a címzettől beszedendő adó összegének kiszámításához a terméknek a vám-árunyilatkozaton feltüntetendő ellenértékét veszi alapul a 74-76. §-ban foglaltak sérelme nélkül.
253/Z. § A termékimportra a 82. § (1) bekezdése szerinti adómértéket kell alkalmazni.
253/ZA. § (1) A címzettől beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett elektronikus úton, havi gyakorisággal az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített formában vallja be a (2) bekezdésben meghatározott határidőig. A bevallásnak tartalmaznia kell az adott naptári hónapban vámjogi szabad forgalomba helyezett termékek:
a) adóalapját, és
b) a beszedett adó teljes összegét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adót havonta, az import vám megfizetésére vonatkozó határidőre vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni.
(3) Az adóbeszedésre kötelezettnek ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyletekről nyilvántartást kell vezetnie, amelyet az adófizetési kötelezettség keletkezésének évét követő öt naptári évig meg kell őriznie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) az ezen fejezet szerinti adófizetési kötelezettség alapjául szolgáló, vám-árunyilatkozaton szereplő adatokat,
b) a címzett nevét, elérhetőségét,
c) a címzett által átvett küldemény azonosítására vonatkozó adatokat,
d) a címzett által át nem vett, a Közösség területén kívülre igazoltan visszaküldött küldemény azonosítására vonatkozó adatokat, és
e) a címzett által át nem vett, a d) pont alá nem tartozó küldemény azonosítására vonatkozó adatokat,
f) a címzett részére történő kézbesítést megelőzően megsemmisült, elveszett vagy ellopott küldemény azonosítására vonatkozó adatokat.
(4) A nyilvántartást kérésre elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani.
(5) Az adóbeszedés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
53. § Az Áfa tv. 256. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés szerinti éves kiigazítás időpontjában hatályban lévő árfolyam továbbra is alkalmazható a 12/C. § (1) bekezdése, a 253/O. § (1) bekezdése és a 253/X. § szerinti értékhatár forintban történő megállapításához, ha az euróban megadott összeg átszámítása a kerekítés előtt a forintban kifejezett összeg 5%-nál kisebb változásához vagy az összeg csökkenéséhez vezet.”
54. § Az Áfa tv. 257. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett, belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany harmadik államból importált termék távértékesítése, termék Közösségen belüli távértékesítése, ideértve azt az az esetet is, ha a 12/C. § (2) bekezdése szerint jár el, valamint nem adóalany részére nyújtott szolgáltatása tekintetében, feltéve, hogy adófizetési kötelezettségét a Közösség másik tagállamában teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszában foglaltaknak.”
55. § Az Áfa tv. 257/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„257/C. § Az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági célú letelepedési hellyel, gazdasági célú letelepedés hiányában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, belföldön termék Közösségen belüli távértékesítését teljesíti, és az adófizetési kötelezettségét nem azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 3. szakaszában foglaltaknak, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelentkezni az állami adó- és vámhatósághoz.”
56. § Az Áfa tv. „Különös adóvisszatérítés” alcíme a következő 257/K. §-sal egészül ki:
„257/K. § (1) Az adóalany az adósemlegesség elvére tekintettel kérelmezheti az általa megállapított fizetendő adó összegének visszatérítését a következő feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adót is tartalmazó ellenértékének a megszerzése neki fel nem róható okból, részben vagy egészben ellehetetlenült,
b) az ellenérték meg nem szerzett része más módon nem térült vagy térül meg,
c) a fizetendő adó utólag nem csökkenthető az ellenérték meg nem szerzett részére tekintettel,
d) a visszatérítés alapjául szolgáló adót a költségvetés felé megfizették,
e) a visszatérítés alapjául szolgáló adó tekintetében a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalanyt adólevonási jog illette volna meg (ideértve a XVIII. Fejezet szerinti adó-visszatéríttetési jogot is), azonban azt nem érvényesítette, és az adólevonási jog érvényesítésének lehetősége ellehetetlenült.
(2) Az adóalany a kérelmet az állami adóhatósághoz írásban terjeszti elő, legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban lévő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult.
(3) A kérelemben az adóalany bemutatja az (1) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelést.
(4) A kérelemről az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 6 hónapon belül dönt.”
57. § Az Áfa tv. 259. § 3/A. pontja a következő e) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
behajthatatlan követelés: termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján:)
„e) a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság az adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítő döntést hoz;”
58. § (1) Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gq) alponttal egészül ki:
[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]
„gq) a Tanács (EU) 2019/1995 irányelve (2019. november 21.) a 2006/112/EK irányelvnek a termékek távértékesítésére és bizonyos belföldi termékértékesítésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról;”
(2) Az Áfa tv. 268. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„k) a Tanács (EU) 2020/1109 határozata (2020. július 20.) az (EU) 2017/2455 és az (EU) 2019/1995 irányelvnek a Covid19-világjárvány miatt szükségessé vált, az átültetési határidő és az alkalmazás kezdőnapja tekintetében történő módosításáról.”
59. § Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 339. §-sal egészül ki:
„339. § E törvény 10. számú melléklete 2021. január 3. napján hatályos 1. és 2. pontját kell alkalmazni a 2020. június 30-át követően, de 2021. január 4. napja előtt kibocsátott vagy kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén.”
60. § (1) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 341. §-sal egészül ki:
„341. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód11 törvény) megállapított 137. § (2)-(3) bekezdését alkalmazni kell abban az esetben is, ha az adószámot az állami adó- és vámhatóság a Mód11 törvény hatálybelépését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül állapította meg ismételten.
(2) Az egyéb feltételek fennállása esetén a belföldön nyilvántartásba vett, személygépkocsi értékesítésével foglalkozó viszonteladó a 2021. január 1. napjával kezdődő időszakra vonatkozóan abban az esetben is dönthet úgy, hogy tevékenységének egészére e törvény XVI. Fejezet 2. alfejezetének rendelkezéseit alkalmazza, ha a 225. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített időtartam még nem telt el, feltéve, hogy e döntéséről az állami adó- és vámhatóságnak 2020. december 31-ig nyilatkozik.”
(2) Az Áfa tv. 341. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek a Mód11 törvénnyel módosított 87. § c) pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2021. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”
61. § Az Áfa tv. a következő 342. §-sal egészül ki:
„342. § E törvénynek a Mód11 törvénnyel megállapított 77. § (11) bekezdése, valamint a Mód11 törvénnyel módosított 77. § (7) bekezdése és 259. § 3/A. pontja azokban az esetekben is alkalmazható, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja 2021. január 1. napját megelőzi, de 2015. december 31. napját követő időpontra esik.”
62. § Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 343. §-sal egészül ki:
„343. § (1) Azon adóalanynak, aki (amely) 2021. április 1-jei hatállyal szerepel az állami adó- és vámhatóságnak Art. szerinti távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályokat alkalmazó, Európai Unióban nem letelepedett adózókra vonatkozó nyilvántartásában, e törvény XIX/A. Fejezet 1. alfejezete szerinti különös szabályok alkalmazásához nem kell ismételten bejelentkeznie az állami adó- és vámhatósághoz, feltéve, hogy nem merül fel olyan ok, amely alapján az adóalanyt az állami adó- és vámhatóságnak ezen különös szabályozást alkalmazó adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából törölnie kellett volna. Ezen adóalany 2021. június 15-ig elektronikus úton köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak a 253/E. § (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti adatokat. A bejelentés elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy az adóalany nem kívánja a továbbiakban a nem uniós különös szabályozást alkalmazni.
(2) Azon adóalanynak, aki (amely) 2021. április 1-jei hatállyal szerepel az állami adó- és vámhatóságnak az Art. szerinti távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó, különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó nyilvántartásában, az e törvény XIX/A. Fejezet 2. alfejezete szerinti különös szabályok alkalmazásához nem kell ismételten bejelentkeznie az állami adó- és vámhatósághoz, feltéve, hogy nem merül fel olyan ok, amely alapján az adóalanyt az állami adó- és vámhatóságnak ezen különös szabályozást alkalmazó adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából törölnie kellett volna. Ezen adóalany 2021. június 15-ig elektronikus úton köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak a 253/J. § (2) bekezdés c), i) és k)-n) pontja szerinti adatokat. A bejelentés elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy az adóalany nem kívánja a továbbiakban az uniós különös szabályozást alkalmazni.”
63. § Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 344. §-sal egészül ki:
„344. § A 253/O. § (5) bekezdése alkalmazásában teljesítésnek és a fizetendő adó megállapítása időpontjának a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásának időpontját kell tekinteni, abban az esetben, ha a fizetés elfogadása 2021. július 1. napját megelőzi, míg a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátása 2021. június 30. napját követi.”
64. § Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 345. §-sal egészül ki:
„345. § E törvénynek a Mód11 törvénnyel megállapított 12/B. §, 12/C. §, 253/E. § (4)-(5) bekezdését, 253/F-253/G. §-át, 253/J. § (5)-(7) bekezdését, 253/K-253/O. §-át, 253/S. §-át, 253/T. § (9)-(13) bekezdését, 253/U-253/ZA. §-át 2021. július 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy az adóalany a 253/X. § szerinti döntéséről ezen rendelkezés hatálybalépésének időpontjától kezdődően tehet az állami adó- és vámhatóság hatóság felé bejelentést.”
65. § Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 346. §-sal egészül ki:
„346. § (1) E törvénynek a Mód11 törvénnyel módosított 184. §-át a 2021. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallási kötelezettségre kell először alkalmazni.
(2) Jogutódlás esetén az állami adó- és vámhatóság először a jogelődnek a 2022. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakára vonatkozó, nyilvántartásában szereplő adatok tekintetében bocsátja a jogutód rendelkezésére e törvénynek a Mód11 törvénnyel megállapított 184. § (2) bekezdése szerinti bevallástervezetét, valamint 2022. július 1-jét követően teszi lehetővé a jogelőd által az erre a célra biztosított elektronikus felületen a 2022. július 1-jét megelőző nappal végződő adómegállapítási időszakra vonatkozóan benyújtott bevallásának ezen elektronikus felületen a jogutód általi önellenőrzéssel való helyesbítését.
(3) Amennyiben az adóalany adóbevallás benyújtási gyakorisága a 2021. július 1-jei állapothoz képest 2021-ben módosul, az állami adó- és vámhatóság először a 2022. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakra vonatkozóan bocsátja az adóalany rendelkezésére a 184. § (2) bekezdése szerinti bevallástervezetet.
(4) A felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt álló adóalany az Art. 53. §-a szerinti bevallási kötelezettségét először a 2022. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakát követően teljesítheti a 184. § (3) bekezdése szerint.
(5) Az adóalany az Art. 52. §-a szerinti bevallási kötelezettségét először a 2022. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakát követően teljesítheti a 184. § (3) bekezdése szerint.”
66. § Az Áfa tv.
1. 3. § b) pontjában a „hatálya alá tartozó, zárjeggyel ellátott dohánygyártmányokra” szövegrész helyébe a „hatálya alá tartozó dohánygyártmányokra”,
2. 8. § (5) bekezdésében az „a (3) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély véglegessé válásának napját megelőző nappal” szövegrész helyébe az „a csoportos adóalanyiság létrejöttét megelőző nappal”,
3. 8. § (9) bekezdésében az „a (8) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély véglegessé válásának napját megelőző nappal” szövegrész helyébe az „a csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozást megelőző nappal”,
4. 8. § (12) bekezdésében az „A (11) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély visszavonásának véglegessé válásának napjával” szövegrész helyébe az „A csoportos adóalanyiság megszűnését megelőző nappal”,
5. 31. §-ában az „A 29. és 30. § nem alkalmazható” szövegrész helyébe az „A 29. § nem alkalmazható”,
6. 85/A. § (9) bekezdésében az „az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.) változásbejelentésre” szövegrész helyébe az „az Adóig. vhr. változásbejelentésre”,
7. 163. § (2) bekezdés b) pontjában az „a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben” szövegrész helyébe „a 167. § c) pontjától eltérő olyan esetekben”,
8. 165. § (2) bekezdésében a „valamint a 29. és 89. §-ban” szövegrész helyébe a „valamint a 89. §-ban”,
9. 256. § (2) bekezdésében a „99. § (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben” szövegrész helyébe a „12/C. § (1) bekezdésében, a 99. § (1) bekezdés a) pontjában, a 253/O. § (1) bekezdésében és a 253/X. §-ban említett esetben”,
10. 256. § (3) bekezdésében a „45/A. § (3) bekezdésének c) pontjában” szövegrész helyébe a „49/A. § (1) bekezdés c) pontjában”,
11. 257/F. §-ában a „30. § (4) bekezdése, 45/A. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „49/A. § (3) bekezdése”
szöveg lép.
67. § Az Áfa tv. 3. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
68. § (1) Az Áfa tv. 10. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(2) Az Áfa tv. 10. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
69. § Hatályát veszti az Áfa tv.
1. 30. §-a,
2. 45/A. § (3)-(6) bekezdése,
3. 94. § (1) bekezdés c) pontja,
4. XIX. Fejezete.
70. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (1) bekezdés 44. pontja a következő h) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában szabálytalanság: ha)
„h) a 9. § (1) bekezdés m) pontja szerint külföldre kiszállított dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék kiszállításának végrehajtási rendelet szerinti igazolása a kiszállítást követő 121. napon nem áll rendelkezésre;”
71. § (1) A Jöt. 7. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabadforgalomba bocsátás időpontja az az időpont, amikor)
„h) a 3. § (1) bekezdés 44. pont a)-b) és d)-h) alpontja szerinti szabálytalanság az állami adó- és vámhatóság tudomására jut,”
(2) A Jöt. 7. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A szabadforgalomba bocsátás időpontja az az időpont, amikor)
„j) az állami adó- és vámhatóság a 17. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontja szerinti készletfelvétel során a hiányt megállapítja.”
72. § (1) A Jöt. 8. § (1) bekezdés o) pontja a következő of) alponttal egészül ki:
[Az adófizetési kötelezettség a 7. § (2) bekezdés h) pontja szerinti,]
„of) a 3. § (1) bekezdés 44. pont h) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében az adóraktár engedélyesét,”
(terheli.)
(2) A Jöt. 8. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Az adófizetési kötelezettség a)
„q) 7. § (2) bekezdés j) pontja szerinti esetben a bejelentőt”
(terheli.)
73. § A Jöt. 9. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Mentesül az adófizetési kötelezettség alól)
„m) az adóraktár engedélyese a belföldön előállított és külföldre kiszállított dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre.”
74. § A Jöt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A 28. és 29. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól az állami adó- és vámhatóságtól felmentést kérhet az a személy, aki igazolja, hogy
a) kizárólag saját felhasználás céljából végzi kenőolaj vagy
b) kizárólag laboratóriumi vagy egészségügyi kínálás, értékesítés vagy felhasználás céljából végzi 2 liter vagy 2 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű, 2710 19 62 KN-kód szerinti fűtőolaj importálását vagy másik tagállamból behozatalát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentést kapott engedélyesre a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés nem alkalmazandó.”
75. § A Jöt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § A tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezés birtoklását a megszerzést követő 10 napon belül be kell jelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. Az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul a desztillálóberendezésen előállított termék felhasználásának és megsemmisítésének ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást küld meg a bejelentőnek vagy tájékoztatja az ugyanezen követelményeket teljesítő nyilvántartás mintájáról vagy szükséges adattartalmáról. A bejelentő a megküldött nyilvántartásban vagy a tájékoztatásban szereplő mintának vagy adattartalomnak megfelelően kialakított nyilvántartásban nyilvántartja az előállított termék felhasználását és megsemmisítését.”
76. § A Jöt. 77. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékértékesítést végző adóraktár engedélyese az adózottan beszerzett és végső úti céllal harmadik országba utazó utas részére értékesített dohánygyártmány után a jövedéki adót visszaigényelheti és mentesül az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól. Az adó-visszaigénylés esetén kiskereskedelmi eladási árként az adó-visszaigénylés állami adó- és vámhatósághoz történő benyújtását megelőző hat hónapban az adott dohánygyártmányra vonatkozóan - a 145. § (5) bekezdése szerint - közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe.”
77. § (1) A Jöt. 78. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A zárjegyigénylő az átvett és külföldre kiszállított zárjegyet az átvételtől számított hat hónapon belül felhelyezi a zárjegyköteles jövedéki termékre vagy visszahozza belföldre. Ha a zárjegy vagy a zárjeggyel ellátott zárjegyköteles jövedéki termék ezen időszakon belül nem kerül vissza belföldre, a zárjegyet zárjegyhiányként kell a nyilvántartásban feltüntetni.”
(2) A Jöt. 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A zárjegyigénylő jogosult a (3) bekezdés szerint visszaszállított és az állami adó- és vámhatóság részére bemutatott, fel nem használt és sértetlen zárjegyeket ismételten külföldre kiszállítani.”
78. § A Jöt. 84. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állami adó- és vámhatóság a 15. § (4) bekezdése és a 96. § (7) bekezdése szerinti döntését az elektronikus úton történő kézbesítés mellőzésével az Air. 77. §-a szerinti, saját kézbesítő útján történő kézbesítés szabályai szerint is közölheti.”
79. § A Jöt. 96. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az ellenőrzés alá vont személy ismeretlen, az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés, megbízólevél kézbesítésének, átadásának, bemutatásának hiányában is megindítható és a jegyzőkönyv átadása, kézbesítése nélkül befejezhető. Ha az ellenőrzés során az ellenőrzés alá vont személy ismertté válik, az állami adó- és vámhatóság a megbízólevelet haladéktalanul kézbesíti vagy átadja részére.”
80. § A Jöt. 100. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén nincs helye jövedéki bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”
81. § A Jöt. 67. alcíme a következő 101/A. §-sal egészül ki:
„101/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallási és e törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése, hibás teljesítése vagy valótlan tartalommal történő teljesítése esetén - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. Ha a kötelezettség nem teljesítése, hibás teljesítése vagy valótlan tartalommal történő teljesítése az adófizetési kötelezettséget csökkentette, akkor a 100. § szerinti bírság alkalmazásától nem lehet eltekinteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság a magánszemély adózót ötvenezer forint, a nem magánszemély adózót százezer forint bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az állami adó- és vámhatóság a magánszemély adózót kettőszázezer forint, a nem magánszemély adózót ötszázezer forint bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség teljesítése esetén a (2) bekezdés és az e bekezdés alapján kiszabott bírság nem mérsékelhető.
(4) Az állami adó- és vámhatóság mellőzi a felhívást és a bírság kiszabását, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen lehetősége a teljesítésre.”
82. § A Jöt. 103. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(El kell kobozni)
„d) a 97. § megsértésével birtokolt, lefoglalt csendes bort, ha a jövedéki ügyben a 100. § (6) bekezdése szerinti bírság kerül kiszabásra.”
83. § (1) A Jöt. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel -
a) a bérfőzött párlat esetében
aa) egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig - abban az esetben is, ha a bérfőzető adóraktárnak kívánja értékesíteni - hektoliterenként 0 forint,
ab) egy bérfőzető részére évente az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre hektoliterenként 333 385 forint,
b) az a) pontban meg nem határozott esetben hektoliterenként 333 385 forint.”
(2) A Jöt. 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A magánfőző tárgyévben legfeljebb 86 liter párlatot állíthat elő, amely mennyiség adómentes.”
84. § (1) A Jöt. 143. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző az előállítást megelőzően bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét literben, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.
(6) Ha a magánfőző a bejelentett párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig bejelenti a többlet mennyiségét literben az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja az (5) bekezdés szerinti adatokat és nyilatkozatot. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.
(7) Az állami adó- és vámhatóság a magánfőzöttpárlat-származási igazolások magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a magánfőző nevét, adóazonosító jelét, lakóhelyét, a desztillálóberendezés tárolási, használati helyét, regisztrációs számát, valamint az átvett magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségét és átvételi idejét. Az állami adó- és vámhatóság az átadott magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségének megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba kerüléstől számított 5 évig kezeli.”
(2) A Jöt. 143. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A magánfőzött párlat eredetét a magánfőzöttpárlat-származási igazolás igazolja.”
85. § A Jöt. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jövedéki adó mértéke
a) a cigarettára
aa) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 24 000 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 37 300 forint ezer darabonként,
ab) 2021. április 1-jétől 26 000 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 39 300 forint ezer darabonként,
b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4400 forint ezer darabonként,
c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra
ca) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 22 400 forint kilogrammonként,
cb) 2021. április 1-jétől 23 600 forint kilogrammonként,
d) a töltőfolyadékra
da) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 25 forint milliliterenként,
db) 2021. április 1-jétől 30 forint milliliterenként,
e) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott
ea) egyszer használatos termékeire a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 12,5 forint darabonként (szálanként), 2021. április 1-jétől 15 forint darabonként (szálanként),
eb) folyadékára 70 forint milliliterenként,
f) a füst nélküli dohánytermékre
fa) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 22 400 forint kilogrammonként,
fb) 2021. április 1-jétől 23 600 forint kilogrammonként,
g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre
ga) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 22 400 forint kilogrammonként,
gb) 2021. április 1-jétől 23 600 forint kilogrammonként.”
86. § (1) A Jöt. 150. §-a a következő (31) bekezdéssel egészül ki:
„(31) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel módosított 3. § (1) bekezdés 44. pont d) alpont, 7. § (2) bekezdés j) pont, 8. § (1) bekezdés q) pont, 9. § (4a) bekezdés, 17. § (5) bekezdés, 30. § (2) bekezdés, 78. § (3)-(4) bekezdés, 96. § (2a) bekezdés, 100. § (6a) bekezdés szerinti rendelkezéseket az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásban is alkalmazni kell.”
(2) A Jöt. 150. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki:
„(32) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 101/A. §-t és 103. § (1) bekezdés d) pontját az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásban is alkalmazni kell.”
87. § A Jöt.
a) 3. § (1) bekezdés 44. pont d) alpontjában a „termék és” szövegrész helyébe a „termék, a 17. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontja szerinti készletfelvétel során az állami adó- és vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett megállapított hiány és” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdés 47. pontjában az „a benzin,” szövegrész helyébe a „- az 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű, nem közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált 2710 12 41 KN-kód szerinti termék kivételével - a benzin,” szöveg,
c) 9. § (4a) bekezdésében a „meghatározott mértéktől eltérő mértékű elismert mennyiségű hiány alkalmazását, amennyiben azt” szövegrész helyébe a „meghatározottól eltérő elismert mennyiségű hiány alkalmazását, ha azt a tevékenység jellege vagy” szöveg és a „valamint szakértői” szövegrész helyébe a „valamint szükség esetén szakértői” szöveg,
d) 17. § (5) bekezdésében a „tartható meg, ilyen” szövegrész helyébe a „tartható meg, az (1) bekezdés d) pontja szerinti készletfelvétel a tárgyidőszak utolsó napját megelőző vagy követő 3 napon belül tartható meg. Ilyen” szöveg,
e) 28. § (3) bekezdés a) pontjában az „adalékával folytatja” szövegrész helyébe az „adalékával vagy 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű nem közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált 2710 12 41 KN-kód szerinti termékkel folytatja” szöveg,
f) 76. § (1) bekezdésében a „cigaretta, szivar és szivarka” szövegrész helyébe az „a dohánygyártmányok” szöveg,
g) 84. § (2) bekezdés b) pontjában a „párlat adójegy igénylése és” szövegrész helyébe a „magánfőzöttpárlat-származási igazolás” szöveg,
h) 105. § (2) bekezdés b) pontjában a „bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése” szövegrész helyébe az „és a magánfőzött párlat előállításának bejelentése” szöveg,
i) 106. § a) pontjában a „párlat adójegy beszerzése” szövegrész helyébe az „a párlat előállításának bejelentése” szöveg,
j) 133. § (1) bekezdés i) pontjában a „felhasznált” szövegrész helyébe a „felhasznált - a felhasználásba beleértve a szóban forgó gyártási eljárás során használt gyártóberendezés karbantartására és tisztítására történő felhasználást is -” szöveg,
k) 133. § (1) bekezdés l) pontjában a „teljes denaturálással másik tagállamban előállított” szövegrész helyébe a „szabadforgalomba bocsátás helye szerinti tagállam előírásainak megfelelően teljesen denaturált” szöveg,
l) 148. § (2) bekezdés f) pontjában az „, a hivatalos zárra és a párlat adójegyre” szövegrész helyébe az „és a hivatalos zárra” szöveg,
m) 151. §-ában a „2017. július 1-jét” szövegrész helyébe a „2021. január 1-jét” szöveg
lép.
88. § Hatályát veszti a Jöt.
a) 3. § (1) bekezdés 1. pontjában a „tekintetében a dohánygyártmányok” szövegrész,
b) 7. § (2) bekezdés h) pontjában az „illetve” szövegrész,
c) 29. alcíme,
d) 43. §-a,
e) 45. §-a,
f) 70. § (3) bekezdése,
g) 71. § b) pont bb) alpontjában a „, a 70. § (3) bekezdése szerinti bejelentés megtételével” szöveg,
h) 84. § (2) bekezdés a) pontja,
i) 93. § (3) bekezdésében az „a 40. § és” szövegrész,
j) 145. § (5) bekezdésében a „zárjegyköteles” szövegrész,
k) 98. alcím címében a „zárjeggyel ellátott” szövegrész,
l) 147. §-ában a „zárjeggyel ellátott” szövegrészek.
89. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.1.) 56. §-a.
90. § A Módtv.1. 251. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 241. § (3) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.”
91. § Nem lép hatályba a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvény 19. §-a, 22. §-a és 3. melléklete.
92. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az a vállalkozó, aki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint szokásos piaci ár alkalmazására kötelezett, a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget, ráfordítást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti szokásos piaci ár alapulvételével állapítja meg. A nettó árbevétel csökkentésének vagy a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összege növelésének feltétele, hogy a vállalkozó rendelkezzen a vele szerződő fél azon nyilatkozatával miszerint az ugyanakkora összeggel növelte a nettó árbevételt vagy csökkentette a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összegét az őt terhelő iparűzési adó alapjának megállapítása során. Ha a szerződő fél nem alanya a helyi iparűzési adónak, akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy e korrekciót az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során figyelembe vette.
(12) A (11) bekezdés szerinti korrekciók úgy is elvégezhetők, hogy a vállalkozó az iparűzési adó alapját egy összegben növeli vagy csökkenti.”
93. § A Htv. 40/A. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A székhely, illetve a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (2) bekezdésben meghatározott módon - levonható az adóalany által ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak (a továbbiakban együtt: útdíj) a 7,5%-a.
(2) Az adóévben megfizetett útdíj (1) bekezdés szerinti része a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le.”
94. § A Htv. 41. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a számvitelről szóló törvény szerinti - jelentős vagy nem jelentős összegű - hiba miatt a hibával érintett adóév adóalapját, adóösszegét az adóhatóság ellenőrzés keretében vagy a vállalkozó az adózás rendjéről szóló törvény szerinti önellenőrzés útján módosítja, akkor annak az adóévnek az adóalapját, amelyben a hibát feltárták, e módosításra figyelemmel kell megállapítani.”
95. § (1) A Htv. 42/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózó a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét - ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést - és az adóelőlegről szóló bevallási kötelezettségét (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adóbevallás) kizárólag az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával teljesítheti.”
(2) A Htv. 42/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozó a helyi iparűzési adóról szóló bevallását az (1) bekezdéstől eltérően papíralapon, az önkormányzati adóhatósághoz is teljesítheti.”
96. § A Htv. MÁSODIK RÉSZE a következő V/B. Fejezettel egészül ki:
„V/B. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓZTATÁS SORÁN ALKALMAZOT T NYOMTAT VÁNYOK
42/I. § (1) Az önkormányzati adóhatóság a hatáskörébe tartozó adókra az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett nyomtatványok alapján rendszeresíti az adatbejelentési, bevallási, bejelentkezési (változásbejelentési) nyomtatványokat.
(2) Az önkormányzati adóhatóság csak az adatbejelentési és az idegenforgalmiadó-bevallási nyomtatványokat egészítheti ki, kizárólag az önkormányzati adórendeletben szabályozott mentességi, kedvezményi rendelkezések végrehajtása, illetve a fizetendő adó megállapítása érdekében.
(3) Az önkormányzati adóhatóság részére:
a) az önkormányzati adórendeleti mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni nem szándékozó adóalany az építményadóról, a telekadóról, a magánszemély kommunális adójáról szóló adatbejelentési kötelezettségét,
b) az idegenforgalmi adó beszedője az idegenforgalmi adóra vonatkozó bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét
az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, az adónemre vonatkozó nyomtatványon, elektronikus úton - egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozó esetén papíralapon is - teljesítheti.”
97. § A Htv. 52. § 31. pontja a következő e) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
telephely:)
„e) 180 napot meghaladó építőipari tevékenység folytatása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, azzal, hogy a napok számításánál a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja figyelembe veendő;”
98. § A Htv. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
99. § A Htv.
1. 39. § (1) bekezdésében az „Állandó jelleggel végzett iparűzési” szövegrész helyébe az „Iparűzési” szöveg,
2. 39/A. §-át megelőző alcím-címben az „Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
3. 40. § (1) bekezdésében az „Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
4. 44. § (1) bekezdésében a „kincstár” szövegrész helyébe a „Magyar Államkincstár” szöveg,
5. 44. § (2) bekezdésében a „2021. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2023. április 1-jétől” szöveg
lép.
100. § Hatályát veszti a Htv.
1. 31. § c) pontjában a „vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző” szövegrész,
2. 35. §-ában az „állandó vagy ideiglenes jelleggel” szövegrész,
3. 37. §-át megelőző alcím-címben az „állandó és ideiglenes jelleggel végzett” szövegrész,
4. 37. § (1) bekezdésében az „állandó jellegű” szövegrész,
5. 37. § (2)-(3) bekezdése,
6. 38. § (2) bekezdése,
7. 39. § (2) bekezdésében az „állandó jellegű” szövegrész,
8. 39. § (3) bekezdése,
9. 40. § (2) bekezdése,
10. 42/C. §-a,
11. 42/H. § (1) bekezdésében az „állandó jellegű” szövegrész,
12. 46. §-a.
101. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el.
(2) Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb, a 2. § (1) bekezdése szerinti adóalany nem szerepel, az állami adó- és vámhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását.”
102. § A Gjt. 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/A. § Az állami adó- és vámhatóságnak nem kell határozatot hoznia, ha az adóalany az adóévben - az 5. § valamely rendelkezése alapján - mentes az adó alól. Az állami adó- és vámhatóság az adóévi adómentesség tényét a nyilvántartásában rögzíti.”
103. § (1) A Gjt. 18. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„9. környezetkímélő gépkocsi az a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül, valamint a környezetkímélő motorkerékpár,”
(2) A Gjt. 18. §-a a következő 30. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„30. környezetkímélő motorkerékpár: az a tisztán elektromos motorkerékpár, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromos áram átalakító egységet, és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a motorkerékpár meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja és a motorkerékpár meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik,”
104. § A Gjt. Átmeneti és vegyes rendelkezések alcíme a következő 19/C. §-sal egészül ki:
„19/C. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 9. § (1) bekezdést a 2020. december 31-ét követő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettségre kell alkalmazni.
(2) A 2021. január 1-jét megelőző időszakra eső gépjárműadó-kötelezettséggel összefüggő adóhatósági feladatokat a 2020. december 31-én hatályos 9. § alapján illetékes és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2020. december 31-én hatályos 141. § (2) bekezdése alapján hatáskörrel rendelkező önkormányzati adóhatóság látja el.
(3) A 2020. december 31-ig terjedő időszakra eső gépjármű-adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzati adóhatóság a 2020. december 31-én hatályos 9. § (4) bekezdés alapján eljárhat.
(4) Ha a 2021. január 1-jét megelőző időszakra az önkormányzati adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság felettes szerve vagy a bíróság a megfizetett adó visszatérítését rendeli el, akkor az önkormányzat a visszatérített gépjárműadó azon részét, amely a központi költségvetést illette meg, a központi költségvetésből a kincstár útján igényelheti vissza.
(5) Az önkormányzati adóhatóság 2021. január 15-ig a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó, az állam által biztosított, elektronikus információs rendszeren keresztül adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság számára az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon a nála 2020. december 31-én nyilvántartott,
a) 2020. december 31-én hatályos 5. § d), e), f), j) és k) pontja szerint adómentes gépjármű forgalmi rendszámáról és a gépjármű üzembentartójának, tulajdonosának azonosító adatairól, valamint a mentesség jogcíméről, továbbá - ha azok ismertek - a mentesség kezdő napjáról és megszűnésének napjáról,
b) annak a gépjárműnek a forgalmi rendszámáról, üzembentartójának, tulajdonosának azonosító adatairól, amelynek adófizetési kötelezettsége a 4. § (4) bekezdése alapján 2021. január 1-jén szünetel, továbbá az adófizetési kötelezettség szünetelésének kezdő napjáról.
(6) Az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó, az állam által biztosított, elektronikus információs rendszert működtető, valamint alkalmazásüzemeltetési és rendszertámogatási feladatait ellátó szerv kizárólag az adatszolgáltatással kapcsolatos technikai feladatokat - ideértve az adatok összesítését és az azokhoz való hozzáférés biztosítását - láthat el.”
105. § A Gjt.
1. 6. § (1) bekezdésében az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság”,
2. 7. § (1) bekezdésében a „szerinti” szövegrész helyébe a „szerint megállapított”,
3. 8. § (6) bekezdésében az „a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatósághoz”,
4. 17/G. § (2) bekezdésében az „állami adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatósághoz”,
5. 17/E. §-ában a „kW-ban” szövegrész helyébe a „kilowattban”,
6. 18. § 19. pontjában az „önkormányzati adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság”
szöveg lép.
106. § Hatályát veszti a Gjt. 17/F. §-ában az „az önkormányzati adóhatóság által” szövegrész.
107. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) 4/A. §-a a következő (20)-(21) bekezdéssel egészül ki:
„(20) A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő 2020. adóévi különadójának e törvény és a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról szóló kormányrendelet alapján a hitelintézet által 2020. adóévben megfizetett összege adóvisszatartás formájában csökkenti a hitelintézet (jogutódja) (1)-(4), (6), (8), (9), (10) és (38)-(39) bekezdés alapján megállapított fizetendő különadójának összegét.
(21) A (20) bekezdés szerinti csökkentést a hitelintézet a 2020. adóévét követő 5 adóévében, adóévente legfeljebb a 2020. adóévi hitelintézetek járványügyi különadója kötelezettsége 20 százalékának megfelelő összegben alkalmazhatja. Az igénybe vett összegről a hitelintézet nyilvántartást vezet.”
108. § A Különadó törvény 4/A. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában az „a (4) bekezdés 3. pont a) pontjában meghatározott összeg 6,5 százaléka” szövegrész helyébe a „6,5 százalék” szöveg lép.
109. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 261. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Nem hozzájárulás-köteles az Áfa törvény 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. és 5. pontja szerinti szolgáltatásnak az Áfa törvény 15. §-a szerinti nyújtása.”
(2) A Mód. tv. 261. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A hozzájárulás alapjának forintra való átszámításához az Áfa törvény 80-80/A. §-át kell megfelelően alkalmazni.”
110. § Nem lép hatályba az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: 2020. évi XLVI. törvény) 5. §-a.
111. § A 2020. évi XLVI. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 8. § és a 9. § b)-c) pontja 2021. január 1-jén lép hatályba.”
112. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. melléklet szerinti közigazgatási hatósági eljárásért, valamint - a 2. melléklet szerinti eljárások kivételével - a közigazgatási hatósági jogorvoslati eljárásért közigazgatási hatósági eljárási illetéket kell fizetni.”
113. § Az Itv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az általános tételű eljárási illeték mértéke 3000 forint.”
114. § Az Itv.
1. 67. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben és a 2. mellékletben”,
2. 73. § (2) bekezdés c) pontjában az „a kormányablakokról szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben”,
3. 103. § (5a) bekezdésében a „33. § (2) bekezdés 31. pontja” szövegrész helyébe a „2. melléklet XIII. pont 5. és 6. alpontja”,
4. 103. § (8) bekezdésében a „33. § (2) bekezdés 73. pontja” szövegrész helyébe a „2. melléklet IX. pont 22. alpontja”
szöveg lép.
115. § Az Itv. a 8. melléklet szerinti 1. és 2. melléklettel egészül ki.
116. § Hatályát veszti az Itv.
1. 29. § (8)-(9) bekezdése,
2. 31. § (1) bekezdésében az „Az egyes közigazgatási hatósági eljárások külön illetéke tekintetében e törvény melléklete eltérően rendelkezhet.” szövegrész,
3. 31. § (8) bekezdése,
4. 33. § (2)-(3) bekezdése,
5. 37. § (3) bekezdése,
6. 73. § (1) bekezdésében a „, valamint a (11)” szövegrész,
7. 73. § (11) bekezdése,
8. 97. § (6) bekezdése,
9. Melléklete.
117. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
a) 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „igazságügyi” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati jogviszonyban, igazságügyi” szöveg,
b) 6. § (2) bekezdésében a „tanácsadó testületének a tagja;” szövegrész helyébe a „tanácsadó testületének a tagja, a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagja,” szöveg
lép.
118. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 4. § a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4c) A IV. Fejezet alkalmazásában:
1. vitás kérdés: a Választottbírósági Egyezmény alkalmazásából eredő vitatott ügy;
2. érintett személy: az a személy, aki vagy amely a Választottbírósági Egyezményben részes valamely államban belföldi adóügyi illetőségű és adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van;
3. érintett állam: vitás kérdésben érintett állam.
(4d) A IV/A. Fejezet alkalmazásában:
1. adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárás: a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi egyezmények (a továbbiakban: adóegyezmények) értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitás kérdés rendezésére irányuló eljárás;
2. vitás kérdés: az adóegyezmények értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitákhoz vezető ügy;
3. érintett személy: a vitás kérdésben alkalmazandó adóegyezmény alapján magyar belföldi illetőségű személy - a természetes személyt is ideértve -, akinek vagy amelynek adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van;
4. érintett állam: vitás kérdésben érintett állam.”
119. § Az Aktv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) E fejezet rendelkezéseit - a Választottbírósági Egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - az érintett személy választása alapján a Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásokra kell alkalmazni. A Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásban az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban: illetékes hatóság) jár el.
(2) Vitás kérdés rendezésére irányuló kérelmet (a továbbiakban: panasz) terjeszthet elő a magyar illetékes hatóság részére a magyar belföldi adóügyi illetőségű érintett személy, illetve a külföldi illetékes hatóság a külföldi adóügyi illetőségű érintett személy kérelme alapján.
(3) A panasz benyújtására a 42/B. § (3)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az illetékes hatóságnak az érintett személy, illetve a külföldi illetékes hatóság részére történő visszaigazolás, tájékoztatás megküldésére egy hónapos határidő az irányadó.
(4) A panasz tartalmára, a hiánypótlásra, valamint az információk védelmére a 42/C. § (1) bekezdés a)-d) és f)-h) pontjában, valamint a 42/C. § (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az illetékes hatóság részére a hiánypótlás kérésére nyitva álló határidő a panasz kézhezvételétől számított két hónap.
(5) A panasz visszavonására a 42/D. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6) A panasz elfogadására, visszautasítására, valamint a panasz visszautasításával összefüggő jogorvoslati eljárásra a 42/E. §-ban és a 42/F. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A panasz egyoldalú rendezésére a 42/G. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8) Amennyiben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága.
(9) A Választottbírósági Egyezmény 7. cikk (1) bekezdése szerinti kétéves időszak kezdőnapja az a nap, amikor a panasz tartalma a (4) bekezdésben előírt tartalomnak további hiánypótlás nélkül megfelel. A kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatására és a kölcsönös megállapodás végrehajtására a 42/H. § (2)-(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(10) A nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és az azoktól való eltérések tekintetében 42/I. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(11) A Választottbírósági Egyezmény szerinti választottbírósági eljárást lezáró döntés végrehajtására a 41/V. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
120. § Az Aktv. 43/V. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióban több adótervezésben közreműködő érintett, az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi adótervezésben közreműködőt terheli. Ebben az esetben a konstrukcióval kapcsolatosan elsőként adatot szolgáltató adótervezésben közreműködő közli valamennyi általa ismert adatszolgáltatással érintett adótervezésben közreműködővel a konstrukció adóhatóság által képzett tagállami hivatkozási számát. Az adótervezésben közreműködő mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról egy másik adótervezésben közreműködő Magyarországon vagy egy másik tagállamban már teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét.”
121. § Az Aktv. 43/W. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adótervezésben közreműködő mentesül a 43/U. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha e kötelezettség teljesítése a tevékenységét szabályozó jogszabályban rögzített titoktartási kötelezettség megsértését eredményezné. Ebben az esetben az adótervezésben közreműködő haladéktalanul értesíti a többi adótervezésben közreműködőt, illetve ilyen közreműködő hiányában az érintett adózót az adatszolgáltatási kötelezettség fennállásáról, továbbá, ha azzal rendelkezik, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció tagállami hivatkozási számáról.”
122. § Az Aktv. 43/Y. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdés szerinti információk a következők:]
„a) az adótervezésben közreműködő és az érintett adózó azonosító adatai (név, cím, természetes személyek esetén születési idő és hely, adóügyi illetőség, adóazonosító szám, ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító, ha ilyennel rendelkezik), valamint az érintett adózónak a konstrukcióban szereplő kapcsolt vállalkozása,”
123. § Az Aktv. 16. alcíme a következő 45/M. §-sal egészül ki:
„45/M. § E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 4. § (4c) bekezdését, valamint 42. §-át a folyamatban lévő eljárásokban a hatálybalépést követően megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.”
124. § Az Aktv. 46. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A 45/J. § (1)-(6), valamint (8) bekezdése a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területén az információk benyújtására és cseréjére vonatkozó egyes határidőknek a Covid19-világjárvány miatti sürgetően szükséges halasztása kezelésének érdekében történő módosításáról szóló, 2020. június 24-i (EU) 2020/876 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
125. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) E törvény hatálya kiterjed az Európai Unió más tagállamát megillető hozzáadottértékadóval kapcsolatos kötelezettségre, ha az adóigazgatási rendtartásban meghatározott adózó (a továbbiakban: adózó) e kötelezettségének az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) XIX/A-XIX/B. fejezetében szabályozott módon az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.”
(2) Az Art. 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) E törvény hatálya kiterjed az Európai Unió tagállamainak területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező, olyan adóalanyra, aki, amely az Európai Unió valamely tagállamának területén székhellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező, az általános forgalmi adó törvény szerint adóalanynak nem minősülő személynek importál, értékesít terméket, nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy az állami adó- és vámhatóságnál elektronikus úton bejelentkezik.”
126. § Az Art. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére az adókötelezettség teljesítésére vonatkozó, az e törvény szerinti, az általános szabályoktól kedvezőbb eltérést a kedvezőbb szabályok alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülése esetén is kizárólag abban az esetben engedélyezhet, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással, ide nem értve annak a tartozásnak az összegét, amelyre az adózó a kedvező eltérést kérelmezi. Az e bekezdésben foglaltakat fizetési kedvezményi eljárásban nem kell alkalmazni.”
127. § Az Art. 38. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,)
„i) aki áfa-regisztrált adóalanyként bejelenti, hogy általános forgalmi adókötelezettségének az Európai Unió egy másik tagállamának illetékes hatóságán keresztül tesz eleget, és ezen adókötelezettségen kívül egyéb adókötelezettsége belföldön nem merül fel.”
128. § Az Art. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. § [A közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatása]
(1) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásából a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat január 20. napjáig közli az állami adó- és vámhatósággal a következő tartalommal:
a) a gépjármű rendszáma, alvázszáma, személygépjármű saját tömege, tehergépjármű saját tömege és megengedett együttes tömege,
b) a gépjármű üzembentartójának, annak hiányában tulajdonosának neve, valamint lakcíme, székhelye, továbbá természetes személy adózó esetén természetes azonosító adatai, nem természetes személy adózó esetén cégjegyzékszáma,
c) a gépjármű forgalomba helyezésének, forgalomból való kivonásának időpontja, valamint a kivonás oka,
d) az üzembentartó személyében bekövetkezett változás, a tulajdonváltozás időpontja,
e) a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása,
f) a gépjármű hajtóanyaga,
g) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti személygépkocsi, motorkerékpár teljesítménye (kilowattban, ennek hiányában lóerőben meghatározva), gyártási éve,
h) a gépjármű „környezetkímélő motorkerékpár” kategóriába történő sorolásának tényét, és
i) a tehergépjármű, az autóbusz légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerének (útkímélő tengely) tényét.
(2) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásból
a) minden hónap 20. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelő, az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest bekövetkezett adókötelezettséget érintő változásokat (így különösen gépjármű forgalomba helyezése, forgalomból való kivonása, átalakítása, teljesítményadatának, illetve környezetvédelmi osztályba sorolásának módosulása),
b) január 20. napjáig a tárgyévet megelőző évben bekövetkezett tulajdonosváltozásról szóló, előző tulajdonos által teljesített változásbejelentést
az (1) bekezdés szerinti adattartalommal közli az állami adó- és vámhatósággal.”
129. § Az Art. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § [Adatszolgáltatás ideiglenes rendszámtábla kiadásról]
A közúti közlekedési nyilvántartási szerv minden hónap tizenötödik napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően elektronikus úton adatokat szolgáltat a gépjárműadóról szóló törvény hatálya alá tartozó gépjárművek esetén az ideiglenes rendszámtábla kiadásáról az állami adó- és vámhatóságnak. Az adatszolgáltatás tartalmazza a kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét, székhelyét, továbbá a jármű fajtáját és rendszámát.”
130. § Az Art. 124. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az adóhatóság az általa kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet, az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló jogi személyt vagy kizárólagos állami tulajdonú egyéb szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott határozott idejű egyedi felmentést ad.”
131. § (1) Az Art. 126. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adózó kérelmében feltünteti a felhasználás célját, megjelölve azt a szervet, szervezetet vagy más, az adózótól eltérő személyt is, amelynek eljárásában a hatósági bizonyítványt fel kívánja használni.”
(2) Az Art. 126. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a hatósági bizonyítványt az adóhatóság visszavonta, módosította, kiegészítette vagy kijavította, az erről szóló határozatot annak a szervnek, szervezetnek vagy más, az adózótól eltérő személynek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában tudomása szerint az adózó a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.”
132. § Az Art. 141. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás)]
„d) a belföldi gépjárművek adóját.”
133. § (1) Az Art. 153. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A csoportos adóalany megbízható adózónak minősül, ha minden tagja megbízható adózó. A csoportos adóalany megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg arra tekintettel, ha olyan adózó csatlakozott a csoporthoz, amely tekintetében nem teljesül az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel.”
(2) Az Art. 153. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 2020. július 18. napját magában foglaló negyedévet követő minősítések során az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a 2020. március 11. napja és 2020. július 18. napja között megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással.”
134. § Az Art. 230. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés ismételt jogsértésre vonatkozó rendelkezése, valamint a (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a két egymást követő mulasztás között kettő évnél több telt el.”
135. § Az Art. 251. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Bejelentés alapján az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásába fel kell venni azt a természetes személyt, aki)
„d) igazolja, hogy a 248. § (1) bekezdése szerinti bejelentést megelőző 12 hónapban az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségét megfelelően teljesítette.”
136. § Az Art. 255. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) A (6a) bekezdés szerinti szervezet a résztvevők továbbképzési kötelezettsége teljesítésének igazolásához szükséges adatokat a (6a) bekezdés a)-c) pontja szerinti adattartalommal megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a (7) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott módon.”
137. § Az Art. 256. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:
(Az állami adó- és vámhatóság)
„17. törvényben meghatározott módon közreműködik - az Áfa tv. szerinti bevallási kötelezettség alól mentesült személyek kivételével - az általános fogalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésében.”
138. § (1) Az Art. a következő 274/I. §-sal egészül ki:
„274/I. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvényhez]
