A közúti közlekedési nyilvántartási szerv, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.6.) hatálybalépése napján fennálló állapotnak megfelelő adatokkal a Módtv.6. hatálybalépésétől számított 20 napon belül a 87. § (1) bekezdésében foglalt adattartalommal adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak.”
(2) Az Art. 274/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„274/I. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvényhez]
(1) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.6.) hatálybalépése napján fennálló állapotnak megfelelő adatokkal a Módtv.6. hatálybalépésétől számított 20 napon belül a 87. § (1) bekezdésében foglalt adattartalommal adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak.
(2) A Módtv.6. által megállapított 88. § alapján a közúti közlekedési nyilvántartási szerv első alkalommal a 2021. január 31-i állapotnak megfelelő adatokról 2021. február 15. napjáig szolgáltat adatot.
(3) A Módtv.6. által megállapított 141. § (1), (8) és (9) bekezdését a 2020. december 31-ét követő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettségre kell alkalmazni.
(4) Az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg a 2021. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó belföldi gépjárművek adóját.
(5) Az adózó a Módtv.6. által megállapított 3. mellékletben meghatározottaktól eltérően a 2021. év első félévére vonatkozó gépjárműadó-fizetési kötelezettségének 2021. április 15. napjáig tesz eleget.
(6) A Módtv.6. által megállapított 153. § (5) bekezdését első alkalommal a 2020. negyedik negyedévet követő minősítés tekintetében kell alkalmazni.
(7) A Módtv.6. által megállapított 257. § első alkalommal a 2021. január 1-jét követően kezdeményezett kapcsolatfelvétellel érintett kezdő vállalkozások és a 2021. január 1-jén kezdő vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetében alkalmazandó.”
139. § Az Art. a következő 274/J. §-sal egészül ki:
„274/J. § [Átmeneti rendelkezés a Távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok hatályon kívül helyezéséhez]
A XIII. Fejezet 2021. június 30-án hatályos rendelkezéseit a 2021. július 1-jét megelőző időszakra teljesítendő adókötelezettségek tekintetében 2021. július 1-jét követően is alkalmazni kell.”
140. § Az Art. 275. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E törvénynek a Módtv.6. által megállapított 6. § (6) és (8) bekezdése, 38. § (1) bekezdés i) pontja, 274/J. §-a - az Áfa tv.-nyel együtt - a következő jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a 2006/112/EK irányelvnek a termékek távértékesítésére és bizonyos belföldi termékértékesítésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 21-i (EU) 2019/1995 tanácsi irányelv,
b) az (EU) 2017/2455 és az (EU) 2019/1995 irányelvnek a Covid19-világjárvány miatt szükségessé vált, az átültetési határidő és az alkalmazás kezdőnapja tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 20-i (EU) 2020/1109 tanácsi határozat.”
141. § Az Art.
1. 2. melléklete a 9. melléklet szerint,
2. 3. melléklete a 10. melléklet szerint
módosul.
142. § Az Art.
1. 141. § (8) bekezdésében a „Helyi kivetéses adó esetében” szövegrész helyébe a „Helyi kivetéses adó, valamint a belföldi gépjárművek adóját esetében” szöveg,
2. 141. § (9) bekezdésében a „kivetéses adó esetén az önkormányzati adóhatóság” szövegrész helyébe a „kivetéses adó esetén az önkormányzati adóhatóság, illetve a belföldi gépjárművek adója esetében az állami adó-és vámhatóság”,
3. 156. § (3) bekezdésében az „a másfél millió” szövegrész helyébe az „a hárommillió” szöveg,
4. 198. § (3) bekezdés d) pontjában az „adóalany számára” szövegrész helyébe az „adóalany és a Tao tv. szerinti csoportos társasági adóalany számára” szöveg,
5. 199. § (1) bekezdésében az „ötszázezer” szövegrész helyébe az „egymillió” szöveg,
6. 199. § (2) bekezdésében a „kettőszázezer” szövegrész helyébe az „ötszázezer”, a „hat” szövegrész helyébe a „tizenkettő” szöveg,
7. 217. § (1) bekezdésében a „fennáll.” szövegrész helyébe a „fennáll, és nem kérték a kiutalását, átvezetését.” szöveg,
8. 249. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdést” szövegrész helyébe a „(4) bekezdést, valamint a 251. § (1) bekezdés d) pontját” szöveg,
9. 251. § (1) bekezdés c) pontjában az „egyéb feltételeknek.” szövegrész helyébe az „egyéb feltételeknek, valamint” szöveg,
10. 252. § (1) bekezdés a) pontjában a „nem tett eleget,” szövegrész helyébe a „nem tett eleget, és ezen mulasztását nem tudja kimenteni,” szöveg,
11. 257. §-ában a „hat hónap” szövegrész helyébe az „egy év” szöveg lép.
143. § Hatályát veszti az Art.
1. XIII. Fejezete,
2. 130. § (1) bekezdésében az „és gépjárműadó” szövegrész,
3. 141. § (2) bekezdésében az „a belföldi gépjárművek adóját,” szövegrész,
4. 155. § (2) bekezdésében a „felső határa” és a „felső határának” szövegrész,
5. 161. § (1) bekezdésében az „utólagos” szövegrész,
6. 165. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése,
7. 170. § (1) bekezdésében az „- a tartós feltételes adómegállapítás kivételével -” szövegrész,
8. 171. §-a,
9. 173. § (1) bekezdés b) pontjában a „- a tartós feltételes adómegállapítás kivételével -” szövegrész,
10. 230. § (2) bekezdésében az „Az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a két egymást követő mulasztás között kettő évnél több telt el.” szövegrész,
11. 252. § (1) bekezdés b) pontja,
12. 255. § (1) bekezdés h) pontjában az „, és annak bejelentése” szövegrész,
13. 269. § (1) bekezdése,
14. 275. § (3) bekezdésében a „115-122. §-a,” szövegrész,
15. 275. § (4) bekezdése,
16. 2. melléklet II/B. alcíme,
17. 3. melléklet II. pontjában az „, a belföldi gépjárművek adójában (a nyitó szövegrészben továbbiakban együtt: adó)” szövegrész,
18. 3. melléklet II/B. pontja.
144. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § [Kötelező szakmai képviselet]
(1) Az adózó
a) az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban,
b) a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban, és
c) a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban
kizárólag kamarai jogtanácsos, ügyvéd, nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló képviseletével járhat el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti képviselet a saját ügyben nem kötelező, ha a természetes személy vagy a jogi személy, egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője vagy foglalkoztatottja jogi szakvizsgával vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkezik vagy nyilvántartásba vett adószakértőnek, nyilvántartásba vett okleveles adószakértőnek, nyilvántartásba vett adótanácsadónak, vagy könyvvizsgálónak minősül. A jogi szakvizsga megszerzését, az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés meglétét, és azt, hogy a természetes személyt vagy a jogi személy, egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselőjét vagy foglalkoztatottját az adószakértői vagy az okleveles adószakértői, adótanácsadói nyilvántartásba bejegyezték, az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárások megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell igazolni.”
145. § Az Air. 77/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77/A. § [A hirdetményi közlés]
A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha
a) az adózó elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége, lakcíme, székhelye ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyre költözött, és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel,
b) a jogutód nem ismert,
c) az adózó nem jelölt meg kézbesítési meghatalmazottat,
d) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, vagy
e) azt törvény vagy kormányrendelet előírja.”
146. § Az Air. 97. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adózó, ha megítélése szerint az ellenőrzés határidejét az adóhatóság túllépte, az általa számított határidő lejártát követően kifogással fordulhat a felettes szervhez. A felettes szerv az adózó észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az eljáró adóhatóságot az ellenőrzés lezárására utasítja. Az eljárási határidő meghosszabbítására kizárólag akkor van lehetőség, ha az ellenőrzési határidő még nem járt le. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításakor figyelemmel kell lenni a 94. § (3)-(4) bekezdésében és a 95. §-ban foglaltakra.”
147. § Az Air. 128. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtása esetén alkalmazni kell a 124. § (3)-(4) és (6) bekezdését.”
148. § Az Air. 56. alcíme a következő 139/C. §-sal egészül ki:
„139/C. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvényhez]
(1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) által megállapított 77/A. §-t a 2021. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv.3. által megállapított 128. § (2a) bekezdését és 133. § (2) bekezdés b) pontját a 2021. január 1-jén vagy azt követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
149. § Az Air.
1. 79. § (3) bekezdésében a „15. § (1)-(4) bekezdését” szövegrész helyébe a „15. § (1)-(6) bekezdését” szöveg,
2. 133. § (2) bekezdés b) pontjában az „a bíróság” szövegrész helyébe az „a felettes szerv által a felülellenőrzési eljárásban, illetve a bíróság” szöveg
lép.
150. § Hatályát veszti az Air. 49. § (1) bekezdés k) pontjában a „ha” szövegrész.
151. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 24. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A végrehajtási eljárás során az adóhatóság, illetve az önálló bírósági végrehajtó 36. § alapján foganatosított törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, a behajtást kérő hatóság, továbbá az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti - a sérelmezett intézkedés vagy az intézkedés elmaradásának a tudomására jutásától számított 15 napon belül - a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Ha az önálló bírósági végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az elsőfokú adóhatóságnál terjesztenek elő végrehajtási kifogást, erről az adóhatóság soron kívül értesíti az önálló bírósági végrehajtót.
(1a) Ha az (1) bekezdésben biztosított határidő megtartásában a végrehajtási kifogást előterjesztő akadályoztatva volt, és ezt a tényt a végrehajtási kifogással egyidejűleg benyújtott igazolási kérelmében igazolja, a jogorvoslati határidőbe az akadályoztatás időtartama nem számít bele. A végrehajtási kifogás előterjesztésére megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a végrehajtást foganatosító adóhatóság bírálja el.”
152. § Az Avt. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a végrehajtási eljárás során lefoglalt ingó vagy ingatlan nem a végrehajtást megindító adóhatóság illetékességi területén található, a vagyontárgy értékesítése iránt a végrehajtást megindító adóhatóság megkeresésére a megkeresett adóhatóság intézkedik. Az adós kérelmére a végrehajtást megindító adóhatóság is intézkedhet a fedezetcsere és az árverésen kívüli értékesítés iránt.”
153. § Az Avt. 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtási eljárás keretében - ideértve az önkéntes teljesítést is - a tartozást a 12. §-a szerinti számlára kell megfizetni. Az adók módjára behajtott összeget az adóhatóság átutalja a behajtást kérő által megjelölt számlaszámra. Ha a behajtott összeg a fizetésre kötelezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, az adóhatóság a bevételt a 13. §-ban és a 14. §-ban foglalt felosztási szabály alapján számolja el, és utalja át a megkereső hatóságnak.”
154. § Az Avt. 122. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A behajtást kérő hatóság előtt ügyfélként eljáró személyt kérelmére az adóhatóság - az Art. 127-128. §-ában foglaltakra is figyelemmel - tájékoztatja a végrehajtási ügy állásáról.”
155. § Az Avt. 60. alcíme a következő 131/F. §-sal egészül ki:
„131/F. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.5.) által megállapított 24. § (1) és (1a) bekezdését, 38. § (5) bekezdését, 101. §-át, 113. § (1) és (3) bekezdését, 122. § (1b) bekezdését a 2021. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv.5. által hatályon kívül helyezett 121. §-t a 2021. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban sem lehet alkalmazni.
(3) Az állami adó- és vámhatóság az 54. alcím szabályai szerint hajtja végre a 2021. január 1-jét megelőző időszak vonatkozásában, gépjárműadóval összefüggésben keletkezett tartozásokat.”
156. § Hatályát veszti az Avt.
1. 101. §-ában, és a 113. § (3) bekezdésében az „- a 121. §-ban foglalt kivétellel -” szövegrész, és
2. 121. §-a.
157. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § [Tájékoztatás vámtitokról és összesített adatokról]
A Vámkódex 139. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítése céljából a vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az Unió vámterületére beszállított áruk fuvarozásáért felelősséget viselő személyt
a) a vám-árunyilatkozat benyújtásának, vagy annak elmaradásának tényéről, vagy
b) a szabad forgalomba bocsátás tényéről,
ha e személy az árukat a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv XII. címének 7. fejezete szerinti különleges szabályokat alkalmazva kívánja vám elé állítani.”
158. § A Vtv. 34. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Magyarországon a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése alapján a Vámkódex 5. cikk 6. pontja szerinti, Magyarországon letelepedett vámjogi képviselőként
a) vámtanácsadó,
b) - a 186. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel - a Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó, továbbá
c) árunyilatkozat, vám-árunyilatkozat vagy értesítés benyújtása, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások során vámügynök
járhat el.
(5) A vámhatóság előtti jogorvoslati eljárásokban az ügyfelet a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy, valamint ügyvéd, kamarai jogtanácsos, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász képviselheti.
(6) A (4) bekezdést a Vámkódex 18. cikk (4) bekezdése alapján az Európai Unió vámterületén nem letelepedett vámjogi képviselőre is alkalmazni kell.”
159. § A Vtv. 41. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(A vámhatóság az eljárást megszünteti, ha)
„g) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. május 4-i 865/2006/EK bizottsági rendelet 13. cikk (2) bekezdésében előírtaktól eltérően a szükséges dokumentumok hiányában kezdeményeztek vámeljárást.”
160. § (1) A Vtv. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vámhatóság az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével az ügy érdemében határozatot hoz, Vámjegyet ad ki, továbbá az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.”
(2) A Vtv. 66. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országból beszállított termékek tekintetében kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás vámeljárás során
a) a küldemény szabad forgalomba bocsátása a vámmentességi rendelet 23-24. cikke alapján vámmentesen történik,
b) az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő természetes személy a vám-árunyilatkozatot saját nevében és érdekében eljárva nyújtja be, és
c) az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő természetes személy által benyújtott vám-árunyilatkozat alapján a vámhatóság a szabad forgalomba bocsátás vámeljárást az ügyfél által benyújtott vám-árunyilatkozatban foglaltakkal megegyezően folytatja le,
akkor a vámhatóság a fizetendő általános forgalmi adó összegéről nem hoz határozatot.
(1b) Az (1a) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése és az általános forgalmi adó megfizetése vagy biztosítása esetén a vámhatóság az áru átengedéséről elektronikus üzenetben értesíti a nyilatkozattevőt.
(1c) Az (1a) bekezdést a vámmentességi rendelet 24. cikkében foglalt jövedéki termékektől eltérő más jövedéki termékekre nem lehet alkalmazni.”
161. § A Vtv. 79. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alapján hivatalból indult vámigazgatási eljárás ügyintézési határidejébe nem számít be:]
„j) a vámhatósági megkeresés, a jegyzőkönyv vagy a döntés
ja) postára adását követő naptól annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi közlés időtartama,
jb) tárhelyen történő elhelyezésétől a kézbesítettnek minősülésig terjedő időtartam.”
162. § A Vtv. a következő 84/A. §-sal egészül ki:
„84/A. § [Konténerállapot-üzenettel összefüggő jogsértés esetén alkalmazandó vámigazgatási bírság]
(1) Vámigazgatási bírságot kell kiszabni, ha az arra kötelezett személy a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet 18a. cikke szerinti konténerállapot-üzenetet az arra nyitva álló határidőig nem, illetve hiányos vagy valótlan tartalommal küldi meg az Európai Unió Bizottsága által üzemeltetett állapotüzenet-nyilvántartásba.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegés vagy mulasztás esetén a bírságösszeg első alkalommal 50 000 forint, egy naptári éven belüli ismételt elkövetés esetén, a korábban megállapított bírságösszeg 200%-a, de legfeljebb 5 millió forint.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jogsértés esetén a 85. és a 86. §-ban foglaltak nem alkalmazhatóak.
(4) Az e § szerinti vámigazgatási bírság elévülésére a 88. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
163. § A Vtv. 122. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ellenőrzött személy, ha megítélése szerint az eljárás határidejének túllépése az eljárást lefolytató vámszervnek felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat e vámszerv felettes szervéhez, amely a kifogásban foglaltak figyelembevételével végzésben dönt az alaptalan kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy a kifogásnak helyt adva az eljáró vámszervet az ellenőrzés azonnali lezárására utasítja. A felettes szerv az (1)-(3) bekezdésre is figyelemmel kizárólag akkor dönthet az eljárási határidő meghosszabbításáról, ha az ellenőrzési határidő még nem járt le.”
164. § (1) A Vtv. 151. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Azonnali Fizetési Rendszeren keresztül történő befizetések esetén közölt vámot és egyéb terheket a Magyar Államkincstár által küldött előzetes értesítés alapján biztosítottnak kell tekinteni és az áru átengedhető.”
(2) A Vtv. 151. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az ügyfél a 66. § (1a) bekezdés szerinti szabad forgalomba bocsátás vámeljárás során közölt egyéb terheket az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül, internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetéssel egyenlíti ki és a hitelintézet a fizetés sikeres teljesítését a vámhatóságnak visszaigazolja, akkor az egyéb terheket biztosítottnak kell tekinteni és az áru átengedhető.”
165. § A Vtv. 42. alcíme a következő 156/A. §-sal egészül ki:
„156/A. § [A vámmentességi rendelet 23-24. cikke alapján vámmentesen beszállított küldemények tekintetében kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás eljárásban felmerült általános forgalmi adó összegének meghatározása]
A vámmentességi rendelet 23-24. cikke alapján vámmentes vámeljárásban felmerült általános forgalmi adó összegét kerekítés nélkül, pontos összegben kell meghatározni.”
166. § A Vtv. 43. alcíme a következő 157/A. §-sal egészül ki:
„157/A. § [A vámmentességi rendelet 23-24. cikke alapján vámmentesen beszállított küldemények tekintetében természetes személy által kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás eljárásban felmerült általános forgalmi adó közlése]
(1) A 66. § (1a) bekezdése szerinti szabad forgalomba bocsátás vámeljárásban felmerült általános forgalmi adó összegét a vámhatóság elektronikus értesítés formájában közli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés legalább az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az iktatószámot,
b) a benyújtott vám-árunyilatkozat azonosítására vonatkozó adatokat,
c) a nyilatkozattevő egyedi azonosítására alkalmas adatait,
d) a kiszámított általános forgalmi adó összegét,
e) a vámhatóság bevételi számlaszámát és
f) a fizetési kötelezettséghez tartozó pénzügyi azonosító számot.”
167. § (1) A Vtv. 162. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vámhatóság hatáskörébe tartozó közvetlen uniós bevételi számlát érintő nyilvántartás vezetése során, az (1) bekezdés szerinti átutalással történő teljesítésnek kell tekinteni a vámhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő elektronikus fizetést is, valamint bankkártya felhasználásával történő teljesítésnek kell tekinteni a jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján, vagy internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetést.”
(2) A Vtv. 162. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (5a) bekezdésben meghatározott kivétellel a vámhatóság által kiszabott, illetve visszautalandó, jogcímenként kis összegű, 10 EUR-nál vagy az ezzel megegyező, a 138. § (2) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintösszegnél kevesebb egyéb terhek összegét - kivéve a jövedéki termék után kiszabott egyéb terheket - nem kell megfizetni, illetve visszafizetni. Az így meg nem fizetett összeget a vámigazgatási eljárás lezárásával egyidejűleg törölni kell, a vissza nem térítendő összeget pedig bevételként köteles elszámolni a vámhatóság. Nem kell megfizetni, illetve visszafizetni azt a 10 EUR alatti, egyéb teher különbözetet, valamint visszafizetni azt a 10 EUR alatti vámtúlfizetést, amely az egy határozatban egy vagy több jogcímen kiszabott és megfizetett összeg különbségéből keletkezett. Az így keletkezett tartozást a vámhatóság utólag törli, a túlfizetést pedig köteles bevételként adónemenként belső bizonylattal előírni és elszámolni.”
(3) A Vtv. 162. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakat a vámmentességi rendelet 23-24. cikke alapján szabad forgalomba bocsátás vámeljárásban a vámhatóság által kiszabott, illetve visszautalandó általános forgalmi adó tekintetében nem lehet alkalmazni.”
168. § A Vtv.
a) 41. § f) pontjában a „személyesen.” szövegrész helyébe a „személyesen,” szöveg,
b) 151. § (3) bekezdésében a „kiadható” szövegrész helyébe az „átengedhető” szöveg
lép.
169. § Hatályát veszti a Vtv.
a) 23. § (4) bekezdés a) pontjában a „felügyelőbizottságának tagja,” szövegrész,
b) 34. § (7) bekezdése,
c) 84. § (14) bekezdésében a „Ha az érintett vámok és egyéb terhek jogcímenkénti összege a 10 EUR-t nem haladja meg, úgy nem kell vámigazgatási bírságot kiszabni.” szövegrész.
170. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával történik,
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzésig, illetve a változás időpontjáig megtörtént,
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél,
c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tőketartalék-csökkenésnél, illetve
a cégbejegyzést, illetve a változás időpontját követően, az eszköz átvételekor az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés, illetve a változás időpontjáig nem történt meg.”
171. § Az Szt. 37. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:)
„h) az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával.”
172. § Az Szt. 77. § (3) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az egyéb bevételek között kell kimutatni:)
„d) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) - forgóeszközök között kimutatott - követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben az elismert érték meghaladja a könyv szerinti értéket, a követelés átruházásakor;
e) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ideértve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékesítéskor, az átadáskor;”
173. § (1) Az Szt. 81. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:)
„c) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ideértve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt, az értékesítéskor, az átadáskor;”
(2) Az Szt. 81. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:)
„f) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) - forgóeszközök között kimutatott - követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja az elismert értéket, a követelés átruházásakor.”
174. § Az Szt. 140. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A lekötött tartalékban kell fedezetet képezni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre, ha az adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli és arra más módon nem képeztek fedezetet.”
175. § Az Szt. 153. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló (1) és (2) bekezdés szerinti letétbe helyezési kötelezettségének az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni.”
176. § Az Szt. 177. §-a a következő (81) és (82) bekezdéssel egészül ki:
„(81) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 77. § (3) bekezdés d) és e) pontját, 81. § (3) bekezdés c) és f) pontját, 84. § (7) bekezdés n) pontját, 85. § (3) bekezdés m) pontját, 91. § a) pontját, 96. § (4) bekezdését, 116. § (4) bekezdését, 133. § (4) bekezdés c) pontját, 153. § (3) bekezdését először a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(82) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 77. § (3) bekezdés d) és e) pontját, 81. § (3) bekezdés c) és f) pontját, 84. § (7) bekezdés n) pontját, 85. § (3) bekezdés m) pontját, 91. § a) pontját, 96. § (4) bekezdését, 116. § (4) bekezdését, 133. § (4) bekezdés c) pontját, 153. § (3) bekezdését a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”
177. § Az Szt.
1. 59/D. § (8) bekezdésében az „az 59/B. § (14) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 47. § (12) bekezdése” szöveg,
2. 77. § (3) bekezdés l) pontjában az „által elengedett” szövegrész helyébe az „által - osztaléktartozásnak nem minősülő - elengedett” szöveg,
3. 84. § (2) bekezdés d) és e) pontjában, 85. § (1) bekezdés d) és e) pontjában a „különbözetét” szövegrész helyébe a „különbözetét az átalakulás napját követő nappal” szöveg,
4. 84. § (7) bekezdés n) pontjában a „vásárolt követelés” szövegrész helyébe a „forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés” szöveg,
5. 85. § (3) bekezdés m) pontjában a „továbbá a vásárolt követelés” szövegrész helyébe a „továbbá a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés” szöveg,
6. 91. § a) pontjában, 96. § (4) bekezdésében, valamint 133. § (4) bekezdés c) pontjában az „átlagos statisztikai létszámát” szövegrész helyébe az „átlagos létszámát” szöveg,
7. 116. § (4) bekezdésében a „foglalkoztatottjai átlagos állományi létszámának” szövegrész helyébe a „foglalkoztatott munkavállalói átlagos létszámának” szöveg,
8. 151/A. § (2) bekezdésében a „könnyviteli” szövegrész helyébe a „könyvviteli” szöveg
lép.
178. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kamarai tagság megszűnésére irányuló eljárást - az (1) bekezdés e) pontja kivételével - mindaddig fel kell függeszteni, ameddig a kamarai tag könyvvizsgálóval szemben az e törvény szerinti kamarai minőségellenőrzési eljárás, minőségellenőrzési eljárás, fegyelmi eljárás, illetve a 172/A. § vagy a 178. § szerinti eljárás van folyamatban. A felfüggesztést követően a tagsági jogviszony a kamarai tagság megszűnését megállapító határozat meghozatalának napjával szűnik meg.”
179. § (1) A Kkt. 67/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a Rendelet 11. cikke szerinti, audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentést meg kell küldenie a vizsgált gazdálkodó igazgató tanácsa, felügyelő testülete részére. A Rendelet 11. cikke szerinti, audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentést a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó részére kibocsátott könyvvizsgálói jelentés dátumát követő 60 napon belül meg kell küldeni a közfelügyeleti hatóság és a Magyar Nemzeti Bank elektronikus elérhetőségére.”
(2) A Kkt. 67/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Rendelet 8. cikke szerinti minőségellenőrnek rendelkeznie kell a 49. § szerinti megfelelő minősítéssel, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál végez belső minőségellenőrzést.”
180. § (1) A Kkt. IV/A. Fejezete a következő 67/B. §-sal egészül ki:
„67/B. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálata során keletkezett könyvvizsgálati dokumentációt köteles elektronikusan archiválni és megőrizni.”
(2) A Kkt. 67/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67/B. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég, a könyvvizsgálata során keletkezett könyvvizsgálati dokumentációt köteles elektronikusan archiválni és megőrizni.”
181. § A Kkt. 104. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a kamarai tagfelvételi követelmények teljesítése céljából - szakmai kompetencia vizsgát köteles tenni az a természetes személy is, akinek kamarai tagsága két évnél régebben szűnt meg, valamint az, akinek kamarai tagsága a korábbiakban már legalább két alkalommal megszűnt. Az ismételt kamarai tagfelvétel kezdeményezése esetén a 9/G. § (1) bekezdése szerinti igazolás megszerzése érdekében szakmai kompetencia vizsgát köteles továbbá tenni az a természetes személy, akinek a kamarai tagsága a fegyelmi eljárás keretében történő kizárásával, vagy a közfelügyeleti hatóságnak, a kamara minőségellenőrzési bizottságának jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló határozata alapján szűnt meg.”
182. § A Kkt. 166. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, rendkívüli kamarai minőségellenőrzés kell lefolytatni, ha azt]
„d) a kamara minőségellenőrzési bizottsága kezdeményezi.”
183. § A Kkt.
1. 9. § (2) bekezdés a) pontjában a „megállapításért” szövegrész helyébe a „megállapításáért” szöveg,
2. 9/H. §-ában az „az 9/G. §” szövegrész helyébe az „a 9/G. §” szöveg,
3. 9/I. § (1) bekezdésében a „közfelügyeleti hatóság 9/G.” szövegrész helyébe a „9/G.” szöveg,
4. 48. § (1) bekezdésében az „az könyvvizsgálók” szövegrész helyébe az „a könyvvizsgálók” szöveg,
5. 50. § (2) bekezdés a) pontjában az „ellátásában” szövegrész helyébe az „ellátásában (ideértve az ehhez kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is)” szöveg,
6. 50. § (2b) bekezdésében a „végezhet” szövegrész helyébe a „végezhet a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti” szöveg,
7. 52. § (1) bekezdés d) pontjában a „minőség-ellenőrzés” szövegrész helyébe a „minőségellenőrzés” szöveg,
8. 97. § (3) bekezdésében a „teljesíteni” szövegrész helyébe a „teljesíteni. A (2) bekezdés szerinti gyakorlati időbe figyelembe vehető a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó jogviszonyban eltöltött idő” szöveg,
9. 110. § (2) bekezdés b) pontjában az „50 főnél” szövegrész helyébe a „25 főnél” szöveg,
10. 110. § (2) bekezdés c) pontjában az „50 tagonként” szövegrész helyébe a „25 tagonként” szöveg, továbbá az „az 50 főt” szövegrész helyébe az „a 25 főt” szöveg,
11. 166. § (2) bekezdésében a „minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „minőségellenőrzést” szöveg,
12. 166. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 173/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „kamara” szövegrész helyébe a „kamara elnöke,” szöveg,
13. 173/B. § (15) bekezdésében a „90 nap” szövegrész helyébe a „120 nap” szöveg,
14. 173/C. § (9) bekezdésében a „nem megfelelt” szövegrész helyébe a „nem felelt meg” szöveg,
15. 209. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében a „2016. április” szövegrész helyébe a „2014. április” szöveg,
16. 1. melléklet 5. pont 2. alpontjában, valamint a 2. melléklet 5. pont 2. alpontjában a „nem megfelelt” szövegrész helyébe a „nem felelt meg” szöveg
lép.
184. § Hatályát veszti a Kkt.
1. 120. § (3) bekezdésében a „, 70 év alatti” szövegrész,
2. 120. § (6) bekezdése,
3. 202. § (2) bekezdése,
4. 208/F. §-a.
185. § A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban: CRS Megállapodást kihirdető törvény) 1. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.
186. § Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény (a továbbiakban: CBCR Megállapodást kihirdető törvény) 1. melléklete a 12. melléklet szerint módosul.
187. § Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény 70. §-a nem lép hatályba.
188. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 18. § 2020. december 1-jén lép hatályba.
(3) A 12. §, 14. § (1) bekezdése, 120. §-122. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.
(4) Az 1. §-3. §, 5. §-7. §, 8. § (3) bekezdése, 9. § (1) bekezdése, 10. §, 13. §, 17. §, 19. §, 20. §, 21. § b) pontja, 23. §, 24. §, 35. §, 36. §, 50. §, 56. §, 57. §, 60. § (2) bekezdése, 61. §, 66. § 1. pontja, 70. §, 71. § (1) bekezdése, 72. § (1) bekezdése, 73. §, 75. §, 76. §, 78. §, 81. §-85. §, 86. § (2) bekezdése, 87. § g)-l) pontja, 88. § a), j)-l) pontja, 92. §-107. §, 109. §, 112. §-117. §, 126. §, 128. §-134. §, 138. § (2) bekezdése, 141. §, 142. § 1-7. és 11. pontja, 143. § 2-10., 13. és 16-18. pontja, 144. §-156. §, 158. §, 159. §, 161. §-163. §, 164. § (1) bekezdése, 167. § (1) bekezdése, 168. §, 169. §, 172. §, 173. §, 175. §, 176. §, 177. § 4-7. pontja, 180. § (1) bekezdése, 183. § 9-10. pontja, 184. §-186. §, 1. melléklet 2. pontja, 7-12. melléklet 2021. január 1-jén lép hatályba.
(5) Az 59. §, 68. § (1) bekezdése és az 5. melléklet 2021. január 4-én lép hatályba.
(6) A 27. §, 51. §, 52. §, 62. §, 64. § 2021. április 1-jén lép hatályba.
(7) A 29. §, 30. §, 33. §, 34. §, 37. §-40. §, 43. §-45. §, 47. §, 48. §, 53. §-55. §, 58. §, 63. §, 65. §, 66. § 5. és 8-11. pontja, 68. § (2) bekezdése, 69. §, 88. § f)-g) pontja, 125. §, 127. §, 137. §, 139. §, 140. §, 143. § 1., 14. és 15. pontja, 157. §, 160. §, 164. § (2) bekezdése, 165. §, 166. §, 167. § (2)-(3) bekezdése, 6. melléklet 2021. július 1-jén lép hatályba.
(8) A 46. §, 66. § 7. pontja és 180. § (2) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.
(9) A 42. § az adópolitikáért felelős miniszter azon határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 30. napon lép hatályba, amelyben megállapítja a Magyarországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedés alkalmazására történő felhatalmazásáról szóló, 2018. március 19-i 2018/486/EU tanácsi végrehajtási határozatban Magyarország részére adott felhatalmazásnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 395. cikke szerinti eljárásban történő meghosszabbításának elmaradását.
189. § (1) E törvény 27. §-a, 29. §-a, 30. §-a, 33. §-a, 34. §-a, 37. §-40. §-a, 43. §-a, 44. §-a, 45. § (2) bekezdése, 47. §-a, 51. §-55. §-a, 58. §-a, 62. §-a, 63. §-a, 64. §-a, 66. § 5-7., 9-11. pontja, 68. § (2) bekezdése, 69. §-a, 125. §-a, 127. §-a, 140. §-a és 6. melléklete
a) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 5-i (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvnek,
b) a 2006/112/EK irányelvnek a termékek távértékesítésére és bizonyos belföldi termékértékesítésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 21-i (EU) 2019/1995 tanácsi irányelvnek és
c) az (EU) 2017/2455 és az (EU) 2019/1995 irányelvnek a Covid19-világjárvány miatt szükségessé vált, az átültetési határidő és az alkalmazás kezdőnapja tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 20-i 2020/1109/EU tanácsi határozatnak
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 124. §-a a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területén az információk benyújtására és cseréjére vonatkozó egyes határidőknek a Covid19-világjárvány miatti sürgetően szükséges halasztása kezelésének érdekében történő módosításáról szóló, 2020. június 24-i (EU) 2020/876 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) E törvény 83. § és 84. §-a, valamint 87. § g)-m) pontja az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1151 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(4) E törvény 85. §-a a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló, 2011. június 21-ei (EU) 2011/64 tanácsi irányelv 10. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 1. pont 1.11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szociális és más ellátások közül adómentes:)
„1.11. a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott árvák kiegészítő támogatása, kiegészítő rokkantsági támogatás és kiegészítő hozzátartozói támogatás, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott árvák kiegészítő támogatása, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott árvák kiegészítő támogatása és kiegészítő hozzátartozói támogatás;”
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.1. alpont 2.1.1 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:
a lakáscélú támogatás, ha az)
„2.1.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, az említett kormányrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is, továbbá az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet, a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet, a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló kormányrendelet, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló kormányrendelet, az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, valamint a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatás,”
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.22. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.22. a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet, valamint az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás;”
4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.43. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.43. az UEFA EURO 2020 és az U21-es labdarúgó Európa-bajnokság (UEFA European Under-21 Championship) rendezvénnyel összefüggésben az Európai Labdarúgó-szövetséggel (UEFA), az UEFA tulajdonában álló gazdasági társasággal, a rendező vagy részt vevő nemzeti sportszövetséggel munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemély (különösen: UEFA-tisztségviselők, versenybírók, sportolók, önkéntesek, sportszervezetek képviselői) részére adott juttatás (különösen: napidíj, bónusz, felmerült költségek megtérítése, pénzdíjak, átadott formaruhák, természetben biztosított ellátás, valamint a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatások);”
5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pontja a következő 8.38. alponttal egészül ki:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
„8.38. a Hősi Halottak és a katonai szolgálattal összefüggő betegségben, balesetben elhunytak árvái részére a honvédelemért felelős miniszter és a Magyar Honvédség parancsnoka által adományozott ajándék, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományából elhunyt hősi halottak, szolgálat halottjai, valamint a hivatásos szolgálattal összefüggő betegségben, balesetben elhunytak árvái részére a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv vezetője által adományozott ajándék;”
6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
„8.39. a kifizető által biztosított védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat - a juttatás időpontjától függetlenül;”
1. Az Szja tv. 3. számú melléklet IV. A járművek költsége fejezet 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. A magánszemély a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással igazolja. Zárt végű lízingbe vett vagy részletre vétellel megszerzett gépjármű esetében a tulajdonjog az ügyletre vonatkozó lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel igazolható.”
1. Az Szja tv. 11. számú melléklet III. A járművek költsége fejezet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Az egyéni vállalkozó a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával, a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással igazolja. Zárt végű lízingbe vett vagy részletre vétellel megszerzett gépjármű esetében a tulajdonjog az ügyletre vonatkozó lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel igazolható.”
1. Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 26. sora az alábbiak szerint módosul:
| (Sor- szám | Megnevezés | vtsz.) | |
| „ | |||
| „26. | Más, élő háziasított szarvasmarha | 0102 29 05-ből 0102 29 10-ből 0102 29 21-ből 0102 29 29-ből 0102 29 41-ből 0102 29 49-ből 0102 29 51-ből 0102 29 59-ből 0102 29 61-ből 0102 29 69-ből 0102 29 91-ből 0102 29 99-ből | |
| ” |
1. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az adóalany köteles adatot szolgáltatni az adó- és vámhatóság részére azon általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, amelyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 158/A. § értelmében, kivéve azon szolgáltatásnyújtásról, melynek teljesítési helye a Közösség másik tagállama és amely tekintetében az adóalany adófizetési kötelezettségének az Art. távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályai szerint tesz eleget.”
2. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Az adóalany a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat e törvény szerinti adattartalmáról, továbbá, az adó alapjának meghatározásakor használt pénznemről, külföldi pénznem esetén annak forintra történő átszámításához alkalmazott, 80. § és 80/A. § szerinti árfolyamról köteles adatot szolgáltatni. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adatszolgáltatás nem terjed ki a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére és címére.”
3. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adóalany külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon teljesít adatszolgáltatást a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat e törvény szerinti adattartalmáról, továbbá az adó alapjának meghatározásakor használt pénznemről, külföldi pénznem esetén a forintra átszámított adatokról és a forintra történő átszámításhoz alkalmazott, 80. § és 80/A. § szerinti árfolyamról. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adatszolgáltatás nem terjed ki a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére és címére.”
4. Az Áfa tv. 10. számú melléklete a következő 4/A. ponttal egészül ki:
„4/A. Amennyiben az adóalany a 11. § szerinti termékértékesítést, a 14. § szerinti szolgáltatásnyújtást teljesít tőle eltérő személy, szervezet részére, köteles adatot szolgáltatni az ügylet 11. §, illetve 14. § hatálya alá tartozásáról, valamint arról, hogy a számlában feltüntetett áfát a termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő köteles-e számára megtéríteni.”
5. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Amennyiben az adóalany az általa teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatáshoz 59. § szerinti előleget kapott, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is szolgáltat adatot.”
6. Az Áfa tv. 10. számú melléklete a következő 5/A. ponttal egészül ki:
„5/A. Amennyiben az adóalany belföldön kívül teljesített termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, köteles adatot szolgáltatni arról, hogy az ügylet e törvény területi hatályán kívül esik.”
7. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Az 1-5/A. pont szerinti adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni. Az elektronikus felület az adóalany egyedi azonosítására szolgáló adatok igénylését követően használható. Az azonosító adatokat az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja igényli.”
8. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Az 1-5/A. pont szerinti adatszolgáltatást az adóalany nevében az a személy is teljesítheti, akit az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a 6. pont szerinti elektronikus felületen megjelöl. Az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja által megjelölt személy által teljesített valamennyi adatszolgáltatás az adóalany nevében tett jognyilatkozatnak minősül.”
9. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. Amennyiben az adóalany 59. § szerinti előleget fizetett, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is szolgáltat adatot.”
1. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az adóalany köteles adatot szolgáltatni az adó- és vámhatóság részére azon általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, amelyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 158/A. § értelmében, kivéve azon termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, melynek teljesítési helye a Közösség másik tagállama és amely tekintetében az adóalany adófizetési kötelezettségének a XIX/A., illetve a XIX/B. Fejezet szerinti különös szabályok szerint tesz eleget.”
1. A Htv. mellékletének 1.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere:
A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétől függetlenül - csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendő értéke.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek
- termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot;
- telek esetében a beszerzési érték 2%-át kell eszközértéknek tekinteni.
Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő.
A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg - járműveknél - ahol azt jellemzően tárolják. Ettől eltérően a tartós bérletbe, lízingbe adott gépjárművek eszközértékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell figyelembe venni.
A részletszámítás a következő:
a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát.
b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel.”
2. A Htv. mellékletének 2.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.3. Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [52. § 62.] - döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően - adóalapját következők szerint is megoszthatja, ha e megosztási mód alkalmazása egyetlen település esetén sem eredményez nulla forint települési adóalapot:
Az adóalap 50%-át a székhelye és az 52. § 31. pontja a)-d) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a 52. § 31. pont e) alpontja szerinti telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [52. § 24.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 52. § 31. pont e) alpontja szerinti telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani.”
Az Itv. a következő 1 és 2. melléklettel egészül ki:
„1. melléklet
Egyes okmányok, igazolások, hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos eljárások illetéke, igazgatási szolgáltatási pótdíja
I. Az úti okmányok kiállításával kapcsolatos eljárás illetéke
| Eljárás | Illeték, igazgatási szolgáltatási pótdíj | ||
| I. Úti okmányok kiállításával kapcsolatos eljárások | |||
| 1. | a magánútlevél, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevél kiállítása | 7 500 Ft | |
| 2. | a magánútlevél kiállítása, ha érvényességi ideje 10 év | 14 000 Ft | |
| 3. | a) a kérelem benyújtásának időpontjában 18. életévét be nem töltött személy magánútlevelének, b) az 1 évi érvényességgel kiállított magánútlevél, szolgálati és hajós szolgálati útlevél, c) a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmányának kiállítása | 2 500 Ft | |
| 4. | a kérelem benyújtásának időpontjában három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevelének kiállítása | 500 Ft | |
| 5. | a kérelem benyújtásának időpontjában két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevelének kiállítása | 1 250 Ft | |
| II. Úti okmányok kiállításával kapcsolatos különleges eljárások | |||
| 1. | a második magánútlevél kiállítása | 15 000 Ft | |
| 2. | a második magánútlevél kiállítása, ha a) a kérelem benyújtásakor a magánszemély a 18. életévét még nem töltötte be b) az okmány érvényességi ideje 1 év | 5 000 Ft | |
| 3. | a magánútlevél, valamint a második magánútlevél a) soron kívüli, b) sürgősségi, c) azonnali kiállítása | az I/1-2. pontban meghatározott mértékű illeték és a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíj | |
| 4. | a pótolt úti okmány kiállítása | 5 500 Ft | |
| 5. | a pótolt úti okmány kiállítása, ha az úti okmány érvényességi ideje 10 év | 8 500 Ft | |
| 6. | a pótolt úti okmány kiállítása, ha a) a kérelem benyújtásakor a magánszemély a 18. életévét még nem töltötte be, b) az okmány érvényességi ideje 1 év | 2 500 Ft | |
| 7. | a pótolt úti okmány kiállítása, ha a kérelem benyújtásának időpontjában két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő kéri a kiskorú gyermek magánútlevelének pótlását | 1 000 Ft | |
| 8. | a pótolt úti okmány kiállítása, ha a kérelem benyújtásának időpontjában három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő kéri a kiskorú gyermek magánútlevelének pótlását | 400 Ft | |
| 9. | a magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és azonnali pótlása | a II/4-8. pontban meghatározott mértékű illeték és a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíj | |
II. A gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállításával kapcsolatos eljárás illetéke
| Eljárás | Illeték | ||
| 1. | a gépjárművezetői engedély kiállítására irányuló eljárás | 4 000 Ft | |
| 2. | a gépjárművezetői engedély kiállítására irányuló eljárás a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kérelmező esetében, b) ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb | 1 500 Ft | |
| 3. | a forgalmi engedély kiállításával kapcsolatos eljárás | 6 000 Ft | |
| 4. | az ideiglenes forgalmi engedély kiállítására irányuló eljárás | 2 500 Ft | |
| 5. | a törzskönyv kiállítására irányuló eljárás | 6 000 Ft |
III. Az adó- és értékbizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárás illetéke
| Eljárás | Illeték | ||
| 1. | az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás, ingatlanonként | 4 000 Ft |
2. melléklet
Közteherfizetési kötelezettség alá nem eső eljárások és igazgatási jellegű szolgáltatások
| Eljárás | ||
| I. A családjogi jogviszonnyal kapcsolatos eljárások közül | ||
| 1. | a) a születéssel, b) a házasságkötéssel, c) az örökbefogadással, d) tartással, e) gondozással, f) a halálesettel, g) nemzetiségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve a magyar állampolgár, illetve Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat és a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat kiállítása | |
| 2. | az anyakönyvi kivonat kiállítása | |
| 3. | a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás | |
| 4. | a családi állapot változásából eredő névváltozás miatt indult eljárás | |
| 5. | a családi név korrekciójára irányuló eljárás | |
| 6. | a gyámhatóság előtt kezdeményezett eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat | |
| 7. | a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának bírósági rendezéséhez szükséges irat kiállítása | |
| 8. | az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához szükséges bizonyítvány kiállítása | |
| 9. | a holtnak nyilvánításra, illetve a halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára szükséges irat kiállítása | |
| II. Az oktatásügyi eljárások közül | ||
| 1. | a) a bölcsődei, b) óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat kiállítása | |
| 2. | a) a tankötelezettséggel, b) a középfokú és felsőoktatási intézménybe való felvétellel, c) a tanulmányokat folytatónak a tanulmányokkal, a tandíjjal, vizsgadíjjal és a tanulóotthoni, kollégiumi, diákotthoni, napközi otthoni elhelyezésével kapcsolatos eljárás, d) az iskolai és tanfolyami bizonyítvány kiállítása, kivéve a bizonyítvány másolatát, másodlatát | |
| 3. | a) az ösztöndíj adományozásával, b) a külföldön folytatott iskolai tanulmányok beszámításával, c) a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illetve tudományos fokozat honosításával, d) a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél elismerésével, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény hatálya alá tartozó, a határon átnyúló szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos eljárás | |
| 4. | az oktatási igazolvány kiállítása | |
| III. A munkaviszonnyal, szolgálati viszonnyal, foglalkoztatáspolitikával, nyugdíjazással összefüggő eljárások közül | ||
| 1. | a) munkaviszony, b) szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez, igazolásához szükséges irat kiállítása | |
| 2. | a) a foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, keresetpótló juttatás stb.), b) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, c) a táncművészeti életjáradék, d) az átmeneti bányászjáradék igénybevételével kapcsolatos eljárások, e) a nyugdíjazással, nyugdíjfolyósítással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok kiállítása | |
| 3. | a kitüntetés adományozásával, viselésének engedélyezésével kapcsolatos eljárás | |
| 4. | a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás | |
| 5. | a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti özvegyi ellátással kapcsolatos eljárás | |
| IV. A mezőgazdasági ágazattal kapcsolatos eljárások közül | ||
| 1. | a mezőgazdasági termelő székhelye vagy lakóhelye és a művelése alatt álló termőföld, tanya vagy használatában lévő telephely között, termény szállítása esetén, az útdíj-köteles elemi útszakaszra vonatkozó, díjmentes viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás | |
| 2. | a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti, a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjoga megszerzésének, valamint a földhasználati szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szerv általi hatósági jóváhagyására irányuló eljárás, továbbá a földhasználati nyilvántartási eljárás | |
| 3. | a termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló telekalakítási eljárás | |
| 4. | a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállítása | |
| 5. | az őstermelők és őstermelők családi gazdasága, valamint családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos hatósági eljárás | |
| 6. | a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadók nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárás | |
| V. Az egészségügyi, szociális ügyekkel összefüggő eljárások közül | ||
| 1. | az állampolgárok számára kötelezően elrendelt általános és egyéni betegség megelőzést szolgáló, továbbá hatósági eljárásokhoz kapcsolódó orvosi vizsgálatokról kiállított igazolások, orvosi bizonyítványok kiállítása | |
| 2. | a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állategészségügyi eljárás | |
| 3. | a szociálpolitikai feladatot ellátó szervnél vagy ilyen intézetnél, intézménynél szociális ügyben kezdeményezett eljárás | |
| 4. | az áldozatsegítő támogatások engedélyezésére irányuló eljárás | |
| 5. | az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony első létesítésére irányuló eljárás | |
| 6. | a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a) a települési önkormányzat jegyzője vagy b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóan kiállított igazolás kiállítása | |
| 7. | a) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) való felvétel, b) az adatmódosítás, c) a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés, d) a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos bejelentések, e) a szolgáltatói nyilvántartás adatairól hatósági bizonyítvány kiállítása és f) a szolgáltatói nyilvántartásból teljesített egyéb adatszolgáltatás | |
| 8. | a jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételével kapcsolatos eljárás | |
| 9. | a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján a) a fogadó szervek bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárás, b) a nyilvántartásba vett adatok változásának bejelentésére irányuló eljárás és c) a közérdekű önkénteseket foglalkoztató szervezetek nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárás | |
| 10. | a lakáscélú állami támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárások | |
| 11. | az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás | |
| 12. | a fiatalok „B” kategóriás közúti járművezetői engedélyének megszerzéséhez nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás | |
| 13. | a babaváró támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárások | |
| 14. | a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának megállapítására irányuló hatósági eljárások | |
| VI. Az adóügyi eljárások közül | ||
| 1. | az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás | |
| 2. | az adóhatósági igazolások kiállítása | |
| 3. | a megbízható adózó részére történő automatikus fizetési könnyítés engedélyezése | |
| VII. A kárpótlással, kisajátítással kapcsolatos eljárások közül | ||
| 1. | a) a kárpótlási eljárás, b) a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás, c) a kárpótlási eljáráshoz és a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz szükséges irat kiállítása, d) a kisajátítási eljárás, e) a kisajátítási járulékos költségek megtérítésére irányuló eljárás, valamint f) a kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés iránti eljárás | |
| VIII. A fogyasztóvédelmi eljárások közül | ||
| 1. | a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv fogyasztóvédelmi eljárása | |
| 2. | a fogyasztóvédelmi hatóság fogyasztóvédelmi eljárása | |
| IX. Az adatnyilvántartással, okmányokkal összefüggő eljárások közül | ||
| 1. | a közigazgatási hatóságnál nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése | |
| 2. | a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban a lakcím érvénytelenné nyilvánítására irányuló eljárás | |
| 3. | a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett értesítési cím törlése, ha a törlést a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti címjogosult kezdeményezi | |
| 4. | a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 27/A. § (1) bekezdése és 27/D. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételével kapcsolatos eljárás | |
| 5. | az érintett polgár adatainak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárás | |
| 6. | az értesítési cím bejelentésével kapcsolatos eljárás | |
| 7. | évente egy alkalommal az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállítására irányuló eljárás | |
| 8. | a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente négy alkalommal | |
| 9. | a vállalkozói igazolvánnyal és az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás | |
| 10. | hatósági bizonyítvány kiállítása az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról | |
| 11. | az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás | |
| 12. | a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos eljárás | |
| 13. | a népművészeti és népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárás | |
| 14. | a) a „Magyar igazolvány” b) a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kiállításával, cseréjével, pótlásával, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárás, továbbá az igazolvány-nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás | |
| 15. | a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kérelemre történő személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásba vételére irányuló eljárás | |
| 16. | a) a diplomata-útlevél, b) a külügyi szolgálati útlevél, c) az ideiglenes magánútlevél, d) a határátlépési igazolvány, e) a 65. életévét betöltött személy magánútlevelének, második magánútlevelének kiállítása | |
| 17. | a gépjárművezetői engedély kiállítása első alkalommal | |
| 18. | a forgalmi engedély cseréjére irányuló eljárás, amennyiben az a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása vagy kizárólag jogszabályváltozás miatt szükséges | |
| 19. | a) a kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése, döntése, b) az okmány gyártáshibája, valamint a tároló elem hibás adattartalma vagy nem megfelelő működése miatt kezdeményezett hatósági eljárás | |
| 20. | a személyi azonosító képzése - ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményező adatváltozást is - miatt kiállított hatósági igazolvány | |
| 21. | társasház esetén a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására, b) a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére irányuló eljárás | |
| 22. | az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i 2016/1191/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti többnyelvű formanyomtatvány kiállítása | |
| X. A másolat, fordítás, hitelesítés közül | ||
| 1. | az adóbevallás másolatának kiállítása | |
| 2. | a) a feljelentő részére a szóban tett feljelentésről készített jegyzőkönyv másolatának, valamint az írásban tett feljelentés megtételét igazoló irat másolatának, b) a sértett részére a kihallgatásáról, valamint a sértett lakóhelyén, tartózkodási helyén, továbbá a bűncselekmény, szabálysértés helyszínén folytatott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv másolatának egyszeri kiállítása | |
| 3. | a hitelesített vagy nem hitelesített másolat kiállítása, amely az 1. mellékletben és az e mellékletben említett eljáráshoz szükséges | |
| 4. | az 1. mellékletben és az e mellékletben említett eljáráshoz szükséges irat fordítása | |
| 5. | a vagyonszerzési illeték tárgyát képező vagyonszerzés bejelentéséhez szükséges irat hitelesítése | |
| 6. | az ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából - jogszabály rendelkezése alapján - iratra vezetett hivatalos záradékolás | |
| XI. Az építésügyi eljárások közül | ||
| 1. | az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételéről kiállított hatósági bizonyítvány kiadása | |
| 2. | a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő a) bontási, b) építési, c) módosított építési, d) használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint e) az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása | |
| 3. | az engedély alapján épített, legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület a) használatbavételi engedélyezési, b) használatbavétel tudomásulvételi, c) engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóság eljárása. | |
| XII. A külkereskedelmi eljárások közül | ||
| 1. | a külkereskedelmi áruforgalomban áru kivitelének, átvitelének engedélyezésére irányuló eljárás | |
| 2. | a felügyeleti okmány kiállítása | |
| XIII. Egyéb | ||
| 1. | A költségmentesség engedélyezése iránti eljárás | |
| 2. | A költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához szükséges irat kiállítása | |
| 3. | A jogi segítségnyújtás engedélyezésére irányuló eljárás | |
| 4. | A közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására irányuló eljárás | |
| 5. | Az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban indított eljárás | |
| 6. | A személyes adatok védelméhez fűződő jog megsértésével kapcsolatban indított eljárás | |
| 7. | A külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat elrendelésére irányuló eljárás | |
| 8. | A választással, valamint a népszavazással kapcsolatos törvényekből folyó jogok érvényesítésével, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárás | |
| 9. | Az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása | |
| 10. | A széles körben fenyegető veszély elhárítása céljából a) a tulajdonos, b) a kezelő, c) a használó helyett viselt költség megtérítésére irányuló eljárás | |
| 11. | A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek és személyek intézkedésével, vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti pénzügyőri intézkedéssel vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával szemben benyújtott panasz és fellebbezés | |
| 12. | Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek és személyek intézkedésével, vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával szemben benyújtott panasz és fellebbezés | |
| 13. | Az európai területi társulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás | |
| 14. | A külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központi költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapítására irányuló eljárás | |
| 15. | A hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos államigazgatási eljárás, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági igazolás céljára történő közokirat kiállítása | |
| 16. | A közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése | |
| 17. | Az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha az a vízhasználat engedélyezése keretében történik | |
| 18. | A felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési és bejelentési eljárása | |
| 19. | Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel és a szakterület kiterjesztése iránti eljárás | |
| 20. | A honosítás, visszahonosítás, a magyar állampolgárság nyilatkozattal történő visszaszerzésére, valamint a magyar állampolgárságról történő lemondásra irányuló eljárás | |
| 21. | A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti belső szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás | |
| 22. | A 18. életévét be nem töltött személy által kezdeményezett eljárás | |
| ” | ||
1. Az Art. 2. melléklete a következő I/A. alcímmel egészül ki:
„I/A. Belföldi gépjárművek adójával kapcsolatban benyújtandó adatbejelentés
