„105/A. § A 41. § (2) bekezdésétől eltérően a 2021. adóévben a 2020. december 31-én hatályos Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelő a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.”
87. § A Tbj.
a) 4. § 8. pont 8.3. alpontjában a „48. § (1) és (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „50. §” szöveg,
b) 6. § (1) bekezdés h) pontjának nyitó szövegrészében a „mezőgazdasági őstermelő, ha az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági őstermelő” szöveg,
c) 6. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjában az „az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család” szövegrész helyébe az „az őstermelők családi gazdaságának” szöveg,
d) 20. §-ában a „17. §-ban” szövegrész helyébe a „17. § (1) bekezdésében” szöveg,
e) 27. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „alapbér” szövegrész helyébe az „alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege)” szöveg, és az „átlagkereset” szövegrész helyébe az „átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege” szöveg,
f) 27. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „ha az nem éri el a ba) alpont szerinti összeget” szövegrész helyébe a „ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket” szöveg,
g) 27. § (3) bekezdés a) pontjában a „gyermekgondozási díjban” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban” szöveg,
h) 35. §-ában az „ellátásokra” szövegrész helyébe az „és munkaerő-piaci ellátásokra” szöveg,
i) 42. § (8) bekezdésében az „a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell” szövegrész helyébe az „a további tagsági jogviszonyában a (2) bekezdésben említett járulékalap után kell” szöveg,
j) 73. § (2) bekezdésében a „67. § (3) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti személyeket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (a továbbiakban: NEAK), a 67. § (3) bekezdés c) pontja szerinti személyeket a székhely szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek” szövegrész helyébe a „67. § (3) bekezdés szerinti személyeket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (a továbbiakban: NEAK)” szöveg
lép.
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.26. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.26. az átalányadózást alkalmazó őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része;”
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.37. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.37. az az összeg, amelyet a társas vállalkozás tagja kap
a) a termőföld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljából történő átengedése címén,
b) a társas vállalkozástól, a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, költségek fedezetére vagy fejlesztési célra adott támogatásnak nem minősülő mezőgazdasági támogatás címén,
c) támogatásként, a termőföld-vásárlással kapcsolatos jelzáloghitele törlesztéséhez, feltéve, hogy a termőföld mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljából a juttatással érintett törlesztési időszakban a társas vállalkozás használatában áll és arra a törlesztési időszakra, amelyre e juttatást a tag kapja, az adott földterület után az a) pont szerinti juttatásban nem részesül,
d) támogatásként, termőföld vásárlásához, feltéve, hogy a termőföldet mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljára legalább 15 évig ingyenesen a társas vállalkozás használatába adja,
azzal, hogy a társas vállalkozás által a tagjainak juttatott a–d) pontok szerinti adómentes összegek több tagnak történő juttatás esetén sem haladhatják meg az adóévben összesítve az 50 millió forintot. Amennyiben a társas vállalkozás által a tagjának, tagjainak juttatott a)–d) pontok szerinti adómentes összegek az említett értékhatárt meghaladják, a meghaladó részt – több juttatásban részesülő tag esetében a juttatások értékének arányában – a magánszemély által a tárgyév utolsó napján megszerzett olyan egyéb jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet adóelőleg fizetési kötelezettség nem terhel.”
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.45–4.46. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.45. a mezőgazdasági őstermelő méhészeti termékek előállításából származó, az éves minimálbér felét meg nem haladó jövedelme (ha a jövedelem másként nem állapítható meg, az adóévi őstermelésből származó jövedelemnek a méhészeti termékek előállításából származó bevétel és az összes őstermelői bevétel arányában megállapított része), azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában méhészeti terméknek a következők minősülnek:
| Megnevezés | Vámtarifaszám | |
| Természetes méz (ideértve a lépes-, a termelői és más természetes mézet, ipari mézet is) | 0409 | |
| Nyers méhviasz és feldolgozási maradék termék | 152190 91-ből 152200 99-ből | |
| Propolisz (méhszurok), továbbá méhpempő, méhkenyér nyers virágpor, szárított virágpor Méhméreg máshova nem sorolt méhészeti termék | 130190-ből 0410-ből 121299 95-ből 300190 98-ból 210690 98-ból | |
| Méhanyabölcső, párzatlan és párzott méhanya, méhcsalád, méhraj | 010641 00-ból |
4.46. az átalányadózó őstermelő méhészeti termékek (4.45. alpont) vagy részben méhészeti termékek előállításából származó bevétele alapján megállapított őstermelői jövedelméből
a) a méhészeti termékek előállításából származó bevétel nélkül számított bevétel alapján megállapított jövedelemnek az éves minimálbér felét meg nem haladó része, vagy
b) az a) pont szerinti jövedelemnek és a méhészeti termékek előállításából származó bevétel alapján megállapított jövedelemnek az éves minimálbért meg nem haladó része,
azzal, hogy amennyiben az őstermelői bevétel az adóévben az átalányadózás választására jogosító bevételi határt meghaladja, a 4.45. alpont rendelkezését kell alkalmazni.”
4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.)
„9.8. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint erdőnek vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő termőföld, továbbá erdő telepítése céljából erdőnek nem minősülő termőföld (a továbbiakban: erdőnek minősülő föld) tartós használatba adásából, valamint az erdőnek minősülő termőföldön folytatott erdőkezelésből vagy társult erdőgazdálkodásból származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok
9.8.1. Adómentes az erdőnek minősülő föld, továbbá erdő telepítése céljából erdőnek nem minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében, vagy az erdőnek minősülő földön folytatott erdőkezelésből származó vagy társult erdőgazdálkodási tevékenységre tekintettel az erdőnek minősülő föld tulajdonosa vagy a haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha az erdőnek minősülő föld használatba adására, az erdőkezelésre vagy a társult erdőgazdálkodásra kötött megállapodás (szerződés, illetve alapító okirat) alapján – határozatlan időre szóló megállapodás esetén a jogosultnak az erdőnek minősülő föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság részére tett kiegészítő nyilatkozata alapján – a használatba adás, az erdőkezelés vagy a társult erdőgazdálkodás időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.
9.8.2. A magánszemély köteles a 9.8.1 alpont szerinti mentesség alapján korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból (ide nem értve a szerződő feleken kívül álló okot, valamint a szerződés azonnali hatályú felmondását) megszűnik.”
Az Szja tv. 3. számú melléklet III. Az értékcsökkenési leírás elszámolása alcím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra csak a mezőgazdasági őstermelő jogosult értékcsökkenési leírást elszámolni. Ennek során a mezőgazdasági őstermelő az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza, azzal az eltéréssel, hogy az adóév utolsó napján az őstermelők családi gazdasága tagjának minősülő magánszemély az őstermelők családi gazdaságához tartozó tárgyi eszköznek, nem anyagi javaknak az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét – választása szerint – az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni. Más önálló tevékenységet végző magánszemély (ide nem értve az egyéni vállalkozót) a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra a 2. pont rendelkezéseit alkalmazza.”
1. Az Szja tv. 5. számú melléklet I. Alapnyilvántartások cím 1. Közös szabályok alcím 1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.1. Alapnyilvántartás a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi és költségnyilvántartás, valamint a bevételi nyilvántartás, továbbá az értékesítési betétlap (az alapnyilvántartás típusai).”
2. Az Szja tv. 5. számú melléklet I. Alapnyilvántartások cím, 6. Az értékesítési betétlap alcím 6.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6.1. A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége ellenértékeként megszerzett bevétele tekintetében az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét – választása szerint – értékesítési betétlap vezetésével teljesítheti, ha az adóévben egyébként bevételi nyilvántartás vezetésére lenne jogosult. Az értékesítési betétlap legalább a következő adatokat tartalmazza:
6.1.1. Az értékesítési betétlap sorszáma
6.1.2. Értékesített őstermelői termék/nyújtott szolgáltatás:
6.1.2.1. az adásvétel dátuma
6.1.2.2. az összeg forintban
6.1.2.3. a vásárlást igazoló bizonylat száma
6.1.3. A kiegészítő tevékenységből származó összes bevétel forintban
6.1.4. A méhészeti termékek értékesítéséből származó összes bevétel forintban
6.1.5. Adott adóévre vonatkozó összes bevétel forintban
6.1.6. A mezőgazdasági őstermelő aláírása”
„6. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az őstermelők családi gazdasága keretében végzett tevékenység szabályai
A családi gazdaságokról szóló törvény szerinti őstermelők családi gazdasága keretében végzett tevékenységre (a továbbiakban: családi őstermelői tevékenység) vonatkozó szabályok a következők:
1. Családi őstermelői tevékenység esetén az őstermelők családi gazdasága tagjai az őstermelői jövedelemre az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmaznak, továbbá a családi őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak. Az alkalmazandó adózási módot – az őstermelők családi gazdasága tagjai tekintetében is, a bejelentéskor feltüntetve a tagok nevét és adóazonosító jelét – az őstermelők családi gazdaságának képviselője jelenti be a bejelentésre vonatkozó szabályok alkalmazásával.
2. Ha az őstermelők családi gazdaságának tagjai az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés alapján
a) nem egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és – tételes költségelszámolás esetén – azzal kapcsolatos költségét az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon állapítja meg azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű,
b) egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és – tételes költségelszámolás esetén – azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok számával történő elosztásával állapítja meg azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű.
A gépjármű használatával összefüggő költségeket a családi őstermelői tevékenységüket folytató tagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban – a nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla (számlák) alapján is – közülük csak annak a költségét, aki egyébként a törvény rendelkezései szerint jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.
3. Átalányadózás abban az esetben alkalmazható, ha a családi őstermelői tevékenység keretében folytatott őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok (ideértve a képviselőt is) adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét.
4. A családi őstermelői tevékenységet folytató tagok – a 2. pont rendelkezését is figyelembe véve – külön-külön tesznek eleget adókötelezettségüknek. A tagoknak elegendő egy nyilvántartást vezetni a bevételekről és a költségekről.
5. Ha az őstermelők családi gazdaságának tagja év közben meghal vagy kilép (együttesen: kiválik) a közös gazdálkodásból, akkor a kiváló tag jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt és – tételes költségelszámolás esetén – a költségeket fel kell osztani az addig közös tevékenységet folytató családtagok között. Ettől eltérő módon megállapodhatnak a tagok a kiválást megelőző időszakot érintő, de azt követően érkező bevételek és felmerült költségek megosztásának a módjáról. A közös gazdálkodást tovább folytató tagok és az esetlegesen év közben belépő új tag vagy tagok jövedelmét úgy kell meghatározni az év végén, hogy az őstermelők családi gazdaságának év végén meglévő tagjai által az adóévben megszerzett összes bevételt és elismert költséget a 2. pontban meghatározottak szerint az év végén fennálló taglétszám figyelembevételével kell felosztani.
6. Amennyiben a kiegészítő tevékenység bevételének mértéke – több kiegészítő tevékenység esetében együttesen számítva – meghaladja a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti bevételi arányt, akkor a kiegészítő tevékenységből, tevékenységekből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A bevételi arány átlépésének következtében őstermelői bevételnek nem minősülő kiegészítő tevékenységből, tevékenységekből származó bevétel és költség elszámolására – a tagok eltérő megállapodásának hiányában – a 2. pont rendelkezései az irányadóak.”
Az Szja tv. 8. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az egyéni vállalkozó, a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött – a határidő letelte előtt benyújtott – nyilatkozatban jelentheti be az átalány választását a tárgyévre. A mezőgazdasági őstermelő – abban az esetben is, ha adóbevallásra nem kötelezett – az előző évre vonatkozó éves bevallása benyújtásának határidejéig azt jelenti be, ha átalányadózást nem választ (ideértve azt is, ha az átalányadózás feltételei nem állnak fenn); e bejelentés hiányában a mezőgazdasági őstermelő – ha annak feltételei egyébként fennállnak – átalányadózónak minősül.”
