(3) A más szervhez kirendelt, vezényelt foglalkoztatott

a) illetményére, illetményjellegű juttatásaira a más szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok az irányadók,

b) keresőképtelensége esetén az e törvényben meghatározottak szerint jogosult ellátásra, c) az e törvény szerinti jubileumi jutalomra jogosult.

(4) A más szervnél megállapított illetmény – a foglalkoztatott hozzájárulása nélkül – nem lehet kevesebb a más szervhez kirendelés, vezénylés előtt a munkakörében elért illetménynél.

(5) A más szervhez kirendelt, vezényelt illetményét és a szolgálati jogviszonyhoz kapcsolódó egyéb járandóságait, az ezekkel járó közterheket és a kirendeléssel, vezényléssel felmerülő költségeket – az érintett szervek eltérő megállapodása hiányában – az a szerv viseli, ahova a foglalkoztatottat kirendelték, vezényelték. A pénzügyőri státuszú foglalkoztatott ruházati ellátmányát a NAV saját költségvetésének terhére biztosítja.

(6) A más szervhez kirendelt, vezényelt foglalkoztatott felett a munkáltatói jogokat – az alapvető munkáltatói jogok kivételével, ide nem értve a (7) bekezdés szerinti eseteket – a más szervhez kirendelés, vezénylés helye szerinti más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője, parancsnoka gyakorolja.

(7) Ha a munkáltatói vagy foglalkoztatotti károkozás, illetve a személyiségi jogi jogsértés a más szervnél történt, a kártérítéssel, illetve a sérelemdíjjal kapcsolatos munkáltatói jogkört a kirendelés, vezénylés helye szerinti más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője, parancsnoka gyakorolja a más szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok szerint.

(8) A kirendelés, vezénylés időtartama alatt a szolgálati jogviszony megszüntetésére, a kinevezés tartalmának módosítására vonatkozó munkáltatói jogokat – a (9) bekezdés szerinti eltéréssel – az e törvényben meghatározottak szerint a miniszter, illetve a NAV vezetője gyakorolja.

(9) A más szervhez kirendelt, vezényelt foglalkoztatott fegyelmi felelősségre vonására, illetve a vele szembeni méltatlansági eljárásra e törvénynek a fegyelmi, illetve a méltatlansági eljárásra vonatkozó szabályai és az ezen eljárásokra vonatkozó kormányrendelet szabályai az irányadók.

(10) A más szervhez kirendelt, vezényelt foglalkoztatása során a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokra a 89. § és 90. §, az ellátott munkakörrel kapcsolatos összeférhetetlenségre a fogadó szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

56. § [Más szervhez kirendelés, vezénylés megszüntetése]

(1) A más szervhez kirendelés, vezénylés megszüntetésére a más szerv vezetőjének kezdeményezésére érdekmúlás miatt vagy a más szervhez kirendelt, vezényelt magatartására visszavezethető okból, valamint a foglalkoztatott kérelme alapján kerülhet sor. A szolgálat érdekére hivatkozva a más szervhez kirendelés, vezénylés megszüntetését a NAV vezetője is kezdeményezheti. A más szervhez kirendelésnek, vezénylésnek a más szerv működése érdekkörében felmerülő okból történő megszüntetése a más szerv vezetőjének kérésére legfeljebb két hónapra elhalasztható.

(2) A más szervhez kirendelés, vezénylés megszüntetése esetén a foglalkoztatott részére a NAV valamely szervénél – lehetőség szerint a más szervhez kirendelést, vezénylést megelőző munkavégzési helyen – a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez kirendelést, vezénylést megelőző munkakörével azonos besorolású munkakört kell biztosítani.

(3) Ha a foglalkoztatott számára a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez kirendelést, vezénylést megelőző munkakörével azonos besorolású munkakör nem biztosítható, vagy ennek hiányában a neki felajánlott alacsonyabb munkakört nem fogadja el, akkor az érintett szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati jogviszonyt, hanem a szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a foglalkoztatott a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez kirendelést, vezénylést megelőző munkakörével azonos besorolású munkakört nem fogadja el, vagy annak elfogadásáról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a felajánlott munkakör elfogadásával a munkavégzési hely nem változik.

57. § [Kirendelés, vezénylés a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez]

(1) A miniszter a foglalkoztatottat – beleegyezésével – határozott vagy határozatlan időre

a) a miniszter által vezetett minisztériumba,

b) a miniszter irányítása alatt álló költségvetési szervhez

kirendelheti, vezényelheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kirendelésre, vezénylésre a más szervhez kirendelésre, vezénylésre vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

a) a kirendelés, vezénylés időtartamára vonatkozó ötéves korlátozás nem alkalmazandó,

b) a kirendelésre, vezénylésre a NAV-nál történő ismételt foglalkoztatás hiányában vagy az 54. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam letelte előtt is sor kerülhet,

c) a foglalkoztatott illetményére és illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértésének jogkövetkezményeire, elismerések elnyerésére és viselésére, képzésére, továbbképzésére és előmenetelére e törvény szabályait kell alkalmazni,

d) a foglalkoztatással kapcsolatos költségek – ha jogszabály vagy a miniszter eltérően nem rendelkezik – a NAV-ot terhelik.

(3) A miniszter a kirendelés, vezénylés fenntartásával a foglalkoztatottat meghatározott szolgálati feladat ellátására az irányítása alatt álló más szervhez továbbrendelheti, illetve továbbvezényelheti.

58. § [Kirendelés, vezénylés ügyészi szervezethez]

(1) A foglalkoztatott – a munkaköre meghagyása mellett – a legfőbb ügyész kezdeményezésére, a NAV vezetőjének egyetértésével, meghatározott feladat ellátására, határozott időtartamra az ügyészi szervezethez kirendelhető, vezényelhető.

(2) A foglalkoztatott ügyészi szervezethez kirendelésére, vezénylésére a más szervhez kirendelésre, vezénylésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

59. § [Kirendelés, vezénylés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre]

(1) A foglalkoztatott – beleegyezésével – határozott vagy határozatlan időtartamra szolgálati beosztásba vagy közalkalmazotti oktatói, nevelői, képzést támogató munkakör vagy feladat ellátására a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre kirendelhető, vezényelhető. A kirendelésre, vezénylésre az 55. § (10) bekezdését megfelelően alkalmazni kell, az 55. § (1)–(5) bekezdését az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kirendelt, vezényelt a besorolásának megfelelő illetményre és e törvény szerinti pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult azzal, hogy azokat a NAV folyósítja. A foglalkoztatott a Kormány által rendeletben meghatározott feltételekkel és mértékben rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.) vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatásokra, támogatásokra, valamint költségtérítésekre is jogosult vagy azokban részesíthető.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet terheli azzal, hogy annak összegét átadja a NAV részére és azt a NAV az illetmény részeként folyósítja. Az egyéb juttatásokat és támogatásokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem folyósítja, és azzal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé kell a foglalkoztatottnak elszámolnia.

(4) A foglalkoztatott oktatói, tudományos ismereteinek fejlesztése érdekében vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatai keretében – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának kezdeményezésére – külföldi szolgálatra ideiglenesen kirendelhető, vezényelhető. A külföldi szolgálatra történő ideiglenes kirendelés, vezénylés tartamára az e törvény alapján járó, a NAV költségvetését terhelő költségtérítést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem saját költségvetéséből kiegészítheti.

60. § [Külföldre vezénylés]

(1) A pénzügyőrt beleegyezésével

a) a nemzetközi szervezetek által béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén,

b) nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti misszióban való részvételre önkéntes jelentkezés alapján,

c) egyéb, Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek ellátásához kapcsolódó feladatok ellátására,

a NAV vezetője, tábornok esetén a miniszter külföldre vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára, de legfeljebb három évre. A külföldre vezénylés egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható.

(2) Magyarországi munkavégzési hely esetén is a külföldre vezénylés szabályai szerint kell eljárni, ha a vezénylés az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szervezethez, az ott meghatározott célból történik, és a nemzetközi szerv székhelye vagy telephelye Magyarországon van.

(3) A pénzügyőrt nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében vagy megállapodás alapján három hónapot meg nem haladó időtartamra – a munkaköre meghagyásával – a NAV vezetője vezényli a külföldi szolgálatra.

(4) A pénzügyőrt a külföldi szolgálatra vezénylés előtt az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségekről, ezek teljesítése feltételeiről és körülményeiről, a részére járó juttatásokról és egyéb jogosultságairól tájékoztatni kell.

(5) A külföldre vezényelt pénzügyőr juttatásaira, többletjuttatásaira, költségtérítésére, ellátmányára a Kormány rendeletben a munkavégzési hely sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel e törvényben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.

(6) A külföldre vezénylés megszüntetésekor az 56. § (2)–(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(7) Ha a külföldre vezénylés előzetes felkészítéshez kötött, a külföldre vezénylést megelőző munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést követően a felkészítés időtartamára, de legfeljebb hat hónapig a pénzügyőr részére a külföldre vezénylés előtt megállapított illetményt kell folyósítani.

(8) A külföldre vezényelt pénzügyőr a vezénylés időtartama alatt a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok szerint jogosult szabadságra.

(9) Az összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra külföldre vezényelt pénzügyőrt illetménye – a rá vonatkozó illetményrendszer szabályai szerint, a külföldre vezénylést megelőzően betöltött munkaköre alapján – a tartós külszolgálat időtartamára változatlanul megilleti, és az illetményt a tartós külszolgálat ideje alatt a foglalkoztatottakat érintő illetményemelések alkalmával emelni kell.

(10) A külföldre vezénylés kezdő időpontját megelőzően az összekötő tiszt részére az évi rendes szabadságnak a külföldre vezénylést megelőző időtartamra eső időarányos részét ki kell adni.

61. § [A tartós külszolgálat]

(1) Ágazati szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátása céljából a foglalkoztatott a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba, a Magyarország Állandó NATO Képviseletére, Magyarország Állandó EBESZ Képviseletére (a továbbiakban együtt: kihelyező szerv) a NAV vezetőjének döntése alapján – a kihelyező szervvel egyeztetve – a feladatellátáshoz szükséges határozott időre kirendelhető, illetve vezényelhető (a továbbiakban együtt: külszolgálati kirendelés).

(2) A külszolgálati kirendelés idejére a foglalkoztatott a kihelyező szerv állományába kerül, kinevezési okiratát módosítani kell, a feladatellátás idejének leteltét követően a NAV állományába visszakerül.

(3) A külszolgálati kirendelés a foglalkoztatott szolgálati jogviszonyát nem érinti. A külszolgálati kirendelés időtartama alatt a foglalkoztatott illetményét, egyéb juttatásait, az ezzel járó közterheket és a külszolgálati kirendeléssel felmerülő költségeket az a szerv viseli, ahova a külszolgálati kirendelés történt.

(4) A Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére ágazati szakmai feladat ellátására tartós külszolgálatra való kihelyezés céljából az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba meghatározott időre külszolgálati kirendelés keretében kirendelt, vezényelt foglalkoztatott felett a munkáltatói jogokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter gyakorolja.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a külszolgálati kirendeléssel kapcsolatosan a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat a NAV foglalkoztatottjára is alkalmazni kell.

62. § [Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel, Európai Unió intézményeiben és nemzetközi szervezeteknél foglalkoztatott nemzeti szakértő]

(1) A NAV és a foglalkoztatott megállapodhat abban, hogy a foglalkoztatott határozott ideig az Európai Unió intézményeinél vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet lát el. A foglalkoztatott és a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős szerv között a szakértői tevékenység gyakorlásával kapcsolatban kötött megállapodás nem hoz létre e törvény szerinti további jogviszonyt.

(2) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásról valamely európai uniós intézmény vagy nemzetközi szervezet és a NAV közötti megállapodás rendelkezik. A foglalkoztatott szolgálati jogviszonya a NAV-nál a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás ideje alatt folyamatosan fennáll.

(3) A foglalkoztatott kinevezését az (1) és (2) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának időtartamára közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a foglalkoztatottat az előmeneteli szabályok figyelembevételével vissza kell helyezni a szakértői tevékenységet megelőzően általa betöltött munkakörbe.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának ideje alatt a foglalkoztatott szolgálati jogviszonya – a 70. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – nem szüntethető meg felmentéssel.

(5) Az (1) bekezdés szerinti programban egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős szakértőként részt vevő, a megvalósítás időtartama alatt esetileg a kedvezményezett országban tartózkodó foglalkoztatottra a (3) bekezdést nem kell alkalmazni.

63. § [Szolgálati jogviszony szünetelése NAV vezetőjévé vagy szakmai helyettesévé történő kinevezés esetén]

(1) Ha a foglalkoztatottat a NAV vezetőjévé vagy szakmai helyettesévé nevezik ki, a kinevezéstől e megbízatás megszűnéséig szünetel a szolgálati jogviszonya.

(2) A szünetelés megszűnését követően a foglalkoztatott részére végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Az érintett a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik.

(3) Ha a foglalkoztatott a felajánlott munkakört nem fogadja el, a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Ebben az esetben a szünetelést megelőzően betöltött korábbi munkakörben megállapított illetményt kell alapul venni a felmentési időre járó illetménynek, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.

64. § [Szolgálati jogviszony szünetelése jelöltként történő nyilvántartásba vétel esetén]

(1) Szünetel a szolgálati jogviszonya annak a foglalkoztatottnak, akit az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vagy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként nyilvántartásba vettek.

(2) Tisztviselő esetén a helyi önkormányzati képviselők választásán jelöltként történő nyilvántartásba vétel csak akkor eredményezi a szolgálati jogviszony szünetelését, ha a tisztviselőt a NAV őt alkalmazó szerve szervezetszerű működési területén működő helyi önkormányzat képviselőjelöltjeként vették nyilvántartásba.

(3) A szünetelés időtartama a jelöltség nyilvántartásba vételétől a választás eredményének jogerős megállapításáig, megválasztás esetén a megbízólevél átadásáig tart.

(4) A foglalkoztatott a választással kapcsolatos tevékenysége során vagy azzal összefüggésben a NAV állományába tartozását nem használhatja fel.

(5) Ha az (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett foglalkoztatott a jelöltségtől visszalépett, vagy nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és munkakörében folytatja munkavégzését.

65. § [Szolgálatijogviszony-szünetelés közös szabályai]

(1) A 63. § és 64. § szerinti szünetelés időtartama alatt a foglalkoztatott a szolgálati jogviszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, részére illetmény nem folyósítható, a szolgálati jogviszonyával kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik, a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott egyenruhát és szolgálati fegyvert nem viselhet.

(2) Ha a szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.

(3) A szolgálati jogviszony szünetelése a már megszerzett lakhatási támogatást nem érinti.

VIII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE

66. § [A szolgálati jogviszony megszűnése]

(1) A szolgálati jogviszony megszűnik:

a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával,

b) a foglalkoztatott halálával,

c) e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben,

d) a 70. életév betöltésével,

e) a nyugdíjkorhatár betöltésének a napján, ha a foglalkoztatott a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a foglalkoztatott kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati jogviszonyt fenntartja,

f) büntetőeljárás keretében a munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával.

(2) A foglalkoztatott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően az (1) bekezdés e) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kéri. Nem kell kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. A foglalkoztatott a szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően – benyújtja a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatói jogkör gyakorlója az így tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából, az e törvényben meghatározott ideig kezelheti.

(3) A foglalkoztatott az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kérelmét a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatói jogkör gyakorlójához. A határidő elmulasztása miatt igazolás benyújtásának nincs helye, ebben az esetben a foglalkoztatott jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a foglalkoztatott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

(4) Ha a NAV vezetője egyetért a foglalkoztatott jogviszonyának fenntartásával, kikéri a Kormány véleményét a foglalkoztatott jogviszonyának (1) bekezdés e) pontja szerinti fenntartásáról.

(5) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója akkor tarthatja fenn a jogviszonyt, ha a Kormány egyetért a jogviszony fenntartásával. A Kormány véleménye köti a munkáltatói jogkör gyakorlóját a döntésének meghozatalában.

(6) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatott jogviszonyát nem tartja fenn, a foglalkoztatott szolgálati jogviszonya az erről hozott döntés kézhezvétele hónapjának vagy – ha az későbbi időpontra esik – annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a foglalkoztatott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

67. § [Szolgálati jogviszony megszüntetése]

A szolgálati jogviszony megszüntethető:

a) a felek közös megegyezésével,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt,

e) áthelyezéssel a Kttv. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyt és közszolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez, illetve a Magyar Honvédséghez (jogviszonyváltás),

f) a hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.

68. § [Közös megegyezés]

(1) A szolgálati jogviszony a munkáltatói jogkör gyakorlója és a foglalkoztatott közös megegyezésével bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti és azt indokolni nem kell.

(2) A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati jogviszony megszűnésének napját, a foglalkoztatottnak és a foglalkoztató NAV szervnek a szolgálati jogviszony megszüntetéséből eredő jogait és kötelezettségeit, továbbá – ha fennáll – a megtérítési kötelezettséget is. A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének. A felek a megállapodástól csak közös akarattal térhetnek el.

69. § [Lemondás]

(1) A tisztviselő a szolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat.

(2) A pénzügyőr a szolgálati jogviszonyáról – a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejét, valamint a váratlan támadás időszakát kivéve – lemondhat.

(3) A foglalkoztatott lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű szolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon.

(4) Az a foglalkoztatott, aki a szolgálati jogviszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti a jogszabályban meghatározott, a NAV volt foglalkoztatottja részére a szolgálati jogviszony alapján a szolgálati jogviszony megszűnését követően is biztosított jogosultságokat.

70. § [Felmentés]

(1) A szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

a) a Kormány döntése alapján a NAV-nál létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a foglalkoztatott továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség;

b) megszűnt a NAV-nak az a tevékenysége, amelynek körében a foglalkoztatottat foglalkoztatták;

c) átszervezés következtében a foglalkoztatott munkaköre megszűnik, vagy pénzügyőri munkaköre tisztviselői munkakörré módosul, és a foglalkoztatott a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más munkakört nem fogadta el;

d) a foglalkoztatott nyugdíjasnak minősül [kivéve, ha a jogviszony a 66. § (1) bekezdés e) pontja alapján megszűnt].

(2) A szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a) a foglalkoztatott hivatalára méltatlan;

b) a foglalkoztatott teljesítménye „elfogadhatatlan” fokozatú;

c) munkaköre ellátására alkalmatlanná vált

ca) a foglalkoztatott egészségi állapota alapján, kivéve a 176. §-ban meghatározott személyi kört,

cb) a tisztviselő a 36. § (2) bekezdése szerinti vizsgálat alapján,

cc) a pénzügyőr pszichológiai vagy fizikai állapota alapján;

d) a 47. § (9) bekezdésében meghatározott kinevezésmódosítás esetén, illetve a 142. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a foglalkoztatott azt kérelmezi;

e) a Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő foglalkoztatott kérelmezi;

f) a 32. § (4) bekezdése, valamint a 35. § (5) bekezdése szerinti esetben;

g) a foglalkoztatást kizáró ok jut a munkáltatói jogkör gyakorlója tudomására;

h) az 54. §, 57. §–60. § szerinti kirendelés, vezénylés megszűnése után a foglalkoztatott részére az 56. § (2) bekezdése szerinti végzettségének, képzettségének megfelelő munkakör nem biztosítható, vagy a részére az 56. § (3) bekezdése alapján felajánlott alacsonyabb munkakört nem fogadja el.

(3) A Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.

(4) A (2) bekezdés g) pontja alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati jogviszonyt – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – azonnali hatállyal megszünteti.

(5) A (2) bekezdés g) pontja alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati jogviszonyt a 22. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszünteti és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazza,

a) ha a foglalkoztatott a 40. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető okból történt, vagy

b) ha a foglalkoztatást kizáró és a 40. § (1) bekezdése alapján vizsgálandó követelményeknek való megfelelést a foglalkoztatott a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni vagy a foglalkoztatást kizáró ok egyéb módon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut.

(6) A szolgálati jogviszonynak a (4) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetése esetén a foglalkoztatottat felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a foglalkoztatottal.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a foglalkoztató NAV szervnek kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója a határozatlan időtartamú jogviszony felmentéssel történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a foglalkoztatott nyugdíjasnak minősül.

(9) A szolgálati jogviszony 34. § (5) bekezdés b) pontja szerinti okból a (2) bekezdés f) pontja alapján történő megszüntetésétől a miniszter eltekinthet, ha a bíróság a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletében a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette, és az elmarasztalás alapjául szolgáló magatartás a további szolgálatellátást feltehetően nem befolyásolja hátrányosan.

71. § [Egészségi, fizikai, pszichológiai alkalmatlanság]

(1) Ha a foglalkoztatott egészségi, továbbá a tisztviselő a 36. §-ban foglalt esetben pszichológiai, illetve a pénzügyőr pszichológiai vagy fizikai állapota alapján – nem önhibájából – munkaköre ellátására alkalmatlanná vált, a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a foglalkoztatott részére az állapotának, végzettségének megfelelő másik munkakört felajánlani. Ha a foglalkoztató NAV szervnél nincs megfelelő betöltetlen munkakör, úgy számára – a szerv vezetőjének hozzájárulásával – a NAV más szervénél is felajánlható az állapotának, végzettségének megfelelő másik munkakör.

(2) A foglalkoztatottat a 70. § (2) bekezdés c) pontja alapján akkor kell felmenteni a nem önhibából bekövetkezett egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmatlanság esetén, ha

a) az állapotának megfelelő betöltetlen munkakör a foglalkoztató NAV szervnél, illetve a NAV más szervénél nincs,

b) a felajánlott másik, állapotának megfelelő munkakört a foglalkoztatott méltányolható okból nem fogadta el, vagy

c) a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett.

(3) A végkielégítés összegének a felére jogosult a foglalkoztatott, ha az (1) bekezdés szerint felajánlott munkakört nem méltányolható okból nem fogadja el.

(4) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában méltányolható oknak kell tekinteni különösen, ha

a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,

b) a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest rövidebb vagy hosszabb heti kötelező munkaidővel együttjáró munkakört ajánlanak fel,

c) a korábbi határozatlan idejű alkalmazás helyett határozott idejű alkalmazást ajánlanak fel,

d) az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a két órát meghaladja.

(5) A (4) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából akkor is a foglalkoztatott besorolása szerinti illetményt kell figyelembe venni, ha besorolása szerinti illetményénél magasabb illetményben, szakmai címadományozásban részesült.

(6) A foglalkoztatott a részére felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni. A határidő elmulasztását úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott munkakört elutasította volna.

72. § [Tájékoztatási kötelezettség]

(1) A NAV legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintett foglalkoztatottak személyes adatairól, utolsó munkaköréről, szakképzettségéről és illetményéről.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentésre a 70. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott okból kerüljön sor és a felmentéssel érintett foglalkoztatottak létszáma harminc napon belül a NAV egyes szerveinél

a) húsznál több, száznál kevesebb foglalkoztatott foglalkoztatása esetén legalább tíz fő;

b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb foglalkoztatott foglalkoztatása esetén legalább a foglalkoztatottak 10%-a;

c) háromszáz vagy annál több foglalkoztatott foglalkoztatása esetén legalább harminc fő.

(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezések alkalmazása szempontjából a szolgálati jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.

73. § [A felmentési idő]

(1) A felmentési idő két hónap.

(2) A felmentési idő az (1) bekezdésben megállapított időhöz képest

a) a legalább egy gyermeket háztartásában nevelő foglalkoztatott esetében harminc nappal,

b) a legalább három gyermeket háztartásában nevelő foglalkoztatott esetében hatvan nappal

meghosszabbodik, ha azt a foglalkoztatott a felmentés közlésétől számított négy munkanapon belül kéri.

(3) A (2) bekezdés szerinti kedvezményre a gyermek mindkét foglalkoztatott szülője jogosult, ha a foglalkoztatott és a gyermek közös háztartásban él.

(4) A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.

(5) Határozott idejű szolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a szolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.

(6) A foglalkoztatottat a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra távolléti díjra jogosult. A munkavégzés alól a foglalkoztatottat a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell mentesíteni. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló a teljes felmentési időre mentesítheti a foglalkoztatottat a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.

(7) A foglalkoztatott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.

(8) A kifizetett távolléti díjat visszakövetelni nem lehet, ha a foglalkoztatottat a munkavégzés alól végleg mentesítették és a távolléti díj fizetését kizáró körülmény a foglalkoztatottnak a munkavégzés alóli mentesítése után következett be.

(9) A foglalkoztatottat felmentési idő nem illeti meg, ha felmentésére a 36. § (3) bekezdésében, 37. § (4) bekezdésében, a 70. § (2) bekezdés a) vagy f) pontjában, illetve (4) bekezdésében meghatározott okból kerül sor.

74. § [Végkielégítés]

(1) A foglalkoztatottat felmentése esetén – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – végkielégítés illeti meg.

(2) A végkielégítés összege, ha a foglalkoztatott szolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egyhavi,

b) öt év: kéthavi,

c) nyolc év: háromhavi,

d) tíz év: négyhavi,

e) tizenhárom év: öthavi,

f) tizenhat év: hathavi,

g) húsz év: nyolchavi,

h) huszonöt év: kilenchavi,

i) harminc év: tízhavi

a felmentési idő kezdetekor irányadó – távolléti díjnak megfelelő összeg.

(3) A végkielégítés mértéke négyhavi távolléti díjnak megfelelő összeggel emelkedik, ha a foglalkoztatott szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a foglalkoztatottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.

(4) A határozott időre létesített szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni.

(5) A végkielégítés mértékének meghatározásakor szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül

a) a NAV-nál bármely foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő,

b) a jogelőd foglalkoztatónál – ideértve jogviszonyváltás esetén az átadó foglalkoztatót is – bármely foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő,

c) a költségvetési szervnél kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, szerződéses vagy hivatásos katonai szolgálati viszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, bírói vagy ügyészségi szolgálati jogviszonyban, illetve a költségvetési szervnél munkaviszonyban töltött idő, ha a szolgálati jogviszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlen kinevezéssel jött létre,

d) átminősítés esetén a hivatásos szolgálati vagy katonai szolgálati viszonyban eltöltött idő,

e) a Kttv. szerinti szervnél munkaviszonyban eltöltött idő, ha a szolgálati jogviszony közvetlen kinevezéssel jött létre,

azzal, hogy a foglalkoztatott nem jogosult végkielégítésre azon időtartam vonatkozásában, amely alapján korábbi jogviszonyának megszűnésekor vagy megszüntetésekor végkielégítésben részesült.

(6) A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.

(7) Végkielégítésre nem jogosult a foglalkoztatott, ha

a) legkésőbb a szolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül vagy szolgálati járandóságra jogosult;

b) felmentésére a 36. § (3) bekezdésében, 37. § (4) bekezdésében, a 70. § (2) bekezdés a), b) vagy f) pontjában, illetve (4) bekezdésében meghatározott okból került sor.

(8) Ha a foglalkoztatott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt az őt korábban foglalkoztató NAV szervnek haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralevő időre távolléti díjra nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

(9) Az (5) bekezdés c) és e) pontja alkalmazásában közvetlen kinevezés, ha az érintett jogviszonya a NAV-nál, illetve jogelődjénél az (5) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott szervnél fennálló jogviszonyának megszűnését követő első munkanapon jön létre, valamint ha a jogviszony létesítésére a 39. § (3) bekezdése alkalmazásával került sor.

75. § [Felmentési védelem]

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója felmentéssel nem szüntetheti meg a szolgálati jogviszonyt

a) a várandósság,

b) a szülési szabadság,

c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság, illetve – az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedő,

d) az unoka gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság,

e) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint

g) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap,

h) a házastárs vagy élettárs külszolgálata miatt kapott illetmény nélküli szabadság,

i) a szolgálati jogviszony szünetelésének

időtartama alatt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem alkalmazása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó.

(3) Az (1) bekezdés a) és g) pontjában meghatározott körülményre a foglalkoztatott csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatói jogkör gyakorlóját tájékoztatta. A felmentés közlését követő foglalkoztatotti tájékoztatás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a felmentést a szolgálati jogviszony megszűnéséig írásban visszavonhatja.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti védelem az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója általi felmentés esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban meghatározott időtartam lejártát követő napon kezdődik:

a) tisztviselők tekintetében a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év,

b) pénzügyőr esetén a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett egészségi alkalmassági felülvizsgálat ideje,

c) a hozzátartozó személyes ápolása céljából kapott illetmény nélküli szabadság.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott védelem nem vonatkozik a foglalkoztatott jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a foglalkoztatott nyugdíjasnak minősül.

(7) Az (1) bekezdésben, valamint az (5) bekezdésben meghatározott védelem nem vonatkozik a foglalkoztatott jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha

a) a felmentésére a 70. § (2) bekezdés a), f) pontjában, (4) bekezdésében vagy a 142. § (7) bekezdésében meghatározott okból kerül sor,

b) a felmentést a 70. § (2) bekezdés d), e) pontjában, a 142. § (2) bekezdésében, vagy a 176. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a foglalkoztatott kérelmezi.

76. § [Kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyba, illetve a Magyar Honvédséghez történő áthelyezés]

(1) A foglalkoztatott, a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint a Kttv. szerinti kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti jogviszony létrehozására feljogosított munkáltatói szerv vezetője megállapodhatnak a foglalkoztatott kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezésében.

(2) A foglalkoztatott beleegyezése esetén – a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter, vagy a NAV vezetője és a Magyar Honvédség parancsnokának döntése alapján – a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető.

(3) Az áthelyezéshez történő hozzájárulást a NAV nem tagadhatja meg, ha a megkeresés kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a két hónapot meghaladja.

(4) Az áthelyezett foglalkoztatott szolgálati jogviszonya a NAV-nál megszűnik, a jogviszonyát azonban az új foglalkoztatónál folyamatosnak kell tekinteni.

77. § [Eljárás a jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén]

(1) A foglalkoztatott jogviszonya megszüntetésekor, illetve megszűnésekor a feladataival kapcsolatos iratait köteles átadni és a foglalkoztató NAV szervvel elszámolni. Az átadás-átvétel és az elszámolás feltételeit a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles biztosítani.

(2) A jogviszony megszüntetésekor, illetve megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül, a foglalkoztatott részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

(3) A foglalkoztatott részére a (2) bekezdés szerint kiadandó igazolás tartalmazza

a) szolgálati jogviszonya megszűnésének jogcímét,

b) a NAV-nál szolgálati jogviszonyban töltött idejét,

c) az illetményéből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozását és ennek jogosultját, vagy azt, hogy ilyen tartozása nincs,

d) a szolgálati jogviszony megszűnésének évében igénybe vett szabadsága időtartamát, valamint

e) a kifizetett végkielégítés összegét.

IX. FEJEZET

A SZOLGÁLATI JOGVISZONY TARTALMA

78. § [A foglalkoztató szerv kötelezettségei]

(1) A foglalkoztató NAV szerv köteles

a) a foglalkoztatottat a kinevezésében foglaltak és a jogszabályok, illetve a foglalkoztatási szabályzat szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani,

b) a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani,

c) a foglalkoztatott feladatait és a munkakör betöltésével kapcsolatos követelményeket (végzettség, szakképzettség, szakképesítés, tapasztalat, képességek) munkaköri leírásban rögzíteni,

d) a munkaköri feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a foglalkoztatott a szolgálati jogviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja,

e) a munkaköri feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni,

f) a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt vagy engedélyezett, a foglalkoztatott feladataival kapcsolatos indokolt és szükséges képzést és továbbképzést biztosítani,

g) a foglalkoztatott illetményét és egyéb járandóságait megfizetni,

h) a foglalkoztatottnak a szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit megtéríteni,

i) a foglalkoztatott teljesítményét értékelni,

j) biztosítani annak lehetőségét, hogy a foglalkoztatott érdekképviseleti tevékenységével kapcsolatos jogait – e törvényben meghatározott keretek között – gyakorolhassa.

(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlása során a munkáltatói intézkedés a foglalkoztatott jogainak korlátozásával jár, a munkáltatói jogkör gyakorlójának a több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választania, amely az eredmény biztosítása mellett a foglalkoztatottra a legkisebb sérelemmel jár.

(3) A foglalkoztatottat csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat.

(4) A fogyatékossággal élő, illetve a megváltozott munkaképességű foglalkoztatott foglalkoztatása során a foglalkoztató NAV szervnek gondoskodnia kell az észszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról.

(5) A NAV vezetője köteles az e törvényben meghatározott kérdésekben, valamint az általános munkáltatói szabályozási hatáskörébe tartozó kérdésekben foglalkoztatási szabályzatot kiadni.

79. § [Szavazati jog gyakorlásának biztosítása]

(1) A szolgálatszervezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a foglalkoztatott az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá népszavazáson szavazhasson.

(2) Ha a foglalkoztatott szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választás, népszavazás előtt legalább tizenöt nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára – ha a választási eljárásról szóló törvény másképpen nem rendelkezik –, hogy a munkavégzési helyén szavazhasson.

80. § [A foglalkoztatott kötelezettségei]

(1) A foglalkoztatott köteles

a) feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak, a hivatásetikai elveknek és a vezetői utasításoknak megfelelően – a pénzügyőr szükség esetén a veszély vállalásával –, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint ellátni,

b) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni,

c) a munkaképes állapot megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából az alkohol, a kábítószer vagy pszichotróp anyag fogyasztásának ellenőrzését célzó, műtétnek nem minősülő noninvazív vizsgálatnak magát alávetni a miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint,

d) munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkavégzésre rendelkezésére állni,

e) felettese utasítását – az e törvényben foglalt esetek kivételével – végrehajtani,

f) vezetőkkel és munkatársakkal együttműködni,

g) munkáját személyesen ellátni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez – kivéve, ha ez a feladat végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár – más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő,

h) a számára a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy jogszabály által meghatározott képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni,

i) a rábízott, a munkaköre ellátásához biztosított eszközt, felszerelést megóvni, rendeltetésszerűen használni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a pénzügyőr

a) köteles az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenőrzése érdekében szükséges, a miniszter által rendeletben meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni, egészségének megóvása, valamint gyógyulása érdekében az előírt orvosi utasításokat betartani,

b) köteles a munkaképes állapot megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából az alkohol, a kábítószer vagy pszichotróp anyag fogyasztásának ellenőrzését célzó, műtétnek nem minősülő invazív vizsgálatnak magát alávetni a miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint,

c) köteles a jogszabályban foglalt esetben magát kötelező védőoltásnak – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. § (1)–(3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal – alávetni.

d) szolgálati érdekből kötelezhető arra, hogy szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét bejelentse, a tartózkodási helyéről a munkáltatói jogkör gyakorlóját tájékoztassa, szolgálatképes állapotát fenntartsa,

e) szolgálati érdekből kötelezhető arra, hogy a külföldre utazását bejelentse.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja, illetve a (2) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat során keletkezett adatok kizárólag fegyelmi, büntető-, méltatlansági vagy kártérítési eljárás során használhatóak fel. Abban az esetben, ha a vizsgálat befejezését követő három hónapon belül fegyelmi, büntető-, méltatlansági vagy kártérítési eljárás nem indul, a vizsgálat során keletkezett adatokat törölni kell.

(4) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a munkakörhöz vagy egyes munkaköri feladatokhoz kapcsolódóan – így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során – a pénzügyőr vagy pénzügyőrök egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a NAV egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezető javaslatára a NAV vezetője rendeli el. A NAV vezetője által elrendelt kötelező védőoltás alól az Eütv. 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést a védőoltásra kötelezett pénzügyőr, törvényes képviselője vagy kezelőorvosa a NAV egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezetőnél kezdeményezheti.

(5) A védőoltásra kötelezett pénzügyőr a védőoltásra kötelezéssel kapcsolatban a védőoltás beadására halasztó hatályú kifogást terjeszthet elő a miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint. A kifogás elbírálásáig az egészséget veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében a pénzügyőr nem kötelezhető olyan feladat ellátására, amelyre tekintettel a védőoltás beadását elrendelték.

81. § [Bejelentési kötelezettség]

(1) A kölcsönös együttműködési kötelezettség keretében a foglalkoztatott köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték.

(2) A kötelezett a megalapozott gyanú közlését követő 15 napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tenni. A határidő elmulasztása esetén a kötelezett igazolással élhet.

(3) Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltatói jogkör gyakorlója tudomást szerzett, kivéve, ha a kötelezett a tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. Ilyen esetben a (2) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.

(4) Fegyelmi vétségnek minősül, ha a kötelezett az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a munkáltatói jogkör gyakorlója tudomására jut, hogy a kötelezett ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént.

(5) Az (1) bekezdés, illetve a (4) bekezdés szerinti esetben nincs helye a Magyar Kormánytisztviselői Kar, illetve a Magyar Rendvédelmi Kar előtti etikai eljárás lefolytatásának.

82. § [Utasítás végrehajtásának megtagadása tisztviselő esetén]

(1) A tisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani.

(2) A tisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével:

a) bűncselekményt vagy szabálysértést valósítana meg;

b) más személy életét, testi épségét vagy egészségét, illetve a környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

(3) A tisztviselő az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése

a) az életét, egészségét vagy testi épségét, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy

b) jogszabályba vagy a feladatellátásra irányadó normatív utasításba ütközne.

(4) A tisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba vagy a feladatellátásra irányadó normatív utasításba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a tisztviselő a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A tisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.

(5) Ha az utasítást adó a tisztviselőnek nem közvetlen felettese, a közvetlen felettes útján kell az írásba foglalást kérni.

(6) Ha a felettes a rendelkezését a (4) bekezdésben foglalt figyelemfelhívás ellenére fenntartja, a tisztviselő köteles az utasítást végrehajtani, de jogosult különvéleményét írásba foglalni. Emiatt hátrány nem érheti.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a jogszabálysértő utasítás végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.

(8) Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a tisztviselőt az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse.

(9) Ha a tisztviselő az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre távolléti díjra jogosult.

(10) A tisztviselő a felettese utasításától akkor térhet el, ha ezt a foglalkoztató NAV szerv károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a felettes értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a felettest haladéktalanul tájékoztatni kell.

83. § [Utasítás végrehajtásának megtagadása pénzügyőr esetén]

(1) A pénzügyőr köteles felettese utasítását végrehajtani.

(2) A pénzügyőr köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével bűncselekményt követne el.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel a pénzügyőr a jogszabálysértő utasítás végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az utasítást adó figyelmét felhívni. Ha a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő utasítás végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.

(4) Ha az utasítást adó a pénzügyőrnek nem közvetlen felettese, akkor a közvetlen felettes útján kell az írásba foglalást kérni.

(5) Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a pénzügyőrt az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a további utasításokat teljesítse.

(6) Ha a pénzügyőr az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre távolléti díjra jogosult.

84. § [Technikai ellenőrzés]

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszter által meghatározott munkakört betöltő foglalkoztatott munkavégzését az e törvényben meghatározott feltételekkel, az erre szolgáló technikai eszköz igénybevételével is ellenőrizheti (a továbbiakban: technikai ellenőrzés). Technikai ellenőrzésre képrögzítő, hangrögzítő, valamint kép- és hangrögzítő eszköz, továbbá a tartózkodási hely megállapítására és nyomon követésére alkalmas technikai berendezés alkalmazható.

(2) A technikai ellenőrzés és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles gondoskodni arról, hogy a technikai eszközzel végzett ellenőrzés során rögzített adathoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója technikai ellenőrzést kizárólag a munkavégzés ideje alatt, a munkavégzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése céljából végezhet. Technikai ellenőrzéssel a foglalkoztatott magánélete nem ellenőrizhető.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen írásban tájékoztatja a foglalkoztatottat annak a technikai eszköznek az alkalmazásáról, amely az ellenőrzésére szolgál.

(5) A technikai ellenőrzés során rögzített adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult eljárás, egyéb jogsértés miatt indult közigazgatási eljárás, a kényszerítő eszköz alkalmazása vagy pénzügyőri intézkedés jogszerűségének vizsgálata, a fegyelmi eljárás vagy a kártérítési eljárás lefolytatása céljából, valamint a foglalkoztatott jogainak gyakorlása érdekében használható fel, és azt a munkáltatói jogkör gyakorlója kizárólag az ezen eljárás lefolytatására jogosult bíróságnak vagy hatóságnak adhatja át.

(6) A technikai ellenőrzés során rögzített adatok legfeljebb a rögzítést követő harminc napig kezelhetőek, ezt követően – ha nem indul azok felhasználásával az (5) bekezdésben meghatározott eljárás – azokat törölni kell. Ha a rögzített adatok alapján az (5) bekezdésben meghatározott eljárás indul, úgy azok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott eljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából – ha ilyen cselekmény elkövetésére utaló adat vagy információ a (6) bekezdés szerinti időtartamon belül merül fel – az adatkezelő szerv a rögzített adatok kezelésének határidejét legfeljebb harminc napig meghosszabbíthatja. Ha ezen időtartamon belül nem indul olyan eljárás, amelyben a felvételek felhasználhatók, az adatokat haladéktalanul törölni kell.

85. § [Munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés]

(1) A foglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

a) az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt,

b) keresőképtelensége időtartamára,

c) jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára,

d) kötelező orvosi vizsgálata időtartamára, valamint a várandóssággal összefüggő orvosi vizsgálat teljes időtartamára,

e) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,

f) a 109. § (3) bekezdésben meghatározott időtartamra,

g) hozzátartozója halálakor két munkanapra,

h) a 95. § és 97. §-ban foglaltak szerint, a képzésben való részvételhez szükséges időre,

i) önkéntes, illetve létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása időtartamára,

j) bíróság, hatóság felhívására az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,

k) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára, továbbá

l) e törvényben, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott időtartamra,

m) a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra,

n) a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélye alapján,

o) az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítására irányuló eljárás alatt az eljárás során elfogadott munkakörbe helyezéséig, vagy ha erre nem kerül sor, az egészségkárosodási ellátásra jogosultság tárgyában hozott döntés meghozataláig.

(2) A rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség alóli (1) bekezdés szerinti mentesülés esetében – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a foglalkoztatott a távollét idejére távolléti díjra jogosult.

(3) Az (1) bekezdés m) pontja szerinti esetben az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül kell a foglalkoztatottat mentesíteni a kérésének megfelelő időpontban. Az igénybevételről a foglalkoztatott legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

86. § [Szolgálati jogviszonyban töltött idő számítása]

(1) A besorolás, a jubileumi jutalom és a végkielégítés szabályainak alkalmazása során a szolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál nem lehet figyelembe venni az állásból történő felfüggesztés, a letartóztatás (előzetes letartóztatás), az előzetes kényszergyógykezelés, valamint az olyan bűnügyi felügyelet időtartamát, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az érintett személyt az ellene emelt vád alól utóbb jogerősen felmentették, a büntetőeljárást megszüntették, vagy a fegyelmi eljárást a 194. § b)–f) pontja alapján megszüntették.

(3) Az illetmény nélküli szabadság tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számítható be a szolgálati jogviszonyban töltött időbe és a tényleges szolgálati időbe. A szolgálati jogviszony tartama alatt gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság ideje a tényleges szolgálati időbe és a szolgálati jogviszonyban töltött időbe beszámít.

(4) A szolgálati jogviszony szünetelésének időtartama szolgálati jogviszonyban töltött időnek számít, ha a járulékfizetési kötelezettségnek eleget tettek.

87. § [Szolgálati igazolvány és jelvény]

(1) A foglalkoztatottat el kell látni a NAV-hoz tartozást igazoló szolgálati igazolvánnyal.

(2) A pénzügyőr szolgálati igazolványa a NAV állományába tartozáson túl – a miniszter által meghatározottak szerint – igazolja a pénzügyőr

a) fegyverviselési jogosultságát, valamint

b) intézkedési jogosultságát.

(3) A szolgálati igazolvány adattartalmát a miniszter rendeletben határozza meg.

(4) A szolgálati jelvény a NAV-nál rendszeresített, azonosító számmal ellátott jelvény, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározottak szerint igazolja a pénzügyőr szolgálati, hatósági intézkedésre való jogosultságát.

88. § [Elévülés]

(1) A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igény – ha törvény eltérően nem rendelkezik – három év alatt évül el.

(2) A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(3) A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény öt év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(4) A kártérítés – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a károkozás bekövetkeztekor nyomban esedékes.

(5) A sérelemdíj – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a személyiségi jogi sérelem bekövetkezésekor nyomban esedékes.

(6) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni.

(7) Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet, azonban az elévült követelés beszámítható, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

(8) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(9) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, törvény szerinti közvetítő vagy békéltető igénybevételének kezdeményezése, az igény megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetve az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

X. FEJEZET

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

89. § [Összeférhetetlenség általános szabályai]

(1) A foglalkoztatott

a) nem tölthet be olyan munkakört, amelyben a hozzátartozójával az adott szerven belül irányítási (felügyeleti), felettesi-alárendelti viszonyba, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne;

b) nem láthat el olyan feladatot, amelynek révén olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben a hozzátartozójának a Ptk. szerinti többségi befolyása van, vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el.

(2) A foglalkoztatott nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a köz szolgálatához méltatlan, vagy amely a foglalkoztatott pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét, illetve a NAV tekintélyét veszélyeztetné.

(3) A foglalkoztatott pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat, a NAV-nál vagy munkavégzés közben politikai tevékenységet nem folytathat.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában politikai tevékenységnek kell tekinteni minden olyan, a NAV-on belül szélesebb munkahelyi nyilvánosság előtt tett megnyilvánulást, illetve munkavégzés közben nem a NAV foglalkoztatottjai előtt tett megnyilvánulást, amely kifejezetten valamely párt- vagy politikai mozgalom céljának megvalósulása érdekében a párt- vagy politikai mozgalom segítésére vagy támogatására szólít fel.

(5) A foglalkoztatott nem lehet

a) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő,

b) nemzetiségi szószóló,

c) főpolgármester, főpolgármester-helyettes,

d) megyei közgyűlés elnöke, alelnöke,

e) polgármester, alpolgármester,

f) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese,

g) országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá

h) nemzetiségi önkormányzat képviselője.

(6) A tisztviselő nem lehet helyi önkormányzati képviselő, vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja annál az önkormányzatnál, amely a NAV őt alkalmazó szerve szervezetszerű működési területén működik.

(7) A pénzügyőr nem lehet helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja.

(8) A foglalkoztatott haladéktalanul köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe való megválasztását, valamint annak elmaradását.

(9) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a Magyar Kormánytisztviselői Karban, a Magyar Rendvédelmi Kar NAV Tagozatában, illetve a munkavállalói érdekképviseleti szervben betöltött tisztség.

(10) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység, ha a foglalkoztatott és a digitális megoldások exportjával és programok fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti, erre irányuló megállapodást a munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen engedélyezi és a tevékenység időtartama tárgyévenként a hat hónapot nem haladja meg.

90. § [Gyakorolható tevékenységek]

(1) A foglalkoztatott a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye nélkül létesíthet, illetve folytathat

a) tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, egészségügyi valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység),

b) közérdekű önkéntes tevékenységet,

c) állami projektértékelői jogviszonyt.

(2) A foglalkoztatott a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet, illetve folytathat

a) az (1) bekezdésbe nem tartozó munkavégzésre irányuló további jogviszonyt [133. § (1) bekezdés], illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt [133. § (3) bekezdése, ideértve a (4) bekezdés a) és c)–g) pontját is],

b) gazdasági társaságnál cégvezetői, képviseleti tevékenységet – ide nem értve a vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagsági tevékenységet,

c) mezőgazdasági őstermelői tevékenységet.

(3) Vezetői munkakört betöltő foglalkoztatott a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye nélkül létesíthet, illetve folytathat

a) gyakorolható tevékenységet,

b) állami projektértékelői jogviszonyt.

(4) Vezetői munkakört betöltő foglalkoztatott a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapján

a) viselhet egyesületben, a 89. § (9) bekezdésben említett szervezetek kivételével érdekképviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget,

b) folytathat közérdekű önkéntes tevékenységet,

c) lehet alapítvány, közalapítvány kezelő szervezetének tagja, illetve elnöke,

d) elláthat edzői, versenybírói, játékvezetői tevékenységet,

e) igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet a foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak szerint,

f) folytathat tanszékvezetői tevékenységet,

g) lehet felsőoktatási intézmény oktatási feladatokat is ellátó belső szervezeti egységének vezetője,

h) folytathat mezőgazdasági őstermelői tevékenységet.

(5) A foglalkoztatott – ideértve a vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottat is – a NAV vezetőjének előzetes engedélyével gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag lehet, feltéve, ha

a) a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban van,

b) a gazdasági társaság állami alapító vagy az általa létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítvány közvetlen vagy közvetett tulajdonában van,

c) a gazdasági társaság tartósan állami tulajdonban van,

d) a gazdasági társaságba az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, vagy

e) a gazdasági társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva – legalább 50 százalék.

(6) A vezetői munkakört betöltő foglalkoztatott a (3)–(5) bekezdésben meghatározottakon túl további, illetve egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

(7) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, illetve az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű önkéntes tevékenység folytatására irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a foglalkoztatott munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.

(8) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység, illetve az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű önkéntes tevékenység folytatására irányuló jogviszony kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthető, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a foglalkoztatott munkaidejével.

(9) Az (1)–(8) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a felmentési idő során a munkavégzési kötelezettség alól mentesített foglalkoztatottal szemben.

91. § [Engedélyköteles tevékenységek engedélyezése]

(1) A 90. § alkalmazása során különösen akkor nem engedélyezhető a foglalkoztatott részére a 90. § szerinti engedélyköteles jogviszony létesítése, illetve tevékenység folytatása, ha

a) alappal feltételezhető, hogy az a 89. § (2) bekezdésébe ütközik,

b) az a NAV-ra vonatkozó, jogszabályban meghatározott feladatokhoz kapcsolódik, illetve azokkal ellentétes vagy azok végrehajtását veszélyezteti, akadályozza,

c) a tevékenység a NAV-nál használt, hozzáférhető nyilvántartások felhasználásával történne, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben a NAV mint hatóság jár el,

d) a végzendő tevékenység harmadik személyről információ gyűjtésére irányul,

e) a tevékenység folytán a foglalkoztatott, illetve a tevékenységet biztosító szervezet a NAV-val kerülne gazdasági, pénzügyi elszámolási viszonyba,

f) a tevékenység a foglalkoztatott munkaköri kötelességéből fakadó feladata,

g) az engedélyezni kért tevékenység (jogviszony) folytatása a foglalkoztatott munkaidejébe esik, ide nem értve a 90. § (4) és (5) bekezdése szerinti tevékenységek (jogviszonyok) engedélyezésének esetét, ha az az e törvény szerint engedélykötelesnek minősül, valamint ide nem értve a 90. § (8) bekezdése szerinti esetet,

h) az a foglalkoztatott szolgálati jogviszonyából fakadó és a munkakörével járó kötelezettségei, feladatai maradéktalan ellátását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés h) pontja alkalmazásában a szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek maradéktalan teljesítésének sérelme akkor állapítható meg, ha az engedélyezni kért jogviszony, illetve tevékenysége miatt a foglalkoztatott a munkaköre szerinti feladatát nem tudja a vele szemben támasztható elvárásoknak megfelelően ellátni, vagy ha emiatt egyes feladatok ellátásával – pénzügyőrök esetén ideértve a túlmunkát és a készenlétet is – rendszeresen nem lehet megbízni.

(3) A 90. § szerinti engedélyköteles jogviszony létesítésére, módosítására, illetve tevékenység folytatására vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani a 90. § szerinti engedélyezőhöz. Az engedély megszerzéséig az engedélyezni kért jogviszony nem létesíthető, arra irányuló tevékenység nem folytatható.

(4) A kérelem tárgyában az engedélyező harminc napon belül dönt.

(5) Az engedélyezésről, illetve a kérelem elutasításáról írásban kell rendelkezni. Az elutasító döntést indokolni kell. Az engedélyezés határozott vagy határozatlan időtartamra történhet.

(6) Az engedélyhez kötött jogviszony megszűnését vagy lényeges, utóbb bekövetkező változását a 90. § szerinti engedélyezőhöz írásban haladéktalanul be kell jelenteni.

(7) A kérelem kötelező minimális tartalmi elemeit, továbbá az összeférhetetlenséggel kapcsolatos iratok kezelésének szabályait a foglalkoztatási szabályzat határozza meg.

92. § [Összeférhetetlenség bejelentése]

(1) A foglalkoztatott köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve ha a szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a foglalkoztatottat az összeférhetetlenség megszüntetésére. A munkáltatói jogkör gyakorlója akkor is köteles a foglalkoztatottat írásban felszólítani az összeférhetetlenség megszüntetésére, ha a foglalkoztatott bejelentésének hiánya ellenére szerez tudomást arról, hogy a foglalkoztatottal szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Ha a foglalkoztatott az összeférhetetlenséget a felszólítás közlésétől számított harminc napon belül nem szüntette meg, szolgálati jogviszonya megszűnik. Ha az összeférhetetlenség bíróság vagy más hatóság eljárása folytán szűnik meg, akkor a bíróság, vagy más hatóság döntésére irányuló eljárást kell harminc napon belül kezdeményezni.

(2) Ha a foglalkoztatott az összeférhetetlenségi okot megszüntette, vagy annak megszüntetését a bíróságnál vagy más hatóságnál kezdeményezte, azt írásban köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni.

(3) Ha a 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlenség a szolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik foglalkoztatottnak szűnik meg a szolgálati jogviszonya.

93. § [Pénzügyi nyomozóra vonatkozó speciális szabályok]

(1) A bűnözés elleni eredményes fellépés céljából a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati feladatait ellátó foglalkoztatott (a továbbiakban: pénzügyi nyomozó) szolgálati jogviszonyának fenntartása mellett – szolgálati feladatként, a NAV-hoz tartozás leplezésével és e törvény összeférhetetlenségi szabályaira tekintet nélkül – más foglalkoztatási jogviszony létesítésével vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával bízható meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása alatt a pénzügyi nyomozó társadalombiztosítási ellátására, járandóságaira a NAV pénzügyőri állományára vonatkozó szabályok szerint jogosult.

(3) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatásra vonatkozó speciális szabályokat a miniszter állapítja meg, továbbá – a költségvetési és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése és a járandóságok tekintetében – az érintett szervezetekkel kötött megállapodás tartalmazza.

XI. FEJEZET

TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

94. § [Teljesítményértékelés]

(1) A foglalkoztatott munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva

a) év közben negyedévente – a negyedévet követő hónap 15-éig szóban, félévet követően írásban – részértékeléssel értékelheti,

b) évente egyszer, a tárgyévet követő év január 15-éig írásban értékeli

[a) és b) pont a továbbiakban együtt: teljesítményértékelés].

(2) Az értékelést a tárgyév február 15-ig meghatározott teljesítménykövetelmény alapján kell elvégezni. Az értékelés eredményeként a teljesítmény kivételes, jó, átlagos, átlag alatti, illetve elfogadhatatlan fokozatú lehet. Az érintett a teljesítményértékelésre észrevételt tehet.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően év közben is teljesítményértékelést kell végezni a NAV szervek közötti áthelyezés, illetve szervezeti egység váltás esetén, valamint akkor is, ha a foglalkoztatott munkaköre év közben megváltozik. Ilyen esetben a tárgyév hátralévő részére új egyéni teljesítménykövetelményt kell kitűzni és a tárgyévi teljesítményértékelés során az évközi teljesítményértékelés eredményét figyelembe kell venni. Nem kell új teljesítménykövetelményt kitűzni, ha a szervezeti egység váltás nem jár a munkakör megváltozásával.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően nem lehet a tárgyév hátralévő részére új egyéni teljesítménykövetelményt kitűzni és tárgyévi teljesítményértékelést készíteni, ha a NAV szervek közötti áthelyezéstől, illetve a szervezeti egység váltástól vagy a munkakör év közbeni változásától számítva az év végéig három hónapnál kevesebb idő van hátra. Ilyen esetben az évközi teljesítményértékelés minősül tárgyévi teljesítményértékelésnek.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján – ha az érintettnek a tárgyévben az értékelést közvetlenül megelőző legalább három egybefüggő hónap teljesítménye értékelhető – év közben is végezhető teljesítményértékelés, ha a munkakörre való alkalmatlanság merül fel. Ilyen esetben a tárgyévi teljesítményértékelés során az évközi teljesítményértékelés eredményét figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a kinevezés módosítására sor kerül-e, ide nem értve a (6) bekezdés szerinti esetet.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti eljárás következtében a 47. § (2) bekezdés e) pontja szerinti áthelyezésre, alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezésre vagy szervezeti egységváltásra kerül sor, úgy a tárgyév hátralévő része tekintetében a (3) és (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(7) Ha a foglalkoztatott teljesítménye elfogadhatatlan fokozatú, a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul intézkedik a foglalkoztatott jogviszonyának megszüntetése iránt.

(8) A teljesítményértékeléssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az annak alapján meghozott munkáltatói intézkedés elleni kereset keretében támadható.

XII. FEJEZET

KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS

95. § [Képzési kötelezettség]

(1) A foglalkoztatott jogosult az előmenetelhez előírt, illetve köteles a központilag vagy munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt képzésben, továbbképzésben, vagy átképzésben (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni.

(2) A pénzügyőr foglalkoztatottnak a próbaidő alatt teljesítenie kell a NAV jellegének megfelelő rendészeti végzettségnek minősülő tanfolyamot.

(3) A foglalkoztatottnak a kinevezésétől számított két éven belül teljesítenie kell a munkakörének megfelelő, munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt alapképzést.

(4) Ha a foglalkoztatott a (2) és (3) bekezdés szerinti képzési kötelezettségét a munkáltatói jogkör gyakorlójának kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a szolgálati jogviszonya megszűnik.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti képzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó illetmény nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés időtartama, valamint a tartós külszolgálat időtartama.

(6) A miniszter rendeletben határozza meg a foglalkoztatottak továbbképzési kötelezettségének szabályait, valamint azokat a végzettségeket, amelyek a (2) és (3) bekezdés szerinti képzési kötelezettség alól mentesítik a foglalkoztatottakat.

(7) A továbbképzést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete biztosítja.

96. § [Költségtérítési kötelezettség]

(1) Az érintett számára előírt továbbképzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményét a NAV köteles megtéríteni.

(2) A foglalkoztatottat megtérítési kötelezettség terheli a jogszabályban előírt továbbképzés, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt (3) bekezdés szerinti továbbképzés NAV által megtérített költségei tekintetében, ha

a) a továbbképzést önhibájából elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy

b) szolgálati jogviszonya a 66. § (1) bekezdés f) pontja, a 67. § a)–b) vagy e)–f) pontja, a 70. § (2) bekezdés a) vagy f) pontja, 92. § (1) bekezdése, 95. § (4) bekezdése alapján szűnik meg a (3) bekezdésben meghatározottak szerint.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti megtérítési kötelezettség abban az esetben terheli a foglalkoztatottat,

a) ha a szolgálati jogviszonya a továbbképzés befejezésétől számított két éven belül szűnik meg, vagy

b) ha a szolgálati jogviszonya a létesítéstől számított hat éven belül szűnik meg, azzal, hogy a négy évet meghaladóan fennálló szolgálati jogviszony esetén a költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.

(4) A (2) bekezdés alapján a foglalkoztatott köteles megtéríteni a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt, nem a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete által biztosított képzés költségeit, ha a képzés költségei meghaladják a NAV vezetője által a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott összeget.

(5) A (2) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség alapja az az összeg, amelyet a NAV a továbbképzésért megfizetett.

97. § [Képzés a foglalkoztatott saját elhatározása alapján]

(1) Ha a foglalkoztatott saját elhatározása alapján képzésben vesz részt és ez érinti a munkaidejét, köteles ezt engedélyeztetni a munkáltatói jogkör gyakorlójával. A munkáltatói jogkör gyakorlója engedélye alapján az érintett a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint mentesül a tanulmányok folytatásához szükséges időre a munkavégzési kötelezettsége alól, amelynek időtartamára illetményre nem jogosult. Ebben az esetben a tanulmányi célú mentesítés időtartama illetmény nélküli távollétnek minősül. A munkáltatói jogkör gyakorlója és az érintett megállapodása alapján a tanulmányok folytatását azzal a feltétellel is engedélyezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója, hogy az érintett a tanulmányi célú mentesítés időtartamát köteles ledolgozni.

(2) A mentesítés mértékét a munkáltatói jogkör gyakorlója az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltatói jogkör gyakorlója vizsgánként – ha egy vizsganapon az érintettnek több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beszámítva négy munkanapra köteles az érintettet mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.

(4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltatói jogkör gyakorlója tíz munkanapra köteles az érintettet mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója az érintettet – kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán – köteles a (3)–(4) bekezdés szerint mentesíteni munkavégzési kötelezettsége alól.

98. § [Tanulmányi szerződés]

(1) A tanulmányi szerződésben a NAV vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a foglalkoztatott pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a végzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül szolgálati jogviszonyát nem szünteti meg. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.

(2) Nem köthető tanulmányi szerződés

a) jogszabály vagy a foglalkoztatási szabályzat alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá,

b) ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltatói jogkör gyakorlója kötelezte a foglalkoztatottat.

(3) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a foglalkoztató NAV szervet terhelő támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a foglalkoztató NAV szervnél kötelezően szolgálati jogviszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a támogatásban részesülőnek a foglalkoztató NAV szervet terhelő támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó (7) és (10) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettségét.

(4) A foglalkoztató NAV szervnél jogviszonyban töltendő idő tartamába – a tanulmányi szerződés ellenkező kikötése hiányában – nem számít be az az időtartam, amelyre az érintettet szabadság nem illeti meg.

(5) A foglalkoztató NAV szerv tekintetében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő NAV szervre átszállnak.

(6) Ha a foglalkoztató NAV szerv a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a foglalkoztatott mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti.

(7) Ha a támogatásban részesülő a tanulmányi szerződésbe foglalt tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti, illetve a meghatározott időtartamot nem tölti le vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a foglalkoztató NAV szerv követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését.

(8) Ha a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

(9) A tanulmányi szerződést mindkét fél felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése aránytalan sérelemmel járna.

(10) Ha a foglalkoztatott jogviszonya 67. § a)–b) vagy e) pontja alapján szűnik meg, a foglalkoztató NAV szerv az általa nyújtott támogatást visszakövetelheti. A foglalkoztató NAV szerv a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a foglalkoztatott a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét tölti le. A támogatás nem követelhető vissza, ha a támogatásban részesülő jogviszonyát a munkáltatói jogkör gyakorlója felmentéssel megszünteti.

XIII. FEJEZET

A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐ

99. § [A napi munkaidő és az általános munkarend, a munkaidőkeret]

(1) A heti munkaidő negyven óra (általános heti munkaidő), a teljes napi munkaidő nyolc óra (általános teljes napi munkaidő).

(2) A részben vagy egészben készenléti jellegű munkakörben (a továbbiakban: készenléti jellegű munkakör) az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, de heti negyvennyolc órát meg nem haladó heti munkaidő állapítható meg.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatott által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja.

(4) A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A munkaidő (4) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az erre eső napokat a foglalkoztatottra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.

(6) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.

(7) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű munkakörben a munkaidőt a heti munkaidőtartam figyelembevételével legfeljebb hathavi keretben is meg lehet határozni.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában folyamatos ügyeleti szolgálatnak minősül a váltószolgálat. A munkaidőt váltószolgálatot ellátó foglalkoztatottak esetében negyedéves keretben kell meghatározni.

(9) Készenléti jellegű munkakör az a munkakör, amelyben

a) a foglalkoztatott munkaköri feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a heti munkaidejének legalább egyharmadában fizikai vagy szellemi erőkifejtéssel járó, vagy fokozott figyelmet igénylő munkavégzés nélkül áll a NAV rendelkezésére, vagy

b) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel –

a foglalkoztatott számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár, és a foglalkoztatott állandó készenléti helyzetben, a munkavégzési helyén látja el a szolgálatát.

(10) A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.