(4) A személyi anyagot a jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni.
222. § [A közszolgálati ellenőrzés]
(1) A Kormány ellenőrzi – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter közreműködésével – a szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtását. Ennek keretében a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter javaslatára évente meghatározhatja a vizsgálati tárgyköröket (a továbbiakban: célvizsgálat). A célvizsgálatot a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter folytatja le, amelynek tapasztalatairól a Kormányt évente tájékoztatja.
(2) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jogosult – a cél- és témavizsgálatok keretében – a NAV-nál:
a) a munkáltatói intézkedést tartalmazó iratokba betekinteni,
b) jogszabálysértés vagy célszerűtlen intézkedés esetén intézkedést kezdeményezni a NAV vezetőjénél vagy – vita esetén – annak felettes szervénél,
c) fegyelmi vagy kártérítési eljárást kezdeményezni.
(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben a NAV vezetője köteles a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter megkeresését érdemben megvizsgálni, és saját intézkedéséről vagy annak mellőzése okáról a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert – a megkereséstől számított harminc napon belül – tájékoztatni.
223. § [Érdekképviselet]
(1) A foglalkoztatottak szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében e törvény szabályozza a szakszervezet és a NAV, illetve érdekképviseleti szervezeteik kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a foglalkoztatottak részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást.
(2) A foglalkoztatottaknak, illetve a NAV-nak joga, hogy – törvényben meghatározott feltételek szerint – gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe – kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően – belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak.
(3) Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.
(4) A foglalkoztatottak jogosultak a NAV-nál szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a NAV-nál szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja.
(5) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a NAV-nál képviselettel rendelkező helyi szakszervezetet illetik meg.
(6) A NAV, illetve a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult személyről, valamint a tisztségviselő személyéről.
224. § [Tájékoztatás, konzultáció]
(1) E fejezet alkalmazásában
a) tájékoztatás: a munkaügyi kapcsolatokkal, illetve a szolgálati jogviszonnyal összefüggő információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon,
b) konzultáció: a NAV és a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd, melyet a megállapodás érdekében, a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen a felek megfelelő képviselete, a közvetlen, személyes véleménycsere, valamint az érdemi tárgyalás.
(2) A NAV nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a közszolgálat érdekeit, illetve működését vagy a NAV jogos érdekeit, illetve működését veszélyeztetné.
(3) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a NAV jogos érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei, illetve működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.
(4) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a NAV jogos érdekeinek, illetve működésének, valamint a közszolgálat érdekeinek, illetve működésének veszélyeztetése, valamint a személyiségi jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
225. § [Hátrányos megkülönböztetés tilalma]
(1) A NAV nem követelheti, hogy a foglalkoztatott szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék.
(2) A foglalkoztatott alkalmazását nem lehet attól függővé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a NAV által megjelölt szakszervezetbe történő belépést.
(3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a foglalkoztatott szolgálati jogviszonyát megszüntetni vagy a foglalkoztatottat más módon megkülönböztetni.
(4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.
226. § [Szakszervezeti tagdíj levonása]
(1) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a NAV a foglalkoztatottak illetményéből a szakszervezeti tagdíjat az erre vonatkozó megállapodás esetén vonja le.
(2) A NAV szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.
227. § [Központi érdekegyeztetés]
A Kit.-ben szabályozott Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum és a Kjt.-ben szabályozott Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács a NAV foglalkoztatottainak érdekegyeztető fóruma is.
228. § [A munkahelyi foglalkoztatotti érdekegyeztetés]
(1) A munkahelyi szolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi foglalkoztatotti érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi foglalkoztatotti érdekegyeztetésben a NAV vezetője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.
(2) A NAV vezetője köteles kikérni a szakszervezet véleményét a foglalkoztatottak munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a NAV hatáskörébe utalt szabályozásról.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül a szakszervezet jogosult a foglalkoztatottak csoportját érintő munkáltatói intézkedéssel, illetve döntéssel vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a NAV-val közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.
(4) A szakszervezet tájékoztatást kérhet a NAV-tól a foglalkoztatottak szolgálati jogviszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban, így különösen tájékoztatást kérhet:
a) a (2) bekezdésben felsorolt tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében,
b) a szolgálati jogszabályok végrehajtásáról,
c) a helyi megállapodások betartásáról,
d) legalább félévente a részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról.
(5) A szakszervezet javaslatot tehet:
a) a NAV részére a foglalkoztatottakat érintő intézkedésekre,
b) a foglalkoztatottakat érintő helyi szabályozás egységes értelmezésére, valamint
c) a foglalkoztatottakat érintő helyi szabályozási tárgykörökre.
(6) A szakszervezet jogosult a foglalkoztatottakat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a szolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni.
(7) A NAV – a szakszervezettel egyeztetve – biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a NAV-nál közzétegye.
(8) A szakszervezet joga, hogy a foglalkoztatottakat a NAV-val vagy annak érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.
(9) A szakszervezet jogosult a tagját – meghatalmazás alapján – szolgálati viszonyát érintő ügyben, valamint gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.
229. § [A védelem joga]
(1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt foglalkoztatott tizenöt munkanapot elérő átrendeléséhez vagy vezényléséhez, a munkavégzési helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati jogviszonyának a NAV által felmentéssel történő megszüntetéséhez [kivéve a 70. § (2) bekezdésben meghatározott felmentést], valamint a kinevezési okirattól eltérő – a foglalkoztatott beleegyezését nem igénylő – ideiglenes foglalkoztatásra vonatkozó munkáltatói intézkedéshez.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a szakszervezet NAV szervenként legfeljebb egy foglalkoztatottat jogosult megjelölni.
(3) A szakszervezet akkor jogosult az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosult foglalkoztatott helyett másik foglalkoztatottat megjelölni, ha a foglalkoztatott szolgálati jogviszonya vagy tisztsége megszűnt.
(4) A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a NAV írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a NAV-val, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.
(5) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult (1) bekezdés szerinti szervről a védelemre jogosult tagjának megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a NAV-ot.
230. § [Munkaidő-kedvezmény, belépési jog]
(1) Feladata ellátása érdekében a NAV foglalkoztatottai közül legalább 10%-ának a tagságával rendelkező szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által a 229. § (2) bekezdése szerint megjelölt foglalkoztatottat a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Ezen túlmenően a konzultáció időtartamára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkaidő-kedvezmény nem vonható össze. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. Ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a foglalkoztatott önhibáján kívüli okból ennél később jut a tudomására, a tudomásszerzést követően köteles haladéktalanul bejelenteni a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. A NAV csak különösen indokolt esetben tagadhatja meg a munkaidő-kedvezmény igénybevételét.
(2) A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A munkaidő-kedvezményt pénzben megváltani nem lehet.
(3) A szakszervezet képviseletében eljáró, szolgálati jogviszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a NAV-nál szolgálati jogviszonyban álló tagja van, a NAV területére beléphet. A belépés és a munkahelyen való tartózkodás során a szakszervezet képviseletében eljáró köteles betartani a NAV működési rendjére vonatkozó szabályokat.
231. § [Az egyenruha]
(1) A pénzügyőr szolgálati feladatait az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően, a NAV-nál rendszeresített egyenruhában vagy polgári ruhában látja el.
(2) A rendszeresített egyenruházati termékeket, rendfokozati jelzéseket és azok viselésének rendjét a miniszter állapítja meg.
(3) Az egyenruha viselésére a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott, valamint az e törvényben meghatározott feltételekkel a szolgálati nyugdíjas jogosult.
232. § [Nyugdíj előtti rendelkezési állomány]
(1) A pénzügyőrt a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár előtt öt évvel kérelmére vagy – a NAV érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével – a munkáltatói jogkör gyakorlójának erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább harminc év tényleges szolgálati idővel rendelkezik, és ebből legalább húsz évet a miniszter által meghatározott munkakörben töltött.
(2) A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett pénzügyőr
a) csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot, váratlan támadás vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,
b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, olyan mértékű illetményre jogosult, amelynek összege a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna, vagy választása szerint a Knytv.-ben foglaltak szerint rögzített szolgálati nyugdíjnak megfelelő összeggel,
c) szolgálatba hívása időtartamára a ténylegesen betöltendő szolgálati beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult,
d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg,
e) ruházati utánpótlási ellátmányra és kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmányra, továbbá a 168. § (1) bekezdésében meghatározott juttatásra csak az a) pont alapján szolgálatba hívása időtartamára – időarányosan – jogosult.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkör gyakorlóját annak kérelmére a nyugdíj-megállapító szerv tájékoztatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.
(4) A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett illetményét a központi költségvetés a NAV-nak megtéríti.
233. § [Könnyített szolgálat]
(1) A pénzügyőrt a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt tíz évvel, ha legalább huszonöt év tényleges szolgálati idővel rendelkezik, és ebből legalább húsz évet a miniszter által meghatározott munkakörben töltött, kérelmére – valamely, a miniszter által meghatározott, könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkakörben – könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.
(2) Könnyített szolgálat ellátása esetén a munkavégzési idő heti harmincöt óra, túlszolgálat nem rendelhető el. A könnyített szolgálatban foglalkoztatott beleegyezése nélkül éjszakai munkavégzés nem rendelhető el.
(3) A könnyített szolgálatban foglalkoztatott pénzügyőr alapilletménye azon összegnek a 90%-a, amely a pénzügyőrt alapilletményként az általa betöltött munkakörben akkor illetné meg, ha a munkakört nem könnyített szolgálatban töltené be.
(4) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket a miniszter rendeletben határozza meg.
234. § [Természetbeni ellátás]
(1) A pénzügyőrt a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a NAV feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és – a jogszabályban meghatározott esetben – élelmezéssel.
(2) Az ellátási normákban meghatározott egyenruházati és felszerelési cikkek beszerzésére első alkalommal a szolgálati jogviszony létesítésekor alapfelszerelési, ezt követően pedig évenként ruházati utánpótlási ellátmány jár.
(3) A pénzügyőr évente 96 625 forint ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható.
(4) A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatott háromévente 96 625 forint ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható.
(5) A ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását egyenruházati termékről, vagy az egyenruházati termékhez kapcsolódó, a miniszteri rendeletben meghatározott termékekről, szolgáltatásokról szóló számlával kell igazolni. Az ellátmány a személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásként kiadott munkaruházatnak minősül. A ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának és felhasználásának rendjét a miniszter állapítja meg.
(6) A ruházati utánpótlási ellátmány terhére csak egyenruházati termékek (5) bekezdés szerint költségei fedezhetők.
(7) A pénzügyőr részére a miniszter – a (3) bekezdésben meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányon felül – évente kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni kiadásáról rendelkezhet. Az ellátmány a személyi jövedelemadó alkalmazásában az egyenruha természetbeni kiadásának minősül.
(8) A természetbeni ellátás és a foglalkoztatott egyéb, ruházati ellátással kapcsolatos vásárlásának biztosítása érdekében a NAV és a ruházatot biztosító szerv jogosult a foglalkoztatottnak az ellátás, vásárlás szempontjából szükséges adatait kezelni. A ruházati ellátással kapcsolatos adatokat a NAV és a ruházatot biztosító szerv a szolgálati jogviszony megszűnését követő öt évig kezeli.
235. § [Szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség minősítése]
(1) A pénzügyőr balesetének, a (2) bekezdés szerinti betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni. A betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének vizsgálatát a pénzügyőr is kezdeményezheti.
(2) A pénzügyőr haláláról, szolgálatképtelenséget okozó olyan balesetéről, amely munkavégzése során vagy azzal összefüggésben érte, továbbá olyan megbetegedéséről, amely előreláthatólag tartós szolgálatképtelenséggel jár, és vélelmezhetően a munkavégzéssel összefüggésben keletkezett vagy jelentősen súlyosbodott, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles gondoskodni.
(3) Jogszabályban meghatározott eljárás keretében a munkáltatói jogkör gyakorlója a balesetnek, illetve betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről indokolt határozatban dönt (a továbbiakban: minősítő határozat). A minősítő határozatot a pénzügyőr – halála esetén közeli hozzátartozója – részére meg kell küldeni.
(4) A minősítő határozat ellen a pénzügyőr a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat. A pénzügyőr halálának vagy nyilatkozat tételére képtelen egészségi állapottal járó balesetének, megbetegedésének a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében hozott határozat ellen a közeli hozzátartozó nyújthat be keresetet.
236. § [Társadalombiztosítási ellátások]
(1) A pénzügyőrnek és hozzátartozóinak társadalombiztosítási ellátására a Tny., a Tbj., továbbá a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A pénzügyőr az Ebtv.-ben foglaltak szerinti baleseti járadékra szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.
(3) Az Ebtv. szerinti ellátásra a pénzügyőr nem jogosult, ha ugyanazon jogi tény alapján e törvény szerinti ellátást vett igénybe.
237. § [Szolgálati nyugdíjasokra vonatkozó szabályok]
(1) A szolgálati nyugdíjas a nyugállományba helyezését követően is köteles a NAV-hoz, korábbi munkaköréhez és rendfokozatához méltó magatartást tanúsítani.
(2) A szolgálati nyugdíjas – a 238. §-ban meghatározott esetek kivételével – egyenruháját viselheti, az utolsó megállapított rendfokozatát „nyugállományú” jelzővel használhatja.
(3) A szolgálati nyugdíjas megtartja a NAV kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát vagy más bérlemény kiutalását kérheti.
(4) A szolgálati nyugdíjas rendfokozatban egy alkalommal előléptethető vagy kinevezhető, ha a NAV célja érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységével arra érdemesült.
(5) A (3) bekezdés szerinti lakásbérleti jog nem illeti meg a szolgálati nyugdíjast, ha a szolgálati viszonya a 66. § (1) bekezdés f) pontja, a 67. § b) vagy f) pontja, vagy a 70. § (2) bekezdés a) vagy f) pontja alapján szűnt meg.
238. § [Szolgálati nyugdíjasok egyenruha viselésének szabályai, egyenruha viselésétől és rendfokozat használatától való eltiltás]
(1) A szolgálati nyugdíjas egyenruhát a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen és egyéb politikai rendezvényen nem viselhet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alá nem eső, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a szolgálati nyugdíjas egyenruhát a NAV lakóhely szerint illetékes területi szerve vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet.
(3) Az egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától a szolgálati nyugdíjas eltiltható, ha annak viselésére méltatlanná válik. Az eltiltásról az utolsó munkavégzési hely szerinti munkáltatói jogkör gyakorló, tábornok esetében a miniszter rendelkezik.
(4) Az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan az,
a) akinek szolgálati jogviszonyát a 66. § (1) bekezdés f) pontja, a 67. § b) vagy f) pontja, vagy a 70. § (2) bekezdés a) vagy f) pontja alapján szüntették meg,
b) aki nyugállományba helyezését követően egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást tanúsít,
c) aki nyugállományba helyezését követően a rendvédelmi szerv megbecsülését és tekintélyét romboló tevékenységet folytat, továbbá
d) akit nyugállományba helyezését követően szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.
239. § [A munkavállalóra vonatkozó szabályok]
(1) A NAV – foglalkoztatási szabályzatban meghatározott – feladatainak ellátására munkaviszony is létesíthető.
(2) A NAV-nál munkaviszony keretében foglalkoztatottak létszáma nem haladhatja meg a NAV által foglalkoztatottak létszámának tíz százalékát.
(3) Munkaviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetve biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthető.
(4) Nem létesíthető a NAV-nál munkaviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény X. fejezet), igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(5) A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, amelynek megtételéig nem állítható munkába.
(6) A munkavállaló
a) munkaviszonyára a 11. §–12. §-t, a 18. § (6)–(8) bekezdését, a 19. §-t, a 163. §–164. §-t, a 168. §-t és a 218. §-t,
b) szabadságára a 111. § (1) és (4)–(5) bekezdését,
c) munkabérére és egyéb járandóságára a 154. §–160. §-t
alkalmazni kell.
(7) A munkavállaló esetében a pótszabadság mértéke évente:
a) 2–10 éves jogviszony esetén 2 munkanap,
b) 11–20 éves jogviszony esetén 3 munkanap,
c) 21–30 éves jogviszony esetén 4 munkanap,
d) 30 éves jogviszony felett 5 munkanap.
(8) A munkavállalóra a XIX. Fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy
a) foglalkoztatott alatt munkavállalót,
b) szolgálati jogviszony alatt munkaviszonyt,
c) illetmény alatt távolléti díjat kell érteni, továbbá
d) a munkavállaló kártérítési felelőssége körében a NAV vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütköző utasítás munkavállaló általi teljesítéséből keletkezett,
e) a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül akkor felel a munkavállaló, ha a leltárfelelősségi megállapodás alapján köteles a részére szabályszerűen átadott és átvett raktári leltárkészlet raktárkezelésére,
f) leltárhiány miatt való felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodást kötöttek a felek,
g) a kártérítés módosításának alapjául szolgáló munkabérváltozás mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni a NAV-nál a munkavállalók tekintetében ténylegesen megvalósult átlagos éves munkabérváltozás mértékét, amennyiben a károsult a sérelem bekövetkezésekor munkaviszonyban állt. A 214. § (1) bekezdése alkalmazásában az illetmény alatt a munkavállalók tekintetében az elmaradt jövedelmet kell érteni.
(9) A munkavállalóra az Mt.-nek a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó XIII. fejezetét és a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó XIV. fejezetét – a (10) bekezdés kivételével – nem kell alkalmazni.
(10) A munkavállalóval kötött leltárfelelősségi megállapodásra az Mt. 184. §-át – a csoportos leltárfelelősségi megállapodásra vonatkozó rendelkezések kivételével – alkalmazni kell.
(11) A foglalkoztató NAV szerv működésével összefüggő okból történő felmondás esetén a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletben jogosult, a végkielégítést pedig a felmondási idő utolsó napján kell kifizetni.
(12) A munkavállaló, ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmondási időből hátralévő időre távolléti díjra nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időtartam számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is figyelembe kell venni.
(13) A munkavállaló a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét.
(14) A munkavállaló, a munkavállaló munkáltatói jogkört gyakorló vezetője, valamint egy másik NAV szerv vezetője megállapodhat a munkavállaló NAV szervek közötti áthelyezésében. Az áthelyezés nem érinti a munkavállaló munkaviszonyát. A munkavállaló részére a ki nem adott szabadságot annál a szervnél kell kiadni, amelyhez az érintettet áthelyezték.
(15) A NAV-nál foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára az Mt. 71–76. §-a, 82–84. §-a, 158. § (1) és (3) bekezdése, valamint 159. §-a nem alkalmazható. Esetükben a 72. §-t, 154. §-t, és 216. §-t kell alkalmazni.
(16) A munkavállaló a határozat közlésétől számított 30 napon belül fordulhat keresettel a bírósághoz
a) a kártérítési ügyben hozott határozattal,
b) a kártérítési felelősséget megállapító határozattal vagy önálló határozattal elbírált méltányossági, illetve fizetési könnyítési kérelem tárgyában hozott döntéssel, illetve
c) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal
szemben.
(17) A (16) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetben a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.
(18) Az e törvény szerinti szabályzat és a foglalkoztatási szabályzat a munkavállalók esetében az Mt. 17. §-a szerinti munkáltatói szabályzatnak minősül.
(19) A foglalkoztató NAV szerv a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek teljesítése érdekében munkaügyi nyilvántartást vezet. A nyilvántartás adattartalma − a kizárólag a foglalkoztatottak esetében releváns adatok kivételével − megegyezik a foglalkoztatott 10. melléklet szerinti személyügyi alapnyilvántartásának adataival. A munkaügyi nyilvántartásra, valamint az abból történő adatszolgáltatásra a személyügyi alapnyilvántartásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a foglalkoztató NAV szerv a munkaügyi nyilvántartásban szereplő adatokat a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követő tizenöt évig kezeli.
240. § [A tisztjelölti jogviszony tartalma]
(1) A tisztjelölt tisztjelölti szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: tisztjelölti jogviszony) teljesít szolgálatot, amelyben őt és a NAV-ot a jogszabályban és az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A tisztjelölt elsődleges kötelezettsége a NAV-nál a pénzügyőri munkakörben történő feladatellátásra való felkészülés.
(2) A tisztjelöltre e törvénynek a pénzügyőrre vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(3) A tisztjelölti jogviszonyra nem alkalmazható a 47. §, 50. §–62. §, a 70. §–76. §, a 95. §–98. §, a 129. §–172. §, a 232. §–233. §, valamint a 234. §.
241. § [A tisztjelölti jogviszony létesítése]
(1) A rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személy az ösztöndíjszerződés megkötésével a NAV tisztjelölti állományába kerül. Személyügyi nyilvántartását, tisztjelölti jogviszonyával kapcsolatos ügyei intézését a NAV végzi. A munkáltatói jogkör gyakorlója a NAV vezetője. Rendészeti alapképzésben ösztöndíjszerződés megkötése nélkül hallgatói jogviszony nem létesíthető, és nem tartható fenn.
(2) A tisztjelölti jogviszony létesítésének további feltétele, hogy a tisztjelölttel szemben hallgatói jogviszonyt kizáró körülmény nem áll fenn. Nem köthető ösztöndíjszerződés azzal, akinek ösztöndíjas hallgatói jogviszonya vagy tisztjelölti jogviszonya kizárás fegyelmi büntetés jogerős kiszabásával, lemondással, tanulmányi kötelezettség önhibából történő elmulasztása miatt vagy méltatlanság jogerős megállapításával szűnt meg.
(3) Az ösztöndíjszerződést és annak módosítását írásba kell foglalni. A tisztjelölt az ösztöndíjszerződés megkötésével vállalja, hogy rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatja, és a NAV állományába vételét követően, legalább a rendészeti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban a NAV-nál szolgálatot teljesít. A munkáltatói jogkör gyakorlójának hozzájárulásával ezt a kötelezettségét rendvédelmi szervnél is teljesítheti. A NAV azt vállalja, hogy a tisztjelölt rendészeti tanulmányait támogatja, ezek befejezését követően a NAV pénzügyőri állományába veszi, és a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatja.
(4) A tisztjelölt a beiratkozást követő hat hónapig rendészeti alapfelkészítésen vesz részt. A tisztjelölt a rendészeti alapfelkészítés befejezésekor „Tisztjelölt” vizsgát, ezt követően a pénzügyőr számára előírt esküt tesz.
(5) Az ösztöndíjszerződésben a rendészeti alapfelkészítést tartalmazó hat hónap idejére próbaidőt kell kikötni. A próbaidő alatt a tisztjelölti jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. A próbaidő alatt meg kell szüntetni a tisztjelölti jogviszonyát annak, aki a rendészeti alapfelkészítést önhibájából nem teljesíti vagy a kifogástalan életvitel követelményeinek nem felel meg. A korábban folytatott rendészeti tanulmányok elismerésével megkötött ösztöndíjszerződésben – ha a tisztjelölt ismételt rendészeti alapfelkészítésére nem kerül sor – hat hónap próbaidőt kell kikötni.
242. § [A tisztjelölti jogviszony megszüntetése]
(1) A tisztjelölti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének minősül, ha a tisztjelölt kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati érdekre vagy a tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel engedélyezi a NAV állományába vételét.
(2) Ha az engedélyt a munkáltatói jogkört gyakorló megadja, vagy ha az érintett a tisztjelölti jogviszonyát nem kívánja fenntartani, a tisztjelölti jogviszony a neki felróható okból kerül megszüntetésre. A tisztjelölt tisztjelölti jogviszonyát egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetheti. Ha a tisztjelölt kérelmére a felek rövidebb határidőben nem állapodnak meg, a tisztjelölti jogviszony a jognyilatkozat közléstől számított harminc nap elteltével – a munkáltatói jogkört gyakorló külön intézkedése nélkül – megszűnik.
(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a tisztjelölti jogviszonyt egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetheti, ha a tisztjelölt határidőn belül önhibájából nem tesz eleget az ösztöndíjszerződésben előírt kötelezettségeinek, vagy ha nemzetbiztonsági szempontból a szolgálatra alkalmatlanná vált. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tisztjelölti jogviszony a jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik nap elteltével megszűnik.
(4) A tisztjelölti jogviszony e törvény erejénél fogva szűnik meg
a) a kizárás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésével,
b) a hallgatói jogviszony megszűnésének napján, kivéve, ha a hallgatói jogviszony a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján szűnik meg, vagy
c) a tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatba történő kinevezéssel.
(5) A tisztjelölti jogviszony megszűnésének napján – a munkáltatói jogkört gyakorló külön intézkedése nélkül – az ösztöndíjszerződés hatályát veszti. A tisztjelölti jogviszony megszűnésekor, megszüntetésekor a tisztjelölt köteles a NAV-nál elszámolni.
(6) Ha a tisztjelölti jogviszony neki felróható okból szűnik meg, a tisztjelölt a képzés költségeit a foglalkoztatási szabályzatban meghatározottaknak megfelelően köteles megtéríteni. A megtérítési kötelezettség a tisztjelölti szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes.
(7) A tisztjelölt hallgatói jogviszonyának szünetelése a tisztjelölti jogviszonyának fennállását nem érinti. A tisztjelölt a munkáltatói jogkört gyakorlótól kérheti, hogy a hallgatói jogviszonya szüneteltetésével egyidejűleg különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel a tisztjelölti jogviszony szünetelését engedélyezze.
(8) Szabadságra kizárólag a hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt szolgálati feladatokat ellátó tisztjelölt jogosult. A tisztjelöltet ezen időtartamra a 108. §–112. §-ban foglaltak alkalmazása helyett a heti szolgálatteljesítési idejének alapulvételével megállapított, évi öt heti szolgálatteljesítésnek megfelelő mértékű alapszabadság időarányos része illeti meg.
243. § [A tisztjelölti szolgálat]
(1) A tisztjelölt a NAV tisztjelölti állományában, az előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. Munkavégzési helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata (a továbbiakban: Rendvédelmi Tagozat). A tisztjelöltek szolgálati feladatait a Rendvédelmi Tagozat szolgálati szabályzata tartalmazza. A Rendvédelmi Tagozaton megalakított egységek a képzési szakok és szakirányok szerint kerülnek megalakításra, amelyek a NAV tartalékát is képezik. Kötelékben és különleges jogrendi helyzetekben történő alkalmazásuk és gyakoroltatásuk rendjét a NAV vezetője és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora által megkötött együttműködési megállapodás tartalmazza.
(2) A tisztjelölt esetében a szolgálati érintkezés során szóban „hallgató” megszólítást kell alkalmazni, amelyet írásban a „pénzügyőr” jelzővel kell kiegészíteni.
(3) A tisztjelölt szolgálatteljesítése során – a 241. § (4) bekezdésében meghatározott képzettségi szintet meghaladó – intézkedésre önállóan nem jogosult. Az alapképzést követően – az eskütétel után – szakmai gyakorlaton vagy elrendelt szolgálati tevékenység során szolgálati fegyvert, felszerelést a NAV által számára meghatározott szabályok szerint viselhet és a jogszabályok előírásainak megfelelően használhat.
(4) A tisztjelölt szolgálatteljesítése képzési időnek minősül, amelyet úgy kell megállapítani, hogy az a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését ne veszélyeztesse.
(5) A tisztjelölt kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szolgálati feladat ellátására vezényelhető, továbbá a Rendvédelmi Tagozat állományában rajparancsnoki vagy szakaszparancsnoki gyakorló feladatok ellátására jelölhető ki.
244. § [A tisztjelölt járandóságai]
(1) A tisztjelöltet az e törvényben a pénzügyőrt megillető járandóságok – a (2) bekezdésben megállapított korlátozások figyelembevételével – illetik meg.
(2) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a tisztjelölt havonta ösztöndíjra jogosult. Az ösztöndíj a 11. mellékletben meghatározottak szerint alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, a tanulmányi pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll.
(3) Az ösztöndíj összegét az egyes ösztöndíjelemekre megállapított szorzószámok és a 11. mellékletben meghatározott ösztöndíj alap szorzataként kell kiszámolni. Tört időszak esetén az alapösztöndíj, az alapösztöndíj-kiegészítés, a tanulmányi pótlék összegét időarányosan, az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével kell meghatározni. Az ösztöndíjra az illetményfolyósítás és a visszatartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az egyes ösztöndíjelemek megállapítása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kialakított rendben történik, amelyről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem illetékes szerve havonta tájékoztatja a NAV-ot. A tájékoztatás és adatszolgáltatás rendjét együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(5) Nem jogosult ösztöndíjra a tisztjelölt, ha a tisztjelölti jogviszonya szünetel, valamint ha jogellenesen távol van.
(6) A tisztjelölt foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak szerint kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, ezen túlmenően egyes költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult.
(7) A tisztjelölt pénzbeli járandóságait a NAV havonta egy összegben a tisztjelölt által megnevezett fizetési számlára átutalja.
245. § [A tisztjelölt fegyelmi és kártérítési felelősségére, a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési eljárásra vonatkozó eltérő szabályok]
(1) Ha a tisztjelölt a tisztjelölti jogviszonyából vagy a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelemsértést követ el. A tisztjelölttel szemben fegyelmi büntetésként a 187. § (4) bekezdés a) pontja, valamint az Nftv. 55. § (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti fegyelmi büntetés szabható ki azzal, hogy az Nftv. 55. § (2) bekezdés c) pontja szerint az ösztöndíj legfeljebb öt hónapra 10–50%-kal csökkenthető. A fegyelmi eljárás megindításának határidejére az Nftv. 55. § (4) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A tisztjelölt munkaköréből – tanulmányok folytatásától való eltiltás nélkül – legfeljebb a büntető-, a fegyelmi és a méltatlansági eljárás jogerős befejezéséig akkor függeszthető fel, ha a munkavégzési helytől távoltartása az általa elkövetett cselekmény súlya vagy jellege miatt indokolt.
(3) A tisztjelölt kártérítési felelőssége kiterjed a tisztjelölti jogviszonyából és a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kár megtérítésére is.
(4) A tisztjelölttel szembeni fegyelmi, kártérítési és méltatlansági eljárásban a tisztjelölt képviseletében a kari hallgatói önkormányzat is eljárhat.
(5) A fegyelmi, a kártérítési és a méltatlansági eljárásra az e § szerinti eltéréssel az e törvény és az ezen eljárásokra vonatkozó kormányrendelet szerinti szabályok az irányadók.
(6) A fegyelmi és a kártérítési eljárás jogszabályban nem szabályozott kérdéseiben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.
246. § [Felhatalmazás a Kormány részére]
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) belföldi kiküldetésen lévő foglalkoztatott többletköltségei fedezetére és a napidíjára vonatkozó részletes szabályokat;
b) a foglalkoztatott ideiglenes – három hónapot meg nem haladó – külföldi kiküldetésére vonatkozó részletes szabályokat;
c) a más szervhez kirendelésre, vezénylésre, a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez kirendelésre, vezénylésre, az ügyészi szervezethez kirendelésre, vezénylésre, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre kirendelésre, vezénylésre vonatkozó szabályokat, továbbá a kirendelt, vezényelt foglalkoztatásával, jogaival és kötelezettségeivel összefüggő rendelkezéseket;
d) a külföldre vezénylésre vonatkozó szabályokat, a külföldre vezényelt juttatásaira, többletjuttatásaira, költségtérítésére, ellátmányára vonatkozó rendelkezéseket, valamint a külföldre vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel e törvényben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátást, továbbá az összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálat céljából külföldre vezénylés feltételeit, rendjét és az érintettet megillető juttatásokat;
e) a kifogástalan életvitel ellenőrzése végrehajtásának szabályait;
f) a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tartalmát, típusát, ellátásának feltételrendszerét, a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység engedélyezésére és a célfeladattal kapcsolatos megállapodásra vonatkozó részletszabályokat;
g) az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programban, illetve a nemzetközi szervezeteknél foglalkoztatott szakértőként részt vevő foglalkoztatott szolgálati jogviszonyára, sajátos jogállására vonatkozó részletes szabályokat;
h) a nemzeti szakértőként az Európai Unió, valamint a nemzetközi szervezet intézményeiben alkalmazott foglalkoztatott jogviszonyára, sajátos jogállására vonatkozó részletes szabályokat;
i) a NAV-nak azt az országos illetékességű területi szervét, amelynek állományába tartozó foglalkoztatottak alapilletményét az 5–6. mellékletben meghatározott, a központi szervek tekintetében megállapított sávok alapul vételével kell megállapítani;
j) a lakástulajdon megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön igénybevételének támogatása esetén a kölcsön feltételeit és az igénybevételre vonatkozó rendelkezéseket;
k) a foglalkoztatott által felvett kölcsönhöz nyújtott, az állami készfizető kezességvállalásra vonatkozó részletes szabályokat;
l) a fegyelmi eljárás részletes eljárási, költségviselési, a fegyelmi büntetés végrehajtásának részletes szabályait, valamint a fegyelmi jogkör gyakorlójára vonatkozó szabályokat;
m) a méltatlansági eljárás részletes eljárási, költségviselési szabályait, és a méltatlansági jogkör gyakorlójára vonatkozó szabályokat;
n) a kártérítési eljárás részletes eljárási, költségviselési, a kártérítési eljáráshoz kapcsolódó méltányossági és fizetési könnyítési eljárások részletes eljárási szabályait és a kártérítési jogkör gyakorlójára vonatkozó szabályokat.
247. § [Felhatalmazás a miniszter részére]
Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
1. a NAV személyi állományának képzését szolgáló továbbképzési rendszer és a foglalkoztatottak továbbképzési kötelezettségének szabályait, azokat a végzettségeket, amelyek a 95. § (2) és (3) bekezdése szerinti képzési kötelezettség alól mentesítik a foglalkoztatottakat, valamint azon munkaköröket, amelyek tekintetében 95. § (2)–(3) bekezdése szerinti képzési kötelezettség nem áll fenn;
2. a szolgálati jogviszony tisztviselői státuszon történő létesítése pszichológiai alkalmassághoz kötésének szempontjait, a foglalkoztatottak tekintetében az egészségi, pszichológiai alkalmasság, emellett pénzügyőrök tekintetében a fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichológiai, fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervek, szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichológiai, fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel és a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait, valamint a NAV tisztjelöltjeinek egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgálatával kapcsolatos szabályokat;
3. azokat a munkaköröket, amelyeket az ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel kizárólag pénzügyőr tölthet be;
4. a foglalkoztatottak tekintetében a képesítésre vonatkozó részletes szabályokat;
5. azon vagyontárgyak, magáncélú elérhetőséget biztosító telekommunikációs eszközök körét, amelyekre vonatkozóan, valamint a készpénz és készpénzt helyettesítő eszköz esetében azt az értékhatárt, amelyet meghaladóan a foglalkoztatott korlátozható abban, hogy azokat a szolgálati feladatok ellátása, illetve munkavégzés során magánál tartsa, valamint a korlátozás feltételeit, továbbá a magáncélú elérhetőséget biztosító telekommunikációs eszközök szolgálatellátás, illetve munkavégzés során történő használatának korlátozására vonatkozó szabályokat;
6. a pénzügyőri státuszú foglalkoztatottat megillető ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, az egyenruházati utánpótlási ellátmány kötelező felhasználásának mértékét, a ruházati ellátásban közreműködők és az ellátásra jogosultak feladatait, felelősségét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra jogosultság megszűnésével összefüggő elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit, a tervezett viselési (használati) időt és annak módosítását, az egyenruha, a rendfokozati jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében;
7. azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében a munkakörhöz vagy egyes munkaköri feladatokhoz kapcsolódóan védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a kötelező védőoltás elrendelésének, az igénybevétel elhalasztásának, védőoltásra kötelezéssel kapcsolatban benyújtott kifogás elbírálásának, és a kötelező védőoltás alóli mentesítésnek a részletes szabályait;
8. a pénzügyőrök tekintetében az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait, továbbá a szolgálatképtelenség igazolására vonatkozó szabályokat;
9. a NAV által biztosított egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevők körét;
10. a szolgálati igazolvány adattartalmát, a szolgálati igazolvány rendszeresítésével, érvényességével és a szolgálati igazolvánnyal történő ellátás rendjével összefüggő szabályokat, a szolgálati igazolványnak a fegyverviselési, valamint intézkedési jogosultság igazolására vonatkozó szabályait, továbbá a szolgálati jelvény rendszeresítésével és a szolgálati jelvénnyel történő ellátás rendjével összefüggő szabályokat;
11. a munkaképes állapot megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok körét és a vizsgálat végrehajtásának szabályait;
12. azokat a munkaköröket, amelyek esetén technikai ellenőrzésnek van helye, a technikai ellenőrzés alkalmazásának feltételeit, az alkalmazható eszközök körét és a technikai ellenőrzés alkalmazására vonatkozó eljárási szabályokat;
13. azokat a munkaköröket, amelyek a nyugdíj előtti rendelkezési állományra, valamint a könnyített szolgálatra való jogosultság szempontjából figyelembe vehetők, továbbá a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket;
14. a munkaköri pótlékra jogosító munkaköröket, valamint a meghatározott munkakörökhöz kapcsolódó munkaköri pótlék mértékét;
15. az egészségkárosodási ellátás megállapításával kapcsolatos részletes eljárási szabályokat, az egészségkárosodási ellátás számításának és folyósításának szabályait, továbbá az egészségkárosodási ellátásra jogosultakkal betölthető munkakörök meghatározásának rendjét.
248. § [Hatálybalépés]
Ez a törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.
249. § [Átmeneti rendelkezések a jogviszony átalakulásához]
(1) 2021. január 1-jével
a) a NAV-nál 2020. december 31-én foglalkoztatott kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az e törvény szerinti, tisztviselői státuszú szolgálati jogviszonnyá,
b) a NAV-nál 2020. december 31-én foglalkoztatott pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonya az e törvény szerinti, pénzügyőri státuszú szolgálati jogviszonnyá,
c) a NAV-nál 2020. december 31-én foglalkoztatott kormányzati ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonya
ca) ha a kinevezés általános feltételeinek megfelel – ide nem értve a 31. § (1) bekezdés e) pontja szerinti feltételt –, az e törvény szerinti tisztviselői státuszú szolgálati jogviszonnyá,
cb) ha a kinevezés általános feltételeinek – ide nem értve a 31. § (1) bekezdés e) pontja szerinti feltételt – nem felel meg, munkaviszonnyá,
d) 2020. december 31-én a NAV tisztjelölti állományába tartozó tisztjelölt tisztjelölti szolgálati jogviszonya az e törvény szerinti tisztjelölti szolgálati jogviszonnyá
alakul át.
(2) Az érintettet 2021. január 20-ig a jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulásáról tájékoztatni kell, részére az e törvény szerinti kinevezési okmányt ki kell állítani, besorolását és illetményét a 250. §–251. § alapján meg kell állapítani.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti esetben a foglalkoztató NAV szervnek 2021. január 20-ig intézkedni kell a munkaszerződés megkötéséről.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az érintett jogviszonya nem alakul át az e törvény szerinti jogviszonnyá, ha 2021. január 1. előtt kötött megállapodás, illetve valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozata alapján e törvény hatálybalépését követően szűnik meg a jogviszony.
(5) Az érintett jogviszonyának az (1) bekezdés szerinti átalakulása esetén a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni.
(6) E törvény hatálybalépése nem szakítja meg a 2020. december 31-én fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.
250. § [Átmeneti rendelkezés a besorolás megállapításához]
(1) A NAV vezetője legkésőbb 2021. január 5-ig megállapítja az egyes NAV szervek 2021. január 1-jétől hatályos állománytáblázatát.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2021. január 20-ig – az (1) bekezdés szerint meghatározott állománytáblázat keretei között – az ellátott feladatok jellege alapján megállapítja a foglalkoztatott 2021. január 1-jétől hatályos munkakörét, a munkakör besorolási osztályát és besorolási kategóriáját, továbbá a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott rendfokozatát.
(3) A (2) bekezdés alapján megállapított munkakör betöltésére a foglalkoztatottat képesítettnek kell tekinteni.
(4) A foglalkoztatott 2021. január 1-jétől érvényes munkaköri leírását 2021. január 31-ig kell elkészíteni és a foglalkoztatottal közölni.
(5) Ha a pénzügyőri státuszú foglalkoztatottnak a (2) bekezdés szerinti besorolásakor a rendfokozata alacsonyabb lenne a 2020. december 31-én viselt rendfokozatánál, akkor rendfokozata nem változik, továbbra is a korábbi rendfokozatának viselésére jogosult. A pénzügyőri státuszú foglalkoztatott rendfokozata mindaddig nem változik, amíg a besorolás szerinti rendfokozata meg nem egyezik a viselt rendfokozatával.
251. § [Átmeneti rendelkezés az illetmény megállapításához]
(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2021. január 20-ig 2021. január 1-jei hatállyal megállapítja:
a) a fizetési fokozat szempontjából a 133. § szerint figyelembe vehető időt és ennek figyelembevételével az érintett fizetési fokozatát,
b) a fizetési fokozatban soron történő előrelépés lehetséges legkorábbi időpontját azzal, hogy a fizetési fokozatban előrelépés csak az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén lehetséges,
c) az alapilletményt a (2) bekezdésben meghatározottak szerint,
d) az alapilletmény sávon belüli beállási szintjét,
e) az időpótlék szempontjából a 146. § szerint figyelembe vehető időt,
f) a korábbi rendszeres díjazás összegét, valamint az alapilletmény megállapítás alapjául szolgáló összeget,
g) a (3) bekezdés szerinti korrekciós díj összegét, ha annak megállapítására sor kerül.
(2) A foglalkoztatott alapilletménye
a) a foglalkoztatott besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó sáv alsó határa szerinti összeg, ha az alapilletmény megállapítás alapjául szolgáló összeg nem éri el a foglalkoztatott besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó sáv alsó határa szerinti összeget,
b) a foglalkoztatott besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó sáv alsó és felső határa közötti azon összeg, amely az alapilletmény megállapítás alapjául szolgáló összeggel megegyezik,
c) a foglalkoztatott besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó sáv felső határa szerinti összeg, ha az alapilletmény megállapítás alapjául szolgáló összeg meghaladja a foglalkoztatott besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó sáv felső határa szerinti összeget.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a foglalkoztatott részére korrekciós díj kerül megállapításra és folyósításra, amelynek összege az alapilletmény megállapítás alapjául szolgáló összeg és a (2) bekezdés c) pontja alapján megállapított alapilletmény különbözete.
(4) A foglalkoztatott részére megállapított korrekciós díj összegét megfelelően csökkenteni kell – az illetmény (1)–(3) bekezdés szerinti megállapítását követően bekövetkező –
a) munkaköri pótlékra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megváltozása,
b) magasabb besorolású munkakörbe helyezés,
c) 165. § szerinti címadományozás,
d) magasabb mértékű munkaköri pótlékra jogosító munkakörbe helyezés,
e) fizetési fokozatban történő előresorolás, valamint
f) magasabb mértékű időpótlékra való jogosultság megszerzése
esetén.
(5) Ha a foglalkoztatott részére 2021. január 1-jével megállapított korrekciós díj a (4) bekezdés b)–d) pontja alapján csökkentésre került, és az erre okot adó munkáltatói intézkedést követően alacsonyabb besorolású munkakörbe, vagy alacsonyabb mértékű munkaköri pótlékra jogosító munkakörbe kerül kinevezésre, illetve a 165. § alapján adományozott címe visszavonásra kerül, a foglalkoztatottat az általános szabályok szerint kell besorolni és az illetményét megállapítani azzal, hogy ha az így megállapított – illetményeltérítés nélküli – illetménye alacsonyabb, mint a korábbi rendszeres díjazás, részére olyan összegű korrekciós díjat kell megállapítani, hogy az így megállapított korrekciós díj, az illetményeltérítés nélküli alapilletmény, a munkaköri pótlék és az időpótlék együttes összege elérje a korábbi rendszeres díjazás összegét, azzal, hogy a korrekciós díj ebben az esetben sem haladhatja meg a 2020. december 31-én megállapított korrekciós díj összegét.
(6) Ha a személyi illetménnyel rendelkező foglalkoztatott részére a (3) bekezdés alapján korrekciós díjat kellene megállapítani, részére személyi illetményként 2021. január 1-jével a személyi illetmény 2020. december 31-én hatályos összegét kell megállapítani.
(7) A foglalkoztatott az (1)–(3) bekezdés alapján megállapított illetményre 2021. január 1-jétől jogosult.
(8) A foglalkoztatott (1)–(3) bekezdés alapján megállapított illetménye nem lehet kevesebb, mint a korábbi rendszeres díjazása, kivéve, ha a foglalkoztatott 2021. január 1-jével vezetői munkakörből alacsonyabb besorolású munkakörbe kerül. Ez utóbbi esetben a foglalkoztatott illetményét e § alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a munkakör módosítására 2020. december 31-én került volna sor.
(9) Ha a kormányzati ügykezelő jogviszonya a 249. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja alapján munkaviszonnyá alakul át, az érintett személyi alapbére nem lehet alacsonyabb az átalakulás időpontjában érvényes illetmény összegénél.
252. § [Értelmező rendelkezések az illetmény megállapításához]
A 251. § és a 253. § alkalmazásában:
a) korábbi rendszeres díjazás: a foglalkoztatott részére 2020. december 31-én megállapított alapilletmény, időpótlék, közszolgálati pótlék idegennyelv-tudási pótlék, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 2020. december 31-én hatályos 99/D. § (5) bekezdése alapján megállapított és nyilvántartott korrekciós díj, a garantált bérminimumra történő kiegészítés együttes összege, személyi illetménnyel rendelkező foglalkoztatott esetében a személyi illetmény 2020. december 31-én hatályos összege,
b) munkaköri pótlék különbözet: a foglalkoztatott részére 2020. december 31-én megállapított közszolgálati pótlék és az érintett munkaköre alapján 2021. január 1-jével megállapított munkaköri pótlék különbözete,
c) alapilletmény megállapítás alapjául szolgáló összeg: a foglalkoztatott részére 2020. december 31-én megállapított alapilletmény, idegennyelv-tudási pótlék, a NAV tv. 2020. december 31-én hatályos 99/D. § (5) bekezdés alapján megállapított és nyilvántartott korrekciós díj, a munkaköri pótlék különbözet, valamint a minimum illetményemelkedés együttes összege,
d) minimum illetményemelkedés: a korábbi rendszeres díjazás tíz százalékának megfelelő összeg.
253. § [A jogviszony átalakulásához kapcsolódó jogorvoslat, jogkövetkezmények]
(1) A 249. §–251. § szerinti munkáltatói intézkedés nem minősül a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosításának, illetve átszervezésnek.
(2) Ha a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott részére a 250. § (1) és (2) bekezdése alapján tisztviselői munkakör kerül megállapításra, a 249. § (2) bekezdés szerinti okirat közlését követő öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére részére a foglalkoztató NAV szervnél pénzügyőri munkakört kell felajánlani. Ha nincs felajánlható pénzügyőri munkakör, vagy azt az érintett méltányolható indokból nem fogadja el, úgy a felajánlható munkakörről való munkáltatói tájékoztatást követő öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére fel kell menteni azzal, hogy a felmentési időt, továbbá a felmentési időre járó távolléti díj, valamint a végkielégítés összegét a korábbi rendszeres díjazás alapulvételével, a 2020. december 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani. A hivatásos szolgálati jogviszonyról való lemondásnak kell tekinteni, ha az érintett a felajánlott munkakört nem méltányolható indokból nem fogadja el.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában méltányolható oknak kell tekinteni különösen, ha
a) a felajánlott munkakörben az érintett besorolása alapján elérhető illetmény összege kevesebb a korábbi munkakörében besorolás alapján elérhető illetmény összegénél,
b) a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest rövidebb vagy hosszabb heti kötelező munkaidővel együttjáró munkakört ajánlanak fel,
c) a korábbi határozatlan idejű alkalmazás helyett határozott idejűt ajánlanak fel,
d) az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a két órát meghaladja.
(4) Ha a kormányzati ügykezelő foglalkoztatott jogviszonya a 249. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja alapján munkaviszonnyá alakulna át, a 249. § (3) bekezdése szerinti okirat közlését követő öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére fel kell menteni azzal, hogy a felmentési időre járó távolléti díj, valamint a végkielégítés összegét a korábbi rendszeres díjazás alapulvételével a 2020. december 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani.
254. § [Átmeneti rendelkezés az illetményeltérés 2021. évi megállapításához]
A 148. § szerinti illetményeltérítésre első alkalommal a 2021. július 15-ig elvégzett, a foglalkoztatott 2021. első félévi teljesítményét értékelő teljesítményértékelés alapján van lehetőség 2021. július 1. és 2021. december 31. közötti időszak vonatkozásában.
255. § [Alapilletmények 2021. évi felülvizsgálata]
A munkáltatói jogkör gyakorlója felülvizsgálja az azonos munkakörben azonos tevékenységet végzők illetményét a 145. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok alapján. A felülvizsgálat eredményeként a munkáltatói jogkör gyakorlója 2021. június 30-ig dönthet az alapilletmény megemeléséről 2021. január 1-jére visszamenőleges hatállyal.
256. § [Átmeneti rendelkezés a fegyelmi felelősséghez]
(1) A 2020. december 31-én folyamatban lévő fegyelmi eljárást az eljárás megindulásakor hatályos szabályok szerint kell lefolytatni azzal, hogy kizárólag az e törvény szerinti fegyelmi büntetés szabható ki. A 2021. január 1-jét megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt e törvény hatálybalépését követően megindult fegyelmi eljárás során e törvénynek a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2) A 2021. január 1-jén még hatályos fegyelmi büntetés hatálya a fegyelmi büntetés kiszabásakor irányadó rendelkezés szerinti időtartamig tart.
(3) Ha a foglalkoztatott 2021. január 1-jén a 2021. január 1-jét megelőzően kiszabott, a NAV tv. 2020. december 31-én hatályos 33/G. § (3) bekezdés d) pontja szerinti visszavetés egy fizetési fokozattal egy évtől két évig terjedő időre fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, a 251. § (1)–(3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy 2021. január 20-ig egyidejűleg meg kell állapítani a foglalkoztatott
a) 2021. január 1-jétől a fegyelmi büntetés még hátralévő hatályának időtartamára hatályos illetményét a visszavetett fizetési fokozat alapulvételével, továbbá,
b) a fegyelmi büntetés hatályát követően hatályos illetményét a 250. § szerinti besorolásának megfelelő fizetési fokozat alapulvételével,
azzal, hogy a foglalkoztatottat a fegyelmi büntetés még hátralévő hatályának időtartamára az a) pont szerinti illetmény illeti meg.
(4) A 2021. január 1-jét megelőzően kiszabott, de 2020. december 31-e után jogerőssé váló (3) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés esetében 2021. január 1-jétől a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedéséig a 251. § alkalmazásával megállapított illetmény jár az érintettnek, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedését követően pedig a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
(5) Ha a foglalkoztatott 2021. január 1-jén a 2021. január 1-jét megelőzően kiszabott, a NAV tv. 2020. december 31-én hatályos 33/G. § (3) bekezdés h) pontja szerinti, eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés egy évtől két évig terjedő időre fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, a foglalkoztatottat a 250. §-nak megfelelően, a betöltött munkakör alapján kell besorolni azzal, hogy az érintett a fegyelmi büntetés kiszabásakor irányadó rendelkezés szerinti időtartamig a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
(6) A 2021. január 1-jét megelőzően kiszabott, 2021. január 1-jén még végre nem hajtott, jogerős
a) a személyi illetmény visszavonása fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés végrehajtásával egyidejűleg – ha arra még nem került sor – a 251. § alkalmazásával meg kell állapítani az érintettnek 2021. január 1-jével járó illetményét, azzal, hogy esetében a 252. § a) pontja szerinti korábbi rendszeres díjazás alatt az érintett 2020. december 31-i besorolás szerinti illetményét kell érteni,
b) címtől való megfosztás fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés végrehajtásával egyidejűleg – ha arra még nem került sor – a 251. § alkalmazásával – az adott címre tekintet nélkül – kell megállapítani az érintettnek 2021. január 1-jétől járó illetményét.
(7) A 2021. január 1-jét megelőzően kiszabott, de 2021. január 1-je után jogerőssé váló (6) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedéséig – a (6) bekezdés a) pontja megfelelő alkalmazása mellett – a személyi illetményt vissza kell vonni.
(8) A 2021. január 1-jét megelőzően kiszabott, de 2021. január 1-je után jogerőssé váló (6) bekezdés b) pontja szerinti fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedéséig a 251. § alkalmazásával – az adott címre is figyelemmel – megállapított illetmény jár az érintettnek, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedését követően pedig a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
257. § [Átmeneti rendelkezés a jogviszony tartalmához]
(1) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, a szolgálati jogviszony létesítésére, módosítására irányuló ügyekben e törvény szabályait kell alkalmazni.
(2) A kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő megszüntetése esetén a 2020. december 31-ig hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(3) A 2020. december 31-én folyamatban lévő méltatlansági, illetve kártérítési eljárást az eljárás megindulásakor hatályos szabályok szerint kell lefolytatni.
(4) A jogviszony létesítésekor kikötött és 2020. december 31-én folyamatban lévő próbaidő időtartamát a jogviszony átalakulása nem érinti.
(5) Akinek a szolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésének napján fennáll, a 34. § (4) bekezdése szempontjából érvényes nyilatkozatnak kell tekinteni a Hszt. 42. § (3) bekezdésének megfelelően az e törvény hatálybalépését megelőzően megtett nyilatkozatokat.
(6) A 95. § (2)–(4) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően létesített jogviszonyok tekintetében kell alkalmazni.
(7) A 2020. december 31-én fennálló közigazgatási alapvizsga kötelezettséget a NAV tv. és a Kttv. 2020. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően kell, a 2020. december 31-én fennálló közigazgatási szakvizsga kötelezettséget a Kttv. 2020. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően lehet teljesíteni. Ha az érintett a 2020. december 31-én fennálló közigazgatási alapvizsga kötelezettséget a NAV tv. és a Kttv. 2020. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelően az előírt határidőben nem teljesíti, szolgálati jogviszonya megszűnik.
(8) E törvény hatálybalépése nem érinti az érintettet a NAV tv. 2020. december 31-én hatályos 17/A. § (1) bekezdése alapján terhelő képzési kötelezettségét. Ha az érintett a képzési kötelezettségét a munkáltatói jogkör gyakorlója kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, szolgálati jogviszonya megszűnik.
(9) A 140. § (2) bekezdését az e törvény hatálybalépését követő vezetői kinevezések tekintetében kell alkalmazni.
(10) Ha a vezetői munkakört betöltő foglalkoztatott 2020. december 31-ig nem tett eleget a NAV tv. 2020. december 31-én hatályos 19/A. § (2) bekezdésében, illetve 19/B. § (2) bekezdésében előírt képzési kötelezettségének, úgy e törvény hatálybalépését követő egy éven belül köteles a 140. § (2) bekezdése szerinti képzésben részt venni. Ha ezen képzési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a 140. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményt alkalmazni kell.
(11) E törvény hatálybalépése a 2020. december 31-én hatályban lévő határozott idejű áthelyezésre, illetve kirendelésre vonatkozó háromoldalú megállapodásokat nem érinti. A határozott idejű áthelyezés, illetve a kirendelés megszűnésekor az érintett a felek megállapodása szerinti szervnél kerül továbbfoglalkoztatásra.
(12) A legkésőbb 2020. december 31-én elrendelt kiküldetésre a NAV tv. 2020. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.
(13) A legkésőbb 2020. december 31-én elrendelt kormányzati érdekből történő kirendelésre a Kttv. 2020. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.
(14) A 2020. december 31-én fennálló, a Kttv. 54/C. §-a szerinti tartós külszolgálat e törvény hatálybalépésének napján a 61. § szerinti tartós külszolgálattá alakul át.
(15) A 2020. december 31-én fennálló, a NAV tv. 2020. december 31-én hatályos 17/D. §-a szerinti vezénylés e törvény hatálybalépésének napjától az 52. § szerinti átrendelésnek minősül.
(16) Pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatott esetében a 2020. december 31-én fennálló,
a) a Hszt. 37. alcíme szerinti vezénylés az 54. §–56. § szerinti vezényléssé,
b) a Hszt. 38. alcíme szerinti vezénylés az 57. § szerinti vezényléssé,
c) a Hszt. 39. alcíme szerinti vezénylés az 58. § szerinti vezényléssé,
d) a Hszt. 40. alcíme szerinti vezénylés a 59. § szerinti vezényléssé,
e) a Hszt. 41. alcíme szerinti vezénylés a 60. § szerinti vezényléssé
alakul át e törvény hatálybalépésének napján.
(17) Tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatott esetében a 2020. december 31-én fennálló,
a) a Hszt. 37. alcíme szerinti vezénylés az 54. §–56. § szerinti kirendeléssé,
b) a Hszt. 38. alcíme szerinti vezénylés az 57. § szerinti kirendeléssé,
c) a Hszt. 39. alcíme szerinti vezénylés az 58. § szerinti kirendeléssé,
d) a Hszt. 40. alcíme szerinti vezénylés a 59. § szerinti kirendeléssé
alakul át e törvény hatálybalépésének napján.
(18) A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatott 2020. december 31-én fennálló, a Hszt. 41. alcíme szerinti vezénylése a 60. § szerinti vezényléssé alakul át e törvény hatálybalépésének napján azzal, hogy a 60. § alkalmazásában a pénzügyőr alatt a tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatottat kell érteni.
(19) A 2020. december 31-én fennálló, a Kttv. 57. §-a, illetve a Hszt. 70. §-a szerinti szakértői részvétel, illetve nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás e törvény hatálybalépésének napján a 62. § szerinti szakértői részvétellé, illetve nemzeti szakértőként történő foglalkoztatássá alakul át.
(20) E törvény hatálybalépésére tekintettel a 2020. december 31-ig a NAV tv. 2020. december 31-én hatályos 33/B. §–33/F. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályok szerint engedélyezett vagy bejelentett tevékenységek ismételt engedélyezése, bejelentése nem szükséges.
(21) A 2020. december 31-én fennálló tanulmányi szerződést és munkáltatói kölcsön szerződést e törvény hatálybalépése nem érinti.
(22) A 2020. december 31-én folyamatban lévő, a Hszt. 50/A. alcíme szerinti rendvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítására irányuló eljárást a 2020. december 31-én hatályos rendelkezések alapján kell lefolytatni.
(23) E törvény hatálybalépése nem érinti a 2020. december 31-ig megállapított, a Hszt. 50/A. alcíme szerinti rendvédelmi egészségkárosodási ellátást, azzal, hogy a 180. §–181. §-t, a 182. § (2) és (4)–(7) bekezdését, valamint a 183. §–185. §-t a 2020. december 31-ig megállapított ellátások tekintetében is alkalmazni kell.
(24) E törvény hatálybalépése nem érinti a Hszt. 78. §-a alapján 2020. december 31-ig történt nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezést.
(25) A 232. §-tól eltérően azt a pénzügyőr státuszú foglalkoztatottat, aki 2020. december 31-én legalább huszonöt év szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár előtt öt évvel kérelmére vagy – a NAV érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével – a munkáltatói jogkör gyakorlójának erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés időpontjában legalább harminc év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.
(26) Az egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapota miatt 2020. december 31-én rendelkezési állományba tartozó pénzügyőri státuszú foglalkoztatottra a rendelkezési állomány 2020. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.
(27) E törvény hatálybalépése előtt a NAV állományából a Hszt. 125. alcíme szerinti különleges foglalkoztatási állományba helyezett személy jogviszonyára, juttatásaira a Hszt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(28) E törvény hatálybalépése nem érinti a 2020. december 31-ig a NAV tv. alapján adományozott szakmai tanácsadói címet és szakmai főtanácsadói címet, arra az e törvény alapján adományozható szakmai tanácsadói címre, illetve szakmai főtanácsadói címre irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(29) E törvény hatálybalépése nem érinti a tisztviselő részére 2012. január 1-je előtt adományozott szakmai, illetve közigazgatási tanácsadói, főtanácsadói címet, arra az e törvény alapján adományozható szakmai tanácsadói címre, illetve szakmai főtanácsadói címre irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(30) Az 1996. évi XLIII. törvény 118. § (2) bekezdése alapján a foglalkoztatott részére 2012. január 1-jét megelőzően adományozott tanácsosi, főtanácsosi cím viselésére a foglalkoztatott e törvény hatálybalépését követően is jogosult, azzal, hogy a tanácsosi címre az e törvény alapján adományozható szakmai tanácsadói címre, a főtanácsosi címre az e törvény alapján adományozható szakmai főtanácsadói címre irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(31) Akinek hivatásos szolgálati jogviszonya a NAV-nál 2020. december 31-én fennáll, és a rá irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év van hátra, szolgálati jogviszonyát a 70. § (1) bekezdése alapján felmentéssel csak beleegyezésével lehet megszüntetni.
(32) Akinek a jogviszonya a 249. § (1) bekezdés a) és b) pontja, vagy c) pont ca) alpontja alapján alakul át, és 2020. december 31-én a Magyar Kormánytisztviselői Kar vagy a Magyar Rendvédelmi Kar tagja volt, annak a tagsági viszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(33) A 2020. december 31-én induló vagy folyamatban lévő etikai eljárásokat tisztviselői státuszú foglalkoztatottak esetén a Kttv. és a Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexének, illetve pénzügyőr státuszú foglalkoztatottak esetén a Hszt. és a Magyar Rendvédelmi Kar Hivatásetikai Kódexének 2020. december 31-én hatályos szabályai alapján kell lefolytatni. A 2020. december 31-én hatályban lévő etikai büntetéseket e törvény hatálybalépése nem érinti.
(34) A Hszt. szerinti központi személyügyi nyilvántartást 2021. június 30-ig egyesíteni kell a személyügyi alapnyilvántartással az érintettet foglalkoztató NAV szervnél.
(35) A személyügyi alapnyilvántartás és a foglalkoztatott személyi anyaga a közigazgatási alap- és szakvizsga adatait, valamint a minősítésre vonatkozó adatokat a 2020. december 31-én hatályos rendelkezések alapján, az ott meghatározott határidőig tartalmazza.
(36) A 2020. december 31-én folyamatban lévő, a Hszt. 109. alcíme szerinti szolgálati panasz elbírálására irányuló eljárást a 2020. december 31-én hatályos rendelkezések alapján kell lefolytatni. Ha a szolgálati panasz elutasításra kerül, a perindításra a 2020. december 31-én hatályos rendelkezések az irányadók.
(37) A 2020. december 31-én folyamatban lévő kifogástalan életvitel-ellenőrzéseket az eljárás megindulásakor hatályos szabályok szerint kell lefolytatni.
(38) A 36. § (3) bekezdését, valamint a 37. § (4) bekezdését a 2021. január 1-jét követően elrendelt soron kívüli alkalmassági vizsgálatra kötelezés tekintetében kell alkalmazni.
(39) A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatott 2021. január 1-je előtt megkezdett egészségügyi szabadsága – ha az arra okot adó körülmény addig nem szűnik meg – 2021. január 21-én megszűnik.
(40) A foglalkoztatott a NAV tv. 2016. június 30-án hatályos 32/K. § (2)–(3) bekezdése alapján megállapított pótszabadsága nem csökkenthető, arra mindaddig jogosult, amíg a 110. § (2) és (3) bekezdése alapján hosszabb tartamú pótszabadságra nem szerez jogosultságot.
(41) E törvény hatálybalépése nem érinti a NAV által 2020. december 31-ig kibocsátott szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény érvényességét. A 2021. január 1-jétől tisztviselői munkakört betöltő foglalkoztatott részére 2020. december 31-ig kiadott szolgálati jelvényt 2021. február 28-ig be kell vonni, vagy az érintett kérésére érvényteleníteni kell.
(42) E törvény hatálybalépése nem érinti a szolgálati idő 1996. évi XLIII. törvény 341/D. §-a alapján történő megállapítását.
(43) A végkielégítésre és a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati jogviszonyban töltött időt az e törvény hatálybalépése előtti időszak vonatkozásában a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott esetében a Hszt. 2020. december 31-én hatályos 280. § (1) bekezdése szerinti szolgálati idejének figyelembe vételével kell megállapítani.
258. § [Átmeneti rendelkezések az elektronikus ügyintézéshez]
(1) A NAV-val 2020. december 31-én munkaviszonyban álló munkavállaló köteles 19. § (9) bekezdése szerinti szolgáltatással 2021. február 1. napjától rendelkezni.
(2) A 18. §–19. §-ban meghatározott elektronikus dokumentumokra vonatkozó szabályokat olyan okiratok vonatkozásában, amelyek érvényességéhez a foglalkoztatott jognyilatkozata szükséges, 2021. április 1. napjától kell alkalmazni.
(3) A 18. §–19. §-ban foglaltaktól eltérően a 249. §–251. § alapján meghozott munkáltatói intézkedéseket papíralapon kell kiadmányozni és közölni.
259. § [Átmeneti rendelkezés a jubileumi jutalom megállapításához]
A 154. § (10) bekezdésétől eltérően, ha az érintett 2021. január 1–31. között szerzi meg a jubileumi jutalomra való jogosultságot, a NAV-nak annak kifizetése iránt 2021. február 5-ig kell intézkednie.
260. § [Az Európai Unió jogának való megfelelés]
E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;
b) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló, 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelv;
c) az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv;
d) az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelv;
e) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, CEEP és ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv;
f) a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről [tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében] szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv.
| A | B | C | D | E | ||
| 1 | A jogkör gyakorlója | |||||
| 2 | Sor- szám | A hatáskör területe | Munkáltatói jogkör megnevezése | a miniszter | a NAV vezetője | |
| 3 | 1. | Szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos intézkedések | Állományba vétel | |||
| 4 | tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz | X | ||||
| 5 | főtiszt, tiszt esetében | X | ||||
| 6 | Szolgálati jogviszony megszüntetése | |||||
| 7 | tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz | X | ||||
| 8 | főtiszt, tiszt esetében | X | ||||
| 9 | Szolgálati jogviszony szüneteltetése | |||||
| 10 | tábornok esetében | X | X | |||
| 11 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 12 | Állományba visszavétel | |||||
| 13 | tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz | X | ||||
| 14 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 15 | 2. | Rendfokozatot érintő | Első tiszti kinevezés | X | ||
| 16 | döntések | Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés | ||||
| 17 | tábornoki kinevezés előterjesztése a köztársasági elnökhöz | X | ||||
| 18 | ezredesi előléptetés | X | ||||
| 19 | főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése | X | X | |||
| 20 | 3. | Szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos egyéb döntések | Tábornok Hszt. szerinti rendvédelmi szervhez történő áthelyezése | X | ||
| 21 | Főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes Hszt. szerinti rendvédelmi szervhez történő áthelyezése | X | ||||
| 22 | 4. | Fegyelmi hatáskörök | Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés, illetve hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz | X | ||
| 23 | Rendfokozatban visszavetés, illetve hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása főtiszt, tiszt esetében | X | ||||
| 24 | Fegyelmi eljárás lefolytatása, egyéb fegyelmi büntetések kiszabása | |||||
| 25 | tábornok esetében | a NAV vezetője, illetve az általa vezetett fegyelmi tanács | ||||
| 26 | 5. | Vezényléssel kapcsolatos | Külszolgálatra történő vezénylés | |||
| 27 | intézkedések | tábornok esetében | X | |||
| 28 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 29 | Külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylés | |||||
| 30 | tábornok esetében | X | ||||
| 31 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 32 | Vezénylés más szervhez | |||||
| 33 | tábornok esetében | X | ||||
| 34 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 35 | Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés | |||||
| 36 | tábornok esetében | X | ||||
| 37 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 38 | 6. | Egyéb döntések | Tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása | X | ||
| 39 | Tábornok illetmény nélküli szabadságának engedélyezése | X | X | |||
| 40 | Elhunytak minősítése | |||||
| 41 | hősi halottá nyilvánítás | X | ||||
| 42 | saját halottá nyilvánítás | X | ||||
| 43 | Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés | X | ||||
| 44 | Tábornokkal szemben méltatlansági eljárás megindítása és lefolytatása, méltatlanság megállapítása esetén a tábornok szolgálati jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz | X | ||||
| I. A jelentkező személyi adatai | ||
| Családi neve: | ||
| Utóneve: | ||
| Előző neve (születési név): | ||
| Születési helye (helység, ország, ha nem Magyarország) | ||
| Születési ideje (év, hó, nap) | ||
| Anyja születési neve: | ||
| Állampolgársága: | ||
| Állandó lakhelye (irányítószámmal): | ||
| Tartózkodási helye (irányítószámmal): | ||
| Lakástelefon (körzetszámmal): | ||
| Munkahelyi telefon (körzetszámmal): | ||
| Mobiltelefon: | ||
| E-mail cím: | ||
| II. Családi állapotra vonatkozó adatok | ||
| Családi állapota: | nőtlen – hajadon házas – élettársi kapcsolat elvált – özvegy | |
| III. A jelentkezővel közös háztartásban élő hozzátartozók adatai | ||
| Neve: | ||
| Kapcsolat jellege (rokonsági foka): | ||
| Együttélés kezdete: | ||
| Neve: | ||
| Kapcsolat jellege (rokonsági foka): | ||
| Együttélés kezdete: | ||
| Neve: | ||
| Kapcsolat jellege (rokonsági foka): | ||
| Együttélés kezdete: | ||
| Neve: | ||
| Kapcsolat jellege (rokonsági foka): | ||
| Együttélés kezdete: | ||
| Neve: | ||
| Kapcsolat jellege (rokonsági foka): | ||
| Együttélés kezdete: | ||
| IV. A jelentkező korábbi munkahelyeire vonatkozó adatok (öt évre visszamenőleg) | ||
| Munkahely cégszerű elnevezése és címe: | ||
| Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó): | ||
| Munkaviszony tartama: | Kezdete: Vége: | |
| Munkahely cégszerű elnevezése és címe: | ||
| Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó): | ||
| Munkaviszony tartama: | Kezdete: Vége: | |
| Munkahely cégszerű elnevezése és címe: | ||
| Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó): | ||
| Munkaviszony tartama: | Kezdete: Vége: | |
| V. A jelentkező gazdasági érdekeltségére vonatkozó adatok | ||
| Gazdasági társaság (vállalkozás) neve: | ||
| Formája, cégszáma: | ||
| Címe: | ||
| Tulajdonos és tulajdoni hányad: | ||
| Társaságban való részvétel formája: | ||
| Gazdasági társaság (vállalkozás) neve: | ||
| Formája, cégszáma: | ||
| Címe: | ||
| Tulajdonos és tulajdoni hányad: | ||
| Társaságban való részvétel formája: | ||
