a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
c) a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a kéretlen elektronikus hirdetésre vonatkozó rendelkezésekkel, vagy
d) felhívhatja a 2. § l) pont la) alpont szerinti közvetítő szolgáltató figyelmét arra, hogy az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató vagy az elektronikus hirdetés közzétevője a közvetítő szolgáltató által nyújtott előfizetői vagy hálózati szolgáltatást jogszabálysértő elektronikus hirdetés küldésére használja.
(2) A Hatóság eljárása során ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki. A bírság ismételt jogsértés esetén többször kiszabható.”
(2) Az Ekertv. 16/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az e törvény szerinti kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárásokban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott figyelmeztetés nem alkalmazható.”
63. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés c) pontja és a (2) bekezdés d) pontja esetében figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható.”
64. § A Kvtv.
a) 20. § (3) bekezdésében a „figyelmezteti” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg,
b) 20. § (4) bekezdésében a „figyelmeztetés” szövegrész helyébe a „kötelezés” szöveg
lép.
65. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtv.) „Szankciók” alcíme helyébe a következő alcím lép, valamint a 27. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Jogkövetkezmények
27. § (1) Az eljáró növénytermesztési hatóság e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, minőségvédelmi bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet.
(2) Az eljáró növénytermesztési hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint más célra fel nem használható növényi szaporítóanyag megsemmisítését rendelheti el az előállító költségére.
(3) Az eljáró növénytermesztési hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a) jogsértő állapot megszüntetésére kötelezés;
b) a jogsértést megállapító véglegessé vált határozat nyilvános közzétételének elrendelése legfeljebb 180 nap időtartamra;
c) e törvény, illetve a végrehajtására kiadott rendelet alapján kiadott engedély visszavonása;
d) a jogosulatlanul előállított, illetve a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő szaporítóanyag zár alá vételének elrendelése, a hatóság által kijelölt helyen legfeljebb 180 nap időtartamra;
e) szigorított vetőmag-minősítés elrendelése.
(4) A növénytermesztési hatóság e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásainak megsértőjével szemben minőségvédelmi bírságot szab ki, ha megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott növényi szaporítóanyag nem felel meg az előírt követelményeknek.”
(2) A Vetőmagtv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A minőségvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint.
(2) Több jogszabálysértés egy eljárásban történő elbírálása esetén a bírság megállapításakor a súlyosabb jogszabálysértés alapján kiszabható összeget kell alapul venni.
(3) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.
(4) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(5) Ha a jogi személyre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.”
66. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet – a 38. § szerinti jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívás mellett – nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti.”
(2) Az Eht. 49. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A Hatóság nem alkalmazhat jogkövetkezményt, ha a jogsértés elkövetésétől számított öt év eltelt.”
(3) Az Eht. 47. § (8) bekezdésében és 49. § (4) bekezdésében a „szabhat ki” szövegrész helyébe a „szab ki” szöveg lép.
67. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 17/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg lép.
68. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 61. § (8) bekezdésében az „eljárási” szövegrész helyébe a „közigazgatási” szöveg lép.
69. § Hatályát veszti az Stv. 68. § (11) bekezdésében a „kétszázezertől kétmillió forintig terjedő összegű” szövegrész.
70. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 19/G. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A (7) bekezdés szerinti eljárásokban bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható.”
71. § Az Mktv.
a) 19/A. § (9) bekezdésében az „Az (7)” szövegrész helyébe az „A (7)” szöveg, valamint a „bírság” szövegrész helyébe a „közigazgatási bírság” szöveg,
b) 19/G. § (7) bekezdésében, valamint a 19/H. § (8) bekezdés c) és d) pontjában a „bírságot” szövegrész helyébe a „közigazgatási bírságot” szöveg,
c) 19/H. § (5) bekezdésében a „felhívás” szövegrészek helyébe a „figyelmeztetés” szöveg,
d) 19/H. § (8) bekezdés a) pontjában a „bírság” szövegrész helyébe a „közigazgatási bírság” szöveg,
e) 19/H. § (11) bekezdésében a „bírság” szövegrész helyébe a „közigazgatási bírság” szöveg, valamint a „bírságot” szövegrész helyébe a „közigazgatási bírságot” szöveg
lép.
72. § Hatályát veszti az Mktv.
a) 19/G. § (7) bekezdésében az „– a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve –” szöveg,
b) 19/H. § (2)–(4) bekezdése,
c) 19/H. § (7) bekezdésében az „a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és” szövegrész,
d) 25/B. § (3) bekezdésében az „a 19/H. § (3) bekezdése szerinti” szövegrész.
73. § A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Bortv.) 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a borszőlőültetvény egy éven keresztül nem áll művelés alatt, a hegybíró a borszőlőültetvény tulajdonosát figyelmeztetésben részesíti és felszólítja a borszőlőültetvény rendeltetésszerű művelésére. A figyelmeztetés alapján a tulajdonosnak harminc napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy az ültetvény rendeltetésszerű művelését megkezdte. Az ültetvény tulajdonosa a nyilatkozattétel helyett bemutathatja az ültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést.”
74. § A Bortv.
a) 8. § (2) bekezdésében a „felszólítja” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg,
b) 13. § (4) bekezdésében a „felszólítást” szövegrész helyébe a „figyelmeztetést” szöveg
lép.
75. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Bírság kiszabása esetén a Hatóság – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túl – mérlegeli a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenységet.”
76. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 20. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv közigazgatási bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.
(5) A gyógyszerellátással kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettség megszegése esetén a bírság összegét a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) 10. § (1) bekezdése szerinti körülményekre, illetve a betegek érdekei sérelmének körére, súlyára tekintettel kell meghatározni azzal, hogy a bírság összege százezer forinttól ötszáz millió forintig terjedhet. A Szankció tv. 10. § (1) bekezdés g) pontja szerinti körülmény e törvény alkalmazásában a jogsértést elkövető javára kizárólag abban az esetben vehető figyelembe, ha az elkövetett jogsértés a betegek biztonságát vagy az ellátási érdeket nem érintette.”
(2) A Gytv. 20. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt hatáskörébe tartozó ügyekben nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha
a) a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított 2 év eltelt, vagy
b) az elkövetéstől számított öt év eltelt.”
77. § A Gytv. 20/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bírságot az azt kiszabó gyógyszerészeti államigazgatási szerv számlájára kell befizetni.”
78. § A Gytv. 20. § (3) bekezdés d) pontjában a „határidővel felhívhatja az ellenőrzöttet a hiányosságok megszüntetésére,” szövegrész helyébe az „a figyelmeztetést tartalmazó döntésében, megfelelő határidő megállapításával felhívhatja az ellenőrzöttet a hiányosságok megszüntetésére,” szöveg lép.
79. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése esetén – jogszabályban foglaltak szerint – a kereskedelmi hatóság
a) a következő közigazgatási szankciókat alkalmazhatja:
aa) elrendeli az üzlet vagy szálláshely ideiglenes bezárását,
ab) elrendeli az üzlet vagy szálláshely azonnali bezárását,
ac) a közterületi értékesítés szabályainak megszegése kivételével közigazgatási bírságot szab ki,
ad) ha az adott tevékenység végzése engedélyhez kötött, visszavonja az engedélyt,
b) a (4a) bekezdésben meghatározott intézkedéseket hozhatja, vagy
c) jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményeket alkalmazhat.”
(2) A Kertv. 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a kereskedelmi hatóság a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a) ha a kereskedő tevékenysége jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár, az üzlet környezetében, illetve a kereskedelmi tevékenység hatókörében lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében
aa) korlátozza 22 óra és 6 óra között a kereskedelmi tevékenységet, illetve a jogsértő állapot megszüntetéséig az üzlet kötelező éjszakai zárvatartását rendeli el,
ab) korlátozza vagy megtiltja a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására nyújtott szolgáltatást, tevékenységet,
ac) korlátozza vagy megtiltja a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatást okozó eszköz használatát,
b) megtiltja az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését.”
(3) A Kertv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kereskedelmi hatóságnak a (4) bekezdés a) pont aa), ac) és ad) alpontja, valamint b) és c) pontja alapján hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.”
80. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vatv.) 79/D. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vasúti igazgatási szerv a jogvitás ügyben hozott határozatában)
„b) a jogsértés megtörténtének megállapítása mellett, a vasúti piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló rendeletben foglaltak szerint bírságot szabhat ki, és
ba) a jogsértőt kötelezi az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére,
bb) kötelezi a jogsértés okozóját a jogszabálynak megfelelő magatartás tanúsítására,
bc) módosítja a Hálózati Üzletszabályzat jogszabályba ütköző rendelkezését,
bd) a 79/B. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogvita esetén elrendelheti a Díjképzési Módszertan módosítását, és a módosított Díjképzési Módszertan alapján új Díjszámítási Dokumentum készítését, valamint annak megfelelő díjszabási rendszer Hálózati Üzletszabályzatban való meghirdetését,
be) a 79/B. § (1) bekezdés f) pontja szerinti jogvita esetén elrendelheti új Díjszámítási Dokumentum készítését, valamint annak megfelelő díjszabási rendszer Hálózati Üzletszabályzatban való meghirdetését,
bf) a pályahálózat-működtető részére fizetendő (elszámolandó) díjakkal kapcsolatos jogvita esetén megtiltja a jogszerűtlen ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg megállapítja a jogszerű ellenértéket és kötelezheti a vasúti társaságot a jogszerű ellenérték alkalmazására.”
(2) A Vatv. 81. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Az e § szerinti közigazgatási bírság ismételten is kiszabható.”
(3) A Vatv. 81/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés, ha a jogsértés az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott I., II. vagy III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás.”
(4) A Vatv.
a) 79/D. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b) pontjában” szöveg,
b) 81. § (2) bekezdésében a „felfüggesztését rendeli el” szövegrész helyébe a „felfüggesztését vagy a vasúti társaság tevékenység végzésétől történő eltiltását rendeli el, valamint bírságot szab ki” szöveg,
c) 84/I. § (1) bekezdés a) pontjában a „felfüggesztése, végső soron a tevékenységtől való eltiltás” szövegrész helyébe a „megtiltása” szöveg,
d) 84/I. § (1) bekezdés c) pontjában a „felfüggesztése, megtiltása” szövegrész helyébe a „megtiltása” szöveg,
e) 84/L. § (5) bekezdésében a „vagy a személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el” szövegrész helyébe a „rendeli el vagy a személyzetet a munkavégzésétől eltiltja, továbbá bírságot szab ki” szöveg
lép.
81. § (1) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 20/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bírság összegének megállapításánál a közlekedésbiztonsági szerv a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi:
a) a szakmai vizsgálat akadályozásának mértékét,
b) a közlekedésbiztonság veszélyeztetésének mértékét,
c) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá
d) a közlekedési tevékenység jellegét és nagyságrendjét.”
(2) A Kbvt. 20/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti közigazgatási szabályszegés miatt nem alkalmazható.”
82. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„e) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek vonatkozásában a beruházó tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályait,”
83. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzbírság összegét, illetve az alkalmazott jogkövetkezményt az eset összes körülményeire – így különösen a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) 10. § (1) bekezdése szerinti körülményekre, valamint a betegek és a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultak érdeksérelmének körére, súlyára, illetve a betegellátási érdekre – tekintettel kell meghatározni. Ismételt jogszabálysértés esetén a bírság halmozottan is kiszabható. A Szankció tv. 10. § (1) bekezdés g) pontja szerinti körülmény e törvény alkalmazásában a jogsértést elkövető javára kizárólag abban az esetben vehető figyelembe, ha az elkövetett jogsértés a betegek biztonságát vagy az ellátási érdeket nem érintette.”
84. § (1) A Gyftv. 53/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertár ellenőrzése során megállapítja, hogy egyes személyi, tárgyi feltételek átmenetileg hiányoznak, a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívhatja a gyógyszertár működtetőjét a hiányosságok pótlására.”
(2) A Gyftv. 53/A. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha az (5) bekezdésben foglaltaknak nincs helye – így különösen akkor, ha a személyi és tárgyi feltételek hiánya a betegek biztonságát, illetve ellátási érdeket közvetlenül sért vagy veszélyeztet –, az egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörben eljáró egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertár működését legfeljebb a hiányosságok megszüntetésére megadott határidőre felfüggeszti.
(5b) Ha a gyógyszertár működtetője az előírt határidőn belül a hiányt nem pótolta az egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörben eljáró egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt a létesítési engedéllyel egyidejűleg visszavonja.”
(3) A Gyftv. 53/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a gyógyszertár áthelyezése, átépítése vagy vis maior helyzet következtében a gyógyszertár működtetése átmenetileg ellehetetlenül, a működtető írásbeli kérelme alapján az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertár működtetésének felfüggesztését engedélyezi legfeljebb 1 év időtartamra. A felfüggesztés kezdőnapját az egészségügyi államigazgatási szerv kérelemre visszamenőleges hatállyal, legkorábban a bejelentés napjával állapítja meg. A gyógyszertár működési engedélye a létesítési engedéllyel egyidejűleg visszavonásra kerül, ha a felfüggesztő döntésben megjelölt 1 éves határidőn belül a működtető a gyógyszertár a működését nem kezdi meg.”
85. § (1) A Gyftv. 72. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bírság legalacsonyabb összege százezer forint, legmagasabb összege a jogsértést elkövető vállalkozásnál az előző naptári évben a jogsértés tárgyát képező terméket tekintve elért nettó hazai árbevétel 1%-a lehet.”
(2) A Gyftv. 72. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (3) bekezdés d) pontja szerinti eltiltás kilencven napnál hosszabb időre nem szólhat.”
86. § A Gyftv. a következő 80. §-sal egészül ki:
„80. § A gyógyszerészeti államigazgatási szerv e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt hatáskörében nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha
a) a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított 2 év eltelt, vagy
b) az elkövetéstől számított öt év eltelt.”
87. § A Gyftv. 19. § (2) bekezdés b) pontjában az „a jogsértést elkövetőt határidővel felhívhatja a hiányosságok megszüntetésére” szövegrész helyébe az „a jogsértést elkövetőt figyelmeztetést tartalmazó döntésében, megfelelő határidő megállapításával felhívhatja a hiányosságok megszüntetésére” szöveg lép.
88. § A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 5/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E § alapján kiszabott bírság összege meghaladhatja a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben meghatározott, a bírság összegére vonatkozó felső határt.
(5) E § alapján indult eljárásokban bírság helyett figyelmeztetés szankció nem alkalmazható.”
89. § (1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami meteorológiai szolgálat e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásra kötelezett szervezettel szemben, amennyiben az a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget. A bírság kiszabására irányuló eljárásban figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye.”
(2) Az Éhvt. 10/G. §-a a következő (1m) és (1n) bekezdéssel egészül ki:
„(1m) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a klímavédelemért felelős hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt, illetve ha az elkövetéstől számított öt év eltelt.
(1n) Ha a termék vagy berendezés az e törvényben, európai uniós jogi aktusokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy az azokban foglalt tilalomba ütközik, a klímavédelemért felelős hatóság a jogosult a terméket vagy berendezést elkobozni, és annak megsemmisítését elrendelni. Az elkobzással és megsemmisítéssel kapcsolatban felmerült valamennyi költség a jogsértés elkövetőjét terheli.”
(3) Az Éhvt. 10/H. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A klímavédelmi bírság mértékének meghatározásakor a klímavédelemért felelős hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi különösen a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását, továbbá a termékekben és berendezésekben használt fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségét és annak a klímavédelemmel összefüggésben kitűzött célok megvalósítására való veszélyességét.”
(4) Az Éhvt. 10/H. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A klímavédelemért felelős hatóság – figyelemmel az eset összes körülményére, mérlegelve különösen a jogsértéssel érintett fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségét – méltányosságból, a jogsértés tényének megállapítása mellett az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság mértékénél alacsonyabb összegű klímavédelmi bírság kiszabásáról vagy annak mellőzéséről is dönthet.
(6a) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásban figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye, kivéve
a) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4) bekezdésében rögzített, fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó tűzvédelmi berendezés szivárgásvizsgálatára vonatkozó követelmény nem vagy nem megfelelő teljesülése,
b) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerinti szivárgásészlelő rendszer beszerelési kötelezettség megszegése, illetve a már beszerelt szivárgásészlelő rendszerre vonatkozó kötelezettség teljesítésének elmulasztása,
c) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (5) bekezdésében és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerinti, telepítési tanúsítvány hiányában értékesített berendezések esetét kivéve, a telepítési tanúsítvánnyal kapcsolatos más kötelezettség megszegése
esetén.”
90. § Hatályát veszti az Éhvt. 10/H. § (5) bekezdése.
91. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.)
a) 96. § (1) bekezdés a) pontjában az „a jogkövetkezményekre való utalás mellett” szövegrész helyébe az „a jogkövetkezményekre való utalással – megfelelő határidő tűzésével –” szöveg,
b) 98. § (1) bekezdésében a „Hivatal mérlegeli” szövegrész helyébe a „Hivatal – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túl – mérlegeli” szöveg,
c) 177/A. § (7) bekezdés c) pontjában az „azonnali hatállyal eltilthatja” szövegrész helyébe az „eltilthatja” szöveg
lép.
92. § Hatályát veszti a Vet.
a) 96. § (2) bekezdésében az „, illetőleg a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától” szövegrész,
b) 97. §-ában a „, vagy a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától” szövegrész,
c) 98. § (1) bekezdés b), c), d), valamint g) és h) pontja,
d) 135. § (3) bekezdése.
93. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény „A földvédelmi bírság” alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § Kizárt a figyelmeztetés alkalmazása
a) a 24. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározott esetekben, ha az időszerű mezőgazdasági munkák már nem pótolhatóak;
b) a 24. § (1) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában, valamint c) pontjában meghatározott esetben, ha az újrahasznosítás már megvalósult a mulasztásnak az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásának időpontjában;
c) a 24. § (1) bekezdés b) pont bb) és be) alpontjában, e) pont ea) alpontjában, valamint f) pontjában meghatározott esetben.”
94. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 119. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti eltiltás 5 évnél hosszabb időtartamra nem szólhat.”
95. § A Get.
a) 119. § (1) bekezdés d) pontjában az „azonnali hatállyal eltilthatja” szövegrész helyébe az „eltilthatja” szöveg,
b) 142. § (7) bekezdés c) pontjában az „azonnali hatállyal eltilthatja” szövegrész helyébe az „eltilthatja” szöveg
lép.
96. § Hatályát veszti a Get. 119. § (1) bekezdés c) pontja.
97. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén közigazgatási szankciót alkalmazhat, helyszíni bírságot szabhat ki, illetve intézkedést hozhat az eljárás alá vont jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel vagy természetes személlyel (e fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy) szemben.”
(2) Az Éltv. 57. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:)
„i) elismert hagyományos különleges termék előállítását, forgalomba hozatalát megtilthatja vagy feltételhez kötheti, a megjelölés, elnevezés használatát megtilthatja;”
(3) Az Éltv. a következő 57/A. és 57/B. §-sal egészül ki:
„57/A. § Az 57. § v)–x) pontjában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásakor – kötelezés kivételével – figyelmeztetés alkalmazásának helye nincs.
57/B. § Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a kábítószer előállítására alkalmas növényekkel kapcsolatos előírások megszegése miatt megállapítja a jogsértés elkövetését, közigazgatási szankcióként elrendeli a növényállománynak, illetve a termésnek a termesztő költségén történő megsemmisítését.”
(4) Az Éltv. 59. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmiszer-ellenőrzési bírság és a takarmány-ellenőrzési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege)
„a) ha az eljárás alá vont személy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 20 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás, az eljárás alá vont személy éves nettó árbevételének 10%-áig, de legfeljebb ötszázmillió forintig, illetve az emberek vagy állatok széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető, továbbá a felhasználók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb ötmilliárd forintig;”
(terjedhet.)
(5) Az Éltv. 59. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bírság mértékét az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára – tekintettel kell meghatározni.”
(6) Az Éltv. 59. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Figyelmeztetés nem alkalmazható:
a) a 60. § (1) bekezdés a)–i) pontjában meghatározott tényállások,
b) a 61. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tényállások,
c) a 62. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott tényállások,
d) a 63. § (1) bekezdés a) pont aa)–al) alpontjában meghatározott tényállások,
e) három éven belül ismételten megállapított azonos jogsértés,
f) a 14/A. § (1) és (4) bekezdésének megsértése
esetén.”
(7) Az Éltv. 59/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyszíni bírság legkisebb összege huszonötezer forint, legmagasabb összege kettőszázezer forint.”
98. § Az Éltv.
a) „Intézkedések” alcíme címében az „Intézkedések” szövegrész helyébe az „Intézkedések, szankciók” szöveg,
b) 57. §-ában az „intézkedéseket hozhatja” szövegrész helyébe a „jogkövetkezményeket alkalmazhatja” szöveg
lép.
99. § Hatályát veszti az Éltv. 59. § (6) bekezdése.
100. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 90/K. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az e törvény szerinti elkobzás esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 14. § (2) bekezdése nem alkalmazható.”
(2) Az Evt. XII. Fejezete az „Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység” alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az erdészeti hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények
105/E. § (1) Az erdészeti hatóság az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén a jogsértőt tevékenységétől eltilthatja, intézkedéseket hozhat, továbbá bírságot szabhat ki.
(2) Az erdészeti hatóság eltiltásként a tevékenység korlátozását vagy felfüggesztését továbbá az erdészeti szakirányító személy vagy vállalkozás erdészeti szakirányítói névjegyzékből törlését, kiemelt besorolása törlését illetve újrabejegyzési tilalmát rendelheti el.
(3) Az erdészeti hatóság szankció kiszabása mellett kötelezheti a jogsértőt
a) erdőfelújításibiztosíték-nyújtási kötelezettség adására,
b) a 106. § alapján elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzésére,
c) faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos eljárásban a 90/K. § (1) és 90/F. § (5) bekezdése szerinti intézkedés megtételére.
(4) Ha a jogsértés elbírálásakor hatályban lévő jogszabály szerint a cselekmény már nem jogsértő, vagy enyhébben bírálandó el, mint a jogsértés elkövetése idején hatályos jogszabály szerint, akkor az elbíráláskor hatályos jogszabályt kell alkalmazni.
(5) Az erdészeti szakirányító személy vagy vállalkozás tevékenység végzésétől történő eltiltása a döntés véglegessé válásától számított legfeljebb egy évre szólhat.
105/F. § A jogkövetkezmény alkalmazásáról az erdészeti hatóság az eset összes lényeges körülményét, így különösen az alábbiakat mérlegelve dönt:
a) a biológiai sokféleségben okozott kár, ideértve a károsodás elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek,
b) jogosulatlan fakitermelés esetén az ilyen módon kitermelt fa értéke,
c) a fakitermelés saját tulajdonú vagy gazdálkodású területen történt-e,
d) az Adattárral való összhang megléte, valamint
e) a szerkezetromlás, illetve a természetességi állapotban bekövetkezett romlás mértéke.”
(3) Az Evt. a következő 109/A. §-sal egészül ki:
„109/A. § Az erdészeti szakszemélyzettel szemben, szakirányítói minőségében végzett tevékenysége szabályainak megszegéséért vagy mulasztásért a 108. § szerinti erdővédelmi bírság önálló kiszabásának helye nincs. Az erdészeti szakszemélyzettel szemben a szakirányítói tevékenység szabályainak megszegése vagy mulasztás miatt az erdészeti hatóság önálló jogkövetkezményeket alkalmaz.”
(4) Az Evt. 110. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az erdészeti szakszemélyzettel vagy erdészeti szakirányító vállalkozással szemben, ha a szakmai szabályok súlyos megszegése miatt tevékenységtől történő eltiltásnak van helye.”
(5) Az Evt. XII. fejezete a 111/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Erdőben folyó tevékenységtől történő eltiltás
111/B. § (1) Az erdészeti hatóság a tevékenység végzésétől eltilthatja a tevékenység gyakorlóját, vagy megtilthatja az erdei haszonvételek gyakorlását, illetve az erdő igénybevételével, időleges igénybevételével járó, vagy az erdőben, szabad rendelkezésű erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen folyó bármilyen tevékenység végzését, ha a tevékenység
a) nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,
b) károsítja vagy veszélyezteti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, vagy az erdei életközösséget, vagy jelentősen korlátozza az erdei haszonvételeket.
(2) Az eltiltás – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben foglaltaktól eltérően – a szabályszerű tevékenység visszaállítása érdekében szükséges kötelezettségek teljesítéséig terjedő időtartamra, vagy ennek hiányában legfeljebb három évre szólhat.
(3) Ha az erdészeti hatóság az eltiltás jogkövetkezményét több cselekmény elkövetése miatt több eljárásban alkalmazza, az eltiltás együttes időtartama – a 105/E. § (5) bekezdését kivéve – nem haladhatja meg összesen a három évet. Ha az erdészeti hatóság egy eljárásban bírál el több jogsértést, az eltiltásra a hatóság által megállapított tiltási időtartamok közül a leghosszabbat kell alkalmazni.
(4) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott körülmények bármelyikének fennállása esetén az erdőben és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen található létesítmény teljes vagy részleges felszámolását rendelheti el, vagy a felszámolás elrendelését a hatáskörrel rendelkező hatóságnál kezdeményezheti.”
(6) Az Evt. 112. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben)
„l) határozza meg az erdészeti hatóság által alkalmazható közigazgatási szankciók alkalmazásának részletes szabályait.”
101. § Az Evt. 103. § (3) bekezdésében az „az eljárása során” szövegrész helyébe a „helyszíni intézkedésként” szöveg lép.
102. § Hatályát veszti az Evt.
a) 107. §-a,
b) 110. § (1) és (2) bekezdése,
c) 111. § (1) bekezdése.
103. § Hatályát veszti a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 6. § (7) bekezdése.
104. § (1) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) a 2. §-t követően a következő 2/A. alcímmel egészül ki:
„2/A. A közigazgatási szankciókra vonatkozó közös szabályok
2/A. § E törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a figyelmeztetés alkalmazása kizárt.”
(2) A Büat. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Közigazgatási szankció a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy éven belül alkalmazható.
(7) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértés elkövetésétől számított öt év eltelt.”
105. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 185. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 9–11. §, a 20. § (1)–(3) bekezdés, a 21. § (1) és (2) bekezdés, a 22. § (5) és (6), valamint (8) bekezdés, a 64. § (1) és (2) bekezdés, továbbá az Smtv. 14. §, 16. §, 17. § és 19. § (2), (3) és (4a) bekezdés megsértésével kapcsolatos általános hatósági felügyeleti eljárásokban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott figyelmeztetés szankció nem alkalmazható.”
106. § (1) Az Mttv. 186. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„186. § Ha a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal a jogsértés tényének megállapítása mellett figyelmezteti a jogsértőt és – legfeljebb harminc napos határidő tűzésével – kötelezi a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, továbbá a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.”
(2) Az Mttv. 187. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„187. § (1) Ismételt jogsértés esetén a Médiatanács és a Hivatal kétmillió forintig terjedő bírsággal sújtja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, illetve az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.
(2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott mérlegelési szempontokon túl – a jogsértés jellegétől függően – a jogsértés súlyára, folyamatosságára, a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, személyiségi jogsérelemre és a jogsértés piacra gyakorolt hatására tekintettel állapítja meg.
(3) A Médiatanács és a Hivatal – a (2) és (8) bekezdés figyelembevételével – intézkedésként a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:
a) a jogsértőt meghatározott időre kizárhatja az Alap pályázatain való részvétel lehetőségéből,
b) a jogsértőt kötelezheti közleménynek vagy a határozatnak a jogsértő internetes honlapjának nyitóoldalán, sajtótermékben vagy megjelölt műsorszámban történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig,
c) meghatározott időtartamra felfüggesztheti a médiaszolgáltatási jogosultság gyakorlását:
ca) a felfüggesztés időtartama tizenöt perctől huszonnégy óráig,
cb) a felfüggesztés időtartama súlyos jogsértés esetén egy órától negyvennyolc óráig,
cc) a felfüggesztés időtartama ismételt és súlyos jogsértés esetén három órától egy hétig terjedhet,
d) törölheti azon médiaszolgáltatást a 41. § (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból, amelyben a jogsértést elkövették, illetve azonnali hatállyal felmondhatja a médiaszolgáltatási jogosultság tárgyában megkötött hatósági szerződést, miután a jogsértő ismételten súlyos jogsértést követett el. A nyilvántartásból törölt médiaszolgáltatás a törlést követően nem tehető a nyilvánosság számára elérhetővé.
(4) A Médiatanács és a Hivatal közigazgatási szankcióként bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben. A bírság összege
a) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forint,
b) az a) pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forint,
c) országosan terjesztett napilap esetében a bírság összege huszonötmillió forint,
d) országosan terjesztett hetilap, folyóirat esetében a bírság összege tízmillió forint,
e) más napilap, illetve hetilap, folyóirat esetében a bírság összege ötmillió forint,
f) internetes sajtótermék esetében a bírság összege huszonötmillió forint,
g) műsorterjesztő esetében a bírság összege ötmillió forint,
h) közvetítő szolgáltató esetében a bírság összege hárommillió forint
lehet.
(5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a végleges hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül ismételten megvalósítja, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket. A 20. és 21. §-ban, a 22. § (2) bekezdésében, a 22. § (3) bekezdésében, a 22. § (5) bekezdésében és a 22. § (6) bekezdésében foglaltak megsértése esetén ismételtségnek az tekintendő, ha a jogsértő a végleges hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében három éven belül ismételten megvalósítja.
(6) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.
(7) A lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben a (3) és (4) bekezdésben, a lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás nyújtójával szemben a (3) bekezdés a)–c) pontban és (4) bekezdésben, a sajtótermék kiadójával szemben pedig a (3) bekezdés b) pontban és (4) bekezdésben szereplő jogkövetkezmények alkalmazhatók.
(8) A (3) bekezdés d) pontban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazására a Médiatanács rendelkezik hatáskörrel.
(9) A Médiatanács a műsorszolgáltatási szerződéssel rendelkező médiaszolgáltatókkal szemben a szerződésben foglalt kötbért, illetve egyéb jogkövetkezményeket kizárólag közigazgatási úton érvényesítheti.
(10) A 22. § (8) bekezdésének megsértése esetén a Hatóság nem alkalmazhat jogkövetkezményt, ha a jogsértés elkövetésétől számított egy év eltelt.”
107. § Az Mttv.
a) 42. § (10) bekezdésében a „(3) ba) vagy bb) pont” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés a) vagy b) pontja” szöveg,
b) 176. § (1) bekezdésében és 177. § (1) bekezdésében a „c)–d) pontja” szövegrész helyébe a „b)–c) pontja” szöveg,
c) 178. § (1) bekezdésében a „c) pont” szövegrész helyébe a „b) pontja” szöveg,
d) 178/A. §-ában a „c) pontja” szövegrész helyébe a „b) pontja” szöveg,
e) 179. § (4) bekezdésében a „b)–d) pontja” szövegrész helyébe a „b)–c) pontja és (4) bekezdése” szöveg,
f) 180. § (4) bekezdésében a „b)–c) pont” szövegrész helyébe a „b) pontja és (4) bekezdése” szöveg,
g) 189. § (1) bekezdésében az „e) pontban” szövegrész helyébe a „d) pontjában” szöveg,
h) 189. § (2) és (3) bekezdésében a „b)–d) pontban” szövegrész helyébe a „b)–c) pontjában és (4) bekezdésében” szöveg,
i) 189. § (4) bekezdésében a „b)–c) pontban” szövegrész helyébe a „b) pontjában és (4) bekezdésében” szöveg,
j) 189. § (9) bekezdésében a „(3) bekezdés bg) vagy bh) pontban” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés g) vagy h) pontjában” szöveg
lép.
108. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 35. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az alábbi közigazgatási szabályszegések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban:
a) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, folytatása,
b) üzemazonosítási kötelezettség elmulasztása,
c) biztonsági jelentésben, biztonsági elemzésben, belső védelmi tervben, súlyos káresemény elhárítási tervben valótlan adatok feltüntetése,
d) a hatósági döntésben foglalt műszaki, technológiai, beruházási, karbantartási előírás elmulasztása,
e) veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, súlyos baleset azonnali bejelentésének elmulasztása,
f) veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról, súlyos balesetről szóló adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása,
g) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel kapcsolatos védekezési, elhárítási és helyreállító intézkedések elmulasztása,
h) belső védelmi terv gyakorlat végrehajtásának elmulasztása.”
109. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A köznevelési feladatokat ellátó hatóság a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében közigazgatási bírságot szab ki.”
(2) Az Nkt. 79. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A köznevelési feladatokat ellátó hatóság a hatósági ellenőrzés során a közigazgatási bírság összegének megállapításánál
a) a jogsértés súlyosságát,
b) a jogsértésnek a köznevelési intézmény működésére gyakorolt hatását,
c) a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát,
d) az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását és az arra irányuló szándékot,
vizsgálja, amely során az a)–d) pont szerinti feltételeket egyenként és összességükben mérlegelve veszi figyelembe.”
110. § Az Nkt. 96. §-a a következő (3c) és (3d) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) Amennyiben a kincstár megállapítja, hogy az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magánintézmények a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatását a fenntartó jogosulatlanul veszi igénybe, a figyelmeztetést tartalmazó döntésében határidő tűzésével felhívhatja a fenntartót a jogellenes állapot megszüntetésére.
(3d) A kincstár a támogatás folyósítását legfeljebb a jogellenes állapot megszüntetésére megadott határidőre felfüggeszti.”
111. § Az Nkt.
a) 21. § (10) bekezdés c) pontjában és a 79. § (4) bekezdésében a „felügyeleti” szövegrész helyébe a „közigazgatási” szöveg,
b) 82. § (9) bekezdésében a „folytatásától” szövegrész helyébe a „végzésétől” szöveg, az „ellátásától” szövegrész helyébe a „végzésétől” szöveg
lép.
112. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány rendeletben előírhatja, hogy a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társaság kedvezményezettnek fejlesztési célra, európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás, vagy ha a Kormány rendelete, egyedi határozata ekként rendelkezik, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet kedvezményezettnek fejlesztési célra, nem európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósítható. A kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti, más célra – így különösen értékpapír-vásárlásra, kamatbevétel realizálására – még átmenetileg sem veheti azokat igénybe.”
(2) Az Áht. 53/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A támogatási szerződés módosítása a fejezeti kezelésű előirányzat terhére, valamint a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére felhalmozási célra nyújtott, kiegészítő költségvetési támogatásból – kivéve a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásaiból – megvalósuló támogatott tevékenység eredeti céljának a megváltoztatására irányulhat, ha az eredeti és a módosított cél a támogató – ideértve a támogatást biztosító előirányzat felett fejezetet irányító szervi jogállással nem bíró kezelő szervet, a fejezetet irányító szerv előzetes engedélyével – feladatkörébe tartozó szakmai, ágazati feladatok megvalósítását szolgálja.”
(3) Az Áht. 65. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ellenőrzéshez kapcsolódó adatszolgáltatási, együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség megszegése miatt kiszabott eljárási bírságról szóló döntéssel szemben a keresetlevelet a közléstől számított tizenöt napon belül lehet benyújtani.”
(4) Az Áht. 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesítő személyt törli a nyilvántartásból, illetve a tevékenység gyakorlásától eltiltja. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi.
(7a) A (7) bekezdés szerinti tevékenység végzésétől történő eltiltás – e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben foglaltak szerint – legfeljebb három évre szólhat.
(7b) Az a természetes személy, aki
a) a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll,
b) a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeinek nem felel meg,
c) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült vagy
d) a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alól nem mentesült, nem végezhet a (7) bekezdés szerinti tevékenységet.”
(5) Az Áht. 79. § (4d) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4d) A (4c) bekezdés szerinti kedvezményezetteken kívül a kincstár fizetési számlát vezet erre irányuló megbízás alapján a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet kedvezményezett részére a központi költségvetési forrásból nyújtott, fejlesztési célra biztosított költségvetési támogatás fogadása érdekében.”
(6) Az Áht. 83/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a kincstár közigazgatási bírságot szab ki.”
(7) Az Áht. 105/B. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az (1) bekezdés szerinti bírság esetében kizárt a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti figyelmeztetés alkalmazása.”
(8) Az Áht. 108. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A (3) bekezdés szerinti bírság esetében kizárt a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti figyelmeztetés alkalmazása.”
(9) Az Áht. 111. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) E törvénynek a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVIII. törvénnyel megállapított 51. § (4) bekezdését azokra a támogatási jogviszonyokra is alkalmazni kell, amelyek esetében a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVIII. törvény hatálybalépésig a támogatási szerződést megkötötték, vagy a támogatói okiratot kibocsátották, de a támogatási összeg kiutalása nem történt meg.”
113. § Az Áht.
a) 68/A. §-ában a „65. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a) pontját és (3)–(5) bekezdését” szövegrész helyébe a „65. § (1)–(5) bekezdését” szöveg,
b) 83/A. § (3) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg,
c) 83/A. § (3) és (4) bekezdésében a „határozatában” szövegrész helyébe a „döntésében” szöveg,
d) 83/A. § (4) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg
lép.
114. § Hatályát veszti az Áht. 65. § (2) bekezdése.
115. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.)
a) 66. § (2) bekezdésében a „tevékenységtől eltiltja” szövegrész helyébe a „tevékenységtől legfeljebb tíz évre eltiltja” szöveg,
b) 68. § (2) bekezdés e) pontjában a „felhívja” szövegrész helyébe az „a figyelmeztetést tartalmazó döntésben felhívja” szöveg
lép.
116. § Hatályát veszti az Nftv. 66. § (3) bekezdése.
117. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 5/C. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a Hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,)
„a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a Hivatal tájékoztatja az ügyfelet a jogszabálysértés tényéről, és határidő tűzésével kötelezi annak megszüntetésére,”
(2) A Vksztv. 40–40/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„40. § (1) A Hivatal hatósági eljárásaiban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Szankciótv.) foglaltakon túlmenően az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja közigazgatási szabályszegés megállapítása esetén:
a) jogellenes magatartás megszüntetésére kötelezés,
b) tevékenység elvégzésére, intézkedés megtételére kötelezés,
c) közérdekű tevékenység során okszerűen felmerült költségek megtérítésére kötelezés,
d) jogszerű víziközmű-szolgáltatási díj alkalmazására kötelezés,
e) jogsértő víziközmű-szolgáltatási díj alkalmazásából eredő többletbevétel visszatérítésére kötelezés,
f) a Hivatal által kiadott hatósági engedély módosítása,
g) a Hivatal által kiadott hatósági engedély visszavonása.
(2) Víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése esetében, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes szolgáltatást, a Hivatal – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – elrendelheti a tevékenységtől végzésétől történő eltiltást, továbbá a jogsértővel szemben a 40/B. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(3) A kormányhivatal a Szankciótv.-ben foglalt jogkövetkezményeken túl az ingatlantulajdonost kötelezheti vízmérési hely kiépítésére, illetve a víziközmű-hálózatba bekötésre is.
40/A. § (1) A Hivatal víziközmű-felügyeleti bírságot szabhat ki a rendelkezésére álló adatok figyelembevételével.
(2) A víziközmű-felügyeleti bírság a kötelezettség ismételt megszegése, a jogellenes állapot megszüntetésének elmulasztása vagy fenntartása esetén ismételten is kiszabható.
(3) A víziközmű-felügyeleti bírságot legkésőbb a határozat véglegessé válását követő 15. napon kell megfizetni.
(4) Ha a jogellenes állapot elháríthatatlan külső ok miatt alakult ki, és a helyzet orvoslása érdekében az arra kötelezett minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtett, a Hivatal víziközmű-felügyeleti bírságot nem alkalmaz.
40/B. § (1) Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki, ha
a) az ellátásért felelős
aa) az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázatot a Hivatal jóváhagyása nélkül írta ki,
ab) megszegi az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban és a Hivatal határozatában foglalt ellátásért felelősre vonatkozó előírásokat,
ac) közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer esetén az 5/G. § (1) bekezdése szerinti írásbeli megállapodásnak az érintett ellátásért felelősökkel történő megkötését akadályozza vagy elmulasztja;
b) a víziközmű-szolgáltató
ba) a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét a Hivatal által kiadott véglegessé vált víziközmű-szolgáltatói vagy működési engedély nélkül folytatja, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdésében szabályozott ideiglenes szolgáltatást,
bb) a kiszervezésre vonatkozó jogszabályi vagy a Hivatal határozatában foglalt előírást megsérti,
bc) a 42. §-ban meghatározott cégjogi változást a Hivatal hozzájárulása nélkül kérelmez,
bd) a tevékenységét a beszerzési szabályzat, üzletszabályzat Hivatal általi jóváhagyása nélkül folytatja;
be) megszegi az e törvényben, a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban vagy a Hivatal határozataiban foglalt, víziközmű-szolgáltatóra vonatkozó előírásokat;
bf) a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét – a vízügyi hatóság hatáskörébe nem tartozó esetkörben – neki felróható módon nem a jogszabályi vagy hatósági előírásoknak megfelelően folytatja,
bg) a víziközmű üzemeltetése körében a rábízott víziközmű-vagyon fenntartható működését veszélyezteti,
bh) keresztfinanszírozást alkalmaz,
bi) jogszabálysértő díjat vagy árat alkalmaz,
bj) a Hivatal az 5/E. § (7) bekezdésben meghatározott hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a víziközmű-szolgáltató jogsértést követett el,
c) az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató
ca) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztotta,
cb) a Hivatal által jóváhagyott felújítási és pótlási tervrészben, vagy a beruházási tervrészben foglalt feladatokat nem vagy csak részben hajtja végre,
cc) Hivatal által jóváhagyott felújítási és pótlási tervrész, vagy a beruházási tervrész maradéktalan végrehajtását megelőzően a gördülő fejlesztési tervben nem szereplő felújítási és pótlási, valamint beruházási tevékenységet végez,
cd) a Hivatal részére rosszhiszeműen, valótlan adatot közölt,
ce) a 18. § (5) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztotta.
(2) Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki azzal a gazdálkodó szervezettel szemben is, amely víziközmű-szolgáltatási tevékenységet a Hivatal engedélye nélkül végez.”
(3) A Vksztv. 52/A. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal a mintaprojekttel összefüggésben a projekttársaságnak a jogszabályokban és a Hivatal határozataiban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén)
„a) a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban tájékoztatja a projekttársaságot jogszabálysértés tényéről,”
(4) A Vksztv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A víziközmű-szolgáltatás díjára, valamint a 72/A. § szerint megállapított díjakra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. A rendelkezések megsértése esetében a Hivatal
a) intézkedésként megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a jogszerű mértékű díj alkalmazására,
b) kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a rendelkezések megsértésével elért többletbevétel és az azzal érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő kamatnak
ba) a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, vagy
bb) ha a sérelmet szenvedett fél személye nem állapítható meg, az általa az érintett víziközmű-rendszerről közvetlenül ellátott valamennyi azonos típusú felhasználó részére történő visszatérítésére.
(2) A Hivatal az (1) bekezdésben foglaltak mellett közigazgatási bírságot szabhat ki.”
(5) A Vksztv. 74. § (1) bekezdése a következő 7. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„7. a víziközmű-felügyeleti bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletszabályait;”
(rendeletben állapítsa meg.)
118. § A Vksztv.
a) 5/C. § (4) bekezdés b) pontjában a „felhívásban” szövegrész helyébe a „kötelezésben” szöveg,
b) 52/A. § (7) bekezdés c) pontjában az „azonnali hatállyal eltilthatja” szövegrész helyébe az „eltilthatja” szöveg,
lép.
119. § Hatályát veszti a Vksztv. 2. melléklete.
120. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 12/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közlekedési hatóság 50 000 forinttól 200 000 forintig terjedő bírsággal sújtja azt az (1) bekezdés szerinti szolgáltatót, amely a 12/B. § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható. A bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.”
(2) Az Sztv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az autóbuszos hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyelete során észleli a működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével vagy a közlekedésszervező tevékenységével kapcsolatosan jogszabályban, vagy az autóbuszos hatóság határozatában meghatározott valamely kötelezettség megsértését, piacfelügyeleti bírságot szab ki.”
121. § Az Sztv. 12/B. § (1) bekezdésében a „közlekedési hatóság elrendeli” szövegrész helyébe a „közlekedési hatóság intézkedésként elrendeli” szöveg lép.
122. § Hatályát veszti az Sztv.
a) 17. § (4) bekezdés a), b) és d) pontja,
b) 17. § (5) bekezdés a), b) és d) pontja,
c) 17. § (5a), (5b) és (5d) bekezdése.
123. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 28. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A (9) és (11) bekezdés szerinti közigazgatási szabályszegés esetén figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye.”
(2) Az Fttv. 32. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami földmérési és térképészeti adatbázisok, adatok, termékek, munkarészek továbbfelhasználására, illetve azokról további másolatok készítésére, értéknövelt termékek előállítására a tulajdonosi jogok gyakorlója által kiadott engedély alapján kerülhet sor. A továbbértékesítés céljából történő másolásért vagy bármilyen célú felhasználásért az adatot szolgáltató ingatlanügyi hatóságot, illetve a honvédelemért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szervezetet szerződésben meghatározott díj illeti meg.”
124. § Az Fttv.
a) 14. § (3) bekezdésében a „felszólítja” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg,
b) 14. § (4) bekezdésében a „felszólításnak” szövegrész helyébe a „kötelezésnek” szöveg
lép.
125. § Hatályát veszti az Fttv. 34. § (4) bekezdése.
126. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 15. § (1) bekezdésében a „súlyos veszélyt jelentő terméket a piacfelügyeleti hatóság a jogszabályban meghatározottak szerint jogosult lefoglalni” szövegrész helyébe a „súlyos kockázatot jelentő terméket a piacfelügyeleti hatóság jogosult elkobozni” szöveg lép.
127. § Hatályát veszti a Pftv.
a) 16. § (3) bekezdése,
b) 17/B. § (2) bekezdése.
128. § (1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 2. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Amennyiben az üzemeltető a (2) bekezdésben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, az ágazati kijelölő hatóság – határidő megállapításával – kötelezi az üzemeltetőt az azonosítási jelentés benyújtására.”
(2) Az Lrtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője nem tesz eleget az e törvényben, az e törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott más jogszabályokban vagy az ágazati kijelölő hatóság határozatában foglalt előírásoknak,
a) az ágazati kijelölő hatóság kötelezi az üzemeltetői biztonsági terv soron kívüli módosítására vagy új üzemeltetői biztonsági terv készítésére, vagy
b) bírságot szab ki.”
129. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bírság mértékének meghatározásakor a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi az üzemeltetőnek térítésmentesen járó kibocsátási egységek számát.”
(2) Az Ügkr. tv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bírság mértékének meghatározásakor a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi a légi jármű üzembentartónak térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek számát.”
130. § Az Ügkr. tv. 13. alcíme a következő 34/C. §-sal egészül ki:
„34/C. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye, kivéve az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott olyan változásbejelentési kötelezettség elmulasztását, mellyel egyidejűleg az üzemeltető nem köteles kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtására.
(2) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt, illetve ha az elkövetéstől számított öt év eltelt.”
131. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5/H. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Azokban a közigazgatási hatósági ügyekben, amelyekben a jogsértés az energetikai ellátásbiztonságot sérti vagy veszélyezteti, figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye.”
132. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvényt kell alkalmazni
a) a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó, illetve a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy (a továbbiakban együtt: felnőttképző) által célirányosan kompetenciakialakításra vagy -fejlesztésre irányuló és szervezetten megvalósuló – a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába nem tartozó – oktatás és képzés
aa) üzletszerű gazdasági tevékenység keretében,
ab) – a belső képzés kivételével – ingyenesen és a képzésben részt vevő személyekről a felnőttképző által e törvénnyel összhangban, egyedi azonosításra és annak ellenőrizhetőségére alkalmas módon, bármilyen formában vezetett nyilvántartás mellett, vagy
ac) belső képzésként
történő megszervezésére (a továbbiakban: felnőttképzési tevékenység), valamint
b) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra.”
(2) Az Fktv. 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
