„1. belső képzés: az olyan oktatás és képzés, amelyet a munkáltató
a) nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében,
b) – a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés kivételével – összesen hat óra időtartamot meghaladó mértékben,
c) a saját, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás, illetve beszállítójának foglalkoztatottja részére szervez.”
(3) Az Fktv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felnőttképzők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. A felnőttképző és a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult személy természetes személyazonosító adata – a családi és utónév kivételével – és lakcíme nem hozható nyilvánosságra.”
(4) Az Fktv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felnőttképzési szakértők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. A felnőttképzési szakértő természetes személyazonosító adata – a családi és utónév kivételével – és lakcíme nem hozható nyilvánosságra.”
(5) Az Fktv. 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértővel szemben tevékenység végzésétől történő eltiltást egy évnél hosszabb időre nem alkalmazhat.”
(6) Az Fktv. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység végzésétől történő eltiltás tényét, illetve az eltiltást elrendelő határozatát a honlapján nyilvánosságra hozza. A felnőttképző és a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adata – a családi és utónév kivételével – nem hozható nyilvánosságra.”
(7) Az Fktv. 20. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A felnőttképzési államigazgatási szerv nem alkalmazhat közigazgatási szankciót a jogsértő magatartás hatóság tudomására jutásától számított egy év, továbbá az elkövetéstől vagy a jogellenes állapot megszűnésétől számított öt év elteltével.”
(8) Az Fktv. 20/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés ellenőrzését végző hatóság a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréhez való közvetlen hozzáférés alapján jogosult az általa folytatott hatósági ellenőrzés és közigazgatási hatósági eljárás során
a) az eljárás résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat, valamint
b) a jogszabály alapján szervezett oktatással és képzéssel és az ahhoz kapcsolódóan kiállított tanúsítvánnyal kapcsolatos adatokat
megismerni.”
133. § Az Fktv.
1. 1. § (2) bekezdésében a „felnőttképző által történő megszervezésére” szövegrész helyébe a „felnőttképzési tevékenység keretében történő végzésére” szöveg,
2. 2. § 9a. pontjában a „minősített képzés” szövegrész helyébe a „minősített oktatás, képzés” szöveg,
3. 2/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „szervezett” szövegrész helyébe a „folytatott” szöveg,
4. 3. § (2) bekezdésében a „benyújtásával” szövegrész helyébe a „benyújtásával, továbbá a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatokban bekövetkezett változások bejelentésével” szöveg, a „fizet.” szövegrész helyébe a „fizet. Az e bekezdés szerinti eljárás ingyenes, ha a felnőttképző kizárólag a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja alá nem tartozó belső képzést szervez és e felnőttképzési tevékenységét ingyenesen végzi.” szöveg,
5. 8. § (2) bekezdésében a „folytatásától el” szövegrész helyébe a „folytatását meg” szöveg,
6. 8. § (2) bekezdés a) pontjában a „sem” szövegrész helyébe az „önhibájából nem” szöveg,
7. 11. § (2) bekezdés a) pontjában a „képzésre” szövegrész helyébe az „oktatásra, képzésre” szöveg,
8. 13/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „a képzés folytatására” szövegrész helyébe az „az oktatásban, képzésben való részvételre” szöveg,
9. 15/A. §-ában a „szervezett” szövegrész helyébe a „szervezett oktatásra,” szöveg,
10. 16. § b) pontjában az „a képzés megkezdéséhez és folytatásához” szövegrész helyébe az „az oktatás, képzés megkezdéséhez és az abban való részvételhez” szöveg,
11. 20. § (3) bekezdés a) pontjában és b) pont bb) alpontjában a „bírságot” szövegrész helyébe a „közigazgatási bírságot” szöveg,
12. 20. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „folytatását” szövegrész helyébe a „végzését” szöveg,
13. 20. § (5) bekezdésében a „tevékenység folytatásától” szövegrész helyébe a „tevékenységtől” szöveg, a „mértékű bírságot” szövegrész helyébe a „mértékű közigazgatási bírságot” szöveg és a „kiszabott bírság” szövegrész helyébe a „kiszabott közigazgatási bírság” szöveg,
14. 20. § (6) bekezdésében a „folytatásának megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenység folytatásától” szövegrész helyébe a „megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenységtől” szöveg,
15. 24. § (1) bekezdés a) pontjában és 28. § (2) bekezdés a) pontjában a „tevékenység folytatásához” szövegrész helyébe a „tevékenységhez” szöveg,
16. 24. § (1) bekezdés d) pontjában a „képzés megszervezésére” szövegrész helyébe a „képzésre” szöveg,
17. 28. § (3) bekezdésében a „bírság” szövegrész helyébe a „közigazgatási bírság” szöveg,
18. 30. § (4) bekezdésében a „felnőttképzés” szövegrész helyébe a „felnőttképzési” szöveg és az „alkalmazni.” szövegrész helyébe az „alkalmazni azzal, hogy a felnőttképzési szakértő a továbbképzési kötelezettségének teljesítésére 2022. december 31-éig köteles.” szöveg
lép.
134. § Hatályát veszti az Fktv.
a) 3. alcím címében a „folytatásának” szövegrész,
b) 6. § (2) bekezdés b) pontjában az „, illetve szakképesítéssel” szövegrész,
c) 7. § (3) bekezdése,
d) 8. § (3) bekezdése,
e) 11. § (3) bekezdésében a „tevékenységét kizárólag saját szervezetén belül végezheti, a felnőttképzési” szövegrész,
f) 17. § a) pontjában az „és a felnőttképzési tevékenysége keretében kiállított számlán és más számviteli bizonylaton” szövegrész,
g) 20. § (4) bekezdése,
h) 28. § (2) bekezdés a) pontjában a „folytatásának” szövegrész.
135. § (1) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodási hatóság az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén a szabályszegővel szemben bírságot szabhat ki, a 43. § szerinti eltiltást állapíthat meg, elkobzást, továbbá a 65. § szerinti intézkedéseket és jogkövetkezményeket alkalmazhat.”
(2) A Hhvtv. 64. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 65. §-ban meghatározott korlátozás és felfüggesztés a szabályszerű tevékenység visszaállítása érdekében szükséges kötelezettségek teljesítéséig terjedő, míg az eltiltás öt év időtartamra rendelhető el.”
(3) A Hhvtv. 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint, a jogsértő személyére tekintet nélkül.”
(4) A Hhvtv. 67. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve alkalmazásában álló állami halászati őr az (1) bekezdés szerinti halvédelmi bírság helyszíni bírságként történő kiszabására jogosult.”
(5) A Hhvtv. 70. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A halgazdálkodási hatóság nem alkalmazhat figyelmeztetést a 66. § (1) bekezdés b)–d), f) és g) pontjában, 66. § (2) bekezdésében, valamint a 67. § (1) bekezdés a)–f), i), l), m), o), q), s) és u) pontja esetében.”
136. § A Hhvtv.
a) 65. §-ában a „következő intézkedéseket hozhatja” szövegrész helyébe a „szankció kiszabásán túlmenően, a következő intézkedéseket és jogkövetkezményeket alkalmazhatja” szöveg,
b) 68. § (1a) és (1b) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti mérlegelés körében” szövegrész helyébe az „a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti mérlegelési szempontokon túl” szöveg
lép.
137. § Hatályát veszti a Hhvtv.
a) 66. § (1) bekezdés a) pontjában az „a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetést tartalmazó döntésében történő felhívás ellenére” szövegrész,
b) 68. § (1) bekezdése,
c) 70. § (1) bekezdése.
138. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 62. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott személy (ezen alcímben a továbbiakban együtt: kötelezett) határidőben nem tesz eleget a 62. § (2) bekezdésében foglalt figyelmeztetésnek, a mezőgazdasági igazgatási szerv a kötelezettel szemben a (2) bekezdésben megállapított mértékű bírságot szab ki. A bírság megfizetése alól felmentés nem adható, illetve fizetési kedvezmény nem nyújtható.”
(2) A Földforgalmi tv. V. fejezete a következő 67/B. §-sal egészül ki:
„67/B. § A 62. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a cselekmény elkövetésétől számított 5 év eltelt.”
139. § A Földforgalmi tv. 62. § (2) bekezdésében a „felhívja a figyelmét” szövegrész helyébe a „figyelmeztetésben részesíti, egyidejűleg felhívja a figyelmét” szöveg lép.
140. § (1) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 2. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„6. hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet: a hulladékról szóló törvényben meghatározott szolgáltatást ellátó közszolgáltató, a közszolgáltatói alvállalkozó és a Koordináló szerv,”
(2) A Fémtv. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetnél, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezetnél termelődött vagy általa begyűjtött, (5) bekezdés szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítése kizárólag írásbeli szerződés alapján, az abban meghatározott telephellyel rendelkező fémkereskedő részére, a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet által kiállított igazolás mellett történhet. A közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet a fémkereskedővel kötött szerződés eredeti példányát vagy annak hitelesített másolatát a fémkereskedelmi hatóság részére a szerződéskötéstől számított 15 napon belül köteles megküldeni.”
(3) A Fémtv. 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az (5) bekezdésben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag termelődése az adott ingatlanhoz, illetve az egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet tevékenységéhez köthető, azt az ingatlantulajdonos, illetve az egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet – az értékesítést megelőzően a tárolás helye szerint illetékes fémkereskedelmi hatósághoz történő előzetes bejelentés mellett – a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolását követően kizárólag fémkereskedő részére értékesítheti. A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a leadni kívánt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag megnevezését, mennyiségét,
b) a felvásárló fémkereskedő megnevezését, telephelyének címét,
c) az (5) bekezdésben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tárolásának helyét,
d) a bejelentő nevét, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító jelét vagy adószámát, telefonos elérhetőségét és
e) a (2) bekezdés esetén a bontási engedély számát, a bontás helyét, a bejelentő székhelyét és adószámát.
(7a) A bejelentésnek a már ténylegesen kitermelt, az értékesítő személy birtokában lévő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra kell vonatkoznia.
(7b) A fémkereskedelmi hatóság a (7) és (7a) bekezdésben foglaltaknak megfelelő bejelentés alapján a visszaigazolást megadja, ha nem merül fel adat az (5) bekezdésben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag jogellenes származására. A visszaigazolás kizárólag egyszer, a visszaigazolás kézhezvételétől számított 15 napon belül használható fel. A 15 nap elteltével a visszaigazolás hatályát veszti. A visszaigazolás felhasználása során nem értékesített, visszaigazolással érintett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag későbbi értékesítéséhez újabb, a (7) bekezdés szerinti előzetes bejelentést kell tenni.”
(4) A Fémtv. 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A bejelentést a beérkezéstől számított 5 munkanapon belül a fémkereskedelmi hatóság a tárolás helye szerint illetékes általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendőrségi szerv részére tájékoztatásul megküldi. A tájékoztatás célja annak megismerése, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendőrségi szerv feladatkörében merült-e fel adat a leadni kívánt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag eltulajdonított volta tekintetében. A fémkereskedelmi hatóság a tájékoztatásnak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendőrségi szerv részére történő megküldését követő 5 munkanapon belül visszaigazolást küld a bejelentő és a bejelentésben megjelölt felvásárló fémkereskedő részére.
(8a) Ha a (8) bekezdés szerinti visszaigazolásban meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyaghoz képest legfeljebb 10%-kal több az átadni kívánt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (a továbbiakban: többlet), a fémkereskedő a többletet átveheti, ha a többlet a természetes személyek esetében az 500 kg, a gazdálkodó szervezetek esetében a 2500 kg mennyiséget nem haladja meg.
(8b) Ha a fémkereskedő a (8a) bekezdés szerint a többletet átvette
a) az átadó az átadás napján a (7) bekezdés szerinti bejelentést tesz a többlet tekintetében,
b) a fémkereskedő az a) pont szerinti bejelentéssel kapcsolatos visszaigazolás megérkezéséig az átvett többletet elkülönítetten tárolja és azzal fémkereskedelmi tevékenységet nem végez.”
(5) A Fémtv. 3. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Fémkereskedő égett kábelt kizárólag a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezettől, illetve a fémkereskedelmi hatóság vagy bíróság döntése, továbbá tűzkár esetén tűzeseti hatósági bizonyítvány alapján vehet át.”
141. § (1) A Fémtv. 2. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A fémkereskedelmi hatóság 100 ezer forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki azzal a természetes személlyel szemben, aki az ingatlanon tárolható, a 3. § (4) bekezdésében meghatározott térfogatot meghaladó mennyiségű fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémkereskedő vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet részére történő leadási kötelezettségének a fémkereskedelmi hatóság kötelezése ellenére sem tesz eleget.”
(2) A Fémtv. 4. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (6) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatása esetén a fémkereskedő a felvásárlás és értékesítés során a szállításról köteles a fémkereskedelmi hatóság részére elektronikus úton, előzetesen adatot szolgáltatni.”
(3) A Fémtv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Egy fizikai hely telephelyként való működése nem engedélyezhető a 11/H. § alapján elrendelt lezárás közigazgatási szankció hatálya alatt.”
(4) A Fémtv. 9. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(A fémkereskedelmi hatóság visszavonja a fémkereskedelmi engedélyt,)
„e) ha a fémkereskedő megsérti a 11/H. § alapján elrendelt lezárás közigazgatási szankcióra vonatkozó rendelkezéseket,
f) ha a fémkereskedővel szemben adott telephely vonatkozásában a 11/H. § szerinti lezárás közigazgatási szankció leghosszabb időtartama korábban elrendelésre került.”
142. § A Fémtv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a 6. alcíme a következő 11/A–11/H. §-sal egészül ki:
„11. § (1) A fémkereskedelmi hatóság hatósági ellenőrzés keretében kérelemre vagy hivatalból ellenőrzi a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységét, valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok más személy általi értékesítését, szállítását, fuvarozását, raktározását, tárolását és hasznosítását.
(2) A fémkereskedelmi hatóság bírsággal sújtja azt, aki
a) fémkereskedelmi tevékenységet fémkereskedelmi engedély nélkül végez,
b) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a 3. § (10) bekezdésében foglaltak ellenére szállítólevél nélkül szállít,
c) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a 10. §-ban foglalt szabályokat megsértve hasznosít.
(3) A fémkereskedelmi hatóság bírsággal sújtja azt a fémkereskedőt, aki
a) égett kábelt nem a 3. § (12) bekezdésében foglaltak alapján vesz át,
b) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tizennyolc éven aluli személytől vesz át,
c) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot személyazonosságát nem igazoló személytől vesz át,
d) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot írásba foglalt megállapodás, illetve fémkereskedelmi hatóság visszaigazolása nélkül szerez be, illetve az anyag jogszerű szerzésére vonatkozó nyilatkozat nélkül vesz át,
e) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot anyagkísérő okmány nélkül vagy valótlan adattartalmú okmánnyal szállít,
f) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot az engedélyben foglalt helyszínrajztól eltérő tárolási helyen raktároz és tárol,
g) telephely fenntartása nélkül is felvásárolható és értékesíthető fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot jogellenesen tárol,
h) a 3. §-ban meghatározott kötelezettségét egyéb módon megszegi,
i) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot nem az engedélyben meghatározott telephelyen raktároz és tárol.
(4) A (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a)–d), f)–g) és i) pontjában meghatározott jogszabálysértés esetén bírság helyett figyelmeztetés szankciónak nincs helye.
11/A. § (1) A 11. § (2) bekezdés a) és b) pontja és a 11. § (3) bekezdés b), c), e), g) és i) pontja szerinti jogsértés esetén a bírság mértéke a jogsértéssel érintett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag piaci értékének
a) fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet általi jogsértés esetén ötszöröse,
b) természetes személy esetén háromszorosa.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a bírság mértékét a jogsértés által okozott anyagi kár alapján szükséges megállapítani, ha az így megállapított bírság mértéke a magasabb
a) a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet általi jogsértés esetén a jogsértés által okozott igazolt anyagi kár ötszöröse, de legalább 300 ezer forint,
b) az a) pont alá nem tartozó személy által elkövetett jogsértés esetén – ha annak megállapítása lehetséges – a jogsértés által okozott igazolt anyagi kár háromszorosa, de legalább 50 ezer forint.
(3) Ha a jogsértéssel érintett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyisége nem állapítható meg, a bírság mértéke 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet.
(4) A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőt 500 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő bírsággal sújtja, ha a 3. § (5) bekezdése szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezettel kötött írásbeli szerződés vagy a fémkereskedelmi hatóság írásbeli visszaigazolása nélkül, vagy írásbeli szerződés nélkül vesz át.
(5) A bírság mértéke a 11. § (2) bekezdés c) pontja és a 11. § (3) bekezdés a), f) és h) pontja esetén 30 ezer forinttól 2 millió forintig terjedhet.
(6) Az e törvény hatálya alá tartozó természetes személyre 100 ezer forintig, az egyéni vállalkozóra és a gazdálkodó szervezetre 500 ezer forintig terjedő bírságot kell kiszabni az e törvényben előírt kötelezettség megsértése, elmulasztása miatt, ha arra külön jogkövetkezményt e törvény nem határoz meg.
11/B. § A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőt 1 millió forintig, a nevében eljáró természetes személyt 300 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja, ha az e törvényben meghatározott
a) nyilvántartás havi zárását, napi összesítését, azoknak a fémkereskedelmi hatósághoz történő benyújtását késedelmesen teljesíti, valamint ha a nyilvántartás-vezetési kötelezettségét valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, vagy abban az adatokat az előírásoktól eltérően vagy eltérő rendszerességgel rögzíti, valamint ha ismételten hiányosan, valótlan adattartalommal vagy az előírásoktól eltérően teljesíti,
b) nyilvántartást nem vezeti, nyilvántartás havi zárását, napi összesítését, azoknak a fémkereskedelmi hatósághoz történő benyújtását nem teljesíti.
11/C. § (1) A kiszabott bírság összege kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
(2) Nincs helye a bírság mérséklésének, ha
a) a jogsértő személy részére e törvény rendelkezéseinek megsértése miatt korábban végleges döntéssel bírság került kiszabásra,
b) a jogsértő személy fémkereskedelmi engedély nélkül folytatott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet vagy
c) a jogsértésre bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével összefüggésben került sor.
11/D. § A kiszabott bírságot a kötelezett a határozat véglegessé válását követő naptári naptól számított 15 napon belül köteles megfizetni. A bírság megfizetésének módjára, elszámolására, valamint a bírság késedelmes megfizetése miatt a késedelmi pótlék megállapítására az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
11/E. § Ha a hatósági ellenőrzés során a fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedő nyilvántartása, készletbevallása és a tényleges készlet között 5%-ot meghaladó eltérést tapasztal, a fémkereskedő az ellenőrzéstől számított 15 napon belül köteles mindazon bizonyítékok, okmányok benyújtására, amelyek az eltérést alátámasztják. Ha az okmányok, bizonyítékok nem kerülnek benyújtásra, vagy azok az eltérés okát nem tisztázzák, a 11/B. § szerinti mértékű bírságot kell alkalmazni.
11/F. § A fémkereskedelmi hatóság a 11. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bírság kiszabásával egyidejűleg megtiltja az engedély nélkül folytatott tevékenység végzését.
11/G. § Ha a fémkereskedelmi hatóság az 5. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségének megsértése, valamint a 11. § (3) bekezdés a) és d) pontja alapján az adott telephely tekintetében 3 éven belül végleges döntéssel második alkalommal bírságot szab ki a fémkereskedőre, ezzel egyidejűleg azonnal végrehajtható határozatában a fémkereskedelmi engedély visszavonásával, valamint módosításával a fémkereskedelmi tevékenység adott telephelyen való végzésének jogosultságát megszünteti.
11/H. § (1) A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedő érintett telephelyét hatósági zárral lezárja, amely első alkalommal 12 nyitvatartási napig terjedhet, ha
a) az adott telephely tekintetében 3 éven belül második alkalommal a 11. § (3) bekezdés b)–c), g) és i) pontja alapján végleges döntéssel bírság kiszabására került sor,
b) az adott telephely tekintetében 3 éven belül második alkalommal a 11/B. § b) pontja alapján végleges döntéssel bírság kiszabására került sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogsértések ismételt előfordulása esetén a lezárás időtartama 30, majd 60 nyitvatartási napig terjedhet. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő jogsértés között legalább 3 év eltelt.
(3) A lezárásról a fémkereskedelmi hatóság azonnal végrehajtható határozatot hoz. Az intézkedésből harmadik személyeket ért kárért a fémkereskedő áll helyt.
(4) A lezárással érintett telephelyet a fémkereskedelmi hatóság pecséttel zárja le, jól láthatóan feltünteti a lezárás időtartamát és azt, hogy a fémkereskedelmi telephelyet a fémkereskedelmi hatóság zárta le.”
143. § (1) A Fémtv. 12. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lefoglalást vagy zár alá vételt meg kell szüntetni)
„a) ha a fémkereskedelmi hatóság
aa) a 3. § (4) és (9) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén, vagy
ab) a 11. § (2) bekezdés a) és c) pontja, valamint a 11. § (3) bekezdés b)–d) és g) pontja szerinti jogsértés alapján
véglegessé vált határozatban bírságot nem szabott ki,”
(2) A Fémtv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A lefoglalt vagy zár alá vett anyagot, dolgot és eszközt el kell kobozni,
a) a 3. § (4) és (9) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése, vagy
b) a 11. § (2) bekezdés a) és c) pontja, valamint a 11. § (3) bekezdés b)–d) és g) pontja szerinti jogsértés esetén
ha a fémkereskedelmi hatóság véglegessé vált határozattal bírságot szab ki.”
144. § A Fémtv. 15. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) E törvénynek a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit azok hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.”
145. § A Fémtv.
a) 2. § (1) bekezdés 8. pontjában a „hulladék” szövegrész helyébe a „fémkereskedelmi engedélyköteles anyag” szöveg,
b) 3. § (3) bekezdésében a „végző” szövegrész helyébe a „nyújtó” szöveg,
c) 3. § (4) bekezdésében a „felszólítja” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg,
d) 3. § (10) bekezdésében az „anyagkísérő okmány” szövegrész helyébe a „szállítólevél” szöveg,
e) 4. § (4) bekezdésében a „kizárólag a fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen” szövegrész helyébe a „saját vagy más fémkereskedő fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyén” szöveg,
f) 4. § (11) bekezdésében a „felkérésére” szövegrész helyébe a „felszólítására” szöveg,
g) 5. § (3) bekezdés c) pontjában a „valamint személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát” szövegrész helyébe a „személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát, valamint – külföldi állampolgár kivételével – adóazonosító jelét” szöveg,
h) 9. § (1) bekezdésében a „visszavonják” szövegrész helyébe a „visszavonják, valamint ha az engedély érvényessége lejár” szöveg,
i) 14. § (2b) bekezdésében az „adózás rendjéről” szövegrész helyébe az „adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról” szöveg
lép.
146. § Hatályát veszti a Fémtv.
a) 4. § (7) bekezdésében az „az a) és b) pont szerinti” szövegrész,
b) 9. § (3) bekezdése,
c) 10. § (2) bekezdésében az „a fémkereskedőtől” szövegrész.
147. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44/A. § (1) Az ingatlanügyi hatóság ellenőrzi a föld tulajdonjogának átruházására, vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására szolgáló biztonsági okmánnyal összefüggő kötelezettségek betartását a biztonsági okmányt kezelő közjegyzőnél, ügyvédnél vagy annál a szervezetnél, amelynél a kamarai jogtanácsos működik (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: felhasználó).
(2) Az ingatlanügyi hatóság a felhasználót a biztonsági okmány kezelésével, felhasználásával, visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségeinek megsértése esetén bírsággal sújtja és egyidejűleg kötelezi a jogsértő állapot megszüntetésére.”
(2) A Fétv. 95. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az ingatlanügyi hatóság a bejelentést elmulasztó földhasználót legfeljebb 30 napos határidő megállapításával figyelmezteti és írásban kötelezi a bejelentési kötelezettsége teljesítésére. Ha a földhasználó határidőben nem tesz eleget a felszólításnak, az ingatlanügyi hatóság földhasználati bírsággal sújtja, aminek mértéke a föld ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona (a továbbiakban: AK) értékének ezerszerese.”
148. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) 7. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § E törvény rendelkezéseinek megsértése esetén nem alkalmazható közigazgatási szankció a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított 5 év elteltével.”
(2) Az Ehat. 32. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a tevékenység folytatásának valamely feltétele a tevékenység folytatására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában sem állt fenn, az energetikai auditor auditálási tevékenységét intézkedésében megtiltja.
(8) Ha a Hivatal megállapítja, hogy az energetikai auditor e törvény szerinti valamely kötelezettségét bírságolás vagy ismételt bírságolás ellenére sem teljesítette, az energetikai auditort az auditálási tevékenység folytatásától eltiltja.”
149. § Hatályát veszti az Ehat.
a) 22/C. § (5) bekezdése,
b) 26. § (8) bekezdése,
c) 34. § (6) bekezdése.
150. § Hatályát veszti a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 20. § (2) bekezdésében a „legkisebb mértéke ötezer forint,” szövegrész.
151. § (1) A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiakban: Ekpt.) 13. alcím címe helyébe a következő alcím lép:
„13. A hatósági ellenőrzés, jogkövetkezmények, bírság”
(2) Az Ekpt. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bírság ismételten is kiszabható.”
(3) Az Ekpt. 19. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a vasúti közlekedési hatóság jogkövetkezményként az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemének felfüggesztése mellett az üzemeltetőt a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére kötelezi, a vizsgált jármű forgalomból való kivonását vagy a személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el és közigazgatási szankcióként bírságot szab ki.
(6) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetőjével szemben a kötöttpálya engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása, illetve használata esetén
a) közigazgatási szankcióként bírságot szab ki, és
b) jogkövetkezményként a kötöttpálya átalakítását vagy az (5) bekezdés szerinti esetben lebontását, gyártásának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendelheti el.”
(4) Az Ekpt. 20. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával és az egyéb kötöttpályás forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén)
„a) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalót és egyéb foglalkoztatott személyt legfeljebb egy évre eltilthatja a munkavégzéstől, valamint a munkakör további betöltését egészségügyi alkalmassági vizsgálathoz, vagy képzés elvégzéséhez és hatósági vizsga letételéhez kötheti,”
152. § Az Ekpt. 20. § (1) bekezdés b) pontjában a „felszólítja” szövegrész helyébe a „kötelezi” szöveg lép.
153. § Hatályát veszti a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 7. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontja, valamint a b) pont bb) alpontjában az „ugyanazon szabálytalanság ismételt elkövetése esetén” szövegrész.
154. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 13. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) bekezdés d) és e) pontja, valamint i) pont ia) és ib) alpontja esetében figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható.”
155. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 2/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (5) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírság legkisebb összege 500 000 Ft.
(8) A (4) bekezdés szerint kijelölt államigazgatási szerv a településkép-védelmi bírság kiszabása feltételeinek teljesülése esetén – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezései szerint – helyszíni bírságot is alkalmazhat, amely azonban nem mentesíti a jogsértőt a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.”
(2) A Tvtv. 8. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A településkép védelme érdekében)
„e) az önkormányzat polgármestere (főpolgármestere) a kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén – a településkép-védelmi bírság ismételt kiszabása helyett – a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja, mely során a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégzi vagy mással elvégezteti, egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezi.”
(3) A Tvtv. 11. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere (főpolgármestere) figyelmeztetést tartalmazó döntésében – megfelelő határidő biztosításával – felhívja a jogsértőt a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere (főpolgármestere) településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére kötelezi, egyidejűleg – ha a településképi rendelet lehetőséget biztosít településkép-védelmi bírság kiszabására – a kötelezettet településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, melynek legkisebb összege 100 000 Ft.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.”
(4) A Tvtv. 11/C. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása helyett helyszíni bírság szabható ki, amely azonban nem mentesíti a jogsértőt a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.
(5) Ha a kötelezett a jogsértő állapotot nem szüntette meg, a hatóság – közigazgatási bírság ismételt kiszabása helyett –
a) a kötelezett költségére és veszélyére megszünteti a jogsértő állapotot, egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezheti és
b) a reklámhordozót tartó berendezést, a reklámhordozót és a reklámot elkobozza.”
(5) A Tvtv. 11/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyszíni intézkedés során helyszíni bírság alkalmazásának is van helye.”
156. § (1) A Tvtv. 12. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„c) a településképi véleményezési, a településképi bejelentési, a településképi kötelezési eljárásra, a meghatározott cselekmény végrehajtására és mindezekről hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó szabályokat, valamint az önkormányzatnak a településkép-védelmi tájékoztatásra és szakmai konzultációra irányadó általános szabályait,”
(2) A Tvtv. 12. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„g) a 11. § szerinti településkép-védelmi bírság és helyszíni bírság, a 11/C. § szerinti közigazgatási bírság és helyszíni bírság, a 11/E. § szerinti településképi bírság és helyszíni bírság kiszabásának mérlegelési szempontjait és megfizetése módjának részletszabályait, valamint a 11/C. § szerinti esetben a reklámhordozót tartó berendezések, reklámhordozók és reklámok hatóság általi eltávolításának és elkobzásának szabályait,”
157. § Hatályát veszti a Tvtv. 11/C. § (2) bekezdése.
158. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a kizárási ok a hatósággal szemben merül fel, a kizárási okot a hatóság a felügyeleti szerv számára bejelenti. A felügyeleti szerv dönt a hatóság kizárásáról, egyúttal – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – rendelkezik az ügyben eljáró másik, az eljárásból kizárt hatósággal azonos hatáskörű hatóság kijelöléséről.”
(2) Az Ákr. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben az ügyben van ellenérdekű ügyfél, a hatóság őt az Eüsztv. szerinti ügyintézési rendelkezése szerint, ennek hiányában elektronikus úton, amennyiben erre nincsen mód, akkor egyéb kapcsolattartási módon tájékoztatja az ügy tárgyáról, az eljárás megindításának napjáról, az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségéről, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevéről.”
159. § Az Ákr. 116. § (4) bekezdés c) pontjában az „önállóan fellebbezhető” szövegrész helyébe az „önálló jogorvoslattal támadható” szöveg lép.
160. § Hatályát veszti az Ákr. 16. § (4) bekezdésében az „az eljárásra” szövegrész.
161. § Hatályát veszti a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény
a) 32. § (4) bekezdése,
b) 33. § (4) bekezdése.
162. § Hatályát veszti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 116. § b) pontja.
163. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 69. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény rendelkezéseinek megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabály megsértése, valamint a felügyeletet ellátó szerv döntésében foglaltak megsértése vagy figyelmen kívül hagyása esetén az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:]
„e) a felügyeletet ellátó szerv
ea) az 1. § (1) bekezdés j) és r) pontjában meghatározott szolgáltató esetében törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, vagy a tevékenység végzésétől legalább egy, de legfeljebb tizenkét hónapra eltiltja,
eb) az 1. § (1) bekezdés k), p) és q) pontjában meghatározott szolgáltató esetében törli a nyilvántartásból a szolgáltatót,
ec) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató esetében kezdeményezi a nyilvántartást vezető szervnél a szolgáltató nyilvántartásból történő törlését, vagy a tevékenység végzésétől való eltiltását legalább egy, de legfeljebb tizenkét hónapra,
ed) az 1. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szolgáltató esetében kezdeményezi a nyilvántartást vezető szervnél a szolgáltató nyilvántartásból történő törlését;”
164. § (1) A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) 4. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A Nyilvántartás döntésenként tartalmazza
a) az ügyfél nevét,
b) a természetes személy ügyfél születési nevét, anyja nevét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak,
c) a természetes személy ügyfél születési helyét és idejét, állampolgárságát (hontalanságát),
d) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, honossága szerinti állam megnevezését, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak,
e) a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság megnevezését,
f) a hatáskör megnevezését, amelyben a hatóság a közigazgatási szankciót alkalmazta,
g) a közigazgatási szankciót megállapító döntés bejegyzésének időpontját,
h) a közigazgatási szankciót megállapító döntés ügyiratszámát,
i) a közigazgatási szankció típusát,
j) közigazgatási bírság esetén a közigazgatási bírság típusát és összegét
k) tevékenység végzésétől történő eltiltás esetén annak időtartamát.”
(2) A Szankció tv. 4. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A Nyilvántartás az (1) bekezdés e) és g)–k) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás. Nem közhiteles a Nyilvántartás azon adat tekintetében, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti nyilvántartásban közhiteles adatként szerepel.”
165. § A Szankció tv. I. Fejezete a következő 4/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
„4/A. A közigazgatási szankciók alkalmazásának különös szabályai
5/A. § Ha a bíróság a jogsértő magatartást megvalósító természetes személyt ugyanazon tényállás alapján jogerős ügydöntő határozatban
a) elítélte és vele szemben büntetést szabott ki, illetve intézkedést alkalmazott, vagy
b) arra hivatkozással, hogy a bűncselekményt nem a vádlott követte el, felmentette,
nem alkalmazható a 2. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott közigazgatási szankció.
5/B. § Ha a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság tudomására jut, hogy az eljárása alapjául szolgáló jogsértő magatartás miatt büntetőeljárás van folyamatban és a közigazgatási szankció alkalmazása – összhangban az 5/A. §-ban foglaltakkal – e büntetőeljárás kimenetelétől függ, az eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.”
166. § (1) A Szankció tv. 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(2a) A (2) bekezdés a) pontja szerinti feltétel szempontjából nem minősül szankciót megállapító döntésnek, ha az elkobzást az ügyfél felelősségének megállapítása nélkül szabták ki.”
(2) A Szankció tv. 9. § (3) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A hatóság a figyelmeztetés vagy a közigazgatási óvadék szankció alkalmazása feltételeinek teljesülése esetén is közigazgatási bírság szankciót alkalmaz, ha)
„d) törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet meghatározott ügyek vonatkozásában a figyelmeztetés alkalmazásának kizárásáról rendelkezik.”
(3) A Szankció tv. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(1a) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet a bírság összegére vonatkozóan mérlegelést nem tesz lehetővé.”
(4) A Szankció tv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) Abban az esetben, ha törvény vagy kormányrendelet az eltiltás alkalmazását a hatóság mérlegelésétől teszi függővé, – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a mérlegelést a 10. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok alapján végzi.”
(5) A Szankció tv. 15. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„15. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyilvántartó szervet.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvényben meghatározott közigazgatási szankciók alkalmazására, valamint a Nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárási szabályokat.”
167. § A Szankció tv.
a) 2. § (4) bekezdése a „Törvény” szövegrész helyett a „Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet” szöveggel,
b) 3. § (1) bekezdése a „törvény” szövegrész helyett a „törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet” szöveggel,
c) 5. § (1) bekezdése a „törvény” szövegrész helyett a „törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet” szöveggel,
d) 5. § (4) bekezdése a „törvény” szövegrész helyett a „törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet” szöveggel,
e) 6. § (2) bekezdése a „teszi lehetővé” szövegrész helyett az „írja elő” szöveggel,
f) 6. § (5) bekezdése a „Törvény” szövegrész helyett a „Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet” szöveggel,
g) 9. § (3) bekezdés a) pontja az „egészséget sért vagy veszélyeztet,” szövegrész helyett az „egészséget sért vagy veszélyeztet, vagy annak következményeképpen környezetkárosodás, környezetszennyezés vagy környezetveszélyeztetés következett be,” szöveggel,
h) 13. § (2) bekezdése a „törvény” szövegrész helyett a „törvény vagy kormányrendelet” szöveggel,
i) 13. § (3) bekezdése a „Törvény” szövegrész helyett a „Törvény vagy kormányrendelet” szöveggel,
j) 13. § (4) bekezdése a „törvény” szövegrész helyett a „törvény vagy kormányrendelet” szöveggel
lép hatályba.
168. § Nem lép hatályba a Szankció tv.
a) 2. § (3) bekezdés b) pontja,
b) 6. alcíme,
c) 9. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy közigazgatási óvadék” szövegrész,
d) 9. § (3) bekezdésében a „vagy a közigazgatási óvadék” szövegrész,
e) 9. § (4) bekezdése.
169. § (1) Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az eljáró tenyésztési hatóság az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén a szabályszegővel szemben bírságot, továbbá tevékenységtől való eltiltást állapíthat meg, amelyeken túlmenően e törvényben meghatározott intézkedést alkalmazhat.
(1a) A tenyésztésvezetői tevékenység gyakorlásától való eltiltás időtartama legfeljebb a döntés véglegessé válásától számított három év.”
(2) Az Átv. 7. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő j) ponttal egészül ki:
(Az eljáró tenyésztési hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint a következő intézkedéseket hozhatja:)
„i) a jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése;
j) engedély visszavonása.”
170. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 67. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A (8) és (9) bekezdésben meghatározott esetben az egészségbiztosítási szerv a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott mérlegelési szempontok alapján mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki vagy a bírság kiszabását mellőzi. A (9) bekezdés szerinti mulasztási bírságot a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem kell bejegyezni. Nem szabható ki a (9) bekezdés szerinti mulasztási bírság, ha az igazolásra előírt határidőtől számított öt év eltelt.”
171. § Az egyes törvényeknek a piacfelügyelettel összefüggő módosításáról szóló 2020. évi XLI. törvény 14. § b) pontjában a „15. § (1) bekezdésében és 22. § (3) bekezdésében” szövegrész helyett a „22. § (3) bekezdésében” szöveggel lép hatályba.
172. § Hatályát veszti a légiközlekedési bírság kivetésének részletes szabályairól és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjéről szóló 29/2011. (VI. 15.) NFM rendelet.
173. § Nem lép hatályba
a) az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXXII. törvény 20. §-a,
b) a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény 73. §-ának az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése.
174. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–29. §, a 30. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 31–45. §, a 48–54. §, az 55. § (1) és (2) bekezdése, az 56–64. §, a 65. § (1) bekezdése, a 66–96. §, a 97. § (1)–(3) és (5)–(6) bekezdése, a 98–111. §, a 112. § (3), (4) és (6)–(8) bekezdése, a 113–139. §, a 147–154. §, a 155. § (2) és (4)–(5) bekezdése, a 156–170. § és a 172–173. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 30. § (2) bekezdése, a 46–47. §, az 55. § (3) és (4) bekezdése, a 65. § (2) bekezdése, a 97. § (4) és (7) bekezdése, a 140–146. §, valamint a 155. § (1) és (3) bekezdése az e törvény kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.
(4) A 171. § 2021. július 16-án lép hatályba.
175. § E törvény
a) 56. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,
b) 70. alcíme az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
176. § (1) E törvény
a) 91–92. §-a a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv 59. cikk (3)–(6) bekezdésének,
b) 94–96. §-a a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikkének
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a) 55. §-a a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet,
b) 75. §-a, 91–92. és 94–96. §-a a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke,
c) 75. §-a, 94–96. §-a a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) E törvény 71. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(4) A törvénytervezet 141. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
