j) a hulladék, különösen az újrahasználatra való előkészítésre vagy újrafeldolgozásra nem alkalmas hulladék képződésének csökkentése;

k) a hulladékelhagyás, az illegális hulladéklerakás fő forrásainak tekinthető termékek azonosítása, és az e termékekből származó hulladékképződés megelőzése és csökkentése érdekében alkalmazott – piaci korlátozás esetén arányos és megkülönböztetés nélküli – intézkedések bevezetése;

l) az ENSZ fenntartható fejlődési céljához való hozzájárulásként a tengerbe eljutó hulladék képződésének megelőzése és jelentős csökkentése;

m) a hulladékképződés megelőzését, a hulladék elhagyását és illegális hulladéklerakás csökkentését és megfékezését szolgáló szemléletformálási kampányok kidolgozása és támogatása.”

36. § A Ht. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hulladékbirtokos a hulladékot a 15. § (1) bekezdésében meghatározott hasznosítási művelet megvalósíthatósága, az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és egyéb hasznosítási műveletek előmozdítása vagy javítása érdekében az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. Ettől eltérni – az elkülönített hulladékgyűjtés helyes gyakorlataira és a hulladékgazdálkodás terén megvalósuló fejlesztésekre figyelemmel – a következő esetekben lehet:

a) a különböző hulladéktípusok együtt történő gyűjtése nem befolyásolja hátrányosan a 15. § (1) bekezdése szerinti műveletet, és a gyűjtést követő hasznosítás eredménye az elkülönített gyűjtéssel hasonló minőségű,

b) az adott hulladékáram kezelésének általános környezeti hatásait figyelembe véve az elkülönített gyűjtés nem hozza a legjobb környezeti eredményt,

c) az elkülönített gyűjtés a hulladékgyűjtés helyes gyakorlatainak figyelembevétele mellett műszakilag nem megvalósítható, vagy

d) az elkülönített gyűjtés aránytalan gazdasági költségekkel járna, figyelembe véve a vegyes hulladékgyűjtés és -kezelés kedvezőtlen környezeti és egészségügyi hatásait, a hulladékgyűjtés és -kezelés hatékonyságának javításában rejlő lehetőségeket, a másodlagos nyersanyagok értékesítéséből származó bevételeket, valamint a szennyező fizet elv és a kiterjesztett gyártói felelősség alkalmazását.”

37. § (1) A Ht. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A környezet és az emberi egészség védelmére, valamint a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásoknak történő megfelelés érdekében a hulladékot hasznosítani kell újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás, vagy az egyéb hasznosítás sorrendjében.

(1a) A hulladék hasznosítója az (1) bekezdés előírásainak megfelelően azt a hasznosítási műveletet alkalmazza, amely a hasznosítandó hulladék vonatkozásában az összességében a legjobb környezeti eredményt biztosítja.”

(2) A Ht. 15. §-a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A 12. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten gyűjtött hulladék nem égethető el, kivéve, ha a hulladékhierarchiára figyelemmel ez biztosítja a legjobb környezeti eredményt.

(3b) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítási műveletek megvalósításához, illetve azok elősegítése, hatékonyságának javítása érdekében a hasznosítás előtt vagy alatt a veszélyes hulladékokat, keverékeket és alkotórészeket a veszélyes hulladékból el kell távolítani.”

38. § (1) A Ht. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 12. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten gyűjtött hulladék nem ártalmatlanítható, kivéve, ha a hulladékhierarchiára figyelemmel ez biztosítja a legjobb környezeti eredményt.”

(2) A Ht. 12. alcíme a következő 18/A–18/D. §-sal egészül ki:

„18/A. § (1) A B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetője a szabad kapacitásai erejéig nem tagadhatja meg a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó által az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett – és a B3 alkategóriájú hulladéklerakóban lerakható – hulladék átvételét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott hulladéklerakási díjért.

(2) A koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérésére a hulladékgazdálkodási hatóság az érintett B3 alkategóriájú hulladéklerakó szabad kapacitásáról tájékoztatást ad.

(3) Ha a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetője a szabad kapacitás ellenére a lerakóban ártalmatlanítható hulladék átvételét legkésőbb az 53/H. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot megelőző egy hónappal szerződés megkötésével nem teszi lehetővé, a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérelmére a hulladékgazdálkodási hatóság kötelezi arra az üzemeltetőt.

(4) E § alkalmazásában 2023. július 1. napjától a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását 2023. június 30. napjáig szolgáló lerakó kapacitás szabad kapacitásnak minősül.

18/B. § (1) A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban alkalmazható hulladéklerakási díj fedezetet kell, hogy nyújtson a hulladéklerakó működtetésével kapcsolatos indokolt költségekre, a 70. §-ban meghatározott céltartalék képzésére és a hulladéklerakási járulék megfizetésére.

(2) A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban alkalmazható hulladéklerakási díjat egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni.

(3) A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban alkalmazható hulladéklerakási díjat a Hivatal elnöke e törvény végrehajtására kiadott rendeletében állapítja meg.

18/C. § (1) A B3 alkategóriájú hulladéklerakóban alkalmazható hulladéklerakási díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. E rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal

a) megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetőjét, vagy a tulajdonosát a jogszerű ellenérték alkalmazására, és

b) kötelezi a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetőjét, vagy a tulajdonosát a rendelkezések megsértésével elért többletbevételnek a jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben alkalmazott jogkövetkezmény mellett bírságot szab ki a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetőjével vagy a tulajdonosával szemben. A bírság mértékére az 51. § (3) bekezdése alkalmazandó.

(3) A hulladéklerakási díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő huszonöt nap.

(4) A Hivatal a hulladéklerakási díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárás keretében hozott, véglegessé vált határozatait közhírré teszi.

(5) A hulladéklerakási díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárásban e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetője, vagy a tulajdonosa.

(6) A bíróság a Hivatal hulladéklerakási díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárásban hozott határozatát nem változtathatja meg.

18/D. § (1) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedésével kapcsolatos nyilvános pályázat kiírásának időpontját megelőzően üzembe helyezett nem veszélyes vegyes települési hulladékot égető hulladékégető mű, amelynek hulladékgazdálkodási engedélye a koncessziós területen a legnagyobb éves befogadható égethető hulladékmennyiséget tartalmazza, valamint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási eszköz (e § alkalmazásában a továbbiakban: eszköz) üzemeltetője a szabad kapacitásai erejéig nem tagadhatja meg a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó által az eszköz használatát az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggésben, a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott díj ellenében.

(2) A koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérésére a hulladékgazdálkodási hatóság az érintett eszközök tekintetében a szabad kapacitásokról tájékoztatást ad.

(3) Ha az érintett eszköz üzemeltetője a szabad kapacitás ellenére az eszköz használatát legkésőbb az 53/H. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot megelőző egy hónappal, vagy új eszköz létesítése esetén a vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély véglegessé válását követő egy hónapon belül, szerződés megkötésével nem teszi lehetővé, a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérelmére a hulladékgazdálkodási hatóság kötelezi arra az üzemeltetőt.

(4) Az e §-ban alkalmazandó díj, a díjra vonatkozó rendelkezések megsértésének jogkövetkezményei, a bírság és a díjfelügyeleti eljárás tekintetében a 18/B–18/C. § rendelkezései irányadók.

(5) Az e § alkalmazásában 2023. július 1. napjától a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához 2023. június 30. napjáig igénybe vett eszköz szabad kapacitásnak minősül.”

39. § A Ht. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyártó a hulladékhierarchia helyes alkalmazásának elősegítése érdekében törekszik arra, hogy a terméket és csomagolását – ideértve a csomagolószer előállítását is – úgy tervezze meg, alakítsa ki, továbbá olyan technológia- és termékfejlesztést hajtson végre, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár, valamint elősegíti a hulladékképződés megelőzését, a többször használható, újrafeldolgozott anyagokat tartalmazó, műszaki szempontból tartós, egyszerűen javítható és a hulladékká válás után újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozásra alkalmassá váló termékek és alkatrészeik fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával – figyelembe véve a termék teljes életciklusa során jelentkező hatásokat – a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásokat és az újrahasználat elvét.”

40. § (1) A Ht. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyártó a terméken vagy annak csomagolásán, illetve a csomagolószeren jól látható és közérthető módon jelöli a termék és a csomagolásként felhasznált csomagolószer hulladékszegény, tartós vagy újrahasználható jellegét, hulladékgazdálkodási szempontból lényeges anyagösszetételét, visszaváltási díjas vagy letéti díjas forgalmazását, továbbá a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék esetén annak jogszabályban meghatározott azonosító jelét.”

(2) A Ht. 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyártó törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott termék vagy termékcsoport, továbbá a termék csomagolására felhasznált csomagolószer vonatkozásában)

„b) az általa előállított vagy forgalomba hozott termékből, továbbá a termék csomagolását képező csomagolószerből származó hulladékot – a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék és a termék csomagolására felhasznált csomagolószer hulladéka kivételével – a hulladékbirtokostól átveszi annak újrahasználatra való előkészítése, hasznosítása, valamint ártalmatlanítása”

(érdekében.)

41. § A Ht. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A gyártó a terméke forgalomba hozatalát – a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék kivételével – megállapodás alapján ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a forgalmazó kötelezettséget vállal a termék és a termék csomagolását képező csomagolószer visszaváltási díj – tartós fogyasztási cikk esetén letéti díj – ellenében történő visszavételére a visszaváltási díj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.

(2) A gyártó azt az (1) bekezdés szerinti visszaváltási díjas vagy letéti díjas terméket, továbbá annak csomagolását, amely után a fogyasztó visszaváltási vagy letéti díjat fizetett, a forgalmazótól, a fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi, és a visszaváltási vagy letéti díjat részére visszafizeti.”

42. § A Ht. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A forgalmazó – a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék kivételével – a gyártóval megállapodást köthet arról, hogy a forgalmazó gondoskodik

a) az általa forgalmazott termék, és a termék csomagolását képező csomagolószer fogyasztótól történő visszaváltásáról vagy visszavételéről, és a gyártónak történő átadásáról, valamint

b) az általa forgalmazott termékből, és a termék csomagolását képező csomagolószerből származó hulladék hulladékbirtokostól történő átvételéről, elkülönített gyűjtéséről és hulladékkezelőnek történő átadásáról.”

43. § A Ht. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § A forgalmazó a fogyasztó által felajánlott terméket és a termék csomagolását képező csomagolószert, amely után a fogyasztó visszaváltási díjat vagy letéti díjat fizetett, a fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi, és részére a díjat visszafizeti.”

44. § A Ht. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Termék forgalmazását

a) törvény vagy kormányrendelet a visszaváltási vagy a letéti díj,

b) törvény a termékdíj

megfizetéséhez kötheti.”

45. § A Ht. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyártó, a forgalmazó a 24–27. § alapján átvett hulladékról – a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék, és a termék csomagolását képező csomagolószer hulladéka kivételével – a hulladék birtokosaként gondoskodik.”

46. § A Ht. 28. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A gyártó és a forgalmazó a gyártói felelősség körébe tartozó termékcsoportba tartozó termékből, és a termék csomagolását képező csomagolószerből származó hulladék átvételéért ellenértéket nem kérhet.”

47. § A Ht. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyártók, a forgalmazók a 22–28. §-ban foglalt kötelezettsége ellátása érdekében közvetítő szervezetet hozhatnak létre vagy bízhatnak meg azzal, hogy e kötelezettségeiket a közvetítő szervezet a gyártóktól, a forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja.”

48. § A Ht. a következő 16/A. alcímmel egészül ki:

„16/A. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó alapkövetelmények

30/A. § (1) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek

a) meghatározzák a szereplők, ideértve a belföldön terméket forgalomba hozó gyártók, a nevükben kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket teljesítő szervezetek, a hulladékgazdálkodással foglalkozó magán- vagy közszektorbeli szereplők, a helyi hatóságok, az újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés területén tevékenykedő szereplők és szociális jellegű vállalkozások szerepét és felelősségét,

b) a hulladékhierarchiával összhangban az európai uniós jogi aktusban és hazai jogszabályban előírt célértékek, illetve célkitűzések elérése vagy megvalósítása érdekében nemzeti célértékeket, illetve célkitűzéseket határoznak meg,

c) jelentéstételi rendszert alakítanak ki és működtetnek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek gyártói által forgalomba hozott termékekre, valamint az e termékekből származó hulladék – típus és fajta szerint – összegyűjtésére, kezelésére vonatkozó adatok tekintetében,

d) a gyártók származására vagy méretére tekintet nélkül azonos követelményrendszert határoznak meg anélkül, hogy aránytalan szabályozási terhet rónának a terméket kis mennyiségben előállító gyártóra, ideértve a kis- és középvállalkozásokat is,

e) biztosítják a hulladékbirtokosok tájékoztatását a hulladékképződés megelőzésére irányuló intézkedésekről, az újrahasználati és az újrahasználatra való előkészítést végző központokról, a visszavételi és hulladékgyűjtési rendszerekről és a hulladékelhagyás megelőzéséről, és

f) gondoskodnak a hulladékbirtokos kellő mértékű, jogszabályi előíráson alapuló és gazdasági ösztönzéséről annak érdekében, hogy a hulladékbirtokos felelősséget vállaljon a hulladéknak a meglévő, elkülönített gyűjtőrendszerekbe történő juttatásáért.

(2) A kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében részt vevő gyártónak és a gyártó nevében kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket teljesítő szervezetnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a) meghatározott földrajzi területen és meghatározott termékekkel, illetve anyagokkal végez tevékenységet oly módon, hogy a tevékenysége nem korlátozódik a hulladékgyűjtés és -gazdálkodás szempontjából a legjövedelmezőbb területekre;

b) az a) pontban meghatározott földrajzi területen a hulladékgyűjtő rendszerek megfelelő elérhetőségét biztosítja;

c) rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel, vagy pénzügyi és szervezési eszközökkel;

d) rendelkezik belső, független auditor által auditált önellenőrzési rendszerrel a pénzügyi gazdálkodás – beleértve a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat –, valamint az (1) bekezdés c) pontjának megfelelően gyűjtött adatok és az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt hulladékszállítási követelményeknek való megfelelés ellenőrizhetősége érdekében; és

e) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a hulladékgazdálkodási célértékek elérésére vonatkozó információkat, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek kollektív teljesítése esetén a következő adatokat:

ea) a gyártó vagy szervezet tulajdonosi köre és tagja,

eb) a forgalomba hozott termékek tonnában kifejezett mennyisége alapján fizetett pénzügyi hozzájárulás,

ec) a hulladékgazdálkodásban résztvevők kiválasztási eljárása.

(3) A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeknek való megfelelés céljából a gyártók által fizetett pénzügyi hozzájárulás

a) legalább a gyártó által forgalomba hozott termékek következő költségeit fedezi:

aa) a hulladék elkülönített gyűjtésének, azt követő szállításának és kezelésének költsége, ideértve a hulladékgazdálkodási célértékeknek való megfeleléshez szükséges kezelés költségeit és az újrahasználatból, a másodnyersanyagok értékesítéséből a visszafizetésre nem kerülő betétdíjakból befolyó bevételek figyelembevételével,

ab) az (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján a hulladékbirtokosoknak nyújtott tájékoztatás költségeit, és

ac) az (1) bekezdés c) pontjával összhangban történő adatgyűjtés és -szolgáltatás költségét,

b) kollektív felelősségi rendszer esetén, a termékek tartóssága, javíthatósága, újrahasználhatósága, újrafeldolgozhatósága és a veszélyes anyagok jelenléte figyelembevételével, életciklus-alapú megközelítést alkalmazva, a vonatkozó európai uniós jogi aktusok követelményeivel összhangban, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – harmonizált kritériumok alapján a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében az egyes termékek vagy hasonló termékekből álló termékcsoportok esetében módosításra kerül, és

c) nem haladhatja meg a hulladékgazdálkodási szolgáltatások költséghatékony módon történő nyújtásához szükséges költségeket, amelyeket az érintett szereplők között átlátható módon kell megállapítani.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szempontokat a hulladékká vált gépjárművekről, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, továbbá az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletek alapján létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek esetében nem kell alkalmazni.

30/B. § (1) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer a gyártó és a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet kötelezettségeinek teljesítése, a pénzügyi eszközök megfelelő felhasználása, a szabályszerű adatszolgáltatás teljesítése érdekében – ideértve a távollevők között kötött szerződés esetét is – magában foglalja a hatékony ellenőrzési rendszer létrehozását és működtetését.

(2) Ha a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését a gyártók nevében több szervezet végzi, a gyártói kötelezettség teljesítésének felügyeletét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti hatósági ellenőrzés útján vagy egyéni érdekektől független piaci szervezet kijelölésével kell biztosítani.

(3) Az Európai Unió más tagállamában letelepedett és Magyarországon terméket forgalomba hozó gyártó Magyarországon letelepedett jogi vagy természetes személyt meghatalmazott képviselőnek jelölhet ki a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatos gyártói kötelezettségek teljesítése céljából.

(4) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer kormányrendelet előírása esetén magában foglalja a szükséges ellenőrzések biztosítása érdekében a gyártók vagy magyarországi meghatalmazottjuk nyilvántartásba vételi, adatszolgáltatási kötelezettségének előírását is.

(5) A hulladékgazdálkodási hatóság – a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség ellenőrzése és az ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából – a képviseleti jog megszűnéséről szóló értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb egy évig kezeli a jogi személy meghatalmazott képviselő nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy meghatalmazott képviselő családi és utónevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét.

(6) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer a működtetésében részt vevő felek között – beleértve a gyártókat és forgalmazókat, a magán- és közszektorbeli hulladékgazdálkodási szereplőket, a települési önkormányzatokat, a civil szervezeteket és a szociális jellegű vállalkozásokat, az újrahasználati és javítási hálózatokkal és az újrahasználatra való előkészítéssel foglalkozó gazdasági szereplőket – a rendszeres párbeszéd lehetőségét biztosítja.

30/C. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság hulladékanalízisen alapuló szakértői becsléssel állapítja meg a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe kötelezően tartozó termékekből a települési hulladékként kezelésre, illegális lerakásra, köztisztaság keretében eltávolításra kerülő hulladék évi országos mennyiségét.

(2) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek gyártóinak, szervezeteinek a közszolgáltatók illetve az önkormányzatok részére az (1) bekezdés miatti költségeiket kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben meg kell téríteni.”

49. § (1) A Ht. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről.

(2) A hulladékbirtokos

a) – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső hulladék kezeléséről

aa) a koncessziós társaságnak történő átadás,

ab) a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő hulladékkezelőnek, szállítónak, gyűjtőnek, közvetítőnek vagy kereskedőnek történő átadás,

ac) a hulladék aa) vagy ab) alpontban meghatározottak által üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvarban vagy visszaváltó berendezéseken keresztül történő átadás,

ad) a koncessziós társasággal kötött megállapodás alapján üzemeltetett hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadás, vagy

ae) koncessziós szerződés megkötésének hiányában az aa)–ad) alpont helyett az állam által kijelölt jogi személynek történő átadás,

b) az a) pont alá nem tartozó hulladék kezeléséről

ba) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás,

bb) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,

bc) a hulladék szállítónak történő átadása,

bd) a hulladék gyűjtőnek történő átadása,

be) a hulladék közvetítőnek történő átadása, vagy

bf) a hulladék kereskedőnek történő átadása

útján gondoskodik.

(3) A hulladékbirtokos által a (2) bekezdés a) pontja szerint átadott hulladék az átvétellel az állam, vagy ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a koncessziós társaság tulajdonába kerül. Az állam tulajdonába kerülő hulladék tekintetében a tulajdonosi jogokat az állam által a 32/A. § (4e) bekezdésében foglalt feladatok ellátására létrehozott koordináló szerv (a továbbiakban: Koordináló szerv) gyakorolja.

(4) Az az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet, akinek a tevékenységeiből képződő elsődleges hulladékának mennyisége a hulladékgazdálkodási hatóság által elfogadott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó adatszolgáltatása alapján összességében meghaladja az ötvenezer tonnát és a vállalatirányítási rendszerének részeként hulladékgazdálkodási célokat tartalmazó hulladékgazdálkodási tervvel rendelkezik, a koncessziós társasággal külön megállapodásban rögzítheti azokat az elvárásokat, amelyeket teljesíteni szükséges a (2) bekezdés a) pontja szerint átadott hulladék tekintetében. Az egyedi elvárások teljesítéséhez kapcsolódó költségeket a külön megállapodásban rögzítettek szerint a hulladékbirtokos a koncessziós társaságnak megtéríti.

(5) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső, saját tevékenységeiből képződő elsődleges hulladékának saját célra történő előkezeléséről és hasznosításáról saját üzemeltetésű létesítményében és berendezésével is gondoskodhat, ha legalább olyan hasznosítási arányt tud elérni a tevékenységével, mint amilyen a (2) bekezdés a) pontja szerinti személynek történő átadással elérhető lenne.

(6) Jogszabályban meghatározott esetekben a hulladékká vált terméket a hulladékbirtokos az átvételre kötelezettnek adja át.

(7) Ha az eredeti hulladéktermelő vagy a hulladékbirtokos a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek elvégzése céljából hulladékkezelőhöz szállítja, akkor ez – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a teljes hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet elvégzésének felelőssége alól nem mentesíti.

(8) Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében a (2) bekezdés a) pontja szerinti átadás kivételével –, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.

(9) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a (2) bekezdés a) pontja szerinti hulladékátvevővel a pénzben kifejezhető értékkel rendelkező, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékának átadására vonatkozóan szerződést köt. A (2) bekezdés a) pontja szerint a hulladékot átvevő az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetnek a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, pénzben kifejezhető értékkel rendelkező hulladékáért az általuk közösen megállapított kompenzációt fizet.

(10) A (9) bekezdés szerinti szerződéskötés érdekében bármelyik fél jogosult a kompenzáció megállapítása érdekében írásbeli – a hulladék pénzben kifejezhető értéke jellegére és a kompenzáció mértékére vonatkozó javaslatot is tartalmazó – ajánlattal fordulni a másik félhez. Az ajánlatban foglaltakra a megkeresett fél köteles a kézhezvételtől számított 15 napon belül igazolható módon, érdemben nyilatkozni annak elfogadásáról vagy elutasításáról, vagy az ajánlatot tevő féllel egyeztetést kezdeményezni.

(11) Ha a (9) bekezdés szerint szerződéskötésre köteles felek a hulladék átadásra történő felajánlását követő 30 napon belül nem tudnak megállapodni a kompenzáció összegéről, vagy arról, hogy a hulladék rendelkezik-e pénzben kifejezhető értékkel, ezek megállapítása tárgyában – a felek bármelyike kérelmére – a Hivatal dönt. A Hivatal az eljárása során mindkét ügyféltől jogosult adatot kérni. A Hivatal kizárólag a felek szerződéskötésének hiányában jogosult és köteles a hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkező jellegének és a kompenzáció összegének megállapítására. A Hivatal bármelyik fél ilyen kérelme esetén határozattal

a) megállapítja, hogy a hulladék nem rendelkezik pénzben kifejezhető értékkel, vagy

b) megállapítja, hogy a hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkezik, és meghatározza az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetet a hulladék átadására tekintettel megillető kompenzáció összegét, továbbá annak megfizetése szabályait.

(12) A (11) bekezdés a) pontja szerinti határozat alapján az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a hulladékot átadja, az átvevő pedig kompenzáció fizetése nélkül azt átveszi.

(13) A (11) bekezdés b) pontja szerinti határozat alapján a felek a (9) bekezdés szerinti szerződést a Hivatal határozatának a hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkező jellegére és a kompenzációra vonatkozó rendelkezése alapján kötik meg a határozat véglegessé válását követő 10 napon belül.

(14) A Hivatal (11) bekezdés szerinti eljárásában az ügyintézési határidő 30 nap.

(15) A felek (9) bekezdés szerinti megállapodása vagy a Hivatal (11) bekezdés szerinti határozata nem mentesíti az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetet a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységért szedhető díjak megfizetése alól. A hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységért fizetendő díjat a hulladék átadásakor kell megfizetni, amelybe az érintett hulladék kompenzációjának összege beszámítandó.”

(2) A Ht. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § A Hivatal elnöke e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg a 31. § (11) bekezdése szerinti kérelem tartalmi követelményeit és a kompenzáció megállapítására irányuló eljárási szabályokat, valamint a 31. § (9) bekezdése szerinti hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkező jellege, a kompenzáció összege meghatározásának keretszabályait és a kompenzáció megfizetésének módját.”

(3) A Ht. 32/A. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Ht. 32/A. §-a a következő (4a)–(4h) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat keretében a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –

a) meghatározza a hulladékgazdálkodás országos céljait, amelyek a 73. § (1) bekezdése szerinti e törvényben megállapított céloknak minősülnek,

b) meghatározza a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait,

c) elkészíti az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet, amely többek között meghatározza a közszolgáltatás ellátásának optimális területi lehatárolását és az adott területen minimálisan ellátandó közszolgáltatási feladatokat,

d) ellátja a körforgásos gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó szakmapolitikai feladatokat,

e) ellátja a hulladékgazdálkodás ágazati, szakmapolitikai felügyeletét,

f) ellátja az elhagyott hulladék felszámolására vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatok koordinációját.

(2) A Hivatal megállapítja, hogy a közszolgáltató, valamint a közszolgáltatói alvállalkozó tevékenysége megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltaknak, és arról – a (4e) bekezdésben foglalt feladatok ellátására az állam által létrehozott koordináló szerv (a továbbiakban: Koordináló szerv) véleményének kikérését követően – véleményt állít ki (a továbbiakban: megfelelőségi vélemény).

(3) A Hivatal a (2) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátása érdekében jogszabályban meghatározott tartalommal a feladatköréhez tartozó nyilvántartást vezet, amelyhez minden, a Hivatal feladatkörével érintett szervezet adatot szolgáltat. A Hivatal jogosult az OKIR Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő adataihoz való hozzáférésre.

(4) A Koordináló szerv, a hulladékgazdálkodási közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó megad minden adatot és információt, amely a Hivatal megfelelőségi vélemény kiadásával kapcsolatos feladatának ellátásához szükséges.

(4a) A megfelelőségi vélemény kiállítása iránti kérelmet a hulladékgazdálkodási közszolgáltató minden naptári év május 31. napjáig, a közszolgáltatói alvállalkozó minden naptári év június 30. napjáig az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott formában és tartalommal nyújtja be.

(4b) Annak a gazdálkodó szervezetnek, amely megfelelőségi véleménnyel nem rendelkezik, a közszolgáltatói, illetve a közszolgáltatói alvállalkozói tevékenység megkezdése előtt be kell szereznie a Hivatal által kiállított megfelelőségi véleményt.

(4c) A megfelelőségi vélemény kiállítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 60 nap.

(4d) A (2)–(4) és a (4b) bekezdés szerinti feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartások adatait a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter az (1) bekezdés e) pontja szerinti feladatainak ellátása érdekében megismerheti és kezeli.

(4e) A Koordináló szerv:

a) ellátja az önkormányzatok közötti és a regionális koordinációt, amelynek keretében gondoskodik a közszolgáltatás során elkülönítetten gyűjtött és a vegyes hulladék kezelése során keletkezett hasznosítható hulladék hasznosításának megszervezéséről, továbbá koordinálja a hasznosításra nem kerülő hulladékok ártalmatlanítását,

b) megállapítja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelem fejlesztése megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervnek,

c) a hulladékgazdálkodás országos szintű céljainak és fejlesztési irányainak teljesülése érdekében kialakítja az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszerét,

d) kezeli az önkormányzatok, önkormányzati társulások által önkéntesen vagyonkezelés körében rábízott vagyont,

e) beszedi a közszolgáltatási díjat és kifizeti a közszolgáltatóknak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében foglaltaknak megfelelően meghatározott szolgáltatási díjat,

f) kezeli a közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket.

(4f) A miniszter (1) bekezdésben meghatározott feladatai vonatkozásában a (2) és a (4e) bekezdésben meghatározott szerv javaslatot tehet.

(4g) A hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv az állami hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása érdekében jogszabályban meghatározott tartalommal a feladatköréhez tartozó hulladékgazdálkodási nyilvántartást vezet, amelyhez minden, az e törvény hatálya alá tartozó szervezet adatot szolgáltat. A hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv jogosult az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer hulladékgazdálkodással összefüggő adatainak kezelésére.

(4h) A (4g) bekezdésben meghatározottakon túl a támogatást nyújtó szerv, a Hivatal, valamint – a hulladékgazdálkodási hatóság részére – a Koordináló szerv megad minden adatot és információt, amely a hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges. A Koordináló szerv az elszámolási, számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatai befejezését követő 5 évig kezeli a részére átadott, az e bekezdésben és a 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatot.”

(4) A Ht. 32/A. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4b) Annak a gazdálkodó szervezetnek, amely megfelelőségi véleménnyel nem rendelkezik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységbe tartozó hulladékgazdálkodási tevékenység megkezdése előtt be kell szereznie a Hivatal által kiállított megfelelőségi véleményt.”

(5) A Ht. 32/A. § (4e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4e) Az állam koordináló szervezetet (a továbbiakban: Koordináló szerv) hoz létre az állam tulajdonában álló valamennyi, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását szolgáló hulladékgazdálkodási eszközzel összefüggő vagyonkezelői feladat ellátására.”

(6) A Ht. 32/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Koordináló szerv kijelöléséről, részletes feladatairól, valamint a (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás – személyes adatokat nem tartalmazó – tartalmáról és rendjéről e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezik. A koncessziós társaság, a települési önkormányzat, valamint a hulladékgazdálkodási létesítmény tulajdonosa az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint a Koordináló szerv által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének.”

50. § A Ht. IV. Fejezete a következő 17/B. alcímmel egészül ki:

„17/B. A kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó rendelkezések

32/B. § (1) Az állam kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan kötelező visszaváltási díjas rendszert alakít ki és működtet a kötelezően visszaváltási díjas termékek újrahasználata, valamint e termékekből és a termék csomagolását képező csomagolószerből képződött hulladék országos, egységes, integrált hulladékgazdálkodási rendszerének megvalósítása érdekében. Ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a kötelező visszaváltási díjas rendszert a koncessziós társaság működteti, beleértve különösen a kapcsolódó kommunikációt, a pénzügyi koordinációt és elszámolást, valamint a jelentéstételi rendszer működtetését is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszer keretében gyűjtött hulladék az állam, vagy ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a koncessziós társaság kizárólagos tulajdonába kerül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek esetén, ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a visszaváltást egységesen a koncessziós társaság biztosítja a koncessziós társaság üzemeltetésében álló visszaváltó berendezéssel, vagy kézi átvétellel a forgalmazó közreműködésével.”

51. § (1) A Ht. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A települési önkormányzat önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat ellátási kötelezettsége nem mentesíti a települési önkormányzatot a Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátásának, azon belül is a közterületen elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő kötelezettsége alól.”

(2) A Ht. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A települési önkormányzat a Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátása körében eleget tesz a közterületen elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő kötelezettségének.”

52. § A Ht. 35. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:)

„h) az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körét.”

53. § A Ht. 18. alcíme a következő 37/D. §-sal egészül ki:

„37/D. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (2) bekezdése szerinti jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében létrehozott társulásából a Mötv. 90. § (4) bekezdése szerinti kiválással összefüggő vagyonkiadást és az e bekezdés szerinti vagyonbevitelt, ha az így kiadott hulladékgazdálkodási létesítményt, eszközt, vagyonelemet (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) az önkormányzat a vagyon kiadásától számított hat hónapon belül hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához – hulladékgazdálkodási feladat ellátása érdekében létrehozott társulásba történő bevitel útján vagy közvetlenül – rendelkezésre bocsátja akként, hogy a vagyont az adott önkormányzattal, önkormányzati társulással közszolgáltatási szerződéssel rendelkező közszolgáltatónak, a koncesszornak vagy a koncessziós társaságnak üzemeltetésre átadja.”

54. § (1) A Ht. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 41. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározott, továbbá a (2) bekezdés szerinti célok elérése érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására – közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén a közbeszerzésekről szóló törvény alvállalkozóra vonatkozó előírásainak megfelelően – megfelelőségi véleménnyel rendelkező közszolgáltatói alvállalkozót vehet igénybe. A közszolgáltatói alvállalkozókról a közszolgáltató a Koordináló szerven keresztül köteles a Hivatalt minden év január 31-ig tájékoztatni az alvállalkozó nevének, székhelyének, cégjegyzék számának, vezető tisztviselői megnevezésének, az alvállalkozói igénybevétel mértékének megjelölésével, a konkrét alvállalkozói feladatok tételes kimutatásával.

(3a) A közszolgáltatói alvállalkozók közszolgáltatás keretében végzett hulladékgazdálkodási tevékenységének megfelelőségét a Hivatal ellenőrzi.”

(2) A Ht. 41. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A koncesszori alvállalkozókról a koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási hatóságon keresztül köteles a Hivatalt minden év január 31-ig tájékoztatni a koncesszori alvállalkozó nevének, székhelyének, cégjegyzék számának, vezető tisztviselői megnevezésének, az alvállalkozói igénybevétel mértékének megjelölésével, a konkrét alvállalkozói feladatok tételes kimutatásával.

(3a) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncesszori alvállalkozók hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében végzett hulladékgazdálkodási tevékenységének megfelelőségét a Hivatal ellenőrzi.”

55. § (1) A Ht. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívüli egyéb, hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet csak abban az esetben végezhet, ha a Hivatal a közszolgáltatási feladatok ellátását megfelelőnek minősítette legalább egy üzleti évre vonatkozóan. Az egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységét a közszolgáltató köteles úgy megszervezni, hogy az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevekénységét ne veszélyeztesse. A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívüli egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységéből származó eredményét köteles a közszolgáltatásra fordítani.”

(2) A Ht. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncesszor, illetve koncessziós társaság az állami hulladékgazdálkodási közfeladaton kívüli egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységét köteles úgy megszervezni, hogy az az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását ne veszélyeztesse. A koncessziós társaság az állami hulladékgazdálkodási közfeladathoz kapcsolódó bevételeit és kiadásait köteles az állami hulladékgazdálkodási közfeladaton kívüli egyéb bevételeitől és kiadásaitól elkülönítetten kezelni.”

56. § (1) A Ht. 43. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2b) A hulladékgazdálkodási hatóság a részére nyújtott adatszolgáltatás helyességének megállapítása érdekében jogosult az állam tulajdonába kerülő hulladékkal kapcsolatos tevékenységet végző közszolgáltató, a Koordináló szerv és az alvállalkozó, valamint ezek közreműködője tevékenységének ellenőrzésére, ideértve a helyszíni ellenőrzést is. A Koordináló szerv az állam hulladékgazdálkodási közfeladatainak ellátása érdekében tulajdonjogára és vagyonkezelői jogára tekintettel jogosult a tulajdonába kerülő hulladékkal hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján a Koordináló szerv felé adatszolgáltatásra kötelezettek ellenőrzésére, ideértve a hulladékgazdálkodási létesítményeket érintő helyszíni ellenőrzést is. Ha az adatszolgáltatásra vagy az ellenőrzés tűrésére kötelezett a Koordináló szerv ellenőrzését akadályozza, nem működik közre vagy hamis adatot, nyilatkozatot szolgáltat, a Koordináló szerv kezdeményezi a hulladékgazdálkodási hatóság eljárását.”

(2) A Ht. 43. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(2b) A hulladékgazdálkodási hatóság a részére nyújtott adatszolgáltatás helyességének megállapítása érdekében jogosult a koncessziós társaság, a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozás, a Koordináló szerv, valamint ezek közreműködője tevékenységének ellenőrzésére, ideértve a helyszíni ellenőrzést is.”

(3) A Ht. 43. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére irányuló támogatások biztosításának feltételeként előírható, hogy a hulladékokat nemcsak hulladékfajta, hanem használati tárgy jelleg szerint is szét kell válogatni, és a szétválogatott, még használható eszközök újrahasznosítás céljából pályázat útján ingyenesen megszerezhetők. A pályázati rendszer alapján át nem adott termékek karitatív célra felhasználhatók.”

(4) A Ht. 43. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert a közszolgáltató úgy alakítja ki, hogy)

„a) legalább

aa) a települési papír-, üveg-, műanyag, fém- és zöldhulladék, és

ab) a háztartásokban képződő biohulladék

elkülönített gyűjtése biztosított legyen;”

(5) A Ht. 43. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert a közszolgáltató úgy alakítja ki, hogy)

„a) legalább

aa) a települési papír-, üveg-, műanyag, fém- és zöldhulladék,

ab) a háztartásokban képződő biohulladék, és

ac) a háztartásokban képződő veszélyes hulladék és a textilhulladék

elkülönített gyűjtése biztosított legyen;”

(6) A Ht. 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közszolgáltató (3) bekezdésben meghatározott kötelezettsége a gyártó és a forgalmazó kiterjesztett gyártói felelősségét nem érinti.”

57. § (1) A Ht. 47/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért szedhető közszolgáltatási díjat, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért szedhető díjakat, valamint a koncessziós társaságnak a hulladékgazdálkodási tevékenységére tekintettel a környezetvédelmi termékdíjból, a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből való részesedésének mértékét a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.”

(2) A Ht. 47/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A koncesszor, a koncessziós társaság, a Koordináló szerv, a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat és a települési önkormányzati társulás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetője, a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozás, a B3 alkategóriájú hulladéklerakó és a 18/D. § (1) bekezdésében meghatározott eszközök üzemeltetője és tulajdonosa, továbbá a környezetvédelmi termékdíjat, valamint a visszaváltási és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő díjakat beszedő szerv (a továbbiakban együtt: Hivatal által kötelezett) a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal díjmegállapító, díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A Hivatal által kötelezett a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a Hivatal által kötelezett e kötelezettségét a Hivatal hiánypótlási felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szabhat ki.”

(3) A Ht. a következő 47/C. §-sal egészül ki:

„47/C. § (1) A körforgásos gazdaságra történő áttérés, a megfelelő hulladékgazdálkodás elveit, céljait, a hulladék értékként kezelését, a hulladékok megismertetését az általános iskolai képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe be kell építeni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani.

(3) Az állam a jogszabályi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodási magatartásra neveléssel összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, a szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával járul hozzá a hulladék mennyiségének visszaszorítását, hasznosítását, újrahasználatát ösztönző szemlélet kialakításához.

(4) A hulladékgazdálkodási hatóság

a) szakmailag felügyeli a megfelelő hulladékgazdálkodási előírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést és vizsgáztatást,

b) részt vesz a képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában és a képzés szervezésében.”

(4) A Ht. a következő 47/D. §-sal egészül ki:

„47/D. § (1) A Hivatal a működő hulladékgazdálkodási eszközökről és létesítményekről az 53/B. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatóban foglalt, valamint a hivatalból tudomására jutott adatok alapján vagyonkatasztert működtet a Hivatal és a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében. A vagyonkataszter tartalma tekintetében az ingatlanokra vonatkozó adatszolgáltatásra az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet ingatlanvagyon-kataszterre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Hivatal a vagyonkataszter adatai hitességének biztosítása érdekében az ország területén működő hulladékgazdálkodási eszközről és létesítményről azok tulajdonosától és használójától minden olyan tájékoztatást és adatot kérhet, amely a vagyonkataszter teljességéhez szükséges. A tulajdonos és a használó a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a kötelezett a tájékoztatást és adatszolgáltatást a Hivatal hiánypótlási felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szabhat ki.

(3) A Hivatal a vagyonkataszter adatait a tárgyévet követő január 31-ig megküldi a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter részére, valamint a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter megkeresésére egyedi adatszolgáltatást teljesít az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerint.”

58. § A Ht. 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Hivatal az (1) bekezdésben foglalt intézkedéseken túl, a közszolgáltatóval szemben bírságot szab ki, ha a nem megfelelő adatszolgáltatása következtében került sor jogszabálysértő díj alkalmazására.”

59. § A Ht. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az ügyintézési határidő huszonöt nap. Az eljárás során hozott véglegessé vált döntések a Hivatal honlapján kerülnek közzétételre.”

60. § (1) A Ht. 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 47/A. § (4) bekezdése vagy a 48. § (1a) bekezdése alapján kiszabható bírság legmagasabb összege gazdálkodó szervezet esetében a gazdálkodó szervezet előző üzleti évi nettó árbevételének 1%-a, de legfeljebb ötvenmillió forint, települési önkormányzat és települési önkormányzati társulás esetében a települések lakosainak száma, szorozva 100 forinttal, de legfeljebb ötvenmillió forint.”

(2) A Ht. 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 18/C. § (2) bekezdése, a 18/D. § (4) bekezdése, a 47/A. § (4) és (4a) bekezdése, a 47/D. § (2) bekezdése és a 48. § (1a) bekezdése alapján kiszabható bírság legmagasabb összege, gazdálkodó szervezet esetében a gazdálkodó szervezet előző üzleti évi nettó árbevételének 1%-a, de legfeljebb ötvenmillió forint, települési önkormányzat és települési önkormányzati társulás esetében a települések lakosainak száma, szorozva 100 forinttal, de legfeljebb ötvenmillió forint.”

61. § (1) A Ht. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal, valamint az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel kapcsolatos bejelentéseinek intézése, panaszainak kivizsgálása, orvoslása és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel kapcsolatos általános tájékoztatásnyújtás biztosítása érdekében ügyfélszolgálatot működtet.”

(2) A Ht. 53. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közszolgáltató az ügyfélszolgálat keretében az Fgytv.-ben meghatározottakon túlmenően)

„f) a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozások elnevezését és a koncesszori alvállalkozói nyilvántartás elérhetőségeit,”

(az ügyfélszolgálatán és a honlapján mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi.)

(3) A Ht. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság köteles az általa működtetett ügyfélszolgálaton a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos bejelentéseket, panaszokat rögzíteni és elintézni.”

62. § A Ht. a következő V/A. Fejezettel egészül ki:

„V/A. Fejezet

A hulladékgazdálkodási koncesszióra vonatkozó ágazati szabályok

22/A. A hulladékgazdálkodási koncesszió tartalma

53/A. § (1) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát az állam kizárólag egységesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon koncesszor részére a Konctv., a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és e törvény rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti koncessziós szerződéssel átengedett jog tovább nem ruházható, de a koncessziós szerződés alapján gyakorolható hulladékgazdálkodási résztevékenység ellátásába a koncessziós társaság koncesszori alvállalkozót bevonhat.

(3) Ha az állam az (1) bekezdésben biztosított jogának gyakorlását koncessziós szerződéssel átengedi, az e körbe tartozó hulladékgazdálkodási résztevékenységek kizárólag a koncessziós szerződés rendelkezései által biztosított koncessziós jog (a továbbiakban: hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság) alapján és az e törvényben meghatározottak szerint végezhetők.

(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladék tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatait – beleértve a meghatározott visszagyűjtési és újrafeldolgozási célértékek teljesítéséhez szükséges hulladékgazdálkodási tevékenységek közül az ilyen hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését és kezelésre történő átadását, továbbá a kapcsolódó kommunikációt, pénzügyi koordinációt és elszámolást, valamint a jelentéstételi rendszer működtetését – a koncessziós társaság látja el. A koncessziós társaság e bekezdés szerinti a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátásába koncesszori alvállalkozót bevonhat.

(5) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság nem mentesít a jogszabályban meghatározott hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi kötelezettség teljesítése alól.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott jogszabályoknak való megfelelést – így különösen az engedélyek meglétét, a nyilvántartásba vételi, bejelentési kötelezettségek teljesítését – a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi.

(7) A 31. § (2) bekezdés a) pontjába tartozó hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység az állami hulladékgazdálkodási közfeladatra vonatkozó koncessziós szerződés hatálybalépését követően kizárólag az ilyen hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultsággal rendelkező koncesszor, illetve koncessziós társaság, valamint a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásba felvett alvállalkozó által végezhető.

53/B. § (1) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedésével kapcsolatos pályázatra (a továbbiakban: pályázat), valamint a koncessziós szerződésre vonatkozó, a Konctv.-ben és az e törvényben előírt szabályokat a Kbt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A pályázat előkészítésére, kiírására, elbírálására, továbbá a koncessziós szerződés nyertes ajánlattevővel való megkötésére a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter jogosult. A pályázatok értékelésére a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság javaslata alapján a koncesszió megadásáról a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter dönt.

(3) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő ellátás minden magyarországi településen folytatható legyen, a koncesszor teljesítse az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó egyes hulladékáramokra a jogszabályokban meghatározott célértékeket, a lakossági közszolgáltatás színvonala egységesen magas minőségű legyen, és mindezekhez biztosítsa a szükséges feltételeket, így különösen a magas színvonalú, technológiai megújulást eredményező infrastrukturális feltételeket.

(4) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság földrajzi alapja az ország teljes területe.

(5) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedésére nyilvános pályázatot kell kiírni.

(6) A pályázati kiírást a koncesszióval érintett területre vonatkozó hulladékgazdálkodás jellemzőit bemutató tájékoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: tájékoztató) adatainak felhasználásával kell elkészíteni.

(7) A Hivatal a pályázati eljárás lefolytatásához összeállítja az alábbi adatokat tartalmazó tájékoztatót a miniszter részére:

a) a koncessziós területen a pályázati kiírást megelőzően három egymást követő évben képződött, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében gyűjtött és kezelt hulladék mennyiségét;

b) a koncessziós területen működő önkormányzati és önkormányzati társulás, valamint az állam tulajdonában vagy a Koordináló szerv vagyonkezelésében álló, továbbá az Európai Unió támogatásával megvalósítás vagy beszerzés alatt álló hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények [e bekezdés és a (8) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyonelemek] bemutatása és az ilyen vagyonelemek hasznosításával és működtetésével kapcsolatos korlátokat, korlátozásokat, továbbá az ilyen hulladékgazdálkodási eszközökkel kapcsolatos fejlesztési terveket;

c) az érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben foglalt, a közszolgáltató által ellátott közszolgáltatás tartalmát és az annak ellentételezéséért fizetendő közszolgáltatási díjat, illetve az esetleges kedvezményeket településenkénti bontásban;

d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók jellemzőit, különösen a tulajdonosi szerkezetük, a rendelkezésre álló vagyonelemek tételes könyv szerinti értéke, valamint a Hivatal elnöke által e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint megállapított forgalmi érték és cégérték.

(8) A (7) bekezdésben foglalt feladat teljesítése érdekében a Hivatal részére megküldi:

a) a Koordináló szerv a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő (7) bekezdésben meghatározott,

b) a helyi önkormányzat – szükség esetén ideértve az önkormányzati társulást is – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással nem érintett hulladékgazdálkodási tevékenység ellátásába bevont önkormányzati vagyonelemekkel kapcsolatos, az önkormányzati vagyonkataszterben szereplő,

c) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter – a fővárosi és megyei kormányhivatalok bevonásával – a nem hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteknek a hulladék gyűjtéséhez, szállításához, közvetítéséhez, kereskedelméhez és a hasznosítás kivételével a kezeléséhez igénybevett – ideértve a bérletet vagy lízinget is – vagyonelemek hulladékgazdálkodási engedélyében szereplő

adatokat.

(9) A tájékoztató – az üzleti titokhoz fűződő jogok védelmének eleget tevő tartalommal – az eljárást megindító dokumentáció részét képezi.

(10) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat átengedésére vonatkozó pályázat során a pályázónak vállalnia kell

a) a 91. § szerinti díjtétel érvényesülését és

b) az egyes, az állami hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett hulladékáramokra jogszabályban meghatározott uniós célértékek határidőre teljesítését

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: koncessziós alapfeltételek].

53/C. § (1) A koncessziós szerződés a pályázati felhívásban meghatározott időtartamra köthető.

(2) A koncessziós szerződés tartalmazza különösen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység meghatározását, az annak teljesítését szolgáló biztosítékot, az éves szinten teljesítendő, a hulladékgazdálkodási jogszabályokban az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó egyes hulladékáramokra a jogszabályokban meghatározott célértéket.

(3) A koncessziós szerződésben rögzíteni kell, hogy a megkötését követően bekövetkező jogszabály-módosításból eredő változások a szerződés részévé válnak.

(4) A koncesszor a koncessziós szerződést 6 hónapos felmondási idővel felmondhatja, amennyiben

a) a (3) bekezdés szerinti jogszabályváltozások a koncessziós társaság számára olyan mértékben hátrányosak, amely miatt a koncessziós szerződés fenntartása a továbbiakban már nem várható el;

b) az állam nem tesz eleget az állami hulladékgazdálkodási közfeladattal kapcsolatos 53/E. § (2) bekezdésében meghatározott megtérítési kötelezettségének; vagy

c) az állam nem bocsátja a tulajdonában vagy a Koordináló szerv vagyonkezelésében lévő és a koncesszor által igényelt hulladékgazdálkodási eszközöket a koncesszor rendelkezésére legfeljebb a piaci viszonyoknak megfelelő bérleti díj ellenében.

(5) A (4) bekezdésben foglalt felmondási okokat a koncessziós szerződésben szükséges rögzíteni.

(6) A felmondásnak valósnak, okszerűnek és részletesen indokoltnak kell lennie.

(7) A koncesszor a koncessziós szerződés tartalmának újratárgyalását kezdeményezheti a miniszternél – a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó szabályaira tekintettel – amennyiben

a) a gazdasági környezetben vagy működési feltételekben bekövetkező változások a koncesszorra, illetve koncessziós társaságra nézve lényeges gazdasági hátrányt vagy jogi érdeksérelmet okoznak, amely miatt a koncessziós szerződés fenntartása a továbbiakban már nem várható el a koncesszortól, illetve a koncessziós társaságtól, vagy

b) a koncessziós alapfeltételek jogszabályi változása a koncesszor vagy a koncessziós társaság számára lényeges gazdasági hátrányt vagy jogi érdeksérelmet okoznak, amely miatt a koncessziós szerződés eredeti tartalommal történő fenntartása a továbbiakban már nem várható el.

(8) A Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter a koncessziós szerződést 6 hónapos felmondási idővel felmondhatja, ha a koncessziós társaság

a) az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása során a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét bíróság jogerősen vagy hatóság véglegessé vált döntéssel megállapította, vagy

b) a koncessziós szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan megsértette.

(9) A (8) bekezdésben foglalt felmondási okokon túl a koncessziós szerződés további felmondási okokat is rögzíthet.

53/D. § (1) A koncessziós szerződés lejártát megelőzően legalább 6 hónappal a hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultságra vonatkozó új pályázatot kell kiírni.

(2) A koncessziós szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén, továbbá ha a koncessziós társaság nem rendelkezik hulladékgazdálkodási engedéllyel, a koncesszor az új koncesszor kiválasztásáig, de legfeljebb hat hónapig a hulladékgazdálkodási tevékenységet változatlanul ellátja. A koncessziós szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter haladéktalanul gondoskodik az új pályázat kiírásáról.

(3) Az 53/B. § szerinti pályázat eredménytelensége esetén kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter haladéktalanul gondoskodik az új pályázat kiírásáról.

(4) Ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladat bármelyik résztevékenységének ellátására az e törvényben vagy a koncessziós szerződésben foglaltak szerint nem kerül sor vagy az bármely okból nem biztosítható, e törvény szabályait az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

22/B. A hulladékgazdálkodási ágazati feladatok folytonosságának biztosítása és a koncessziós tevékenység ellátásának finanszírozása

53/E. § (1) A pályázati eljárást úgy kell megindítani és a koncessziós szerződést úgy kell megkötni, hogy a koncessziós modellt megelőzően működő hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és a koncesszió tárgyát képező hulladékgazdálkodási tevékenységek ellátása folytonos és a koncessziós modellre történő átállás akadálymentes legyen.

(2) A koncessziós társaságot illető ellenszolgáltatás összetevői a közszolgáltatási díj, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért szedhető díj, a koncessziós társaságnak az általa ellátott hulladékgazdálkodási résztevékenységére tekintettel a környezetvédelmi termékdíjból, a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből való részesedése, valamint a (6) bekezdés szerint megfizetett fenntartási költségekből, továbbá a koncessziós társaság tulajdonába kerülő hulladék értékesítéséből származó árbevételből tevődik össze. Amennyiben az e bekezdés szerinti bevételek a legkisebb költség elvét alapul véve a hatékonyan működő koncessziós társaság indokolt költségeit – beleértve a tőkeköltséget is – nem fedezik, az állam a koncessziós társaság részére megtéríti az előző évi indokolt költség bevételekkel nem fedezett részét a tiltott állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartása mellett.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel minden hatodik évet követően az állam és a koncessziós társaság – a hatodik év végét követő hat hónapon belül – összeveti egymással a koncessziós társaság a megelőző hat évben felmerült nyereség és a megtérítés összegét. Amennyiben az összevetés alapján a nyereség összege magasabb, akkor a többletet a koncesszor a következő hat évben – kevesebb idő esetén a visszalévő évek számának figyelembevételével – fizetendő koncessziós díjban egyenlő részletekben meg kell, hogy fizesse az állam részére.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott díjakat a koncessziós társaság szedi be, és kezeli az ezzel kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott szabályok betartásával.

(5) Az állam tulajdonában álló és a Koordináló szerv a vagyonkezelésében lévő hulladékgazdálkodási eszközöket, amelyeket a koncesszor pályázatában igényelt, továbbá amelyek tekintetében fenntartási kötelezettség van hatályban, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) rendelkezéseinek megfelelően a koncessziós társaság részére üzemeltetési szerződéssel az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása céljából hasznosításra és működtetésre átadja. A koncessziós társaság üzemeltetői jogosultsága és az üzemeltetési szerződés e törvény erejénél fogva a koncessziós szerződés hatálybalépésével keletkezik, illetve jön létre. A koncessziós társaság a részére az e bekezdés alapján átadott hulladékgazdálkodási eszközöket a jogszabályi keretek között üzemelteti, és a hatékonyság javítása érdekében használja fel. Az üzemeltetési szerződésben rögzíteni kell a koncessziós társaság által fizetett üzemeltetési díj mértékét és megfizetésének rendjét, továbbá azt is, hogy az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggő, az 53/K. § szerint jóváhagyott gördülő fejlesztési rendszertervekben foglaltak megvalósítása – ideértve az 53/I. § (2) bekezdésében foglaltak mellett, azok forrásának biztosítását is – a koncessziós társaság kötelezettsége.

(6) A koncessziós társaság köteles az (5) bekezdés alapján számára hasznosításra és működtetésre átadott fenntartási kötelezettség hatálya alatt álló hulladékgazdálkodási eszközöket legalább a fenntartási kötelezettség lejártáig üzemeltetni azzal, hogy a fenntartással összefüggő indokolt költségeket az állam köteles a koncessziós társaságnak megtéríteni.

(7) Az (5) bekezdés alá nem tartozó hulladékgazdálkodási eszközökkel rendelkező gazdasági társaság vagy más gazdálkodó szervezet köteles együttműködni a koncesszorral és a koncessziós társasággal.

(8) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység folyamatos ellátása érdekében a koncesszor nevében eljáró koncessziós társasággal versenyeztetés mellőzésével köthető a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges vagyonra vonatkozóan az Nvtv. szerinti hasznosítási vagy tulajdonátruházási szerződés.

53/F. § (1) A koncesszióköteles hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére koncessziós díjat kell fizetni, vagy más ellentételezést kell adni.

(2) A koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról vagy az (1) bekezdés szerinti ellentételezésről, annak teljesítése módjáról a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.

(3) A koncessziós díj legkisebb összegét a pályázati kiírás tartalmazza, amelynél magasabb összegre, vagy más ellentételezésre a pályázó ajánlatot tehet.

(4) A koncessziós díjat vagy az ellentételezést a koncesszor, a koncessziós társaság, vagy – a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter hozzájárulásával – harmadik fél teljesíti.

53/G. § (1) A koncessziós díjat a miniszter a hulladékgazdálkodási hatóság útján szedi be.

(2) A koncessziós díjból befolyt összeg a miniszter által vezetett minisztérium bevétele, azt a hulladékképződés csökkentését támogató feladatokra kell fordítani.

(3) A koncessziós díj felhasználásáról a miniszter évente – az 53/L. § (1) bekezdésben előírt átfogó elemzés részeként – beszámol a Kormány számára.

22/C. A koncessziós társaság és az általa ellátott hulladékgazdálkodási tevékenység

53/H. § (1) A koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási koncesszió gyakorlására akkor lesz jogosult, ha a koncessziós szerződés aláírásától számított 1 éven belül gondoskodik a tevékenység végzéséhez szükséges engedély megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről. Ha a koncessziós társaság az 1 év alatt a szükséges engedélyeket nem szerzi meg vagy a kapacitást biztosító szerződéseket nem köti meg, a koncessziós szerződés a szerződés aláírását követő egy év lejártával megszűnik. A koncessziós szerződés megszűnéséről a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter közleményt tesz közzé a honlapján és intézkedik új koncessziós szerződés megkötése érdekében.

(2) A koncesszornak koncessziós társaságként olyan gazdasági társaságot kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és működése alatt folyamatosan a részvények, üzletrészek és szavazatok többségével rendelkezik, valamint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a koncessziós társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.

(3) A koncessziós szerződés alapján keletkezett jogok és kötelezettségek a koncesszort illetik meg illetve terhelik, amelyek gyakorlását és teljesítését a koncessziós társaságon és annak szerződött partnerein keresztül valósítja meg.

53/I. § (1) A koncesszor a koncessziós szerződésben kifejezetten vállalja – a koncessziós társasággal egyetemben – a koncesszió tárgyává tett hulladékgazdálkodási tevékenység vagy résztevékenység ellátásával kapcsolatos felelősséget és kockázatokat, amelyek a koncessziós tevékenység szerződés szerinti megkezdésének időpontját követően felmerülő okból keletkeztek.

(2) A koncessziós jogviszony nem zárja ki, hogy a koncessziós társaság támogatáspolitikai eszközöket igénybe vegyen, különösen a hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztésével összefüggésben.

(3) A koncessziós társaság a koncessziós szerződés tárgyát képező hulladékgazdálkodási résztevékenységeket a hulladékgazdálkodási engedélyében foglaltak alapján, vagy koncesszori alvállalkozó bevonásával látja el.

(4) A miniszter, a Koordináló szerv, az érintett hatóságok és a közszolgáltatók együttműködnek a koncesszorral és koncessziós társasággal az adott hulladékgazdálkodási résztevékenységek körébe tartozó feladatok teljesítésére való felkészülésben és azok végrehajtása során, különösen a hulladékgazdálkodási eszközök fejlesztésével, a lakossági edukációval és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésével és megvalósításával kapcsolatban.

(5) A miniszter, a Koordináló szerv és az érintett hatóságok kötelesek együttműködni a koncesszorral és a koncessziós társasággal a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a koncessziós szerződés fennállása alatt.

53/J. § (1) A miniszter – a hulladékgazdálkodási hatóság útján küldött – megkeresésére a koncessziós társaság köteles minden adatot, tájékoztatást, elemzést, információt rendelkezésre bocsátani az adatkéréstől számított 15 napon belül.

(2) A koncessziós társaság – a hulladékgazdálkodási hatóság útján – a miniszter részére a tevékenységéről, a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről és a pénzügyi helyzetéről évente május 31. napjáig beszámol és minden félévet követő három hónapon belül tájékoztatást ad.

(3) A miniszter – a hulladékgazdálkodási hatóság útján – a benyújtott beszámolóval vagy tájékoztatóval összefüggésben további felvilágosítást és adatszolgáltatást kérhet a koncessziós társaságtól.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott, a koncessziós társaságra vonatkozó kötelezettségek kiterjednek a koncesszorra és a koncesszori alvállalkozóra is.

53/K. § (1) A 10 évre vonatkozó gördülő fejlesztési rendszertervek felülvizsgált változatát a koncessziós társaság az adott év január 15. napjáig köteles – a hulladékgazdálkodási hatóság útján – benyújtani a miniszternek.

(2) A gördülő fejlesztési rendszerterveket a miniszter – a hulladékgazdálkodási hatóság javaslata alapján – hagyja jóvá a benyújtást követő 30 napon belül.

(3) A miniszter a rendszerelem fejlesztését akkor hagyja jóvá, ha a koncessziós társaság igazolja, hogy a fejlesztés szükséges a hulladékgazdálkodási jogszabályokban meghatározott hulladékgazdálkodási kötelezettségek, különösen az egyes, a koncessziós szerződéssel érintett hulladékáramokra meghatározott célértékek teljesítéséhez és a fejlesztéssel járó költségek arányban állnak az elérni kívánt környezetvédelmi és gazdasági előnyökkel.

(4) A megvalósított éves fejlesztésekről a koncessziós társaság a következő év január 15. napjáig beszámol – a hulladékgazdálkodási hatóságon keresztül – a miniszternek.

(5) A miniszter – a hulladékgazdálkodási hatóság bevonásával – a koncessziós társaság (4) bekezdésben foglalt beszámolója alapján a kézhezvételtől számított 30 napon belül elvégzi a megvalósított fejlesztések fejlesztési rendszertervben foglaltakkal való összhangjának ellenőrzését.

(6) A koncessziós szerződés hatálya alatti rendszerelem fejlesztés során keletkező vagyonelem tulajdonjoga a koncessziós társaságot illeti meg azzal, hogy azt a koncessziós szerződés megszűnéséig – az állam részére történő elidegenítés kivételével – nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. A koncesszió időtartama alatt fejlesztett vagyonelemek tekintetében az államot a koncessziós szerződés megszűnésekor könyv szerinti értéken vételi jog illeti meg.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti rendszerelem fejlesztéséhez a koncesszor az 53/I. § (2) bekezdése szerinti támogatáspolitikai eszközt vett igénybe, akkor csak a fejlesztéshez biztosított önerő könyv szerinti értéke vehető figyelembe a vételi jog érvényesítésekor.

53/L. § (1) A miniszter – a hulladékgazdálkodási hatóság bevonásával – az 53/J. § szerinti éves beszámoló és az 53/K. § szerinti éves fejlesztési rendszerterv alapján átfogó elemzést készít a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységek ellátásáról, a koncessziós díj felhasználásról és az érintett hulladékáramokra meghatározott célértékek teljesítéséről a Kormány számára minden év október 31-éig.

(2) A miniszter az e törvényben meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetén kezdeményezheti a koncessziós társaság nem a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási engedélyének felfüggesztését.

53/M. § A koncessziós kötelezettségek teljesítése során törekedni kell az 53/B. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatóban meghatározott hulladékgazdálkodási vagyonelemek további használatára a legkisebb költség elvét is figyelembe véve.

53/N. § (1) A koncesszor – ideértve a koncessziós társaságot és a koncesszori alvállalkozókat is – indokolt költségeinek meghatározására és szabályozására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg a tárgyévet megelőző év augusztus 15-ig.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelet figyelembevételével a Hivatal módszertani útmutatót ad ki, amelyet a honlapján közzétesz a tárgyévet megelőző év október 31-ig.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendelet, valamint a módszertani útmutatók előkészítése során a Hivatal kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét.

(4) Az (1) bekezdés szerinti indokolt költség legmagasabb mértékét a Hivatal elnöke – figyelemmel az (1) bekezdés szerinti rendeletre és a (2) bekezdés szerinti módszertani útmutatókra – rendeletben állapítja meg, amely rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak kell eltelnie.”

63. § (1) A Ht. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 56. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a hulladék keverésére hulladékgazdálkodási engedély nélkül kerül sor, az összekevert hulladékot szét kell választani, ha az műszakilag megvalósítható, és a szétválasztással a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkennek vagy nem növekednek.

(3a) Ha a (3) bekezdés szerinti szétválasztásra nincs lehetőség, a hulladékbirtokos gondoskodik az összekevert hulladék kezeléséről.”

(2) A Ht. 60. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A hulladékolajat a hulladékbirtokos elkülönítetten gyűjti, kivéve, ha a helyes gyakorlatra tekintettel az műszaki szempontból nem megvalósítható.

(2) A hulladékolaj kezelője a hulladékolajat elsősorban regenerálja, vagy a környezet és az emberi egészség védelmére, valamint a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásoknak megfelelően olyan hulladékkezelési műveletet alkalmaz, amely a regenerálással egyenértékű, vagy annál jobb környezeti eredményt biztosít.

(3) Hulladékolajat nem lehet összekeverni más tulajdonsággal rendelkező hulladékolajjal, valamint egyéb hulladékkal és anyaggal, ha az összekeverés megakadályozza a (2) bekezdés szerinti kezelést.”

64. § A Ht. VI. Fejezete a következő 25/A. alcímmel egészül ki:

„25/A. A biohulladék

60/A. § (1) A hulladékbirtokos a biohulladékot annak képződése helyén – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – elkülönítve gyűjti, és gondoskodik újrafeldolgozásáról, vagy elkülönített, más hulladékokkal össze nem kevert gyűjtésével gondoskodik annak hasznosíttatásáról.

(2) A biológiai lebomlóság és komposztálhatóság szempontjából hasonló tulajdonságokkal rendelkező hulladék, amely megfelel a komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható csomagolásra vonatkozó európai szabványoknak vagy bármely azokkal egyenértékű nemzeti szabványnak, a biohulladékkal együtt gyűjthető.”

65. § A Ht. VI. Fejezete a következő 25/B. alcímmel egészül ki:

„25/B. A textilhulladék

60/B. § A hulladékbirtokos a textilhulladékot elkülönítve gyűjti.”

66. § (1) A Ht. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61. § (1) Hulladéktól a 31. §-ban meghatározottakra figyelemmel, csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Nem mentesül a hulladék birtokosára, illetve tulajdonosára vonatkozó szabályok alól az, aki a birtokában, illetve a tulajdonában lévő hulladéktól nem az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésével válik meg. Az ingatlan tulajdonosát felelősség terheli az illegális hulladéklerakás vagy elhagyás megelőzéséért.

(2) Az ingatlanon más által, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége (a továbbiakban: elhagyott hulladék felszámolása) – a hulladékgazdálkodási hatóság bírságot, valamint kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntésének véglegessé válásától számított tizenöt napon belül – a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti tulajdonos vagy a korábbi birtokos ismeretlen, az elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége – ellenkező bizonyításig – azt az ingatlantulajdonost terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták. Az ingatlan tulajdonosa mentesül a felelősség alól, ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során bizonyítja a hulladék korábbi birtokosának vagy az ingatlan tényleges használójának személyét. Társasházak esetében az ingatlan tulajdonosa vonatkozásában a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben, a lakásszövetkezetek esetében a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényben foglaltak irányadóak.

(4) Az elhagyott hulladék felszámolására a (2) vagy (3) bekezdés szerint kötelezett személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) a kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntés véglegessé válásától számított tizenöt napon belül gondoskodik a hulladék ingatlanról történő elszállításáról, és az elszállítás tényét igazolja a hulladékgazdálkodási hatóság ingatlan fekvése szerint illetékes területi szervénél az átvevő által a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletében meghatározott formában és tartalommal kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal. A hulladékgazdálkodási hatóság a döntést közérdekből azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. A hulladék felszámolásával összefüggésben felmerülő költségek a kötelezettet terhelik.

(5) A kötelezettet terhelő meg nem fizetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ha a köztartozásnak az adók módjára történő behajtása eredménytelen természetes személy kötelezett esetén a meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett közigazgatási bírság ötezerrel nem osztható részét nem kell a közérdekű munka előírásánál figyelembe venni.

(6) Közérdekű munkára átváltás esetén a kötelezett személy – figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére – köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.

(7) A hulladékgazdálkodási hatóság a határozatában tájékoztatja a kötelezettet a meg nem fizetett bírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie

a) a (12) bekezdés szerinti foglalkoztatási akadályokra,

b) arra, hogy a kötelezett a meg nem fizetett pénzbírságot milyen tartamú közérdekű munkával válthatja meg, valamint

c) arra, hogy a közérdekű munka végrehajtása céljából a lakóhelye szerinti települési önkormányzatnál jelentkezhet.

(8) A hulladékgazdálkodási hatóság a (7) bekezdésben meghatározott tájékoztatóban felhívja a kötelezettet a közérdekű munkára átváltását kizáró ok nyolc napon belül történő bejelentésére.

(9) A hulladékgazdálkodási hatóság által elrendelt közérdekű munka végrehajtásáról a kötelezett lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában a jogellenes magatartás elkövetésének a helye szerint illetékes jegyző gondoskodik.

(10) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. A közérdekű munka legkisebb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra. Nem lehet végrehajtani a közérdekű munkát, ha az alaphatározat véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az elévülést megszakítja a közérdekű munka. Az elévülés megszakítása napjával az elévülési idő újrakezdődik. A határozat véglegessé válásától számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.

(11) A meg nem fizetett bírság közérdekű munkával történő átváltása esetén a kötelezett a közérdekű munkára történő jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt a jegyzőnél bemutatni. A közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény költségét az állam viseli. A foglalkoztathatósági szakvélemény költségét a bírságot kiszabó hulladékgazdálkodási hatóság téríti meg.

(12) Közérdekű munkára átváltás nem alkalmazható abban az esetben, ha a kötelezett

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve napi rendszeres, életfenntartó vagy fekvőbeteg-ellátásban részesül,

b) a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő,

c) tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, gyám,

d) fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

(13) A közérdekű munka jogszabálysértő elrendelése esetén az elvégzett közérdekű munka után a kötelezettnek kártalanítás jár, ha a jogsértés tényét bíróság jogerős határozata megállapította.

(14) A jegyző a rendőrség útján elővezetését rendeli el annak a kötelezettnek, aki a közérdekű munka végzése céljából a közérdekű munkavégzés helyén a kijelölt időpontban nem jelent meg.

(15) Az elővezetést határozattal kell elrendelni. Az adók módjára be nem hajtható bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtása során a határozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy a kötelezett mentesül az elővezetés foganatosítása, illetve a közérdekű munka végrehajtása alól, ha a kötelezett vagy más személy a közérdekű munka átváltásának alapjául szolgáló bírság közérdekű munkával meg nem váltott fennmaradó összegét az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja.

(16) A jegyző által elrendelt elővezetés esetén az elrendelés és az elővezetés között negyvennyolc órának el kell telnie.

(17) A jegyzőnek az elővezetés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az elővezetést elrendelő határozatba, a hulladékgazdálkodási hatóság által lefolytatott eljárás irataiba elektronikus úton tekint be. Ha az ügyész az elővezetéssel nem ért egyet, felhívással él, és abban az elővezetési határozat végrehajtása felfüggesztését indítványozza.

(18) Az elővezetés költségének megfizetésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni. Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetést elrendelő jegyző a kötelezettet az elővezetési költséget megállapító határozat kézhezvételétől számított három napon belül benyújtott kérelmére, különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költségének megfizetése alól, ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli.

(19) A közérdekű munkát a kötelezett hetenként legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy szabadidejében – díjazás nélkül végzi. A közérdekű munkára kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony.

(20) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra, azzal, hogy a közérdekű munka tartama havonta nem lehet kevesebb huszonnégy óránál.

(21) A hulladékgazdálkodási hatóság a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elkövető kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb kéthavi halasztást engedélyezhet, ha a kötelezett családi körülményei szükségessé teszik, vagy egészségi állapotában olyan változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé. A kérelem előterjesztésének a közérdekű munka megkezdésére előírt időpontig van helye.

(22) A jegyző a közérdekű munkával sújtott kötelezettekről, a közérdekű munka megszervezése és a végrehajtás feltételeinek biztosítása, valamint a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet (a továbbiakban: foglalkoztatói nyilvántartás), amely a közérdekű munka jellegére tekintettel tartalmazza

a) a foglalkoztató megnevezésére, elérhetőségére,

b) a munkavégzés helyére,

c) a munkavégzés napi időtartamára (tól-ig),

d) a napi munkaidő legkisebb és legmagasabb mértékére,

e) a közérdekű munka szabad- és munkaszüneti napokon történő végezhetőségére,

f) a kötelezett személy azonosítására,

fa) a családi nevére és utónevére (neveire),

fb) a születési családi és utónevére (utóneveire), továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevére (neveire),

fc) a nemére,

fd) a születési helyére és idejére,

fe) az anyja születési családi és utónevére (utóneveire), továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevére (neveire),

ff) – külföldi személy esetén – a tartózkodásra jogosító igazolvány vagy útlevél számára,

fg) az állampolgárságára, hontalanságára, és

fh) a lakcímére és értesítési címére, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímére, értesítési címére (címeire),

g) az elvégzendő közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,

h) az elvégzett közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,

i) a halasztás kezdetére és végére, valamint

j) a félbeszakítás kezdetére és végére

vonatkozó adatokat.

(23) A jegyző a foglalkoztatói nyilvántartás adatait a döntés véglegessé válásától számított két évig kezeli.

(24) A (3) bekezdésben foglaltak esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a (3) bekezdésben meghatározott ingatlant, az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi.

(25) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) hatálya alá tartozó ingatlanok tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Nvtv. 6. § (9) bekezdése szerint az elhagyott hulladék felszámolására kötelezett az elhagyott hulladékról való tudomásszerzést követően haladéktalanul megteszi a bejelentést – a hulladék elhagyójának beazonosításához rendelkezésére álló adatok átadásával együtt – a hulladékgazdálkodási hatóságnak, és – a területileg illetékes közszolgáltató útján – a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül gondoskodik az elhagyott hulladék felszámolásáról, és a (4) bekezdés szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint a hulladék felszámolásával összefüggésben felmerült költségei kimutatását megküldi a hulladékgazdálkodási hatóságnak.

(26) A hulladékgazdálkodási hatóság e § szerinti döntését 15 napon belül hozza meg.

(27) A közigazgatási hatósági eljárás során a kieső ügyfél helyébe a polgári jog szerinti jogutódja lép. Ha e § szerinti kötelezettség végleges határozattal megállapításra került, és a kötelezett helyébe a jogutód lép, számára – indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával – lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére. A hulladékgazdálkodási hatóság jogutódlás előtt hozott végzése hatályos a jogutóddal szemben.

(28) Az eljárás során elkobzás alkalmazásának van helye.”

(2) A Ht. 61. §-a a következő (29) és (30) bekezdéssel egészül ki:

„(29) Ha a kötelezett a (4) bekezdésben foglalt elszállítási kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladékgazdálkodási hatóság közigazgatási hatósági döntésében kötelezheti az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot a végrehajtás foganatosítására. A települési önkormányzat a kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntés véglegessé válásától számított tizenöt napon belül gondoskodik az elhagyott hulladék felszámolásáról. A felszámolással összefüggésben felmerült költségek a települési önkormányzat költségvetését terhelik azzal, hogy a felmerült költség a kötelezettől adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül és az önkormányzat bevételét képezi.

(30) Ha a települési önkormányzat a (29) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladékgazdálkodási hatóság a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül gondoskodik az ingatlanon elhagyott hulladék felszámolásáról. Az ezzel összefüggésben felmerült költségek erejéig a hatóság azonnali beszedési megbízást kezdeményez a települési önkormányzat ellen. Az így befolyt összeg a hulladékgazdálkodási hatóság bevételét képezi.”

67. § A Ht. 63. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a hulladék termelője vagy birtokosa besorolási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a hulladékot a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladék termelőjének vagy birtokosának költségén besorolja és a hulladék megfelelő besorolását határozatban megállapítja.

(3) Ha a hulladék termelője vagy birtokosa besorolási kötelezettségének azért nem tesz eleget, mert az adott anyag vagy tárgy a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendelet szerinti hulladékjegyzékben nem szerepel, a hulladék termelője vagy birtokosa erről a hulladékgazdálkodási hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. A hulladékjegyzékben nem veszélyes hulladékként szereplő hulladékot a hulladékgazdálkodási hatóság a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint minősíti, és – ha a besorolás feltételei fennállnak – a hulladék termelőjének vagy birtokosának költségén gondoskodik annak besorolásáról.”

68. § A Ht. a következő 27/A. alcímmel egészül ki:

„27/A. Minőségvédelmi bírság

64/A. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásai megsértőjével szemben minőségvédelmi bírságot szab ki, ha az előállított, illetve forgalomba hozott termék nem felel meg a hulladékképződési korlátozásra vonatkozó előírásoknak, vagy a termékből képződő hulladék vagy a kezelésére alkalmazott hulladékkezelési eljárás nem felel meg az előírt követelményeknek.

(2) A hulladékgazdálkodási hatóság a minőségvédelmi bírság kiszabásával egyidejűleg az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket is alkalmazhat a hulladékgazdálkodási bírság kivételével.

(3) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de az nem haladja meg az adott jogsértés esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben a közigazgatási bírságra megállapított felső határt.”

69. § A Ht. 65. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A veszélyes hulladék termelője, birtokosa, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és hulladékkezelője elektronikus nyilvántartást vezet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint.”

70. § A Ht. 66. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A hulladék átvételének és igazolásának megfelelőségét a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi.”

71. § (1) A Ht. a következő 28/A. alcímmel egészül ki:

„28/A. A hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc szereplőinek feladatai

67. § (1) Az illegális hulladékkeletkezés megakadályozása, illetve a termék értéklánc nyomon követhetőségének és – a szükséges esetekben – forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott, a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia vagy igénybe vennie és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie.

(2) A hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc valamennyi szereplője

a) az (1) bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait öt évig megőrzi és azokat, a hulladékgazdálkodási hatóság felhívásra rendelkezésére bocsátja,

b) igazolja, hogy az ismeretlen eredetű vagy illegális hulladékkezelésből származó hulladék vagy termék forgalomba hozatalának elkerülése érdekében a kockázatcsökkentésről szóló döntéseit az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint hozta meg, illetve csökkentette,

c) a hulladék terméklánchoz tartozó tevékenységével összefüggően az e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tesz,

d) együttműködik a hulladékgazdálkodási hatósággal, annak ellenőrzését tűri és segíti,

e) megőrzi az e törvény hatálya alá tartozó hulladék származási helyének megállapításához és forgalmazásának a nyomon követéséhez szükséges dokumentációkat, információkat, ezeket a hulladék kereskedelmi láncban érintett szereplőnek rendelkezésére bocsátja, vagy ezek beszerzését elősegíti,

f) a hulladékstátusszal rendelkező terméket a forgalomból kivonja, visszahívja, valamint egyidejűleg tájékoztatja az hulladékgazdálkodási hatóságot a megtett intézkedésről, okáról és eredményéről, ha a hulladék termék nem felel meg az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban vagy a jogszabályban foglalt előírásoknak.”

(2) A Ht. 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hulladéklerakási járulékot a járulékfizetésre kötelezett negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig a hulladékgazdálkodási hatóság számlájára forintban fizeti be. A hulladéklerakási díjról szóló számlában a hulladéklerakási járulék összegét – a járulékköteles hulladék mennyisége szerint – külön soron, kapcsolódó tételként kell szerepeltetni.”

72. § A Ht. 69/B. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Ht. 69/B. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A felvétel és az adatok – megkeresés alapján vagy a hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés alkalmával – kizárólag)

„b) bűncselekmény gyanújának észlelése esetén a nyomozó hatóság,

c) a bíróság, és

d) a hulladékgazdálkodási hatóság”

(részére adhatók át.)

73. § A Ht. 30. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„30. A pénzügyi biztosíték, a céltartalék, a biztosítás”

74. § A Ht. 70. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet – a közszolgáltató, és a közszolgáltatói alvállalkozó kivételével – a tárolásra kerülő, vagy ennek hiányában az átvett, de átadásra nem került hulladék mennyiségével arányos pénzügyi biztosítékot képez. A pénzügyi biztosíték mértékét úgy kell megállapítani, hogy a hulladék kezeléséhez szükséges esetleges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja.

(2) A hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására, valamint a hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására céltartalékot kell képezni. A céltartalékot a működés folyamán, az adózás előtti eredmény terhére kell képezni, és az előre látható kockázat, illetve veszteség figyelembevételével, időarányosan vagy teljesítményarányosan úgy elkülöníteni, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor a céltartalék a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja.

(3) A hulladéklerakó üzemeltetője a hulladékkezelő létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségekről az üzleti év végén becslést készít, amelyet az üzleti év végét követő év május 31-ig a hulladékgazdálkodási hatóságnak benyújt. A becslés, valamint az ahhoz kapcsolódó valamennyi dokumentáció bemutatja, hogy a képzett céltartalék összege a hulladékkezelő létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségekhez arányos mértékben lett megállapítva és elkülönítve.”

75. § A Ht. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére kötelezett gazdálkodó szervezet, valamint a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett személy az üzleti év végét követő év május 31-ig a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja, hogy a környezetvédelmi biztosítást megkötötte, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék rendelkezésére áll.”

76. § A Ht. 76. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az OHT-nek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:)

„h) a hulladékkezelő létesítmények és üzemeltetőik bemutatását, figyelemmel a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékká vált gépjárművekről, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól, a biológiailag lebomló hulladék kezeléséről, az építési-bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló jogszabályban előírtakra, továbbá a kritikus fontosságú nyersanyagokat jelentős mennyiségben tartalmazó hulladékok képződésére és kezelésére;

i) a meglévő hulladékkezelési létesítmények bezárásával, valamint az önellátás és a közelség elvével összhangban a kiegészítő hulladékkezelési infrastruktúrával kapcsolatos igény felmérését, az igények, szükségletek – beleértve a helyi hatóságokéit is – kielégítéséhez szükséges beruházásokat és egyéb pénzügyi eszközök értékelését, továbbá;

ia) információt a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott célok elérését szolgáló intézkedésekről vagy az ország teljes területére kiterjedő egyéb stratégiai dokumentumokról;

ib) a meglévő hulladékgyűjtési rendszerek értékelését, beleértve az elkülönített gyűjtés anyagi és területi lefedettségét és a működésének javítását célzó intézkedéseket, a 12. § (4) bekezdésével összhangban engedélyezett eltéréseket, valamint az új gyűjtési rendszerek szükségességét;”

77. § (1) A Ht. 76. § (1) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:

(Az OHT-nek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:)

„n) a hulladékelhagyás minden formájának megszüntetésére és megelőzésére, továbbá valamennyi típusú hulladék összegyűjtésére irányuló intézkedéseket;

o) megfelelő minőségi vagy mennyiségi mutatókat és célértékeket, többek között a képződött hulladék mennyisége és azok kezelése, továbbá az ártalmatlanításra vagy energetikai hasznosításra kerülő települési hulladék mennyisége tekintetében.”

(2) A Ht. 76. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az OHT-nek és az OMP-nek meg kell felelnie

a) a 94/62/EK irányelv 14. cikkében a hulladékgazdálkodás tervezésével kapcsolatban meghatározott követelményeknek, az ezen irányelv 11. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt célértékeknek,

b) az 1999/31/EK irányelv 5. cikkében meghatározott követelményeknek, valamint

c) az elhagyott hulladék megelőzése érdekében a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkében és a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkében foglalt követelményeknek.”

(3) A Ht. 76. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OMP-nek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:)

„b) önálló részként az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter bevonásával kidolgozott élelmiszer-hulladék megelőzési programot,”

78. § A Ht. IX/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„IX/A. Fejezet

A hulladékgazdálkodás állami irányítása

34. Az állam feladatai

78. § (1) Az állam a körforgásos gazdaságra történő átállás, illetve a hulladékgazdálkodásért, azok felügyeletéért, valamint az azokkal összefüggő állami feladatok ellátásáért való felelőssége körében

a) működteti a hulladékgazdálkodási minőségbiztosítási rendszert,

b) az e törvény szerinti hatósági intézkedések megalapozása céljából állami laboratóriumokat működtet,

c) a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben külön az elhagyott hulladék felszámolása, továbbá jogszabályban állami feladatként meghatározott, a körforgásos gazdaságra történő átállással és a hulladékgazdálkodási vizsgálatok fedezetére célelőirányzatot biztosít, valamint

d) ellátja a hulladékgazdálkodási ágazattal összefüggő piacfelügyeleti feladatokat.

(2) Az állam az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az éves költségvetési törvényben meghatározott módon – a központi költségvetésben biztosítja a hulladékgazdálkodási hatóság nemzeti és nemzetközi követelményeknek megfelelő szintű működésének fedezetét.

(3) Az állam az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátásáért való felelőssége körében, különösen emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének védelme, a hulladék mennyiségének mérséklése, a hulladék hierarchia fokozott érvényre juttatása, a hulladékgazdálkodási ágazat piacgazdasági kereteinek megteremtése érdekében

a) hozzájárul az ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával a fenntartható és tudatos hulladékminimalizáló és hulladék-újrahasznosító, újrafeldolgozó szemlélet kialakításához,

b) adatokat gyűjt – a termék értékláncra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan – az elhagyott hulladék felszámolás, a hulladék összetételének, innovatív válogatásának, feldolgozásának és hasznosítási megoldásainak meghatározása érdekében,

c) felméréseket végez a hulladékra, valamint az e törvény hatálya alá tartozó létesítményekre, tevékenységekre, és a tevékenységet végzőkre vonatkozóan.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott felügyeletet a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter a hulladékgazdálkodási hatóság útján látja el.

(5) A hulladékgazdálkodási hatóság feladatait a Kormány által – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben – kijelölt szerv látja el.

(6) Az (1) bekezdés szerinti felügyeleti tevékenység magában foglalja

a) valamennyi hulladéktípushoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási megfelelőségi, minőségbiztosítási, nyilvántartásba vételi, engedélyezési feladatokat,

b) a hulladékgazdálkodási ágazat megfelelőségéhez kapcsolódó minőségbiztosítási és tanúsítási feladatokat,

c) a körforgásos gazdaságra történő átállás érdekében a termék életciklus valamennyi szakaszának ellenőrzésére, minőségbiztosítására és felügyeletére vonatkozó feladatokat, valamint

d) az elhagyott hulladék felszámolásával kapcsolatos, e törvényben a települési önkormányzatok számára előírt feladatok körébe nem tartozó feladatokat.

78/A. § (1) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter ellátja az állam 78. §-ban meghatározott feladatait. Ennek keretében

a) irányítja

aa) a törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt hulladékgazdálkodási tevékenységeket,

ab) a nemzetközi szerződésekből adódó hulladékgazdálkodási feladatok végrehajtását, és

ac) a feladat- és hatáskörébe tartozó hulladékgazdálkodási igazgatást,

b) szakmailag irányítja a hulladékgazdálkodási hatóságot,

c) közreműködik a hulladékgazdálkodási szakképzési rendszer kialakításában és működtetésében,

d) jóváhagyja a hulladékgazdálkodási hatóság által előkészített több éves és éves nemzeti ellenőrzési tervet, valamint

e) ellátja a körforgásos gazdaságra történő átállással kapcsolatos feladatokat.

(2) A hulladékgazdálkodás, a körforgásos gazdaságra történő átállás környezet állapotára gyakorolt hatásának megismerésére és azok fejlesztésére irányuló kutatások összehangolása, támogatása, értékelése és az állami hulladékgazdálkodással összefüggő kutatási célok teljesítésének biztosítása – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével együttműködésben – a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter feladata.

(3) A körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi és anyagi támogatása az oktatásért felelős miniszter, valamint a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter közös feladata, a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő szakképzés tekintetében a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter gyakorolja az ágazatért felelős miniszter jogait, ellátja a felsőoktatás szakirányába tartozó állami feladatokat, és segíti a szakirányba tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját.

(4) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter és a hulladékgazdálkodási hatóság feladatainak ellátása érdekében jogosult az OKIR és a nemzeti hulladékgazdálkodási információs rendszer (a továbbiakban: NHIR) adataihoz való közvetlen hozzáférésre és azok kezelésére.

78/B. § (1) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter a hulladékgazdálkodási igazgatásért való felelőssége körében

a) közreműködik a nemzeti hulladékgazdálkodási politika végrehajtásában,