105. § A Fétv. XVIII. Fejezete a következő 110/E. §-sal egészül ki:
„110/E. § (1) Az ingatlanügyi hatóság, illetve mezőgazdasági igazgatási szerv által a földhasználati nyilvántartásba, valamint a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontoktól vezetetett nyilvántartásba bejegyzett, valamint törölt bejegyzésként szereplő adatok vonatkozásában a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv mint adatkezelő, a Kormány által a 1004/2016. (I. 18.) Kormányhatározatban jóváhagyott KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00040 számú projekt fejlesztése során az adatfeldolgozói feladatokat a rendszer fejlesztéshez szükséges mértékben a fejlesztését végző nem állami tulajdonú gazdálkodó szervezetnek is átadhatja egyedi megállapodás alapján.
(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az alábbi személyes adatokat adhatja át az (1) bekezdésben szereplő adatfeldolgozási tevékenység ellátása érdekében:
a) titulus;
b) családi név;
c) utónév;
d) anyja neve;
e) születési hely;
f) születési dátum;
g) állampolgárság;
h) személyi azonosító szám;
i) lakóhely;
j) tartózkodási hely;
k) értesítési cím;
l) a személy javára bejegyzett jog, illetve szerződés jogcíme, amennyiben az az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban feltüntetésre került.
(3) A nem állami tulajdonú gazdálkodó szervezet az adatfeldolgozói feladatok elvégzése során köteles:
a) az adatkezelésre és adatfeldolgozásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelni;
b) biztosítani, hogy a megismert adatok tekintetében munkavállalóikat akkor is titoktartás kötelezze, ha munkaviszonyuk már megszűnt;
c) az adatfeldolgozással érintett adatokat kizárólag az adatkezelővel kötött szerződésben foglaltaknak megfelelően, annak írásbeli utasítása alapján kezelni;
d) tudomásul venni, hogy az adatkezelő ellenőrizheti az adatfeldolgozói tevékenység végrehajtását, valamint az adatfeldolgozás során alkalmazott adatbiztonsági technológiai intézkedéseket, továbbá azok jogszabályi feltételeknek való megfelelőségét;
e) tudomásul venni, hogy az adatfeldolgozással érintettek felé adatkezelést és adatfeldolgozást érintő kérdésekben önállóan, saját nevében nem járhat el, nyilatkozatot nem tehet, az adatkezelő jogait nem sértheti;
f) együttműködni az adatkezelővel az esetleges hatósági ellenőrzések és jogszabályi megfelelőség igazolása során;
g) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (a továbbiakban: GDPR) 30. cikk (2) bekezdése alapján nyilvántartást vezetni az adatkezelő nevében végzett adatkezelési tevékenységének minden kategóriájáról;
h) az adatfeldolgozói műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy azok a GDPR, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv)., valamint az adatkezelésre vonatkozó ágazati jogszabályok alkalmazásával biztosítsák az érintettek magánszférájának megfelelő védelmét;
i) biztosítani, hogy munkavállalói titokban tartsanak minden személyes adatot, valamint azt, hogy a személyes adatokhoz munkavállalói kizárólag a szükséges mértékben és azzal összefüggésben férjenek hozzá;
j) gondoskodni az adatok 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) szerinti biztonságáról, továbbá megtenni a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek az Infotv., a GDPR, valamint egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
(4) A nem állami tulajdonú gazdálkodó szervezet az adatfeldolgozói feladatok elvégzése során felelős:
a) az adatfeldolgozással érintett adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért, nyilvánosságra hozataláért, továbbá az adatfeldolgozással érintett adatokon jogosulatlanul végzett műveletért;
b) mindazon kárért, amely az adatfeldolgozási tevékenységével összefüggésben, vagy annak eredményeként az ellenőrzési körében felmerülő körülmény folytán következett be;
c) azért, hogy a személyes adatok feldolgozásának megkezdése előtt figyelembe vette az adatkezelésből eredő olyan kockázatokat, amelyek különösen a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen, vagy jogellenes megsemmisítéséből, elvesztéséből, megváltoztatásából, jogosulatlannyilvánosságra hozatalából vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférésből erednek, és intézkedéseket tett ennek elkerülése érdekében;
d) a személyes adatok feldolgozásának megkezdése előtt intézkedéseket hozni annak biztosítására, hogy az irányítása alatt eljáró, a személyes adatokhoz hozzáféréssel rendelkező természetes személyek kizárólag az adatkezelő utasításainak megfelelően kezelhessék az érintett adatokat, kivéve, ha ettől való eltérésre jogszabály kötelez.
(5) Az adatfeldolgozó az általa kezelt adatokat az adatfeldolgozási tevékenység bármely okból történő megszűnését követően átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele mellett átadja az adatkezelő számára oly módon, hogy azokat az adatfeldolgozó az általa felügyelt informatikai rendszerben visszavonhatatlanul és helyreállíthatatlanul törli.
(6) Az adatfeldolgozó az érintett adatokat harmadik fél számára sem statisztikai, sem egyéb célból nem továbbíthatja, az üzemeltetett adatbázist más adatbázissal nem kapcsolhatja össze.
(7) Az adatfeldolgozó az adatokat védett infrastruktúrán titkosított formában tárolja, az adattovábbítás során a kiépített állandó hálózati kapcsolatot titkosítási eljárásokkal védi.
(8) Az adatfeldolgozó az adatokhoz való hozzáférésekről naplóállományokat vezet, amely lehetővé teszi legalább az adatokhoz való hozzáférés idejének, módjának, a hozzáférő személy azonosításához szükséges adatoknak, a fel-, illetve letöltött adatok mennyiségének megállapítását.”
106. § Hatályát veszti a Fétv.
a) 68/E. § (1) bekezdésének „erdőkezelőként” szövegrésze;
b) 110/E. §-a.
107. § (1) A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Termékpiaci tv.) 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kötelező írásba foglalni
a) Magyarországon történő feldolgozása esetén a feldolgozásra alaptermékként beszállított meggy,
b) Magyarországon történő feldolgozása esetén a feldolgozásra alaptermékként beszállított alma,
c) a Magyarországon megtermelt torma felvásárlására irányuló szerződést.”
(2) A Termékpiaci tv. 7/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti
a) – a feldolgozó által az adott évben feldolgozandó gyümölcs legalább 60 százalékának felvásárlására irányuló – szerződésnek meggy esetében az adott év május 15. napjáig,
b) – a feldolgozó által az adott évben feldolgozandó gyümölcs legalább 60 százalékának felvásárlására irányuló – szerződésnek alma esetében az adott év augusztus 1. napjáig,
c) szerződésnek torma esetében az adott év augusztus 1. napjáig
hatályba kell lépnie.”
(3) A Termékpiaci tv. 7/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat, ha a tormát közvetlenül a fogyasztónak, vagy nagybani piacon értékesítik.”
108. § A Termékpiaci tv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) E törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szakterületen szaktanácsadói tevékenységet az végezhet, aki a szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló szándékát a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (a továbbiakban: Agrárkamara) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenti.
(2) Az Agrárkamara a szaktanácsadókról névjegyzéket vezet, amely tartalmazza
a) természetes személy esetében
aa) nevét,
ab) telefonszámát és elektronikus levelezési címét,
ac) a végzettségének igazolását,
ad) egy darab szabványméretű, két évnél nem régebbi, színes igazolványképet,
ae) a szakmai önéletrajzot,
b) szervezet esetében
ba) nevét,
bb) telefonszámát és elektronikus levelezési címét,
bc) közreműködő természetes személy szaktanácsadóinak nevét és névjegyzékszámát, és
bd) a szakmai tevékenységet bemutató összefoglalót.
(3) A névjegyzékben szereplő adatokat az Agrárkamara – a gazdasági forgalom biztonsága, a szaktanácsadói tevékenység gyakorlásával összefüggő jog vagy tény igazolása céljából – a szaktanácsadói tevékenységre való jogosultság megszüntetésétől számított 5 évig kezeli.
(4) A névjegyzék adatai közül bárki számára megismerhető a szaktanácsadó neve, szaktanácsadói névjegyzékszáma, szakterülete és telefonszáma, elektronikus levelezési címe.
(5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény alapján folytatott ellenőrzés során feltárt szabálytalanság esetén az Agrárkamara nem szab ki bírságot.”
109. § A Termékpiaci tv.
a) 7/A. § (7) bekezdésében a „(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés a), illetve b) pontjában”,
b) 28. § (1) bekezdésének n) pontjában az „a meggy és az alma” szövegrész helyébe az „a meggy, az alma és a torma”,
c) 28. § (2) bekezdésében a „szaktanácsadók képzésére vonatkozó szabályokat” szövegrész helyébe a „szaktanácsadók képzésére, értékelésére vonatkozó szabályokat”
szöveg lép.
110. § A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény (a továbbiakban: TSZtv.) 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A termelőszövetkezeti földhasználati joggal érintett, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utakat – ha azok nem a szövetkezet tulajdonát képezik – a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv legkésőbb 2021. december 31. napjáig az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába vagy – a Fővárosi Önkormányzat nyilatkozata alapján – a kerületi önkormányzat tulajdonába adja. A védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozó utak az állam tulajdonába és a védett vagy védelemre tervezett természeti területen működő nemzeti park igazgatóságnak a vagyonkezelésébe kerülnek.”
111. § A TSZtv. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § Ha a szövetkezet a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 25. § (3) bekezdésének megfelelően 2021. január 1-jét megelőzően döntést hozott, ezen vagyonnevesítéssel meghatározott aranykorona értéket az ingatlanügyi hatóság a szövetkezet kérelme alapján – az egyes tagoknak járó részarány-tulajdonként – vezeti rá a termelőszövetkezeti különlapokra. Az így nyilvántartott részarány-tulajdona tekintetében a részarány-tulajdonos e törvény szerinti kártalanítási összegre jogosult.”
112. § Nem lép hatályba az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIII. törvény 48. §-a.
113. § (1) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 4. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A kérelmet vissza kell utasítani, ha)
„e) az ingatlant érintően a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény vagy a 15. alcím szerinti részarány földkiadás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárásban a kiosztás sorrendjének megállapítása érdekében már a sorsolás megtörtént vagy az egyezség befogadásra került; vagy
f) a folyamatban lévő megosztás tényének bármely okból bekövetkezett törlésétől számított 30 napon belül az adott ingatlant érintően ismételten kérelmet tesznek.”
(2) A Foktftv. 4. §-a a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A kérelmet függőben kell tartani, ha a kérelemmel érintett földrészlet tekintetében az ingatlanügyi hatóság vizsgálati záradékolási eljárása folyamatban van, vagy ha az ingatlanügyi hatóság a térképi adatbázist érintő előzetes változást már nyilvántartásba vette és hatályos záradékkal látta el. A kérelem függőben tartása esetén a változási vázrajz újrazáradékolása a kisajátítás kivételével nem végezhető el. Ha a záradék érvényessége lejár, a vázrajzot törölni kell az előzetes nyilvántartásból és a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzése iránti eljárást kell lefolytatni.
(3b) Ha a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelem beérkezését követően, de még a tény feljegyzését megelőzően az érintett ingatlanra vonatkozóan tulajdonjog öröklés jogcímen történő bejegyzése, kisajátítási eljárás megindítása tényének feljegyzése, illetve tulajdonváltozás kisajátítási határozat alapján történő átvezetése iránti kérelem érkezik, úgy ezen kérelmeket a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelmet megelőzően kell elbírálni.
(3c) A folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzése esetén a (3) bekezdés e) pontjában foglaltak kivételével az ingatlant érintő – a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 2021. január 1-jén hatályos 12/F. § (1) bekezdése szerinti határnapig kérelmezett – részarány földkiadás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárás lefolytatását fel kell függeszteni a folyamatban lévő megosztás tényének törléséig. Ha a tény törlésére az ingatlan megosztásának ingatlan-nyilvántartási átvezetésével együtt kerül sor, abban az esetben a részarány földkiadás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárás megszűnik.”
(3) A Foktftv. 4. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzését követően az ingatlan tulajdoni lapján és térképi állományán az öröklés miatt bekövetkezett tulajdonváltozás és a kisajátítás – ideértve a kisajátítást pótló adásvétel és csere esetét is – kivételével más változtatás nem vezethető át. A tény feljegyzését követően benyújtott egyéb kérelmeket vagy megkereséseket az ingatlanügyi hatóság függőben tartja megosztás tényének törléséig.”
(4) A Foktftv. 4. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A tényfeljegyzés során az Inytv. 46. § szerinti soron kívüli elintézésre irányuló kérelem benyújtásának, valamint az Inytv. 47/A. § szerinti függőben tartásnak nincs helye, kivéve a 4. § (3a) bekezdése, valamint az Inytv. 47/A. § (1b) bekezdése szerinti függőben tartás esetét.”
114. § A Foktftv. 5. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az értesítést megtörténtnek kell tekinteni, ha annak közlése azért hiúsul meg, mert)
„a) a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy a címzett „nem kereste”, „ismeretlen” vagy „elköltözött”, vagy”
115. § A Foktftv. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § Erdőnek minősülő ingatlan esetében a 6. § (6) bekezdésének alkalmazása során figyelembe kell venni a földön található faállomány fatérfogatát is.”
116. § A Foktftv. a következő 6/B. §-sal egészül ki:
„6/B. § Az egyezségi okiratnak az Inytv. 32. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat csak az egyezségben részt vevő tulajdonostársak esetében kell tartalmaznia. Az egyezségben részt nem vevő, valamint az 5. § (2) és (4) bekezdés szerinti tulajdonostársak esetében az egyezségnek a tulajdonostársak tulajdoni lapon szereplő adatait kell tartalmaznia.”
117. § A Foktftv. 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv automatikusan szolgáltatja az osztóprogram számára a megosztandó ingatlanra és közvetlen környezetére vonatkozó tulajdonilap-adatokat, ingatlan-nyilvántartási térképet, ortofotót, topográfiai térképet, erdőtérképet és az erdőgazdálkodók adatait.”
118. § A Foktftv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tulajdonostársak az egyezség keretében kötelesek rendelkezni a megosztásra kerülő ingatlant érintő jogoknak és tényeknek a megosztás eredményeként létrejövő új ingatlanokra történő átjegyzéséről, kivéve, ha a jog vagy tény igazolt módon megszűnt. A tulajdonostársak az egyezség keretében kötelesek továbbá rendelkezni a megosztásra kerülő ingatlan vonatkozásában a tulajdonostársak valamelyikének tulajdonában álló, a földtől elválaszthatatlan vagyontárgyak tulajdonba adásáról és értékének megtérítéséről vagy további használatuk feltételeinek a meghatározásáról.”
119. § (1) A Foktftv. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs részére a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az ingatlan – e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti értékbecslési ajánlatban megállapított – értékének megfelelő összeget kell megfizetnie. Ha a bekebelező tulajdonostárs nem ért egyet az értékbecslési ajánlatban foglalt összeggel, vagy a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs nem ért egyet a bekebelező tulajdonostárs által az értékbecslési ajánlat figyelembevételével ajánlott összeggel, úgy igazságügyi szakértővel új értékbecslési szakvéleményt készíttethet. Az új értékbecslési szakvélemény elkészítésének költségeit a bekebelező tulajdonostárs abban az esetben viseli, ha annak elkészíttetését ő kezdeményezte, vagy ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg legalább 20%-kal meghaladja a bekebelező tulajdonostárs által ajánlott összeget. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg meghaladja a bekebelező tulajdonostárs által ajánlott összeget, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg kevesebb, mint a bekebelező tulajdonostárs által ajánlott összeg, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie. Ha több új értékbecslési szakvélemény készült, azt kell figyelembe venni, amelyben a legmagasabb összeg szerepel.”
(2) A Foktftv. 12. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az e § szerinti bekebelezés útján történő tulajdonszerzéssel érintett tulajdoni illetőségeket a megosztást követően létrejövő ingatlan tulajdoni lapján – a tulajdonszerző erre irányuló kérelme esetén – külön kell nyilvántartani.”
120. § A Foktftv. 14. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Semmis az egyezség, ha)
„c) az nem felel meg a 8. § (1) bekezdésének, 9. § (1) bekezdésének, a 10. §-nak, továbbá a 11. §-nak;”
121. § A Foktftv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változást – ideértve az egyezségben foglalt tulajdonváltozást is – az ingatlanügyi hatóság a közokiratba foglalt, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett egyezségi okirat és annak elválaszthatatlan mellékletét képező, az osztóprogram által elkészített és külön azonosítóval rendelkező – e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti – térképvázlat és területkimutatás alapján a folyamatban lévő megosztás ténye feljegyzésének rangsorában vezeti át. Az egyezségi megállapodást, valamint a térképvázlatot és a területkimutatást mindazoknak alá kell írniuk, akik a 6. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban részt vesznek. A térképvázlatot és a területkimutatást az ingatlanügyi hatóság záradékkal nem látja el.”
122. § (1) A Foktftv. 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A tulajdonostársaknak a bekebelezést kezdeményező tulajdonostárs általi értesítésére az 5. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”
(2) A Foktftv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha több tulajdonostárs is jelzi a szándékát a bekebelezésre, akkor az ingatlant az a tulajdonostárs veheti tulajdonba, aki a (4) bekezdésben szereplő összeghez képest a legmagasabb ellenérték megfizetését vállalja.”
(3) A Foktftv. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A többi tulajdonostárs részére a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az ingatlan – e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti értékbecslési ajánlatban megállapított – értékének megfelelő összeget kell megfizetnie. Ha a bekebelező tulajdonostárs nem ért egyet az értékbecslési ajánlatban foglalt összeggel, vagy a többi tulajdonostárs nem ért egyet a bekebelező tulajdonostárs által az értékbecslési ajánlat figyelembevételével ajánlott összeggel, úgy igazságügyi szakértővel új értékbecslési szakvéleményt készíttethet. Az új értékbecslési szakvélemény elkészítésének költségeit a bekebelező tulajdonostárs abban az esetben viseli, ha annak elkészíttetését ő kezdeményezte, vagy ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg legalább 20%-kal meghaladja a bekebelező tulajdonostárs által ajánlott összeget. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg meghaladja a bekebelező tulajdonostárs által ajánlott összeget, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg kevesebb, mint a bekebelező tulajdonostárs által ajánlott összeg, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie. Ha több új értékbecslési szakvélemény készült, azt kell figyelembe venni, amelyben a legmagasabb összeg szerepel.”
(4) A Foktftv. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ellenérték megfizetését bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni az 5. § (2) bekezdése szerinti bizonytalan személyű – ideértve az elhunyt – tulajdonostárs, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti értesítettnek tekintendő tulajdonostárs, valamint azon tulajdonostárs részére, aki a teljesítéshez szükséges adatokat nem bocsátja a bekebelező tulajdonostárs rendelkezésére. Ha a letétben lévő összeget a jogosult 15 éven belül nem igényli, abban az esetben azt az állam földvásárlásra felhasználhatja.”
(5) A Foktftv. 16. §-a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének alapjául szolgáló okiratnak az Inytv. 32. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat csak a bekebelező, valamint a bekebelezés tárgyában létrejött szerződés esetén a szerződést aláíró tulajdonostársak esetében kell tartalmaznia. Egyoldalú jognyilatkozat esetén az okiratnak a tulajdonostársak tulajdoni lapon szereplő adatait kell tartalmaznia.
(8) Az e § szerinti bekebelezés útján történő tulajdonszerzéssel érintett tulajdoni illetőségeket a megosztást követően létrejövő ingatlan tulajdoni lapján külön kell nyilvántartani.
(9) A földrészlet egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vétele – az állami tulajdonból kikerülő ingatlanrészen fennállott vagyonkezelői jog kivételével – nem szünteti meg a közös tulajdonban álló földrészletre létrejött és a bekebelezéskor fennálló földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot.”
123. § (1) A Foktftv. 17. § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az e törvény alapján történő földtulajdonszerzés jogcíme minden esetben közös tulajdon megszüntetése.”
(2) A Foktftv. 17. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A területi minimumot el nem érő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs – a tulajdoni hányadának megfelelő ingatlan kialakítása érdekében – az egyezség létrejöttétől számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól a bekebelezésre és a területi minimumra vonatkozó rendelkezések alkalmazásának mellőzésével az egyezség módosítását, ha az ingatlant
a) legalább három éve
aa) saját maga,
ab) közeli hozzátartozója,
ac) legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy
ad) a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet használja, vagy
b) érintő tulajdoni hányadát nem átruházással szerezte és az ingatlant érintően a használati jogosultság átengedéséből származó jövedelem hiánya a saját és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését veszélyezteti.
(9) Ha az e törvény alapján megszerzett tulajdonrész jelzálogjoggal vagy végrehajtási joggal terhelt, a megszerzett tulajdonrész tulajdonosa csak a megszerzett tulajdonrész értékéig tartozik a követelésért helyt állni.
(10) Az e törvény alapján történő tulajdonszerzés esetén védett természeti területnek minősülő ingatlanban fennálló állami tulajdoni hányad is elidegeníthető.”
124. § A Foktftv. 29. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„c) a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésére irányuló hatósági eljárás, továbbá ezen eljárás soron kívüli lefolytatásának részletes szabályait.”
125. § A Foktftv. a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
„7/A. Átmeneti rendelkezések
30/A. § A 16. §-nak az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított rendelkezéseit az ingatlanügyi hatóságnál a Módtv1. hatálybalépését követően megindított ügyekben kell alkalmazni.”
126. § A Foktftv. a következő 15. alcímmel egészül ki:
„15. A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló hatósági eljárás különös szabályai
43. § (1) A részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetésére irányuló hatósági eljárásra ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ezen alcím rendelkezéseit olyan földrészleteket érintően lehet alkalmazni, amelyek esetében a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba végleges hatósági döntéssel bejegyezték, és valamely tulajdonostárs 2012. június 1. napjáig az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezte az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg.
(3) Ezen alcím rendelkezései nem alkalmazhatók a halastó művelési ágú ingatlanokra, valamint az erdőkre, ide nem értve a külterületen található – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 12. §-a (1) bekezdése szerinti – fásítást.
44. § (1) Az ezen alcím szerinti megosztások költségeit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az állam viseli.
(2) Soron kívüli eljárás abban az esetben folytatható le, ha az eljárás költségeit a soronkívüliséget igénylő, kérelmező tulajdonostárs magára vállalja. A soron kívüli eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
45. § A megosztás kiindulási helyét és irányát, a művelhetőségi és a megközelíthetőségi szempontokra, valamint a kialakult helyszíni használatra figyelemmel az ingatlanügyi hatóság határozatban állapítja meg.
46. § (1) A kérelmező tulajdonostársak közötti egyezség hiányában az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztás sorrendjét sorsolással kell megállapítani. Az egyezségnek vagy a kisorsolt sorrendnek megfelelően a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduknak megfelelően a földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni. Teljes körű egyezség esetén a kiosztás sorrendjét és a teljes körű egyezségben foglaltak szerinti területeket kell a tulajdonosokhoz rendelni.
(2) A sorsolást az ingatlanügyi hatóság által létrehozott sorsolási bizottság bonyolítja le.
(3) A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, a sorsolás lebonyolítását követő 48 órán belül kifogást nyújthat be a sorolást szervező ingatlanügyi hatósághoz.
(4) A kialakítandó új, önálló földrészletek – a visszamaradó földrészlet és a kialakuló ingatlanok megközelítését biztosító utak és más művelés alól kivett földrészletek kivételével – 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az ingatlan-nyilvántartás szerint zártkertnek minősült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.
(5) A kialakítandó földrészletek megközelíthetősége érdekében önálló földrészletként kialakított közút a települési önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába kerül. Az utak önkormányzati tulajdonba kerüléséről az ingatlanügyi hatóság dönt. A földrészletek megközelítésére szolgáló közutak kialakításához szükséges terület aranykorona értékével a kiadásra kerülő részarány-földtulajdonokat kártalanítás nélkül arányosan csökkenteni kell.
(6) A földrészlet megosztását követően az egyes tulajdoni hányadokra vonatkozó, illetve azokat terhelő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények – a keletkező önálló földrészletekre történő – visszajegyzéséről az ingatlanügyi hatóság gondoskodik.
(7) Ha törvény úgy rendelkezik, a megosztási vázrajzot – határidő kitűzésével – ellenjegyzésre közölni kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog jogosultjával. Ha a jogosult az ellenjegyzést határidőben nem teljesíti, úgy azt megadottnak kell tekinteni.
(8) Az ingatlanügyi hatóság a sorsolást követően az elkészített változási vázrajz, valamint a sorsolási jegyzőkönyv vagy az egyezségi okirat alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.
(9) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés véglegessé válását követően gondoskodni kell a keletkező új földrészletek kitűzéséről, és azok helyszíni birtokba adásáról. A birtokba adásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(10) Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték – ha teljes körű egyezség megkötésére nem kerül sor –, a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.
(11) Az önálló földrészletté alakításról szóló határozatok közlésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt kell alkalmazni.
47. § A 45. és 46. § szerinti eljárások nem minősülnek telekalakítási eljárásnak.
48. § Ha a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) alatt – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben meghatározott – használati megosztásról szóló megállapodás a tulajdonostársak között fennáll, e megállapodást a megosztási eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a tulajdonostársak a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására teljes körű egyezséget kötöttek volna. Ez esetben a megosztási eljárás során nem kell dönteni a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról.
49. § (1) Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott földmérő vállalkozó vagy vállalkozás és jogi szolgáltató részére az ingatlanügyi hatóság átadja a megosztás iránti kérelemben szereplő adatokat és a kérelemmel érintett ingatlan tulajdonosainak a tulajdoni lapon szereplő természetes személyazonosító adatait.
(2) A földmérő vállalkozó vagy vállalkozás és jogi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a megosztási eljárás befejezéséig az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendelet szerinti feladatai ellátása céljából kezelheti.
50. § A 49. § szerinti, a földmérő vállalkozó vagy vállalkozás és jogi szolgáltató részére történő adatszolgáltatást követően, a Ptk. szerinti megosztásra csak az ezen alcím szerinti közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó kérelmek visszavonása esetén van lehetőség.”
127. § A Foktftv. 1. § (2) bekezdésében a „3–16. §” szövegrész helyébe a „II. Fejezet” szöveg lép.
128. § Hatályát veszti a Foktftv. 5. § (3) bekezdésében a „közokirattal igazolt, hogy” szövegrész.
129. § A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csgtv.) 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Agrárkamara az őstermelők családi gazdaságát törli a nyilvántartásból, ha
a) tagjai együttesen kérelmezik a nyilvántartásból való törlést,
b) az őstermelők családi gazdasága már nem felel meg a nyilvántartásba vétel feltételeinek és a tagok felszólítás ellenére sem pótolják 60 napon belül a hiányzó feltételeket, vagy
c) az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés a 10. § (1) bekezdése alapján hatályát veszti.”
130. § A Csgtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés hatályban marad bármely tag tagsági jogviszonyának megszűnése esetén a gazdálkodást tovább folytató tagokra vonatkozóan, amíg a tagok száma egy főre nem csökken. Ha a tagok száma egy főre csökken, az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés hatályát veszti.”
131. § A Csgtv. 18. § (1) bekezdésében a „(7) bekezdése” szövegrész helyébe a „(8) bekezdése” szöveg lép.
132. § Hatályát veszti a Csgtv. 15. § (4) bekezdés c) pontja.
133. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 6. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Ha a szőlőtermést nem az ültetvény használója dolgozza fel, a szőlőtermés felvásárlásáról a felvásárló felvásárlási jegyet készít, amelyet megküld a hegybírónak. A felvásárlási jegy a felvásárlási okirat Áfa tv.-ben meghatározott adatain kívül tartalmazza
a) a szőlőültetvény azonosítására szolgáló adatokat,
b) a szüretelt szőlő mennyiségét és cukortartalmát, valamint
c) ha a szőlőtermést nem a felvásárló dolgozza fel, a feldolgozó borászati üzem azonosításához szükséges adatokat.”
134. § A Btv. 3. alcíme a következő 8/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„8/A. § (1) A HNT az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott
a) kisüzemi bortermelői regisztert előállítja és hitelesíti a szakmai-jövedéki nyilvántartást ilyen módon vezető, a Jöt. 3. § (3) bekezdés 16. pontja szerinti kisüzemi bortermelő (a továbbiakban: kisüzemi bortermelő),
b) általános bortermelői regisztert hitelesíti a szakmai-jövedéki nyilvántartást ilyen módon vezető kisüzemi bortermelő vagy a Jöt. 134–136. §-a szerinti egyszerűsített adóraktár engedélyese (a továbbiakban: egyszerűsített adóraktári engedélyes)
kérésére.
(2) A hitelesített kisüzemi bortermelői regiszterekről és általános bortermelői regiszterekről a HNT nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a hitelesítést kérő kisüzemi bortermelő vagy egyszerűsített adóraktári engedélyes megnevezését, borászati üzemengedélyének számát és NÉBIH tevékenység azonosítójának számát, valamint
b) a hitelesítés időpontját és iktatószámát.
(3) A HNT a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban foglalt adatokat elérhetővé teszi a borászati hatóság számára.”
135. § A Btv. 3. alcíme a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott online bortermelői regisztert az a borászati üzemengedélyes köteles vezetni, aki az utolsó három borpiaci év átlagában több mint évi 20 000 hektoliter borászati terméket értékesít az értékesítési jelentése alapján.”
136. § (1) A Btv. 9. § (2) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés]
„a) b)–d) pontját a must, a sűrített szőlőmust, a finomított szőlőmustsűrítmény és a borecet,”
(tekintetében.)
(2) A Btv. 9. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Azon borászati termék származási bizonyítványának kiállítására irányuló kérelemhez, amelyhez kapcsolódóan nem az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztásának felróható módon hiányzik a szüreti bejegyzés, mellékelni kell a borászati hatóság igazolását a borászati terméktétel és a rendelkezésre álló, nyomon követést szolgáló dokumentum adatainak egyezőségéről. A borászati hatóság az igazolást a kérelem beérkezésétől számított 90 napon belül állítja ki.
(5) A hegybíró – a forgalombahozatali azonosító kiadása érdekében – értesíti a borászati hatóságot a végső származási bizonyítvány kiállításáról.”
(3) A Btv. 9. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) A borászati hatóság nyilvántartást vezet a borbíráló szakvizsgával rendelkező személyekről. A nyilvántartás tartalmazza
a) a borbíráló szakvizsgával rendelkező személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint
b) a borbíráló szakvizsga azonosító számát.
(7) A borászati hatóság honlapján közzéteszi a borbíráló szakvizsgával rendelkező személy nevét és a borbíráló szakvizsga azonosító számát.
(8) A regisztrált borversenyekről a borászati hatóság nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a regisztrált borverseny szervezőjének természetes személyazonosító adatait és lakcímét természetes személy esetén, a nevét és székhelyét egyéni vállalkozó természetes személy esetén, valamint telefonos és elektronikus elérhetőségét, továbbá
b) e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adatokat.”
137. § (1) A Btv. 18. § (3) bekezdésének nyitó szövegrésze a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az ePincekönyv rendszer – az adatszolgáltatási kötelezettség megszűnését követő 5 évig – nyilvántartja”
(2) A Btv. 18. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A HNT hozzáférést biztosít az ePincekönyv rendszerhez a miniszter, az állami adó- és vámhatóság, a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet, a hegybíró, valamint a borászati hatóság számára, jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából, az ahhoz szükséges mértékben. A HNT biztosítja továbbá az ePincekönyv rendszert használó adatszolgáltató számára az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése, valamint hatósági eljárás kezdeményezése céljából az ePincekönyv rendszerben biztosított tárhelyéhez való hozzáférést és az azon keresztül történő ügyintézést, elektronikus azonosítását követően.”
(3) A Btv. 18. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(13) A HNT az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 17. pont i) alpontjától eltérően e törvényben az ePincekönyv rendszerrel kapcsolatban meghatározott feladatai tekintetében elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősül.
(14) A HNT jogosult a (3) bekezdésben meghatározott, az ePincekönyv rendszerben nyilvántartott személyes adatok kezelésére az ePincekönyv rendszer működtetése és e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében.”
138. § (1) A Btv. 20. § (1) bekezdés a) pontja a következő ai) alponttal kiegészülve lép hatályba:
(A gazdasági akta az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében tartalmazza
az adatszolgáltató)
„ai) borászati üzemengedély jogosultjával szemben kiszabott, e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezményeket, valamint ezen jogkövetkezményekre figyelemmel a borászati üzemengedély jogosult kockázatos besorolását,”
(2) A Btv. 20. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A gazdasági akta az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében tartalmazza)
„c) az a) pont ah) alpontja alapján kiadott hatósági bizonyítványokat,”
(3) A Btv. 20. § (1) bekezdése a következő e) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(A gazdasági akta az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében tartalmazza)
„e) a szakmai-jövedéki nyilvántartás vezetésének módját.”
139. § (1) A Btv. 22. § (3) bekezdés b) és c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A növénytermesztési hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szankciókon kívül az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint)
„b) a földterület használóját kötelezheti a hegyközség szőlő termőhelyi kataszterben nyilvántartott terület hasznosításához való hozzájárulásának beszerzésére,
c) a földterület használóját kötelezheti a szőlő termőhelyi kataszterben nyilvántartott területen az eredeti állapot helyreállítására.”
(2) A Btv. 22. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(8) A borászati hatóság, valamint az állami adó- és vámhatóság által kiszabott mulasztási bírság és a minőségvédelmi bírság a központi költségvetés bevételét képezi.”
140. § (1) A Btv. 23. § (1) bekezdés 8. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„8. a borászati üzemengedély kiadására és a borászati üzemengedély-nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, a borászati üzemengedély-nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő tartalmát, a borászati termék borászati üzem területén kívül történő kiszerelése és a borászati üzemben engedéllyel tárolható anyagok tárolása engedélyezésének szabályait, valamint a borászati üzemengedély-jogosult kockázatos besorolásának feltételeit;”
(2) A Btv. 23. § (1) bekezdése 16–18. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„16. a borászati termék analitikai vizsgálatának és érzékszervi jellemzői megfelelősége vizsgálatának rendjére, az analitikai vizsgálatot végző laboratórium engedélyezésére, a borászati termék érzékszervi jellemzői megfelelőségének vizsgálatát végzők körére és nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat, valamint a nyilvántartás adattartalmát;
17. a regisztrált borversenyek nyilvántartásba vételének szabályait és a nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő tartalmát;
18. a földrajzi árujelzők és a hagyományos kifejezések oltalmára és használatára vonatkozó szabályokat, valamint a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet számára meghatározott jogosultságok gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat;”
(3) A Btv. 23. § (3) bekezdés 11. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„11. a borminősítés követelményeit, a borászati termék érzékszervi jellemzői megfelelőségének vizsgálatát végzőkre vonatkozó szakmai követelményeket, a borbíráló képzés és a borbíráló szakvizsga részletszabályait, az analitikai és érzékszervi vizsgálatok részletes szabályait;”
(4) A Btv. 23. § (3) bekezdése a következő 14. ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„14. a bor kifejezés nem borászati termék elnevezésében való használatának szabályait.”
141. § A Btv.
a) 6. § (2) bekezdése az „amennyiben” szövegrész helyett a „ha” szöveggel,
b) 18. § (10) bekezdése a „honlapján” szövegrész helyett az „internetes honlapján” szöveggel
lép hatályba.
142. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 4. § a) pontja, a 33. §, a 90. § c)–e) pontja 2021. július 1-jén lép hatályba.
(3) Az 59. §, a 133–134. §, a 136–141. § és az 1. melléklet 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.
(4) A 4. § b) pontja, a 92. § és a 112. § 2022. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 135. § 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.
(6) A 106. § b) pontja 2023. január 1-jén lép hatályba.
(7) A 46. § 2026. január 1-jén lép hatályba.
143. § Hatályát veszti a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény.
144. § E törvény 81. és 82. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése, 21. alcíme az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
145. § E törvény 18. §-a az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) 2021-ben és 2022-ben nyújtandó támogatásokra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról és az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a források és a 2021-ben és 2022-ben való alkalmazás tekintetében,valamint az 1308/2013/EU rendeletnek a források és az ilyen támogatások 2021-re és 2022-re vonatkozó elosztása tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. december 23-i 2020/2220 európai parlament és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
„3. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez
A talajvédelmi bírság mértéke
1. Amennyiben a talajvédelmi bírságot több, de egy eljárásban elbírált jogszabálysértés miatt is ki kell szabni, úgy az összeget akként kell megállapítani, hogy a figyelembe vehető bírság tételek közül a legsúlyosabb tétel összegét annak felével kell emelni.
2. Ha a 3–4., illetve a 8–10. pontok szerinti jogsértés nem egész hektárt érint, a bírság – figyelembe véve a bírság minimális mértékét is – az érintett terület nagyságával arányos.
3. A 36–40. §-ban – kivéve a 39. § (2) bekezdésében – írt kötelezettségek be nem tartása esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 30.000 forint, de a bírság összege legalább 60.000 forint.
4. A 2. ponttól eltérően a 39. § (2) bekezdésében írt kötelezettség megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 1.000.000 forint, de a bírság összege legalább 500 000 forint.
5. A 41. §-ban írt kötelezettség megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke 50.000 forint.
6. A 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke legalább 100.000 Ft.
7. A 49. § (1) bekezdés szerinti tevékenység engedély nélküli, vagy attól eltérő folytatása, illetve az 49. § (2) bekezdése szerinti tevékenység bejelentés nélküli, vagy a bejelentéstől eltérően folytatott tevékenység esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 150.000 forint, de a bírság összege legalább 150 000 forint.
8. A 51/B § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bírság összege mértéke 500.000–1.000.000 forint.
9. A 51/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a talajvédelmi bírság mértéke 100.000–1.000.000 forint.
10. A jogszabály szerinti engedélyben foglalt talajvédelmi rendelkezésektől eltérő tevékenység esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 50.000 forint, de a bírság összege legalább 100.000 forint.”
