(7) Az e § szerinti eljárás ténye a kérelem beérkezésének és az eljárás befejezésének napja feltüntetésével a nyilvántartási jegyzékből megismerhető. Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban bejegyzett adatot a bíróság a megismételt eljárás eredményeként a nyilvántartási jegyzékből törli, a törlés oka a nyilvántartási jegyzékben az érintett adatnál feltüntetésre kerül.
68. § [A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálásának fogalma]
(1) A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálására kerül sor azokban az eljárásokban, amelyekről a bíróság nem automatikus döntéshozatali eljárásban dönt. Ezekben az esetekben bíró, bírósági titkár vagy bírósági ügyintéző (a továbbiakban együtt: döntéshozó személy) jár el.
(2) Bíró jár el a nyilvánosan működő részvénytársaság változásbejegyzési eljárásában, ideértve a zártkörűen működő részvénytársaság működési formaváltását is.
(3) Bíró jár el
a) az alapítvány,
b) a 2. § (4) bekezdés 4. pontja szerinti köztestület,
c) az MRP-szervezet,
d) az európai gazdasági egyesülés,
e) az európai részvénytársaság,
f) az európai szövetkezet, valamint
g) a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye bejegyzési eljárásában.
(4) Bíró vagy bírósági titkár jár el
a) a magánnyugdíjpénztár,
b) a pénztárak szövetsége,
c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a vegyes nyugdíjpénztár, valamint
d) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja bejegyzési eljárásában.
69. § [Tanúsítvány]
A szervezet bejegyzése iránti kérelem döntéshozó személy általi elbírálása esetén a jogi képviselő, vagy a jogi képviselő nélkül eljáró kérelmező legkésőbb a bírósági ügyintézés első munkanapján a szervezet nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, – a cég, valamint adószámot igénylő civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet – adószámát, valamint statisztikai számjelét tartalmazó elektronikus tanúsítványt kap. A tanúsítványt a bíróság elektronikus bélyegzőjével és időbélyegzővel látja el.
70. § [A bejegyzési kérelem vizsgálata, hiánypótlás]
(1) A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása esetén a bíróság – ha nincs helye a kérelem visszautasításának – öt munkanapon belül az automatikus ügyelőkészítés eredményeinek értékelése mellett elvégzi a kérelem nyomtatványának és mellékleteinek vizsgálatát.
(2) Ha a bejegyzési kérelem nyomtatványa, illetve mellékletei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, a bíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlási felhívást ad ki. A hiánypótlásra felhívó végzést legkésőbb az ötödik munkanapon ki kell adni.
(3) Civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetén az (1) és (2) bekezdésben foglalt határidő tizenöt munkanap.
(4) A hiánypótlási felhívás kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát, hibáját meg kell jelölni. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban legfeljebb harminc nap, amely kérelemre harminc nappal meghosszabbítható.
(5) A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzésnek a kérelmező részére történő megküldésétől a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe.
(6) A hiánypótlás teljesítésére egy beadványban kerülhet sor. Ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a bíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja. Visszautasításnak már nincs helye. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolásnak nincs helye. A szervezet a hiánypótlási felhívásban feltüntetett hiányokat a fellebbezési eljárásban sem pótolhatja joghatályosan.
71. § [Döntés a bejegyzési kérelemről]
(1) A bíróság a forgalom biztonsága érdekében – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása esetén köteles tíz munkanapon, civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetén huszonöt munkanapon belül dönteni a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról. A bíróság e határidőn belül küldi meg a bejegyzést elrendelő, illetve a kérelmet elutasító végzést a jogi képviselő, vagy a jogi képviselő nélkül eljáró kérelmező részére.
(2) Ha a változásbejegyzési kérelem egyes részei elkülöníthetőek, a bíróság dönthet a kérelemnek részben helyt adó bejegyzésről és a kérelem többi részének elutasításáról is.
(3) A bejegyzést elrendelő végzést nem kell indokolni.
72. § [A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés]
(1) Ha a bíróság a bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása esetén döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetője a határidő lejártát követően, három munkanapon belül intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Ennek során hiánypótlásra történő felhívásnak nincs helye.
(2) Ha a bejegyzési kérelem elbírálására az (1) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a bejegyzés az (1) bekezdésben meghatározott határidő elteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva – a nyilvántartási jegyzékben rögzített adatok szerinti tartalommal – megtörténik.
73. § [A bíróság papíralapú kapcsolattartásával járó bejegyzési eljárás eltérő szabályai]
(1) A bíróság a bejegyzési eljárás rendelkezéseit e §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazza azon szervezetek bejegyzési eljárásában, amelyek részére a nyilvántartási eljárás általános szabálya szerint a bíróság a bírósági iratokat papíralapon, postai úton kézbesíti.
(2) A bíróság a tanúsítványt, illetve az igazolást, valamint egyéb bírósági iratot papíralapon, postai úton kézbesíti a kérelmezőnek.
(3) Ha a bíróság a kérelmet visszautasító végzést hoz, azt három munkanapon belül ki kell adni a kérelmezőnek.
(4) A bíróság – ha nincs helye a kérelem visszautasításának – tizenöt munkanapon belül az automatikus ügyelőkészítés eredményeinek értékelése mellett elvégzi a kérelem nyomtatványának és mellékleteinek vizsgálatát. Ha hiánypótlási felhívás kiadására van szükség, azt legkésőbb a tizenötödik munkanapon ki kell adni.
(5) A bíróság köteles huszonöt munkanapon belül dönteni a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról, és a döntését a kérelmezőnek kiadni.
74. § [A bejegyzett egyházra, a nyilvántartásba vett egyházra, a vallási egyesületre vonatkozó speciális rendelkezések]
(1) E fejezet rendelkezéseit a bevett egyház kivételével a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség bejegyzési eljárásban akkor kell alkalmazni, ha az Ehtv. vagy e § eltérően nem rendelkezik.
(2) A szervezet bejegyzésére irányuló eljárást, a változásbejegyzési eljárást és a törlési eljárást a Kormány rendeletében meghatározott tartalmú kérelmen kell előterjeszteni. A kérelemhez a Kormány rendeletében meghatározott okiratokat kell csatolni. Az eljárásban a kérelem érdemi vizsgálata során a bíróság kizárólag az Ehtv.-ben meghatározott feltételeket vizsgálja. Az eljárásban hiánypótlásnak csak az Ehtv.-ben meghatározott feltételek hiányos vagy hibás teljesítése esetén van helye. Az eljárásban automatikus döntéshozatalnak nincs helye.
(3) Az Ehtv. 14/A. § (2)–(6) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az ügyész keresete alapján a bíróság határozatot hoz a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház jogállásának megváltozásáról. A határozat meghozatalát követően a bejegyzett egyház, illetve nyilvántartásba vett egyház megváltozott adatait a bíróság határozata alapján a nyilvántartást vezető bíróság jegyzi be.
(4) Az Ehtv. 14/C. § (1) bekezdése szerinti határozatot a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi. Az Ehtv. 14/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet vonatkozásában a fellebbezési határidő a közzététel időpontját követő napon kezdődik.
(5) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség egyesülése vagy szétválása során a létrejövő, illetve a fennmaradó jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségre irányadó bejegyzési szabályokat kell alkalmazni.
(6) A belső egyházi jogi személy nyilvántartásba való bejegyzésére és a változásbejegyzésére az Ehtv. 18. §-át kell alkalmazni.
(7) Az Ehtv. 14. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel vizsgálatára irányuló eljárás időtartama az Ehtv. 14/B. § (1) bekezdésében foglalt határidőbe nem számít bele.
75. § [Kérelem benyújtása a változás bekövetkezte előtt]
Ha e törvény vagy más jogszabály rendelkezése alapján a szervezet az érintett nyilvántartási adat változásának időpontját a kérelem nyomtatványában meghatározza, akkor a kérelem már a változás bekövetkezte előtt előterjeszthető, azonban a kérelem benyújtásának napja ebben az esetben sem lehet korábbi, mint a változásról hozott döntés napja, és – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb harminc nappal előzheti meg a megadott nyilvántartási adat változásának időpontját.
76. § [A változás időpontja]
(1) A szervezet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a változásbejegyzési kérelemben a nyilvántartási adata változásának (hatályossága) időpontját meghatározhatja. A változás időpontja az a nap, amellyel az adat a nyilvántartási jegyzékben hatályossá válik. A változás időpontja nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának a napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a nyilvántartási adat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja.
(2) A cég a jegyzett tőke leszállítása esetén a változás időpontját nem határozhatja meg. Ebben az esetben a változás időpontja a jegyzett tőke változás bíróság általi bejegyzésének a napja.
(3) Ha a nyilvántartási adat változásának időpontja az adatváltozás bejegyzése napját követő időpont, utóbb nem nyújtható be olyan változásbejegyzési kérelem, amely a nyilvántartási adatot a változás időpontjának bekövetkezte előtti időponttal úgy kéri törölni a nyilvántartási jegyzékből, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.
77. § [A létesítő okirat módosítása, az egységes szerkezetű létesítő okirat benyújtása]
(1) A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni a bíróságnak abban az esetben is, ha a változás a nyilvántartási jegyzék más adatát nem érinti.
(2) Ha a létesítő okirat tartalma változik – akár a létesítő okirat külön okiratban történő módosítása, akár a szervezet döntéshozó szervének határozata alapján –, a változásbejegyzési kérelemhez ezen okirat mellett csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is. Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban hatályosítani kell azokat az adatokat is, amelyeket törvény csak alapítás esetén ír elő a létesítő okirat tartalmaként. Ha a tagok adatait a nyilvántartási jegyzék tartalmazza, az egységes szerkezetű létesítő okiratban – a zártkörűen működő részvénytársaság kivételével – a tagokra vonatkozó adatokat is hatályosítani kell. Egyesületek változásbejegyzési eljárása során az alapszabály mellékletét képező tagjegyzéket nem kell benyújtani.
(3) Ha a létesítő okirat mintát alkalmazó szervezet létesítő okiratát a létesítő okirat minta megtartásával kívánja módosítani, a megváltozott adatoknak megfelelő létesítő okirat mintát kell kitölteni, amely a korábbi létesítő okirat helyébe lép. A létesítő okirat minta egyben egységes szerkezetű létesítő okiratnak minősül.
(4) Ha nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat változására automatikus vagy hivatalbóli bejegyzéssel kerül sor és ezen adatot a létesítő okirat tartalmazza, a szervezetnek az automatikus vagy hivatalbóli bejegyzést követő első létesítő okirat módosítását tartalmazó változásbejegyzési kérelemhez csatolandó egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban kell átvezetnie ezen adatváltozásokat is. Ha az adatváltozás a szervezet létesítő okiratbeli főtevékenységére vonatkozik, a szervezetnek a (2) bekezdés alkalmazásával kell eljárnia.
(5) Az egységes szerkezetű okiratot az eljáró jogi képviselő, jogi képviselő nélkül eljáró szervezet esetében a szervezet vezető tisztségviselője, alapítvány esetén az alapítók együttesen, alapítók gyűlése esetén a gyűlés által erre kijelölt alapító, az MRP-szervezet esetében az arra törvény alapján jogosult személy írja alá. Az aláírás azt igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat hatályos tartalmának. Ha jogi képviselőként a közjegyző jár el, és az egységes szerkezetbe foglalt szövegű létesítő okiratot nem foglalta közjegyzői okiratba, akkor a közjegyző nem az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot írja alá, hanem tanúsítvánnyal igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratot jogi képviselő eljárása esetén a (6) és a (7) bekezdés kivételével ellenjegyzéssel nem kell ellátni, közjegyzői okiratba nem kell foglalni. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot.
(6) Ha a szervezet a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan – a korábban nem használt – létesítő okirat minta alkalmazására tér át, a megváltozott adatoknak megfelelő létesítő okirat mintát kell kitölteni, amely a korábbi létesítő okirat helyébe lép. A létesítő okirat minta egyben egységes szerkezetű létesítő okiratnak is minősül.
(7) Ha a szervezet a továbbiakban létesítő okirat mintát már nem alkalmaz, a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan új létesítő okiratot kell készíteni a megváltozott adatokkal, amely a létesítő okirat minta alkalmazásával készült létesítő okirat helyébe lép. Az új létesítő okirat egyben egységes szerkezetű létesítő okiratnak is minősül.
78. § [Kötelező változásbejelentés]
Ha a változás (a változással érintett adat) bejegyzése kötelező és a bíróság a változásbejegyzési kérelmet visszautasítja, egészben vagy részben elutasítja, vagy a bejegyzési eljárást megszünteti, ez a jogszabályoknak megfelelő változásbejegyzési kérelem benyújtása alól nem mentesít, és a benyújtási határidő a végzés jogerőre emelkedésének napjával ismét megindul.
79. § [A szervezet székhelyének változása törvényességi felügyeleti eljárás esetén]
(1) Ha a bejegyzendő székhely más bíróság illetékességi területén van, mint a bejegyzett székhely és a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban, a törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezéséig, illetve a törvényes állapot vagy működés helyreállításáig az új székhely bejegyzésére nem kerülhet sor, kivéve, ha az új székhely bejegyzésével a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmény megszüntethető.
(2) Ha a törvényességi felügyeleti eljárásban a bíróság kezdeményezi a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását, a székhely változásának bejegyzésére irányuló bejegyzési kérelmet elutasítja.
80. § [Részvénytársaság formaváltásának bejegyzése]
(1) A zártkörűen működő részvénytársaság a működési formájának megváltoztatására irányuló változásbejegyzési kérelmet a működési formája megváltoztatásáról hozott határozat meghozatalát követő harminc napon belül nyújtja be. A kérelemhez tőzsdei igazolást nem kell csatolni.
(2) A nyilvánosan működő részvénytársaság bejegyzése esetén a bíróság a társaság részvényeire vonatkozó adatok között feltünteti annak tényét, hogy a részvénytársaság tőzsdére bevezetett részvénysorozattal nem rendelkezik.
(3) A nyilvánosan működő részvénytársaság a bejegyzéssel a nyilvánosan működő részvénytársasági alapszabálya szerint működik.
(4) A nyilvánosan működő részvénytársaság legalább egy részvénysorozata tőzsdei bevezetésének igazolásáról szóló okirat kézhezvételétől számított harminc napon belül, de legkésőbb a (2) bekezdés szerinti bejegyzéstől számított egy éven belül változásbejegyzési kérelemmel köteles részvénysorozata tőzsdei bevezetésének igazolásáról szóló okiratot a bírósághoz benyújtani. Az irat szabályszerű benyújtása esetén a bíróság a (2) bekezdés szerinti tényt törli. A részvénysorozatnak a (2) bekezdés szerinti bejegyzéstől számított egy éven túli tőzsdei bevezetéséről szóló okirat joghatás kiváltására nem alkalmas.
(5) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság valamennyi részvénysorozatát kivezették a tőzsdéről vagy a (4) bekezdés szerinti módon és határidőben legalább egy részvénysorozata tőzsdei bevezetését nem igazolja, a társaság ennek bekövetkeztét követő harminc napon belül köteles a zártkörűen működő részvénytársaságként való bejegyzéséhez szükséges változásbejegyzési kérelmet benyújtani a bírósághoz.
81. § [Nyilvánosan működő részvénytársaság jegyzett tőkéjének emelése]
(1) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság kizárólag a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránt nyújt be változásbejegyzési kérelmet, a bíróság a kérelemről három munkanapon belül határoz. A kérelem bármely hibája vagy hiányossága esetén a bíróság a kérelmet – ide nem értve a kérelem visszautasításának esetét – hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
(2) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság a bejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követő tizenöt napon belül a bejegyzési kérelmet az elutasítási okot megszüntetve ismételten benyújtja, akkor az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. Az ismételt benyújtásra egy ízben kerülhet sor. A határidő elmulasztása miatt igazolásának helye nincs. Ismételt benyújtás esetén az elutasító végzéssel szemben benyújtott fellebbezést visszavontnak kell tekinteni.
(3) Ha a kérelem visszautasítására, a kérelemnek helyt adó bejegyzésre vagy a kérelem elutasítására az (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem kerül sor, a határidő leteltét követő munkanapon a változásbejegyzés a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzéssel – a nyilvántartási jegyzékben rögzített adatok szerinti tartalommal – megtörténik.
82. § [Társasági részesedést, üzletrészt terhelő jog bejegyzése, illetve törlése]
(1) A közkereseti társaságban vagy betéti társaságban fennálló társasági részesedést, valamint a korlátolt felelősségű társaság üzletrészét terhelő, jogszabály előírása alapján a nyilvántartási jegyzékbe bejegyezhető írásbeli szerződésen vagy egyoldalú jognyilatkozaton (a továbbiakban együtt: jogügylet) alapuló jog a tag (kötelezett) változásbejegyzési kérelme, vagy a jog jogosultjának változásbejegyzési kérelme és a jog kötelezettjének bejegyzési engedélye alapján kerül a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre. A bejegyzett jog törlésére pedig a jogosult kérelme, vagy a tag (kötelezett) kérelme és a jogosult törlési engedélye alapján kerül sor.
(2) A kérelem elbírálása során a bíróság a jogügyletet csak abból a szempontból vizsgálja, hogy a társaságnak és tagjának jogügyletben feltüntetett adatai egyeznek-e a nyilvántartási jegyzék adataival.
(3) Ha a zálogjogosult zálogjogosulti bizományost jelölt ki, a nyilvántartási jegyzékben a zálogjogosult helyett a zálogjogosulti bizományost kell feltüntetni a zálogjogosulti bizományos minőségének megjelölésével. Ha a zálogjogosult adatait a nyilvántartási jegyzék már tartalmazza, a zálogjogosulti bizományos bejegyzésével egyidejűleg törölni kell azon zálogjogosultra vonatkozó adatokat, akinek a javára a zálogjogosulti bizományos eljár.
83. § [Gazdasági társaság jegyzett tőkéje rendelkezésre bocsátásának bejelentése]
Gazdasági társaság esetén, ha a tagnak a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulásának vagy a hozzájárulás egy részének a társaság nyilvántartásba vételét vagy a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzését követő szolgáltatására lehetősége van, a gazdasági társaságnak változásbejegyzési kérelemben kell bejelentenie, hogy valamennyi tag a vállalt teljes vagyoni hozzájárulását teljesítette. E rendelkezést kell alkalmazni tőkeemelés esetén is.
84. § [A szövetség tagja változásának átvezetésére irányuló eljárás]
Ha a szövetséghez újabb tag csatlakozik, a bíróság a szövetség erre irányuló változásbejegyzési kérelmére a szövetség adatai közé bejegyzi az új tag nevét, székhelyét és – ha ezzel rendelkezik – nyilvántartási számát.
85. § [Az alapítvány változásbejegyzési eljárására vonatkozó speciális szabálya]
Ha az Ectv. alapján az alapítói jogok gyakorlójává a közhasznú jogállású alapítvány székhelye szerinti települési önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság válik, e személy nyújtja be a változással összefüggő változásbejegyzési kérelmet.
86. § [Az alapítvány kuratóriuma tagjának változása]
(1) Ha az alapítói jogok gyakorlója a kuratórium tagját vagy a kurátort a Ptk. 3:398. § (2) bekezdése alapján visszahívja és új kuratóriumi tagot vagy kurátort jelöl ki, változásbejegyzési kérelem benyújtásával kérheti az új kuratóriumi tag vagy kurátor nyilvántartásba vételét.
(2) A bíróság a kérelmet azzal a felhívással küldi meg a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagjának vagy a kurátornak, hogy a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül nyilatkozzon arról, hogy a kérelemben foglaltakat vitatja-e.
(3) Ha a kérelemben foglaltakat a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja vagy a kurátor vitatja, a bíróság a változásbejegyzési eljárást megszünteti, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány kuratóriuma új tagja vagy új kurátora kijelölésének nyilvántartásba történő bejegyzését, erre az alapítót az eljárást megszüntető végzésben figyelmeztetni kell.
(4) Ha az eljárás (3) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetésének nincs helye, és az alapító által csatolt iratokból nem állapítható meg, hogy az alapítvány kuratóriumának tagja vagy a kurátora közvetlenül veszélyezteti az alapítvány tevékenységét, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány kuratóriuma új tagja vagy az új kurátora kijelölésének nyilvántartásba történő bejegyzését, erre az alapítót a kérelmet elutasító végzésben figyelmeztetni kell.
(5) Ha a változásbejegyzési eljárás során az alapítvány kuratóriumának valamennyi tagja vagy kurátora e tisztségéről lemond (a tagság elfogadására irányuló jognyilatkozatát visszavonja), a bíróság a lemondott kuratóriumi tagokat, illetve a kurátort a nyilvántartásból törli, egyidejűleg az alapító által bejelentett, az alapítvány új kuratóriumi tagjait vagy kuratóriumot nyilvántartásba veszi.
(6) Az (1)–(5) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az alapító az alapító okiratnak a visszahívást meghatározott feltétel vagy ok bekövetkezte esetén lehetővé tevő rendelkezése alapján hívja vissza a kuratóriumot, kurátort, vagy a kuratórium tagját és nyújt be az alapítvány új kuratóriuma vagy kurátora nyilvántartásba történő bejegyzésére vagy a kuratórium új tagjának bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelmet.
87. § [A közhasznúvá minősítéssel kapcsolatos eljárások]
(1) A bíróság a szervezet közhasznúvá minősítésére, a közhasznú jogállás törlésére, illetve a közhasznú jogállás megszüntetésére irányuló eljárásokban az Ectv. VII. Fejezetében foglaltak alapján dönt a közhasznúság nyilvántartásba vételére, törlésére, illetve a közhasznú jogállás megszüntetésére irányuló kérelem vagy indítvány beérkezésétől számított harminc munkanap alatt. A közhasznú jogállás megszüntetésére irányuló eljárásban a bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele a felet az ellenkérelem (válaszirat) benyújtására felhívó végzés megküldésétől a nyilatkozat benyújtásáig, ennek hiányában a határidő lejártáig terjedő időtartam.
(2) Ha a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére nem bíróság jogosult, az erre jogosult szervezet az e § és a közhasznú szervezet beszámolójának automatikus vizsgálatára vonatkozó rendelkezések szerint jár el − az eljárására irányadó szabályok szerint − az általa nyilvántartott szervezet közhasznúvá minősítése és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a közhasznú minősítés megszüntetése és a közhasznú jogállás nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás során.
(3) A közhasznúvá minősítés és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet alapítvány esetén az alapítónak kell benyújtania, ha a kérelemben úgy nyilatkozik, hogy a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat nem tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket.
(4) Ha a kérelemhez jogszabály rendelkezése alapján létesítő okiratot csatolnak, vagy ha a közhasznúvá minősítés iránti kérelem előterjesztése más nyilvántartott adat megváltoztatását is igényli, a bíróság a változásbejegyzési kérelemről és a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételéről döntéshozó személy által lefolytatott eljárásban együttesen dönt.
(5) A (4) bekezdés kivételével a bíróság a megküldött beszámoló és a bírósághoz legutóbb benyújtott létesítő okirat alapján dönt a közhasznúvá minősítésről. Ennek során hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye.
(6) A bíróság a közhasznúvá minősítés iránti kérelemmel érintett szervezet, továbbá a közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottsági tagja vonatkozásában az Ectv. 39. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok vizsgálata céljából az állami adó- és vámhatóságtól adatot igényel.
(7) A nonprofit gazdasági társaság nyilvántartásba vételét követően az Ectv. 32. §-ában foglalt feltételek bekövetkezése és igazolása nélkül is kérheti közhasznúvá minősítését. Ha a létesítő okirat az Ectv. rendelkezéseinek megfelel, a bíróság a kérelemnek akkor ad helyt, ha a kérelmező igazolja, hogy közszolgáltatási szerződést kötött és teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalja az Ectv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. A nonprofit gazdasági társaság a közhasznú jogállását elnevezésében feltüntetheti.
(8) A közhasznú jogállás a nyilvántartásba való bejegyzéssel lép hatályba és a nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg.
88. § [A közhasznú szervezet beszámolójának automatikus vizsgálata]
(1) A bíróság a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül – az informatikai rendszer alkalmazásával, automatizált módon – megvizsgálja. Ha a beszámoló alapján azt állapítja meg, hogy a szervezet a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg, a szervezet közhasznú jogállásának megszüntetéséről és az erre vonatkozó adat nyilvántartási jegyzékből való törléséről határoz. Ha a bíróság a beszámoló olyan hiányát vagy tartalmi ellentmondását észleli, amely alapján a minősítési feltételek fennállta egyértelműen nem dönthető el, úgy az e bekezdésben megállapított határidőn belül kezdeményezi az ügyésznél a közhasznú minősítés feltételei fennálltának vizsgálatát.
(2) Ha a közhasznú szervezet arra hivatkozással kéri közhasznú jogállásának törlését, hogy a közhasznú jogállás feltételeinek nem felel meg, a bíróság a szervezet közhasznú jogállását automatikus eljárásban törli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
89. § [A szervezet átalakulásának bejegyzése iránti eljárás]
(1) Ha a szervezetre vonatkozó jogszabály a szervezet átalakulását lehetővé teszi, a szervezet átalakulásának bejegyzése iránti kérelemről az átalakuló (jogelőd) szervezet székhelye szerint illetékes bíróság dönt. A szervezet átalakulását a jogutód létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított hatvan napon belül kell bejelenteni a bíróságnak, azonban – ha a szervezetre vonatkozó jogszabály alapján a hitelezők a szervezettől biztosítékot követelhetnek – a hitelezők számára biztosított biztosíték követelési határidő letelte előtt a kérelem nem nyújtható be. Egyidejűleg kérni kell a jogelőd szervezet törlését is.
(2) Átalakulás esetén a kérelem elbírálására nyitva álló határidő húsz munkanap, amely akkor kezdődik, amikor az átalakulásban részt vevő jogelőd és jogutód szervezet kérelme benyújtásra került. A sorrendiség szabálya átalakulás bejegyzésére irányuló eljárásban is alkalmazandó azzal, hogy a bíróság a még el nem bírált kérelmek ügyében – kivéve az automatikus döntéshozatal esetét – három munkanapon belül köteles hiánypótlásra felhívó végzést kiadni vagy dönteni a bejegyzési kérelemről.
(3) A cég az átalakulás időpontját meghatározhatja. A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet az átalakulás időpontját akkor határozhatja meg, ha a rá vonatkozó jogszabály ezt lehetővé teszi.
(4) Ha a szervezet az átalakulás időpontját meghatározza, az átalakulás – a jogelőd szervezet törlése – nem a bejegyzés napjával, hanem a szervezet által megadott napon következik be. A szervezet által meghatározott időpont nem lehet későbbi, mint a kérelem bírósághoz történt benyújtását követő kilencvenedik nap, illetve nem lehet korábbi, mint a bejegyzés napja. Ha a szervezet által meghatározott időpont a bejegyzés napját megelőzné, a bíróság az átalakulás időpontjaként a jogelőd szervezet törlésének napját tünteti fel.
(5) A bíróság a jogelőd szervezetet – a jogutódra történő utalással – törli, egyúttal a jogutód szervezetet a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzi, úgy, hogy a jogutód szervezet bejegyzésének hatálya a jogelőd szervezet törlését követő nap.
(6) A bíróság az átalakulás iránti kérelmet elutasítja, ha a büntetőügyben az átalakulással érintett szervezettel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a bíróságot értesítette.
90. § [Egyesülés bejegyzése iránti eljárás]
(1) Az egyesülés bejegyzése iránti eljárásra az átalakulás bejegyzése iránti eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az egyesülés bejegyzése iránti kérelmet összeolvadás esetén a jogutód szervezet létesítő okiratának aláírásától, illetve elfogadásától, beolvadás esetén az átvevő szervezet létesítő okirata módosításának aláírásától, illetve elfogadásától, ennek hiányában az egyesülési szerződés jóváhagyásától (aláírásától) számított hatvan napon belül kell a bírósághoz benyújtani.
(3) Összeolvadás bejegyzése iránti kérelemről az összeolvadással létrejövő szervezet székhelye szerint illetékes, beolvadás bejegyzése iránti kérelemről az átvevő (jogelőd) szervezet székhelye szerint illetékes bíróság dönt.
91. § [Szétválás bejegyzése iránti eljárás]
(1) A szétválás bejegyzése iránti eljárásra az átalakulás és az egyesülés bejegyzése iránti eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(2) Szétválás bejegyzése iránti kérelemről a szétválással érintett (jogelőd) szervezet székhelye szerint illetékes bíróság dönt.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szabályok irányadók beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén is.
92. § [Alapítványok egyesülésére, szétválására vonatkozó speciális szabályok]
Az alapítványok egyesülésének vagy szétválásának bejegyzése iránti kérelmet a bíróság akkor is elutasítja, ha az egyesülés vagy szétválás az egyesülő vagy szétváló alapítvány alapítványi vagyonának csorbításával vagy alapítványi céljának veszélyeztetésével jár.
93. § [A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének, a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviseletének és a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének megszüntetése]
(1) A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének és a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének megszüntetése iránt változásbejegyzési kérelmet kell a bírósághoz benyújtani. A változásbejegyzési kérelem benyújtásának tényéről a bíróság az állami adó- és vámhatóságot értesíti.
(2) A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének törlésére – ha a fióktelep nem fizetésképtelen – végelszámolás lefolytatása nélkül kerül sor, azt követően, hogy a szervezet a törléshez szükséges, a rá vonatkozó anyagi jogszabályban meghatározott feltételek meglétét igazolta.
(3) Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén a szervezetnek változásként be kell jelentenie azt is, ha a külföldi vállalkozás vagy a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés ellen fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás indult vagy a külföldi vállalkozás végelszámolás alatt áll.
(4) A bíróság az EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét törvényességi felügyeleti eljárás keretében hívja fel a (3) bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelem benyújtására, ha a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül kap értesítést a külföldi vállalkozás ellen indult fizetésképtelenségi vagy végelszámolási eljárásról.
(5) Ha a külföldi vállalkozás megszűnt és ezt megelőzően, erre figyelemmel nem kérték a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye megszüntetését, illetve törlését, a bíróság a szervezetet hivatalból törli a nyilvántartásból.
(6) E §-ban foglaltak – az állami adó- és vámhatóság értesítésére vonatkozó rendelkezés kivételével – megfelelően irányadók a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviseletének törlésére is.
94. § [A szervezet törlése a nyilvántartási jegyzékből]
(1) A szervezet a nyilvántartási jegyzékből való törléssel szűnik meg, a törlés bejegyzésének napjával.
(2) A bíróság a szervezetet a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás szabályait megállapító törvény rendelkezései szerint törli a nyilvántartási jegyzékből.
(3) Ha a szervezetre irányadó jogszabály végelszámolás lefolytatásáról nem rendelkezik, a szervezetre irányadó jogszabályban meghatározott jogutód nélküli megszűnéshez szükséges eljárás lefolytatása vagy feltétel igazolása után a bíróság a szervezet által változásbejegyzési kérelemként előterjesztett kérelemre törli a szervezetet a nyilvántartási jegyzékből.
(4) Ha más bíróság az egyesületet a szervezetre irányadó jogszabályok alapján feloszlatja, a feloszlatásról szóló jogerős ítéletet megküldi a nyilvántartást vezető bíróságnak. A bíróság a jogerős ítélet alapján a vagyoni viszonyok lezárása érdekében a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását rendeli el, és ennek befejeztével rendelkezik a nyilvántartásból való törlésről.
(5) A bíróság automatikus bejegyzéssel törli a szervezetet a nyilvántartási jegyzékből a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a szervezet jogerős megszüntetéséről szóló értesítése alapján.
95. § [A szervezet jogi személy szervezeti egységének törlése]
(1) A szervezet jogi személy szervezeti egysége jogi személyiségének megszűnése esetén a jogi személy szervezeti egységének törlése iránti kérelmet változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani.
(2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi
a) a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntésről szóló okiratot és
b) azt a felhívást, hogy az a hitelező, akinek követelése a döntés közzététele előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a szervezettől megfelelő biztosítékot követelhet, ha követelésének kielégítését a szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése veszélyezteti.
(3) A bíróság a jogi személy szervezeti egységét a nyilvántartásból akkor törli, ha a szervezet a harmincnapos jogvesztő határidő elteltét követően bejelenti, hogy biztosíték adására nem hívták fel, vagy csatolja azt az okiratot, amely szerint a hitelező a felajánlott biztosítékot megfelelőként elfogadta.
96. § [Az Európai Uniós cégformák székhelyáthelyezése]
(1) Az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet székhelyének áthelyezésére irányuló eljárás során a székhelyáthelyezés végrehajtása érdekében a bíróság végzésben tanúsítja, hogy a székhelyáthelyezésre irányuló eljárás a jogszabályi előírásoknak megfelelően folyt le, és az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet a szükséges intézkedéseket megtette, valamint a formai előírásokat teljesítette.
(2) Ha az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, valamint az európai szövetkezet a székhelyének más tagállamba történő áthelyezését határozza el, a szervezetnek székhely-áthelyezési tervet kell a bírósághoz benyújtania, amely tartalmazza a szervezet új székhelyét. Ezzel egyidejűleg a szervezetnek a székhely-áthelyezési tervet a Cégközlönyben is közzé kell tennie. A székhelyáthelyezés következtében a szervezetnek a magyarországi nyilvántartási jegyzékből való törlésére a másik tagállamban lévő új székhely bejegyzésének az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt közzétételét követően harminc napon belül, hivatalból kerül sor.
97. § [Az európai részvénytársaság, európai szövetkezet alapítása egyesüléssel]
(1) Ha az európai részvénytársaság alapítása beolvadással történik, és ennek folytán az átvevő részvénytársaság cégformája európai részvénytársaság cégformára változik, a bíróság az európai részvénytársaságot az új cégformának megfelelően új nyilvántartási számmal és EUID-val jegyzi be. Az átvevő társaság korábbi, illetve az új cégforma szerinti nyilvántartási jegyzékében utalni kell arra, hogy az átvevő részvénytársaság a beolvadás során cégformát változtatott. A korábbi cégforma törlése nem jelenti az átvevő részvénytársaság mint jogi személy megszűnését, illetve új jogi személy létrejöttét.
(2) Ha az európai részvénytársaság egyesüléssel jön létre, a bejegyzés során a jogelőd társaságok törlésére vonatkozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha azok székhelye Magyarországon van.
(3) Az európai részvénytársaság bejegyzése iránti kérelmet a különleges tárgyaló testület megalakulásától számított nyolc hónapon belül kell benyújtani. Ha a tárgyalási időszak meghosszabbodik, a benyújtásra nyitva álló határidő a tárgyalási időszak lejártát követő hatvan nap.
(4) Az európai szövetkezet alapítása során az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
98. § [A helyesbítés esetei]
(1) Helyesbítési kérelem benyújtására kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem nyomtatványában megadott adatok összecserélődése miatt hibás adat került bejegyzésre, és ezáltal a bejegyzés tartalma eltér a nyilvántartott iratokban foglaltaktól.
(2) Helyesbítési kérelem kizárólag az automatikus döntéshozatallal vagy a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzéssel a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat javítása iránt nyújtható be, legkésőbb a bejegyző végzés kézhezvételét követő munkanapon. A határidő elmulasztása jogvesztő. Ha a bejegyzéssel a szervezet más bíróság illetékessége alá került, a helyesbítési kérelmet az új székhely szerinti bírósághoz kell benyújtani.
(3) A szervezetnek a helyesbítés iránt a bejegyzési kérelem nyomtatványát kell a helyesen megadott tartalommal benyújtania és a nyomtatványon jelölnie kell, hogy a szervezet helyesbítést kér. A helyesbítési kérelemhez a korábbi kérelem mellékleteit ismételten csatolni kell.
(4) Ha a helyesbített nyomtatvány alapján a helyesbített adat bejegyezhető, a helyesbített adat – a bejegyzési kérelemre irányadó elbírálási szabályok szerint lefolytatott eljárásban – a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerül.
(5) A helyesbítés ténye a nyilvántartási jegyzékből megismerhető.
(6) Ha a helyesbítési kérelem alapján a helyesbített adat nem jegyezhető be, a kérelmet a bíróság elutasítja. Ebben az esetben a szervezet a nyilvántartási jegyzékbe bejegyezhető adatot a jogszabályoknak megfelelő bejegyzési kérelem benyújtásával köteles bejelenteni.
99. § [Ellenőrzésre kiválasztás, utóellenőrzés]
(1) A bíróság elvégzi az automatikus döntéshozatali eljárásban elbírált, a bírósági informatikai rendszer által kijelölt ügyek utólagos ellenőrzését. Ezen felül utóellenőrzés alá vonható a bíróság által egyedileg kiválasztott bejegyzés is.
(2) Az utóellenőrzés elvégzése nem automatizálható.
(3) Az utóellenőrzés során a bíróság a bejegyzési kérelemhez csatolt nyilvántartott iratok formai, alaki megfelelőségét vizsgálja, továbbá azt, hogy a nyilvántartott irat tartalma összhangban áll-e a bejegyzési kérelem nyomtatványában megadott adatokkal és nyilatkozatokkal.
100. § [Utóellenőrzés naplózása, további intézkedések]
(1) Ha az utóellenőrzés alapján bírósági intézkedésre nincs szükség, az utóellenőrzés megtörténtének tényét a bírósági informatikai rendszerben rögzíteni kell. A bírósági informatikai rendszer a végzett utóellenőrzésről jogszabályban meghatározott adattartalommal naplót készít. A napló adatait meg kell őrizni és biztosítani kell, hogy azok folyamatosan hozzáférhetőek és olvashatóak legyenek.
(2) Ha a bíróság az utóellenőrzés során a nyilvántartott iratnak a papíralapú okirat digitalizálására visszavezethető hibáját állapítja meg, és a hiba a nyilvántartott irat ismételt benyújtásával kiküszöbölhető, a bíróság – a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett – öt munkanapos határidőt biztosítva felhívja az érintett kérelem benyújtóját a nyilvántartott irat ismételt benyújtására. A határidő nem hosszabbítható meg, igazolásnak nincs helye.
(3) Ha a bíróság az utóellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a nyilvántartott irat hibája annak ismételt benyújtásával nem küszöbölhető ki, és a nyilvántartott irat törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó tartalmi, formai vagy alaki hibában szenved, – ide nem értve azt a hibát, amely vizsgálatára e törvény rendelkezése alapján a bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása során sem kerül sor, – a bíróság a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, ha a szervezet felett a törvényességi felügyeletet a bíróság gyakorolja. E bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a (2) bekezdés szerinti felhívás nem vezet eredményre.
101. § [A bejegyzési eljárásban a jogorvoslatra vonatkozó általános szabályok]
(1) A bejegyzési kérelmet elutasító, vagy – ha a változásbejegyzési kérelem egyes részei elkülöníthetők – a változásbejegyzési kérelmet részben elutasító végzés ellen – ha a végzést a bíróság az általa lefolytatott bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásba hozta – a szervezet, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés rá vonatkozó része ellen, a szervezet számára nyitva álló határidőn belül – fellebbezéssel élhet.
(2) A cég, a társasház, az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület bejegyzési eljárásában a bejegyzést elrendelő, továbbá az automatikus döntéshozatal esetében a bejegyzést elrendelő, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ezen határozatok meghozataluk napján jogerőre emelkednek, a bíróság a határozatához ugyanezen naptól kötve van.
(3) Ha az ügyészség látja el a szervezet feletti törvényességi ellenőrzést, az ügyésznek kézbesíteni kell a bejegyzést elrendelő végzést.
(4) A másodfokú eljárást az ítélőtáblának az iratok hozzá való beérkezésétől számított harminc munkanapon belül be kell fejeznie és határozatát meg kell küldenie a bíróság részére. Hiánypótlás elrendelése esetén a hiánypótlásra felhívó végzés kézbesítésétől a hiány pótlásáig vagy a hiánypótlási határidő lejártáig eltelt idő e határidőbe nem számít bele. Ha a másodfokú bíróság a bejegyzési kérelmet elutasító végzést megváltoztatja, egyidejűleg a szükséges változtatásokat a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzi, amely bejegyző végzéssel szemben a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránti per nem indítható, hanem felülvizsgálatnak van helye.
102. § [A fellebbezéssel nem támadható bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított per általános szabályai]
(1) A cég, a társasház, az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület bejegyzési eljárásában a bejegyzést elrendelő, továbbá az automatikus döntéshozatal esetében a bejegyzést elrendelő, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a végzés meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a szervezet ellen a végzés felülvizsgálata iránt a szervezet székhelye szerint illetékes perbíróság előtt.
(2) A per megindításának a végzés Cégközlönyben történt közzétételétől számított harminc napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) Az ügyészt a perindítás joga akkor illeti meg, ha keresetét – a jogszabálysértés megjelölése mellett – közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
(4) A szervezet kérelemre történő törlését elrendelő végzés felülvizsgálata iránt a pert a perbíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.
(5) Ha a per szétválás folytán létrejött valamely szervezet ellen indul, a perben a szétváló szervezet valamennyi jogutódjának perben állása kötelező. A pert a jogelőd szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék mint perbíróság előtt kell megindítani.
(6) A keresetlevélben a felperesnek meg kell jelölnie a jogszabálysértést. A keresetben a jogszabálysértés megállapítását, továbbá ezen alcímben meghatározott jogkövetkezmény alkalmazását lehet kérni. A felperes csak olyan jogszabálysértésre hivatkozhat, amelyet a bejegyzési eljárásban eljárt bíróság észlelhetett, vagy észlelnie kellett volna.
(7) A kereset más keresettel nem kapcsolható össze, viszontkeresetnek nincs helye. A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye.
103. § [A perbíróság határozata eljárási jogszabálysértés esetén]
(1) A perbíróság a bejegyzési eljárásban eljárt bíróság végzését – a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett – a megismételt bejegyzési eljárás jogerős befejezéséig hatályossá nyilvánítja, és a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha
a) a végzés meghozatalában olyan döntéshozó személy vett részt, akivel szemben a Pp. alapján kizáró ok állt fenn, vagy
b) a végzés olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan.
(2) Ha a bejegyzési eljárásban eljárt bíróság a megismételt eljárásban az alapeljárásban hozott végzésével azonos eredményre jut, e végzését hatályában fenntartja. Ellenkező esetben a korábbi bejegyző végzését hatályon kívül helyezi, és törli az annak alapján bejegyzett nyilvántartási adatot vagy elrendeli a nyilvántartási adat szükséges bejegyzését. A megismételt eljárásban azonban az alapeljárásban jogszabálysértően nyilvántartásba vett jogi személy visszamenőleges hatályú törlése nem rendelhető el, hanem a végzés hatályában való fenntartása mellett hivatalból indítandó törvényességi felügyeleti eljárásban kell meghozni a szükséges intézkedéseket.
(3) A perbíróság az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a bejegyzési eljárás megismétlése vagy kiegészítése szükséges, mert a bejegyzési eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott, és annak orvoslása a perben nem lehetséges, vagy nem észszerű.
(4) A megismételt bejegyzési eljárásban automatikus döntéshozatalnak nincs helye.
(5) Ha a bejegyzési eljárásban eljárt bíróság eljárása jogszabálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű, a perbíróság a végzést a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett – további intézkedés elrendelése nélkül – hatályában fenntartja.
104. § [A perbíróság határozata a bejegyzést elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabályba ütközése esetén]
(1) Ha bejegyzést elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a perbíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja a szervezetet a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedés megtételére, valamint az ehhez kapcsolódó nyilvántartott irat benyújtására.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt intézkedés eredményre vezet, a perbíróság ítéletében a végzést hatályában fenntartja vagy azt megváltoztatja és szükség szerint megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot, hogy hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett adatot, valamint a nyilvántartott iratok között helyezze el a bíróságnak megküldött iratot, illetve – indokolt esetben – törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hívja fel a szervezetet a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedés megtételére.
(3) Ha a szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a szervezet a perbíróság (1) bekezdés szerinti felhívásának nem tesz eleget, és a végzés teljes hatályon kívül helyezésének feltételei nem állnak fenn, a perbíróság a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (2) bekezdés alkalmazásával megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot.
(4) Ha a változásbejegyzést elrendelő végzés, közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a szervezet a perbíróság (1) bekezdés szerinti felhívásának nem tesz eleget, a perbíróság a végzést, illetve a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (2) bekezdés alkalmazásával megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot.
(5) Ha a bejegyzést elrendelő végzés vagy a végzés meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű és nyilvántartási adatot nem érint, a perbíróság a végzést a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett – további intézkedés elrendelése nélkül – hatályában fenntartja.
(6) A bíróság jogerős ítéletét megküldi a nyilvántartást vezető bíróságnak, amely gondoskodik az ítélet rendelkező részének a Cégközlönyben való közzétételéről.
105. § [A létesítő okiratnak, illetve módosításának a bejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelensége]
(1) Ha a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított perben a felperes a bejegyzést vagy adat változásának bejegyzését elrendelő végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő okiratnak, illetve módosításának a bejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelenségére alapítja, a perbíróság a per során megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését.
(2) A szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat teljes érvénytelensége megállapításának csak akkor van helye, ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, kiküszöbölésére nem került sor, és ha
a) a létesítő okirat ügyvédi, illetve az alapító kamarai jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására törvény előírása ellenére nem került sor,
b) a létesítő okirat nem tartalmazza a szervezet nevét, célját vagy főtevékenységét, valamint gazdasági társaság esetén a jegyzett tőkéjét, és a tag vagyoni hozzájárulása mértékét,
c) a szervezet tevékenységi köre jogszabályba ütközik,
d) a szervezet alapításában részt vevő valamennyi tag cselekvőképtelen volt, vagy az alapításában részt vevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették,
e) a korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték, illetve
f) a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetén törvény teljes érvénytelenséget eredményező okot állapít meg.
(3) Ha a szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat teljes érvénytelensége megállapításának feltételei fennállnak, a perbíróság az alapítás érvénytelenségének megállapítása mellett az ítéletében megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja, és megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot, hogy intézkedjen a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatásáról.
(4) Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, a kiküszöbölésére nem került sor, a perbíróság a végzést – az ítéletében megállapított időponttal – egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat vagy a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét teljes egészében vagy részlegesen megállapítja, és szükség szerint megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot, hogy hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett adatot, valamint a nyilvántartott iratok között helyezze el a bíróságnak megküldött iratot, illetve – indokolt esetben – törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hívja fel a szervezetet a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedés megtételére.
(5) A létesítő okiratnak a bejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelensége folytán a változásbejegyző végzés teljes hatályon kívül helyezésére, illetve a létesítő okirat módosítása teljes érvénytelenségének megállapítására a (2) bekezdésben írtak hiányában is sor kerülhet. A perbíróság a perben a bejegyzést elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabályba ütközése esetére irányadó rendelkezések alkalmazásával jár el.
(6) Ha az érvénytelenség oka utóbb megszűnt, kiküszöbölése megtörtént, a létesítő okiratot vagy annak módosítását a perbíróság visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítja és szükség szerint a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot.
106. § [A törvényességi felügyelet alapvető rendelkezései]
(1) E törvénynek a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a szervezetekre, amelyek felett törvény alapján bíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletet.
(2) E törvénynek a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezései az egyes szervezeti formák esetében irányadóak akkor is, ha az adott szervezetre vonatkozó anyagi jogi szabályok a törvényességi felügyelet jogintézményéről nem rendelkeznek.
(3) A szervezetre vonatkozó anyagi jogi szabályok más szervezet részére is biztosíthatnak – e törvényben foglaltaktól eltérő – törvényességi felügyeleti jogokat.
(4) A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a nyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a bíróság a szervezet adatainak törvényességét, illetve a szervezet törvényes működését kikényszerítse.
(5) A törvényességi felügyeleti eljárást addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése helyre nem áll.
107. § [A törvényességi felügyeleti eljárást kizáró körülmények]
(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény perben, más bírósági vagy hatósági eljárásban érvényesíthető.
(2) A nyilvántartási jegyzékben szereplő adatra vonatkozóan törvényességi felügyeleti eljárást csak az indíthat, aki bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt perindításra nem jogosult.
(3) A törvényességi felügyelet nem terjed ki a szervezet gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás megindításának, ha a szervezet jogerősen felszámolási eljárás hatálya alatt áll.
(5) Ha a törvényességi felügyeleti eljárás alatt a szervezet jogerősen felszámolási eljárás alá kerül, a törvényességi felügyeleti eljárást – ha e törvény eltérően nem rendelkezik, – meg kell szüntetni azzal, hogy az eljárás megszüntetésével egyidejűleg bírságolás intézkedés alkalmazására sor kerülhet.
108. § [A törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai]
(1) A törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróság hivatalból vagy kérelemre jár el.
(2) A 109. § a), illetve c) pontja alapján indult ügy elbírálásában nem vehet részt az a döntéshozó személy, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a bejegyzési kérelemnek helyt adó bejegyző végzést hozta.
(3) A törvényességi felügyeleti eljárást bíró folytatja le, ha a szervezet bejegyzési eljárásában e törvény előírása alapján bíró jár el. Bíró folytatja le továbbá a nyilvánosan működő részvénytársasággal szembeni törvényességi felügyeleti eljárást is.
(4) Ha a törvényességi felügyeleti eljárásban a bírósági irat kézbesítése postai úton meghiúsul – ideértve az E-ügyintézési tv. 101. § (3) bekezdése szerinti esetet is –, a bíróság a kézbesítendő iratot a Cégközlönyben történő közzététel útján kézbesíti azzal, hogy a közzétételt követő ötödik napon az irat kézbesítettnek tekintendő.
(5) Az eljárás során az ügyben érintettek személyes meghallgatásának is helye van. A bíróság az ügyben érintettektől írásbeli nyilatkozatot kérhet. A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A bíróság azon, jogi képviselő által őrzött iratok bemutatását is kérheti, amelyeknek nyilvántartási iratként való benyújtását a bejegyzési eljárás során jogszabály nem írja elő.
(6) A bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás eredményeként a szervezet a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve törvényes működését helyreállította.
(7) A törvényességi felügyeleti eljárásban hozott eljárást befejező végzéssel szemben a szervezet, továbbá kérelemre indult eljárásban a kérelmező is jogorvoslattal élhet. A költségviselést megállapító, a díjmegállapításról rendelkező végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(8) A számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása miatti törvényességi felügyeleti eljárás kivételével a törvényességi felügyeleti eljárásban felmerült költségeket az állam viseli, ha a szervezet a törvényes állapotot, illetve a törvényes működését a bíróság felhívására helyreállítja. Ha azonban a bíróság a szervezettel, vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben intézkedést is alkalmaz, a felmerült költségek viselésére a szervezetet kell kötelezni.
(9) A hivatalból és a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárások egyesítésére akkor sincs mód, ha a törvényességi felügyeleti eljárások ugyanazon szervezet ellen indultak.
109. § [A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények]
Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha
a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, egyéb szervezet által benyújtott nyilvántartási irat, illetve a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,
b) a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő,
c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartási jegyzék nem tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,
d) a szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat, illetve
e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.
110. § [A bíróság eljárása hivatalból]
(1) Hivatalból jár el a bíróság, ha
a) az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során, illetve a bírósági informatikai rendszer jelzése alapján maga szerez tudomást,
b) az eljárást más bíróság, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó kezdeményezi, vagy
c) törvény előírja.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján indul meg a törvényességi felügyeleti eljárás akkor is, ha a bíróság az eljárás megindítására okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki jogi érdeke, illetve más feltétel hiányában nem vehet részt a törvényességi felügyeleti eljárásban.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eljárás megindításáról és befejezéséről a bíróság a kezdeményezőt értesíti.
(4) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban félként csak a szervezet vesz részt.
(5) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni, ha az eljárás lefolytatása alapján a bíróság megállapítja, hogy jogsértés nem történt. Ebben az esetben a felmerült költségeket az állam viseli.
(6) Az eljárásban felmerült költségeket az állam előlegezi.
111. § [A törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem]
(1) Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását
a) az ügyész indítványozza,
b) jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése körében a szervezet tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság, a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara kéri,
c) az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti, vagy
d) az kéri, akit jogszabály az eljárás kezdeményezésére kötelez, ha jogszabály rendelkezése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás nem hivatalból indul.
(2) Az ügyészt – ha a szervezet felett nem gyakorol törvényességi ellenőrzést – a törvényességi felügyeleti eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha – a törvényességi felügyeleti eljárást megalapozó ok megjelölése mellett – indítványát az eljárásra okot adó körülmény megjelölése mellett a közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti. Ha az ügyész a szervezet felett törvényességi ellenőrzést gyakorol, a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához nem szükséges közérdek sérelmének megjelölése és fennállásának valószínűsítése.
(3) A kérelmezőnek az (1) bekezdés c) pontja szerinti, a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke különösen akkor állapítható meg, ha az eljárás eredménye a kérelmező jogviszonyára, jogainak gyakorlására, kötelezettségei teljesítésére közvetlen hatással van.
(4) A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárásban fél a szervezet és a kérelmező is. Alapítvány esetében fél lehet az alapítvány mellett annak alapítója, ha a törvényes működés helyreállításához, illetve az adatok törvényességének helyreállításához az alapító döntése szükséges. Több alapító esetén mindegyik alapító eljárási részvétele kötelező.
(5) A kérelem, az ügyészi indítvány (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem kötelező tartalmi elemein túl tartalmazza
a) a törvényességi felügyeleti eljárás okát és annak alapjául szolgáló tényeket és jogszabálysértést, valamint azt, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás okáról a kérelmező mikor és milyen módon szerzett tudomást,
b) a törvényességi felügyeleti eljárás okát megalapozó bizonyítékok megjelölését, bizonyítási indítványokat,
c) azon körülményeket, amelyekből a kérelem előterjesztésére vonatkozó jogosultság megállapítható, valamint
d) azt, amit jogszabály előír.
(6) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát is, amelyre a kérelmező bizonyítékként hivatkozik.
Nyilvántartási iratot a kérelemhez csatolni nem kell, azonban a nyilvántartási iratot egyértelműen kell megjelölni.
(7) A bíróság a kérelemnek a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályai szerinti vizsgálatát tíz munkanapon, civil szervezet esetében húsz munkanapon belül végzi el.
112. § [A bíróság eljárása kérelemre]
(1) A törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg, azonban kérelmét bármikor visszavonhatja. A kérelem visszavonása esetén az eljárást meg kell szüntetni.
(2) A bíróság a kérelmet elutasítja, ha a kérelemben megjelölt jogsértés nem áll fenn.
(3) A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával kapcsolatban felmerülő költségeket a Pp. általános rendelkezései szerint a kérelmező köteles előlegezni. A költségek viselése akkor terheli a kérelmezőt, ha a bíróság a kérelmet elutasítja.
(4) Ha a kérelem visszautasítására vagy visszavonására került sor, a bíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van.
113. § [A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolytatása]
(1) A törvényességi felügyeleti eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. Az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg a jogszabálysértő helyzet vagy állapot fennáll.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, amikor a bíróság hivatalból indítja meg a törvényességi felügyeleti eljárást, azzal az eltéréssel, hogy kivételesen indokolt esetben az eljárás a törvénysértő nyilvántartási jegyzékadat kiküszöbölése érdekében az egyéves határidőt követően is megindítható.
(3) Ha az eljárás megindítására okot adó körülményt a bírósági informatikai rendszer jelzi, az eljárás a jelzést követő egy munkanapon belül megindul.
(4) A bíróságnak a 114. § szerinti felhívás kiadását követően – ha a szervezet a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat nem vitatja, illetve nem igazolja, hogy a törvényes állapotot, illetve a törvényes működését helyreállította – valamelyik intézkedést a felhívásban meghatározott határidő leteltét követő tizenöt munkanapon belül alkalmaznia kell.
(5) Ha a törvényes állapot, illetve a törvényes működés nem állt helyre, a törvényességi felügyeleti intézkedést tartalmazó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül folytatni kell az eljárást. A jogerős intézkedést követő újabb intézkedést vagy az eljárást véglegesen lezáró határozatot legkésőbb az előző intézkedés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül meg kell hozni.
114. § [A bíróság felhívása]
Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, vagy ha a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból indul, a bíróság a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a szervezetet, alapítvány esetében a döntéshozatali jogosultsággal rendelkező személyt, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül – amely az eljárás okától függően a szervezetnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható –
a) nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat, vagy
b) ha nem vitatja a kérelemben vagy a végzésben foglaltakat, úgy a törvénysértő állapotot szüntesse meg, és azt szükség szerint igazolja.
115. § [A bíróság intézkedései]
(1) Ha a felhívás eredményeként az eljárás megszüntetésének vagy a kérelem elutasításának nincs helye, a bíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:
a) a szervezetet, illetve, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő vagy az alapítvány alapítója adott okot, a vezető tisztségviselőt, illetve az alapítót tízezer forinttól kilencszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtja,
b) megsemmisíti a szervezet, illetve az alapítvány alapítója által hozott jogszabálysértő vagy a szervezet létesítő okiratába ütköző határozatot, és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát rendeli el,
c) ha a szervezet törvényes működése a döntéshozó szervének határozatával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a szervezet döntéshozó szervét, vagy a döntéshozó szerv ülésének összehívására, illetve ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki,
d) ha a szervezet működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható, és a szervezet működése vagy más körülmény alapján különösen indokolt, és az intézkedéstől előre láthatóan eredmény várható, felügyelőbiztost rendel ki,
e) ha a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése az intézkedés által helyreállítható, a bíróság hivatalból jogosult a nyilvántartási adatnak a nyilvántartási jegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére,
f) ha a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, a bíróság a jogsértést megállapítja és kezdeményezi a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.
(2) A bíróság az intézkedés alkalmazásakor tájékoztatja a szervezetet arról, hogy ha a szervezet a törvényes állapotot, illetve működést nem állítja helyre, további intézkedések alkalmazására kerül sor.
(3) A bíróság az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott intézkedéseket együttesen, illetve a bírságolási intézkedést ismételten is alkalmazhatja. A bíróság a kérelmező által kért intézkedéshez nincs kötve.
(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti eljárás lefolytatásának kezdeményezésére a felhívás vagy az első intézkedés eredménytelenségét követően is sor kerülhet, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes állapot, illetve működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések nem vezetnének eredményre. Az (1) bekezdés f) pontja szerinti eljárás lefolytatásának kezdeményezését azonban ebben az esetben részletesen indokolni kell.
(5) Ha a törvényes állapot helyreállításához változásbejegyzési kérelem benyújtása szükséges, és a szervezet nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, a bíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazása mellett a jogszabálysértő adatot hivatalból törölheti a nyilvántartási jegyzékből.
116. § [Sorrendiség]
(1) Ha a szervezet ellen a hivatalos elérhetőségének hiánya miatt törvényességi felügyeleti eljárás indul, a szervezettel szembeni további törvényességi felügyeleti eljárást fel kell függeszteni, amíg a hivatalos elérhetőség hiánya miatt már folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásban a törvényes állapot helyre nem áll. A felfüggesztő végzést a bíróság a szervezettel a Cégközlöny útján közli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) Új törvényességi felügyeleti eljárás esetén a bírósági ügyintézési határidő a hivatalos elérhetőség hiánya miatt folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezését követő napon kezdődik.
117. § [A felügyelőbiztos]
(1) A bíróság kérelemre vagy hivatalból végzésében felügyelőbiztost rendelhet ki. A felügyelőbiztos megbízatása legfeljebb kilencven napra szólhat, amely határidő hivatalból vagy a határidő lejárta előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.
(2) A felügyelőbiztos feladata a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működésének helyreállításához szükséges intézkedések megtétele, ennek érdekében a bíróság végzésében meghatározza a felügyelőbiztos feladatkörét. A felügyelőbiztos kérelmére a bíróság a felügyelőbiztos tevékenységét akadályozó személyt pénzbírsággal sújtja.
(3) A szervezet vezető tisztségviselői a hatáskörüket csak a felügyelőbiztos részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. Ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak az az oka, hogy a szervezetnek nincs megválasztott vezető tisztségviselője, a felügyelőbiztos – a bíróság végzésében meghatározottak szerint – a vezető tisztségviselő jogkörét gyakorolja. Erre tekintettel a bíróság a felügyelőbiztost a nyilvántartási jegyzékbe hivatalból bejegyzi.
(4) Ha a felügyelőbiztos kirendelésére a szervezet tagja kérelmére került sor, a felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő jogkörében a halaszthatatlan intézkedések megtételére is jogosult. Szerződést azonban csak akkor köthet, követelést csak akkor ismerhet el, illetve jogról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt szervezetet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
(5) A felügyelőbiztos a működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.
(6) A felügyelőbiztos jogszabálysértő vagy a szervezet, annak tagjai, hitelezői vagy más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett személy a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb a felügyelőbiztos kirendelésének időtartama alatt a bíróságnál kifogással élhet.
(7) Ha a kifogásolt intézkedés megfelel a jogszabályoknak, illetve az intézkedés vagy annak elmulasztása nem jogszabálysértő, a bíróság a kifogást elutasítja. Ha a kifogásolt intézkedés jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést egészben vagy részben megsemmisíti és szükség szerint a felügyelőbiztost a megfelelő intézkedés megtételére kötelezi. Intézkedés elmulasztása esetén, ha a mulasztás jogszabálysértő, a bíróság a felügyelőbiztost az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezheti. A kifogás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(8) Ha a törvényes működés helyreállt, vagy a kirendelési idő lejárt, a bíróság a felügyelőbiztost felmenti és költségeit, valamint díját megállapítja azzal, hogy azt a szervezet viseli.
118. § [Törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési kérelem elbírálásával egyidejűleg]
(1) Törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból kizárólag a bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítésében foglalt, illetve a gondnokoltak nyilvántartásából történő közvetlen lekérdezéssel ellenőrzött kizáró ok fennállásának tisztázása céljából indítható.
(2) Törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása – ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik – a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési kérelem nyomtatványa, illetve melléklete jogszabályba ütközik.
(3) Az e § alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a 108. § (2) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni. A bíróság a bejegyzési kérelemről és az annak tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás tárgyáról együttesen dönt, azonban a változásbejegyzési kérelem részben történő elutasítására nem kerülhet sor.
(4) A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a bejegyző végzés felülvizsgálatával kapcsolatos perindítási jog a kérelmezőt is megilleti.
(5) A törvényességi felügyeleti eljárásra tekintettel a bejegyzési eljárás legfeljebb hatvan napra felfüggeszthető.
119. § [A kisebbségi és a hitelezői jogokkal összefüggő törvényességi felügyeleti eljárás]
(1) Ha a kérelmet a kérelmezők jogszabályban biztosított kisebbségi vagy hitelezői joguk érvényesítése érdekében nyújtják be, a bíróság a kérelem általános vizsgálata keretében megvizsgálja azt is, hogy a kérelem előterjesztésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.
(2) A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a bíróság a kérelmet megküldi a szervezetnek azzal a felhívással, hogy öt munkanapos jogvesztő határidőn belül nyilatkozzon a kérelemben foglaltakra. A határidő elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy a szervezet a kérelemben foglaltakat nem vitatja.
(3) A bíróság a kérelmet a (2) bekezdésben meghatározott határidő utolsó napját követő öt munkanapon belül érdemben elbírálja.
120. § [Törvényességi felügyeleti eljárás közkereseti társaság tagjai számának egy főre csökkenése vagy betéti társaság valamennyi beltagja vagy valamennyi kültagja jogviszonyának megszűnése esetén]
(1) Az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a tag halálát követően a Ptk. 3:152. § (1) bekezdése vagy a Ptk. 3:158. § (1) bekezdése folytán válik szükségessé a törvényességi felügyeleti eljárás, és a bíróság felhívására a társaság bejelenti, hogy a működés törvényes feltételeit azért nem tudja helyreállítani, mert a volt tag örökösével való megállapodás útján kívánja a törvényes működést helyreállítani, azonban az örökös személye bizonytalan. Ebben az esetben a társaságnak igazolnia kell, hogy az örökös személyét illetően bírósági vagy közjegyzői eljárás van folyamatban.
(2) A bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást intézkedés alkalmazása nélkül az örökös személyének jogerős megállapításáig felfüggeszti és egyben felhívja a társaságot, hogy a felfüggesztési ok megszűnését haladéktalanul jelentse be.
(3) A felfüggesztett törvényességi felügyeleti eljárás folytatásának elrendeléséről a bíróság a társaság bejelentését, – ha a felfüggesztési ok megszűnéséről hivatalos tudomást szerez – a tudomásszerzést követően határoz. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4) A törvényességi felügyeleti eljárás folytatásának elrendeléséről hozott végzésben a bíróság arra hívja fel a társaságot, hogy a törvényes működés feltételeit három hónapon belül állítsa helyre.
121. § [Jogszabályba ütköző név miatt indított törvényességi felügyeleti eljárás]
Kérelemre vagy hivatalból törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye a szervezet ellen, ha a szervezet névfoglalási eljárásban vagy automatikus döntéshozatali eljárásban bejegyzett neve nem felel meg az e törvényben foglalt, a szervezet elnevezésére, a kizárt elnevezésekre, valamint a névre vonatkozó egyéb feltételekre vonatkozó előírásoknak. A szervezet neve miatt ezen okokból per nem indítható.
122. § [Törvényességi felügyeleti eljárás a hivatalos elérhetőség hiánya miatt]
(1) Ha a törvényességi felügyeleti eljárás a szervezet ellen a hivatalos elérhetőségének hiánya miatt indul, a bíróság a felhívását postai úton küldi meg a szervezet székhelyére azzal, hogy a szervezet harmincnapos jogvesztő határidőn belül tegye meg a szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a hivatalos elérhetősége a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerüljön.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a bíróság további intézkedés alkalmazása nélkül a jogsértés tényét megállapítja és kezdeményezi a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását. A bíróság a végzését a szervezet székhelyére postai úton küldi meg. A végzés ellen a postai úton történt közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.
(3) A másodfokú bíróság a szervezet részére küldendő valamennyi bírósági iratot a szervezet székhelyére postai úton küldi meg.
(4) A bíróság a jogerős végzést a Cégközlönyben közzéteszi.
123. § [Törvényességi felügyeleti eljárás a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett személynek a szervezettel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelmére]
(1) A szervezet nyilvántartási jegyzékében bejegyzett személy kérelmére – ha a kérelemben érintett adat módosítása iránt változásbejegyzési eljárás nincs folyamatban – törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatni, ha a kérelmező igazolja, hogy a szervezet vezető tisztségviselőjétől, vagy ha a kérelmező a szervezet egyetlen bejegyzett vezető tisztségviselője, a szervezet tagjaitól (alapítójától, alapítói jogok gyakorlójától) írásban kérte a szervezettel fennálló jogviszonya megszűnésének a bírósághoz történő bejelentését, ennek azonban a szervezet harminc napon belül nem tett eleget. A felhívás elküldését, illetve a jogviszony megszűnését igazoló iratot a kérelemhez csatolni kell.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott okból a szervezet vezető tisztségviselője azért fordul a bírósághoz, mert a Ptk. 3:25. § (4) bekezdésében meghatározott hatvan nap elteltével lemondása hatályossá vált, a kérelemhez csatolni kell a lemondó nyilatkozat másolatát és a lemondás joghatályos közlését igazoló iratot. A bíróság a szabályszerűen előterjesztett kérelemről haladéktalanul értesíti az ügyészt, ha a szervezet felett az ügyész törvényességi ellenőrzést lát el. Ha a szervezet felett más szervezet lát el törvényességi ellenőrzést, a kérelemről e szervezetet értesíti a bíróság.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott okból a kézbesítési megbízott fordul a bírósághoz, igazolnia kell azt is, hogy a külföldi személyt tájékoztatta a megbízási szerződése felmondásáról, és írásban felhívta, hogy gondoskodjon másik kézbesítési megbízottról, azonban a külföldi személy az értesítést követő harminc napon belül nem jelölt ki új kézbesítési megbízottat, vagy a külföldi személy részére a felmondást tartalmazó okirat nem volt kézbesíthető.
(4) A kézbesítési megbízottnak a kérelméhez, illetve a vezető tisztségviselőhöz intézett bejelentéséhez a felhívás elküldését, illetve a kézbesítés sikertelenségét igazoló iratokat csatolnia kell.
(5) A kézbesítési megbízott a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelme benyújtásáig köteles a kézbesítési megbízotti feladatokat ellátni, kivéve, ha már a felmondását tartalmazó okirat kézbesítése is sikertelen volt a külföldi személy részére.
(6) A bíróság a kérelem megalapozottsága esetén a kérelmezőt törli a nyilvántartási jegyzékből, és egyidejűleg a szervezettel szemben intézkedést alkalmaz.
(7) Ha a szervezet képviseletére kizárólag olyan személy jogosult, akinek a kézbesítési megbízottját a bíróság törölte a nyilvántartási jegyzékből, a bíróság a (6) bekezdéstől eltérően a szervezettel szembeni intézkedés helyett a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít a szervezet képviseletére jogosult személy kézbesítési megbízottjának nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése iránt.
(8) Az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárás a szervezettel szembeni felszámolási eljárás és a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás alatt is indítható és folytatható.
124. § [Ismeretlen székhelyű szervezet elleni törvényességi felügyeleti eljárás]
(1) Ismeretlen székhelyűnek minősül a szervezet, ha a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett székhelyén személyesen vagy postai úton nem található.
(2) Ha a bíróság tudomást szerez arról, hogy a szervezet ismeretlen székhelyű, a bíróság a felhívását a szervezet hivatalos elérhetőségére küldi meg. Ha a szervezet törvény alapján nem köteles hivatalos elérhetőséggel rendelkezni, a bíróság a felhívását postai úton küldi meg a szervezet bejegyzett székhelyére.
(3) Ha a bíróság felhívása a szervezetnek azért nem küldhető meg, mert a szervezet törvényben előírt kötelezettsége ellenére hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, a bíróság az e § alapján indult törvényességi felügyeleti eljárást felfüggeszti és a hivatalos elérhetőség hiánya miatti törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból megindítja. Az eljárást felfüggesztő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, a bíróság a végzést a szervezettel a Cégközlöny útján közli.
(4) Ha a (2) bekezdés szerinti felhívás nem vezet eredményre, a bíróság a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy akinek a szervezet székhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a bíróságnak jelentse be.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti felhívás eredménytelen, a bíróság további intézkedés alkalmazása nélkül a jogsértés tényét megállapítja és kezdeményezi a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását. A bíróság a jogerős végzést a Cégközlönyben közzéteszi.
125. § [Adószám törléssel érintett szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás]
(1) A bíróság hivatalból jár el, ha az állami adó- és vámhatóság a szervezet adószámának végleges törlése miatt e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.
(2) A bíróság az állami adó- és vámhatóság kezdeményezésétől számított öt munkanapon belül felhívja a szervezetet, hogy tizenöt napos jogvesztő határidőn belül nyilatkozhat arról, ha a (3) bekezdés szerinti valamelyik, eljárást megszüntető ok fennáll.
(3) A bíróság az e § szerinti eljárását megszünteti, ha a szervezet igazolja, vagy a bíróság tudomást szerez arról, hogy a szervezet érvényes adószámmal rendelkezik, vagy az állami adó- és vámhatóságnak az adószám törléséről szóló határozatát perben eljáró bíróság hatályon kívül helyezte.
(4) Ha az eljárás megszüntetésének (3) bekezdésben foglalt feltételei nem állnak fenn, a bíróság további intézkedés alkalmazása nélkül megállapítja, hogy a szervezet adószáma az állami adó- és vámhatóság által törlésre került és érvényes adószámmal nem rendelkezik, és kezdeményezi a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.
(5) A (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú eljárásban.
126. § [Törvényességi felügyeleti eljárás a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása esetén]
(1) A bíróság hivatalból jár el, ha az információs szolgálat arról értesíti a bíróságot, hogy a számviteli beszámolója közzétételére kötelezett szervezet, továbbá az a jogi személy, amelyet törvény a számviteli beszámolójának e törvény szerinti közzétételére kötelez (ezen § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezett személy), a számviteli beszámoló közzétételét elmulasztotta. Az információs szolgálat értesítését követő öt munkanapon belül a bíróság a kötelezett személlyel szemben bírságolási intézkedést alkalmaz, és felhívja a kötelezett személyt, hogy a számviteli beszámoló közzétételi kötelezettségének tizenöt napos jogvesztő határidőn belül tegyen eleget. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(2) A bíróság értesíti az információs szolgálatot arról az időpontról, amikor az (1) bekezdés szerinti végzés kézbesítettnek minősül.
(3) Az információs szolgálat a (2) bekezdés szerinti értesítésben foglalt időpont alapján a tizenöt napos határidő utolsó napjától számított három munkanapon belül ellenőrzi, hogy a kötelezett személy eleget tett-e a számviteli beszámoló közzétételi kötelezettségének, és ennek eredményéről a bíróságot értesíti.
(4) Ha az információs szolgálat (3) bekezdés szerinti értesítése szerint a kötelezett személy nem teljesítette a beszámoló közzétételi kötelezettségét, a bíróság további intézkedés alkalmazása nélkül megállapítja a jogsértés tényét és kezdeményezi a kötelezett személy jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.
(5) Ha a kötelezett személy közhasznú, a bíróság a (4) bekezdésben foglalt esetben a szervezet közhasznú jogállását egyidejűleg törli.
127. § [Más hatóság eljárásának kezdeményezése]
A bíróság más hatóság eljárásának lefolytatását kezdeményezi, ha azt a szervezet jogszabálysértő működése vagy a vezető tisztségviselők jogellenes tevékenysége miatt a tagok, illetve a hitelezők védelme céljából szükségesnek látja. A kezdeményezett eljárást lefolytató hatóság harminc napon belül köteles tájékoztatni a bíróságot arról, hogy az eljárást megindította-e, a későbbiekben pedig a megindított eljárás befejezéséről, illetve a megtett intézkedésekről is.
128. § [A szervezet működésének felfüggesztése]
(1) Ha a bíróság hivatalos tudomására jut, hogy a szervezet vagy annak tagja nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 75. cikke, illetve 215. cikke alapján elfogadott, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatok által elrendelt pénzügyi vagy vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik, a bíróság a szervezet működését felfüggeszti.
(2) A bíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedést megszünteti, ha a szervezet vagy annak tagja már nem tartozik az (1) bekezdés szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá, illetve a szervezet a törvényes működését helyreállította.
(3) Az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárás a szervezettel szembeni felszámolási eljárás és a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás alatt is indítható és folytatható.
129. § [A jogi személyekkel összefüggő, bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárások iránti kérelem]
(1) A kérelem vagy az ügyészi indítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) – ha a jogi személyekkel összefüggő egyéb nemperes eljárás kérelemre indul – a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem kötelező tartalmi elemein túl tartalmazza
a) az eljárás megindításának okát és annak alapjául szolgáló tényeket,
b) az eljárás megindításának okát megalapozó bizonyítékok megjelölését, bizonyítási indítványokat,
c) azon körülményeket, amelyekből a kérelem előterjesztésére vonatkozó jogosultság megállapítható, valamint d) azt, amit jogszabály előír.
(2) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát is, amelyre a kérelmező bizonyítékként hivatkozik. Nyilvántartási iratot a kérelemhez csatolni nem kell, azonban a nyilvántartási iratot egyértelműen kell megjelölni.
(3) A bíróság a kérelemnek a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályai szerinti vizsgálatát tíz munkanapon belül végzi el.
(4) Az eljárást bíró folytatja le, ha jogi személy bejegyzési eljárásában e törvény előírása alapján bíró jár el.
130. § [Az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztésére irányuló nemperes eljárás]
(1) Ha a kuratórium vagy a kurátor bejelenti a bíróságnak, hogy az alapító a kuratórium felszólítása ellenére a teljes juttatott vagyont nem ruházza át az alapítványra, a bíróság az alapító alapítói jogainak gyakorlását végzéssel felfüggeszti és megállapítja, hogy az alapítói jogokat a felfüggesztés időtartama alatt a bíróság gyakorolja.
(2) Ha a kuratórium vagy a kurátor bejelenti a bíróságnak, hogy az alapító a teljes juttatott vagyont az alapítványra átruházta, a bíróság az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztését végzéssel megszünteti és megállapítja, hogy az alapítói jogokat az alapító gyakorolja.
131. § [Az alapítvány kuratóriuma tagjának vagy kurátorának bíróság általi kijelölésére irányuló eljárás]
(1) A bíróság a kuratórium vagy a kurátor kijelöléséről nemperes eljárásban határoz, ha
a) az alapító nem él a kuratórium vagy kurátor kijelölésének jogával vagy az alapító által kijelölt szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja, vagy
b) az alapítói jogokat a bíróság gyakorolja.
(2) Ha a kuratórium vagy kurátor kijelölésének feltételei fennállnak, a bíróság hivatalból az eljárást megindíthatja, vagy az egyéb érdekelt kérelmére az eljárást megindítja.
(3) Az e §-ban szabályozott eljárás során a bíróság az alapítvány célja szerinti szakterületen működő szervezettől javaslatot kérhet a kuratórium tagjaira vagy a kurátorra vonatkozóan.
132. § [Az alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló nemperes eljárás]
(1) A bíróság az ügyész indítványára, az alapító (alapítók) vagy más jogilag érdekelt kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha
a) az alapítványt határozott időre alapították és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],
b) az alapítvány megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],
c) az alapítvány célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés a) pont],
d) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pont],
e) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytatott tevékenységet [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés c) pont].
(2) Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát – az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott okok valamelyike mellett – közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
133. § [Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló nemperes eljárás]
(1) Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló nemperes eljárásban a bíróság az e §-ban foglaltakat, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény szabályait alkalmazva jár el.
(2) E § alkalmazásában állami alapító
a) az Országgyűlés,
b) a Kormány,
c) a minisztérium (miniszter),
d) aki alapítói jogát a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (8) bekezdése szerint gyakorolja, vagy
e) az a költségvetési szerv, amelynek alapítói, fenntartói joga a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az államra szállt.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az állami alapító alapítói jogát a Ptk. szerinti kijelölés alapján gyakorolja.
134. § [Az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló nemperes eljárás]
(1) A bíróság az ügyész indítványára, az egyesület vagy más jogilag érdekelt kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha az egyesület
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],
c) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],
d) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken [Ptk. 3:84. § b) pont], feltéve, hogy az a)–c) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről.
(2) Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát – az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott okok mellett – közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
135. § [Automatikus bejegyzések, automatikus adatátvezetések]
(1) A bíróság automatikus bejegyzéssel jegyzi be és teszi közzé más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy által – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a nyilvántartási portál útján megküldött értesítése alapján az alábbi nyilvántartási adatokat, illetve azok változását:
1. az állami adó- és vámhatóság elektronikus értesítése alapján
a) a jogi személy adószámát, közösségi adószámát, azok törlésére vonatkozó adatokat,
b) a jogi személy főtevékenységének és további tevékenységi köreinek, a civil szervezet esetén a kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenysége és tevékenységi köreinek változására vonatkozó adatokat (gazdasági tevékenység esetén annak mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével),
c) a jogi személynek az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett külföldi pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatokat,
d) az állami adó- és vámhatóság által elrendelt végrehajtás adatait, a végrehajtás megszüntetésére, felfüggesztésére vonatkozó adatokat,
e) a szervezet végelszámolásának kezdő időpontját, a végelszámolásnak a szervezet működése továbbfolytatásával történő megszüntetésének vagy befejezésének időpontját,
2. a Központi Statisztikai Hivatal elektronikus értesítése alapján a jogi személy statisztikai számjelét,
3. a számlát vezető belföldi pénzforgalmi szolgáltató elektronikus adattovábbítása alapján a jogi személy pénzforgalmi számlájára, a pénzforgalmi számla megszűnésére vonatkozó adatot,
4. a felszámolási eljárást lefolytató bíróság elektronikus értesítése alapján a nyilvántartásba kerülő adatokat, a jogi személy jogerős megszüntetését,
5. az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus adattovábbítása alapján a jogi személy hivatalos elérhetőségét, annak törlését,
6. a természetes személyek nyilvántartását vezető szerv értesítése alapján, vagy a természetes személyek nyilvántartásából történő bírósági adatigénylés útján a kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy nyilvántartási jegyzékben szereplő természetes személyazonosító adatainak és lakcímének változását,
7. szervezet esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus értesítése alapján a Ptk. 3:22. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok hatálya alá eső személy nyilvántartási jegyzékből való törlését,
8. szervezet esetén a gondnokoltak nyilvántartásából történő adatigénylés alapján a fennálló kizáró ok hatálya alá eső személy nyilvántartási jegyzékből való törlését,
9. az információs szolgálat elektronikus adattovábbítása alapján a szervezetnek az üzleti évre benyújtott számviteli beszámolója közzététele során tett írásbeli bejelentése alapján a szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke, illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg változását,
10. a tevékenység végzését engedélyező, illetve a bejelentést fogadó hatóság elektronikus értesítése alapján a nyilvántartásba kerülő adatokat,
11. a perben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján a jogi személy létesítésével, határozatainak megtámadásával, a társasági jogvitával összefüggésben a nyilvántartásba kerülő adatokat,
12. az intézkedést elrendelő bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság elektronikus értesítése alapján az 1. melléklet 14–16. pontja szerinti adatokat,
13. az arra jogosult szerv (végrehajtó, végrehajtást foganatosító egyéb hatóság, bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság) elektronikus értesítése alapján az 1. melléklet 13. pontja szerinti nyilvántartásba kerülő adatokat,
14. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 79. § (10) bekezdése szerinti bejelentés alapján a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt felügyeleti biztosra, illetve a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személyre vonatkozó adatokat.
(2) Az értesítésen feltüntetett, az adatot igazoló okirat az értesítéshez mellékletként csatolható. A mellékletként csatolt iratot anonimizált formában kell csatolni úgy, hogy abban az érintett természetes személy nevén túl további személyes adat ne legyen megismerhető.
(3) A nyilvántartási jegyzékben feltüntetésre kerülő perre vonatkozó adat hatályossága addig áll fenn, amíg a per jogerősen be nem fejeződik.
(4) A természetes személyek nyilvántartását vezető szerv elektronikus úton haladéktalanul értesíti a bíróságot a kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy halálának tényéről, valamint időpontjáról. Ha az elhunyt személy bejegyzett vezető tisztségviselő, illetve képviselő vagy bejegyzett felügyelőbizottsági tag, a bíróság az elhunyt személyt hivatalból törli a nyilvántartási jegyzékből.
(5) Automatikusan kerül átvezetésre a szervezet nyilvántartási adatában bekövetkező olyan változás, amelyet a jogi személy vonatkozásában a nyilvántartási jegyzék más jogi személy fennálló nyilvántartási adatai között nyilvántart, ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás során a létrejövő (jogutód, fennmaradó) szervezet adatait. Ha jogi személy automatikusan átvezetett nyilvántartási adatának feltüntetése más jogi személy fennálló nyilvántartási adatai között ezen utóbbi jogi személy adataiban bejegyzett változás miatt már felesleges, a bíróság az automatikusan átvezetett nyilvántartási adatot hivatalból törli.
(6) Az eltiltásra vonatkozó adatok az eltiltás időtartamának lejártát követő napon a nyilvántartási jegyzékből úgy kerülnek törlésre, hogy azok törölt adatként nem megismerhetőek, azonban a bíróság azokról más bíróság vagy hatóság megkeresésére tájékoztatást ad.
(7) Az elismert vállalatcsoport uralkodó tagjának a vállalatcsoport létrehozására vonatkozó bejelentése alapján a többi érintett cég (ellenőrzött társaság) nyilvántartási jegyzékébe a vállalatcsoportra vonatkozó adatok automatikus bejegyzéssel kerülnek bejegyzésre.
(8) A belföldi székhelyű anyavállalat, külföldi székhelyű anyavállalat esetén a belföldi székhelyű leányvállalat bejelentése alapján a többi érintett belföldi cég nyilvántartási jegyzékébe az anya- és leányvállalatra vonatkozó, – az (5) bekezdés alapján automatikus adatátvezetéssel nem érintett – a nyilvántartásba kerülő adatok automatikus bejegyzéssel kerülnek bejegyzésre. A cég a bejelentést az összevont (konszolidált) éves beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg köteles megtenni.
136. § [Az automatikus bejegyzéssel bejegyzett adatok javítása iránti eljárás]
(1) Ha valamely nyilvántartási adat nyilvántartásba vétele más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy e törvény szerinti értesítése, adattovábbítása alapján automatikus bejegyzéssel (e § alkalmazásában a továbbiakban: bejegyzés) történik és a bejegyzés hibás, az automatikus bejegyzést kezdeményező személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: bejegyzést kérő), valamint a jogi személy, az ügyész, és az, akire a bejegyzés rendelkezést tartalmaz, kérheti a hibás bejegyzés javítását.
(2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a bejegyzést kérőt – legfeljebb harmincnapos határidőt biztosítva – felhívja arra, hogy írásban nyilatkozzon a bejegyzés alapját képező értesítésben feltüntetett adat helyességéről.
(3) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a bejegyzés tartalma eltér, és a hiba a határozat kijavítására vonatkozó szabályok szerint nem szüntethető meg, a bejegyző végzést hatályon kívül helyezi.
(4) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a bejegyzés tartalma megegyezik, azonban a bejegyzés céljából továbbított adat hibás, a bejegyző végzést hatályon kívül helyezi.
(5) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a bejegyzés tartalma megegyezik, és a bejegyzés céljából továbbított adat nem hibás, a kérelmet elutasítja.
(6) Ha a bíróság az eljárás eredményeként a bejegyző végzést hatályon kívül helyezi, azzal egyidejűleg a hibás bejegyzést a nyilvántartási jegyzékből úgy kell törölni, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.
137. § [Az automatikus bejegyzés elmaradása miatti eljárás]
(1) A jogi személy, valamint az ügyész kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy nem tett eleget a nyilvántartási jegyzékbe automatikus bejegyzéssel nyilvántartásba kerülő adat megküldésére vonatkozó kötelezettségének, ideértve azt az esetet is, ha más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy a nyilvántartási jegyzékbe már bejegyzett adat törléséhez szükséges adattovábbítási kötelezettségének nem tett eleget. A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát, amelyre a kérelmező bizonyítékként hivatkozik.
(2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság az illetékes bíróságot, hatóságot, illetve az erre feljogosított személyt – legfeljebb harmincnapos határidőt biztosítva – felhívja arra, hogy írásban nyilatkozzon a kérelemben foglaltakról, és szükség szerint tegye meg az automatikus bejegyzéshez szükséges intézkedéseket.
(3) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a bíróság, a hatóság, illetve az erre feljogosított személy nem tett eleget kötelezettségének, ideértve azt is, ha a (2) bekezdésben foglalt felhívás ellenére a szükséges intézkedés nem történt meg, a megfelelően igazolt adatok rendelkezésre állása esetén a bíróság jogosult az adat hivatalból történő bejegyzésére vagy törlésére.
138. § [Engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi körökre vonatkozó rendelkezések]
(1) Ha a jogi személy nyilvántartási jegyzéke engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi kört tartalmaz, a bíróság a tevékenységi kör bejegyzésekor az engedélyre, illetve a bejelentésre vonatkozó adatok hiányára vonatkozó tényt – a tevékenység végzését engedélyező, illetve a bejelentést fogadó hatóság elektronikus értesítéséig – a nyilvántartási jegyzékben feltünteti.
(2) Ha a bíróság a tevékenységet engedélyező vagy ellenőrző hatóságnak a tevékenység gyakorlását megtiltó vagy az engedélyt visszavonó véglegessé vált határozatáról szóló értesítése alapján az érintett tevékenységi kört törli a nyilvántartási jegyzékből, erről értesíti az állami adó- és vámhatóságot, valamint egyéb jogi személy esetén a nyilvántartó szervet.
(3) Ha az engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi kör jogszerű gyakorlásához szükséges e törvény szerinti automatikus bejegyzés alapjául szolgáló hatósági értesítés a tevékenységi kör nyilvántartási jegyzékbe való bejegyzésétől számított hat hónapon belül nem érkezik meg, a bíróság az érintett tevékenységi kört hivatalból törli a szervezet nyilvántartási jegyzékéből, és erről értesíti az állami adó- és vámhatóságot, valamint egyéb jogi személy esetén a nyilvántartó szervet.
139. § [Hivatalos elérhetőségre vonatkozó rendelkezések]
(1) Ha a jogi személy törvény alapján köteles hivatalos elérhetőséggel rendelkezni, és bejegyzéséig a hivatalos elérhetősége a nyilvántartási jegyzékben nem kerül feltüntetésre, és arra a jogi személy nyilvántartásba vételét követő harminc napon belül a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus adattovábbítása alapján sem kerül sor, a bíróság a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, egyéb jogi személy esetén értesíti a nyilvántartó szervet.
(2) Ha a jogi személy törvény alapján köteles hivatalos elérhetőséggel rendelkezni, és a jogi személy nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett hivatalos elérhetőségének törlését követő harminc napon belül az új hivatalos elérhetőség a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus adattovábbítása alapján nem kerül a jogi személy nyilvántartási jegyzékében feltüntetésre, a bíróság a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, egyéb jogi személy esetén értesíti a nyilvántartó szervet.
140. § [Az Európai Uniós cégformákra vonatkozó rendelkezések]
(1) Ha az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, vagy az európai szövetkezet székhelyáthelyezés következtében kéri a bejegyzést, a nyilvántartási jegyzékben fel kell tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet korábbi nyilvántartási számát, illetve EUID-ját.
(2) Ha az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, vagy az európai szövetkezet törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül sor, a bíróság a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzi az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet új székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet nyilvántartási számát, illetve EUID-ját.
(3) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnése esetén a magyarországi telephelyet a bíróság törli a nyilvántartási jegyzékből.
(4) Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés Magyarországra helyezi át a székhelyét, a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg kezdeményeznie kell a korábban már a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett magyarországi telephelye önálló nyilvántartásának megszüntetését is.
141. § [Az EUID-val rendelkező cégekre vonatkozó egyes bejegyzések]
(1) A bíróság hivatalból jegyzi be az EUID-val rendelkező szervezet nyilvántartási jegyzékébe a cég Európai Unió más tagállamában bejegyzett fióktelepét, ha a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül értesítést kap a fióktelep bejegyzéséről.
(2) A bíróság hivatalból törli a nyilvántartási jegyzékből az EUID-val rendelkező társaság fióktelepét, ha a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül értesítést kap arról, hogy a fióktelepet törölték.
(3) A bíróság hivatalból jegyzi be a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül kapott értesítés alapján az EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe nyilvántartási jegyzékébe a külföldi vállalkozás nyilvántartási jegyzékben nyilvántartott adatainak változását, valamint intézkedik a külföldi vállalkozás számviteli beszámolójának közzététele iránt.
(4) A tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül kapott értesítés alapján történő bejegyzésre az automatikus bejegyzésre és az automatikus bejegyzéssel összefüggő eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.
(5) A bíróság haladéktalanul fogadja az EUID-val rendelkező szervezetekkel összefüggésben a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül érkező információkat, értesítéseket, visszaigazolja az értesítés kézhezvételét, és a nyilvántartásban a kapott adatokat (változásokat) átvezeti, okiratokat elhelyezi.
142. § [Kiemelt adatigénylők részére biztosított nyilvántartási információ, adatszolgáltatás]
(1) A bíróság, illetve a Kormány rendeletében kijelölt szerv a kiemelt adatigénylők részére – jogszabályban meghatározott nyilvántartási információt, illetve adatszolgáltatást biztosít.
(2) Ha törvény előírja, a kiemelt adatigénylők részére biztosított információ, illetve adatszolgáltatás nem nyilvános adatra, illetve nyilvántartási iratra is kiterjedhet. A 3. § 4. pont a) alpontja szerinti kiemelt adatigénylők e törvény alapján nem nyilvános adat, illetve nem nyilvános nyilvántartási irat megismerésére is jogosultak.
(3) Az állami adó- és vámhatóság, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére – az adóregisztrációs eljárás lefolytatása érdekében, illetve ha előre meghatározott okból kérik, – a bíróság a nyilvántartásba vételi kérelem érkezését követően továbbításra kerülő adatokkal együtt megküldi a nyilvántartásba vételi kérelem igényelt adatait, illetve mellékleteit is.
(4) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vételéről, az adatairól, és az adatainak változásáról – ideértve a szervezet törlését is – automatikus adatszolgáltatással értesíti az állami adó- és vámhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Kormány rendeletében e bekezdés szerinti adatszolgáltatásra jogosult kiemelt adatigénylőt.
(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, sem az információ, sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez. Az információs szolgáltatásra vonatkozó megállapodás határozza meg a szolgáltatás biztosításának részletes feltételeit, továbbá az igazoltan felmerült költségekre és egyéb költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket.
143. § [Adatszolgáltatás EUID-val rendelkező cégek esetében]
(1) A bíróság az EUID-val rendelkező szervezetek esetében a szervezet EUID-ját, a csődeljárásra, felszámolási eljárásra, valamint a bíróság általi megszüntetésére vagy jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó nyilvántartási adatokat a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer számára haladéktalanul hozzáférhetővé teszi.
(2) A bíróság a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül értesíti az EUID-val rendelkező szervezet fióktelepét nyilvántartó tagállami nyilvántartást a szervezet nevének, székhelyének, nyilvántartási számának, társasági formájának, a vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, egyéb képviselője, könyvvizsgálója adatának változásáról vagy e személyek változásáról, továbbá a szervezet számviteli beszámolójával összefüggő adatról, okiratról.
(3) A bíróság az EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének a nyilvántartási jegyzékből való törléséről a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül értesíti a külföldi vállalkozás bejegyzésének helye szerinti tagállam nyilvántartását.
(4) A tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történő információcsere a tagállami cégnyilvántartások számára ingyenes.
144. § [Nyilvántartás-figyelés]
(1) A Kormány rendeletében meghatározott szerv nyilvántartás-figyelési szolgáltatást biztosít bármely E-ügyintézési tv. szerinti gazdálkodó szervezet vagy elektronikus kapcsolattartást vállaló természetes személy részére.
(2) A nyilvántartás-figyelési szolgáltatás irányulhat a szolgáltatás igénybevételekor megjelölt jogi személy adatában bekövetkező változásra, a megjelölt jogi személlyel kapcsolatosan a Cégközlönyben megjelenő hirdetményre, továbbá arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos az ingatlana címének a nyilvántartási jegyzékbe való bejegyzéséről értesüljön.
(3) A szervezet tagja, illetve a szervezet nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett egyéb személy részére biztosított nyilvántartás-figyelési szolgáltatás – a (2) bekezdésen túl – irányulhat arra is, hogy a szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás megindításáról értesüljön.
(4) A nyilvántartás-figyelési szolgáltatás jogszabályban meghatározott esetben ingyenes.
145. § [Szervezetek értesítése]
