(1) A Kormány rendeletében meghatározott szerv a szervezet törvényes működésének fenntartása érdekében a szervezet hivatalos elérhetőségére automatikus értesítést küld, ha a nyilvántartási jegyzék adatai alapján vagy természetes személyek nyilvántartásának értesítése alapján a szervezetnek intézkedési kötelezettsége áll fenn (e § alkalmazásában a továbbiakban: automatikus értesítés).
(2) Az automatikus értesítés célja kizárólag a szervezet tájékoztatása. A szervezet intézkedési kötelezettsége teljesítésének elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén nem hivatkozhat arra, hogy az automatikus értesítést nem vagy nem a megfelelő határidőben kapta meg, vagy automatikus értesítés megküldésére nem került sor a Kormány rendeletében meghatározott szerv részéről.
146. § [Évenkénti adatigénylés vezető tisztségviselővel szembeni kizáró okokról]
(1) A jogi személy vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a bíróság a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a jogi személy nyilvántartásba vételét követően évente adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés célja kizárólag annak megállapítása, hogy a jogi személy vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott kizáró okok fennállnak-e.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 69. § (3) bekezdése szerinti értesítést küld a bíróság részére.
(4) A bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (4) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a bíróság hivatalból törli az eltiltással érintett személyt mindazon jogi személy bejegyzett adatai közül, ahol mint a szervezet vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja szerepel. Egyéb jogi személy esetében a bíróság értesíti a nyilvántartó szervet.
(5) A bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a bíróság a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, ha a kizáró ok fennállásának tisztázására van szükség. Egyéb jogi személy esetében a bíróság értesíti a nyilvántartó szervet.
147. § [Évenkénti adatigénylés a gondnokoltak nyilvántartásából]
(1) A jogi személy tagja, vezető tisztségviselője (cégvezetője), valamint felügyelőbizottsági tagja, valamint a kézbesítési megbízott vonatkozásában a bíróság a cselekvőképesség fennállásának ellenőrzése céljából a jogi személy nyilvántartásba vételét követően évente adatot igényel a gondnokoltak nyilvántartásából.
(2) Az adatigénylés alapján a bíróság hivatalból törli a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt mindazon szervezet bejegyzett adatai közül, ahol mint a szervezet vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja szerepel. Az adatigénylés alapján a szervezet nyilvántartási jegyzékéből a bíróság hivatalból törli a kézbesítési megbízottat, ha cselekvőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott. Egyéb jogi személy esetében a bíróság értesíti a nyilvántartó szervet.
(3) A bíróság a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, ha
a) az adatigénylés alapján a szervezet bejegyzett tagja cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll és gondnoka a nyilvántartási jegyzékben nem került feltüntetésre,
b) a szervezet bejegyzett tagja, vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottsági tagja tekintetében a cselekvőképesség részleges korlátozására vonatkozó adat alapján a kizáró ok fennállásának tisztázására van szükség.
(4) Egyéb jogi személy esetében a (3) bekezdésben meghatározott okok észleléséről a bíróság értesíti a nyilvántartó szervet.
148. § [A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben szereplő személyek ellenőrzése]
(1) A bíróság az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatok változása esetén a határozatokban újonnan feltüntetésre kerülő személy adatait a változásról való tudomásszerzést követő öt munkanapon belül összeveti a nyilvántartási jegyzék hatályos adataival.
(2) Ha az újonnan feltüntetésre kerülő személy a nyilvántartási jegyzékben szerepel, szervezet esetében a bíróság szükség szerint törvényességi felügyeleti jogkörében intézkedik a szervezet működésének felfüggesztéséről, illetve eleget tesz a 2017. évi LII. törvényben foglalt kötelezettségeknek. Egyéb jogi személy esetében szükség szerint értesíti a nyilvántartó szervet.
149. § [A létesítő okirat (módosítása) érvénytelenségének megállapítása iránt indított per]
(1) A szervezet nyilvántartásba vételét követően a létesítő okirat vagy módosítása érvénytelenségének megállapítása iránt a Ptk. rendelkezései alapján a szervezet székhelye szerint illetékes perbíróság előtt indítható per a szervezet ellen. A szervezet nyilvántartásba vételét követően az alapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per azonban csak a szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül indítható.
(2) A kereset más keresettel nem kapcsolható össze, viszontkeresetnek nincs helye. A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye.
(3) A perbíróság a per során megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését. Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, kiküszöbölésére nem került sor, a perbíróság a létesítő okirat vagy a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét teljes egészében vagy részlegesen megállapítja. A perbíróság ítéletében emellett szükség szerint megkeresi a bíróságot, hogy hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett adatot, valamint a nyilvántartási iratok között helyezze el a perbíróságnak megküldött nyilvántartási iratokat, illetve – indokolt esetben – törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hívja fel a szervezetet a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.
(4) A létesítő okirat teljes érvénytelensége miatt az alapítás érvénytelenségének megállapítására csak a 105. § (2) bekezdésében meghatározott valamely okból kerülhet sor. Ha a perbíróság a létesítő okirat teljes érvénytelensége miatt az alapítás érvénytelenségét megállapítja, az ítéletében megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja, és megkeresi a bíróságot, hogy intézkedjen a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatásáról.
(5) Ha az érvénytelenség oka utóbb megszűnt, kiküszöbölése megtörtént, a létesítő okiratot (módosítását) a perbíróság visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítja, és emellett a (3) bekezdés alkalmazásával megkeresi a bíróságot.
(6) A perbíróság jogerős ítéletét megküldi a bíróságnak, amely gondoskodik az ítélet rendelkező részének a Cégközlönyben való közzétételéről.
150. § [A szervezet határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított per]
(1) A szervezet határozatainak a Ptk.-ban szabályozott bírósági felülvizsgálata iránt a pert a szervezet székhelye szerint illetékes perbíróság előtt kell megindítani. A perben a keresetlevélnek – a Pp. 170. §-ában meghatározottakon túl – tartalmaznia kell
a) a megtámadott határozat megjelölését,
b) annak az időpontnak a megjelölését, amikor a megtámadott határozatról a felperes tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna,
c) azt, hogy a megtámadott határozatot a felperes miért tartja jogszabálysértőnek vagy a létesítő okiratba ütközőnek.
(2) A keresetlevélhez – a Pp. 171. §-ában meghatározottakon túl – csatolni kell a nyilvántartási iratok között nem szereplő megtámadott határozatot és létesítő okiratot, ha az a felperes rendelkezésére áll.
(3) A perben
a) igazolásnak,
b) viszontkeresetnek,
c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek,
d) a perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének,
e) az eljárás felfüggesztésének,
f) kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, és
g) beavatkozásnak
nincs helye.
(4) A kereset más keresettel nem kapcsolható össze.
(5) A megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztéséről, továbbá annak megszüntetéséről a perbíróság a bíróságot a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzés végett értesíti.
(6) A perbíróság a jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütköző határozatot hatályon kívül helyezi, és ha a határozattal összefüggésben a nyilvántartási jegyzékben adat került bejegyzésre, megkeresi a bíróságot a szükséges intézkedések megtétele végett.
(7) A másodfokú perbíróság a fellebbezést – ha az hiánypótlásra nem szorul – az iratok beérkezésétől számított három munkanapon belül kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, aki a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül köteles fellebbezési ellenkérelmét és az esetleges csatlakozó fellebbezést – az ellenféllel közvetlenül is közlendően – a másodfokú perbíróságnál előterjeszteni. A határidő nem hosszabbítható meg, és elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbező fél az ellenkérelemre, csatlakozó fellebbezésre vonatkozó észrevételeit további tizenöt napon belül a másodfokú perbíróságnál – ellenféllel közvetlenül is közlendően – előterjesztheti. A másodfokú perbíróság a fellebbezést – annak beérkezésétől számított – hatvan munkanapon belül tárgyaláson kívül bírálja el. A másodfokú perbíróság a Pp. 376. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak alapján tárgyalást tarthat.
(8) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet legkésőbb az iratok beérkezésétől számított hatvan munkanapon belül köteles elbírálni.
(9) A perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.
151. § [A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránt indított per szabályai]
(1) A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának a Ptk.-ban szabályozott kizárása iránt indított perben a tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze. A keresetlevélhez – a Pp. 171. §-ában meghatározottakon túl – csatolni kell a legfőbb szervnek a tag kizárása és a perindítás tárgyában hozott határozatát, valamint a létesítő okiratot, ha az a felperes rendelkezésére áll.
(2) A perben
a) viszontkeresetnek,
b) a perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének,
c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek, valamint
d) az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
(3) A felperes a perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozatban foglaltakon kívül más kizárási okra nem hivatkozhat és a keresettel érvényesített jog megváltoztatásának nincs helye. A felperes a keresettől az eljárás bármely szakaszában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat.
(4) A perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat.
(5) Az alperes tagsági jogait felfüggesztő végzés és a felfüggesztő végzés megváltoztatása iránti kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek; a perbíróság a felfüggesztő végzést kérelemre megváltoztathatja. A felfüggesztés iránti kérelmet elutasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(6) Az alperes tagsági jogait felfüggesztő végzés adatai, valamint a végzés megváltoztatásával a tagsági jogok felfüggesztésének megszüntetésére vonatkozó adatok a perbíróság értesítése alapján automatikus bejegyzéssel kerülnek a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre.
(7) A másodfokú perbíróság a fellebbezést – ha az hiánypótlásra nem szorul – az iratok beérkezésétől számított három munkanapon belül kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, aki a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül köteles fellebbezési ellenkérelmét és az esetleges csatlakozó fellebbezést – az ellenféllel közvetlenül is közlendően – a másodfokú perbíróságnál előterjeszteni. A határidő nem hosszabbítható meg, és elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbező fél az ellenkérelemre, csatlakozó fellebbezésre vonatkozó észrevételeit további tizenöt napon belül a másodfokú perbíróságnál – ellenféllel közvetlenül is közlendően – előterjesztheti. A másodfokú perbíróság a fellebbezést – annak beérkezésétől számított – hatvan munkanapon belül tárgyaláson kívül bírálja el. A másodfokú perbíróság a Pp. 376. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak alapján tárgyalást tarthat.
(8) Az ítélet ellen felülvizsgálatnak és perújításnak nincs helye.
152. § [Az új kuratóriumi tag bejegyzésére irányuló per]
(1) Az alapítvány alapítója által a 86. § (3) és (4) bekezdése alapján indított perre az alapítvány székhelye szerinti perbíróság az illetékes. A pert az alapítónak az alapítvány és a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja vagy a kurátor ellen kell megindítania. A perbíróság hivatalból beszerzi a nemperes ügy iratait.
(2) Ha a perbíróság a keresetlevélben foglaltaknak helyt ad, a jogerős ítélet alapján hivatalból kell módosítani a nyilvántartás adatait.
(3) Ha a bíróság az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátora nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárást a 86. § (3) bekezdésében meghatározott okból szünteti meg vagy a változásbejegyzési kérelmet a 86. § (4) bekezdésében meghatározott okból elutasítja, és a változásbejegyzési kérelem az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátora bejegyzésére irányuló kérelem mellett más adat bejegyzése (törlése) iránti kérelmet is tartalmaz, a bíróság a változásbejegyzési eljárást − a meg nem szüntetett vagy el nem utasított részben − a perindításra nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig, illetve a jogerős ítélet meghozataláig (a per megszüntetéséig) felfüggeszti.
153. § [Felhatalmazó rendelkezések]
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
1. a nyilvántartási portál és a bírósági informatikai rendszer, továbbá egyéb, az elektronikus nyilvántartási eljárást és ügyintézést támogató rendszerekre, alkalmazásaikra, a nyilvántartási portálhoz kapcsolódó szolgáltatásra, az informatikai működtetésre, továbbá informatikai biztonsági technológiai, szervezeti-szervezési és módszertani követelményekre,
2. az egyéb jogi személyek nyilvántartásba vételére, az egyéb jogi személy nyilvántartása során a nyilvántartó szerv vagy a bíróság eljárására,
3. a jogi személyek nyilvántartásából biztosított nyilvántartási információ fajtáira, annak tartalmára – ideértve a kiemelt adatigénylők részére biztosított információt, illetve adatszolgáltatást, és az e-Justice portálon keresztül hozzáférhető információt – a nyilvántartási információ, illetve adatszolgáltatás igénylésének és kiadásának feltételeire, továbbá a fizetendő költségtérítésre, egyéb díjazásra,
4. az ingyenes nyilvántartási információ biztosítására,
5. a jogi személyek nyilvántartási portálján történő benyújtáshoz biztosított állami szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
1. valamennyi nyilvántartásban szereplő jogi személyre vonatkozóan a jogi személyek nyilvántartásának adattartalmát, valamint a társasági részesedést, üzletrészt terhelő, a nyilvántartásba bejegyezhető jogokat,
2. a kiemelt adatigénylőket, a 3. § 4. pont c) alpontja esetén a nyilvántartási információval kapcsolatos jogosultság bejelentésének és igazolásának módját,
3. a nyilvántartási információ biztosítására, illetve az adatszolgáltatásra kijelölt szervet rendeletben határozza meg.
(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
1. a jogi személyek nyilvántartására, a nyilvántartási iratokra vonatkozó előírásokra, ezek nyilvántartásával összefüggő eljárásokra,
2. a nyilvántartási eljárásra, a nyilvántartási eljárás iránti kérelem, egyéb beadvány tartalmára, annak benyújtására, informatikai és formai ellenőrzésére, a bejegyzési eljárást megelőző online módon végezhető cselekményekre, az online alapításra,
3. az információs szolgálat és a bíróság automatikus intézkedéseire, annak feltételeire, valamint az automatikus ügyelőkészítésre,
4. a nyilvántartási eljárásban, valamint az automatikus bejegyzéseknél érvényesülő formai és tartalmi, nyilatkozati elemekre,
5. a létesítő okirat minták, iratminták alkalmazásának feltételeire, a létesítő okirat minták, iratminták tartalmi és formai követelményeire, kötelező alkalmazásának eseteire,
6. az automata által végzett jogi szempontú vizsgálat rendszerének jogi szakmai auditálására, az automatikus döntéshozatali eljárás alól kivont bejegyzési kérelmek meghatározására,
7. az automatikus döntéshozatali eljáráshoz kapcsolódó utóellenőrzésre kiválasztás szempontjaira, az utóellenőrzésre kijelölt ügyek legkisebb számára, valamint az utóellenőrzési napló adattartalmára,
8. az automatikus és a hivatalbóli bejegyzés informatikai, formai és tartalmi követelményeire, az értesítéshez csatolható mellékletekre, az automatikus és a hivatalbóli bejegyzés eljárási és ügyviteli cselekményeire,
9. az információs szolgálat működésére,
10. a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő megküldése során csatolandó űrlap formai és tartalmi elemeire, a beszámoló elektronikus úton történő megküldésével kapcsolatos eljárásra,
11. a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételére és költségtérítésére,
12. az EUID képzésére, külföldi szervezetek vagy egyéb szervezetek EUID-jának adatkezelésére, a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül továbbított adatszolgáltatásért fizetendő költségtérítésre, a fizetés módjára,
13. a székhelyhasználat székhelyszolgáltatással való biztosítása esetén a székhelyszolgáltatási tevékenység végzésére, a székhely biztosításának feltételeire, a székhely biztosítására kötött szerződés tartalmára,
14. a felügyelőbiztos és a vagyonrendező jogállására és tevékenységére, díjazására,
15. az e-közigazgatásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben a természetes személyek nyilvántartását vezető szervtől történő adatigénylésre, és ezzel összefüggésben a természetes személyek nyilvántartását vezető szerv, valamint a bíróság közötti kapcsolattartásra,
16. az e-közigazgatásért felelős miniszterrel egyetértésben a cégjegyzési jogot is tanúsító elektronikus aláírás tanúsítványának kibocsátására és a tanúsítvány érvényességének felfüggesztésére, visszavonására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
1. a jogi személyek nyilvántartásának résznyilvántartásait,
2. a bejegyzési kérelemhez csatolandó iratokat, valamint azokat az iratokat, amelyek a bejegyzési kérelem mellékleteként a jogi képviselő által benyújtásra nem kerülnek rendeletben határozza meg.
154. § [Hatálybalépés]
Ez a törvény 2023. július 1. napján lép hatályba.
155. § [Jogharmonizációs záradék]
(1) Ez a törvény – végrehajtási rendeleteivel, valamint a Ptk.-val és az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvénnyel együtt –
a) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény – végrehajtási rendeleteivel, valamint a Ptk.-val együtt – a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) Ez a törvény az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló, 2001. október 8-i 2001/86/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(4) A 10. §, a 13. §, a 14. §, a 17. §, a 45. §, a 66. §, a 71. §, a 93. § és a 141. § az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. július 11-i (EU) 2019/1151 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(5) Ez a törvény
a) az európai gazdasági egyesülésről szóló, 1985. július 25-i 2137/85/EGK tanácsi rendelet,
b) az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló, 2001. október 8-i 2157/2001/EK tanácsi rendelet,
c) az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i 1435/2003/EK tanácsi rendelet,
d) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
e) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
f) az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerre vonatkozó műszaki leírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos alkalmazási szabályairól, valamint az (EU) 2015/884 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. december 17-i (EU) 2020/2244 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
156. § [Hatályon kívül helyezés]
Hatályát veszti
a) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
b) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény.
1. a nyilvántartási szám,
2. a név (elnevezés),
3. a székhely,
4. a telephely,
5. a létesítő okirat kelte,
6. közhasznú minősítésre vonatkozó adatok,
7. a jogi személy célja vagy tevékenysége (gazdasági tevékenység esetén annak mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével),
8. a vagyoni hozzájárulás mértéke (jegyzett tőke, alaptőke, meghatározott célra rendelt vagy egyébként a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon),
9. a tagok (alapító, alapítói vagy tulajdonosi jogkör gyakorló) adatai,
10. ha a jogi személy tagja (tulajdonosa) a magyar állam, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv adatai,
11. az ügyvezetés típusa,
12. a vezető tisztségviselő adatai, a képviselet módja,
13. a jogi személy – 12. pontba nem tartozó – képviseletére jogosult adatai, a képviselet módja,
14. tulajdonosi ellenőrzést biztosító vagy egyéb ellenőrző szerv típusa és tagjainak az adatai,
15. a könyvvizsgáló adatai,
16. az adószám, közösségi adószám,
17. a statisztika számjel,
18. az 1., a 16., a 17. pontba nem tartozó egyéb azonosító szám,
19. a pénzforgalmi számlával összefüggő adatok,
20. az E-ügyintési törvény szerinti hivatalos elérhetőség, és egyéb elérhetőség,
21. a reorganizációs célú eljárás adatai,
22. a jogelőd vagy jogutód adatai,
23. a jogutód nélküli megszűnési eljárás adatai,
24. ha a jogi személy megszűntnek nyilvánítására büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került sor, az erre vonatkozó adatok,
25. a jogi személy elleni végrehajtás adatai,
26. a jogi személy tagja vagyoni részesedésének lefoglalása, továbbá a jogi személy tagja vagyoni részesedésére vonatkozóan a büntetőeljárásban alkalmazott zár alá vétel esetén az erre vonatkozó adatok,
27. ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, az erre vonatkozó adatok,
28. a jogi személlyel kapcsolatos egyes perek adatai,
29. a bejegyzés időpontja,
30. az adat változásának időpontja,
31. egyéb adat.
