„f) a vasúti járművek nyilvántartásának, az országos vasúti pályahálózat nyilvántartásának és a 1300/2014/EU rendelet szerinti eszközleltár vezetése, valamint a 1300/2014/EU rendelet szerinti hozzáférhetőségi adatok gyűjtése, karbantartása és cseréje,”
167. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A közlekedési hatóság eljárása felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a közlekedési hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.”
168. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 82. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A vasúti képzési módszertani központ a 36. § (7) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása érdekében jogosult a vasútszakmai oktatók és a vasútüzemvezetők továbbképzésére, továbbá a vasúti közlekedés területén hatósági vizsgabiztosi tevékenységet ellátók képzésére és továbbképzésére jelentkező személyek természetes személyazonosító adatainak kezelésére. Ezen adatkezelésre a (4)–(7) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”
169. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 85/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Iparvágányon vasúti személyszállítási szolgáltatás nem nyújtható, személyközlekedés az iparvágány tulajdonosa, használója érdekében történhet a közlekedési hatóság előzetes jóváhagyásával.”
170. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdése a következő 24. és 25. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„24. a fejlesztési közreműködőként eljárni jogosult szervezetet, valamint a fejlesztési közreműködő feladatait és jogosultságait,
25. a magyar állam és a GYSEV Zrt. tulajdonában álló vasúti pályahálózat részét képező GSM–R rendszerhálózat tekintetében GSM–R fejlesztőnek minősülő szervezetet”
(rendeletben állapítsa meg.)
171. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 89. § (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:)
„k) az uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokról szóló, 2014. november 18-i 1300/2014/EU bizottsági rendelet,
l) az 1300/2014/EU rendeletnek az eszközleltár tekintetében a hozzáférhetőség korlátainak azonosítása, a felhasználók tájékoztatása, valamint a hozzáférhetőséggel kapcsolatos előrelépés figyelemmel kísérése és értékelése céljából történő módosításáról szóló, 2019. május 16-i, (EU) 2019/772 bizottsági végrehajtási rendelet.”
172. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
a) 1. § (1) bekezdés e) pontjában a „vasútvonalak vasúti” szövegrész helyébe a „vasútvonalak, valamint az elővárosi pályahálózatba tartozó és kiemelt budapesti fejlesztésként megvalósuló városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak vasúti” szöveg,
b) 42/C. § (1) bekezdésében az „ , a magyar állam tulajdonába kerülő országos jelentőségű vasútvonal vasúti pályáit” szövegrész helyébe a „vasúti pályát” szöveg,
c) 42/C. § (2) bekezdésében az „az országos jelentőségű vasútvonal” szövegrész helyébe az „a vasúti pályák és tartozékai” szöveg,
d) 44/A. § (3) és (6a) bekezdésében a „NIF Zrt.” szövegrész helyébe a „fejlesztési közreműködő” szöveg,
e) 45. § (1) bekezdésében a „vasútvonalak építési” szövegrész helyébe a „vasútvonalak, elővárosi pályahálózatba tartozó, illetve kiemelt budapesti fejlesztésként megvalósuló városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak építési” szöveg,
f) 79/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „vagy a nem független pályahálózat-működtető” szövegrész helyébe az „, a pályahálózat-működtető vagy a VPSZ” szöveg,
g) 85/I. § (5) bekezdés c) pontjában a „pályahálózat-működtetőt” szövegrész helyébe a „pályahálózat-működtetőt vagy a fejlesztési közreműködőt” szöveg,
h) 87/F. § (1) bekezdésében a „NIF Zrt.” szövegrész helyébe a „NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság” szöveg
lép.
173. § Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
a) 46. § (1) bekezdésében a „NIF Zrt. és a” szövegrész,
b) 79/G. § (1) bekezdés c) pontja,
c) 84/A. § (1) bekezdése,
d) 85. § (1) és (2) bekezdése,
e) 85/C. § (1) és (2) bekezdése,
f) 85/H. § (1) bekezdése.
174. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása során az építtető kérelmére a hatóság akkor is lefolytatja az Étv. szerinti, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti előzetes vizsgálati eljárást és környezeti hatásvizsgálati engedélyezési, valamint a már kiadott engedély módosítására irányuló eljárást, ha az adott tevékenységre vonatkozóan jogszabály nem ír elő engedélyt.”
175. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/M. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások kapcsán az építtető az előkészítés fázisában az egységes elektronikus közműnyilvántartás adatszolgáltatását veszi igénybe, valamint a kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek terveit elkészítteti. Az építtető a kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek terveit a közműszolgáltatóval is elkészíttetheti.”
176. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/Q. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az intermodális csomópontok, azaz a különböző közlekedési módok közötti átszállási kapcsolatot emelt szintű utaskényelmi szolgáltatásokkal biztosító közlekedési létesítmények e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott köre tekintetében a Kormány által rendeletben meghatározott fejlesztési közreműködő mint építtető – központi költségvetési és uniós támogatásból – beruházási (létesítés, felújítás és fejlesztés) feladatokat lát el. E tevékenység fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül. Az építtető az állam javára és nevében jár el.”
177. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„f) az intermodális csomópontok tekintetében fejlesztési közreműködőként eljárni jogosult szervezetet, a fejlesztési közreműködő feladatait és jogosultságait, valamint a fejlesztési közreműködő mint építtető által megvalósítandó intermodális csomópontok körét;”
178. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény
a) 3. § (5) bekezdés a) pontjában a „környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe a „Kvt.” szöveg,
b) 6/F. § nyitó szövegrészében a „környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény” szövegrész helyébe a „Kvt.” szöveg,
c) 11/B. § (1) bekezdés e) pontjában a „környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény” szövegrész helyébe a „Kvt.” szöveg
lép.
179. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„39. közösségi autóbérlő rendszer: gépkocsi-kölcsönző rendszer, amely a Magyarország területén B-kategóriájú vezetői engedéllyel vezethető gépkocsi közúton történő vezetésére jogosító okmánnyal rendelkező, előzetesen regisztrált felhasználók számára díj ellenében folyamatosan igénybe vehető, továbbá központi telematikai rendszerrel irányított módon, automatizált helyszíni kölcsönzési folyamat alkalmazásával, az üzemeltetési területen belül szabad felhasználást biztosítva működik;”
(2) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. §-a a következő 46–51. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„46. kamera: nem emberi testre felhelyezett, képfelvétel, továbbá kép- és hangfelvétel rögzítésére alkalmas elektronikus biztonságtechnikai rendszer;
47. testkamera: emberi testre felhelyezhető vagy ruházatra felszerelhető képfelvétel, továbbá kép-és hangfelvétel rögzítésre alkalmas elektronikus biztonságtechnikai rendszer;
48. integrált személyszállítási közszolgáltatás: az 1370/2007/EK rendelet 2. cikk m) pontja szerinti összekapcsolt szállítási szolgáltatások;
49. összekapcsolt személyszállítási közszolgáltatás: integrált személyszállítási közszolgáltatásnak nem minősülő, meghatározott földrajzi területen azonos díjtermékekkel igénybe vehető azon országos, regionális, elővárosi illetve helyi személyszállítási közszolgáltatások, valamint ezekhez kapcsolódó vízi személyszállítási közszolgáltatások összessége, amelyeket – az 5. §-ban meghatározottakra tekintettel – két vagy több közlekedési szolgáltató a megrendelő vagy megrendelők által jóváhagyott együttműködési megállapodás alapján végez;
50. összekapcsolt díjtermék: összekapcsolt személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére jogosító bérlet vagy menetjegy, amely az 5. § (3) és (4) bekezdés szerinti, vagy a 32. § (2) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás alapján kerül alkalmazásra;
51. integrált díjtermék: integrált személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére jogosító bérlet és menetjegy, amely az 5. § (3) és (4) bekezdés szerinti vagy a 32. § (2) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás alapján kerül alkalmazásra.”
180. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben foglaltak megtartását az autóbuszos hatóság ellenőrzi.”
181. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. és 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„8. § (1) E § alkalmazásában szolgáltatónak minősül:
a) a személyszállítási közszolgáltatást végző szolgáltató és az e szolgáltatás nyújtásához igénybe vett közlekedésszervező,
b) a vasút-, trolibusz-, autóbusz-, hajóállomás vagy megállóhely, kikötő üzemeltetője, valamint
c) a 22. § (4a) bekezdése szerint működtetett közösségi kerékpáros rendszer vagy közösségi autóbérlő rendszer üzemeltetője.
(2) A szolgáltató – az utasok, valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai élete, személye, testi épsége, vagyontárgyai védelme, valamint a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai és a nemzeti vagyon védelme érdekében – az (5) bekezdésben meghatározott helyeken, elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül, az (5)–(15) bekezdésben foglalt feltételekkel folytathat megfigyelést, készíthet rögzített képfelvételt, és kezelheti a rögzített képfelvételeket.
(3) A szolgáltató – az utasok, valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai élete, személye, testi épsége, vagyontárgyai ellen irányuló jogsértő cselekmény felderítése, bizonyítása, továbbá a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai és a nemzeti vagyonba tartozó vagyontárgyak védelme érdekében – elektronikus biztonságtechnikai rendszeren; így különösen testkamerán a gépjárműben elhelyezett vagy a jegyértékesítési terület megfigyelésére alkalmazott fedélzeti kamerán keresztül az (5)–(15) bekezdésben foglalt feltételekkel folytathat megfigyelést. A szolgáltató a megfigyelés során képfelvételt vagy kép- és hangfelvételt készít, valamint kezeli a rögzített képfelvételt vagy kép- és hangfelvételt. Testkamera esetében a szolgáltató biztosítja a testkamera viselője általi rögzítés indításának és befejezésének technikai lehetőségét.
(4) A szolgáltató a jogszabályi felhatalmazás alapján végzett szolgáltatás minőségének és mennyiségének ellenőrzése érdekében, valamint bűnüldözési célból, az (5) bekezdésben meghatározott helyeken elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül, az (5)–(15) bekezdésben foglalt feltételekkel folytat megfigyelést, készít rögzített képfelvételt, és kezeli a rögzített képfelvételeket.
(5) A szolgáltató a (2) bekezdés szerinti képfelvételt és a (3) bekezdés szerinti képfelvételt vagy kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együttesen: felvétel) a tulajdonában vagy jogszerű használatában lévő területén készíthet, így különösen:
a) közforgalom számára nyitva álló helyen,
b) vasúti pályahálózaton,
c) jegy- és bérletértékesítő berendezésen és annak közvetlen környezetében,
d) személyszállítási szolgáltatás céljára alkalmazott járművein,
e) közösségi kerékpár gyűjtőállomásán, valamint
f) közösségi autóbérlő rendszer személygépkocsijának belső terében.
(6) A szolgáltató a (2) és (3) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazásáról az (5) bekezdésben felsorolt helyeken megjelenő személyek számára észlelhető módon figyelemfelhívó jelzést helyez el, továbbá – a vakok és gyengén látók tájékoztatására alkalmas módon, valamint a magyar nyelvet nem ismerők számára legalább angol nyelven, továbbá indokolt esetben a szolgáltató által meghatározott más nyelven – a személyes adatok kezeléséről tájékoztatást nyújt
a) a vasút-, hajó-, trolibusz- és az autóbusz-állomás és megállóhely bejáratánál,
b) a személyszállító vasúti járműre, hajóra, trolibuszra és az autóbuszra való felszállásra szolgáló peronoknál,
c) a személyszállító vasúti járművön, hajón, trolibuszon és az autóbuszon,
d) közösségi kerékpár gyűjtőállomásán,
e) a jegy- és bérletértékesítő berendezésen, valamint
f) a közösségi autóbérlő rendszer személygépkocsijának belső terében.
(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott hely tájékoztatás nyújtására nem alkalmas, a tájékoztatást a vasúti pályaudvaron, autóbusz-állomáson, a szolgáltató Üzletszabályzatában és honlapján kell hozzáférhetővé tenni.
(8) Felvétel nem készíthető olyan helyen, ahol az az emberi méltóságot sértheti, így különösen mosdóban, illemhelyen.
(9) A szolgáltató a felvételt a rögzítéstől számított 16. napon törli, ha annak felhasználására bírósági vagy hatósági eljárásban nem kerül sor.
(10) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti, jogának vagy jogos érdekének igazolásával, aki a felvételen maga is szerepel (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: érintett), jogának vagy jogos érdekének igazolása nélkül kérheti, hogy a felvételt a szolgáltató a (9) bekezdésben meghatározottak szerint ne törölje. Ez a jog nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió jogi aktusa, illetve a nemzeti jog alapján az érintett által gyakorolható egyéb jogokat.
(11) Bíróság vagy hatóság erre irányuló megkeresése esetén a szolgáltató a felvételt haladéktalanul megküldi a megkereső részére.
(12) A (10) bekezdés szerint benyújtott kérelmet követően a felvétel mindaddig nem törölhető, amíg a (11) bekezdés szerinti megkeresés meg nem érkezik a szolgáltatóhoz vagy az érintett által a (10) bekezdés szerint előterjesztett kérelemben megjelölt indok miatt arra szükség van, de legfeljebb a kérelem beérkezésétől számított hat hónapig.
(13) A szolgáltató a felvételt felhasználhatja:
a) a szolgáltatását igénybe vevő személyt,
b) a működtetésében lévő berendezés használóját,
c) a szolgáltató munkavállalóját, megbízottját,
d) a kezelésében lévő területeken tartózkodó személyt, valamint poggyászát,
e) a járműveket, berendezéseket, eszközöket és egyéb vagyontárgyakat,
f) a jogszabályi felhatalmazás alapján az általa megrendelt szolgáltatást
érintő esemény, baleset, káreset körülményeinek, továbbá a szolgáltatónál tett panaszbejelentések kivizsgálása érdekében.
(14) A (9) bekezdésben meghatározott időtartam a (13) bekezdés szerinti vizsgálat időtartamával, de legfeljebb 45 nappal meghosszabbodik.
(15) A vizsgálat során felhasznált felvételt a vizsgálat és az annak eredményeként tett intézkedés, továbbá bírósági vagy hatósági eljárás esetén az azt lezáró határozat jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő 15. napon törölni kell.
(16) A szolgáltató az (5) bekezdésben meghatározott felvételt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (9) bekezdése szerinti tisztántartási kötelezettség teljesítéséről való meggyőződés érdekében is felhasználhatja.
(17) A szolgáltató a (16) bekezdés szerinti feladat ellátása körében az (1)–(15) bekezdésekben meghatározott feltételek szerint jogosult kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel készítésére.
(18) Ha a szolgáltató hulladékot észlel, azt elszállítja és ezt a hulladékról szóló törvény szerint bejelenti, valamint a rendelkezésére álló adatokat továbbítja a hulladékgazdálkodási hatóságnak. A szolgáltató e körben a hulladékgazdálkodási hatósággal szorosan együttműködik és minden elvárható információt megad a hulladékgazdálkodási hatóság hatékony tevékenységének elősegítése érdekében. A szolgáltató a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére rendelkezésre bocsátja a (16) bekezdés szerinti feladatai ellátása körében készült kép-, hang-, valamit kép- és hangfelvételeket.
8/A. § (1) A szolgáltató jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A szolgáltató a 8. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott felvételt – ha annak műszaki és technikai feltételei adottak – a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.
(2) A 8. § (5) bekezdésében meghatározott felvétel
a) terrorcselekmény vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,
b) nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,
c) katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából, valamint
d) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében
is felhasználható.
(3) Felhasználásnak minősül, ha a 8. § (5) bekezdésében meghatározott felvételt a szolgáltató a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére megkeresésük esetén továbbítja a (2) bekezdésben meghatározott célból.”
182. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti vagy az autóbuszos személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó személy (a továbbiakban: panaszos) panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél, vagy az autóbuszos hatóságnál, ha álláspontja szerint a személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező megsértette a 17. § (1) vagy (3) bekezdését. A panasz – személyesen, postai vagy elektronikus úton – abban az esetben terjeszthető elő, ha a panaszos a vasúti vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az nem vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre.”
183. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az országos, regionális, elővárosi vagy helyi személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató köteles más közlekedési szolgáltató által vagy egyéb értékesítési helyen értékesített, a szolgáltató járataira szóló jegyet, bérletet, valamint összekapcsolt és integrált díjterméket elfogadni, továbbá más közlekedési szolgáltatóval a bevételek megosztásáról, elszámolásáról, a szociálpolitikai menetdíj támogatás igénylésével kapcsolatos feladatokról, és az ellentételezés részletes szabályairól írásban megállapodni.”
184. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 33. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Szociálpolitikai menetdíj-támogatást kedvezményes összekapcsolt és kedvezményes integrált díjtermékek vonatkozásában a személyszállítási közszolgáltatást nyújtó közlekedési szolgáltató vagy a – közszolgáltatással összefüggő díjakból származó bevételek beszedését a 22. § (5) bekezdése alapján végző – közlekedésszervező az 5. § (3) és (4) bekezdés, vagy a 32. § (2) bekezdés alapján kötött megállapodásban rögzített díjrészesedés szerinti arányban, a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályairól szóló jogszabály szerint igényelhet.”
185. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„18. útdíj: az útdíjköteles elemi útszakasz használatáért fizetendő, általános forgalmi adót is magában foglaló, a megtett úttal arányos úthasználat alapján az útdíjszedő által kivetett díj; a szerződött díjfizető által az egyenlegére előre megfizetett, de az útdíjszedő által nem kivetett összeg nem minősül útdíjnak;”
(2) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. §-a a következő 32. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„32. egyenleg: úthasználati jogosultság keletkezése érdekében, a fizetendő útdíj-követelés kiegyenlítése céljából a szerződött díjfizető által megfizetett, az egyetemes útdíjszolgáltató által nyilvántartott és rendelkezésre tartott, forintban kifejezett pénzösszeg, a szolgáltatás ellenértéke, amelynek terhére a szerződött díjfizető útdíjfizetési kötelezettségének eleget tehet.”
186. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„s) állapítsa meg az egyetemes útdíjszolgáltató és a szerződött díjfizető közötti szerződés megszüntetésének, valamint a felek közötti elszámolás részletes szabályait.”
187. § A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 24. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„e) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltéséhez szükséges vizsgán való részvételért fizetendő díjak körét és mértékét, valamint azok megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
188. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35/A. § (1) A szerencsejáték-szervező tevékenység engedélyezéséért és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott mértékű igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.
(2) A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély akkor adható ki, ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.”
189. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/C. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság felügyeleti tevékenységéért a szerencsejáték szervező, az ajándéksorsolást szervező és a játékautomata üzemeltető (a továbbiakban együtt: kötelezett) a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott mértékű szerencsejáték felügyeleti díj (a továbbiakban: felügyeleti díj) fizetésére köteles.
(2) A felügyeleti díjat a kötelezett a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott időpontban fizeti meg a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) egyidejű benyújtása mellett. A felügyeleti díj megfizetése a nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését nem pótolja.
(3) A nyilatkozattételi kötelezettséget a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni.
(4) A nyilatkozatban feltüntetett adatok, jognyilatkozatok módosítását a kötelezett a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz előterjesztett kérelemben kezdeményezheti.”
190. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy a szerencsejáték felügyeleti díj mértékére, megfizetésére, beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.”
191. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
a) 23. § (4) bekezdésében az „A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás végelszámolásának a Vhr. 22. § (5) bekezdésének a), c) és d) pontjában szereplő adatokat sorsolásonként elkülönítve kell tartalmaznia.” szövegrész helyébe az „A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás végelszámolásának a Vhr. sorsolásos játékok végelszámolásának adattartalma szerinti adatokat – sorsolásonként elkülönítve – kell tartalmaznia, a nyereményalap és a tiszta játékbevétel kivételével.” szöveg,
b) 23. § (5) bekezdésében a „Vhr. 22. § (5)–(9), (11) és (12) bekezdését” szövegrész helyébe a „Vhr.-nek a sorsolásos játékok végelszámolására, valamint az át nem vett nyereményekre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg
c) 27/F. § (1) bekezdésében az „A szervezőnek külön kell kérelmeznie a pénznyerő automaták a Vhr. 68. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt játéktervi adatainak jóváhagyását.” szövegrész helyébe az „A szervezőnek külön kell kérelmeznie a pénznyerő automatáknak a Vhr.-ben meghatározott játéktervi adatai közül a játék megnevezését, játékszabályait, a minimális és maximális tét nagyságát és a tétek és nyeremények arányát érintő változások jóváhagyását.” szöveg
d) 27/F. § (2) bekezdésében a „Vhr. 68. § (5) bekezdése szerinti ideiglenes” szövegrész helyébe a „Vhr. szerinti, játéktervtől történő időleges” szöveg
e) 28/B. § (2) bekezdés f) pontjában az „a Vhr. 18. §-ának (4) bekezdésében előírt” szövegrész helyébe az „az EGT területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott” szöveg
f) 28/B. § (3) bekezdésében a „Vhr. 22. § (2), (4), (8) és (9) bekezdését” szövegrész helyébe a „Vhr. sorsolásos játékok nyertes és el nem adott sorsjegyei, a külön engedélyezett sorsolásos játékok bevételének és költségének elszámolására, végelszámolására vonatkozó rendelkezéseit” szöveg
g) 29/F. § (8) bekezdésében a „Vhr. 43. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelmét eltérésenként” szövegrész helyébe a „Vhr. szerinti, távszerencsejáték közterületen, közönség számára nyitva álló épületben vagy a szervező által biztosított helyszínen történő ideiglenes szervezésének, közvetítésének engedélyezése iránti kérelmét alkalmanként” szöveg
h) 35/A. § (3) bekezdés h) pontjában a „Vhr. 43. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „29/F. § (8) bekezdése” szöveg
lép.
192. § Hatályát veszti a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
a) 29/B. § (15) bekezdés c) pontjában az „1. § (2) bekezdés” szövegrész,
b) 35/A. § (3) bekezdés k) pontjában a „35/A. § (1) bekezdése” szövegrész.
c) 36/D. §-a.
193. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az általános költségátalány mértékét a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.”
194. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (1a) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
„l) az általános költségátalány mértékét, az általános költségátalány megfizetéséről szóló szabályokat,”
195. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Törvény felhatalmazása alapján
a) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke és az Országos Atomenergia Hivatal elnöke rendeletben igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat,
b) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke rendeletben felügyeleti díjat
állapíthat meg.”
196. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv
a) előkészíti a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázatok kiírását, elbírálását, a koncessziós szerződések megkötését (módosítását, megszüntetését),
b) kezeli a koncessziós szerződéseket,
c) ellátja a koncessziós szerződésekből eredő számlázási feladatokat, és
d) ellátja a koncessziós szerződésekkel összefüggő követeléskezelési feladatokat.”
(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)]
„k) a dohánytermékek árainak közzététele érdekében jogszabályban meghatározottak szerint a szolgáltatott árbejelentéseket rendszerezi, feldolgozza és honlapján közzéteszi, és”
197. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 10/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A miniszter a beszedett koncessziós díjak, jogosultsági díjak és ezen felül keletkező egyéb bevételek összegét az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletként számolja el.
(3) A koncessziós szerződés alapján a koncessziós díjon felül keletkező egyéb bevételek (így különösen a késedelmi pótlék, kártérítés, kötbér) a miniszter által irányított költségvetési fejezet bevételei.”
198. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hatóság az engedélyt annak adja meg legfeljebb a koncessziós szerződésben meghatározott időtartamra, aki a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik, és akit – a 10. §-ban foglaltak kivételével – érvényes koncessziós szerződés e tevékenység végzésére feljogosít. Az engedélyt a Hatóság akkor adja meg, ha a kérelmező kérelmében a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott adatokat megadja, és a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott iratokat a kérelemmel benyújtja. A Hatóság a jogosultnak azonos időszakra, azonos koncessziós szerződés alapján csak egyetlen dohányboltra (elkülönített helyre) adhat érvényes engedélyt; új engedélyt a jogosultnak csak a korábbi engedély visszavonásának hatályával lehet adni.”
199. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 23. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A Hatóság – a körülmények mérlegelését követően – a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt visszavonhatja, ha)
„f) a dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet engedély nélkül szünetelteti;”
200. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény IV. Fejezete a következő 23/B. §-sal egészül ki:
„23/B. § A Hatóság a 17. § (1) bekezdése szerinti céljával összefüggésben a dohánytermék-kiskereskedelmi piac folyamatos és teljes körű hatósági felügyeletéhez a 10. § (1) bekezdés alapján kijelölt személyek listáját, illetve a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott – személyes adatnak nem minősülő – további adatokat a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott módon és rendszerességgel továbbítja az állami adó- és vámhatóság részére.”
201. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/C. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„f) a 4. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) és (4) bekezdésében, a 10/B. § (5) bekezdésében, a 13. § (14) bekezdésében, a 16/B. §-ban, a 22. § (2) bekezdésében, a 24/A. §-ban valamint a 24/B. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására köteles minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet”
(rendeletben állapítsa meg.)
202. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 26. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy)
„f) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatók nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségére, a dohánytermékek árbejelentésére és árközzétételére, az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatandó – személyes adatnak nem minősülő – adatok körére, az adatszolgáltatás módjára és rendszerességére”
(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.)
203. § Hatályát veszti a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény
a) 23. § (2) bekezdés d) pontjában a „, továbbá, ha a tevékenységet engedély nélkül szünetelteti” szövegrész,
b) 24/C. § a) pontjában a „valamint az engedélyezési eljárásra vonatkozó további szabályokat,” szövegrész,
c) 24/C. § d) pontja.
204. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 1. § (1) bekezdése a következő 49. és 50. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„49. poszt-kvantumtitkosítás: a matematikailag valószínűsíthetően igazolható, kvantumszámítógép által megvalósított támadás ellen a hagyományos kriptográfiai alkalmazáson felüli poszt-kvantum alkalmazást, illetve megoldást nyújtó titkosítás, amely során a két végpont közötti kommunikáció felhasználásával, az adatátvitellel megosztott kulcsot hoz létre a két végfelhasználó között, anélkül, hogy a kulcsot jogosulatlan harmadik fél megismerné;
50. poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezet: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnökének rendeletében meghatározott,
a) a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendelet szerinti igénybevételre kötelezett szervezet,
b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti bank, valamint
c) az 1. mellékletben meghatározott törvények hatálya alá tartozó közműszolgáltató és az 1. mellékletben meghatározott törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó közszolgáltatást nyújtó szervezet.”
205. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 2. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) E törvény rendelkezéseit a poszt-kvantumtitkosítás vonatkozásában kizárólag a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezetre kell alkalmazni.”
206. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek teljes életciklusában meg kell valósítani és biztosítani kell)
„b) az elektronikus információs rendszer és elemeinek sértetlensége és rendelkezésre állása, a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezetek esetén a fizikailag elkülönített helyszíneik közötti kormányzati célú hálózaton, továbbá a publikus internet felületen zajló, az elektronikus hírközlési törvény szerinti szolgáltató igénybevételével vagy egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatásaik igénybevétele során a hagyományos kriptográfiai alkalmazáson felüli biztonságot nyújtó poszt-kvantum titkosítási alkalmazással történő”
(zárt, teljes körű, folytonos és kockázatokkal arányos védelmét.)
207. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 22/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatóság (a továbbiakban: tanúsító hatóság) feladatait
a) – a b) pont kivételével – az SZTFH,
b) a hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő kiberbiztonsági tanúsító hatósági feladatok tekintetében a Kormány által kijelölt hatóság
látja el.”
208. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény a következő fejezettel egészül ki:
„III/B. FEJEZET
A POSZT–KVANTUMTITKOSÍTÁS ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI
12/F. A poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezet védelme
22/F. § A poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezet a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása körében köteles a fizikailag elkülönített helyszínei közötti kormányzati célú hálózaton, továbbá a publikus internet felületen zajló, az elektronikus hírközlési törvény szerinti szolgáltató igénybevételével vagy egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevétele esetén poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást annak kiépítéséhez az alkalmazás nyújtására jogosult, nyilvántartásba vett szervezettől beszerezni, és a kezelésében álló hálózatain a védelmet kialakítani, annak érdekében, hogy az elektronikus úton történő információáramlás a kvantumszámítógép okozta kibertámadás ellen biztosított legyen.
12/G. A poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetre vonatkozó feltételek
22/G. § (1) Kizárólag olyan szervezet nyújthat poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást a poszt-kvantumtitkosításra kötelezett szervezet számára (a továbbiakban: poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet), amely
a) nemzetbiztonsági kockázatot nem jelent és
b) a 22/H. § szerinti követelményeknek megfelel.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a tanúsítási eljárásban történő részvételre kizárólag olyan gazdasági szereplő jelentkezhet, amely
a) a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik, valamint
b) a munkavállalója, alvállalkozója a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik.
(3) Az SZTFH nyilvántartást vezet arról az (1) bekezdés szerinti szervezetről (a továbbiakban: tanúsított szervezet), amely poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra vonatkozó tevékenységet a poszt-kvantumtitkosításra kötelezett felhasználó számára jogosult nyújtani.
22/H. § (1) A poszt-kvantumtitkosítás alkalmazás nyújtására vonatkozó tevékenységet csak olyan szervezet végezhet, amely által használt informatikai rendszer biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. A poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet informatikai rendszerének a magas információbiztonsági követelményein túl meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetnek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtani kívánó szervezetnek a tanúsító szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó zártsági tanúsítással kell igazolnia, az SZTFH a tanúsító szervezetet nyilvántartásba veszi.
(3) A nyilvántartásba vett tanúsító szervezet szakvéleményt bocsát ki a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtani kívánó szervezetnek, hogy a végpontok közötti alkalmazása kriptográfiai alkalmazáson felüli biztonságot nyújtó poszt-kvantumtitkosításra alkalmas.
(4) Ha a tanúsító szervezet a tanúsított szervezet informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a szervezet folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel, haladéktalanul értesíti az SZTFH-t.
12/H. A tanúsító szervezetre vonatkozó rendelkezések
22/I. § (1) A tanúsító szervezet a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtani kívánó szervezet, vagy a tanúsított szervezet kezelésében lévő, a tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat – ideértve a megismert minősített adatot, személyes adatot vagy különleges adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, más hivatás gyakorlásához kötött titkot – kizárólag a 22/H. § szerinti tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni, azokat harmadik személy részére nem továbbíthatja.
(2) A tanúsító szervezet köteles szabályzatban rögzíteni azon munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti titokhoz hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is.”
209. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. § (1) bekezdés o) és p) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)
„o) a 22/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tanúsító hatóság feladatának, a tanúsító hatósági tevékenység eljárásrendjének, az engedélyezési eljárás, valamint a nyilvántartás részletes szabályait,
p) a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem tekintetében a megfelelőségi önértékelésre, a tanúsítási eljárásra, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek kötelezettségeire és azok tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat.”
(2) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje a 22/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tanúsító hatóságot.”
(3) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„a) az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy az informatikáért felelős miniszterrel és a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben – az SZTFH elnöke véleményének kikérésével – az 5. § és 6. §-ban előírt technológiai biztonsági, valamint a biztonságos információs eszközökre, termékekre vonatkozó követelményeket, továbbá a 7. § és 8. § szerinti biztonsági osztályba sorolás és a szervezetek 9. § és 10. § szerinti biztonsági szintbe sorolásának követelményeit,”
(rendeletben határozza meg.)
(4) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap)
„d) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 22/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tanúsító hatóság eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díjak beszedésével, megosztásával, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,
e) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem tekintetében a megfelelőségértékelő szervezet által teljesítendő követelményeket”
(rendeletben határozza meg.)
(5) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke, hogy rendeletben meghatározza
a) a 22/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tanúsító hatósági tevékenység eljárásrendjének, az engedélyezési eljárás, valamint a nyilvántartás részletes szabályait,
b) a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem kivételével a megfelelőségi önértékelésre, a tanúsítási eljárásra, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek kötelezettségeire és azok tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat,
c) a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem kivételével a megfelelőségértékelő szervezetek által teljesítendő követelményeket.”
(6) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke, hogy rendeletben meghatározza
a) a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezeteket,
b) a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat,
c) a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet informatikai rendszerelemei zártsága tanúsítására vonatkozó részletes szabályokat,
d) a 22/H. § szerinti tanúsítást végző szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat.”
210. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 15. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel megállapított 1. § (1) bekezdés 49–50. pontját, 2. § (9) bekezdését, 5. § b) pontját, valamint 22/F–22/I. §-át e rendelkezések hatálybalépését követően az SZTFH elnökének a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó, az 1. § (1) bekezdés 50. pontjában meghatározott szervezetekre vonatkozó rendeletei hatálybalépését követő 60. naptól kötelesek alkalmazni a rendeletekben meghatározott poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezetek.”
211. § Hatályát veszti az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. § (1) bekezdés q) pontja.
212. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
213. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés esetén dohánygyártmány kiskereskedelmi eladási áraként a zárjegy-adatszolgáltatás 78. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tárgynapja és az adó-visszaigénylés állami adó- és vámhatósághoz történő benyújtásának napja közötti időszakban az adott dohánygyártmányra vonatkozóan a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által a 145. § (5) bekezdése szerint közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe.”
214. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az általános forgalmi adó alapja – figyelemmel a (4) bekezdésre – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett, az adót tartalmazó kiskereskedelmi eladási ár. Az általános forgalmi adó mértéke az áfatörvény általános adó mértékének megfelelő azon százalékérték, amelyet akkor kell alkalmazni, amikor az adott pénzösszeget úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő általános forgalmi adót is tartalmaz.
(4) A zárjegy nélküli dohánygyártmány esetében – kivéve a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti terméket –, ha ugyanazon termékválasztékot
a) belföldön is forgalmazzák, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett, az adót tartalmazó árat,
b) belföldön nem forgalmazzák, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett, az adott dohánygyártmány típusra és kiszerelési mennyiségre vonatkozó legmagasabb, adót tartalmazó kiskereskedelmi árat kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.
(5) A dohánygyártmány a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Fdvtv.) meghatározott dohánytermék-kiskereskedelem, továbbá az Fdvtv. 1. § (3) bekezdésében meghatározott kiskereskedelmi értékesítés keretében csak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett áron értékesíthető, kivéve a 67. § (3) bekezdése szerinti visszavásárlás esetét.”
215. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 1. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
[A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)]
„e) az elektronikus információs rendszerek védelméhez szükséges poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetek nyilvántartásba vételével, valamint
f) az elektronikus információs rendszerek védelméhez szükséges poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetek információbiztonsági tanúsítását végző szervezetek (a továbbiakban: tanúsító szervezet) nyilvántartásba vételével”
(kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.)
216. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Hatóság látja el az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 22/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatóság feladatait.”
217. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Hatóság a 3. § (6) bekezdése szerinti feladatkörében lefolytatott hatósági eljárásaiban az Ákr. rendelkezéseit a fogyasztóvédelemről szóló törvényben, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényben és az Ibtv.-ben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.”
(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Hatóság elnökének rendelete közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását.”
218. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény a következő 5/A. és 5/B. §-sal egészül ki:
„5/A. § A Hatóság a 3. § (6) bekezdése szerinti feladatkörében az ellenőrzés eredményeként a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével – a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényben és az Ibtv.-ben foglaltakon túl – a következő jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:
a) kötelezheti a gyártót az uniós megfelelőségi nyilatkozat módosítására, vagy visszavonására,
b) a megfelelőségértékelő szervezet tanúsítványkibocsátási jogát részben vagy teljeskörűen felfüggesztheti vagy visszavonhatja,
c) a megfelelőségértékelő szervezetet törölheti a nyilvántartásból,
d) az engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthatja, visszavonhatja,
e) az érintett termék, szolgáltatás vagy folyamat vonatkozásában elrendelheti a tanúsításra utaló kifejezés, jelölés használatával történő forgalmazás, nyújtás, reklámozás korlátozását vagy megtiltását,
f) az érintett termék, szolgáltatás vagy folyamat vonatkozásában elrendelheti a megfelelőségi jelölés eltávolíttatását.
5/B. § A Hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.”
219. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság elnöke)
„i) megállapítja a felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységgel kapcsolatban a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás, a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása, a kitiltás és a kitiltáshoz kapcsolódó panaszkezelési eljárás, a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók, a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések, a játékosvédelmi nyilvántartás, és további önkorlátozó intézkedések bevezetésének, valamint a szervező által a játékos részére biztosítandó önkorlátozó intézkedések igénybevételének részletes szabályait, a személyi megfelelőség megállapítására és meghosszabbítására vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel, az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével, a játéktervvel, a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal, a pénznyerő automaták, a játékautomaták, a kártyatermek és a játékkaszinók üzemeltetésével, a gazdátlan, szerencsejáték keretében használt játékeszköznek a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő tulajdonszerzésével, a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvétel feltételeivel, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság feladataival, a pénzforgalmi szolgáltató tiltott szerencsejáték szervezést megvalósító tevékenységhez kapcsolódó tét befizetésének és nyeremény kifizetésének teljesítésében való közreműködését kizáró eljárásával és ezen eljárás ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat, a szerencsejáték felügyeleti díj mértékére, megfizetésére, beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat,”
(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság elnöke)
„l) megállapítja a dohánytermék-kiskereskedőkkel, a dohány-kiskereskedelmi ellátóval megkötött koncessziós szerződések szerinti koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának ellenőrzésére, a dohánytermék-kiskereskedelemi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyek kötelezettségeinek ellenőrzésére, a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személyek közhiteles nyilvántartására, a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletére és a fiatalkorúak különös védelmével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére és a dohánytermék-nagykereskedő a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) szerinti kötelezettségeinek ellenőrzésére, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatók nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a dohánytermékek árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályaira vonatkozó részletes szabályokat,”
(3) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő q) és r) ponttal egészül ki:
(A Hatóság elnöke)
„q) megállapítja az Ibtv. 22/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tanúsító hatósági tevékenység eljárásrendjének, az engedélyezési eljárás, valamint a nyilvántartás részletes szabályait, a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem kivételével a megfelelőségi önértékelésre, a tanúsítási eljárásra, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek kötelezettségeire és azok tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem kivételével a megfelelőségértékelő szervezetek által teljesítendő követelményeket,
r) megállapítja az azonosítókibocsátó által az egyedi azonosító létrehozásáért és kibocsátásáért az adott azonosítót kérelmező számára felszámolt díj az (EU) 2018/574 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (9) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő mértékét,”
(4) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
(A Hatóság elnöke)
„s) megállapítja az általános költségátalány mértékét, az általános költségátalány megfizetéséről szóló szabályokat,”
(5) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
(A Hatóság elnöke)
„t) megállapítja az elektronikus információs rendszerek védelméhez szükséges poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó, valamint poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet informatikai rendszerelemei zártsága tanúsítására vonatkozó és ezt tanúsító szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat, valamint meghatározza a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezettek körét,”
(6) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő u) ponttal egészül ki:
(A Hatóság elnöke)
„u) megállapítja a bányafelügyeleti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolvány és jelvény biztosítására, használatára, az érintett személy azonosításához szükséges adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat; a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogkörébe tartozó létesítmények meghatározásának és a tűzvédelmi ellenőrzés részletes szabályait; a bányafelügyelet piacfelügyeleti ellenőrzése alá tartozó termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó és az importtermékek ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat továbbá a piacfelügyeleti hatósági jogkörben eljáró bányafelügyelet által – közigazgatási hatósági hatáskörben eljárva – alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokat; az előkutatás és a Bt. hatálya alá tartozó jogosultságok részletes szabályait; a bányászati jog átruházása során a bányafelügyeleti vizsgálat részletes szabályait; a kutatási, feltárási, kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási és tájrendezési, föld alatti gáztárolási és meddőhányó-hasznosítási műszaki üzemi terv részletes tartalmi követelményeit; építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi terv rendszeres felülvizsgálatának részletes szabályait; világörökségi területen az ásványi nyersanyag kitermelésének a feltételeit és megkezdett kitermelés esetén az ezeknek a feltételeknek való megfelelés határidejét, valamint ezekhez kapcsolódóan a világörökségi területen bányászati tevékenységre vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásának részletes feltételeit; a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot fennállását; az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított, legalább 5 000 000 m3 kitermelhető ásványvagyonnal rendelkező bányatelekre vonatkozó szabályokat és követelményeket a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartama alatt; a bányafelügyelet piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot alapján lefolytatandó eljárásainak részletes szabályait, továbbá előzetes egyetértési jogot gyakorol a Bt. szerinti hasznosítási szerződés megkötése, módosítása, valamint az állam nevében történő megszüntetése tekintetében,”
(7) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő v) ponttal egészül ki:
(A Hatóság elnöke)
„v) megállapítja a bányaüzem területén az egyéb gáztechnológia építésére, használatba vételére, üzemeltetésére, elbontására és felhagyására vonatkozó részletes szabályokat,”
(8) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő w) ponttal egészül ki:
(A Hatóság elnöke)
„w) megállapítja a Bt. szerinti kiegészítő bányajáradékkal érintett termékek piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartama alatt figyelembevételre kerülő viszonyítási egységárát, valamint a kiegészítő bányajáradék fizetési kötelezettséget megalapozó – a Bt.-ben meghatározott tevékenységi körökön belüli – gazdasági tevékenységet.”
220. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
„f) a Hatóság hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban a közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő kötelező alkalmazását.”
221. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 31. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által kiírt és az önálló bírósági végrehajtói álláshelyek betöltésére vonatkozó azon pályázati felhívást, amely alapján a pályázati eljárás lefolytatása az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvény hatályba lépése napján folyamatban van, ismételten közzé kell tenni és a pályázati eljárást a közzétételt követően újra le kell folytatni. A pályázati felhívás ismételt közzétételével egyidejűleg a folyamatban lévő pályázati eljárások megszűnnek. Annak a pályázónak, aki a folyamatban lévő pályázati eljárás során érvényes pályázatot nyújtott be és az ismételten közzétett pályázati felhívásra is pályázni kíván, elegendő büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkoznia arról, hogy a benyújtott pályázatát az adott végrehajtói álláshely betöltésére az ismételt pályázati felhívás tekintetében továbbra is fenntartja, valamint arról, hogy vele szemben az ismételten lefolytatásra kerülő pályázatban való részvételével összefüggésben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn. E nyilatkozatot szükséges teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, valamint a pályázati felhívásban szereplő módon és határidőben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar részére megküldeni. A nyilatkozathoz mellékelni kell a nyilatkozattétel napjához képest kilencven napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány eredeti példányát.”
222. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 14. alcíme a következő 34/C. §-sal egészül ki:
„34/C. § E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel megállapított 1. § (1) bekezdés e) és f) pontját, és 13. § t) pontját e rendelkezések hatálybalépését követően a Hatóság elnökének a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendelete hatálybalépését követő 60. naptól kötelesek alkalmazni a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervek.”
223. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § Az 1–4. §, az 5. § (6) bekezdése, a 7–29. § és a 31–34/C. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.”
224. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § A 3. § (5) bekezdése és a 13. § r) pontja
a) a dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerének létrehozására és működtetésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2017. december 15-i (EU) 2018/574 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdése, és
b) a dohánytermékeken elhelyezett biztonsági elemekre vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2017. december 15-i (EU) 2018/576 bizottsági végrehajtási határozat
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
225. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 16. alcíme a következő 36/A. §-sal egészül ki:
„36/A. § A 3. § (6) bekezdése, az 5. § (2a) bekezdése, az 5/A. § és a 13. § q) pontja az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
226. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény
a) 20. § (6) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „Hatóság elnöke által kiadott rendelet” szöveg,
b) 20. § (7) bekezdésében a „törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban” szövegrész helyébe az „a Hatóság elnökének rendeletében” szöveg,
c) 31. § (13) bekezdésében a „hárommilliárd” szövegrész helyébe az „ötmilliárd-háromszázhetvenkilencmillió-ötszázezer” szöveg
lép.
227. § (1) Ez a törvény – a (2)–(18) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 4. §, a 6–10. §, a 11. § (1) bekezdése, a 15–18. §, a 20. § (2) bekezdése, a 23. § (1) bekezdése, a 25. §, a 8. és 9. alcím, a 72. §, a 73. §, a 75. § (1) és (3) bekezdése, a 76–83. §, a 104. §, a 107–114. §, a 116–119. §, a 120. § a) és f)–n) pontja, a 121–122. §, a 125–127. §, a 129–132. §, a 20. alcím, a 176–177. §, a 22. alcím, a 24. alcím, a 196. § (2) bekezdése, a 200. §, a 202. §, a 203. § c) pontja, a 207. §, a 209. § (1)–(5) bekezdése, a 211. §, a 30. alcím, a 216. §, a 217. § (1) bekezdése, a 218. §, a 219. § (2)–(3) bekezdése, a 224–225. § és a 229. § (5) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 217. § (2) bekezdése és a 223. § 2022. január 2-án lép hatályba.
(4) A 74. § és a 115. § a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba.
(5) A 19. alcím 2022. január 17-én lép hatályba.
(6) A 75. § (2) bekezdése, a 105. § és a 27. alcím a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.
(7) A 128. § 2022. január 27-én lép hatályba.
(8) A 3. §, az 5. §, a 11. § (2) bekezdése, a 12. §, a 13. §, a 14. § (1) bekezdése, a 19. §, a 21. §, a 22. § (2) bekezdése, a 23. § (2) bekezdése, a 24. § (3) bekezdése, a 26. §, a 7. alcím és a 219. § (6) bekezdése 2022. február 1-jén lép hatályba.
(9) A 101. § és a 120. § b)–d) pontja 2022. február 2-án lép hatályba.
(10) A 103. § és a 120. § e) pontja 2022. február 17-én lép hatályba.
(11) Az 1. §, a 20. § (1) bekezdése, a 22. § (1) bekezdése, a 24. § (2) bekezdése, a 188–190. §, a 192. § c) pontja, a 26. alcím és a 219. § (1), (4) és (7) bekezdése 2022. március 1-jén lép hatályba.
(12) A 14. § (2) bekezdése, a 24. § (1) és (4) bekezdése és a 219. § (8) bekezdése 2022. június 1-jén lép hatályba.
(13) A 13. alcím, a 204–206. §, a 208. §, a 209. § (6) bekezdése, a 210. §, a 212. §, a 215. §, a 219. § (5) bekezdése, a 222. § és az 1. melléklet 2022. július 1-jén lép hatályba.
(14) A 41. §, a 46. §, a 48. § és a 49. § (2) bekezdése 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.
(15) A 106. §, a 134. § és a 23. alcím 2023. január 1-jén lép hatályba.
(16) A 84. § és a 87. § 2023. július 1-jén lép hatályba.
(17) A 102. § 2023. augusztus 21-én lép hatályba.
(18) A 123. § a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztését követő napon lép hatályba.
228. § (1) A 27. alcím az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 215–216. §, a 217. § (2) bekezdése, a 219–222. § és a 226. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
229. § (1) Az I. Fejezet
a) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és
b) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) A II. Fejezet
a) a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1057 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének,
b) az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1)–(4) bekezdésének, 8. cikk (1) bekezdésének, 36. cikk, 56. cikk (1) bekezdésének, valamint 57. cikk (6) bekezdésének,
d) az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról szóló 2005. július 18-i 2005/47/EK tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdésének,
e) a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
f) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kompetenciákra és a kapcsolódó ismeretekre és készségekre, a gyakorlati vizsgákra, a szimulátorok jóváhagyására és az egészségi alkalmasságra vonatkozó szabványok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. augusztus 2-i (EU) 2020/12 bizottsági felhatalmazáson alapuló irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(3) Az e törvény
a) 5. alcíme a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) 12. alcíme a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az Egyesült Királyságból érkező járatoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből való kizárása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. június 17-i (EU) 2021/1416 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
c) 78. §-a az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(4) A II. Fejezet
a) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók adatbázisaira vonatkozó előírások tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2020. január 20-i (EU) 2020/473 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,
b) a belvízi hajózási szakmai képesítések tekintetében alkalmazott mintákról szóló, 2020. január 14-i (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(5) E törvény 207. §-a, 209. §-a, 216–218. §-a és a 219. § (3) bekezdése az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) című, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
„1. melléklet a 2013. évi L. törvényhez
A következő törvények hatálya alá tartozó közműszolgáltató és a következő törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó, közszolgáltatást nyújtó szervezet minősül poszt-kvantumtitkosítás alkalmazására kötelezett szervezetnek:
1. a földgázellátásról szóló törvény,
2. a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény,
3. a villamos energiáról szóló törvény,
4. a távhőszolgáltatásról szóló törvény,
5. a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény, valamint
6. a hulladékról szóló törvény.”
