e) a bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg, ha a kisajátítási hatóság az eljárást kérő kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy a 40/H. § szerinti eljárásnak nincs helye, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő.
40/T. § (1) A kisajátítási hatóság döntése felügyeleti jogkörben nem változtatható meg és nem semmisíthető meg.
(2) A 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozat véglegessé válása után a határozatot az eljárást kérő, valamint az ingatlanügyi hatóság részére – ha az eljárás nem a földrészlet egészét érinti, az utóbbi részére a változási vázrajzot is mellékelve – meg kell küldeni. Ha a 40/H. § szerinti eljárás során az állam tulajdonába kerülő ingatlanra végrehajtási jog volt bejegyezve, a határozatot az ügyben eljárt bírósági végrehajtóval vagy a végrehajtást foganatosító egyéb szervvel is közölni kell. A határozat véglegessé válásáról a többi ügyfelet is értesíteni kell.
(3) A véglegessé vált határozatot az adó helyesbítése, illetve kivetése céljából az illetékes helyi adóhatóságnak is meg kell küldeni.
40/U. § (1) A 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozat véglegessé válásával az országos közút által érintett földrészlet e törvény erejénél fogva a magyar állam tulajdonába és ellenérték nélkül az eljárást kérő által megjelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül, amely köteles a változást az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
(2) A tulajdonváltozást az ingatlanügyi hatóság a véglegessé vált, a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozat vagy – az ingatlan adásvétel vagy csere útján történő megszerzése esetén – kérelem és adásvételi vagy csereszerződés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti tulajdonváltozás az ingatlannak csak egy részét érinti, a tulajdonváltozást és a földrészlet megosztását az ingatlanügyi hatóság
a) 40/H. § szerinti eljárás esetén a földrészlet megosztására is kiterjedő véglegessé vált, a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozat, valamint a változási vázrajz,
b) adásvétel vagy csere esetén kérelem, valamint adásvételi vagy csereszerződés, közös tulajdont megszüntető szerződés, továbbá a változási vázrajz
alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.
(4) Az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási hatóság megkeresésére, a 40/H. § szerinti eljárás tárgyában hozott döntés alapján törli az ingatlan-nyilvántartásból a 40/O. § (1) bekezdésében foglalt tényre, valamint az elidegenítési tilalomra vonatkozó feljegyzést.
40/V. § (1) A 40/H. §-ban megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes, ide nem értve az általános forgalmi adót.
(2) A kártalanítás összegét úgy kell tekinteni, mint amely az általános forgalmi adót is tartalmazza, ha a 40/H. § szerinti eljárás keretében történő tulajdonátszállást az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adófizetési kötelezettség terheli.”
73. § A Kstv.
a) 3. § (2) bekezdés a) pontjában az „átvezetésére” szövegrész helyébe a „bejegyzésére” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „feljegyezték, feljegyzés alatt áll” szövegrész helyébe a „bejegyezték, bejegyzés alatt áll” szöveg,
c) 4. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontjában, 8. § (2) és (3) bekezdésében, 10. § (1) bekezdés a) pontjában és 40/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg,
d) 4. § (1) bekezdés n) pont na) alpontjában az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben” szövegrész helyébe az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.)” szöveg,
e) 6. § (6) bekezdésében a „jegyeztet fel” szövegrész helyébe a „jegyeztet be” szöveg,
f) 6. § (7) bekezdésében és 40/D. § (1) bekezdés a) pontjában a „feljegyzését” szövegrész helyébe a „bejegyzését” szöveg,
g) 25. § (1) bekezdésében a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg, a „feljegyzésre” szövegrész helyébe a „bejegyzésre” szöveg,
h) 25. § (1) bekezdésében és 40/B. § (5) bekezdésében a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg,
i) 37. § (3) bekezdésében a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „felhívására” szöveg, a „feljegyzést” szövegrész helyébe a „bejegyzést” szöveg,
j) 40/B. § (5) bekezdésében a „fel kell jegyezni” szövegrész helyébe a „be kell jegyezni” szöveg
lép.
74. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. átlagos minőségű termőföld: az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona-értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld;”
(2) A Tfvt. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ingatlanügyi hatóság az (1)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt a földvédelmi bírság megfizetésére kötelező véglegessé vált határozatának megküldésével értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet.”
(3) A Tfvt. 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ingatlanügyi hatóság a zártkerti ingatlant érintően az 5. §-ban meghatározott hasznosítási kötelezettség, illetve ideiglenes hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt földvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot hoz, a határozatot – annak véglegessé válását követően – közli a zárkerti ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzattal, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzattal (a továbbiakban együtt: önkormányzat).”
(4) A Tfvt. „Gyümölcstermőhelyi kataszter” alcíme a következő 58/C. §-sal egészül ki:
„58/C. § A gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolás jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez vagy ingatlan-nyilvántartásból történő törléséhez az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénynek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmi elemeit meghatározó rendelkezésétől eltérően
a) a gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolás vagy a gyümölcstermőhelyi kataszterből történő törlés megjelölése;
b) a gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolással vagy a gyümölcstermőhelyi kataszterből történő törléssel érintett földterület
ba) fekvése szerinti település neve,
bb) helyrajzi száma,
bc) az érintett alrészlet jele; és
c) ha a gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolás nem az egész ingatlant vagy annak egész alrészletét érinti
ca) a gyümölcstermőhelyi kataszterbe sorolt földterület nagysága és
cb) a földterületről földmérő által készített vagy földmérő által tanúsított, és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz
szükséges.”
75. § A Tfvt.
a) 6. § (4) bekezdés b) pontjában a „d) pontjában” szövegrész helyébe az „e) pontjában” szöveg,
b) 6. § (4) bekezdés c) pontjában a „nyomtatott” szövegrész helyébe a „szolgáltatott” szöveg,
c) 6/A. § (1) bekezdésében a „nyomtatott” szövegrész helyébe a „szolgáltatott” szöveg
lép.
76. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 61/G. § (6) bekezdésében az „1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „2021. évi C. törvény 73. § (4) bekezdése” szöveg lép.
77. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény II. Fejezete a 36/P. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:
„Ingatlan-nyilvántartási hatósági felhívásra irányuló eljárás
36/Q. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási hatósági felhívásra irányuló eljárásban a közjegyző a választottbírósági határozat alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzés teljesítésére.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási hatósági felhívásra irányuló eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, amelynek az illetékességi területén a bejegyzéssel érintett ingatlan fekszik. Ha az ingatlan fekvése alapján több közjegyző illetékessége is fennáll, az eljáró közjegyzőt az országos kamara elnöke a közjegyzők székhelye szerinti sorrendben jelöli ki. Az országos kamara elnökének döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(3) Ha a hatósági felhívás nem végrehajtható, az ingatlanügyi hatóság döntéséről a közjegyző tájékoztatja az eljáró választottbíróságot.
(4) Az ingatlan-nyilvántartási hatósági felhívásra irányuló eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a választottbírósági határozattal érintett felek valamelyike a közjegyző munkadíját, költségátalányát és készkiadását megelőlegezze.
Ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználandó, külföldön kiállított ügyleti meghatalmazás rögzítése
36/R. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználandó, külföldön kiállított ügyleti meghatalmazás rögzítésére irányuló kérelemhez csatolni kell az ügyleti meghatalmazás eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát.
(2) Az eljárásra az a közjegyző illetékes, amelynek az illetékességi területén a meghatalmazott lakóhelye vagy tartózkodási helye van.
(3) A külföldön kiállított ügyleti meghatalmazást a közjegyző akkor rögzíti az ingatlanügyi hatóság informatikai rendszerében, ha az okirat megfelel az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény külföldön kiállított okiratokra vonatkozó követelményeinek.”
78. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az erdészeti hatóság az ingatlan-nyilvántartásban – az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályok előírásai alapján – nem a megfelelő művelési ágban nyilvántartott erdő, szabad rendelkezésű erdő, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vonatkozásában hatósági felhívást intéz az ingatlanügyi hatósághoz a művelési ág módosításának bejegyzésére.”
(2) Az Evt. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattárból a 113. § (24) vagy (27) bekezdése szerinti kivezetést vagy átminősítést át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágban, továbbá a településrendezési eszközökön is.
(2) Az erdészeti hatóság a határozat véglegessé válásától számított 8 napon belül
a) köteles hatósági felhívást intézni az ingatlanügyi hatósághoz az ingatlan-nyilvántartásnak, valamint
b) a települési önkormányzatot megkeresni a településrendezési eszközöknek
az Országos Erdőállomány Adattárral történő összhangba hozatala érdekében.”
79. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgyon fennálló rendelkezési, birtok- vagy használati jogot közhiteles vagy pénzforgalmi szolgáltató által vezetett nyilvántartás tartalmazza, és az intézkedés nyilvántartásba vételére jogszabály lehetőséget biztosít, az intézkedés nyilvántartásba vétele iránt a nyilvántartást vezető hatóságot vagy pénzforgalmi szolgáltatót meg kell keresni. A megkeresett a biztosítási intézkedést haladéktalanul nyilvántartásba veszi, és ennek megtörténtéről a megkeresőt tájékoztatja. Ingatlant érintő bejegyzés esetén a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot a nyilvántartásba való bejegyzésre és a felhíváshoz csatolja a biztosítási intézkedést elrendelő végzést.”
(2) A Hetv. 81. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén igényt tart és
a) az igényt tartó az egyetlen örökösként érdekelt, valamint az igény jogossága egyéb körülményekből valószínűnek mutatkozik,
b) igényét az örökösként érdekelt egyéb személy elismeri, vagy
c) arra az örökösként érdekelt felhívás ellenére sem nyilatkozik,
azt a hagyatékból ki kell hagyni, egyben – az a) és b) pontban foglalt esetek kivételével – külön végzésben meg kell állapítani, hogy az a házastársat (volt házastársat) vagy az élettársat (volt élettársát) illeti; e végzés jogerőre emelkedéséig a hagyatéki eljárást a vagyontárgy tekintetében fel kell függeszteni. Ha a vagyontárgy rendelkezési jogát közhiteles nyilvántartás tartalmazza, a tulajdonjognak a házastárs (volt házastárs) vagy az élettárs (volt élettárs) javára történő bejegyzése iránt a hagyatékátadó végzés megküldésével nyilvántartó hatóságot meg kell keresni. Ingatlant érintő bejegyzés esetén a közjegyző a bejegyzésre felhívja az ingatlan-nyilvántartást, és a felhíváshoz csatolja a hagyatékátadó végzést.”
(3) A Hetv. 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadó végzés vagy a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogkövetkezményeinek foganatosításához közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés szükséges, annak foganatosítása iránt a közjegyző a nyilvántartást vezető belföldi hatóságot a végzés egy példányának megküldésével megkeresi. Ingatlant érintő bejegyzés esetén a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot a nyilvántartásba való bejegyzésre és a hagyatékátadó végzést csatolja.”
80. § A Hetv.
a) 75. § (4) bekezdésében a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „felhívásban” szöveg, a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „felhívására” szöveg,
b) 75. § (5) bekezdésében a „megkeresése” szövegrész helyébe a „felhívása” szöveg,
c) 83. § (2) bekezdésében a „megkeresi” szövegrészek helyébe a „felhívja” szöveg,
d) 108. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg, a „feljegyzését” szövegrész helyébe a „bejegyzését” szöveg,
e) 108. § (2) bekezdés b) és c) pontjában a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg,
f) 108. § (4) bekezdésében a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg, a „feljegyzését” szövegrész helyébe a „bejegyzését” szöveg, a „megkeresés” szövegrész helyébe a „felhívás” szöveg, a „feljegyzésének” szövegrész helyébe a „bejegyzésének” szöveg, a „feljegyzésre” szövegrész helyébe a „bejegyzésre” szöveg,
g) 108. § (5) bekezdésében a „feljegyzésének” szövegrész helyébe a „bejegyzésének” szöveg, a „feljegyzés” szövegrészek helyébe a „bejegyzés” szöveg
lép.
81. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a 4. § (2) bekezdésében és az 5. §-ban meghatározott feladatokat a Kormány által az e feladatok ellátása céljából létrehozott javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő testület közreműködésével látja el.”
82. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 2. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § Ha bíróság e törvény szerinti eljárásában az ügy érdemében hozott jogerős végzése alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy tény keletkezését, változását vagy megszűnését kell átvezetni, a bíróság jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránt.”
(2) A Cnytv. 46. alcíme a következő 111/A. §-sal egészül ki:
„111/A. § E törvénynek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit azokban a 2023. február 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránti intézkedés 2023. február 1-jén vagy azt követően válik szükségessé.”
83. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ingatlan-nyilvántartásban az idegen ingatlanon lévő víziközmű vonatkozásában vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként nem települési önkormányzat, vagy az állam van bejegyezve, vagy a szolgalom bejegyzése korábban elmaradt, az ellátásért felelős kérheti a vízvezetési szolgalmi jog részére történő megállapítását és a vízvezetési szolgalmi jog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását a vízügyi hatóságtól. A vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a vízügyi hatóság véglegessé vált határozata alapján kerül sor.”
84. § A Vksztv.
a) 55/A. § (2) bekezdésében a „kérelem ingatlanügyi hatóság által érkeztetett másolatát” szövegrész helyébe az „eljárás megindítása tényének ingatlanügyi hatóság általi igazolását” szöveg,
b) 55/C. § (2) bekezdés c) pontjában a „hatályos” szövegrész helyébe az „érvényes” szöveg,
c) 55/F. § (1) bekezdésében a „határozatot a kormányhivatal az ingatlanügyi hatóság részére megküldi” szövegrész helyébe a „határozatban foglaltak bejegyzésére a kormányhivatal felhívja az ingatlanügyi hatóságot” szöveg,
d) 80. § (2) bekezdésében a „határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,
e) 81. § (2) bekezdés b) pontjában a „hatályos” szövegrész helyébe az „érvényes” szöveg
lép.
85. § Hatályát veszti a Vksztv.
a) 13/A. § (1) és (3) bekezdésében a „közhiteles” szövegrész,
b) 13/A. § (2) bekezdésében és 74. § (1) bekezdés 24. pontjában a „közhiteles” szövegrészek,
c) 55/F. § (2) bekezdése,
d) 81. § (3) bekezdése,
e) 81. § (5) bekezdésében az „az ingatlanügyi hatóság, valamint” szövegrész.
86. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény
a) 14. § (3) bekezdésében az „átvezetésére” szövegrész helyébe a „bejegyzésére” szöveg, az „átvezetéshez” szövegrész helyébe a „bejegyzéshez” szöveg,
b) 14. § (4) bekezdésében az „átvezetéséről” szövegrész helyébe a „bejegyzéséről” szöveg,
c) 14. § (6) bekezdésében az „átvezetés” szövegrész helyébe a „bejegyzés” szöveg,
d) 23. § (1) bekezdés h) pontjában az „ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez, valamint tények feljegyzéséhez” szövegrész helyébe az „és tények ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez” szöveg,
e) 23. § (2a) bekezdésében az „átvezetéssel” szövegrész helyébe a „bejegyzéssel” szöveg,
f) 28. § (2a) bekezdés nyitó szövegrészében és 28. § (2a) bekezdés d) pontjában a „perfeljegyzés” szövegrész helyébe a „perbejegyzés” szöveg,
g) 38. § (1) bekezdés d) pontjában az „átvezetésének” szövegrész helyébe a „bejegyzésének” szöveg
lép.
87. § A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § Nem állítható ki tanúsítvány a különleges védelemről azon kulturális javak esetén, amelyek szerepelnek a Kötv. 71. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyilvántartásban, vagy velük szemben – jogtalan megszerzésük vagy átruházásuk, illetve jogellenes behozataluk vagy kivitelük miatt – jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján visszaszolgáltatási eljárás van folyamatban.”
88. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 61. § (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(24) A (3) bekezdésben foglaltak esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a (3) bekezdésben meghatározott ingatlant, és az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság felhívására a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi. Az eljárás soron kívüli ügyintézési határideje az eljárás ügyintézési határidejének a fele.”
89. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
a) 5:18. § (2) bekezdésében, 5:20. §-ában és 5:145. § (1) bekezdésében a „rajta álló” szövegrész helyébe a „földön létesített” szöveg,
b) 5:19. § (1) bekezdésében az „azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték” szövegrész helyébe az „e tényt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték” szöveg,
c) 5:164. § (1) bekezdésében a „határozatával – szolgalmat” szövegrész helyébe a „határozatával vagy az érintett feleknek a határozatot pótló megállapodásával – szolgalmat” szöveg,
d) 6:216. § (3) bekezdésében a „feljegyeztetni” szövegrész helyébe a „bejegyeztetni” szöveg
lép.
90. § Hatályát veszti a Ptk.
a) 5:124. § (1) bekezdésében az „, illetve feljegyzése” szövegrész,
b) 5:125. § (1) bekezdésében a „feljegyeztetheti, illetve” szövegrész,
c) 5:125. § (2) bekezdésében a „feljegyzés iránti kérelemben, illetve a” szövegrész,
d) 5:125. § (3) bekezdésében az „a feljegyzés, illetve” szövegrész.
91. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 53/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az ügyészi keresettel érintett vagyontárgy ingatlan, az ügyész a (2) és (3) bekezdés szerinti szerződésekkel kapcsolatos széljegyzett beadványok alapján indult bejegyzési eljárások felfüggesztése érdekében a bíróság intézkedését kérheti. A bíróság az ügyészi kérelem tárgyában előzetesen végrehajtható végzéssel dönt. A bíróság végzése alapján az ingatlanügyi hatóság az érintett beadványok intézésére irányuló eljárását a bíróság jogerős döntéséig felfüggeszti.”
92. § A Ptké. VI. fejezete a következő 22/D. alcímmel egészül ki:
„22/D. Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog közös szabályai
(A Ptk. 6:226. §-ához)
53/D. § (1) Ha ugyanarra a dologra nézve több jogszabály más javára állapít meg elővásárlási jogot és a jogszabály az ilyen jog gyakorlásának rangsoráról nem rendelkezik vagy e jogok gyakorlásának rangsora az elővásárlási jogot alapító jogszabályokból nem állapítható meg,
a) az állam (ideértve annak szerveit is), a helyi önkormányzat (ideértve annak szerveit is), illetve más személy az őt megillető elővásárlási jogot ebben a sorrendben gyakorolhatja, egyebekben
b) a korábban hatályba lépett jogszabályi rendelkezés alapján fennálló elővásárlási jog megelőzi a későbbi időpontban hatályba lépett jogszabályon alapuló elővásárlási jogot.
(2) Az (1) bekezdést a jogszabályon alapuló visszavásárlási jog, vételi jog és eladási jog esetében is alkalmazni kell.”
93. § A Ptké. 44. §-ában a „szabályozásának az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését” szövegrész helyébe a „szabályozása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését” szöveg lép.
94. § A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ügyész részére – az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 26. § (2) bekezdése alapján folytatott vizsgálat során – megkeresésre át kell adni:]
„i) az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 7. §-ában, 8. § (1) bekezdésében, valamint 9. §-ában foglalt adatokat,”
95. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a 25. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény közzétételével egyidejűleg hatósági felhívással elrendeli az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és kezdeményezi az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését a közhiteles járműnyilvántartásokba. A bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályával.”
(2) Az Are. tv. 35. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bírósági adósságrendezés jogerős elrendelését követően a családi vagyonfelügyelő – jogszabályban meghatározott módon – értesíti azon közhiteles állami nyilvántartást vezető szerveket, ahol az adós, adóstárs vagyonára vonatkozóan adatokat, jogokat tartanak nyilván, és ha ez a bíróságon kívüli adósságrendezés során nem történt meg, a Családi Csődvédelmi Szolgálat hatósági felhívással elrendeli az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, és kezdeményezi az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését a közhiteles járműnyilvántartásba. A bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályával.”
(3) Az Are. tv. 83. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adósságrendezési eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell)
„e) a Családi Csődvédelmi Szolgálat felhívását arra, hogy az adósságrendezési eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a bírósági adósságrendezési eljárásra utaló adat törlését kezdeményezze azokból a hatósági nyilvántartásokból, ahová e törvény alapján bejegyzésre került, hatósági felhívással rendelje el az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat törlését az ingatlan-nyilvántartásból, továbbá az adósságrendezési eljárás megszüntetéséről értesítse az állami és az önkormányzati adóhatóságot, és az adós, adóstárs lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét,”
(4) Az Are. tv. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adósságrendezés záró időpontját követő 15 napon belül a Családi Csődvédelmi Szolgálat megkeresi azokat a nyilvántartásokat vezető hatóságokat, amelyek nyilvántartásaiban az adósságrendezéssel kapcsolatban adat került bejegyzésre, hogy jegyezzék be az adósságrendezés befejezésére, illetve az adósságrendezési eljárás megszüntetésére vonatkozó adatot. Az ingatlan-nyilvántartásban a Családi Csődvédelmi Szolgálat hatósági felhívással rendeli el az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat törlését. Az e bekezdés szerinti adatváltozások bejegyzése díjmentes.”
96. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az önkormányzat a széles körű társadalmi bevonás és a nyilvánosság biztosítása érdekében, a helyi adottságoknak megfelelően rendeletben állapíthatja meg a településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet készítéséhez, módosításához a lakossággal, az érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, a vallási közösségekkel, valamint a település közigazgatási területén működő nemzetiségi önkormányzattal, több nemzetiségi önkormányzat esetén valamennyi nemzetiségi önkormányzattal történő partnerségi egyeztetés részletes szabályait.”
97. § A Tktv.
a) 2/A. § (2) bekezdésében a „területre egyedi” szövegrész helyébe a „területre kiemelt” szöveg, a „továbbiakban: egyedi” szövegrész helyébe a „továbbiakban: kiemelt” szöveg, az „az egyedi” szövegrész helyébe az „a kiemelt” szöveg és az „Az egyedi” szövegrész helyébe az „A kiemelt” szöveg,
b) 12. § (1) bekezdés i) pontjában az „egyedi” szövegrész helyébe a „kiemelt” szöveg,
c) 12. § (2) bekezdés c) pontjában az „a településképi véleményezési” szövegrész helyébe az „a szakmai konzultációra, a településképi véleményezési” szöveg,
d) 16/C. § (2) bekezdésében a „bekezdés b)–d) pontja” szövegrész helyébe a „bekezdése” szöveg
lép.
98. § Hatályát veszti a Tktv. 8/A. §-a.
99. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a következő 347/A. §-sal egészül ki:
„347/A. § [Az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése tárgyában hozott ítélet biztosítékadás mellett]
(1) A bíróság kizárólag biztosítékadás mellett hozhat olyan ítéletet, amellyel az ingatlanon fennálló közös tulajdont úgy szünteti meg, hogy az ingatlant megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adja.
(2) A biztosíték mértéke az ingatlan megfelelő ellenértékének fedezésére előreláthatóan szükséges összeg.
(3) Biztosítékként különösen pénz, értékpapír, pénzhelyettesítő eszköz vagy bankgarancia esetén garanciavállaló nyilatkozat bírósági letétbe helyezése határozható meg.
(4) A bíróság – tulajdonba adás esetén – az ítéletében rendelkezik a biztosíték kiadásáról az ellenérték jogosultja részére. Ha a biztosíték összege
a) kisebb, mint az ingatlan ellenértékének az ítéletben meghatározott összege, a bíróság az ítéletben az ellenérték fennmaradó részének megfizetésére kötelezi a biztosítékot adó felet,
b) nagyobb, mint az ingatlan ellenértékének az ítéletben meghatározott összege, a bíróság az ítéletben a fennmaradó biztosíték kiadásáról rendelkezik a biztosítékot adó fél részére.
(5) A tulajdonba adás meghiúsulása esetén a bíróság ítéletében a biztosíték visszaadásáról rendelkezik.”
(2) A Pp. 414. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fél kérelmére az elsőfokú bíróság elrendeli a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, és a felülvizsgálati eljárás befejezését követően – az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való visszaérkezésétől számított tizenöt napon belül – elrendeli a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének törlését az ingatlan-nyilvántartásból.”
(3) A Pp. 446. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a bíróság az alperes cselekvőképességét teljesen vagy az ingatlannal való rendelkezés tekintetében részlegesen korlátozta, és az alperesnek ingatlana van vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn, továbbá ingatlanra az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, az elsőfokú bíróság hivatalból elrendeli a gondnokság alá helyezésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.”
(4) A Pp. 543. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítésével egyidejűleg a halasztó hatályú igényperről haladéktalanul értesíti a végrehajtót, továbbá ha a halasztó hatályú igényper ingatlanra vonatkozik, haladéktalanul elrendeli a halasztó hatályú ingatlanigényper indítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését is.”
(5) A Pp. 544. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a bíróság a halasztó hatályú ingatlanigényper indítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését elrendelte, az eljárást befejező határozatában elrendeli e tény törlését az ingatlan-nyilvántartásból.”
100. § Hatályát veszti a Pp. 544. § (3) bekezdésében az „ingatlanigényper esetén pedig az ingatlanügyi hatóság részére is” szövegrész.
101. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha törvény vagy kormányrendelet későbbi időpontot nem állapít meg, az ügyfél kérelmével addig az időpontig rendelkezhet, amíg a tárgyában hozott döntés közlése iránt a hatóság nem intézkedik.”
102. § Hatályát veszti az Ákr. 43. § (1) bekezdés b) pontjában az „a beadvány elintézését függőben tartja, vagy” szövegrész.
103. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény XI. Fejezete a következő 40/A. alcímmel egészül ki:
„40/A. Ingatlan-nyilvántartási hatósági felhívás kezdeményezése
58/A. § A választottbíróság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra, tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó, feltételt nem tartalmazó, végrehajtható határozatát hatósági felhívásra irányuló eljárás lefolytatására illetékes közjegyző kijelölése végett megküldi a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére.”
104. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ügyvédi megbízás csak olyan ügyben vállalható el, amelynek az esetében a 2. § (1) bekezdése szerinti ügyvédi tevékenység ellátásához szükséges, jogszabályban előírt jogi és technikai feltételekkel
a) az ügyvédi iroda tagja, illetve az ügyvéd,
b) az ügyvédi iroda, illetve az ügyvéd alkalmazottja, vagy
c) az ügyvédi iroda, illetve az ügyvéd részvételével működő társulás tagja
– almegbízott igénybevétele nélkül – legkésőbb a teljesítéskor rendelkezik. Az e bekezdésbe ütköző megállapodás semmis.”
(2) Az Üttv. 21. alcíme a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárásban (a továbbiakban: ingatlan-nyilvántartási ügy) jogi képviselet ellátására az az ügyvéd és kamarai jogtanácsos jogosult, akinek a jogosultságát az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyezték (a továbbiakban: ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult).
(2) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való jogi képviselet ellátására vonatkozó, valamennyi a jog vagy tény bejegyzésével közvetlenül érintett személy által egybehangzóan adott meghatalmazást az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon, elektronikus űrlapon kell megszerkeszteni és hitelesíteni.”
(3) Az Üttv. 24. alcíme a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § Ingatlan-nyilvántartási ügyben a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tekintetében okiratszerkesztésre
a) az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult,
b) az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult alkalmazott ügyvédet foglalkoztató ügyvéd,
c) az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult taggal vagy alkalmazottal rendelkező ügyvédi iroda ügyvéd tagja,
d) az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosultat foglalkoztató munkáltatóval rendelkező kamarai jogtanácsos,
e) az a)–c) pont szerinti ügyvédi tevékenység gyakorlójának irányítása mellett a helyettesítésére jogosult, valamint
f) az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója
jogosult.”
(4) Az Üttv. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. § A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével – a következők:
a) írásbeli megrovás,
b) pénzbírság,
c) kamarai közügyektől való eltiltás,
d) ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás,
e) ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás, valamint
f) kizárás.”
(5) Az Üttv. 109. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. Az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás hatálya alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem jogosult ingatlan-nyilvántartási ügyben jogi képviselet ellátására, illetve az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat tekintetében okiratszerkesztésre és ellenjegyzésre.”
(6) Az Üttv. 109. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás tartamába a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtásának az időtartama nem számít bele.”
(7) Az Üttv. 130. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az ügy tárgya legalább részben az eljárás alá vont személy ingatlan-nyilvántartásban való eljárási jogosultságán alapuló tevékenységével függ össze és az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásának nincs helye, az elsőfokú fegyelmi tanács az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot függesztheti fel, ha az eljárás alá vont személynek az ingatlan-nyilvántartásban való eljárása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy az ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet.”
(8) Az Üttv. 130. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha az elsőfokú fegyelmi tanács ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltást alkalmazott, akkor az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot, ha kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, akkor az ügyvédi tevékenységet a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig a határozatban fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság és az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.”
(9) Az Üttv. 130. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztésének tartama alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem jogosult ingatlan-nyilvántartási ügyben jogi képviselet ellátására, illetve az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat tekintetében okiratszerkesztésre és ellenjegyzésre.
(6) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének tartama alatt az eljárás alá vont személlyel szemben folytatott eljárásbeli jogok és kötelezettségek kivételével az ügyvédi kamarai tagságból, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételből fakadó jogok és kötelezettségek szünetelnek.”
(10) Az Üttv. 130. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésére egyebekben a szüneteltetés szabályait kell alkalmazni.”
(11) Az Üttv. 143. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fegyelmi tanács
a) a kizárás, a kamarai közügyektől való eltiltás, az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás fegyelmi büntetés hatálya legalább felének elteltét követően,
b) a pénzbírság legalább felének megfizetését követően
az adott fegyelmi büntetés hatálya alatt álló, arra érdemes személyt méltányosságból mentesítheti a fegyelmi büntetés további joghatásai alól.”
105. § Az Üttv. a 183. §-t követően a következő 85/A. alcímmel egészül ki:
„85/A. Ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárásra jogosultság nyilvántartásba vétele és törlése az ügyvédi kamarai nyilvántartásból
183/A. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot az ügyvédi kamarai nyilvántartásba be kell jegyezni, ha a kérelmező ügyvéd vagy alkalmazott ügyvéd
a) az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság megszerzéséhez a kamarai szabályzatban előírt továbbképzésen részt vett és a számonkérést teljesítette,
b) rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljáráshoz szükséges feltételekkel,
c) az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárással összefüggő ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve a sérelemdíj megfizetésének a fedezetét, olyan kiegészítő felelősségbiztosítás biztosítja, amelynek káreseményenként számított legalacsonyabb összege ötvenmillió forint és
d) nem áll ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás fegyelmi büntetés vagy ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztésének a hatálya alatt.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot az ügyvédi kamarai nyilvántartásba be kell jegyezni, ha a kérelmező kamarai jogtanácsos
a) az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság megszerzéséhez a kamarai szabályzatban előírt továbbképzésen részt vett és a számonkérést teljesítette,
b) munkáltatója nyilatkozik arról, hogy az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljáráshoz szükséges feltételek biztosítottak és
c) nem áll ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás fegyelmi büntetés vagy ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztésének a hatálya alatt.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező igazolja a nyilvántartásba vétel feltételeinek a fennállását.
(4) A területi kamara hivatalból, azonnal végrehajtható határozattal törli annak az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságát, aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek nem felel meg.
(5) Törölni kell az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságát annak, aki ezt kéri.”
106. § Az Üttv. 91. alcíme a következő 208/C. §-sal egészül ki:
„208/C. § Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság nyilvántartásba vétele iránti kérelem 2022. szeptember 1-jétől terjeszthető elő. A kérelemről az ügyvédi kamara elnöke a 2023. február 1-jétől hatályos 183/A. §-ban meghatározott feltételek alapján dönt. Ha a területi kamara elnöke a kérelemnek helyt ad, az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot legkorábban 2023. február 1-jei hatállyal veszi nyilvántartásba.”
107. § Az Üttv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
108. § Az Üttv.
a) 155. § (2) bekezdés f) pontjában a „tematikáját,” szövegrész helyébe a „tematikáját, dönt az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettsége körében elfogadható képzésekről, szakmai és tudományos tevékenységekről, továbbá az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság megszerzéséhez előírt számonkérésről,” szöveg,
b) 158. § (1) bekezdés 21. pontjában a „rendjéről,” szövegrész helyébe a „rendjéről, továbbá az ingatlan-nyilvántartási ügyben való jogosultság megszerzéséhez előírt továbbképzésről és számonkérésről,” szöveg,
c) 158. § (7) bekezdésében a „teljesítéséhez számonkérés” szövegrész helyébe a „teljesítéséhez – az ingatlan-nyilvántartási ügyben való jogosultság megszerzéséhez előírt továbbképzés kivételével – számonkérés” szöveg,
d) 161. § (2) bekezdés a) pontjában a „továbbá az” szövegrész helyébe a „továbbá megszervezi és ellenőrzi az” szöveg
lép.
109. § Hatályát veszti az Üttv. 159. § (4) bekezdés f) pontja.
110. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
a) 83. § (1) bekezdésében a „feljegyzését” szövegrész helyébe a „bejegyzését” szöveg,
b) 83. § (2) bekezdés a) pontjában az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet” szöveg,
c) 83. § (2) bekezdés c) pontjában a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg
lép.
111. § A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Trtv.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bányaterületet, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területet, egészségügyi, sportolási, közlekedési és honvédelmi területet a megyei területrendezési tervben sajátos területfelhasználású térségbe kell sorolni. A sajátos területfelhasználású térségbe sorolt országos területfelhasználási kategória területét az (1) bekezdés szerinti számításnál figyelmen kívül kell hagyni.”
112. § A Trtv. 26. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.”
113. § A Trtv. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.”
114. § A Trtv. 17. alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § Az erdők övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.”
115. § A Trtv. 78. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ökológiai hálózat magterületének övezete tekintetében a 25. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:)
„c) építmény legmagasabb pontja kizárólag kilátó rendeltetésű építmény esetén haladhatja meg a 10 métert.”
116. § A Trtv. 79. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete tekintetében a 26. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:)
„f) építmény legmagasabb pontja kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és víztorony esetén haladhatja meg a 10 métert.”
117. § (1) A Trtv. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kertes mezőgazdasági terület övezetét a településrendezési terv készítésénél kertes mezőgazdasági terület vagy tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, országos jelentőségű védett természeti területen tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetbe kell sorolni. Az övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb 5%-kal, ezenfelül csak közlekedési területbe sorolás céljából az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal egyetértése esetén módosítható.”
(2) A Trtv. 84. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Kertes mezőgazdasági terület övezetén:)
„i) az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.”
118. § A Trtv. 87. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén:)
„g) az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.”
119. § A Trtv.
1. 5. § (2) bekezdés 2. pontjában az „egyes” szövegrész helyébe a „továbbá az” szöveg,
2. 7. § (1) bekezdésében az „ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra, a” szövegrész helyébe az „egyes térségekben a területfelhasználásra, az ország településein a” szöveg,
3. 11. § c) pontjában a „különleges honvédelmi” szövegrész helyébe a „különleges beépítésre nem szánt honvédelmi” szöveg,
4. 11. § e) pontjában a „honvédelmi, különleges, közlekedési, erdő-, gazdasági vagy intézményterület települési övezetbe” szövegrész helyébe a „különleges – ideértve a beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt honvédelmi, katonai, nemzetbiztonsági célú területet –, közúti közlekedési, egyéb közlekedési, védelmi célú erdőterület, rekreációs célú erdőterület, egyéb erdőterület, kertes mezőgazdasági terület, általános mezőgazdasági terület, tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, kereskedelmi szolgáltató gazdasági, ipari gazdasági, egyéb ipari gazdasági, általános gazdasági, intézményi vegyes területbe” szöveg,
5. 12. § (2) bekezdésében a „nem kell alkalmazni, ha” szövegrész helyébe a „nem kell mérlegelni, ha” szöveg,
6. 12. § (3) bekezdésében a „véderdőt” szövegrész helyébe a „védelmi célú erdőterületet” szöveg, a „véderdő kijelölése” szövegrész helyébe a „védelmi célú erdőterület kijelölése” szöveg és a „véderdő területét” szövegrész helyébe a „védelmi célú erdőterületet” szöveg,
7. 23. § (2) bekezdésében a „téradatgazdák” szövegrész helyébe az „államigazgatási szervek vagy azok területi szervei” szöveg és a „téradatgazdának” szövegrész helyébe az „államigazgatási szervnek” szöveg,
8. 25. § (1) bekezdésében a „veszélyezteti” szövegrész helyébe a „károsítja” szöveg,
9. 26. § (1) bekezdésében a „veszélyezteti” szövegrész helyébe a „károsítja” szöveg,
10. 27. § (1) bekezdésében a „veszélyezteti” szövegrész helyébe a „károsítja” szöveg,
11. 50. § (2) bekezdés c) pontjában a „mezőgazdasági terület vagy” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági terület, tájgazdálkodási mezőgazdasági terület vagy” szöveg,
12. 50. § (2) bekezdés d) pontjában a „mezőgazdasági terület, kertes” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági terület, tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, kertes” szöveg,
13. 50. § (2) bekezdés g) pontjában a „települési területfelhasználási egység” szövegrész helyébe az „építési övezet” szöveg,
14. 50. § (2) bekezdés j) pontjában az „új, a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület” szövegrész helyébe az „új ipari gazdasági terület” szöveg,
15. 50. § (2) bekezdés k) pontjában az „építési övezet területén az új kereskedelmi, szolgáltató terület” szövegrész helyébe az „és kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezet” szöveg és a „területének legalább 30%-át” szövegrész helyébe a „területén a meghatározható legkisebb zöldfelület aránya 30%, amelyet” szöveg,
16. 50. § (2) bekezdés l) pontjában a „területének legalább 50%-át” szövegrész helyébe a „területén a meghatározható legkisebb zöldfelület aránya 50%, amelyet” szöveg,
17. 68. § b) pontjában a „települési övezetként” szövegrész helyébe a „terület övezetként” szöveg,
18. 80. § b) pontjában a „kisebb telek nem építhető be” szövegrész helyébe a „kisebb telken épület nem helyezhető el” szöveg,
19. 81. § (3) bekezdés a) pontjában a „3%-os beépítésével” szövegrész helyébe a „3%-os beépítettséggel” szöveg,
20. 87. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „helyezhető el” szövegrész helyébe az „építhető és bővíthető” szöveg,
21. 87. § (3) bekezdésében az „építmény helyezhető el” szövegrész helyébe az „építmény építhető” szöveg
lép.
120. § Hatályát veszti a Trtv.
a) 5. § (2) bekezdés 2. pontjában a „rekreációs, megújuló energiahasznosítási,” szövegrész,
b) 22. §-ában az „előzetes” szövegrész,
c) 25. § (1) bekezdésében a „– kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, vagy a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg –” szövegrész,
d) 26. § (1) bekezdésében a „– kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg –” szövegrész,
e) 26. § (4) bekezdésében a „továbbá az erőművek” szövegrész,
f) 27. § (1) bekezdésében a „– kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg –” szövegrész,
g) 34. § (2) bekezdés 2. pontjában a „rekreációs, megújuló energiahasznosítási,” szövegrész,
h) 46. § (2) bekezdés 2. pontjában a „megújuló energiahasznosítási,” szövegrész.
121. § (1) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmet vissza kell utasítani, ha)
„a) az ingatlan tulajdoni lapján
aa) kisajátítási eljárás megindítása,
ab) telekalakítási eljárás megindítása,
ac) felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,
ad) földminősítési eljárás megindítása,
ae) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem, ügyészi felhívás, ügyészi fellépés benyújtása, felügyeleti eljárás megindítása,
af) a bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása,
ag) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
ah) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye,
ai) az Inytv.-ben meghatározott perek vagy büntetőeljárás megindítása,
aj) a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
ak) a tulajdonjog-fenntartással történt eladás,
al) a megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
am) a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása
tény szerepel.”
(2) A Foktftv. 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A ténybejegyzés során az Inytv. 48. §-a alapján az eljárás felfüggesztésének nincs helye, kivéve a 4. § (3a) bekezdése, valamint az Inytv. 48. § (1) bekezdés c) pontja szerinti függőben tartás esetét.”
122. § A Foktftv.
a) 2. §-ában az „1997. évi CXLI. törvény” szövegrész helyébe a „2021. évi C. törvény” szöveg,
b) 6/B. §-ában és 16. § (7) bekezdésében a „32. §” szövegrész helyébe a „35. §” szöveg
lép.
123. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szőlő termőhelyi kataszterbe sorolás jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez vagy ingatlan-nyilvántartásból történő törléséhez az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénynek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmi elemeit meghatározó rendelkezésétől eltérően
a) a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolás vagy a szőlő termőhelyi kataszterből történő törlés megjelölése;
b) a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolással vagy a szőlő termőhelyi kataszterből történő törléssel érintett földterület
ba) fekvése szerinti település neve,
bb) helyrajzi száma,
bc) az érintett alrészlet jele; és
c) ha a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolás nem az egész ingatlant vagy annak egész alrészletét érinti,
ca) a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolt földterület nagysága és
cb) a földterületről földmérő által készített vagy földmérő által tanúsított, és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz
szükséges.”
124. § (1) Az Inytv. 16. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„16. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás, a benne foglaltak helyességét vélelmezni kell.
(2) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167. §-ában foglaltak irányadók az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett kérelmek kapcsán a folyamatban lévő eljárás tényére és tárgyára is.
(3) Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének az anyagi jogi joghatásaira az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és tények tekintetében – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Ptk.-t kell alkalmazni.
(4) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy tény helyességéhez fűződő vélelem megdöntése történhet
a) az e törvényben meghatározott bejegyzés helyesbítése iránti eljárásban,
b) törlési és kiigazítási perben.
(5) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-nyilvántartásból törölt ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn.
(6) Ha az ingatlan-nyilvántartás és más közhiteles nyilvántartás között eltérés van az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott ingatlanadat tekintetében, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatot kell irányadónak tekinteni.
(7) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis − az ellenkező bizonyításáig − hitelesen tanúsítja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény szerint meghatározott állami alapadat-tartalmat.
(8) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített földrészletről, továbbá az ott rögzített egyéb önálló ingatlanról az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az fennáll, határvonalainak ábrázolása helyes és teljes.
(9) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban nem rögzített, továbbá törölt (érvénytelenített) földrészletről, egyéb önálló ingatlanról azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn.
(10) Ha az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján számított, jogszabály szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó.
(11) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanadat esetében a bejegyzés helyességéhez fűződő vélelem megdöntése történhet:
a) hivatalból, a hatóság észlelése alapján,
b) az e törvényben meghatározott bejegyzés helyesbítése iránti eljárásban,
c) törlési és kiigazítási perben.”
(2) Az Inytv. 18. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontnak – az azonos időpontban érkezett beadványokra vonatkozó eltéréssel – a bejegyzés iránt benyújtott kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás ingatlanügyi hatóság általi iktatásának az időpontját kell tekinteni feltéve, hogy a bíróság a bírósági elrendelésben ennél korábbi időpontot nem határoz meg.”
(3) Az Inytv. 36. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, a meghatalmazást az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon, elektronikus űrlapon kell megszerkeszteni és hitelesíteni, ha
a) az ügyleti meghatalmazás korlátozást nem tartalmaz,
b) az ügyleti meghatalmazás az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott valamely korlátozást tartalmazza.”
(4) Az Inytv. 40. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Ingatlanra bejegyezhető jogot vagy tényt érintően külföldön kiállított ügyleti meghatalmazás az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor használható fel, ha azt magyar közjegyző az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon, elektronikus űrlapon rögzítette.”
(5) Az Inytv. 21. alcíme a következő 47/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„47/A. § Ha a beadványt a rangsorban előrébb álló beadvány előzi, az ügyintézési határidő a rangsorban előrébb álló beadvány elintézését követő munkanapon kezdődik.”
(6) Az Inytv. 48. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„48. § (1) Az ingatlanra vonatkozó jogok, tények bejegyzése iránti eljárást az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti:
a) ha a kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás beérkezését megelőzően tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jogot jegyeztek be a tulajdoni lapra, a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzése iránti kérelem ingatlanügyi hatósági benyújtásától számított legfeljebb hat hónapos határidő elteltéig;
b) a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényének bejegyzésétől a kijavítás tárgyában hozott döntésben foglaltak ingatlan-nyilvántartási átvezetéséig.
(2) Az ingatlanügyi hatóság a közös tulajdonban álló ingatlanok esetében felfüggeszti a tulajdonostársak egy részével kötött kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés alapján történő tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást, míg az ingatlan valamennyi tulajdonostársának vonatkozásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés, a kisajátításról szóló végleges határozat vagy a kisajátítási eljárás más módon történő végleges lezárásáról szóló döntés benyújtásra nem kerül. E törvény alkalmazásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződésnek az a szerződés minősül, amelyhez mellékletként benyújtásra került a szerződő felek által aláírt – a kisajátításról szóló jogszabályok szerinti – kisajátítási terv is.
(3) Közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a tulajdonostársak egy részével kötött – bányaszolgalmi jogot alapító – szerződés alapján történő bányaszolgalmi jog bejegyzésére irányuló eljárást fel kell függeszteni mindaddig, míg a megállapodásban nem részes tulajdonostársak vonatkozásában a bányaszolgalmi jog alapítását elrendelő végleges hatósági határozat, vagy a bányaszolgalmi jog alapítására irányuló hatósági eljárás más módon történő lezárásáról szóló végleges döntés benyújtásra nem kerül.
(4) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlanra vonatkozó jogok, tények bejegyzése iránti eljárást – legfeljebb hat hónapra – akkor is felfüggeszti,
a) ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat valódiságát, jogszerűségét az aláíró felek, illetve a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja,
b) ha a bejegyezni kért jog, tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki,
c) ha a kérelem érdemi elbírálása a gyámhatóság hatáskörébe tartozó kérdés előzetes elbírálásától függ, vagy,
d) ha a kérelem érdemi elbírálása külföldi jogi vagy természetes személy mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanszerzésének előzetes engedélyezésétől függ.
(5) A (4) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben, ha az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet benyújtó ügyfél a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége vagy hatálytalansága iránti per megindítását nem igazolja, az ingatlanügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le.
(6) A (4) bekezdés c) és d) pontjában foglalt esetben az ingatlanügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a szükséges előzetes eljárás megindítását hiánypótlási felhívás ellenére nem igazolják.
(7) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratban félként szereplő érdekelteknek az eljárás folytatása iránti együttes kérelmét közokiratban, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratban kell benyújtania.”
(7) Az Inytv. 52. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Ha a kérelem benyújtása olyan időpontra esik, amelyben az ingatlanügyi hatóságnál a munka szünetel, az automatikus döntéshozatali eljárás ügyintézési határidejének kezdő időpontja
a) a kérelem benyújtását követő első munkanap,
b) a 47/A. §-ban meghatározott időpont, ha a beadványt a rangsorban beadvány előzi.”
(8) Az Inytv. 64. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló, közokiratba foglalt vagy ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, jogszabályban meghatározottak szerint regisztrált és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául akkor szolgálhat, ha rendelkezik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradékkal.”
(9) Az Inytv. 68. §-a és 69. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„68. § (1) A bíróság hivatalból, a keresetlevél alperesnek történő kézbesítésével egyidejűleg, előzetesen végrehajtható végzéssel elrendeli
a) a törlési és kiigazítási,
b) az ingatlan tulajdonjoga iránti,
c) az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti,
d) az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi,
e) a jelzálogjoggal biztosított követelés vagy az önálló zálogjog – ideértve az átalakításos önálló zálogjogot is – alapján fennálló kielégítési jog érvényesítésére irányuló,
f) az ingatlan határvonalával és területével kapcsolatos kiigazítási, valamint
g) az ingatlan művelési ágával és minőségi osztályával kapcsolatos kiigazítási
per megindítása tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.
(2) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igény esetén, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételek fennállnak, a bíróság az (1) bekezdés szerinti végzést szintén hivatalból hozza meg.
(3) A bejegyzéssel vagy az alapjául szolgáló okirattal kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban a bíróság hivatalból, előzetesen végrehajtható végzésével elrendeli a büntetőeljárás megindítása tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.
(4) A nem ingatlan-nyilvántartási döntés felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben eljáró bíróság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogot, tényt vagy adatot érintő perben hivatalból, előzetesen végrehajtható végzésével elrendeli az ingatlant érintő közigazgatási per megindítása tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.
(5) A perbejegyzés alapjául szolgáló végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
(6) A perbejegyzés alapjául szolgáló végzés hatályon kívül helyezéséről szóló jogerős végzést a bíróság haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a bejegyzés törlése céljából.
(7) A bejegyzett perben hozott határozaton alapuló változás bejegyzésével egyidejűleg törölni kell a perbejegyzést és a függő hatállyal történt bejegyzéseket.
(8) A perbejegyzést törölni kell akkor is, ha az érdekelt igazolja, hogy a bíróság jogerős határozattal az eljárást megszüntette, vagy a keresetet elutasította, illetve felmentő ítéletet hozott. A perbejegyzés törléséről szóló bejegyzésben utalni kell az időközi bejegyzések függő hatályának megszűnésére.
69. § (1) Polgári perben a felperes kérelmére, a jogainak megóvása érdekében, ha a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti ideiglenes intézkedés elrendelésének valamely feltétele fennáll, a bíróság – a perbejegyzés elrendelésével egyidejűleg – előzetesen végrehajtható végzéssel elrendeli, hogy a perbejegyzés teljesítését követően érkezett beadványok intézésére irányuló eljárását az ingatlanügyi hatóság a perbejegyzés alapjául szolgáló per jogerős befejezéséig függessze fel. A bíróság a kérelemmel összefüggésben az ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályok szerint jár el.
(2) Büntetőeljárásban a perbejegyzést követően érkezett beadványok intézésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárások felfüggesztését az eljárás jogerős befejeződéséig az ügyész, a magánvádló, a pótmagánvádló vagy a sértett jogosult kezdeményezni. A bíróság az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.
(3) Ha az ingatlanügyi hatóság a 48. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerint az eljárását felfüggesztette, a bíróság az (1) bekezdés szerinti végzésében a felfüggesztés időtartamát a per jogerős befejezéséig meghosszabbíthatja.
(4) A felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmére a bíróság ideiglenes intézkedésként elrendelheti az ingatlant érintő közigazgatási per megindítása tényének bejegyzését követően érkezett beadványok intézésének felfüggesztését
a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne,
b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,
c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy
d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.
(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti ingatlan-nyilvántartási eljárások felfüggesztésének tényét az ingatlanügyi hatóság bejegyzi a tulajdoni lapra.
(6) A bíróság (1)–(4) bekezdés szerinti határozata ellen külön fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a másodfokon eljáró bíróság haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül dönt.
(7) A bíróság fellebbezhető végzésben a per vagy a büntetőeljárás jogerős befejezését megelőzően is rendelkezhet a felfüggesztett ingatlan-nyilvántartási eljárások folytatásának elrendeléséről, ha megítélése szerint a felfüggesztés fenntartása már nem indokolt. A felfüggesztés megszüntetését polgári és közigazgatási perben a felek, büntetőeljárásban a (2) bekezdésben meghatározott személyek kezdeményezhetik.
(8) A per félbeszakadása esetén a felfüggesztett ingatlan-nyilvántartási eljárások felfüggesztését a bíróság megszünteti.”
125. § Az Inytv. XI. Fejezete a 72. §-t követően a következő 40/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
„40/A. A magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérelme alapján induló eljárás
72/A. § (1) A magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérelme alapján a magyar állam tulajdonjogát kell bejegyezni az olyan ingatlanra, amelynél valamennyi alábbi feltétel együttesen teljesül:
a) a magyar állam, a nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló vagy valamely központi költségvetési szerv, illetve annak jogelődje az ingatlanra vonatkozóan 2000. január 1-jét megelőzően tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be, amelyet a tulajdonjogot szerzőként megjelölt költségvetési szerv jogszerzési képességének a hiánya okán elutasítottak,
b) az ingatlan legalább tizenöt éve szakadatlanul a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló vagy valamely központi költségvetési szerv vagy más vagyonkezelő birtokában áll,
c) a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló olyan okiratot mutat fel, amely a szerződést kötő felek tulajdonátruházásra irányuló megállapodását, az ingatlan megjelölését, továbbá az ellenértéket, illetve a szerzés ingyenességét tartalmazza, és
d) a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló bemutatja a tulajdonjogot átruházó fél hozzájárulását a tulajdonátruházásra vonatkozó szerződés szerint szerző fél tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozóan.
(2) A kérelmező tulajdonosi joggyakorló az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel fennállását az elutasított kérelem ügyszámának megjelölésével, az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel fennállását pedig az ingatlan birtokosának közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával köteles igazolni.
(3) Amennyiben az ingatlannal kapcsolatosan vagyonrendezési eljárás lefolytatásának is lenne helye, úgy azt csak a jelen § szerinti eljárásban hozott elutasító döntést követően – ha a döntés miatt közigazgatási per indul, annak jogerős lezárását követően – lehet lefolytatni.”
126. § (1) Az Inytv. 88. § (5) bekezdés 3. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Tárgyánál fogva díjmentes:)
„3. a lakáscélú állami támogatást biztosító jelzálogjog, valamint ezzel összefüggően a Magyar Állam mint a jelzálogjog jogosultja javára a jelzálogjog megszűnéséig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás;”
(2) Az Inytv. 91. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok kijelölését,
b) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok illetékességi területét,
c) az ingatlan-nyilvántartási rendszer működéséhez szükséges külső informatikai rendszerek kötelező kiépítését és az ingatlan-nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását.”
127. § Az Inytv.
a) 2. § (2) bekezdés b) pontja a „megkeresésére” szövegrész helyett a „felhívására” szöveggel,
b) 59. § (1) bekezdése a „határozata alapján” szövegrész helyett a „határozata vagy jogszabály rendelkezése alapján” szöveggel,
c) 73. § (5) bekezdés a) pontja a „hatóság törvényben” szövegrész helyett a „hatóság, a terrorizmust elhárító szerv vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv törvényben” szöveggel
lép hatályba.
128. § Nem lép hatályba az Inytv. 97. § (3) bekezdése.
Az Üttv. 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 11a. sorral egészül ki:
| (A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | ||
| 1 | ügyvéd | alkalmazott ügyvéd | kamarai jogtanácsos | ügyvédjelölt | jogi előadó | európai közösségi jogász | alkalmazott európai közösségi jogász | külföldi jogi tanácsadó | ügyvéd- asszisztens | ||
| 2 | I. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásban kötelezően nyilvántartandó, nyilvános adatok) | ||||||||||
| „ | |||||||||||
| 11a | ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárni jogosult | K | K | K | – | – | – | – | – | – | |
| ” | |||||||||||
