110. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 83. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„83. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
1. a polgári védelmi kötelezettséggel, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel összefüggő részletes szabályokat, a gazdasági és anyagi szolgáltatás elrendelése érdekében vezetett nyilvántartásban kezelt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki adatokat,
2. a védelmi és biztonsági bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét, a bírság megfizetése módjának és a kapcsolódó eljárásnak a részletes szabályait,
3. a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése, a gazdaságmozgósítás és az annak keretében bevezethető intézkedések részletes szabályait,
4. a gazdasági társaság honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére előírható ellátási kötelezettségének részletes szabályait, az ellátási kötelezettség körébe tartozó termékeket és szolgáltatásokat, valamint ezeknek a honvédelmi, és rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét,
5. a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervét, a védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó szervek és személyek, valamint a nemzeti eseménykezelő központ feladataira és működési rendjére, a védelmi és biztonsági igazgatás szakmai irányítására, felkészítésére, továbbá a védelmi és biztonsági tervezésre és ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat,
6. a védelmi és biztonsági igazgatási feladatok ellátásával összefüggő minősített adatközlési feltételek kialakítására és fenntartására, a védett kommunikáció kialakítására és működtetésére, valamint az érintett kormányzati igazgatási szervek kijelölésére vonatkozó szabályokat,
7. a Nemzeti Védelmi és Biztonsági Fórum működésének részletes szabályait,
8. a NATO Válságreagálási Rendszerével összefüggő döntéshozatal és feladatellátás részletes szabályait, valamint az ezzel összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer alkalmazásával összefüggő szabályokat,
9. az összehangolt védelmi tevékenység elrendelését, valamint az e törvényben meghatározott intézkedések bevezetését.”
111. § (1) Nem lép hatályba a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény
a) 16. § a) pontjában az „a Miniszterelnöki Kormányiroda,” szövegrész,
b) 80. § (5) bekezdése.
(2) Nem lép hatályba a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény
a) 52. § i) pontjában és 72. § (1) bekezdésében az „a Miniszterelnöki Kormányiroda,” szövegrész,
b) 44. alcíme.
112. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény XI. fejezete a következő 40/B. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
„40/B. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás különös szabályai védelmi és biztonsági esemény vagy üzemzavar bekövetkezése esetén
72/B. § (1) Ha a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 5. § 15. pontja szerinti védelmi és biztonsági esemény (a továbbiakban: védelmi és biztonsági esemény) bekövetkezése, illetve az ingatlan-nyilvántartást vezető informatikai rendszer egyéb okból bekövetkező üzemzavara miatt az elektronikus ügyintézés szünetel (a továbbiakban: elektronikus ügyintézés szünetelése), e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási beadványokat papíralapon az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal által üzemeltetett kormányablakban, az ingatlanügyi hatóság ügyfélfogadásra nyitva álló szervezeti egységénél kell benyújtani vagy postai úton az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak megküldeni.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj pénztári befizetéssel vagy átutalással teljesíthető. A beadvány benyújtásával egyidejűleg az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolni vagy a díjmentesség fennállásáról nyilatkozni kell.
(4) A (2) bekezdés szerinti beadvány benyújtásáról az ingatlanügyi hatóság haladéktalanul hatósági bizonyítványt állít ki, amely tartalmazza
a) a beadvány előterjesztőjének nevét és lakcímét, székhelyét vagy elérhetőségi címét,
b) a jogi képviselő nevét és székhelyét,
c) a beadvány tárgyát,
d) a beadvánnyal érintett ingatlan megjelölését, valamint
e) a beérkezés helyét, időpontját.
(5) Az ingatlanügyi hatóság a beadványokat beérkezésük napján iktatja.
(6) Az ingatlanügyi hatóság a (4) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványt személyes benyújtás esetén a kormányablakban vagy a földhivatali ügyfélszolgálaton benyújtáskor helyben, postai benyújtás esetén a beadványban feltüntetett címre kézbesíti.
(7) A beadvány ügyintézési határidejének kezdő időpontja az elektronikus ügyintézés szünetelésének megszűnését követő első munkanap.
(8) A beadvány széljegyzését az elektronikus ügyintézés szünetelésének megszűnését követő első munkanapon kell elvégezni.
(9) A beadványok alapján történő bejegyzések hatálya kezdetének a bejegyzés iránt benyújtott kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezése időpontját kell tekinteni.
(10) A beadványok elbírálása során automatikus döntéshozatalnak nincs helye.
(11) A beadványok intézése során a beadvánnyal érintett ingatlan fekvése szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult eljárni.”
113. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény XII. fejezete a következő 46/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
„46/A. Az adatszolgáltatás különös szabályai védelmi és biztonsági esemény bekövetkezése esetén
87/A. § (1) A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, annak területi és helyi szervei feladataik ellátása érdekében díjmentesen, korlátozás nélkül férhetnek hozzá az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz.
(2) Az elektronikus ügyintézés szünetelésének ideje alatt az adatszolgáltatás szünetel.”
114. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 91. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(2a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 87/A. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse.”
115. § Az egyes belügyi tárgyú törvényeknek az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi CXXI. törvény 2022. november 1-jén lép hatályba.
116. § Nem lép hatályba az egyes belügyi tárgyú törvényeknek az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi CXXI. törvény 19. §-a.
117. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 2022. november 1-jén lép hatályba.
118. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 15. § (1)–(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A honvédelmi szervezetek személyi állományára vonatkozó – a Honvédség védelmi képességének, hadrafoghatóságának biztosításával összefüggő – adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből a keletkezésüktől számított harminc évig nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a fenti érdekek mérlegelésével
a) a honvédségi szervezet tekintetében a Magyar Honvédség parancsnoka,
b) a KNBSZ tekintetében a KNBSZ főigazgatója vagy
c) a honvédségi szervezetnek nem minősülő és az a) vagy a b) pont hatálya alá nem tartozó honvédelmi szervezet tekintetében a honvédelemért felelős miniszter
engedélyezheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény – az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése nem veszélyezteti a honvédelmi szervezet törvényes működési rendjét vagy a honvédelmi feladat- és hatáskörök illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekeket.
(3) A honvédelmi szervezet felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből a keletkezésüktől számított harminc évig nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a fenti érdekek mérlegelésével
a) a honvédségi szervezet tekintetében a Magyar Honvédség parancsnoka,
b) a KNBSZ tekintetében a KNBSZ főigazgatója vagy
c) a honvédségi szervezetnek nem minősülő és az a) vagy a b) pont hatálya alá nem tartozó honvédelmi szervezet tekintetében a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára
javaslatára a honvédelemért felelős miniszter engedélyezheti.”
119. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 18. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Szakutasításban állapíthatók meg a honvédelmi szervezet szakmai feladatai ellátásának alapvető végrehajtási szabályai. Szakutasítás kiadására
a) valamennyi honvédelmi szervezetre kiterjedő hatállyal – a KNBSZ kivételével – a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára,
b) kizárólag a honvédségi szervezetekre kiterjedő hatállyal a Magyar Honvédség parancsnoka és helyettese, a Magyar Honvédség Parancsnokságának törzsfőnöke, szemlélője és csoportfőnöke, illetve – a Kormány rendeletében meghatározott esetben – a főnök, valamint más magasabb parancsokság jogállású honvédségi szervezet vezetője
jogosult.”
120. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 38. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) A meghagyásba tartozó munkakörök és a meghagyási névjegyzék egységes ágazati nyilvántartása érdekében a honvédelmért felelős miniszter és a Kormány államigazgatási szerv irányítását, felügyeletét ellátó tagja (ezen alcím tekintetében a továbbiakban: miniszter) megállapodásban rendelkezhet arról, hogy a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó államigazgatási szervek meghagyással érintett munkaköreire, foglalkoztatottjainak névjegyzékére vonatkozó adatokat a miniszter milyen formában szolgáltatja a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve számára.”
121. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„59. § (1) A Honvédség a következő feladatokat fegyverhasználati joggal látja el:
a) a Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,
b) a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme,
c) váratlan támadás esetén a felkészített erőkkel arányos ellentevékenység végrehajtása,
d) a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, békefenntartó, válságkezelési és humanitárius feladatok – teljesítése,
e) a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek, illetve a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények, valamint a Kormány által kijelölt egyéb létesítmények és rendezvények őrzése és védelme,
f) a felkészített erőkkel védett személyek személykísérésében való részvétel,
g) a talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, és egyéb tűzszerészeti feladatok végrehajtása,
h) honvédelmi válsághelyzetben az államhatár ellenőrzésében való részvétel,
i) közreműködés a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában,
j) közreműködés – a hatályos nemzetközi normák betartásával – a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, a kimenekítés végrehajtásában,
k) közreműködés egyes szükségállapoti feladatokban,
l) közreműködés a Vbö. szerinti védelmi és válságkezelési feladatokban, különösen a közrendet és a közbiztonságot jelentős mértékben veszélyeztető fenyegetések kezelése és az összehangolt védelmi tevékenység során,
m) közreműködés a Kormány döntése alapján a veszélyhelyzettel, valamint az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzettel (a továbbiakban: egészségügyi válsághelyzet) kapcsolatos feladatokban.
(2) A Honvédség a következő feladatokat fegyverhasználati jog nélkül látja el:
a) közreműködés az (1) bekezdés m) pontjába nem tartozó, katasztrófavédelemmel összefüggő további feladatok végrehajtásában,
b) közreműködés a katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokban,
c) közreműködés a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek működtetésében,
d) részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében,
e) közreműködés a nemzetközi megállapodásban vagy jogszabályban meghatározott hadisírok, katonai és hősi emlékművek fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában és a kegyeleti tevékenységben,
f) Magyarország biztonságát, honvédelmi érdekeit sértő, veszélyeztető támadás esetén az élet, az anyagi javak és az objektumok oltalmazása érdekében az elektromágneses spektrumot kihasználó támadó, információszerző, felderítő eszközök elleni aktív elektromágneses műveletek végzése, passzív védelmi rendszabályok alkalmazása,
g) a Magyarország biztonságát, honvédelmi érdekeit sértő, veszélyeztető, katonai jellegű kibertér műveletek, kibertérre ható cselekmények vagy kibertámadások elleni fellépés, illetve az ezekkel összefüggő szövetségi, illetve nemzetközi együttműködési keretben megvalósuló feladatok ellátása,
h) a Vbö. szerinti feladatok katonai szakértelemmel és speciális eszközökkel történő támogatása,
i) az (1) bekezdésben és a g) pontban meghatározott feladatokkal összefüggő műveletek előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges információs műveletek teljesítése,
j) közreműködés – a hatályos nemzetközi normák betartásával – a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokban.
(3) A Honvédség az (1) bekezdés g) pontja szerinti egyéb tűzszerészeti feladatokat és a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatot a Kormány rendeletében meghatározott térítés ellenében láthatja el.
(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül, közérdekű célból, a honvédségi szervezet a rendelkezésére álló kapacitásai terhére a Kormány rendeletében meghatározottak szerint együttműködési megállapodást köthet.
(5) Az e § szerinti további feladatok az Alaptörvény 45. cikk (1) bekezdése szerinti alapvető feladatok ellátását nem veszélyeztethetik.”
122. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 110. § (1) bekezdés 20. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„20. a meghagyással kapcsolatos eljárásnak és a meghagyásba bevont szervek besorolásának a szabályait,”
123. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 110. § (1) bekezdés 12. pontja az „eljárási szabályait” szövegrész helyett az „eljárási szabályait és az eljáró hatóságot” szöveggel lép hatályba.
124. § (1) Nem lép hatályba a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény
a) 13. § (3) és (4) bekezdése,
b) 110. § (1) bekezdés 21. pontja,
c) 110. § (2) bekezdés 8. pontja.
(2) Nem lép hatályba a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény
a) 57. alcíme,
b) 117. § (1) bekezdése.
125. § A határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 9. alcím és a 10. alcím 2022. november 1-jén lép hatályba.”
126. § A Földmegfigyelési Információs Rendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontjában az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 38. § (7) bekezdésében, valamint 40. § (8) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 15. § (1) bekezdésében, valamint 15. § (3) bekezdésében” szöveg lép.
127. § (1) Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény
a) 238. § (1) bekezdése,
b) 246. és 247. §-a.
(2) Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény
a) 238. § (2) bekezdése,
b) 245. §-a.
128. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 8. alcím az e törvény kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
(3) A 2–7. alcím, a 9–10. alcím, a 13. §, a 12. alcím, a 14–16. alcím, a 18–19. alcím, a 21. alcím, a 23–25. alcím, a 27–33. alcím, a 35. alcím, a 37. alcím, a 78–83. §, a 84. § a) pontja, a 40. alcím, a 42–46. alcím, az 50. alcím, az 52–53. alcím és az 55. alcím 2022. november 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1. alcím 2023. január 1-jén lép hatályba.
(5) Az 51. alcím 2023. február 1-jén lép hatályba.
(6) Az 56. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.
129. § E törvény
a) 6. alcíme az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
b) 21. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése alapján,
c) 111. § (1) bekezdés a) pontja, 127. § (1) bekezdés a) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján,
d) 111. § (1) bekezdés b) pontja az Alaptörvény 52. cikk (5) bekezdése és 54. cikk (8) bekezdése alapján,
e) 120. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (3)–(5) bekezdése alapján,
f) 119. §-a, 121. §-a, 124. § (1) bekezdés a) pontja és 127. § (1) bekezdés b) pontja az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján,
g) 122. §-a, 123. §-a és 124. § (1) bekezdés b) és c) pontja az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, 52. cikk (5) bekezdése és 54. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
