120. § Hatályát veszti a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 20/A. alcíme.
121. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § (1) bekezdés 26b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„26b. hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység: az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékának, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának és a kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek és e termékekből származó hulladéknak az átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, ideértve az ezek által érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését, továbbá az ilyen hulladékokra létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek 53/A. § (4) bekezdésében meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátását, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését;”
122. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyártó törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott termék vagy termékcsoport, továbbá a termék csomagolására felhasznált csomagolószer vonatkozásában)
„b) az általa előállított vagy forgalomba hozott termékből, továbbá a termék csomagolását képező csomagolószerből származó hulladékot – a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termékből származó hulladék kivételével – a hulladékbirtokostól átveszi annak újrahasználatra való előkészítése, hasznosítása, valamint ártalmatlanítása”
(érdekében.)
123. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyártók, a forgalmazók – a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termék és annak hulladéka kivételével – a 22–28. §-ban foglalt kötelezettsége ellátása érdekében közvetítő szervezetet hozhatnak létre vagy bízhatnak meg azzal, hogy e kötelezettségeiket a közvetítő szervezet a gyártóktól, a forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja.”
124. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 30/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdés szerinti pénzügyi hozzájárulást a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termék forgalomba hozatala esetén a termék gyártója a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak a koncessziós társaság általi teljesítéséért kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesíti.”
125. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 30/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben működő gyártók, szervezetek a koncessziós társaság, illetve az önkormányzatok részére az (1) bekezdés miatti költségeiket évente a Hivatal tárgyévet követő év március 31. napjáig megküldött javaslatának, valamint a 47/A. § (1) bekezdés szerinti hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak figyelembevételével a miniszter által tárgyévet követő év június 30. napjáig kihirdetett rendeletben meghatározott módon és mértékben megtérítik.”
126. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 32/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal a közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó kérelmére megállapítja, hogy a közszolgáltató, valamint a kizárólag a hulladék átvételére, gyűjtésére vagy előkezelésére irányuló tevékenységet végző közszolgáltatói alvállalkozó tevékenysége megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltaknak, és arról – a (4e) bekezdésben foglalt feladatok ellátására az állam által létrehozott koordináló szerv (a továbbiakban: Koordináló szerv) véleményének kikérését követően – véleményt állít ki (a továbbiakban: megfelelőségi vélemény).”
(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 32/A. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A közszolgáltató és a (2) bekezdésben meghatározott közszolgáltatói alvállalkozó a megfelelőségi véleményt minden naptári év május 31. napjáig kérelmezi a Hivataltól.”
(3) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény a következő alcímmel egészül ki:
„17/B. A kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó rendelkezések
32/B. § (1) Az állam kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan kötelező visszaváltási díjas rendszert alakít ki és működtet a kötelezően visszaváltási díjas termékek újrahasználata, valamint e termékekből származó hulladék országos, egységes, integrált hulladékgazdálkodási rendszerének megvalósítása érdekében. Ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a kötelező visszaváltási díjas rendszert a koncessziós társaság működteti, ide értve különösen a kapcsolódó kommunikációt, a pénzügyi koordinációt és elszámolást, valamint a jelentéstételi rendszer működtetését is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszer keretében gyűjtött hulladék az állam, vagy ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a koncessziós társaság tulajdonába kerül.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek esetén, ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a visszaváltást egységesen a koncessziós társaság biztosítja a koncessziós társaság üzemeltetésében álló visszaváltó berendezéssel, vagy kézi átvétellel a forgalmazó közreműködésével.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékekre kiterjedően a termék gyártója a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetéséért a koncessziós társaság részére a 30/A. § (3) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulást a csatlakozási díj és szolgáltatási díj megfizetésével teljesíti.”
127. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 47/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a Hivatal elnökének az 53/N. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelete és módszertani útmutatója alapján meghatározott indokolt költség figyelembevételével, valamint a 88. § (3) bekezdés b) pont be) alpontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott rendeletben foglaltak szerint küldi meg a miniszter részére a tárgyévet megelőző év szeptember 15. napjáig.”
(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 47/A. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A koncesszor, a koncessziós társaság, a Koordináló szerv, a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat és a települési önkormányzati társulás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetője, a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozás, a B3 alkategóriájú hulladéklerakó és a 18/D. § (1) bekezdésében meghatározott eszközök üzemeltetője és tulajdonosa, továbbá a környezetvédelmi termékdíj, valamint a visszaváltási és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő díjak megfizetésére kötelezettek, az őket nyilvántartó hatóság és a díjakat beszedő szerv (a továbbiakban együtt: Hivatal által kötelezett) a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal díjmegállapító, díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A Hivatal által kötelezett a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a Hivatal által kötelezett e kötelezettségét a Hivatal hiánypótlási felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szab ki.”
128. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 53/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási kötelezettségeit szolgáló tevékenységeinek bemutatására évente, tízéves időtartamra gördülő fejlesztési rendszertervet készít, melyet az első 10 évre vonatkozóan 2022. október 31-ig nyújt be. A 10 évre vonatkozó gördülő fejlesztési rendszertervek felülvizsgált változatát a koncessziós társaság az adott év január 15. napjáig köteles – a hulladékgazdálkodási hatóság útján – benyújtani a miniszternek.”
129. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 28. alcíme a következő 66/A. §-sal egészül ki:
„66/A. § A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség teljesítéséről kormányrendeletben meghatározott módon és adattartalommal a gyártó, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó gondoskodik. A koncessziós társaság, az állami adó- és vámhatóság, a hulladékgazdálkodási hatóság és a Hivatal a gyártóknak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termékekkel, és az azokból származó hulladékokkal kapcsolatos adatait kezeli.”
130. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdése a következő 46. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„46. a gördülő fejlesztési rendszerterv jóváhagyásának, felülvizsgálatának, a jóváhagyott terv végrehajtása ellenőrzésének szabályait.”
(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontja a következő bi) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap:
miniszter, hogy)
„bi) a gördülő fejlesztési rendszerterv részletes tartalmi és formai követelményeit”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontja a következő bj) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap:
miniszter, hogy)
„bj) a 30/C. § (2) bekezdése szerinti költségeket, a költségek megfizetésének rendjét.”
(rendeletben állapítsa meg.)
(4) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (3a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy)
„d) a kompenzáció összegének Hivatal általi meghatározásának keretszabályait, az így meghatározott kompenzáció megfizetésének módját, továbbá a kompenzáció meghatározására irányuló kérelem tartalmi követelményeit és a részletes kiegészítő eljárási szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
131. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 92/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 47/A. § (2) bekezdésében meghatározott, az 53/N. § alapján meghatározott indokolt költségek figyelembevételével készített díjjavaslatát a Hivatal első alkalommal 2023. február 28. napjáig küldi meg a miniszter részére, a 47/A. § (1) bekezdésében meghatározott díjakat a miniszter első alkalommal 2023. április 30-ig állapítja meg.”
(2) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 92/K. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvénynek a Mód. tv. által a Hivatal részére meghatározott kötelezettségét a Hivatal első alkalommal)
„a) a Mód. tv. által megállapított 53/N. § (1) bekezdése esetében 2022. október 15-ig,”
(teljesíti.)
132. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
1. 2. § (1) bekezdés 26b. pontjában a „hulladékának, kiterjesztett” szövegrész helyébe a „hulladékának, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott kiterjesztett” szöveg,
2. 2. § (1) bekezdés 38a. pontjában a „környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti, a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását közvetítő, valamint az egyes gyűjtési és hasznosítási célok elérését szolgáló” szövegrész helyébe a „kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő” szöveg,
3. 30/A. § (5) bekezdésében az „A (3)” szövegrész helyébe az „A kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek kivételével a (3)” szöveg,
4. 47/A. § (1) bekezdésében az „állapítja meg.” szövegrész helyébe az „állapítja meg a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig.” szöveg,
5. 47/A. § (3) bekezdésében a „díjat a” szövegrész helyébe a „díjat, és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakat a” szöveg,
6. 53/K. § (2) bekezdésében az „alapján –” szövegrész helyébe az „alapján, a Hivatal véleményének kikérését követően –” szöveg és a „30” szövegrész helyébe a „45” szöveg,
7. 53/N. § (1) bekezdésében a „szabályozására vonatkozó” szövegrész helyébe a „szabályozására, valamint a 47/A. § (2) bekezdése szerinti díjjavaslat elkészítésére vonatkozó” szöveg,
8. 53/N. § (2) bekezdésében az „október” szövegrész helyébe az „augusztus” szöveg,
9. 73. § (4) bekezdésében a „dönt.” szövegrész helyébe a „dönt, az OHT és az OMP normatív tartalommal rendelkező előírásait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.” szöveg,
10. 88. § (1) bekezdés 1. pontjában a „feltételeit;” szövegrész helyébe a „feltételeit, valamint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat részeként a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait;” szöveg,
11. 88. § (1) bekezdés 6. pontjában a „követelményeit;” szövegrész helyébe a „követelményeit, valamint azok normatív előírásait;” szöveg, és
12. 88. § (3a) bekezdés c) pontjában a „§-ban előírt indokolt költségek meghatározására, valamint szabályozására vonatkozó” szövegrész helyébe az „§ (1) bekezdése szerinti” szöveg
lép.
133. § Hatályát veszti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
1. 53/N. § (4) bekezdésében a „legmagasabb” szövegrész, és
2. 92/K. § (5) bekezdésében a „féléves díjfizetési időszakra vonatkozóan” szövegrész.
134. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 46. § (1) bekezdésében az „a közösségi” szövegrész helyébe az „a tagok által megtermelt szőlő és a borászati termékek közös értékesítése, valamint a közösségi” szöveg lép.
135. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 58. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti képviselői tiszteletdíj 2,5-szeresének megfelelő illetményre jogosult.
(1a) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl miniszteri juttatásra jogosult.”
136. § Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény a következő 6/B. §-sal egészül ki:
„6/B. § A 7. § (1) bekezdésében meghatározott összegbe nem számít bele az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés f) pontja szerinti állami vagyon.”
137. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a „2024” szövegrész helyébe a „2025” szöveg lép.
138. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 2. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A Ptk. 2:48. § alkalmazásában nyilvános közéleti szereplésnek kell tekinteni – ide nem értve a Ptk. 2:44. § (3) bekezdésében meghatározott eseteket – a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök részvételével, személyvédelemmel megvalósuló rendezvényt és egyéb eseményt – ideértve a közönség számára nyitva álló helyen való megjelenést – is.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti nyilvános közéleti szereplésről olyan képmás és hangfelvétel, illetve képmás vagy hangfelvétel készül, amelyen más, közéleti szerepléssel nem érintett, személy is látható, illetve hallható, akkor e személy kérheti, hogy a képmáson és hangfelvételen, illetve képmáson vagy hangfelvételen őt tegyék felismerhetetlenné.”
139. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az NFK 2022. július 31-ig értesítést küld a törölt haszonélvező részére.”
(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az értesítést jogi személynek minősülő törölt haszonélvező részére a hatósági döntések közlésére irányadó szabályok szerint elektronikus úton kell megküldeni a címzett ismert elérhetőségére. Ha ennek feltételei hiányoznak, valamint természetes személynek minősülő törölt haszonélvező részére az értesítést a címzett ingatlan- nyilvántartásban szereplő címére postai úton kell megküldeni.”
140. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108/Q. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a magyar államot a Nemzeti Földügyi Központ képviseli.”
141. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 108/F. § (6) bekezdés b) pontjában a „(7)” szövegrész helyébe a „(8)” szöveg lép.
142. § Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (1) és (10) bekezdésében a „2024” szövegrész helyébe a „2025” szöveg lép.
143. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) hatálya alá tartozó gazdasági társaság és a külföldi székhelyű vállalkozásnak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti telephelye (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) innovációs járulékot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: járulék) köteles fizetni.”
144. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 16. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A járulékfizetésre kötelezett a járulékot az üzleti évre (adóévre) állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és fizet előleget.”
145. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény a következő 51. §-sal egészül ki:
„51. § (1) A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény kihirdetését követő 31. napon e törvény hatálya alá kerülő külföldi székhelyű vállalkozás Htv. szerinti telephelye a 2022. adóévre és a 2023. adóév első két negyedévére innovációs járulék előleg megállapítására kötelezett. A telephely a 2022. adóévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg azzal, hogy a 2022. adóévi innovációs járulék előleget a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény kihirdetését követő 31. napjától kezdődő a 2022. adóév végéig tartó időszakra számított, várható fizetendő innovációs járulék alapján állapítja meg. A telephely a 2023. adóév első két negyedévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20. napjáig állapítja meg és vallja be, valamint a 2023. adóév első és második negyedévét követő hónap 20. napjáig fizeti meg azzal, hogy a negyedévenként fizetendő összeget a teljes 2022. adóévre számított, várható fizetendő innovációs járulék alapján, annak 25 százalékában állapítja meg.
(2) A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény kihirdetését követő 31. napon e törvény hatálya alá kerülő külföldi székhelyű vállalkozás Htv. szerinti telephelye a 2022. adóévi járulékkötelezettségét a teljes 2022. évre számított járulékkötelezettségnek a 2022. adóév hatály alatti napokkal arányosan számított összegében, vagy választása szerint nyilvántartásainak a járulék hatálya alá kerülést megelőző napra készített zárását figyelembe véve számított járulékkötelezettséggel csökkentett összegében határozza meg.”
146. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
1. 12. § (1) bekezdés a) pontjában az „a gazdasági társaságok” szövegrész helyébe az „az innovációs járulékfizetésre kötelezettek” szöveg, és
2. 16. § (1) bekezdésében a „helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.)” szövegrész helyébe a „Htv.” szöveg
lép.
147. § Hatályát veszi a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 16. § (3) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész.
148. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
„15. kedvezményes párlat: kisüzemi bortermelő, illetve egyszerűsített adóraktár engedélyese vagy a vele a Btv. 1. § 4. pontjában meghatározott borgazdasági egységbe tartozó szőlőtermelő által megtermelt szőlőből készült bor lepárlása útján adóraktárban előállított, legalább 37,5 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú, palackozott és zárjeggyel ellátott, adózott párlat;”
(2) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 16. pont b) és c) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan
kisüzemi bortermelő: az a borászatiüzem-engedéllyel rendelkező, más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag független személy, aki megfelel az alábbi követelményeknek, továbbá az a más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag nem független, borászati üzem engedéllyel rendelkező személy, aki a jogi és gazdasági kapcsolatban lévő másik borászati üzemmel együttesen teljesíti a következő követelményeket:)
„b) szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény kivételével a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében felsorolt terméket másik tagállamból vagy harmadik országból nem szerez be,
c) csendes bort – a bérpalackozásra átadott saját előállítású csendes bor visszaszállítását kivéve – nem szerez be, és csendes boron kívül, valamint a saját előállítású csendes borból évente legfeljebb 50 000 liter palackos erjesztésű habzóbor előállításán, tárolásán kívül, ha utóbbi termékből a kisüzemi bortermelő készlete nem haladja meg a 50 000 litert, más jövedéki terméket nem állít elő, továbbá a d) alpontban foglaltak kivételével nem szerez be, nem tárol és nem hoz forgalomba, és”
(3) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 16. pontja a következő d) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan
kisüzemi bortermelő: az a borászatiüzem-engedéllyel rendelkező, más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag független személy, aki megfelel az alábbi követelményeknek, továbbá az a más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag nem független, borászati üzem engedéllyel rendelkező személy, aki a jogi és gazdasági kapcsolatban lévő másik borászati üzemmel együttesen teljesíti a következő követelményeket:)
„d) a fogyasztó számára történő közvetlen értékesítés céljából egy borpiaci évben az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronként legfeljebb 0,7 hektoliter tiszta szesz, de összesen legfeljebb 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiségű kedvezményes párlatot vesz át, amelynek készleten lévő mennyisége az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronkénti 0,7 hektoliter tiszta szesz, de legfeljebb összesen 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiséget nem haladja meg;”
(4) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
„25. termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktár engedélyes vagy a kisüzemi bortermelő
a) saját előállítású csendes borának és
b) saját előállítású csendes borból előállított palackos erjesztésű habzóborának
az egyszerűsített adóraktárban, a kisüzemi bortermelő telephelyén vagy a kisüzemi bortermelő, egyszerűsített adóraktár engedélyese használatában lévő, kereskedelemről szóló törvény szerinti üzletben elvitelre vagy kóstolás céljából helyben fogyasztásra történő, a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek nem minősülő értékesítése;”
(5) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
„25. termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktár engedélyes vagy a kisüzemi bortermelő
a) saját előállítású csendes borának,
b) saját előállítású csendes borból előállított palackos erjesztésű habzóborának és
c) kedvezményes párlatának
az egyszerűsített adóraktárban, a kisüzemi bortermelő telephelyén vagy a kisüzemi bortermelő, egyszerűsített adóraktár engedélyese használatában lévő, a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzletben elvitelre vagy kóstolás céljából helyben fogyasztásra történő, a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek nem minősülő értékesítése;”
149. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja)
„a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a jövedéki terméket a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő vagy a jövedéki engedélyes kereskedő átveszi,”
150. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 9. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az állami adó- és vámhatóság
a) a benyújtott bizonyítékok alapján bírálja el, hogy milyen mennyiség minősül a 3. § (1) bekezdés 45. pont a) alpontja szerint teljesen megsemmisültnek vagy helyrehozhatatlanul károsodottnak,
b) legfeljebb az Európai Unió kötelező jogi aktusában vagy ennek eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtási rendeletben, csendes és habzóbor esetében a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértéket ismeri el a 3. § (1) bekezdés 45. pont b) alpontja szerinti hiányként.
(4a) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre és hivatalból előírhatja a (4) bekezdés b) pontjában a végrehajtási rendeletben vagy a Btv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottól eltérő elismert mennyiségű hiány alkalmazását, ha azt a tevékenység jellege vagy a műszaki-technológiai feltételek indokolják, a helyszíni mérés adatai, az állami adó- és vámhatóság által szükségesnek tartott esetben az állami adó- és vámhatóság jelenlétében elvégzett próbagyártás, valamint szükség esetén szakértői vélemény alátámasztja.”
151. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 22. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az adóraktár engedélyese kizárólag zárjeggyel ellátott palackból kóstoltathat alkoholterméket a kereskedelmről szóló törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek nem minősülő közvetlen értékesítés keretében.
(9) Alkoholtermékből a (8) bekezdés szerinti kóstoltatási tevékenységet végző adóraktár engedélyese választékonként legfeljebb egy bontott palackot tarthat készleten.”
152. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 31. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. Exportáló, tagállamba feladó kisüzemi bortermelő
42. § A csendes bort, saját előállítású csendes borból előállított palackos erjesztésű habzóbort exportáló vagy másik tagállamba feladó kisüzemi bortermelőt az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi.”
153. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az adóraktár engedélyese a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek nem minősülő közvetlen értékesítés keretében végzett kóstoltatás miatti készletcsökkenésről naponta egy darab összesített, az (1) bekezdés szerinti bizonylatot állít ki.”
154. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 134. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egyszerűsített adóraktárban nem állítható elő, nem tárolható, nem palackozható sör, a (3) bekezdés szerinti eseten túl habzóbor, a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti termék kivételével egyéb csendes vagy habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék, a (3a) bekezdés szerinti eseten túl alkoholtermék.”
(2) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 134. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese egyszerűsített adóraktárban a fogyasztó számára történő közvetlen értékesítés céljából egy borpiaci évben az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronként legfeljebb 0,7 hektoliter tiszta szesz, de legfeljebb összesen 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiségű kedvezményes párlatot vehet át. Az egyszerűsített adóraktár engedélyese egyidőben az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronként legfeljebb 0,7 hektoliter tiszta szesz, de összesen legfeljebb 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiségű kedvezményes párlatot tarthat készleten.”
(3) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 134. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Egyszerűsített adóraktár engedélyese csak abban az esetben vehet át és értékesíthet kedvezményes párlatot, ha
a) nem minősül az Art. szerinti kockázatos adózónak,
b) a 136. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatásnak az utolsó három lezárt borpiaci év során eleget tett,
c) nem minősül a Btv. végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kockázatos üzemengedélyesnek, és
d) az egyszerűsített adóraktár engedélyese, vezető tisztségviselője, közvetlen vagy közvetett meghatározó befolyással rendelkező tulajdonosa vagy ezek közös háztartásban élő hozzátartozója nem magánfőző vagy bérfőzető.
(9) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a kockázatos adózói és a Btv. végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kockázatos üzemengedélyesi minősítés megszűnésének évét követő három évig nem vehet át kedvezményes párlatot.”
155. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a vásárolt és a saját termésű szőlő, az átvett, előállított (kiszerelt), tárolt és feladott csendes bor, valamint a 134. § (3) bekezdése szerinti termék, továbbá az átvett, tárolt és értékesített kedvezményes párlat mennyiségéről – elkülönítve a bérmunkára átvett, bérmunkában tárolt mennyiséget –, a készletváltozásokról és a borpiaci év tényleges zárókészletéről az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján borpiaci évenként termékenkénti mennyiségi elszámolást készít, amelyet a borpiaci évet követő év szeptember 10-ig nyújt be a hegybíróhoz. A hegybíró a hozzá benyújtott elszámolást 21 napon belül teszi hozzáférhetővé az állami adó- és vámhatóság számára.”
156. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kisüzemi bortermelő a vásárolt és a saját termésű szőlő, az előállított (kiszerelt), tárolt és feladott csendes bor, valamint palackos erjesztésű habzóbor, továbbá az átvett, tárolt és értékesített kedvezményes párlat mennyiségéről, készletváltozásokról és a borpiaci év tényleges zárókészletéről a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján borpiaci évenként termékenkénti mennyiségi elszámolást készít, amelyet a borpiaci évet követő év szeptember 10-ig nyújt be a hegybíróhoz. A hegybíró a hozzá benyújtott elszámolást 21 napon belül teszi hozzáférhetővé az állami adó- és vámhatóság számára. Az elektronikus adóbevallásra kötelezett kisüzemi bortermelő mennyiségi elszámolását is elektronikusan nyújtja be.”
(2) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 137. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Kisüzemi bortermelő csak abban az esetben vehet át és értékesíthet kedvezményes párlatot, ha
a) nem minősül az Art. szerinti kockázatos adózónak,
b) a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak az utolsó három lezárt borpiaci év során eleget tett,
c) nem minősül a Btv. végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kockázatos üzemengedélyesnek, és
d) a kisüzemi bortermelő, vezető tisztségviselője, közvetlen vagy közvetett meghatározó befolyással rendelkező tulajdonosa vagy ezek közös háztartásban élő hozzátartozója nem magánfőző vagy bérfőzető.
(10) A kisüzemi bortermelő a kockázatos adózói és a Btv. végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kockázatos üzemengedélyesi minősítés megszűnésének évét követő három évig nem vehet át kedvezményes párlatot.”
157. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„7. hivatali érdek: a külpolitikáért felelős miniszter, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében – a külpolitikáért felelős miniszter mellett – a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, valamint szakdiplomata esetében a szakmai irányítást ellátó kormányzati igazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban megállapított feladatok előírásszerű, hatékony és eredményes végrehajtásával a kül-, illetve közszolgálati szakmai lojalitás érvényesítésével, a felettes vezetővel és a munkatársakkal való alkotó együttműködés tanúsításával, a kihelyező szerv vezetője, a feladatellátás szakmai irányítója, illetve a felettes vezető által meghatározott értékek és követelmények megtartására, az általuk meghatározott szakmai célokkal, azok elérésével, a vezetői utasítás végrehajtásával, a fegyelmezett és lényeglátó feladatellátással, valamint – tartós külszolgálat esetén – a külképviselet működésének biztosításával és fenntartásával, a külszolgálattal kapcsolatos közmegítélés erősítésével, fenntartásával, valamint közbizalom megőrzésével, a külképviseleti biztonság fenntartásával kapcsolatos, valamint kockázati kitettségének csökkentésére irányuló elvárható egyéni magatartás mindenkori kifejtésére irányuló speciális közszolgálati érdek és követelmény;”
(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. §-a a következő 13a. és 13b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„13a. kulturális diplomata: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter szakmai irányítása alatt álló olyan diplomata, aki a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter feladatkörébe tartozó feladatokat a 3. § (3) bekezdése szerinti intézetben végzi;
13b. kulturális intézetigazgató: a kulturális intézetet irányító, vezetői munkaköri osztályba tartozó kulturális diplomata;”
(3) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„18. tartós külszolgálat: a külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett vagy kirendelt kormánytisztviselőt – által a kihelyező vezető, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter – kihelyező vezető útján érvényesített – döntése alapján a külképviseleten, valamint a kulturális diplomata, illetve a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a külképviselet részeként működő kulturális intézetben teljesített, határozott időre szóló speciális közszolgálat, amely a közigazgatás általános munkafeltételeitől eltérő, a diplomáciai tevékenység nemzetközi gyakorlatának és normáinak megfelelő körülmények és feltételek közt végzett tevékenységre irányul, és amelynek időtartama 90 napnál hosszabb;”
158. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A külképviselet részeként – a Kormány erre irányuló külön döntése esetén – külföldi magyar kulturális intézet (a továbbiakban: kulturális intézet) működhet.”
(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A külképviseletek működtetésének pénzügyi fedezetét – a kulturális intézetek szakmai költségvetési keretének kivételével – a mindenkori költségvetési törvényben a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium „külképviseletek igazgatása” elnevezésű címe tartalmazza.”
159. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külképviselet tagjai:)
„b) a diplomáciai, a kulturális diplomáciai és hivatásos konzuli személyzet tagjai,”
160. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A diplomata rangját, valamint a kihelyezés időpontját – szakdiplomata esetén a szakminiszter, kulturális diplomata esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter javaslata alapján a külpolitikáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott kereteken belül – a kihelyező vezető állapítja meg.”
161. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt is – a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a III/A. fejezetben foglalt feltételek szerint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter döntése alapján – a kihelyező vezető döntése szerint kihelyezhető tartós külszolgálatra.”
162. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe történő tartós külszolgálati kihelyezés esetén a kihelyező okiratnak – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell:
a) a külképviselet mellett a kulturális intézet hivatalos megnevezését, valamint
b) a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakör esetén e ténynek a rögzítését.”
(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kihelyezett munkaköri leírása kiadásának rendjét a kihelyező vezető normatív utasításban határozza meg azzal, hogy a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő munkaköri leírását – a kihelyező vezető útján – a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter adja ki.”
(3) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 22. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem szükséges a kihelyezett beleegyezése a kinevezési, illetve a kihelyező okirat módosításához, ha a kihelyezett)
„e) a kihelyező vezető egyoldalú döntése alapján, hivatali érdekből más állomáshelyre vagy más tartós külszolgálati munkakörbe kerül áthelyezésre, vagy tartós külszolgálati munkaköre kiegészítésre kerül további külszolgálati munkakörrel, illetve kiegészítő feladatkörrel.”
163. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az egyes állomáshelyek tekintetében a következő költségvetési évre vonatkozó deviza-alapilletményt a külpolitikáért felelős miniszter a költségvetési törvény elfogadásától számított 45 napon belül rendeletben határozza meg, az ENSZ által a költségvetés tervezésének évében először közzétett szorzószámok figyelembevételével, azzal, hogy azon külképviseletek esetében, ahol kulturális intézet működik, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter kezdeményezésére a külképviselet kulturális intézetének a kulturális diplomáciai viszonyrendszerben elfoglalt helyének a figyelembe vételével a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő tekintetében alkalmazható, a kulturális intézettel rendelkező képviseletek állomáshelyére vonatkozó egyedi deviza-alapilletmény is megállapítható a rendeletben.”
164. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külképviseleteket a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben a külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyük, valamint élhetőségük szempontjából kategóriákba sorolja, azzal, hogy a rendeletben a külképviseletek kulturális intézetei a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által meghatározottak szerint a kulturális diplomáciai viszonyrendszerben elfoglalt helyük szerinti kategóriába is besorolásra kerülnek.”
165. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 25. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:
„(20) A kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter döntése alapján a kihelyező szerv az intézetigazgató részére lakhatási költségtérítést biztosíthat.”
166. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálattal egyidejűleg szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja a kulturális intézeteket a kulturális diplomáciai viszonyrendszerben elfoglalt helye szerint, és javaslatot tesz a külpolitikáért felelős miniszter részére.”
167. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 10. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § A kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti központosított álláshelyek esetében
a) az 1. melléklet szerinti technikai munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés, kihelyezés, illetve – belföldi felkészülés esetén – e munkakör korábbi betöltése esetén a kormánytanácsos,
b) az 1. melléklet szerinti adminisztratív munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés, kihelyezés, illetve – belföldi felkészülés esetén – e munkakör korábbi betöltése esetén a vezető-kormánytanácsos,
c) az 1. melléklet szerinti diplomata munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés, kihelyezés, illetve – belföldi felkészülés esetén – e munkakör korábbi betöltése esetén a kormányfőtanácsos,
d) az 1. melléklet szerinti vezetői munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés, kihelyezés, illetve – belföldi felkészülés esetén – e munkakör korábbi betöltése esetén a vezető-kormányfőtanácsos besorolási kategóriát kell alkalmazni.”
168. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény a következő 34. §-sal egészül ki:
„34. § Az a külképviselet, amelynek keretében kulturális intézet működik, a külpolitikáért felelős miniszter előzetes engedélye alapján, valamint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter egyetértésével a kulturális intézet szakmai tevékenységét elősegítő vállalkozási tevékenység működtetésének biztosításában közreműködhet az engedélyben meghatározott keretek között. A közreműködés megkezdéséhez – amennyiben arra szükség van – a fogadó ország hatáskörrel rendelkező szervének előzetes hozzájárulását is be kell szerezni.”
169. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 35/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külpolitikáért felelős miniszter, valamint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter kezeli a 3. mellékletben meghatározott adatokat.”
(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 35/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter – indokolt mértékig – jogosult betekinteni a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő közszolgálati alapnyilvántartásban kezelt adataiba, valamint az e §, illetve a 3. melléklet szerinti adataiba, továbbá jogosult ezen adatokat átvenni.”
170. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény III/A. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„III/A. FEJEZET
A KULTURÁLIS INTÉZETRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
19/A. A kulturális intézet irányítása, működtetése
56/A. § (1) A kulturális intézet a külképviselet szakmai működésben, szakmai irányításban és – a nem szakmai jellegű kiadások kivételével – költségvetésben elkülönülten működő speciális szervezeti egysége, amelynek elsődleges feladata
a) a magyar kultúra – ideértve a határon túli magyar kultúrát is – eredményeinek népszerűsítése,
b) a külföldi Magyarország- és magyarságkép pozitív formálásában való közreműködés,
c) a magyarság kulturális értékei, hagyományai és kapcsolatai ápolásának előmozdítása,
d) a határon túli magyarok és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok ápolásában való közreműködés, a magyar nemzeti identitás megőrzésének elősegítése, és
e) a magyar nyelv és a magyarság megismertetésének elősegítése a külföldi állampolgárok körében.
(2) A kulturális intézetek szakmai költségvetése a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében önálló címet képez. A kulturális intézetek szakmai költségvetési keretét tartalmazó cím tervezésével, az előirányzatok átcsoportosításával kapcsolatos feladatokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter látja el.
(3) Az 5. §-tól eltérően a kulturális intézet szakmai irányítását a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter látja el, azzal, hogy a kulturális intézet funkcionális működtetéséről – a külképviselet funkcionális működtetésének irányítása és felügyelete keretében – a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik. A kulturális intézetek szakmai működéséhez szükséges forrásokat a (2) bekezdésben meghatározott előirányzat terhére a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium külön megállapodás útján évente biztosítani köteles a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára.
(4) A külképviselet kulturális intézetét önálló szakmai működési körében a külképviseletre intézetigazgató külszolgálati munkakörbe kihelyezett kulturális diplomata irányítja.
(5) A kulturális intézet belső szervezeti tagolására és működési rendjére vonatkozó szabályokat – a funkcionális működés kivételével – az intézetigazgató javaslatára a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter állapítja meg.
19/B. A kulturális intézetnél teljesített tartós külszolgálattal kapcsolatos egyes rendelkezések
56/B. § (1) A kulturális diplomata és a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a 19. §-ban foglalt, áthelyezéssel kapcsolatos rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a más külképviseletre való áthelyezés alatt a más kulturális intézethez történő áthelyezést kell érteni.
(2) A kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő tekintetében a 28. § (1) bekezdése nem alkalmazható.
(3) A 6. §-tól, a 9. § (2) bekezdésétől és a 9/A. § (2) bekezdésétől eltérően a kulturális intézet vezetőjeként az intézetigazgató
a) a kulturális diplomaták, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselők tekintetében gondoskodik a nemzetközi jogi normák, valamint a fogadó állam és Magyarország jogszabályai és egyéb normái betartásáról és az azoknak megfelelő kulturális intézeti működésről, továbbá azok megsértése esetén gondoskodik a jogsértés kivizsgálásáról és megteszi a jogkörébe tartozó egyéb szükséges intézkedéseket,
b) írásban – a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel, valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvénnyel és a fogadó állam munkajogi szabályozásával összhangban – meghatározza a kulturális intézet munkarendjét és az ott történő munkavégzés különleges szabályait,
c) gyakorolja a kulturális diplomaták, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselők tekintetében a kihelyező vezető által átruházott egyéb munkáltatói jogokat,
d) a külpolitikáért felelős miniszter által átruházott hatáskörben munkaszerződést köt a külképviselet által foglalkoztatott, a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó munkavállalóval, valamint a külképviselet által a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében foglalkoztatott házastárssal, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat,
e) a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, illetve kihelyező vezető által meghatározott körben dönt a kulturális intézet feladatkörébe tartozó ügyekben,
f) a kihelyező vezető által meghatározott keretek között irányítja, ellenőrzi a kulturális intézet működését, felelősséggel tartozik, különösen a kulturális intézet eszközeivel és pénzügyi forrásaival való jogszerű gazdálkodásért a rendelkezésre álló költségvetési kereteken belül, valamint a folyamatba épített, illetve időszakonkénti ellenőrzésért,
g) folyamatosan ellenőrzi a külképviselet kulturális intézete tagjainak, a kulturális diplomatáknak, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselőknek a munkavégzését,
h) a kulturális intézet tevékenységéről és működéséről folyamatosan beszámol a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszternek, illetve amennyiben szükséges, a kihelyező vezetőnek,
i) ellátja a jogszabályban, a kihelyezési okiratában, valamint a munkaköri leírásában meghatározott további feladatokat.
(4) A 15. § (1) bekezdésétől eltérően a kulturális diplomata felett a munkáltatói jogokat a felkészítés és tartós külszolgálatának ideje alatt a kihelyező vezető gyakorolja, azzal, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetéséről a kihelyező vezető a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter kezdeményezése alapján intézkedik. A kulturális diplomata tekintetében a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetéséről szóló okiratot a kihelyező vezető és a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter együttesen írják alá.
(5) A kulturális diplomatát a kulturális diplomáciáért és külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter kijelölése alapján a kihelyező szerv helyezi ki tartós külszolgálatra. A kulturális diplomata tartós külszolgálatának megszüntetéséről a kihelyező szerv a kulturális diplomáciáért és külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter kezdeményezésére intézkedhet. A kulturális diplomata tartós külszolgálatra kihelyezéséről és annak megszüntetéséről szóló okiratot a kihelyező vezető és a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter együttesen írják alá.
(6) Az intézetigazgató felett az e törvényben és a külszolgálati munkaköre szerinti munkaköri leírásában rögzítettek szerint a kulturális intézet vezetése, valamint szakmai feladatellátása, munkavégzése és munkaszervezése tekintetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter gyakorolja a szakmai irányítási jogkört. A kulturális diplomata felett az e törvényben és a külszolgálati munkaköre szerinti munkaköri leírásában rögzítettek szerint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, illetve az intézetigazgató gyakorolja a szakmai irányítási jogkört.
(7) A 17. § (2) bekezdésétől eltérően, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében, a tartós külszolgálat megállapított időtartama hivatali érdekből, valamint különös méltánylást érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével legfeljebb összesen négy év időtartammal meghosszabbítható.
(8) A 18. § (1) bekezdésétől eltérően a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében az engedélyt a külképviselet-vezető előzetes tájékoztatása mellett a kulturális intézetigazgató, továbbá a kulturális intézetigazgató tekintetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter előzetes jóváhagyása alapján – a külképviselet-vezető tájékoztatása mellett – a kihelyező vezető adja meg.
(9) A 18. § (2)–(6) bekezdésétől eltérően a kihelyező vezetőnek az ideiglenes hazarendeléssel összefüggésben hozott döntéséhez a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.
(10) A 19. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő ideiglenes kiküldetésére a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter előzetes egyetértésével kerülhet sor.
(11) A 20. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 20. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt nemzetközi jogi ok fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter előzetes egyetértésével dönt.
(12) A 20. § (7) bekezdésétől eltérően a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő az írásbeli kérelmét a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter bírálja el és kezdeményezi a kihelyező vezető intézkedését.
(13) A kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő esetében kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakör betöltésére történő felkészülés, valamint e munkakörökbe történő tartós külszolgálati kihelyezés érdekében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal történő jogviszony létesítésére a 36. § (4) bekezdése alkalmazandó azzal, hogy szakminisztérium alatt a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztériumot kell érteni.
(14) A kulturális intézetigazgató a 35. § szerinti kötelezettségvállalásra és kifizetés teljesítésre a kulturális intézet szakmai kiadási előirányzatai terhére, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter szakmai engedélyével jogosult.
(15) A kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a 9. § (2) bekezdése, a 9/A. § (2) bekezdése, a 11. § (6) bekezdése, a 27. § (1) és (3) bekezdése, a 29. § (1) és (2) bekezdése, a 29/B. § (4) bekezdése, a 29/C. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 29/D. § (1) és (2) bekezdése alkalmazása során külképviselet-vezetőn a kulturális intézetigazgatót kell érteni.
56/C. § (1) A 10. § (1) bekezdésétől eltérően a kulturális intézet tekintetében az adminisztratív és technikai, valamint a kulturális diplomata-, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai munkakör betöltésére szóló álláshelyet – a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közreműködésével – pályázat útján a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter hirdeti meg az általa vezetett minisztériumban vagy a kihelyező szervben.
(2) A kulturális intézet tekintetében az adminisztratív és technikai, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai munkakörök mint speciális szakértelmet igénylő munkakörök esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter döntése alapján az (1) bekezdés szerinti belső, zárt pályázattal egyidejűleg nyílt pályáztatási eljárás alkalmazására is sor kerülhet.
(3) A miniszter hivatali érdekéből kivételesen az (1) bekezdés szerinti pályázat mellőzésével, kijelölés útján is dönthet az (1) bekezdés szerinti álláshely betöltéséről.
(4) A 10. § (3) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti álláshely betöltésére irányuló pályáztatással összefüggő részletes szabályokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter határozza meg.
(5) A 22. § (2) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti külszolgálati munkakörökbe történő kihelyezésre vonatkozó okiratnak nem kell tartalmaznia a biztonsági szolgálat ellátására vonatkozó kötelezettséget.”
171. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 58. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 44. § (3a) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Kormány által alapított és a Kormány kijelölése alapján a külpolitikáért felelős miniszter alapítói joggyakorlása alatt álló közalapítványnál a képzési program keretében, illetve a képzés részeként az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint megszervezett szakmai gyakorlatra – ide nem értve a duális képzést – hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet.”
172. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 20. alcíme a következő 58/I. §-sal egészül ki:
„58/I. § (1) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Módtv5. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek a Módtv5. 170. §-ával módosított 56/A. § (2) és (3) bekezdését – az 56/A. § (3) bekezdés első fordulata kivételével – először 2023. január 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a 2022. évben a kulturális intézetek szakmai működéséhez szükséges források a külpolitikáért felelős minisztérium költségvetésében maradnak, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet hatálybalépését követően keletkezett többletköltségek finanszírozásához szükséges forrásokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium külön megállapodás útján biztosítani köteles a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára.
(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza a 2022. június 30-i állapot szerinti költségvetési kereteket a foglalkoztatáshoz szükséges személyi, illetve a szakmai források tekintetében. Ha a 2022. évben, továbbá az azt követő években a kulturális intézetek szakmai működéséhez, valamint a kulturális diplomata-, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai álláshelyet betöltő, illetve kapcsolódó felkészülő állományban lévő kormánytisztviselők (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kormánytisztviselők), valamint a külképviselet által foglalkoztatott, a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódóan a megállapodásban rögzített költségvetési kereteken túl – a kulturális intézetek működése miatt vagy a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszternek a kormánytisztviselők vonatkozásában e törvény szerint megillető jogkörgyakorlásával összefüggésben – többletköltség merül fel, úgy annak a fedezetét a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium a külpolitikáért felelős minisztérium részére előirányzat átadás útján köteles biztosítani.
(4) A Módtv5. hatályba lépésekor a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülő állományban lévő kormánytisztviselőre a Módtv5. 174. § 6. pontjával megállapított 21. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.”
173. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„f) a kulturális intézetek működése és irányítása, a kulturális diplomaták feladatellátási és a kulturális intézetek tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium közötti feladatmegosztás és együttműködés, valamint az ehhez tartozó költségvetés tervezés, -végrehajtás és -beszámolás rendjének”
(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (2) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy)
„q) a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett, a kihelyezett és a külképviselet által foglalkoztatott házastárs alkalmassági vizsgálatának és a kihelyezett hozzátartozójának alkalmassági vizsgálatának, valamint a felülvizsgálat rendjének”
(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
(3) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, hogy a kulturális diplomaták tekintetében a szakmai felkészítés részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
174. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
1. 1. § (1) bekezdés e) pontjában a „13. § (1) és (6) bekezdése tekintetében” szövegrész helyébe a „10. § (1a) bekezdése, a 13. § (1) és (6) bekezdése, az 56/C. § (1a) bekezdése és az 58. § tekintetében”,
2. 11. § (1a) bekezdésében az „igazgatója” szövegrész helyébe az „igazgatója (a továbbiakban: intézetigazgató)”,
3. 11. § (1a) bekezdésében a „kulturális intézetben tartós külszolgálatot teljesítő diplomata” szövegrész helyébe a „kulturális diplomata”,
4. 11. § (7) bekezdésében a „feladat- és hatáskörében érintett miniszter, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője (a továbbiakban együtt: szakminiszter) által vezetett központi kormányzati igazgatási szerv (a továbbiakban együtt: szaktárca) közötti” szövegrész helyébe a „feladat- és hatáskörében érintett miniszter (a továbbiakban: szakminiszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: szaktárca) közötti”,
5. 21. § (1) bekezdésében az „alapulvételével fel kell menteni” szövegrész helyébe az „alapulvételével fel kell menteni azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti végkielégítésnek, illetve felmentési időnek a fele illeti meg”,
6. 21. § (3) bekezdésében a „végkielégítésre, illetve felmentési időre” szövegrész helyébe a „végkielégítésnek, illetve felmentési időnek a felére”,
7. 35/B. §-ában a „35. §” szövegrész helyébe a „35. §, az 55. § és az 56/B. § (14) bekezdése”,
8. 36. § (4b) bekezdésében a „(4) bekezdés a) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés a) pontja szerinti, valamint a 11. § szerinti tartós külszolgálati kihelyezést megelőző felkészülés, illetve ezt követő tartós külszolgálati kihelyezés céljából történő”,
9. 1. melléklet I. részében foglalt táblázat „Vezetői munkakörök” sor „Munkakör” oszlopában az „igazgatója” szövegrész helyébe az „igazgató”,
10. 1. melléklet I. részében foglalt táblázat „Adminisztratív munkakörök” sor „Munkakör” oszlopában a „Titkársági referens” szövegrész helyébe a „Titkársági referens, kulturális intézeti titkársági referens”, és
11. 1. melléklet I. részében foglalt táblázat „Technikai munkakörök” sor „Munkakör” oszlopában a „Nagyköveti” szövegrész helyébe a „Külképviselet-vezetői”
szöveg lép.
175. § (1) Hatályát veszti a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
1. 3. § (1) bekezdés e) pontja,
2. 5. § e) pontja,
3. 16. § (4) bekezdése, és
4. 35/C. § (2a) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
1. 1. § (1) bekezdés a) pontjában az „és – a III/A. Fejezetben foglalt eltérésekkel – külföldi magyar kulturális intézeteire (a továbbiakban: kulturális intézet)” szövegrész,
2. 2. § 11. pontjában az „– a külföldi magyar kulturális intézet (a továbbiakban: kulturális intézet) esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért –” szövegrész,
3. 2. § 12. pontjában „és – a kulturális intézet tekintetében – a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter” szövegrész, és
4. 2. § 14. pontjában az „ , a kulturális intézet esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter” szövegrész.
176. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 226. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyalást – ideértve a folytatólagos tárgyalást is – úgy kell kitűzni, hogy az az e törvény szerint kitűzésre okot adó perbeli cselekménytől számított legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen. A bíróság a tárgyalást és a folytatólagos tárgyalást több, akár egymást követő tárgyalási napokra is kitűzheti.”
177. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 242. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha keresethalmazat esetén a magyar bíróság joghatósága csak egyes keresetek vonatkozásában állapítható meg, a bíróság az eljárást a megszüntetési okkal érintett keresetek tekintetében részben is megszüntetheti.”
178. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 431. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Azokban a perekben, amelyekben a bíróság a kiskorú gyermeket érintő kérdésben is határoz, a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb tizenöt nap.”
179. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 432. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A perfelvételi és a folytatólagos perfelvételi tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő két hónap, ha a bíróság a perben a kiskorú gyermeket érintő kérdésben is határoz.”
180. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 434. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az érdemi és a folytatólagos érdemi tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő két hónap, ha a bíróság a perben a kiskorú gyermeket érintő kérdésben is határoz.”
181. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 435. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„435. § [Ideiglenes intézkedés]
(1) A bíróság – szükség esetén – a felek erre irányuló kérelme hiányában is hozhat ideiglenes intézkedést.
(2) A bíróság a 103. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállásának hiányában is hozhat ideiglenes intézkedést, ha a kérelmező olyan tényt valószínűsít vagy a bíróság olyan tényt észlel, amely a kiskorú gyermek érdekének védelmét szolgáló ideiglenes intézkedést megalapozza.
(3) A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet – a bírósághoz történő érkezésétől számított – három munkanapon belül megküldi nyilatkozattételre az ellenérdekű félnek, aki arra a kézbesítéstől számított nyolc napon belül írásban köteles nyilatkozni. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A bíróság a kérelem tárgyában a felek nyilatkozatait személyes meghallgatás útján is beszerezheti, ha azt célravezetőbbnek tartja.
(4) A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában a kérelem bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül határoz. A másodfokú bíróság az iratoknak a másodfokú bírósághoz történő beérkezését követő harminc napon belül határoz.
(5) Ha az ismételten előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgya a korábban elbírált kérelemmel tartalmilag azonos, és a kérelmező nem valószínűsíti a kérelmet megalapozó új körülmény fennállását, az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasító végzés esetén a 105. § (1) bekezdésének a végzés elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.”
182. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 456. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a perfelvételi tárgyaláson a felek nem békülnek ki, és perfelvételi nyilatkozataikat megtették, továbbá a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának nincs helye, a bíróság a perfelvételt lezárja, és kitűzi az érdemi tárgyalás határnapját, vagy – ha az ügy körülményei lehetővé teszik – nyomban áttér az érdemi tárgyalásra.”
183. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 126. alcíme a következő 473/A. §-sal egészül ki:
„473/A. § [A joghatóság átadása más állam bíróságának]
(1) Ha az ügyben külföldi elem van és az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi egyezmény lehetőséget biztosít a joghatóság átadására más állam bíróságának – az ezzel kapcsolatban előírt intézkedések megtétele előtt – az átadás megengedhetőségéről az eljáró bíróság végzést hoz, amely ellen külön fellebbezésnek van helye. A joghatóság átadásával kapcsolatos intézkedések megtételére e végzés jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.
(2) A joghatóság más állam bíróságának való átadását követően a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.”
184. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 631. § (2) bekezdése a következő 14. ponttal egészül ki:
(E törvény)
„14. a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet”
(végrehajtását szolgálja.)
185. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
1. 223. § (1) bekezdésében az „A bíróság az érdemi tárgyalást és a folytatólagos érdemi tárgyalást több, akár egymást követő tárgyalási napokra is kitűzheti.” szövegrész, és
2. 456. § (5) és (6) bekezdése.
186. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 14. § (3) bekezdésében a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg lép.
187. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 208/C. §-ában a „2022. szeptember 1-jétől” szövegrész helyébe a „2023. január 1-jétől” szöveg lép.
188. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 141. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Ha az adózó adatbejelentése, bejelentése, bevallása hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz,
a) az adóhatóság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel és a hiánypótlásra figyelemmel állapítja meg az adót,
b) a hiánypótlásra előírt határidő eredménytelen eltelte esetén, az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével a hatósági adómegállapítási eljárást megszüntetheti, és a helyi adót adóellenőrzés keretében állapíthatja meg, vagy
c) helyi adó esetében a (7) bekezdésben foglaltak szerint járhat el.
(7) Az önkormányzati adóhatóság az adót a közhiteles nyilvántartások, továbbá az építésügyi hatóságnak az e törvény szerinti adatszolgáltatásából tudomására jutó adatok alapulvételével is megállapíthatja, ha a rendelkezésére álló adatok ismeretében a tényállás tisztázott.”
189. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 175. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja egyoldalú eljárásban ötmillió forint, kétoldalú vagy többoldalú eljárásban nyolcmillió forint. A díj fizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.”
190. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 196. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a visszatérítési igény az általános forgalmi adó alapjának utólagos csökkentésére vonatkozó jogszabály alaptörvény-ellenességén vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközésén alapul, az adóhatóság – a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a kamatot az adóalap-csökkentésre való jogosultság keletkezésének napjától fizeti meg.”
191. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 245. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés a–c) pontjaiban meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás alkalmazása nem mellőzhető.”
(2) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 245. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén elrendelt ismételt lezárás időtartama harminc, majd minden további esetben hatvan nyitvatartási nap. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között három év eltelt.”
(3) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 245. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A lezárás alkalmazhatóságának vizsgálatakor – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel – az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásánál meghatározott szempontokat mérlegeli.”
192. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény a következő 274/N. §-sal egészül ki:
„274/N. § [Átmeneti rendelkezés a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvényhez]
(1) A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény (továbbiakban: Módtv9.) által megállapított 141. § (6) és (7) bekezdését a Módtv9. 188. §-ának hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv9. által megállapított 230. § (1) bekezdését a Módtv9. 193. § 2. pontjának hatálybalépését követően kezdődő adóévekben kell először alkalmazni.”
193. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
1. 180. § (1) bekezdésében az „összefüggésben ellenőrzés” szövegrész helyébe az „összefüggésben – kiutalás előtti ellenőrzés kivételével – adóellenőrzés” szöveg, és
2. 230. § (1) bekezdésében a „kettőmillió forintig” szövegrész helyébe az „ötmillió forintig”, valamint a „négymillió forintig” szövegrész helyébe a „tízmillió forintig” szöveg
lép.
194. § Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
1. 131. § (5) bekezdése,
2. 174. § (5) bekezdése,
3. 2. melléklet II. fejezet A pont 2. alpontja, és
4. 3. melléklet II. fejezet A pont 2. alpontja.
195. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 83. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha megalapozottan feltételezhető, hogy az érdemi döntésben elrendelhető kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, az adóhatóság az ügy érdemében való döntéshozatal előtt – ideiglenes biztosítási intézkedésként – a 82. §-ban meghatározott intézkedéseket az erre okot adó körülményekről való tudomásszerzéstől számított öt napon belül rendelheti el.
(2) Az ideiglenes biztosítási intézkedés tekintetében az e §-ban meghatározott eltérésekkel a biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes biztosítási intézkedést elrendelő végzés a 73. §-ban meghatározottakon felül a biztosítandó összeg alapját képező számításokat, valamint az (1) bekezdésben megjelölt határidő kezdő időpontját is tartalmazza.”
196. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 84. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami adó- és vámhatóság a kifizetés engedélyezése esetén haladéktalanul megkeresi az adózó zárolt fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót a kifizetés teljesítése végett.”
197. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 56. alcíme a következő 139/D. §-sal egészül ki:
„139/D. § [Átmeneti rendelkezés a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvényhez]
A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény által megállapított 84. § (5) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
198. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„6. vámhiány: a keletkezett vámok és egyéb terhek és az annál kisebb összegben közölt vámok és egyéb terhek különbözete, továbbá a keletkezett, de nem közölt vámok és egyéb terhek összege, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét azzal, hogy a vámigazgatási bírság kiszabása szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a szabályok be nem tartása miatt lefoglalt és elkobzott termékek esetében a keletkezett behozatali vámok és egyéb terhek összege, továbbá a 179. § (7) bekezdése alapján megállapított egyéb teher különbözete, nem minősül azonban vámhiánynak a Vámkódex 124. cikk (1) bekezdés h) vagy k) pontja alapján megszűnt vámtartozás, és a vámfelügyelettel, vámigazgatási üggyel összefüggő jogsértés miatt keletkezett 10 euró alatti vámtartozás,”
199. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 59. alcíme a következő 176/A. §-sal egészül ki:
„176/A. § [Közös adatszolgáltatási követelményeken alapuló nemzeti kiegészítő kódok]
Az árunyilatkozatokra, az értesítésekre és az áruk uniós vámjogi státusának igazolására vonatkozó közös adatszolgáltatási követelményeken alapuló nemzeti kódokat a NAV felhívásban teszi közzé.”
200. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 213. § (1) bekezdése a következő 21. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„21. az árunyilatkozatokra, az értesítésekre és az áruk uniós vámjogi státusának igazolására vonatkozó közös adatszolgáltatási követelmények szerint, a tagállami döntés alapján kötelező adatelemeket”
(rendeletben állapítsa meg.)
201. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 215. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 2. § 6. pontját a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.”
202. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény a következő 69/A. §-sal egészül ki:
„69/A. § Az 59. § (6)–(8) bekezdését ingóság végrehajtása esetén is alkalmazni kell.”
203. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a döntés meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, és az adós a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a behajtást kérő hatóság a végrehajtás érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot. Ha a behajtást kérő hatóság döntése több vagylagos kötelezést is tartalmaz, az állami adó- és vámhatóság a várhatóan a legkisebb költséggel járó meghatározott cselekményt hajtja végre. A megkeresés vonatkozásában ezen alcím rendelkezésein túl a 106. § (6) és (7) bekezdését is alkalmazni kell.”
204. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkereséshez a behajtást kérő csatolja a végrehajtható határozatot vagy jogszabályban meghatározottak szerint a határozat záradékkal ellátott rendelkező részét, határozat hiányában a kötelezettséget megalapozó közokiratot. A megkeresés vonatkozásában ezen alcím rendelkezésein túl a 106. § (6) és (7) bekezdését is alkalmazni kell.”
205. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 60. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„60. Átmeneti rendelkezések
128. § (1) Ezt a törvényt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
(2) Ezt a törvényt nem kell alkalmazni a 2017. december 31-ig foganatosított végrehajtási cselekmények ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása során.
(3) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdését és (9) bekezdését a 2018. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
(4) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított 118. § (4) bekezdését a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
129. § Az 56. alcímben foglaltak alapján kell eljárni azon tartozások végrehajtása során is, amelyek az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló fizetési kötelezettségnek minősülnek és egyben törvény az adók módjára való behajtásukat rendeli el.
130. § Azon meghatározott cselekmények végrehajtására, illetve adók módjára behajtandó köztartozások behajtására megindult és 2018. január 1-jén még folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat, amelyekben a végrehajtást 2017. december 31-én nem az állami adó- és vámhatóság folytatja, de 2018. január 1-jét követően a végrehajtás foganatosítása az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik, a végrehajtást foganatosító szerv az állami adó- és vámhatóságnak az általa rendszeresített elektronikus űrlapon adja át.
131. § E törvény hatálybalépésétől az állami adó- és vámhatóság folytatja a végrehajtást az általa az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 146. § (4) bekezdése alapján 2017. december 31-éig önálló bírósági végrehajtóknak átadott és 2018. január 1-jén még folyamatban lévő ügyekben. A 2017. december 31-ig a végrehajtás lefolytatására jogosult önálló bírósági végrehajtót az állami adó- és vámhatóság 2018. január 31-éig értesíti az átadási kötelezettségről.
131/A. § (1) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti, 2018. december 31-ét követően kiállított végrehajtható okiratok tekintetében az állami adó- és vámhatóság végzi a végrehajtást e törvény rendelkezései alapján.
(2) 2019. december 31-ét követően az állami adó- és vámhatóság az e törvényben foglaltak alapján végzi a végrehajtást a 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti, 2019. január 1-jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okiratok tekintetében, amelyek esetében a végrehajtási eljárás érdemi befejezésére 2019. december 31-ig nem került sor. E § alkalmazásában érdemi befejezéssel érintett eljárásnak a 2018. december 31-én a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet szerint érdemben befejezett végrehajtási eljárások minősülnek.
(2a) Az állami adó- és vámhatóság a 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti, 2019. január 1-jét megelőzően kiállított végrehajtható okiratok alapján indított olyan végrehajtási eljárások esetén, amelyeket a törvényszéktől vett át, a 18. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszünteti a végrehajtási eljárást, ha a törvényszéktől átvett iratok alapján megállapítható, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján az átadást megelőzően a végrehajtáshoz való jog elévült. A jelen rendelkezés hatálybalépése nem érinti a korábban foganatosított végrehajtási cselekmények jogszerűségét. A végrehajtási eljárás során korábban jogszerűen beszedett, valamint megfizetett pénzösszegek az általános szabályok szerint elszámolhatók.
(3) A végrehajtást lefolytató törvényszék – az állami adó- és vámhatóság által kialakított – elektronikus úton adja át a (2) bekezdés szerinti ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak. A törvényszék a 2019. december 31. napján folyamatban lévő ügyeket 2020. január 31-ig, az ügyviteli befejezéssel érintett ügyeket 2020. december 31. napjáig adja át. A végrehajtást lefolytató törvényszék az elektronikus űrlaphoz digitalizált formátumban mellékeli az ügyben keletkezett valamennyi ügyiratot.
(3a) A (3) bekezdés szerinti, 2020. január 31-éig átadandó ügyekben szünetel a végrehajtási eljárás a végrehajtási ügy állami adó- és vámhatósághoz történt beérkezésétől számított 30 napig.
(4) A (2) bekezdés szerinti ügyekben az ügy átadására a törvényszéki végrehajtói letéti számlára 2019. december 31-ig beérkezett összegek felosztását és a törvényszéki végrehajtó által foganatosított cselekményekkel, intézkedésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmek jogerős elbírálását követően kerülhet sor.
(5) E törvény rendelkezései nem érintik a (2) bekezdés szerinti ügyekben az adósok részére a 2019. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a törvényszéki végrehajtók által jogerősen engedélyezett részletfizetésről rendelkező döntések hatályát.
(6) A (2) bekezdés szerinti ügyekben a törvényszéki végrehajtó által lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére 2020. január 1. napjától e törvény rendelkezései alapján kerülhet sor. A törvényszéki végrehajtó által 2019. december 31. napját követő időpontra kitűzött árveréseket meghiúsultnak kell tekinteni.
(7) A végrehajtást kezdeményező törvényszék az állami adó- és vámhatóságnak nem adja át azokat a (2) bekezdés szerinti ügyeket, amelyek elévültek, vagy amelyeket behajthatatlanná nyilvánítottak.
(8) A végrehajtást kezdeményező törvényszék a (2) bekezdés szerinti, az államot közvetlenül megillető, 200 ezer forintot el nem érő, 2019. december 31. napján fennálló követeléssel érintett, valamint az államot közvetlenül megillető 2010. január 1. napja előtt indult törvényszéki végrehajtási ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak nem adja át.
(9) A (2) bekezdés szerinti ügyekben a zár alá vett vagy bírósági letétbe helyezett ingó dolgot is át kell adni és a végrehajtói letéti számlán kezelt összeget is át kell utalni az állami adó- és vámhatóság részére.
(10) A bűnügyi követelés, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétellel, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett ügyek esetén a (2) bekezdés szerinti ügyekre a (7)–(8) bekezdése nem alkalmazható, kivéve, ha a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlan.
131/B. § Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1.) megállapított 1. §-t, 15. § (5a) bekezdését, 47. § (3) bekezdését, 52. § (7) bekezdését, 67. § (1) bekezdés b) pontját, a 123/A. §-át és 123/B. §-át a Módtv.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.
131/C. § E törvénynek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 108. §-át és 125/A. § (3) bekezdését a Módtv.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
131/D. § E törvénynek a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított 82. § (8) bekezdését a Módtv.3. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell a még ki nem tűzött árverésekre.
131/E. § A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének a megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 125/C. § (2a)–(2c) bekezdését a Módtv.4. hatálybalépésekor folyamatban lévő azon eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben az állami adó- és vámhatóság az értékesítés iránt még nem intézkedett.
131/F. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.5.) által megállapított 24. § (1) és (1a) bekezdését, 38. § (5) bekezdését, 101. §-át, 113. § (1) és (3) bekezdését, 122. § (1b) bekezdését a 2021. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv.5. által hatályon kívül helyezett 121. §-t a 2021. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban sem lehet alkalmazni.
(3) Az állami adó- és vámhatóság az 54. alcím szabályai szerint hajtja végre a 2021. január 1-jét megelőző időszak vonatkozásában, gépjárműadóval összefüggésben keletkezett tartozásokat.
131/G. § E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény által megállapított 69/A. §-át, a 122. § (1) bekezdését és a 125/B. § (2) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
206. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 61. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„61. A törvény hivatalos rövid megjelölése
132. § E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Avt.”
207. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
1. 108. §-ában az „adósságrendezési eljárásban e kötelezettségeket” szövegrész helyébe az „adósságrendezési, a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban e kötelezettségeket” szöveg,
2. 119. § (3) bekezdésében az „adósságrendezési eljárásban e kötelezettségeket” szövegrész helyébe az „adósságrendezési, a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban e kötelezettségeket” szöveg, és
3. 125/H. § (2) bekezdésében az „adósságrendezési eljárásban e kötelezettségeket” szövegrész helyébe az „adósságrendezési, a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban e kötelezettségeket” szöveg
lép.
208. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 7. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő biztosítotti jogállása nem áll fenn az egész évben, akkor a (3) bekezdés alapján tárgyévre megállapított adóalapot csökkenti a biztosítotti jogállás időszakára fennálló szociális hozzájárulási adó kötelezettség alapja.”
(2) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az adóévben a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjassá váló mezőgazdasági őstermelő az adó alapjának megállapítása során nem veszi figyelembe az e § rendelkezései szerint a tárgyévre megállapított adóalapjának a nyugdíjfolyósítás kezdő napját követő időszakra arányosan jutó részét.”
209. § (1) Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 34. § 8. pontja.
(2) Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (8) bekezdésében a „(naptári napokra)” szövegrész.
210. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az államtitkárt – a 24. § (2) bekezdésétől eltérően – a központi hivatalt létrehozó törvényben meghatározott vezető helyettesíti.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdés szerinti államtitkár
a) a (3) bekezdés szerinti tevékenysége tekintetében a központi hivatalt irányító miniszter által – a központi hivatal irányításával összefüggő hatáskörök gyakorlásán túlmenően – nem utasítható,
b) e tisztsége keretében kizárólag a központi hivatal vezetőjét megillető feladat- és hatáskört gyakorolhat,
c) nem gyakorolhat a központi hivatalt irányító minisztert megillető hatáskört, nem helyettesítheti a központi hivatalt irányító minisztert, a központi hivatalt irányító miniszter által átruházott hatáskörben nem járhat el a miniszter nevében, a központi hivatalt irányító miniszter hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozási joggal nem ruházható fel, és nem gyakorolhat irányítási hatáskört a központi hivatalt irányító miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egysége, foglalkoztatottja tekintetében.”
211. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 76. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az MKK legfőbb képviseleti szerve tagjainak és az MKK tisztségviselőinek általános választását nem lehet az országgyűlési képviselők általános választásának évére kitűzni.”
212. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 214. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 104. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott életkori korlát alól a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter felmentést adhat a politikai tanácsadó tekintetében.”
213. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
1. 3. § (4) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 40. § (3) bekezdésében, 41. § (1)–(3) bekezdésében, 43. § (3) bekezdésében, 206. § címében, 206. § (1) és (2) bekezdésében, 207. § címében, 207. § (1) és (1a) bekezdésében, 208. § címében, 208. § (1) és (2) bekezdésében, 209. § címében, 209. § (1) és (2) bekezdésében, 210. § címében, 210. § (2)–(5), és (7)–(10) bekezdésében, 211. § címében, 212. § címében, 212. § (1) bekezdésében, 213. § címében, 213. § (1) és (3) bekezdésében, 248. § (2) és (3) bekezdésében, 249. §-ában, 252. §-ában, 255. § (1) bekezdésében, 257. § (1) bekezdésében, 259. §-ában, 260. § (1) bekezdésében, 262. §-ában, 281. § (1) bekezdés 1. pontjában a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg,
2. 19. § (2) bekezdésében az „államtitkárának tevékenységét” szövegrész helyébe az „államtitkárának, valamint a területfejlesztésért felelős miniszter a feladatai ellátásának segítésére kijelölt minisztérium helyettes államtitkárának tevékenységét” szöveg,
3. 43. § (2) bekezdésében, 207. § (3) és (4) bekezdésében, 210. § (1) és (6) bekezdésében, 251. § (1) bekezdésében, 257. § (2) bekezdésében a „kormánymegbízott” szövegrészek helyébe a „főispán” szöveg,
4. 102. § címében a „tartós külszolgálat” szövegrész helyébe a „tartós külszolgálati kirendelés” szöveg,
5. 102. § (1) bekezdésében az „a Magyarország Állandó NATO Képviseletére, Magyarország Állandó EBESZ Képviseletére” szövegrész helyébe a „valamint a Magyarország NATO mellett működő Állandó Képviselete és Magyarország EBESZ mellett működő Állandó Képviselete katonai képviseletére” szöveg,
6. XXIX. Fejezet címében a „KORMÁNYMEGBÍZOTT” szövegrész helyébe a „FŐISPÁN” szöveg,
7. 207. § (1) bekezdésében a „kormánymegbízottat” szövegrész helyébe a „főispánt” szöveg,
8. 207. § (2) bekezdésében a „Kormánymegbízottá” szövegrész helyébe a „Főispánná” szöveg,
9. 207. § (4) bekezdésében a „kormánymegbízotti” szövegrész helyébe a „főispáni” szöveg,
10. 210. § (8) és (11) bekezdésében a „kormánymegbízotti” szövegrész helyébe a „főispáni” szöveg,
11. 211. § (1) bekezdésében a „kormánymegbízottat” szövegrészek helyébe a „főispánt” szöveg,
12. 211. § (2) bekezdésében a „kormánymegbízottat” szövegrész helyébe a „főispánt” szöveg, a „kormánymegbízottá” szövegrész helyébe a „főispánná” szöveg és a „kormánymegbízotti” szövegrész helyébe a „főispáni” szöveg,
13. 213. § (3) bekezdésében a „kormánymegbízottal” szövegrész helyébe a „főispánnal” szöveg lép.
214. § (1) Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
1. 37. § (6) és (7) bekezdése,
2. 37. § (8) bekezdés b) pontja,
3. 141. § (1) bekezdés d) pontja, és
4. 144. §-a.
(2) Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
1. 37. § (8) bekezdés c) pontjában az „és helyettesének” szövegrész,
2. 37. § (8) bekezdés d) pontjában az „és vezetőjének helyettese” szövegrész,
3. 88. § (3) bekezdés a) pontjában az „az álláshelyi elismeréshez és” szövegrész,
4. 187. § (1) bekezdés c) pontjában, 210. § (10) bekezdésében és 214. § (5) bekezdés i) pontjában az „álláshelyi és” szövegrész,
5. 206. § (2) bekezdés p) pontjában az „az álláshelyi és” szövegrész,
6. 296. § (10) bekezdésében az „Az álláshelyi elismerésre jogosító idő kezdő időpontja a (4) bekezdésben meghatározott időpont.” szövegrész,
7. 3. melléklet IV. pont 16. alpontjában az „álláshelyi elismerés,” szövegrész.
215. § Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény
1. 5. § (2) bekezdésében a „beruházások megvalósítójának” szövegrész helyébe a „beruházások megvalósítójának – a 4. § (7) és (8) bekezdésében meghatározottak kivételével – „ szöveg, és
2. 10. § (9) bekezdésében a „fejezetet irányító szerv” szövegrész helyébe a „fejezetet irányító szerv – a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában –” szöveg
lép.
216. § Hatályát veszti a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény
1. 28. § (3) bekezdés a) pontjában az „az álláshelyi elismeréshez és” szövegrész,
2. 76. § (1) bekezdés d) pontja,
3. 79. §-a, és
4. 3. melléklet IV. pontjának 16. alpontjában az „álláshelyi elismerés,” szövegrész.
217. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 1. melléklet 4. pontjában a „43. §” szövegrész helyébe a „42. §” szöveg lép.
