218. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (6) bekezdés b) pontjában a „(naptári napokra)” szövegrész.
219. § (1) Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján az MCC Alapítvány KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata és egyéb cél szerinti tevékenységei ellátásának érdekében a 2. melléklet 7. és 8. sorában meghatározott állami tulajdonban lévő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel – a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve – az indulótőke növelése érdekében az MCC Alapítvány induló vagyonát növelő csatlakozói vagyonjuttatásként az MCC Alapítvány tulajdonába kell adni.”
(2) Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés szerint ingyenesen tulajdonba adott ingatlanok tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat. A 2. melléklet 7. és 8. sora szerinti ingatlanok tulajdonjogát az MCC Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.”
(3) Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 6. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A 2. melléklet 7. és 8. sora szerinti ingatlanok tekintetében a törvény erejénél fogva, a (3) bekezdés hatálybalépésének napjától a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter tulajdonosi joggyakorlói minőségét – kérelmére – az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(4b) A (3) bekezdés szerinti tulajdonátruházásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg.”
220. § Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 2. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.
221. § Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény
1. 11. § (1) bekezdésében a „6. § (1), (2) és (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „6. § (1), (2), (4) és (6) bekezdése” szöveg, és
2. 11. § (2) bekezdésében a „6. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „6. § (3), (4) és (5) bekezdése” szöveg
lép.
222. § A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) azon, őstermelői tevékenység keretében előállított élelmiszerek körét, amelyek mezőgazdasági őstermelő által történő forgalomba hozatala tekintetében mennyiségi korlátozás alkalmazandó, valamint
b) az a) pont szerinti élelmiszerek esetében a forgalomba hozható mennyiségeket.”
223. § A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény
1. 2. § d) pontjában az „a Földforgalmi” szövegrész helyébe az „a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi” szöveg és a „törvény 5” szövegrész helyébe a „törvény) 5” szöveg,
2. 15. § (10) bekezdésében az „agrárminiszter” szövegrész helyébe az „agrárpolitikáért felelős miniszter” szöveg
lép.
224. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 139. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NAV vezetői munkakörei:
a) elnök,
b) elnökhelyettes,
c) főigazgató,
d) főigazgató-helyettes,
e) igazgató,
f) igazgatóhelyettes,
g) főosztályvezető,
h) főosztályvezető-helyettes, és
i) osztályvezető.”
225. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 170/A. §-sal egészül ki:
„170/A. § [Az elnökhelyettes juttatásai]
Az elnökhelyettes az e törvény szerinti illetményén felül a helyettes államtitkári juttatásokkal azonos juttatásokra jogosult.”
226. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény
1. 4. melléklete helyébe a 10. melléklet, és
2. 6. melléklete helyébe a 11. melléklet
lép.
227. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény
1. 3. § (1) bekezdés 30. pontjában, 8. § (4) bekezdésében, 13. §-ában, 14. § (1) bekezdésében, 25. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 35. § (2) bekezdés b) pontjában és (6) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 55. § (8) bekezdésében, 56. § (1) bekezdésében, 60. § (1) bekezdés záró szövegrészében és (3) bekezdésében, 66. § (4) bekezdésében, 76. § (2) bekezdésében, 78. § (5) bekezdésében, 96. § (4) bekezdésében, 99. § (13) bekezdésében, 105. § (4) és (5) bekezdésében, 106. § (1) bekezdés záró szövegrészében, 107. § (3) bekezdésében, 127. § (4) bekezdésében, 128. § (4) bekezdésében, 129. § (4) bekezdésében, 137. § (2) bekezdésében, 148. § (1) bekezdésében, 149. § (1) bekezdésében, 151. § (2) bekezdésében, 165. § (1) bekezdésében, 168. § (5) bekezdésében, 170. § (2) bekezdésében, 173. § (1) bekezdésében, 179. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 180. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 181. § (1) bekezdésében, 183. § (2) bekezdésében, 202. § (1) bekezdésében, 218. § (3) bekezdésében, 222. § (3) bekezdésében, 228. § (1) és (2) bekezdésében, 242/A. § (1) bekezdés záró szövegrészében és (2) bekezdésében, 242/B. § (2) bekezdésében, 243. § (3) bekezdésében, 1. mellékletében foglalt táblázat E:2. és E:25. mezőjében a „NAV vezetője” szövegrész helyébe a „NAV elnöke” szöveg,
2. 26. §-ában, 42. § (1) bekezdésében, 80. § (4) bekezdésében, 167. § (2) bekezdésében, 241. § (1) bekezdésében a „NAV vezetője” szövegrészek helyébe a „NAV elnöke” szöveg,
3. 31. § (7) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 61. § (1) bekezdésében, 90. § (5) bekezdésében, 139. § (3) bekezdésében, 148. § (1) bekezdésében, 149. § (1) és (2) bekezdésében, 178. § (1) bekezdésében, 181. § (1) bekezdésében, 199. § (1) bekezdésében a „NAV vezetőjének” szövegrész helyébe a „NAV elnökének” szöveg,
4. 63. § címében és (1) bekezdésében a „NAV vezetőjévé vagy szakmai helyettesévé” szövegrész helyébe a „NAV elnökévé” szöveg,
5. 110. § (6) bekezdés d) pontjában az „a szakfőigazgató, a Központi Irányítás főigazgató-helyettese és a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója” szövegrész helyébe az „a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója” szöveg,
6. 110. § (6) bekezdés e) pontjában az „a Központi Irányítás főigazgatója” szövegrész helyébe az „az elnökhelyettes” szöveg,
7. 179. § (5) bekezdésében a „NAV vezetőjét” szövegrész helyébe a „NAV elnökét” szöveg,
8. 184. § (6) bekezdésében a „NAV vezetőjét” szövegrészek helyébe a „NAV elnökét” szöveg, és
9. 222. § (2) bekezdés b) pontjában a „NAV vezetőjénél” szövegrész helyébe a „NAV elnökénél” szöveg
lép.
228. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény
1. 3. § (5) bekezdésében a „Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alapból” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapból (a továbbiakban: az Alap)”, és
2. 6. § (2) és (3) bekezdésében az „a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alapból” szövegrészek helyébe az „az Alapból” szöveg
lép.
229. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 3. alcíme a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott online bortermelői regisztert az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott borpiaci év kezdetétől az a borászati üzemengedélyes köteles vezetni, aki az utolsó három borpiaci év átlagában több mint évi 20 000 hektoliter borászati terméket értékesít az értékesítési jelentése alapján.”
230. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Szőlőmust Magyarország területéről való kivitele esetén a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti származási bizonyítványt a kivitelt követően az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott határidőn belül szükséges beszerezni.
(2b) Borászati termék nem borászati termék előállítása céljából történő forgalomba hozatala az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feltételek teljesítésével lehetséges.”
231. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény
1. 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „bekezdésben” szövegrész helyébe az „és (2a) bekezdésben, valamint” szöveg, és
2. 9. § (2) bekezdés a) pontjában a „must” szövegrész helyébe a „szőlőmust” szöveg
lép.
232. § (1) Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény 99. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 19. §, a 20. § (2) bekezdés b)–f) pontja, a 21. §, a 14. alcím, a 29. § (10) és (19) bekezdése, a 46. §, a 49. § (1), (2) és (4)–(6) bekezdése, az 51. § (2) bekezdése, az 54. § (2) bekezdése, az 55. § (2) bekezdése, az 56. § (2) bekezdése, a 61. §, a 79. § (2) bekezdése, a 90. § (2) bekezdés 1–3., 5–8 és 11–48. pontja, a 91. § (2) bekezdése, a 94. § (4) bekezdése és a 95. § (1)–(3) bekezdése 2023. július 1-jén lép hatályba.”
(2) Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény 99. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A 4. § (3) és (4) bekezdése, a 20. § (2) bekezdés a) pontja, a 29. § (18) bekezdése, a 40. § (1) bekezdése, a 41–44. §, 85. § (1) bekezdése, a 90. § (2) bekezdés 4., 9. és 49. pontja 2024. január 1-jén lép hatályba.”
233. § Nem lép hatályba az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény
1. 40. § (2) bekezdése,
2. 45. §-a,
3. 47. §-a,
4. 50. §-a,
5. 85. § (10) bekezdése,
6. 85. § (12) bekezdése, és
7. 90. § (2) bekezdés 10. pontja.
234. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdésében a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg lép.
235. § Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény 135. §-a.
236. § Nem lép hatályba az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény 73. § (1) bekezdése.
237. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény 44. §-a, 45. § (3) bekezdése és 64. § h) pontja.
238. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. XCIX. törvény 152. § (2) bekezdésében az „A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig” szövegrész helyébe az „A 2022. december 31. napjáig” szöveg lép.
239. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 53. § (2) bekezdése a „kormánymegbízott” szövegrész helyett a „főispán” szöveggel lép hatályba.
240. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 18. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tanúsítvány kiadására vonatkozó bírósági eljárásra a Ctv. változásbejegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanúsítvány kiadása iránti kérelemhez csatolandó iratokat a Ctv. határozza meg azzal, hogy a legfőbb szerv határozatait olyan módon kell csatolni, hogy a csatolt okirat tartalmából a határozathozatalra vonatkozó információk is megállapíthatóak legyenek. A tanúsítvány kiadása iránti kérelemhez csatolt iratokat, ha azok nem magyar nyelven készültek, hiteles magyar nyelvű fordításban is csatolni kell.”
241. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 32. § c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az 5. alcím rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határokon átnyúló egyesülésről véglegesen döntő legfőbb szervi határozat polgári perben történő felülvizsgálata és érvénytelenségének megállapítása nem kérhető arra hivatkozva, hogy)
„c) az a) pontban említett cserearány és a b) pontban említett pénzbeli kártalanítás tekintetében nyújtott tájékoztatás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.”
242. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításokról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 41. § c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az 5. alcím rendelkezései azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a határokon átnyúló szétválásról véglegesen döntő legfőbb szervi határozat polgári perben történő felülvizsgálata és érvénytelenségének megállapítása nem kérhető arra hivatkozva, hogy)
„c) az a) pontban említett cserearány és a b) pont szerinti pénzbeli kártalanítás tekintetében nyújtott tájékoztatás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.”
243. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 48. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A határokon átnyúló műveletet megelőzően alkalmazott munkavállalói részvételi szabályok alkalmazandók a későbbi megállapodás alapján elfogadott szabályok alkalmazásának időpontjáig, vagy – megállapodás hiányában – ameddig az Eurt. tv. 48. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok alkalmazásra kerülnek. A határokon átnyúló egyesülés esetén, ha az egyesülő társaságok közül legalább egynél az Eurt. tv. 18. § (1) bekezdés g) pontja szerinti munkavállalói részvétel megvalósult, az egyesülésben részt vevő társaságok – a munkavállalóik vagy azok képviselőinek tájékoztatása mellett – dönthetnek úgy, hogy bármilyen előzetes egyeztetés nélkül közvetlenül alkalmazzák magukra az Eurt. tv. 48. § (1) és (3) bekezdésében, 49. §-ában és 50. §-ában foglalt általános részvételi szabályokat a bejegyzés napjától. Ha az egyesülésen részt vevő társaságok tárgyalást kezdeményeznek a különleges egyeztető testülettel, erről és az egyeztetések eredményéről a társaságok a munkavállalóikat vagy azok képviselőit késedelem nélkül tájékoztatják.”
244. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 50. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) E törvény rendelkezéseit azokban a határokon átnyúló műveletekben kell alkalmazni, amelyekben a társaság a 12. § szerinti közzétételt 2022. szeptember 1. napján vagy azt követően kezdeményezi.”
245. § Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdése juttatási cél szerinti hasznosítási kötelezettségre vonatkozó rendelkezését, valamint az Nvtv. 13. § (7) és (8) bekezdését.”
246. § Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény 8. §-ában a „(3) és (4)” szövegrész helyébe a „(3)–(4)” szöveg lép.
247. § Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv a földterület-juttatással történő kompenzáció iránti kérelmek összesítését követően kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a földterület-juttatáshoz szükséges új ingatlanok kialakítását. Az új ingatlanok kialakítása során azok megközelítésére szolgáló, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak kialakításáról és az utak tulajdonjogának rendezéséről is gondoskodni kell. A kialakuló ingatlanok megközelítése szolgalmi jog alapításával nem biztosítható. Az ingatlanügyi hatóság az új ingatlanokat a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által benyújtott vázrajz alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban. Az új ingatlanok ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatása (telekalakítási engedély) nem szükséges. Az ingatlanok kijelölésével, önálló ingatlanként történő kialakításával és ennek ingatlan- nyilvántartási átvezetésével kapcsolatos költségek a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervet terhelik.”
248. § (1) Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezik, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti, Budapest V. kerület belterület 24432 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan1), 24775 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan2) és a 24499 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan3), a 24454 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan4) (a továbbiakban együttesen: ingatlanok),
a) az ingatlan1 és ingatlan2, mint a kikapcsolódás lehetőségét biztosító közösségi terek fenntartása, továbbfejlesztése, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatok ellátása érdekében,
b) az ingatlan3 és ingatlan4 Budapest belvárosának gyalogos-turisztikai zónájába integrálása, a kikapcsolódás lehetőségét biztosító új közösségi tér megteremtése, a zöldfelület fejlesztése és mindezek fenntartása révén a belvárosi lakosság életminőségének javítása, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatok ellátása érdekében,
c) az ingatlan1-hez és az ingatlan2-höz közvetlenül kapcsolódó, csatlakozó területekkel, utcákkal, valamint az azok részét képező zöldfelületekkel egységes és hatékony üzemeltetése, kezelése, továbbfejlesztése, továbbá a csatlakozó utcákkal egységes szabályok és egységes koncepció szerint megvalósuló közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése céljából,
d) az ingatlan3 és ingatlan4 Budapest belvárosához tartozó területekkel, utcákkal, valamint az azok részét képező zöldfelületekkel egységes fejlesztése, majd a hatékony és egységes üzemeltetése, kezelése, továbbá az egységes szabályok és egységes koncepció szerint megvalósuló közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése céljából
e törvény erejénél fogva 2022. augusztus elsejével, ingyenesen az állam tulajdonába kerülnek.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített feladatok e törvény alkalmazásában állami feladatnak minősülnek.
(3) Az ingatlanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása részeként az ingatlanok (1) bekezdés szerinti üzemeltetését, kezelését, közterület használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszerének kialakítását és működtetését, az ingatlanok fenntartását és továbbfejlesztését az állam – az ingatlanok 99 évre szóló ingyenes vagyonkezelésbe adása mellett – a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata (a továbbiakban: Vagyonkezelő) útján látja el. E törvény alapján a Vagyonkezelőt vagyonkezelői jog illeti meg az ingatlanokon, amely az állam tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg lép hatályba. A Vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.
(4) Az ingatlanügyi hatóság a Vagyonkezelő (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogát a Vagyonkezelő kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:167. §-át nem kell alkalmazni.
(5) A tulajdonosváltozáskor érvényes, ingatlanokat érintő Budapest Főváros Önkormányzata hatósági határozatba vagy hatósági szerződésbe foglalt közterület-használati hozzájárulása – e törvény erejénél fogva – azon a napon, amikor a Vagyonkezelő hatósági határozatba vagy hatósági szerződésbe foglalt közterület-használati hozzájárulását a jogosult megszerezte, ennek hiányában az állam tulajdonjoga bejegyzésének napját követő 60. napon megszűnik. A tulajdonosváltozáskor érvényes, ingatlanokat érintő egyéb használati, bérleti szerződések a vagyonkezelésbe kerülést követő 60 napon belül e törvény erejénél fogva megszűnnek, kivéve, ha ezen időtartam lejárta előtt a Vagyonkezelő akként nyilatkozik, hogy a szerződésben Budapest Főváros Önkormányzata helyébe lép.
(6) A Vagyonkezelő vagyonkezelői jogának gyakorlása – ideértve az ingatlanok birtoklását, használatát, hasznosítását is – közfeladatellátásnak minősül, és az ebből származó bevételeit a (3) bekezdés szerinti, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatai ellátására fordíthatja.
(7) Az állam tulajdonjog szerzése Budapest Főváros Önkormányzata felé a feladat- és hatáskörbeli változással kapcsolatos anyagi kiadások megtakarítása formájában ellentételezett.
(8) Az ingatlanok tekintetében e törvény hatálybalépésének napjától az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.
249. § (1) Az állam, a 248. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, ingatlan3-at és ingatlan4-et érintő értéknövelő beruházást a Vagyonkezelő útján, az állam által erre a célra külön nevesített támogatása biztosítása mellett valósítja meg.
(2) A Vagyonkezelő által – a 248. § (1) bekezdése szerint – az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – az államnak vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaságnak megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.
(3) A Vagyonkezelő által – a 248. § (1) bekezdése szerint – az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben – ideértve a megvalósításhoz kapcsolódó hatósági eljárásokat is – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság előzetes tulajdonosi jóváhagyását, engedélyét megadottnak kell tekinteni.
250. § Az e-közigazgatással, az informatikával, az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítésével, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenységgel, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításával kapcsolatos állami feladatok ellátására a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében gazdasági társaságot (a továbbiakban: Társaság) jelölhet ki, amely feladatkörében – mint kezelő szerv – közszolgáltatási szerződés megkötésére, támogatási jogviszony létesítésére, egyéb finanszírozási jogviszony kialakítására önállóan jogosult.
251. § (1) A Társaság működésének biztosítása érdekében, az általa az e-közigazgatás, az informatika, az e-közigazgatási informatika infrastrukturális ellátottsága, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenység keretében, a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében részletesen meghatározott feladataival összefüggésben megkötött közszolgáltatási szerződések, támogatási jogviszonyok és egyéb finanszírozási jogviszony fedezetéül szolgáló költségvetési fejezetnél keletkező bevétel nem vonható el.
(2) A Társaság működésének biztosítása érdekében, az általa az e-közigazgatás, az informatika, az e-közigazgatási informatika infrastrukturális ellátottsága, a kormányzati célú elektronikus hírközlési tevékenység keretében a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében részletesen meghatározott feladatai kapcsán megkötött közszolgáltatási szerződések, támogatási jogviszonyok és egyéb finanszírozási jogviszony fedezetéül szolgáló költségvetési fejezetnél keletkező költségvetési maradványát – a jogosultsági elszámolást követően – kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak kell tekinteni, amelyet a Társaság a tárgyévet követő években működésével, valamint feladatkörébe tartozó közszolgáltatási szerződés megkötésével, támogatási jogviszony létesítésével, egyéb finanszírozási jogviszony kialakításával összefüggésben használhat fel.
252. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) állapítsa meg a Társaság 250. §-ban meghatározott feladatainak körét és azok részletes szabályait, valamint
b) jelölje ki a Társaságot, és határozza meg annak működési feltételeit.
253. § (1) Ez a törvény – a (2)–(14) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 64. §, a 65. §, a 67–69. §, a 148. § (4) bekezdése, a 210. §, a 214. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja, (2) bekezdés 1. és 2. pontja, a 224–227. §, a 248. §, a 249. §, valamint a 10. és 11. melléklet 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3) A 9. §, a 10. §, a 36. §, a 37. §, a 38. § 1., 3. és 4. pontja, a 196. §, a 197. § az e törvény kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(4) A 15. § 2. pontja és a 3. melléklet 2022. augusztus 20-án lép hatályba.
(5) A 16. § 1. pontja, a 24. §, a 27. §, a 28. §, a 29. § (2) bekezdése, a 30. §, a 31. § 2–5. pontja, a 47. §, a 118. §, a 119. §, a 143–147. §, a 209. § (2) bekezdése és a 218. § az e törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(6) A 188–194. § az e törvény kihirdetését követő harmincegyedik napon lép hatályba.
(7) A 15. § 3. pontja, a 32. §, a 75–79. §, a 176–185. §, a 240–244. § és a 4. melléklet 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.
(8) A 15. § 5. és 6. pontja és a 6. és 7. melléklet 2022. október 1-jén lép hatályba.
(9) A 96. § 1. pontja és a 239. § 2022. november 1-jén lép hatályba.
(10) Az 5. § 1., 2. és 4. pontja, a 6. §, a 7. §, a 11. §, a 45. §, a 87. §, a 97. § 1. és 3. pontja, a 104. §, a 117. §, a 228. §, a 236. § és az 1. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.
(11) A 149. §, a 150. § és a 152. § 2023. február 13-án lép hatályba.
(12) A 123–125. §, a 129. §, a 130. § (3) bekezdése, a 132. § 1. és 2. pontja, a 232. § és a 233. § 2023. július 1-jén lép hatályba.
(13) A 148. § (1)–(3) és (5) bekezdése és a 151. §, 153–156. § 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.
(14) A 122. §, a 126. § (3) bekezdése és a 132. § 3. pontja 2024. január 1-jén lép hatályba.
254. § E törvény
1. 1. §-a az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése,
2. 18. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,
3. 70. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,
4. 71. §-a és 72. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,
5. 80. §-a és 82. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése,
6. 222. §-a, 223. §-a és 247. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése,
7. 135. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése,
8. 136. §-a az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése,
9. 219. § (1) bekezdése, 220. §-a, a 234. §-a és 9. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése,
10. 219. § (2) bekezdése Alaptörvény 38. cikk (1), (2) és (6) bekezdése,
11. 238. §-a és 245. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, és
12. 248. § (1), (3) és (6) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
255. § (1) E törvény 98–107. §-a és 109–112. §-a a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint a 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 121–133. §-a és 232–236. §-a a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) E törvény 121. §-a, 126. § (3) bekezdése és 232. § (2) bekezdése tervezetének a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(4) E törvény 149–152. §-a a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(5) E törvény 200. §-a a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(6) E törvény 240–243. §-a az (EU) 2017/1132 irányelv határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i 2019/2121 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
„1. melléklet az 1991. évi LXXXII. törvényhez
A cégautóadó havi mértékei
| A | B | C | D | ||
| 1 | Teljesítmény (kW) | „0”–„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | „6”–„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | „5”; „14–15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | |
| 2 | 0–50 | 30 500 forint | 16 000 forint | 14 000 forint | |
| 3 | 51–90 | 41 000 forint | 20 000 forint | 16 000 forint | |
| 4 | 91–120 | 61 000 forint | 41 000 forint | 20 000 forint | |
| 5 | 120 felett | 81 000 forint | 61 000 forint | 41 000 forint” |
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 3. pontja a következő 3.9. alponttal egészül ki:
(A közcélú juttatások körében adómentes:)
„3.9. a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet ösztöndíj címén a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány közfeladatának ellátásával összhangban folyósít.”
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.14. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.14. a rendészeti felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató, a honvéd altiszt-jelölt ösztöndíja és egyéb pénzbeli juttatása, a honvédtiszti alapképzésben részt vevő szerződéses állományú katona ösztöndíja, továbbá a honvédelemért felelős miniszter által alapított középiskolai, esélyegyenlőségi, önkéntes tartalékos szolgálati ösztöndíjban, a honvédelemért felelős miniszter által a polgári felsőoktatási intézmények hallgatói, továbbá a rendvédelmi szakképző intézmény, illetve a honvédelmi szakképző intézmény tanulói részére a katonai szolgálat vállalásának ösztönzése érdekében alapított ösztöndíjban, valamint a honvédelmi tárca gondoskodási körébe tartozó árvák részére alapított ösztöndíjban részesülők ösztöndíja;”
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 7. pont 7.21. alpont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egyéb indokkal adómentes:
7.21. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedése (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére]
„c) a Magyar Nemzeti Banknak a pénzügyi intézmények számára a fizetési késedelemmel érintett lakossági hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések kezelés során elvárt fogyasztóvédelmi elvekről szóló 5/2022. (IV. 22.) MNB ajánlása alapján, az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében”
[kerül sor;]
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)
„9. a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint tartós külszolgálatra kihelyezett magánszemély, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerint európai uniós vagy nemzetközi szervezetnél foglalkoztatott nemzeti szakértő, és a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló tartós külföldi szolgálatra kihelyezett szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló 90 napot meghaladó külföldi kiküldetést teljesítő, a Magyar Honvédség személyi állományába tartozó, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy részére a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatban felmerülő többletköltségek fedezetére a vonatkozó törvény, a végrehajtására kiadott, más jogszabály alapján megállapított átalány-költségtérítés, illetve nemzeti szakértői díjazás költségtérítési része, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint tartós külszolgálatra kihelyezettet megillető egyszeri költözési költségtérítés, illetve kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti nemzeti szakértőt megillető egyszeri költözési, illetve hazautazási költségtérítés összege.”
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)
„4. a) a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerinti üzemanyagfajták esetén a kormányrendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma,
b) a tölthető hibrid járművek használata esetén a járműbe beépített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározható üzemanyag-fogyasztási norma 70 százaléka;”
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet a következő 4a. ponttal egészül ki:
(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)
„4a. a tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összege;”
3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)
„6. a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsit is) használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint
a) a 4. pont szerint megállapított üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár,
b) tisztán elektromos meghajtású járművek esetén a 4a. pont szerinti összeg,
valamint a 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg;”
4. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet IV. A járművek költsége fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A saját tulajdonú, a magánszemély által zárt végű lízingbe vett jármű (ideértve a továbbiakban a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett járművet is) üzemanyag- felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint mezőgazdasági őstermelő esetében a kizárólag üzemi célú járműre vonatkozóan a III. rész 1. pontjában foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyag-felhasználás címén
a) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár,
b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás,
c) tölthető hibrid jármű használata esetén – a II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4. pont b) alpontja szerint igazolás nélkül elszámolható mérték helyett – a b) pont szerinti összeg és az elektromos töltés számlával igazolt költsége,
d) tisztán elektromos meghajtású jármű használata esetén – a II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4a. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható mérték helyett– az elektromos töltés számlával igazolt költsége
vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség – ide nem értve az elektromos töltést – nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség. A magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag- felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől – ideértve a választott üzemanyag-fogyasztási normát is – nem térhet el. Nem alkalmazható az a) pont rendelkezése, ha a magánszemély az Áfa-törvény szabályai szerint az üzemanyag általános forgalmi adóját levonásba helyezi.”
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. számú melléklet III. A járművek költsége fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A saját tulajdonú, a magánszemély által zárt végű lízingbe vett kizárólag üzemi célú jármű (ideértve a továbbiakban a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett járművet is) (e rendelkezés alkalmazásában a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi is, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják) üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint a II. fejezetben foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyag-felhasználás címén
a) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyagár,
b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás,
c) tölthető hibrid jármű használata esetén – a 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4. pont b) alpontja szerint igazolás nélkül elszámolható mérték helyett – a b) pont szerinti összeg és az elektromos töltés számlával igazolt költsége,
d) tisztán elektromos meghajtású jármű használata esetén – a 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 4a. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható mérték helyett – az elektromos töltés számlával igazolt költsége
vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség – ide nem értve az elektromos töltést – nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség. A magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag- felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől – ideértve a választott üzemanyag-fogyasztási normát is – nem térhet el. Nem alkalmazható az a) pont rendelkezése, ha a magánszemély az Áfa-törvény szabályai szerint az üzemanyag általános forgalmi adóját levonásba helyezi.”
„1. melléklet a 2004. évi I. törvényhez
| A | B | ||
| Az ingatlan helyrajzi száma | A kijelölt vagyonkezelő | ||
| 1 | Budapest, belterület 38440/52 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 2 | Budapest, belterület 38440/53 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 3 | Budapest, belterület 38440/54 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 4 | Budapest, belterület 38442/16 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 5 | Budapest, belterület 38442/17 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 6 | Budapest, belterület 38442/15 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 7 | Budapest, belterület 38293/78 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 8 | Budapest, belterület 74333/1 | Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.) | |
| 9 | Budapest, belterület 74232 | Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.) | |
| 10 | Budapest, belterület 74327/1 | Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.) | |
| 11 | Budapest, belterület 74324 | Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.) | |
| 12 | Budapest, belterület 38852/6 | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) | |
| 13 | Budapest, belterület 38821/4 | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) | |
| 14 | Budapest, belterület 4465 (14000/68063 tulajdoni hányad arányában) | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) | |
| 15 | Budapest, belterület 38820/3 | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) | |
| 16 | Budapest, belterület 38831 | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) | |
| 17 | Budapest, belterület 26085/1123 (33261/125049 tulajdoni hányad arányában) | Vasas Sport Club (székhely: Budapest 1139, Fáy utca 58.) | |
| 18 | Budapest, belterület 26085/1123 (91788/125049 tulajdoni hányad arányában) | Vasas Futball Club Kft. (székhely: Budapest 1139, Fáy utca 58., Cg. 01–09–717962) | |
| 19 | Budapest, belterület 76561/221 | Vasas Sport Club (székhely: Budapest 1139, Fáy utca 58.) | |
| 20 | Budapest, belterület 29834/8 (7953/10944 tulajdoni hányad arányában) | Budapesti Vasutas Sport Club – Zugló Közhasznú Egyesület (székhely: Budapest 1142, Szőnyi út 2.) | |
| 21 | Budapest, belterület 29834/12 | Budapesti Vasutas Sport Club – Zugló Közhasznú Egyesület (székhely: Budapest 1142, Szőnyi út 2.) | |
| 22 | Budapest, belterület 29834/15 | BVSC – Zugló Közhasznú Egyesület (székhely: Budapest 1142, Szőnyi út 2.) | |
| 23 | Budapest, belterület 27913/1 | Budapesti Honvéd Sportegyesület (székhely: Budapest 1134, Dózsa György út 53.) | |
| 24 | Budapest, belterület 27999 (48065/57386 tulajdoni hányad arányában) | Budapesti Honvéd Sportegyesület (székhely: Budapest 1134, Dózsa György út 53.) | |
| 25 | Budapest, belterület 27950/6 (12884/16684 tulajdoni hányad arányában) | Budapesti Honvéd Sportegyesület (székhely: Budapest 1134, Dózsa György út 53.) | |
| 26 | Budapest, belterület 23796/29 | Budapesti Honvéd Sportegyesület (székhely: Budapest 1134, Dózsa György út 53.) | |
| 27 | Budapest, belterület 38826 | Magyar Lovassport Szövetség (székhely: Budapest 1087, Kerepesi út 7. Nemzeti Lovarda) | |
| 28 | Budapest, belterület 38295/1 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 29 | Budapest, belterület 38295/11 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 30 | Budapest, belterület 38295/12 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 31 | Budapest, belterület 38295/14 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 32 | Győr, belterület 5761/7 | ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg. 08–09–020296, 9027 Győr, Nagysándor József utca 31.) | |
| 33 | Győr, belterület 5761/7/A | ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg. 08–09–020296, 9027 Győr, Nagysándor József utca 31.) | |
| 34 | Győr, belterület 5761/7/B | ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg. 08–09–020296, 9027 Győr, Nagysándor József utca 31.) | |
| 35 | Győr, belterület 5761/7/C | ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg. 08–09–020296, 9027 Győr, Nagysándor József utca 31.)” |
Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 7. és 8. sorral egészül ki:
| (A | B | C | ||
| 1. | Település | Helyrajzi szám | Tulajdoni hányad) | |
| „7. | Budapest | 5192/1 | 1/1 | |
| 8. | Kaposvár | 412 | 1/1” | |
„4. melléklet a 2020. évi CXXX. törvényhez
Vezetői munkakörök besorolási kategóriái
| 1. | Besorolási kategória | NAV központi szerve | NAV területi szerve | |
| 2. | 1 | elnök | ||
| 3. | 2 | elnökhelyettes | ||
| 4. | 3 | főigazgató | ||
| 5. | 4 | főigazgató-helyettes | ||
| 6. | 5 | főosztályvezető | ||
| 7. | 6 | igazgató | ||
| 8. | 7 | főosztályvezető-helyettes | ||
| 9. | 8 | igazgató-helyettes | ||
| 10. | 9 | osztályvezető | ||
| 11. | 10 | főosztályvezető | ||
| 12. | 11 | főosztályvezető-helyettes | ||
| 13. | 12. | osztályvezető” |
„6. melléklet a 2020. évi CXXX. törvényhez
Vezetői munkakörök alapilletménye
| A | B | C | D | E | F | |
| 1. | vezetői munkakör | területi szerv | központi szerv | |||
| 2. | ||||||
| 3. | alapilletmény alsó határa | alapilletmény felső határa | alapilletmény alsó határa | Maximum alapilletmény | ||
| 4. | elnökhelyettes | 1 450 000 Ft | 1 650 000 Ft | |||
| 5. | főigazgató | 1 250 000 Ft | 1 450 000 Ft | |||
| 6. | főigazgató-helyettes | 1 100 000 Ft | 1 220 000 Ft | |||
| 7. | igazgató | 880 000 Ft | 1 000 000 Ft | 890 000 Ft | 1 010 000 Ft | |
| 8. | igazgatóhelyettes | 790 000 Ft | 910 000 Ft | 820 000 Ft | 940 000 Ft | |
| 9. | főosztályvezető | 710 000 Ft | 830 000 Ft | 890 000 Ft | 1 010 000 Ft | |
| 10. | főosztályvezető-helyettes | 650 000 Ft | 770 000 Ft | 820 000 Ft | 940 000 Ft | |
| 11. | osztályvezető | 600 000 Ft | 720 000 Ft | 740 000 Ft | 860 000 Ft” | |
