(6) Ha a feljelentő vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésére vonatkozó indítványt nyújtott be, a bíróság a feljelentőt jelöli ki.
(7) Ha a feljelentő nem nyújtott be a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésére vonatkozó indítványt, azonban a sértett a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésére vonatkozó indítványt benyújtott, a bíróság a sértettet jelöli ki.
(8) Ha több személy terjesztett elő ismételt felülbírálati indítványt, a bíróság a vádindítvány képviseletére jogosult személy kijelöléséről annak mérlegelésével dönt, hogy mely indítványozó kijelölésével ért egyet a felülbírálati indítványt előterjesztő személyek többsége.
(9) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben az erre jogosult személy vádindítványt kíván benyújtani, a vádindítvány képviseletére jogosult személyt az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság jelöli ki. A vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt a 817/I. § (1) bekezdése szerinti közzétételtől számított egy hónapon belül kell benyújtani az eljárást megszüntető határozatot hozó hatóságnál. Az ügyészség vagy az ügyészség útján a nyomozó hatóság az indítványt az ügyiratokkal együtt a határidőt követően haladéktalanul megküldi az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróságnak. A bíróság nyolc napon belül határoz a vádindítvány képviseletére jogosult személy kijelöléséről.
(10) A bíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
817/K. § (1) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személyt a bíróság jelöli ki, a vádindítvány benyújtásának határidejét a bíróság döntésének a kézbesítésétől kell számítani.
(2) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy az eljárás során meghal vagy tartós, súlyos betegsége miatt nem tud az eljárásban részt venni,
a) a többi, korábban ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogosult az újabb, a vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről megegyezni vagy a 817/J. § (4)-(8) bekezdésében meghatározottak szerint a bíróság kijelölését indítványozni, illetve
b) a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy jogosult a 817/J. § (9) bekezdése szerint a bíróság kijelölését indítványozni.
(3) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személyt a bíróság jelölte ki és ez a személy a vádindítványt határidőn belül nem nyújtja be, a vádindítvány benyújtására rendelkezésre álló határidőt követő tizenöt napon belül
a) a többi, korábban ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogosult egy alkalommal újabb, a vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről megegyezni, , illetve
b) a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy jogosult a 817/J. § (9) bekezdése szerint a bíróság kijelölését indítványozni.
(4) A (3) bekezdés szerinti újabb vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádindítványt a megállapodástól, illetve a bíróság kijelölésről szóló végzésének kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nyújthatja be.
817/L. § A vádindítvány képviseletére jogosult személy számára lehetőséget kell adni arra, hogy a zártan kezelt ügyiratok kivételével az ügyiratokat megismerhesse. Az ügyiratok megismerésére jogosult személy és a jogi képviselője az ügyiratokat kizárólag az e Fejezet szerinti eljárás céljából használhatja fel. A megismert ügyiratot tilos nyilvánosságra hozni.
817/M. § (1) A vádindítványt a vádindítvány képviseletére jogosult személy
a) a bíróságnak az ismételt felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozatának a kézbesítésétől, illetve
b) a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a bíróságnak a vádindítvány képviseletére jogosult személy 817/J. § (9) bekezdése szerinti kijelöléséről hozott végzés kézbesítésétől
számított két hónapon belül nyújthatja be.
(2) A vádindítványt a 817/H. § (1) bekezdése szerinti határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell benyújtani. A vádindítványt a beérkezésétől számított nyolc napon belül az ügyészség vagy az ügyészség útján a nyomozó hatóság az ügyiratokkal együtt továbbítja a 19-22. § alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz. A bíróság illetékessége a 21. § (3) bekezdése alapján nem állapítható meg.
(3) A vádindítvány tartalmazza
a) a 422. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat,
b) a 422. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakat és
c) az egyes cselekmények, illetve részcselekmények bizonyításával összefüggő bizonyítási indítványokat.
(4) A vádindítványhoz csatolni lehet a vádindítvány képviseletére jogosult személy rendelkezésére álló, az álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.
A vádindítvány előzetes vizsgálata
817/N. § (1) A bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha
a) a vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádindítványt a törvényben meghatározott határidő eltelte után nyújtotta be,
b) a vádindítvány képviseletére jogosult személynek nincs jogi képviselője,
c) a vádindítványt benyújtó személy e törvény alapján vádindítvány benyújtására nem jogosult,
d) a vádindítvány tárgyává tett cselekmény nem közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény,
e) a vádindítvány nem tartalmazza a 817/M. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottakat, illetve
f) a vádindítványt nem a jogi képviselő útján nyújtották be.
(2) A vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádindítvány elutasításáról rendelkező nem ügydöntő végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a vádindítványt ismételten benyújthatja, ha azt a bíróság az (1) bekezdés b), e) vagy f) pontja alapján utasította el, és az elutasítás oka már nem áll fenn.
(3) A bíróság a vádindítványt nem utasíthatja el azon okból, hogy az nem tartalmazza a vádindítványban vádlottként megjelölt személynek a 184. § (2) bekezdésében felsorolt személyes adatait, és azok az ügyiratokból sem állapíthatók meg, ha a terhelt személyazonossága ezek hiányában is kétséget kizáróan megállapítható.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja nem alkalmazható, ha a vádindítvány tárgyává tett cselekmény olyan bűncselekmény, amely a vádindítvány tárgyává tett közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekménnyel szoros összefüggésben áll.
(5) A vádindítvány előzetes vizsgálata során ülés nem tartható.
(6) Ha a bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, a határozatát a vádindítvány képviseletére jogosult személynek kézbesíti.
(7) A vádindítvány elutasítása ellen fellebbezésnek nincs helye.
A vádindítvány megalapozottságának a vizsgálata
817/O. § (1) Ha a vádindítvány elutasításának nincs helye, a bíróság a vádindítvány benyújtásától számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható-e a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével.
(2) A bíróság a vádindítvány megalapozottságának elbírálásakor teljeskörűen megvizsgálja az ügy ügyiratait és a vádindítvány képviseletére jogosult személy által csatolt adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.
817/P. § (1) A bíróság nem ügydöntő végzésével a vádindítványt
a) elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan,
b) részben elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt valamely személy a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével, vagy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett valamely bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan.
(2) Ha a vádindítvány vizsgálata során adat merül fel arra, hogy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy mentességet élvező személy és a vádindítvány elutasításának az érintett esetében nincs helye, a bíróság indítványozza a mentesség felfüggesztésére jogosult döntését. Ha a mentesség felfüggesztésére jogosult a mentességet nem függeszti fel, a bíróság a vádindítványt elutasítja vagy részben elutasítja.
(3) A vádindítvány megalapozottságának a vizsgálata során ülés nem tartható.
(4) Ha a bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja vagy részben elutasítja, a határozatát a vádindítvány képviseletére jogosult személynek kézbesíti.
(5) Ha a bíróság a vádindítványt részben elutasítja, a vádindítvány képviseletére jogosult személy köteles a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elutasított vádindítványi részeket nem tartalmazó vádindítványt a bíróságnak ismételten benyújtani. Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy ezt elmulasztja, a bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti. Erre a nem ügydöntő végzésben a vádindítvány képviseletére jogosult személyt figyelmeztetni kell.
A bírósági eljárás szabályai a vádindítvány befogadását követően
817/Q. § (1) Ha a vádindítvány elutasításának nincs helye, a bíróság
a) azt haladéktalanul megküldi a vádlottnak,
b) gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak, illetve
c) kényszerintézkedést rendelhet el.
(2) A vádindítvány vádlottnak történő kézbesítését követően az eljárásban védő részvétele kötelező.
(3) A vádlott és a védő a vádindítvány kézbesítése után jogosult az eljárás ügyiratainak a megismerésére.
(4) Ha a vádlott az eljárásban nem a magyar nyelvet használta, a vádindítvány vádlottra vonatkozó részének az általa az eljárásban használt nyelvre történő lefordításáról a bíróság gondoskodik.
817/R. § (1) A vádindítvány képviseletére jogosult személy a bírósági eljárásban - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az ügyészség jogait gyakorolja, és az ügyészség feladatait látja el, ideértve a vádlott személyi szabadságát érintő kényszerintézkedés elrendelésének, továbbá az elfogatóparancs kibocsátásának indítványozását. A vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádat nem terjesztheti ki.
(2) A vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádat bármikor ejtheti. A vád ejtését nem köteles indokolni. A bíróság az eljárást megszünteti, ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádat ejtette.
(3) A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat kivételével a határozatot közölni kell a vádindítvány képviseletére jogosult személlyel.
(4) A vádindítvány alapján folytatott ügyhöz más ügyet nem lehet egyesíteni, kivéve, ha a vádlottat korábban akár magánvádas, akár közvádas ügyben próbára bocsátották.
817/S. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyaláson a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselőjének a jelenléte kötelező. Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy a tárgyaláson nincs jelen, a jogi képviselője jogosult a büntetőeljárásban részt vevő személyeknek kérdést feltenni és indítványt előterjeszteni, nem érintve a vádindítvány képviseletére jogosult személy 817/R. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogait.
(2) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, de a vádindítvány képviseletére jogosult személy jelen van, a bíróság a tárgyalást megtartja, azonban a jogi képviselőt rendbírsággal kell sújtani. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti.
(3) Ha a tárgyaláson a vádindítvány képviseletére jogosult személy és a jogi képviselője sem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, vagy mindkét személy önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá, ha mindkét személy az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, a bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti. A vádindítvány képviseletére jogosult személyt az értesítésben, illetve a jogi képviselőt az idézésben erre figyelmeztetni kell.
(4) A vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselője a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselője a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, a jogi képviselőt rendbírsággal kell sújtani, és a vádindítvány képviseletére jogosult személy más jogi képviselőt hatalmazhat meg. Ha ez nyomban nem lehetséges, a bíróság a tárgyalást a rendzavaró jogi képviselő költségére elnapolja.
(5) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselete az eljárásban megszűnik, és a következő tárgyalási napig a jogi képviseletéről nem gondoskodik, a bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti.
(6) Ha vádindítvány képviseletére jogosult személy az eljárás során meghal vagy tartós, súlyos betegsége miatt nem tud az eljárásban részt venni, a bíróság erről a többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személyt, illetve a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó többi személyt tájékoztatja. A többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy a tájékoztatástól számított 15 napon belül jogosult az újabb, vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről megegyezni. A 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó többi személy a tájékoztatástól számított 15 napon belül jogosult a 817/J. § (9) bekezdése szerint a tárgyalást folytató bíróság kijelölését indítványozni.
(7) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személyt a bíróság jelölte ki és e személy a vádat ejtette vagy a bíróság az eljárást a 817/P. § (5) bekezdése vagy a (3) és (5) bekezdés alapján megszünteti, a bíróság az eljárást megszüntető határozatát a többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, illetve a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó többi személy részére is kézbesíti.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben a többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogosult egy alkalommal a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül újabb vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről megegyezni, aki tizenöt napon belül a vád ejtését visszavonhatja vagy a mulasztást pótolhatja. Ebben az esetben az eljárást folytatni kell.
(9) A (7) bekezdésben meghatározott esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó többi személy a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül jogosult a 817/J. § (9) bekezdése szerint az eljárást megszüntető határozatot hozó bíróság kijelölését indítványozni. A bíróság által kijelölt újabb vádképviseletre jogosult személy tizenöt napon belül a vád ejtését visszavonhatja vagy a mulasztást pótolhatja. Ebben az esetben az eljárást folytatni kell.
A fellebbezés
817/T. § (1) A bíróság ítélete ellen a vádindítvány képviseletére jogosult személy fellebbezést nem jelenthet be.
(2) Fellebbezés bejelentése esetén a bíróság az ügyiratokat közvetlenül terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult bírósághoz.
(3) Az e Fejezet szerinti eljárásban hozott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság megküldi az ügyben korábban eljárt ügyészségnek is.
(4) A másodfokú bíróság a 817/S. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott esetben az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.
A bűnügyi költség
817/U. § (1) Ha a bíróság a vádlottat felmentette vagy vele szemben az eljárást megszüntette, a vádindítvány képviseletére jogosult személy viseli a 145. § (1) bekezdésében és az 576. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűnügyi költségből azt a költséget, amely a bírósági eljárás során keletkezett.
(2) Ha a bíróság a vádlottat az 566. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével felmenti, vagy vele szemben az eljárást vádejtés miatt megszünteti, a vádindítvány képviseletére jogosult személy az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül - jogszabályban meghatározott mértékben - megtéríti a vádlott meghatalmazott védőjének azon díját és költségét, amely a bírósági eljárás során keletkezett.
(3) A vádindítvány képviseletére jogosult személyt csak azzal a cselekménnyel, illetve a tényállásnak azzal a részével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére és a (2) bekezdésben meghatározott díj és költség azon részének megtérítésére lehet kötelezni, amelyre a bíróság az 566. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével felmentő ítéletet hozott vagy az eljárást megszüntette.
A rendkívüli jogorvoslatokra vonatkozó eltérő szabályok
817/V. § (1) A vádindítvány képviseletére jogosult személy perújítási indítványt, felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.
(2) Az e Fejezet szerinti eljárásban hozott határozat ellen törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatnak nincs helye.
(3) Az e Fejezet szerinti eljárásban a C. Fejezet, a CI. Fejezet és a CIII. Fejezet alkalmazásának nincs helye. A vádindítvány képviseletére jogosult személy különleges eljárások lefolytatását nem indítványozhatja.
A büntetőeljárás megindulása miatti hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó szabályok
817/W. § A büntetőeljárás megindulása miatti hátrányos jogkövetkezmények tekintetében a pótmagánvádas eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azon személy vonatkozásában, akivel szemben e Fejezet rendelkezései alapján vádindítványt nyújtanak be.”
(2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 876/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„876/C. § (1) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezések 2022. december 31. napjáig nem alkalmazhatók.
(2) A CV/A. Fejezetben meghatározott rendelkezéseket a 2022. december 31-ét követően tett feljelentésekre és indult eljárásokban kell alkalmazni.”
51. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 817/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
52. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az Igazgatóság hatásköre kiterjed az európai uniós költségvetés végrehajtásában részt vevő valamennyi nemzeti hatóságra.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Igazgatóságot igazgató (a továbbiakban e § alkalmazásában: igazgató) vezeti. Az igazgató - az Igazgatóság közreműködésével - az európai uniós források felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatosan a jogszabályokban meghatározott feladatokat látja el, így különösen:
a) összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és érdekeltségi nyilatkozatokat rendszeresen, mintavételes eljárással, valamint hatósági nyilvántartások és nyilvánosan elérhető információk, valamint megkeresés útján megismerhető adatok alapján ellenőriz,
b) kockázatelemzést végez,
c) gondoskodik az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése érdekében a tudatosság növeléséről és az intézményrendszer uniós támogatások végrehajtásáért felelős szereplőinek képzéséről,
d) együttműködik a büntetőeljárásban eljáró szervekkel.”
(3) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. §-a a következő (3a)-(3d) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés a) pont szerinti
a) ellenőrzés kiterjed a palyazat.gov.hu honlapon benyújtott valamennyi, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos gyanúra irányuló anonim bejelentésre is,
b) mintavételen alapuló érvényességi ellenőrzésnek éves szinten el kell érnie az összeférhetetlenségi nyilatkozat benyújtására kötelezettek számának legalább 5%-át,
c) mintavételen alapuló érvényességi ellenőrzéseknek az európai támogatásokat auditáló szervvel egyeztetett kétévenkénti ellenőrzési terveken kell alapulnia,
d) ellenőrzés során megállapított összeférhetetlenségről az Igazgatóság jelentésben tájékoztatja az intézményrendszer uniós támogatások végrehajtásáért felelős - az ellenőrzéssel érintett - szereplőit,
e) ellenőrzött összeférhetetlenségi és érdekeltségi nyilatkozatokat és a kapcsolódó dokumentumokat legalább 5 évig meg kell őrizni.
(3b) Az Igazgatóság a (3) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéshez szükséges
a) összes adatot megismerheti, arról másolatot készíthet,
b) iratokba - ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is - betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet,
c) írásbeli felvilágosítást kérhet bármely szervezettől vagy személytől.
(3c) Az Igazgatóság a (3) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzés lefolytatásához szükséges mértékben kezelheti mindazokat a személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek az ellenőrzéssel összefüggenek, és amelyek kezelése az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében szükséges.
(3d) Az Igazgatóság tevékenységét, az ellenőrzések tervezését és végrehajtását az audithatóság rendszeraudit-jelentés keretében hitelesíti.”
(4) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az igazgató tevékenységét a szervezeti és működési szabályzat szerint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, a minisztérium államtitkára vagy közigazgatási államtitkára irányítja. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos feladatok tekintetében az igazgató nem utasítható, feladatait minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen köteles ellátni.”
(5) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott kormánytisztviselők és munkavállalók kiválasztása az Integritás Hatóság által jóváhagyott objektív szempontrendszer alapján, pályázati eljárás keretében történik. Az Integritás Hatóság ellenőrzi az Igazgatóság kormánytisztviselőinek és munkavállalóinak kiválasztását és a felvételi eljárás szabálytalansága esetén új eljárás lefolytatását kezdeményezheti az igazgatónál.”
(6) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az Igazgatóság működését és eljárásait - a jogszabályokban, illetve a szervezeti és működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben - az igazgató által kiadott és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által jóváhagyott ügyrend szabályozza. Az Integritás Hatóság ellenőrzi az Igazgatóság működését, ennek keretében vizsgálja az ügyrend végrehajtását és az Igazgatóság eljárásaira vonatkozó irányelvek betartását. Súlyos vagy visszatérő megfelelési problémák esetén az Integritás Hatóság jogosult az Igazgatóság ellenőrzésére.”
(7) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. §-a a következő (9a)-(9j) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Az igazgató, valamint az Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott kormánytisztviselő és munkavállaló a megbízatása, illetve a jogviszonya keletkezésekor általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot, majd az érdemi eljárási cselekmények megkezdése előtt az adott eljárási cselekményre vonatkozó eseti összeférhetetlenségi nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tesz.
(9b) Az Igazgatóság haladéktalanul biztosítja az Integritás Hatóság részére
a) a (9a) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozathoz és érdekeltségi nyilatkozatokhoz, valamint
b) az Integritás Hatóság kérésére az Igazgatóság által kezelt valamennyi, az Integritás Hatóság jogkörének gyakorlásához szükséges irathoz [ideértve az a) pont hatálya alá nem tartozó, az Igazgatóság által kezelt összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és érdekeltségi nyilatkozatokat]
való hozzáférést.
(9c) A (9a) bekezdés és a (9b) bekezdés b) pontja szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatok és érdekeltségi nyilatkozatok tartalmát az Integritás Hatóság ellenőrzi.
(9d) Ha a (9c) bekezdés szerinti ellenőrzés során az Integritás Hatóság megállapítja, hogy a (9a) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatot, illetve érdekeltségi nyilatkozatot tevő a nyilatkozatban lényeges adatot, tényt valótlanul közölt vagy mellőzött, az Integritás Hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(9e) Bárki jogosult a www.palyazat.gov.hu oldalon anonim módon bejelenteni összeférhetetlenséget és vélt összeférhetetlenséget, illetve annak kockázatát.
(9f) A (9e) bekezdés szerinti bejelentést az Igazgatóság kivizsgálja. Ha az Igazgatóság megállapítja a (9e) bekezdés szerinti bejelentés megalapozottságát, az Igazgatóság haladéktalanul tájékoztatja az uniós támogatások végrehajtásáért felelős - a bejelentéssel érintett - szereplőit a bejelentésről.
(9g) Az Igazgatóság a (9e) bekezdés szerinti bejelentést elutasítja, ha nem áll fenn összeférhetetlenség. Az Igazgatóság a döntését indokolni köteles.
(9h) Az Igazgatóság a (9e) bekezdés szerinti bejelentést érdemi indoklás nélkül elutasítja, ha
a) az olyan személyre vonatkozik, akivel kapcsolatosan az ügyben korábban azonos tényállás alapján az összeférhetetlenség hiányát állapították meg, vagy
b) a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan.
(9i) Ha az Igazgatóság a vizsgálata során összeférhetetlenséget állapít meg, arról jelentést küld az intézményrendszer uniós támogatások végrehajtásáért felelős - a vizsgálattal érintett - szereplőinek.
(9j) Az Igazgatóság a (9e) bekezdés szerinti bejelentések vizsgálata során keletkezett iratokat a vizsgálat lezárásától számított öt évig megőrzi.”
(8) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az igazgató részletes éves jelentésben tájékoztatja az Integritás Hatóságot az Igazgatóság tevékenységéről, az elvégzett ellenőrzések számszerűsíthető eredményeiről és tapasztalatairól, a megtett intézkedésekről, a beérkezett bejelentések számáról és a kivizsgált esetekről.”
53. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 107. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha)
„f) a kormánytisztviselő az összeférhetetlenségi nyilatkozatában, illetve az érdekeltségi nyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt vagy mellőzött,”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 107. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben
a) a lényeges adat, tény valótlanságát vagy mellőzésének tényét az Integritás Hatóság a 29/B. § (9c) bekezdése szerinti ellenőrzés során,
b) a szándékosság fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója
állapítja meg.”
54. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 111. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kormánytisztviselőt felmentési idő nem illeti meg a 107. § (2) bekezdés a) pontja szerinti érdemtelenség és a 107. § (6) bekezdése szerinti foglalkoztatást kizáró ok jogcímén, valamint a 107. § (1) bekezdés f) pontja alapján történt felmentés esetén.”
55. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 112. § (10) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Végkielégítésre nem jogosult a kormánytisztviselő, ha)
„c) a kormánytisztviselőt a 107. § (1) bekezdés f) pontja alapján mentették fel.”
56. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 113. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Felmentési védelem nem illeti meg a kormánytisztviselőt a 107. § (2) bekezdés a) pontja szerinti érdemtelenség és a 107. § (6) bekezdése szerinti foglalkoztatást kizáró ok jogcímén, valamint a 107. § (1) bekezdés f) pontja alapján történt felmentése esetén.”
57. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 240/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igazgató jogviszonya a (2) bekezdés szerinti időtartam alatt felmentéssel nem szüntethető meg, kivéve, ha]
„b) az igazgató nem felel meg a 224. § (1) bekezdésében meghatározott kinevezési feltételeknek,”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 240/A. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az igazgató jogviszonya a (2) bekezdés szerinti időtartam alatt felmentéssel nem szüntethető meg, kivéve, ha]
„d) az igazgató az összeférhetetlenségi nyilatkozatában, illetve az érdekeltségi nyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt vagy mellőzött.”
(3) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 240/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben
a) a lényeges adat, tény valótlanságát vagy mellőzésének tényét az Integritás Hatóság a 29/B. § (9c) bekezdése szerinti ellenőrzés során,
b) a szándékosság fennállását az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter
állapítja meg.”
(4) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 240/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott feltétel fennállása esetén az igazgatót az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök mentheti fel. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a javaslatának megtétele előtt kikéri az Integritás Hatóság elnökének véleményét, amiről a javaslattétel során tájékoztatja a miniszterelnököt.”
(5) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 240/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az igazgatónak a (4) bekezdés d) pontja alapján történő felmentésére nem kell alkalmazni a 233. § (2) és (3) bekezdését.”
58. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 279/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„279/A. § (1) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott munkavállalóra a 278. és 279. §-ban foglaltakat - a 29/B. §-ban meghatározottakon túl - azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a munkaviszony létesítésének feltétele - a 279. § (6) bekezdésben foglaltakon túl - a magyar állampolgárság,
b) a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott munkavállalók által betöltött álláshelyeket a 279. § (4) bekezdése alkalmazásakor nem kell figyelembe venni, és a munkavállalók a 279. § (5) bekezdése szerinti mentesítés nélkül foglalkoztathatók a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság szervezetében,
c) a munkaviszonyt a munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkavállaló az összeférhetetlenségi nyilatkozatában, illetve az érdekeltségi nyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt vagy mellőzött.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben
a) a lényeges adat, tény valótlanságát vagy mellőzésének tényét az Integritás Hatóság a 29/B. § (9c) bekezdése szerinti ellenőrzés során,
b) a szándékosság fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója
állapítja meg.”
59. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 292. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 2023. január 1-jével kinevezett igazgató dönt a helyettesítésére a megbízott igazgató javaslatára kijelölt főosztályvezető vagy osztályvezető megerősítéséről, amely keretében a kinevezett igazgató másik főosztályvezető vagy osztályvezető kijelölését kezdeményezheti. A kinevezett igazgató kezdeményezése alapján a 29/B. § (4) bekezdése szerinti szervezeti és működési szabályzatot haladéktalanul módosítani kell.”
60. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 2. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában különleges jogállású szerv:)
„q) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság.”
61. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Gazdasági Versenyhivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, az Integritás Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonya a különleges jogállású szerv mint munkáltató és a köztisztviselő mint foglalkoztatott között közszolgálati munkaszerződéssel jön létre.”
62. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvényben (a továbbiakban: Eufetv.) meghatározott feladatainak ellátása érdekében az Integritás Hatóság jogosult ingyenesen, a 21/B. §-a szerinti regisztráció nélkül, közvetlen adatkapcsolat keretében átvenni az általa a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott, az Eufetv. IV. Fejezete hatálya alá tartozó adatszolgáltató tényleges tulajdonosának a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt természetes személyazonosító adatait és lakcímadatát.”
63. § (1) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 21/A. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartó szerv)
„d) a 8. § (2b) bekezdése szerint”
(végzett adathozzáféréseket naplózza.)
(2) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 21/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti naplóban a nyilvántartó szerv rögzíti az Integritás Hatóság és a nyilvántartó szerv közötti közvetlen adatkapcsolat tekintetében az adattovábbítás dátumát és időpontját, az adattovábbítás indításához használt adatok típusát, az adattovábbítással érintett adatok körét.”
64. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 21/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „szerint” szövegrész helyébe a „szerint, valamint” szöveg lép.
65. § Hatályát veszti a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 21/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „valamint” szövegrész.
66. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hatóság - ideértve az elnökét, az elnökhelyetteseit és a teljes állományát - feladatainak ellátásában teljesen független, csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten és minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen köteles ellátni. A Hatóság számára feladatot csak törvény írhat elő.”
67. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 4. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Hatóság a feladatainak ellátása érdekében kérelemre, hivatalból vagy bejelentés, panasz alapján jár el. Panasz a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pkbtv.) 1. § (2) bekezdésétől eltérően akkor is benyújtható, ha elintézése más eljárás hatálya tartozik. A Hatóság a feladatkörében bármilyen rendelkezésére álló információ alapján eljárhat.
(2) A Hatóság feladatkörét érintő jogsértés vagy szabálytalanság észlelése esetén a Hatósághoz bárki tehet bejelentést, panaszt. Bejelentés, panasz a Pkbtv. 1. § (4) bekezdésétől eltérően közvetlenül a Hatósághoz is benyújtható függetlenül attól, hogy mely szerv jogosult az eljárásra.
(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentésre, panaszra - az (1) és (2) bekezdés szerinti kivétellel - a Pkbtv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A Hatóság a bejelentések, panaszok fogadása érdekében a bejelentők, panaszt tevők névtelenségét biztosító bejelentő felületet működtet, amely bizalmas kapcsolattartásra nyújt lehetőséget. A bejelentést vagy panaszt tevő személyeknek lehetőségük van a Hatósággal a bejelentő felülettől eltérő módon is kapcsolatot tartani.”
68. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hatóság jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi az európai támogatásokat auditáló szerv, valamint a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság foglalkoztatottjai által megtett összeférhetetlenségi nyilatkozatokat.”
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság a Hatóság kérésére haladéktalanul biztosítja a Hatóság részére a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság által kezelt összeférhetetlenségi nyilatkozathoz és érdekeltségi nyilatkozatokhoz, valamint valamennyi, a Hatóság jogkörének gyakorlásához szükséges irathoz való hozzáférést.”
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Hatóság az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 14. § (1) bekezdés b) pontja szerint bejelentésével kezdeményezheti a Vnytv. szerinti ellenőrzési eljárást azzal a személlyel szemben, akinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az európai uniós források tekintetében fennálló javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési jogosultsága alapozza meg. A Vnytv. szerinti ellenőrzési eljárás eredményéről - ennek keretében különösen a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről - a Hatóságot tájékoztatni kell.”
69. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 3. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Megállapodások kötése a Hatóság által”
70. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság más állami szervekkel és nem állami szervekkel megállapodásokat köthet a kommunikációra és az információcserére vonatkozóan, valamint feladatkörében a hatáskörei gyakorlására vonatkozó gyakorlati módozatok megkönnyítése érdekében. A megállapodások kizárólag a személyes adatok és más adatok védelmére vonatkozó követelmények megtartásával köthetők meg.”
71. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 15. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság bejelentés alapján, panasz alapján, hivatalból vagy az ajánlatkérő kérésére a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzési eljárást megelőzően vagy annak lefolytatása során ajánlást adhat meghatározott ajánlatkérőnek, amelyben kéri az ajánlatkérőt, hogy részben vagy egészben egy adott európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásban vagy részben vagy egészben bizonyos jövőbeli európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásai során)
„f) hagyjon fel bármilyen egyéb jogsértő magatartásával.”
72. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 18. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Hatóság az ezen alcím szerinti eljárásban az adatszolgáltatásra felhíváson és a nyilvános információk értékelésén kívül más, bizonyítási jellegű cselekményt saját hatáskörben nem végezhet, hanem az erre feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet jogosult megkeresni, amely a tényállás tisztázásának folyamatát is magában foglaló haladéktalan tájékoztatást ad a Hatóság részére eljárásának eredményéről.”
73. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hatóság a Kbt. 152. § (1) bekezdés o) pontja szerint kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását, ha a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás jut a tudomására.”
74. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet köteles együttműködni a Hatósággal, ennek keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a Hatóságot az eljárása megkezdéséről, valamint az eljárásának eredményéről.”
75. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § A Hatóság az Ákr. 15. § (2) bekezdése szerinti eljárásra szólíthatja fel az érintett felügyeleti hatóságot, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezései szerint bíróság előtt mulasztási pert indíthat, ha a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a 18. § (2) bekezdése, a 25. § (1) bekezdése szerinti eljárási kötelezettségének nem tett eleget.”
76. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 9. alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § A Hatóság a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén a büntetőeljárásról szóló törvény szerint felülbírálati indítványt és ismételt felülbírálati indítványt nyújthat be.”
77. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság a gazdasági szereplőt - a 31. § (1) bekezdése szerinti adattartalommal - rögzíti a közbeszerzési eljárásból kizárt gazdasági szereplők nyilvántartásában (a továbbiakban: nyilvántartás), ha a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, hogy a gazdasági szereplő vagy a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa olyan személy, aki a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont aa)-ag) alpontja szerinti bűncselekményt követett el.”
78. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hatóság
a) - a b) és c) pont kivételével - a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője természetes személyazonosító adatait a céginformációs rendszerből,
b) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,
c) a gazdasági szereplő tényleges tulajdonosának a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 3. § 14. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosi nyilvántartásban (a továbbiakban: tényleges tulajdonosi nyilvántartás) rendelkezésre álló természetes személyazonosító adatait és lakcímadatát a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból,
d) az a)-c) pont szerinti személy tekintetében az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a bűnügyi nyilvántartási rendszerből
közvetlen adatkapcsolat útján veszi át.”
79. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 39. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének jogviszonya megszűnik)
„d) a (7) bekezdés szerinti esetben.”
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 39. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az Állami Számvevőszék elnöke a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese jogviszonyának megszüntetése iránt bíróság előtt közigazgatási pert indíthat, ha
a) az Alkalmassági Bizottság a 43. § (3) bekezdése, a 43. § (7) bekezdése vagy a 44. § (7) bekezdése alapján kezdeményezi a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának megszüntetését, vagy
b) a kinevezése feltételei már nem állnak fent.
(5) Az Állami Számvevőszék elnöke a (4) bekezdés szerinti keresetlevelet a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese részére egyidejűleg megküldi.
(6) A bíróság a (4) bekezdés szerinti perben a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per szabályai szerint jár el azzal, hogy a pert a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese ellen kell megindítani, és a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság a keresetről harminc napon belül dönt.
(7) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az Állami Számvevőszék elnökének a (4) bekezdés szerinti keresete megalapozott, a bíróság határozatában megszünteti a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese jogviszonyát. A bíróság ítéletével szemben fellebbezésnek van helye.”
80. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Állami Számvevőszék elnöke és az Alkalmassági Bizottság felelős azért, hogy a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának a 39. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése esetén a Hatóság új elnöke vagy elnökhelyettese kinevezésére vonatkozó eljárás a Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának a 39. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnéséig megvalósuljon.”
81. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese kivételével a Hatóság köztisztviselői az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdése alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.”
82. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Munkacsoport a Hatóság nyilvános jelentéseit a feladatainak ellátása során figyelembe veheti, de a Hatóság nyilvános jelentéseihez nincs kötve és nem köteles azt figyelembe venni. A Hatóság a Munkacsoport jelentését az éves elemző integritásjelentés elkészítésekor figyelembe veheti, de a Munkacsoport jelentéséhez nincs kötve és nem köteles azt figyelembe venni.”
83. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Alkalmassági Bizottság kötelező erejű véleményt ad a Hatóság Igazgatóságának a tagjelölti alkalmassági feltételek értékelésére és a kiválasztás szempontjaira vonatkozóan. Az alkalmasság elbírálásán túl az Alkalmassági Bizottság véleményében a jelölési és kinevezési eljárás sérelme nélkül bármilyen módon hozzájárulhat a nem kormányzati szereplőket képviselő tagok jelöléséről való megalapozott döntés meghozatalához.”
84. § Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény
1. 7. § (3) bekezdésében az „Az (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „A (2) bekezdés” szöveg,
2. 11. § a) pontjában a „különbség lehetséges okainak elemzése” szövegrész helyébe a „különbség és annak lehetséges okainak teljes körű és átfogó elemzése” szöveg,
3. 11. § b) pontjában a „problémák, kockázati” szövegrész helyébe a „problémák, valamint a jogalkalmazói és közigazgatási gyakorlat elemzése, kockázati” szöveg,
4. 16. § (1) bekezdésében a „megvalósuló közbeszerzési” szövegrész helyébe a „megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzési” szöveg,
5. 16. § (2) bekezdésében a „megvalósuló közbeszerzési” szövegrész helyébe a „megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzési” szöveg,
6. 18. § (2) bekezdésében a „bizonyítási cselekményeket” szövegrész helyébe a „bizonyítási jellegű cselekményeket” szöveg,
7. 18. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „eljárása során” szövegrész helyébe az „eljárása során bizonyítási jellegű cselekményként” szöveg,
8. 18. § (3) bekezdés b) pontjában az „az adatkezelő” szövegrész helyébe az „a vizsgált adatkezelő” szöveg,
9. 18. § (3) bekezdés c) pontjában az „írásbeli felvilágosítást, illetve” szövegrész helyébe az „írásbeli, illetve szóbeli felvilágosítást, továbbá” szöveg,
10. 31. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „c) pontja” szövegrész helyébe a „d) pontja” szöveg,
11. 42. § (1) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
12. 43. § (3) bekezdésében a „felmentését” szövegrész helyébe a „Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának megszüntetését” szöveg,
13. 43. § (7) bekezdésében a „felmentését” szövegrész helyébe a „Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese jogviszonyának megszüntetését” szöveg,
14. 44. § (7) bekezdésében a „felmentését” szövegrész helyébe a „jogviszonyának megszüntetését” szöveg,
15. 46. § (4) bekezdésében az „az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény” szövegrész helyébe az „a Vnytv.” szöveg,
16. 53. §-ában a „honlapján annak” szövegrész helyébe a „honlapján - a Munkacsoport éves jelentésével azonos helyen - annak” szöveg,
17. 69. § (5) bekezdésében az „az az” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
18. 74. § (1) bekezdés b) pontjában az „az integritáskockázat-értékelési” szövegrész helyébe az „a 9. és 10. § szerinti integritáskockázat-értékelési” szöveg,
19. 76. § (1) bekezdésében a „rendszerrel és” szövegrész helyébe a „rendszerrel,” szöveg és a „vállalkozók nyilvántartásával” szövegrész helyébe a „vállalkozók nyilvántartásával és a tényleges tulajdonosi nyilvántartással” szöveg
lép.
85. § Nem lép hatályba az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 85. §-a.
86. § Hatályát veszti az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény
a) 39. § (1) bekezdés e) pontja, valamint
b) 39. § (8) bekezdése.
87. § Nem lép hatályba az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2022. évi XL. törvény 4. §-a és a 6. § (1) bekezdése.
„2. melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez
Az Európai Unió azon kötelező jogi aktusai, amelyek tekintetében a hatályuk alá tartozó állami támogatásokra vonatkozóan a 37/C. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti adatokat közzé kell tenni:
1. a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.);
2. a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1084 bizottsági rendelet (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.);
3. az 1407/2013/EU rendelet meghosszabbításának és a 651/2014/EU rendelet meghosszabbításának és vonatkozó kiigazításának tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 2-i (EU) 2020/972 bizottsági rendelet (HL L 215, 2020.7.7, 3-6. o.);
4. a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2021/1237 bizottsági rendelet (HL L 270, 202017.19, 39-75. o.);
5. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 193., 2014.7.1.);
6. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. december 16-i 1388/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 369., 2014.12.24., 37-63. o.);
7. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL L 248., 2015.9.24.),
8. az 1-7. pontban nem említett, az Európai Bizottság egyedi állami támogatási ügyben - Magyarország tekintetében - hozott kötelező jogi aktusa.”
