is kérheti azzal, hogy megjelöli a megkeresés okát, az adatkezelés várható időtartamát, illetve az azzal kapcsolatos várható intézkedéseit.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a köznevelési vagy szakképző intézmény az intézkedés vagy intézkedés sorozat idejéig kezeli.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a 74/Q. § (2) bekezdése szerinti személy ismerheti meg.
74/S. § A 74/Q. § (1) bekezdése, valamint a 74/R. § (1) bekezdése szerinti adattovábbítás során úgy kell eljárni, hogy a különleges adatokat kizárólag az arra jogosult személy ismerhesse meg.”
68. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) Nem alkalmazandóak
a) az (1)–(17) bekezdésben foglaltak a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél működő egészségügyi szolgáltató,
b) a (2)–(17) bekezdésben foglaltak a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, a vármegyei irányító intézmény kategóriával azonos besorolású, e törvény szerint egészségügyi szolgáltatónak minősülő honvédelmi szervezet (a továbbiakban: honvédelmi egészségügyi szolgáltató)
fenntartására, irányítására.”
69. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/D. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (4)–(7) bekezdés az egészségügyi válsághelyzet vagy járványügyi készültség megszűnése esetén a megszűnést követő hat hónapig (a továbbiakban: zárónap) is alkalmazható. Az (5) bekezdés szerinti megállapodás – ha a települési önkormányzat vagy az állami mentőszolgálat ennél rövidebb határidőben nem állapodik meg – a zárónapig marad hatályban.”
70. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/F. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egészségügyi válsághelyzet fennállása alatt az egészségügyi válsághelyzetre tekintettel beszerzett vagy rendelkezésre tartott, az állam tulajdonában álló orvostechnikai eszközöknek, fertőtlenítőszereknek, gyógyszereknek és egyéni védőeszközöknek az egészségügyi válsághelyzet megszűnését követő értékesítése esetén
a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető,
b) az egészségügyi készlet a megszűnt egészségügyi válsághelyzetet megalapozó járványügyi védekezéssel összefüggő közfeladat ellátására vagy azzal szorosan összefüggő célból, az ahhoz szükséges mértékben térítésmentesen átruházható.
(7) A (6) bekezdés szerinti vagyonelemek tekintetében az egészségügyi készlet, egyéni védőeszköz vagy egyéb orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítőszer térítésmentes átruházásáról
a) egészségügyi szolgáltatói kör és egészségügyi szolgáltatói körön kívüli kiadás esetén a miniszter,
b) külföldre történő kiadás esetén a miniszter javaslata alapján a Kormány nyilvános kormányhatározatban dönt.
(8) A (7) bekezdés szerinti döntést a rendelkezésre álló egészségügyi készlet vizsgálata alapján és az állami fenntartású egészségügyi intézmények orvostechnikai eszközökkel, fertőtlenítőszerekkel, gyógyszerekkel, védőeszközökkel való ellátásának elsőbbségét figyelembe véve kell meghozni.”
71. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„244/C. § (1) A honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, egészségügyi szolgáltatónak minősülő Magyar Honvédség Egészségügyi Központból, 2023. január 1. napjával kiválással jön létre a miniszter irányítása alatt egy új egészségügyi szolgáltató (e § alkalmazásában a továbbiakban: új egészségügyi szolgáltató), amely jogutódként ellátja a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ egészségügyi szolgáltatóként végzett, egyes feladatait. Az új egészségügyi szolgáltató létrehozásáról a miniszter gondoskodik. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 1. § (2) bekezdésétől eltérően, az Eszjtv.-t az új egészségügyi szolgáltatóra 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A honvédelemért felelős miniszter 2022. december 15. napjáig határozatban megállapítja azon egészségügyi munkakörű katonák és honvédelmi alkalmazottak által – az (1) bekezdés szerinti kiválást megelőzően – betöltött beosztásokat és munkaköröket, amelyek szükségesek a Magyar Honvédség egészségügyi feladatai ellátásához.
(3) 2023. január 1-jével, az új egészségügyi szolgáltatónál létrejövő egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át annak a honvédelmi alkalmazottnak a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya, aki 2022. december 31-én a 155. § (19) bekezdés b) pontja szerinti honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál olyan munkakört tölt be, amely nem tartozik a (2) bekezdés szerint meghatározott munkakörök közé. Az Eszjtv. 1. § (2) bekezdésétől eltérően az érintett személyek jogviszonyára az Eszjtv. rendelkezéseit – e §-ban foglalt eltérésekkel – 2023. január 1-jétől alkalmazni kell.
(4) A jogviszony (3) bekezdés szerinti átalakulására a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.tv.) 25. §-át – e §-ban foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
(5) A jogviszony (3) bekezdés szerinti átalakulására nem alkalmazandó a Haj.tv. 25. § (2), (5) és (8) bekezdése.
(6) Az új egészségügyi szolgáltató a (3) bekezdés szerinti érintetteket legkésőbb 2023. január 15-ig a jogviszony átalakulásáról és az új jogviszony tartalmáról egyoldalú jognyilatkozattal tájékoztatja. Ezen egyoldalú jognyilatkozatot az Eszjtv. 2. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek kell tekinteni. Ha az érintett a (3) bekezdés szerint átalakult egészségügyi szolgálati jogviszonyát nem kívánja fenntartani, arról az egyoldalú jognyilatkozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül írásban nyilatkozhat.
(7) Ha az érintett a (6) bekezdés szerinti határidőn belül akként nyilatkozik írásban, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyát nem kívánja fenntartani, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonya e törvény alapján a nyilatkozattételt követő első munkanappal megszűnik.
(8) A határozott időre szóló honvédelmi alkalmazotti kinevezés azzal azonos lejáratú, a részmunkaidőre szóló kinevezés azzal azonos részmunkaidőre szóló egészségügyi szolgálati munkaszerződéssé alakul át.
(9) Ha az egészségügyi szolgáltatási feladatokkal összefüggő jogutódlás során az érintett foglalkoztatott vonatkozásában jogviszonyváltásra kerül sor, úgy az átvevő új egészségügyi szolgáltatónál létesülő jogviszony alapján a foglalkoztatott illetménye – az új egészségügyi szolgáltatónál létesült új jogviszonyának fennállásáig – nem lehet alacsonyabb, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint közjogi szervezetszabályozó eszköz alapján járó rendszeres illetménypótlékainak, illetményelemeinek együttes összege, kivéve, ha valamely speciális foglalkoztatásra vonatkozó jogszabály szerint járó illetménypótlék, illetményelem megállapításának alapjául szolgáló körülmény az új jogviszony létrejöttét követően már nem áll fenn.
(10) A honvédelmi szervezettel 2023. január 1-jét megelőzően honvédelmi alkalmazottként kötött tanulmányi szerződésben a honvédelmi szervezet jogutódja az új egészségügyi szolgáltató.
(11) A (3) bekezdés szerinti átalakulás nem minősül a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 68/H. § (3) bekezdése szerinti, a honvédségi szervezet érdekkörében felmerült okból történő jogviszony-megszűnésnek.
(12) A (3) bekezdés szerinti átalakulás nem minősül jogviszony megszűnésnek az Mt. 125. §-a alkalmazása szempontjából.
(13) Az e § hatálybalépését megelőzően lakás építéséhez, vásárlásához vállalt állami készfizető kezesség esetén a hitelszerződésben foglaltakat – a (3) bekezdés szerinti jogviszonyváltástól függetlenül – a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint kell teljesíteni.
(14) A (3) bekezdés szerint megszűnő honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban
a) a ki nem adott szabadság, rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli egyéb mentesítés nem váltható meg, arra a volt honvédelmi alkalmazott az új jogviszonyban jogosult, azzal, hogy az ilyen szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülésével kapcsolatos kérdésekre az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályai az irányadók,
b) a 2022. december 31. utáni időszakot érintő munkaidőkeret nem zárható le, és
c) az érintett munkáltatók között, valamint a honvédelmi alkalmazott és 2023. január 1-jét megelőző munkáltatója között elszámolás nem történik, a fennmaradó követelések és tartozások az új jogviszonyban érvényesíthetők.
(15) Az új egészségügyi szolgálati jogviszonyban
a) a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó alkalmasság-vizsgálat, illetve a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényessége továbbra is fennáll,
b) továbbfolyik a megszűnt honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban kikötött, 2022. december 31. napja utáni időszakot érintő próbaidő, felmentési idő, munkaidőkeret időtartama, megkezdett szabadság, fizetés nélküli szabadság, valamint egyéb, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő határidő,
c) változatlanul hatályos a megszűnt honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban tett, 2023. január 1-jét megelőző időszakot érintő kirendelés és egyéb jognyilatkozat, munka irányításával összefüggő jognyilatkozat, a felek által megkötött tanulmányi szerződés, az önként vállalt többletmunkáról szóló és egyéb megállapodás, a vezetői és magasabb vezetői megbízás jogszabály eltérő rendelkezése hiányában.
(16) A megszűnt honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban kötött, 2022. december 31. napja után teljesítendő, áthelyezésről szóló háromoldalú megállapodás az új jogviszonyban részes felekre és az átvevő félre is kötelező.
(17) Ha 2023. január 1-jén munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tárgyában folyik, a honvédelmi alkalmazotti kereset elbírálásánál az azonnali hatályú felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(18) Az új egészségügyi szolgáltató működéséhez szükséges, 2023. január 1-jén még rendelkezésére nem álló szolgáltatások legkésőbb 2023. június 30. napjáig honvédelmi szervezet közreműködésével biztosíthatók. A felmerült költségeket az új egészségügyi szolgáltató teljes egészében megtéríti a honvédelmi szervezetnek.”
72. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1a) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)
„n) határozza meg a honvédelmi egészségügyi szolgáltató minősítési rendszerére vonatkozó szabályokat.”
73. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
a) 114. § (2) bekezdés c) pontjában az „a szakképzésről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Szkt.” szöveg,
b) 116/D. § (3) bekezdés a) pontjában az „a szakképzésről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Szkt.” szöveg,
c) 155. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg,
d) 155. § (1) bekezdés e) pontjában az „a Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg,
e) 229. § (3) bekezdésében az „a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény” szövegrész helyébe az „az Szkt.” szöveg,
f) 232/G. § (3) bekezdésében az „a munka törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg,
g) 232/G. § (4) bekezdésében az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg,
h) 247. § (2) bekezdés i) pont nyitó szövegrészében az „a szakképzésről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Szkt.” szöveg
lép.
74. § Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
a) 156/B. §-a és az azt megelőző alcím címe,
b) 244/I–244/M. §-a, és
c) 247. § (1a) bekezdés m) pontja.
75. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel járó feladatot lát el, illetve akinek a diplomata-útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára vagy saját hatáskörben a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte. A diplomata-útlevél érvényességi idejét a külpolitikáért felelős miniszter állapítja meg, amely legfeljebb a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízatása évének letelte végéig terjedhet.”
76. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Külügyi szolgálati útlevelet kaphat az a személy is, aki a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel járó feladatot lát el, illetve akinek a külügyi szolgálati útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára vagy saját hatáskörben a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte. A külügyi szolgálati útlevél érvényességi idejét a külpolitikáért felelős miniszter állapítja meg, amely a megbízás időtartamára vonatkozó érvényességi idővel állítható ki azzal, hogy a 11. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az útlevél érvényessége legfeljebb az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízatása évének letelte végéig terjedhet.”
77. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmány visszatartását)
„b) az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott esetben
ba) a büntetés-végrehajtási jogviszony időtartama alatt, illetve megszűntét követően a külföldre utazási korlátozás fennállásáig a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet, a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet, vagy a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv,
bb) a büntetés-végrehajtási jogviszony létrejöttét megelőzően az általános hatáskörű útlevélhatóság,”
(hajtja végre.)
78. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adatkezelő szerv – az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából – az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:)
„o) az ideiglenes magánútlevél esetében az a)–b) pont szerinti adatokat, az okmány számát, az ellenőrző sorszámot, a kiállítás idejét és okát, az érvényesség idejét és az utazás célországát,”
(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(Az adatkezelő szerv – az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából – az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:)
„p) a 7. § (7a) bekezdésében foglalt esetben a nemzetiségi névadatot.”
79. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adatkezelő szerv útiokmány-nyilvántartással összefüggő feladat- és hatáskörében:)
„a) felügyeletet gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselőjének, továbbá az anyakönyvvezető közreműködői tevékenysége felett,”
80. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
a) 30. § (1) bekezdésében a „befejezéséig jogosult” szövegrész helyébe a „befejezéséig, papíralapú dokumentumok esetében az általános hatáskörű útlevélhatóságnak való felterjesztéséig jogosult” szöveg,
b) 31. § (1) bekezdésében a „tizenöt évig” szövegrész helyébe a „tizenöt – ideiglenes magánútlevél esetében egy – évig” szöveg
lép.
81. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 26. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az alapvető jogok biztosa a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményben meghatározott független mechanizmus érvényesülése érdekében részt vesz a Program előkészítésében, és figyelemmel kíséri annak végrehajtását.”
82. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
a) 12. § (3) bekezdés d) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
b) 26. § (1) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
c) 26. § (2) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrészek helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
d) 31. §-ában az „érvényes öregségi nyugdíj legkisebb” szövegrész helyébe a „hatályos szociális vetítési alap” szöveg
lép.
83. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az ügyfél a vezetői engedély elektronikus pótlása iránti kérelme személyesen, ügyintézői közreműködés nélkül történő benyújtására elektronikus ügyintézési pontot vehet igénybe. A közlekedési igazgatási hatóság ebben az esetben írásban tart kapcsolatot az ügyféllel.”
84. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont ai) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza a járművezető vagy járművezető-jelölt,)
„ai) „Gépjármű-vezetői képesítési igazolványának” sorszámára, kategóriájára, kiadásának dátumára, érvényességi idejére, kiállító országára, valamint az azon szereplő vezetői engedély számára, típusára, kiállító országára vonatkozó adatokat, továbbá a 95-ös harmonizált uniós kódot és annak érvényességi idejét.”
(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza a járművezető vagy járművezető-jelölt,)
„ak) kényszergyógykezelésének fennállására vonatkozó adatot az okmánykiadás feltételei ellenőrzésének időpontjában,”
85. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési igazgatási eljárás során az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásához informatikai adatkapcsolat útján, közvetlen lekérdezéssel, térítésmentesen jogosult megismerni és átvenni az alvázszámmal vagy rendszámmal azonosított jármű 9. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait.”
86. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés h) pont hc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartót értesíti:
a vizsgaközpont elektronikusan, haladéktalanul)
„hc) a „Gépjármű-vezetői képesítési igazolvány” sorszámáról, kategóriájáról, kiadásának dátumáról, érvényességi idejéről, kiállító országáról, valamint az azon szereplő vezetői engedély számáról, típusáról, kiállító országáról, továbbá a 95-ös harmonizált uniós kódról és annak érvényességi idejéről,”
(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vezetői engedély kiadása, cseréje, meghosszabbítása, pótlása, honosítása és visszahonosítása során, a közlekedési igazgatási hatóság és a nyilvántartó a közlekedésbiztonsági alkalmasság vizsgálata céljából, informatikai adatkapcsolat útján, térítésmentesen adatot igényelhet és vehet át a bűnügyi nyilvántartási rendszerből kizárólag azon adatra vonatkozóan, hogy az adatigénylés időpontjában a járművezető vagy a járművezető-jelölt kényszergyógykezelés hatálya alatt áll-e.”
87. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14/B. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartó és a közlekedési igazgatási hatóság a személyazonosításhoz, a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez és a közlekedési igazgatási és nyilvántartási feladatinak ellátásához adatokat vehet át közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján)
„c) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében a természetes személyazonosító adatokat, az úti okmány azonosító adatokat, az érvényes tartózkodási engedély számára, sorozatszámára és érvényességi idejére (kezdete és vége) vonatkozó adatokat, valamint a szálláshely címadatokat,”
88. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„b) a közúti közlekedési ügyekben, valamint a közúti közlekedési igazgatási ügyekben eljáró hatóságok a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat és iratokat;”
(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„n) a helyi önkormányzat, illetve a várakozásdíj-fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a várakozási díj és a pótdíj beszedésére általa megbízott, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató a várakozási díj meg nem fizetése esetén a jogszerű parkolás megállapítása érdekében a 8/A. § (1) bekezdés g), h) és k) pontjában, valamint a díj és a pótdíj behajtása, és a várakozási hozzájárulás kiadása iránti kérelem elbírálása érdekében a 9. § (1) és (1a) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, a 9/D. § (1) bekezdésében, a 9/D. § (2) bekezdés a)–c) pontjában és a 9/D. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat;”
(3) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)
„m) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti szolgáltató automatikus információátvétel útján az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 42/B. §-a szerinti ügyfél-átvilágítás céljából térítésmentesen a 8. § (1) bekezdés ac) és ad) pontjában megjelölt adatokat, valamint az engedély típusát és okmányazonosító jelét.”
(4) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A nyilvántartásból adatot, iratot igényelhet – a 8. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott adatok kivételével – a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság a szabálysértési eljárás lefolytatásához.”
89. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 24. §-a a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:
„(3d) A nyilvántartó a 9. § (1), (2) és (4) bekezdésben, a 9/A. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint a 9/B. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott adatok térítésmentes, informatikai adatkapcsolat útján történő közvetlen átadását biztosítja a jármű tulajdonjogának és az üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali szolgáltatás igénybevételével történő létrehozásához szükséges ellenőrzéséhez és az automatizált eljárás lefolytatásához.”
90. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
1. 4/A. § (1) bekezdésében az „automatikus döntéshozatali” szövegrész helyébe az „automatizált” szöveg,
2. 4/A. § (2) bekezdésében az „automatikus döntéshozatali eljárás útján történő (a továbbiakban: automatikus) kiállításáról” szövegrész helyébe az „automatizált eljárásban történő (a továbbiakban: automatizált) kiállításáról” szöveg,
3. 4/A. § (3) bekezdésében az „automatikus” szövegrészek helyébe az „automatizált” szöveg,
4. 4/B. §-ában az „automatikus” szövegrész helyébe az „automatizált” szöveg,
5. 4/C. §-ában az „automatikus” szövegrész helyébe az „automatizált” szöveg,
6. 5. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „automatikus” szövegrész helyébe az „automatizált” szöveg,
7. 5. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „automatikus” szövegrész helyébe az „automatizált” szöveg,
8. 5. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában az „automatikus” szövegrész helyébe az „automatizált” szöveg,
9. 6. § (1) bekezdés b) pontjában az „automatikus” szövegrész helyébe az „automatizált” szöveg,
10. 6. § (1) bekezdés c) pontjában az „automatikus” szövegrész helyébe az „automatizált” szöveg,
11. 6/B. § (2) bekezdésében az „automatikus” szövegrész helyébe az „automatizált” szöveg,
12. 8. § (1) bekezdés a) pont am) alpontjában az „automatikus” szövegrész helyébe az „automatizált” szöveg,
13. 8. § (3) bekezdésében az „és aj)” szövegrész helyébe az „, aj) és ak)” szöveg,
14. 19. § (2) bekezdés g) pontjában az „automatikus” szövegrész helyébe az „automatizált” szöveg,
15. 24. § (3b) bekezdésében az „automatikus” szövegrész helyébe az „automatizált” szöveg,
16. 24. § (3c) bekezdés f) pontjában az „automatikus” szövegrész helyébe az „automatizált” szöveg
lép.
91. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
a) 14. § (2) bekezdés j) pontja,
b) 15. § (3) bekezdés c) pontja,
c) 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja.
92. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
a) 5. § (1) bekezdésében az „az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum)” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegét” szöveg,
b) 5. § (3) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg
lép.
93. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi jogviszonyokban kerülhet sor:)
„g) szolgálati jogviszonyban, szolgálati viszonyban,”
94. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Erfesztv.) szerinti személy- és vagyonőr a tevékenységét abban az esetben kezdheti meg, ha az Erfesztv.-ben meghatározott alkalmazási feltételeknek eleget tesz. E személyek vonatkozásában a (3) és (4) bekezdés nem alkalmazható.”
95. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény „A személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő és a magánnyomozói tevékenység megkezdése és folytatása” alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § Az elveszett vagy eltulajdonított igazolvány körözését az igazolvány kiadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szerv rendeli el.”
96. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az igazolványt)
„c) a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig bevonja
ca) a 6. § (3) bekezdés c) pontja vagy
cb) az Erfesztv. 5. § (2) bekezdés e) pontja
szerinti esetben.”
(2) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezését, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalát követően a rendőrség az igazolványt a jogosultnak visszaadja, ha az igazolvány kiadása megtagadásának
a) a 6. § (2) bekezdése szerinti oka,
b) a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti oka vagy
c) az Erfesztv. 5. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti oka
nem áll fenn.”
97. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 38. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamara)
„l) valamennyi személy- és vagyonőr tekintetében elbírálja az Erfesztv. 22. § (4) bekezdés a) pontja szerinti panaszt,”
98. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 62/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az intézkedést foganatosító személy- és vagyonőrrel szemben benyújtott panaszt – ha a panasszal érintett intézkedés során e törvény szerinti kényszerítő eszköz alkalmazására került sor – az intézkedés helye szerint illetékes, az alapszabályban meghatározott területi szervezet bírálja el harmincöt napon belül a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint.”
99. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 65. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az e törvényben előírt szabályok súlyos megsértésének minősül)
„a) a 3. § (1) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 5/A. § (3) bekezdésében, a 6. § (1) bekezdésében, a 15. §-ban, a 16. § (1) bekezdésében, a 18–32. §-ban foglalt rendelkezések megszegése, valamint
b) a 14. §-ban és a 16. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott szabályoknak a hatóság figyelmeztetése ellenére történő ismételt megsértése.”
100. § Hatályát veszti a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 15. § (2) bekezdésében a „– vagy más alkalmas módon –” szövegrész.
101. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68. § (4) bekezdésében az „a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ)” szövegrész helyébe az „az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/C. § (1) bekezdése szerinti új egészségügyi szolgáltató” szöveg lép.
102. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A regisztrációs igazolás, az EGT állampolgár családtagja tartózkodási kártyája és az állandó tartózkodási kártya iránti kérelmet az ügyfél a Harmtv. 86/H. § (6) bekezdése szerinti idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen terjeszti elő.
(4) Az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen benyújtott kérelem akkor minősül az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek, ha
a) az EGT-állampolgár vagy a harmadik országbeli állampolgár a kérelem díját lerótta, amennyiben az eljárás díjköteles és
b) a harmadik országbeli állampolgár a személyazonosságának igazolása érdekében az eljáró idegenrendészeti hatóságnál legkésőbb a visszaigazolás megküldésétől számított 15. napon megjelenik.”
(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Harmtv. 86/H. § (7) bekezdését az EGT-állampolgár által előterjesztett (3) bekezdés szerinti kérelmek esetén az idegenrendészeti hatóság nem alkalmazza.”
103. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 47. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A 43. § (2) bekezdése alapján elrendelt idegenrendészeti kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha a kiutasított a kiutasítás elrendelését követően a magyar hatóságok döntése alapján befogadottként vagy menekültként került elismerésre, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesült.”
104. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiutasítás végrehajtásának költségeit a kiutasított viseli.”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a kiutazási kötelezettség azért nem teljesíthető, mert a kiutasított nem rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel, a kiutaztatás költségét a kiutasítás végrehajtását elrendelő hatóság megelőlegezi.”
105. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 61. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés d) pontja szerinti, az őrizetben lévő személyt érintő vizsgálatba beleértendő az őrizetben lévő jogszabályban meghatározott kitoloncolás feltételei körébe tartozó, a célországba történő beutazásához, illetve a tranzitországokon történő átutazásához szükséges egészségügyi vizsgálata is. Ezek a vizsgálatok kikényszeríthetőek, és a harmadik országbeli állampolgárt nem illeti meg az ellátás visszautasításának joga.”
106. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kötelező tartózkodási helyet közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet kijelölni, ha a harmadik országbeli állampolgár magát eltartani nem képes, megfelelő lakással, anyagi fedezettel vagy jövedelemmel, illetve tartásra kötelezhető hozzátartozóval nem rendelkezik.”
107. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 73. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyének megváltozását az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen – elektronikus regisztrálást követően – elektronikus úton jelenti be.”
108. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/J. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A harmadik országbeli állampolgár (4) bekezdés szerinti hozzájárulására tekintettel az idegenrendészeti hatóság a jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy fogadó szervezet részére a hiánypótlást, valamint a kérelem tárgyában hozott döntést megküldi.”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/J. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő – elektronikus regisztrálást követően az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen –
a) a nemzeti és EK letelepedési engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem,
b) a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem.
(6b) Ha a (6) bekezdés szerinti kérelemre induló eljárásban a harmadik országbeli állampolgár meghatalmazottja jogi képviselő vagy jogi személy, a kérelmet kizárólag az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen elektronikus regisztrálást követően lehet benyújtani.”
(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/J. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A (4) bekezdésben meghatározott kérelmet a jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy fogadó szervezet elektronikus azonosítást követően kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő.”
109. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –)
„q) a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése, valamint az elítélttel szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasításról történő tájékoztatás érdekében a büntetés-végrehajtási intézet,”
(részére továbbíthat adatot.)
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –)
„t) a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő személy személyazonosságának ellenőrzéséhez, a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez, továbbá a közlekedési igazgatási és nyilvántartási feladatai ellátásához közvetlen hozzáférés útján a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság,”
(részére továbbíthat adatot.)
110. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 110/C. §-sal egészül ki:
„110/C. § (1) 2023. január 1-jén vagy azt követően indult, valamint a megismételt, a meghívólevéllel és a látogatási célú tartózkodási engedéllyel összefüggő eljárásokban a következő (2)–(6) bekezdést kell alkalmazni.
(2) A meghívó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki, illetve amely hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevélben kötelezettséget vállal arra, hogy a meghívott harmadik országbeli állampolgár részére – Magyarország területén történő tartózkodása időtartamára – szállást biztosít, eltartásáról gondoskodik, továbbá – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – egészségügyi ellátásának, valamint kiutazásának költségeit fedezi.
(3) A 2023. január 1. előtt kiadott, hatóság által záradékolt meghívólevelekben a záradékolás időpontjában hatályos jogszabályok szerinti jogok és kötelezettségek érvényesek. A hatóság által záradékolt meghívólevél az érvényességi ideje alatt, az abban szereplő érvényességgel idegenrendészeti hatósági ügyben felhasználható.
(4) A 2023. január 1. előtt látogatás céljából kiadott tartózkodási engedély az abban szereplő érvényességi ideig érvényes.
(5) A meghívó a (2) bekezdés szerinti kötelezettsége elmulasztásával másnak okozott kárt köteles megtéríteni.
(6) A jogi személy meghívó e törvény által meghatározott jogai és kötelezettségei annak a polgári jog szerinti jogutódját terhelik. Természetes személy meghívó e törvény által meghatározott kötelezettségei a természetes személy halála esetén annak polgári jog szerinti örökösét terhelik.”
111. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
a) 86/J. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyfél írásban hozzájárul” szövegrész helyébe az „ügyfél egyoldalú írásbeli nyilatkozattal hozzájárul” szöveg,
b) 86/J. § (7) bekezdés b) pontjában az „ujjnyomata rögzítése legkésőbb” szövegrész helyébe az „ujjnyomata rögzítése és az aláírásminta megadása legkésőbb” szöveg
lép.
112. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
a) 2. § l) pontja,
b) 25. §-a,
c) 50. § (4) bekezdés b) pontja,
d) 65. § (1) bekezdés a) pontja,
e) 72. §-a,
f) 86/A. § a) pont ad) alpontja,
g) 86/B. § (1) bekezdés b) pontja,
h) 86/C. § (2) bekezdése,
i) 86/J. § (10) bekezdés b) pontjában az „aláírását és az” szövegrész,
j) 111. § (1) bekezdés f) pontja.
113. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 27. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) Ha egy külföldi hatóság olyan pénzbírságot kiszabó határozat tekintetében kezdeményezi a végrehajtás átadását, amelyben a pénzbírság alapjául szolgáló cselekmények közül az egyik cselekmény a magyar jogszabályok szerint szabálysértésnek, a másik cselekmény közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésnek minősül és az átadott pénzbírság nem osztható meg, a külföldi határozatot a szabálysértési pénzbírságra vonatkozó szabályok alkalmazásával kell végrehajtani azzal, hogy a bírság kizárólag adók módjára hajtható be, közérdekű munkával történő teljesítésének, valamint elzárásra történő átváltoztatásának nincs helye.”
114. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény 29. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A külföldi határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha az elkövető írásbeli eljárás esetén nem kapott a kibocsátó állam jogának megfelelően, személyesen vagy a nemzeti jog szerint meghatalmazott képviselője útján tájékoztatást az ügyben a jogorvoslathoz való jogáról és az ilyen jogorvoslati lehetőség határidejéről.”
115. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 32/F. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A menekültügyi hatóság a kérelmet annak érdemi megvizsgálása nélkül végzéssel elutasítja, ha)
„c) a kérelem olyan személytől származik, aki a kérelem előterjesztésére nyilvánvalóan nem jogosult.”
116. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 32/G. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az ügyintézési határidőbe nem számít be a személyes meghallgatásról szóló értesítés hatóság általi kiküldése, valamint a kézbesítés eredményéről szóló postai igazolás visszaérkezése között eltelt időtartam.”
117. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 45. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha nem áll fenn az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom, a menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelmet elutasító döntésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és – ha a külföldi más jogcímen nem jogosult Magyarország területén tartózkodni – a külföldinek a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti kiutasításáról, valamint törvényben meghatározott esetekben a kitoloncolásáról. Kitoloncolás elrendelése esetén meg kell állapítani a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.
(6) Ha nem áll fenn az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom, a menekültügyi hatóság az elismerés visszavonására vonatkozó döntésében rendelkezik a külföldi Magyarország által kiadott úti okmányának, továbbá személyazonosító igazolványának, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának vagy személyazonosságát igazoló okmányának elvételéről, és – ha a külföldi más jogcímen nem jogosult Magyarország területén tartózkodni – a külföldinek a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti kiutasításáról, valamint törvényben meghatározott esetekben a kitoloncolásáról. Kitoloncolás elrendelése esetén meg kell állapítani a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.”
118. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A menekültügyi hatóság az eljárást megszüntető végzésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és a (2) bekezdés a)–c) és f) pontján alapuló megszüntetés eseteiben rendelkezik a 45. § (5), (7) és (8) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti kiutasításáról, valamint törvényben meghatározott esetekben a kitoloncolásáról. Kitoloncolás elrendelése esetén meg kell állapítani a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.”
119. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 83. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait tartalmazza:)
„k) az elismerését kérő, valamint az e törvény szerinti támogatásban és ellátásban részesülő menekült, oltalmazott, menedékes lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét, valamint a részére a menekültügyi hatóság által nyújtott ellátás és támogatás típusát, mértékét, időtartamát;”
(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 83. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A menekültügyi hatóság a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot az elismerését kérő igazolt, ennek hiányában az általa közölt természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, továbbá a kijelölt szálláshelyének megjelölésével haladéktalanul továbbítja az (5) bekezdés szerinti adatfeldolgozó szervnek. A (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adat ellenőrzés eredményét a menekültügyi hatóság haladéktalanul továbbítja a szakhatóságként eljáró rendőrségi szerv és polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére.”
120. § Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény
a) 5. § (1a) bekezdésében a „rendőr Magyarország” szövegrész helyébe a „rendőr, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szerződéses határvadász Magyarország” szöveg,
b) 5. § (1b) bekezdésében a „rendőr Magyarország” szövegrész helyébe a „rendőr, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szerződéses határvadász Magyarország” szöveg
lép.
121. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 13. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozó 12. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános nyilvántartásban
(a továbbiakban: nyilvános nyilvántartás) nem szereplő valamennyi adatát]
„e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a hatósági tevékenysége ellátásához.”
122. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:)
„bb) a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének jogerős elbírálásáig az, aki menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, menedékes, vagy”
123. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 11. alcíme a következő 30/E. §-sal egészül ki:
„30/E. § A Módtv2.-vel módosított 7. § (3) bekezdése szerinti létszámnak való megfelelés érdekében a Módtv2.-nek a 7. § (3) bekezdését módosító 30. § (2) bekezdése hatálybalépését követő első alkalommal az MMA rendes és levelező tagjainak megválasztását – a 30/D. §-ban meghatározott kivétellel – a 7. § (4)–(8) bekezdésétől, valamint 8. § (1) bekezdésétől eltérően a 30/F. §-ban és a 30/G. §-ban meghatározott eljárási szabályok szerint kell lefolytatni.”
124. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 11. alcíme a következő 30/F. §-sal egészül ki:
„30/F. § (1) Az akadémikus – az MMA elnöke felhívására és az általa megjelölt határidőn belül – ajánlást tehet egy rendes és egy levelező tag megválasztására. Az akadémikus csak olyan személyt ajánlhat, aki
a) megfelel az e törvény által a rendes vagy levelező taggal szemben támasztott követelményeknek, és
b) művészeti vagy művészetelméleti tevékenységét – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – azon tagozat által képviselt művészeti ágban folytatja, amely tagozatban az ajánló akadémikus a szavazati jogát gyakorolja.
(2) A Művészetelméleti Tagozatban szavazati jogot gyakorló akadémikus bármely művészeti ágra és tagozatra vonatkozóan benyújthat levelező tagságra való ajánlást, feltéve, hogy a levelező tagságra ajánlott művész az ajánló akadémikus által megjelölt tagozat által képviselt művészeti ágban folytatja munkáját.
(3) Érvénytelen az ajánlás, ha az akadémikus
a) egy tagi státusz kategóriájában egynél több főt ajánl, vagy
b) olyan ajánlást tesz, amely nem felel meg az (1) bekezdés b) pontjában vagy a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(4) Az ajánlást az Alapszabály szerinti ajánlólapon kell benyújtani, és ahhoz mellékelni kell
a) a szakmai indokolást,
b) az ajánlott személy írásbeli nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a tagválasztási eljárásban való részvételhez, és megválasztása esetén elfogadja a tagságra vonatkozó előírásokat,
c) levelező tagságra való ajánlás esetén az ajánlott személy szakmai életrajzát és a legjelentősebb műveiről készült jegyzéket.
(5) Érvényes, de hiányos ajánlás esetén egy alkalommal hiánypótlásnak van helye.
(6) A tagozat által támogatott tagjelölt – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – az a személy lehet,
a) akire nézve az ajánlás érvényes, hiánytalan, és megfelel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, továbbá
b) akinek tagjelöltté válását a tagozat ülésén jelen lévő, a tagozat munkájában szavazati joggal részt vevő akadémikusok egyszerű többsége titkos szavazás során támogatja.
(7) Művészetelméleti szakember – a (6) bekezdés a) pontjának megfelelő, nem a Művészetelméleti Tagozatban tett – levelező tagságra történő ajánlása esetén a tagozat szavaz arról, hogy támogatja-e az ajánlásnak a Művészetelméleti Tagozat részére a (8) bekezdés szerinti szavazás lefolytatása céljából való átadását. A tagozat a legtöbb szavazatot elnyert legfeljebb két jelölt ajánlását adhatja át a Művészetelméleti Tagozatnak. Szavazategyenlőség esetén a döntés érdekében a szavazás korlátlanul ismételhető.
(8) A Művészetelméleti Tagozat által támogatott levelező tagjelöltté az a személy válik,
a) akinek ajánlása megfelel a (6) bekezdés a) pontjának, és
b) akinek levelező tagjelöltté válását a tagozat ülésén jelen lévő, a tagozat munkájában szavazati joggal részt vevő akadémikusok egyszerű többsége titkos szavazás során támogatja.
(9) A tagozat által támogatott tagjelöltek közül – a (6) bekezdés b) pontja és a (8) bekezdés b) pontja szerinti szavazás során megszerzett szavazatok száma alapján, tagi státusz szerinti kategóriánként – az első tíz személy válik regisztrált tagjelöltté. Ha az első tíz helyen szavazategyenlőség miatt tíznél több támogatott tagjelölt áll, valamennyien regisztrált tagjelöltté válnak.”
125. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 11. alcíme a következő 30/G. §-sal egészül ki:
„30/G. § (1) Az elnökség meghatározza a felvehető rendes tagi létszámkeretet arra figyelemmel, hogy a Nemzet Művésze címmel nem rendelkező rendes tagok létszáma ne haladja meg a 245 főt.
(2) Az elnökség a regisztrált rendes tagjelöltek művészeti és szakmai kiválósági szempontok alapján való értékelését követően – az (1) bekezdés szerinti létszámkeret figyelembevétele mellett – a jelen lévő tagjai egyszerű többségi szavazatával dönt arról, hogy mely személyek rendes taggá választását kezdeményezi, azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) Az elnökség a közgyűlés elé terjesztendő rendes tagjelöltek létszámának és a levelező tagok törvényi létszámhatárának figyelembevételével meghatározza a felvehető levelező tagi létszámkeretet, és a levelező tagok felvételére nézve is lefolytatja a (2) bekezdés szerinti eljárást.
(4) A rendes és a levelező taggá választásról – közvetlen és titkos, listás szavazással, jelenlévő szavazati jogú tagjainak egyszerű többségével – a közgyűlés dönt oly módon, hogy a levelező tagokat a rendes tagok megválasztását követően kell megválasztani. A rendes és levelező tagsági jogviszony kezdőnapja a közgyűlésnek a rendes és a levelező taggá választásról hozott döntését követő nap. A megválasztott tag – a 20. § (3) bekezdésének megfelelően – nyilatkozik arról, hogy mely tagozat munkájában kíván szavazati joggal és tanácskozási joggal részt venni.”
126. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény
a) 28/A. § (3) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,
b) 28/L. § (4) bekezdésében az „az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg
lép.
127. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapvető jogok biztosa – a civil társadalom, különösen a fogyatékossággal élő személyek és az őket képviselő szervezetek bevonásával – biztosítja a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (a továbbiakban: Fogyatékosságügyi Egyezmény) 33. cikk 2. pontja szerinti független mechanizmus feladatainak teljesítését.”
128. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény a következő III/D. Fejezettel egészül ki:
„III/D. FEJEZET
AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK ELJÁRÁSA ÉS INTÉZKEDÉSEI A FOGYATÉKOSSÁGÜGYI EGYEZMÉNY SZERINTI FÜGGETLEN MECHANIZMUS KERETÉBEN
39/N. § Ha az alapvető jogok biztosa a Fogyatékosságügyi Egyezmény szerinti független mechanizmus (a továbbiakban: fogyatékosságügyi független mechanizmus) feladatainak teljesítése körében jár el, eljárására a III. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
39/O. § (1) Az alapvető jogok biztosa feladatainak teljesítése érdekében rendszeresen vizsgálja – a 18. § (1)–(7) bekezdésére tekintet nélkül, beadvány és felmerült visszásság hiányában is – a fogyatékossággal élők jogainak a Fogyatékosságügyi Egyezménynek való megfelelés szerinti érvényesülését.
(2) Az alapvető jogok biztosa a 18. § (4) bekezdésében meghatározottakon túlmenően természetes személy alapvető jogával kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében hivatalból eljárást folytat, ha a fogyatékossággal élő személy nem képes jogai védelmében fellépni vagy beadvány benyújtása aránytalan nehézséget jelentene számára.
(3) Az alapvető jogok biztosa jogosult kezelni eljárása keretében a fogyatékossággal élő személynek a vizsgálat szempontjából releváns egészségügyi adatait.
(4) Az alapvető jogok biztosa vizsgálata keretében betekinthet a fogyatékossággal élő személyt e minőségében érintő bírósági eljárás irataiba, a szakértői véleményekbe, valamint azokról másolatot kérhet.
(5) Az alapvető jogok biztosa:
a) véleményezi a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok tervezeteit, javaslatokat fogalmaz meg a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megalkotására, módosítására,
b) részt vesz a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtését célzó Országos Fogyatékosságügyi Program (a továbbiakban: Program), valamint az ahhoz kapcsolódó Intézkedési Tervek előkészítésében, ennek körében az előkészítést segítő javaslatokat fogalmaz meg, továbbá véleményezi a Program, valamint az Intézkedési Tervek tervezeteit,
c) figyelemmel kíséri a Program végrehajtását, ennek körében véleményezi a Program, illetve az ahhoz kapcsolódó Intézkedési Tervek végrehajtásáról szóló beszámolókat,
d) véleményezi a Fogyatékosságügyi Egyezmény végrehajtásáról szóló jelentést,
e) javaslatokat, ajánlásokat tesz a Kormány tagjai számára a fogyatékos személyeket érintő kormányzati döntésekre, programokra, közreműködik azok előkészítésében,
f) együttműködik az Országos Fogyatékosságügyi Tanáccsal a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak ellátása során.
(6) Az alapvető jogok biztosa a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak teljesítéséről évente átfogó jelentést készít, amelyet a Hivatal honlapján közzé kell tenni.
39/P. § (1) Az alapvető jogok biztosa a 39/O. § (5) és (6) bekezdés szerinti feladatainak ellátását a fogyatékossággal élő személyek jogait érintően kiemelkedő elméleti tudással vagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szaktekintélyekből, illetve a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek delegáltjaiból álló, a civil társadalmat reprezentáló Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: Tanácsadó Testület) segíti.
(2) A Tanácsadó Testület munkájában nem vehet részt az, aki az adott időpontban vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, illetve párt alkalmazottja vagy tisztségviselője volt.
(3) A Tanácsadó Testület tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek. A tagok a Tanácsadó Testületben való részvételük kapcsán felmerült igazolt költségeik – ideértve a személyi segítő, a jelnyelvi tolmács, a kommunikációs segítő, a valós idejű feliratozó alkalmazásával kapcsolatos költségeket is – megtérítését kérhetik.
(4) A Tanácsadó Testület működésének költségeit – ide nem értve a tagok delegálásával kapcsolatos költségeket –, valamint a delegált tagok költségtérítését az alapvető jogok biztosa a Hivatal költségvetéséből biztosítja.
(5) A Tanácsadó Testület ülései nem nyilvánosak, azokon az alapvető jogok biztosa, a Tanácsadó Testület tagjai, a meghívottak, és szükség szerint személyi segítő, jelnyelvi tolmács, kommunikációs segítő, valós idejű feliratozó vehetnek részt.
(6) A Tanácsadó Testület tagjai jogosultak megismerni véleményük kialakítása érdekében a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok tervezeteit, valamint – a feladatuk ellátásához szükséges mértékben – az alapvető jogok biztosa a kezelésében levő iratokba betekintést enged számukra. A Tanácsadó Testület tagjai a személyes adatokat egyedi azonosításra alkalmatlan formában ismerhetik meg.
(7) A Tanácsadó Testület ügyrendjét, üléseinek meghívóját és a napirendi javaslatot, valamint a meghozott állásfoglalások összefoglalóját a Hivatal honlapján közzé kell tenni.
(8) A Tanácsadó Testület létrehozására és működésére vonatkozó további szabályokat az alapvető jogok biztosa normatív utasításban határozza meg.
39/Q. § (1) A fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak ellátását a Hivatal elkülönült szervezeti egysége végzi. Az elkülönült szervezeti egység gondoskodik a Tanácsadó Testülettel kapcsolatos titkársági teendők ellátásáról is.
(2) A fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatai körében az alapvető jogok biztosa személyesen és az e feladat teljesítésére általa felhatalmazott munkatársai útján is eljárhat.
(3) Az alapvető jogok biztosának a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatai teljesítésére a fogyatékosságügyi szakterületen kiemelkedő elméleti tudással vagy szakmai gyakorlattal rendelkező, legalább tizenegy munkatársát fel kell hatalmaznia.
(4) A fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak teljesítésében való közreműködésre az alapvető jogok biztosa eseti vagy állandó jelleggel más szakértőket is felhatalmazhat.
(5) A 21. §, a 22. §, a 26. §, a 27. § (1) bekezdése, a 39/B. §, a 39/O. § (3)–(5) bekezdése szerinti jogosultságok az alapvető jogok biztosának a (3) bekezdés szerinti felhatalmazása alapján eljáró munkatársait is megilletik, illetve a 25. § szerinti együttműködési kötelezettség velük szemben is fennáll.
(6) Az alapvető jogok biztosának a (3) bekezdés alapján felhatalmazott munkatársa a feladatai teljesítése körében – ha megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik – a minősített adatot a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott felhasználói engedély nélkül is megismerheti.
(7) Az alapvető jogok biztosa, valamint a fogyatékosságügyi független mechanizmus feladatainak teljesítésére felhatalmazott munkatársa részére történő információközlés miatt senkit sem érhet hátrány.”
129. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. § (2c)–(2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2c) A 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(2d) Tevékenysége során a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a „rendészeti főigazgató” címet viseli.
(2e) A 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetőjének munkáját főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(2f) A 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja.
(2g) A 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(2h) Tevékenysége során a 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője az „egyenlő bánásmódért felelős főigazgató” címet viseli.”
(2) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. §-a a következő (2i)–(2m) bekezdéssel egészül ki:
„(2i) A 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetőjének munkáját főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(2j) A 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője felett a munkáltatói jogokat az alapvető jogok biztosa gyakorolja.
(2k) A 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a Kit. szerinti közigazgatási államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és közigazgatási államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.
(2l) Tevékenysége során a 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője a „fogyatékosságügyi feladatok ellátásáért felelős főigazgató” címet viseli.
(2m) A 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetőjének munkáját főigazgató-helyettes segíti. A főigazgató-helyettes a Kit. szerinti helyettes államtitkári illetménysáv felső határának megfelelő összegű illetményre és helyettes államtitkári juttatásokra jogosult, valamint minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.”
(3) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. § (3d)–(3f) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3d) A 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott köztisztviselőt – az alapvető jogok biztosának egyetértésével – a 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője nevezi ki és menti fel.
(3e) A Hivatalban foglalkoztatott munkavállalóra a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés szerint foglalkoztatott munkavállalóra a (3a) bekezdésben, a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3b) bekezdésben, a 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3c) bekezdésben, a 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egységnél foglalkoztatott munkavállalóra a (3d) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kinevezés alatt a munkaszerződés megkötését, felmentés alatt a munkaviszony megszüntetését kell érteni.
(3f) A biztoshelyettes, a 41. § (3a) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője, a 39/M. § (7) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője és a 39/Q. § (1) bekezdése szerinti elkülönült szervezeti egység vezetője akadályoztatása esetén, vagy ha e tisztség, illetve álláshely nincs betöltve, a (3a)–(3d) bekezdés szerinti kinevezési és felmentési jogot, valamint a (3e) bekezdés szerinti munkáltatói jogot az alapvető jogok biztosa gyakorolja.”
(4) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. §-a a következő (3g) bekezdéssel egészül ki:
„(3g) A Hivatal törekszik a nők, az etnikai, kisebbségi és hátrányos helyzetű csoportok megjelenítésére a Hivatal személyi állományában.”
130. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 42. § (3) bekezdésében a „(3a)–(3c)” szövegrész helyébe a „(3a)–(3d)” szöveg lép.
131. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 23. § (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkörében:)
„m) ellátja a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó csomagoló- és szállítóeszközök gyártási típus jóváhagyási engedélyezésével, a gyártás ellenőrzésével és azzal összefüggő szankcionálással kapcsolatos hatósági feladatok irányítását.”
132. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény III. Fejezete a következő 18/B. alcímmel egészül ki:
„18/B. A veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó csomagoló- és szállítóeszközök gyártási típus jóváhagyása, a gyártás ellenőrzése és bírság kiszabása
24/E. § (1) A veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek gyártási típus jóváhagyása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti sommás eljárásnak nincs helye.
(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek gyártásának jóváhagyását követően ellenőrzi a jóváhagyási engedélyében és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott előírások betartását.
(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az ellenőrzés során a gyártásból mintát vehet, és elrendelheti annak soron kívüli vizsgálatát.
(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az előírások megsértése esetén a gyártási típus jóváhagyási engedéllyel rendelkezővel, a gyártóval, a forgalmazóval szemben kormányrendeletben meghatározott intézkedést alkalmazhat, és közigazgatási bírságot szabhat ki, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.
(5) Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét kormányrendelet állapítja meg.
(6) A kiszabott bírság megfizetésére a hatóság legfeljebb 12 havi részletekben történő teljesítést, illetve legfeljebb 6 hónapra történő fizetési halasztást is engedélyezhet a (7) bekezdésben foglaltak alapján.
(7) A kötelezett a bírság megfizetésére nyitva álló határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre történő teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(8) Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény felderítése a gyártási típus jóváhagyási engedély érvényességének lejártától számított 5 évet követően történik.”
133. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„t) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek gyártási típus jóváhagyási engedélyezésére, az engedélyben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott előírások megtartásának hatósági ellenőrzésére, a gyártásból történő mintavételre és annak soron kívüli vizsgálatára, valamint az előírások megsértőivel szemben intézkedések megtételére, az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegének megállapítására, továbbá a bírságolással összefüggő hatósági feladatokra vonatkozó részletes szabályokat.”
134. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
a) 5. alcím címében az „Ágazati” szövegrész helyébe a „Katasztrófavédelmi” szöveg,
b) 7. §-ában az „ágazati” szövegrészek helyébe a „katasztrófavédelmi” szöveg,
c) 71. § (7a) bekezdésében a „kormányzati” szövegrész helyébe a „katasztrófavédelmi” szöveg
lép.
135. § Hatályát veszti a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 71. § (7a) bekezdésében az „önkormányzati” szövegrész.
136. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha]
„e) a jogosult a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti szerződéses határvadász vagy iskolaőri feladat ellátására irányuló jogviszonyt létesít, a jogviszony létesítését követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig.”
137. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szolgálati járandóság esetén az éves keretösszeg számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a) az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára tekintettel kifizetett juttatásait, és
b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti szerződéses határvadásznak és iskolaőrnek az e jogviszonyából származó jövedelmét.”
138. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (3) bekezdés d) pontjában a „minősül.” szövegrész helyébe a „minősül, vagy” szöveg lép.
139. § Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (3) bekezdés c) pontjában a „vagy” szövegrész.
140. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény XIX/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„XIX/A. FEJEZET
A KÁRTALANÍTÁS, AZ EGYSZERŰSÍTETT KÁRTALANÍTÁS ÉS A VISSZAFIZETÉS
100/A. A kártalanítási eljárás, a kártalanítás jogalapja
133/A. § (1) A kártalanítási igény a kártalanítást igénylő választása szerint egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítás iránti vagyonjogi perben (a továbbiakban: kártalanítási per) érvényesíthető. A kártalanítási igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.
(2) A kártalanítási igényt az állammal szemben kell érvényesíteni. Az államot a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter képviseli.
(3) A bíróság jogerős döntése alapján letöltött szabálysértési elzárás büntetésért, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság jogerős döntése alapján elvégzett közérdekű munka büntetésért, az ezek kiszabását megelőzően elrendelt, hetvenkét órát meghaladó őrizetért, valamint a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatás esetén annak végrehajtásáért, illetve közérdekű munkával történő megváltásáért az elkövetőnek kártalanítás jár, ha az Alkotmánybíróság határozata, a perújítás, az ügyészi felhívás, illetve indítvány, valamint a helyszíni bírságolás felülvizsgálata (a továbbiakban együtt: jogerős döntést követő felülvizsgálat) folytán
a) az eljárást vele szemben megszüntették,
b) a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonták,
c) az elkövetővel szemben jogerősen enyhébb büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, vagy
d) a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatása esetén annak végrehajtása alaptalan volt.
(4) Az elkövetőnek nem jár kártalanítás, ha a bíróság a szabálysértési eljárást a 127. § (1) bekezdés e) pontja szerinti perújítás folytán a 83. § (1) bekezdés a) pontja szerint szünteti meg és az elkövető büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapítják, továbbá ha a szabálysértési büntetés a Btk. alapján beszámítható.
133/B. § (1) Az elkövető a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen hozott jogerős döntés vele történő közlésétől számított hat hónapon belül a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél terjeszthet elő kártalanítási igényt. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(2) A kérelemben meg kell jelölni a kártalanítási igény összegét, valamint az igényt megalapozó bizonyítékokat.
(3) Az elkövetőt kártalanítási igényének jogalapjáról, az igény érvényesítésének határidejéről, a határidő kezdő időpontjáról és a határidő elmulasztásának jogvesztő jellegéről, valamint arról, hogy választása szerint igényét egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítási perben érvényesítheti az (1) bekezdés szerinti döntés közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell.
100/B. Az egyszerűsített kártalanítás
133/C. § (1) Az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében a kártalanítást igénylő a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben meghatározottak szerint számított összegű kártalanítást igényelhet. Az egyszerűsített kártalanítási eljárás célja, hogy a kártalanítást igénylő és a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter között megállapodás jöjjön létre, amely alapján a kártalanítást teljesíteni kell.
(2) Egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelem ugyanabban az eljárásban egy alkalommal terjeszthető elő a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél.
(3) Az ugyanabban az eljárásban ismételten előterjesztett egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy nem küldi meg a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek, és a kérelem érdemi vizsgálata nélkül a kérelem benyújtóját erről tájékoztatja.
(4) A kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – annak beérkezését követő egy hónapon belül, érdemi vizsgálat nélkül a szabálysértési ügy irataival együtt a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek küldi meg.
(5) A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a kérelem hozzá való beérkezésétől számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a 133/A. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján a kártalanítási igény megalapozott-e, illetve, hogy nem áll-e fenn kártalanítást kizáró ok. Ha a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem megalapozott, megállapítja a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben meghatározottak szerint számított kártalanítási összeget és erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza azt is, hogy a kártalanítási összeg elfogadása esetén az egyszerűsített kártalanítási eljárás írásbeli megállapodással zárul.
(6) Ha a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja.
(7) A megállapodást a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül kell írásban megkötni.
(8) Ha a kártalanítást igénylővel a megállapodás létrejön, további kártalanítási igény érvényesítésének nincs helye. (9) A kártalanítási összeget a megállapodás írásbeli megkötését követő tizenöt napon belül kell kifizetni.
133/D. § (1) Ha az egyszerűsített kártalanítási eljárás során a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül megállapodás nem jön létre, vagy a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, a kártalanítást igénylő a határidő lejártát, illetve a kérelem elfogadhatatlanságáról való tájékoztatást követő két hónapon belül a 133/E. és 133/F. § szerinti kártalanítási pert indíthat. Ez a határidő jogvesztő.
(2) A kártalanítási per (1) bekezdés szerinti megindítása esetén a kártalanítást igénylő a keresetlevelet a kártalanítási perre a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál terjeszti elő.
(3) A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a 133/C. § (4) bekezdése alapján megküldött ügyiratokat a (2) bekezdés szerinti bíróság megkeresésére haladéktalanul megküldi.
100/C. Kártalanítási per
133/E. § (1) Kártalanítási igényként a szabadság alaptalan korlátozása, elvonása vagy alaptalanul elvégzett közérdekű munka miatt bekövetkezett
a) kár megtérítése, illetve
b) nem vagyoni sérelemért járó sérelemdíj
követelhető.
(2) A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártalanításra és a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A kártalanítás a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen hozott határozat jogerőre emelkedésével válik esedékessé.
133/F. § (1) A kártalanítási perben a polgári perrendtartásról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kártalanítási pert keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevél tartalmazza
a) a kártalanítást igénylő természetes személyazonosító adatait,
b) ha jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét,
c) a kártalanítási igény összegét,
d) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,
e) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, és
f) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat.
(3) A keresetlevelet – a 133/D. § (2) bekezdése szerinti kivétellel – a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróságnál, szabálysértési hatóságnál, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szervnél vagy személynél kell előterjeszteni.
(4) A kártalanítási per iránti keresetlevelet a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság, szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy annak beérkezését követő tizenöt napon belül érdemi vizsgálat nélkül a szabálysértési eljárás ügyirataival együtt a szabálysértési szabályozásért felelős minisztérium székhelye szerint illetékes, a perre hatáskörrel rendelkező járásbíróságnak vagy törvényszéknek küldi meg.
100/D. A kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályok
133/G. § Ha az államnak kártalanítást kell fizetnie és a kártalanítási eljárás során adat merült fel arra, hogy a kártalanítást igénylőt a szabálysértési hatóság, illetve a kártalanítási igény alapjául szolgáló döntést hozó bíróság – a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével – az okozott kár megtérítésére kötelezte, amelyet a kártalanítás kifizetéséig nem teljesített, a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a kártalanítási összeget visszatartja. Ilyen esetben a szabálysértéssel okozott kárt a kártalanítás összegéből kell teljesíteni.
100/E. A visszafizetés
133/H. § (1) A pénzbírság, a helyszíni bírság és a szabálysértési költség címén megfizetett összeget a megfizetéstől a visszafizetés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt az elkövetőnek vissza kell fizetni, ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat eredményeképpen az eljárást megszüntették vagy a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonták.
(2) Ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat alapján a pénzbírság, helyszíni bírság vagy szabálysértési költség megfizetésére kötelezés alacsonyabb mértékű, akkor a befizetett összeg és az alacsonyabb mértékű kötelezés közötti különbözetet kell az elkövetőnek visszafizetni a megfizetéstől a visszafizetés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt.
(3) A visszafizetést
a) az eljárást megszüntető bíróság vagy szabálysértési hatóság,
b) a helyszíni bírságot megállapító döntést visszavonó helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy,
c) a helyszíni bírságot megállapító döntést a 141. § (13) bekezdés e) pontja alapján hatályon kívül helyező bíróság, továbbá
d) az alacsonyabb mértékű pénzbírság, helyszíni bírság vagy szabálysértési költség megfizetésére kötelezésről rendelkező bíróság, szabálysértési hatóság, illetve helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy
rendeli el, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak.”
141. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„h) meghatározza az egyszerűsített kártalanítási eljárás keretében kifizethető összeget, a kiszámítás módját, illetve a megállapodás megkötésével és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatos szabályokat.”
142. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
a) 23. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „(1) bekezdés a)–d)” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)–f)” szöveg,
b) 72. § (7) bekezdésében az „Az elővezetés költségének” szövegrész helyébe az „Az elővezetés – a Rendőrségről szóló törvény alapján a foganatosító szerv által igazolt – költségének” szöveg,
c) 117. § (2) bekezdésében a „23. § (1) bekezdés b), illetve d)” szövegrész helyébe a „23. § (1) bekezdés b), d) illetve f)” szöveg,
d) 147. § (1) bekezdésében a „képviselője által” szövegrész helyébe a „képviselője vagy nagykorú hozzátartozója által” szöveg,
e) 250. § (2) bekezdés f) pontjában az „egyetértésével a” szövegrész helyébe az „egyetértésével – ide nem értve az előállítás és elővezetés költsége mértékének megállapítását – a” szöveg és az „elővezetés, valamint az előállítás” szövegrész helyébe az „előállítás, valamint elővezetés” szöveg
lép.
143. § Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
a) 169/A. alcíme,
b) 169/C. alcíme.
144. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 1. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„n) kritikus munkakör: az üzemeltető által azonosított azon munkakör, amelynek ellátásával biztosított a létfontosságú rendszerelem üzemfolytonos működése.”
145. § (1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 5. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A kormányrendeletben erre kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó hatóság) nyilvántartja és kezeli]
„h) a kritikus munkakörben foglalkoztatott személy természetes személyazonosító adatait.”
(2) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 5. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja]
„d) a kritikus munkakörben foglalkoztatott személy státusza igazolásának biztosítása.”
(3) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 5. § (4) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:)
„l) polgári védelmi kötelezettség megállapítása esetén a helyi önkormányzat polgármesterének a kritikus munkakörben foglalkoztatott személy státuszának igazolása céljából.”
146. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a biztonsági összekötő személy rendszeres szakmai képzésére, továbbképzésére vonatkozó szabályokat.”
147. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
148. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a magyar megjelölés a 7. § (1) bekezdése, illetve a 8. § (1) bekezdés a) és d) pontja, valamint az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti figyelmeztető jelzést érinti, a figyelmeztető jelzésre az NS.CP nem jelez találatot a lekérdezést végző hatóság felé. Ha a figyelmeztető jelzés egy személy kiadatási vagy átadási célú letartóztatására irányul, az NS.CP alternatív intézkedésként a személy lakó- vagy tartózkodási helyének megállapítását jeleníti meg a lekérdezést végző hatóság felé. Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (1) bekezdése alapján kiadott, kikérdezési célú figyelmeztető jelzés helyett, külön megjelölés csatolása nélkül az NS.CP automatikusan rejtett ellenőrzést jelenít meg a hozzáférésre jogosult hatóságok felé. A SIRENE Iroda minden esetben hozzáfér az eredeti figyelmeztető jelzéshez.”
149. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
a) 131. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum)” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegét” szöveg,
b) 131. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg
lép.
150. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 4. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A körözött dolgok nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó)
„c) közokiratok tekintetében
