ca) a büntetőeljárásban körözött közokirat esetén a bűncselekmény büntethetőségének, a szabálysértési eljárásban körözött közokirat esetén a szabálysértés büntethetőségének elévülési idejéig,

cb) a nem büntetőeljárásban vagy szabálysértési eljárásban körözött közokirat esetén a közokirat érvényességi idejének lejártáig, vagy ha a közokiratnak nincs érvényességi ideje, illetve az bármely okból nem állapítható meg, a körözés elrendelésétől számított 5 évig,”

(kezeli.)

151. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

„c) – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – a körözési eljárásban elrendelt elővezetés végrehajtásával felmerült, az Rtv. alapján igazolt költség megtérítésének szabályait, ide nem értve az elővezetés költsége megállapítására vonatkozó szabályokat,”

42. A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény módosítása

152. § A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 7. § (8) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg lép.

43. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

153. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 217. § (1c) bekezdésében a „mindenkori öregségi nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap összegének” szöveg lép.

44. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

154. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény

a) 86. § (5) bekezdésében az „Az elővezetés költségének” szövegrész helyébe az „Az elővezetés – a Rendőrségről szóló törvény alapján a foganatosító szerv által igazolt – költségének” szöveg,

b) 434. § (5) bekezdésében a „szabályait.” szövegrész helyébe a „szabályait, ide nem értve az elővezetés költsége mértékének megállapítását.” szöveg

lép.

45. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

155. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 1. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A 124/A. alcím rendelkezéseit az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel szerződéses jogviszonyban álló szerződéses határvadászra is alkalmazni kell.”

156. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 2. §-a a következő 24a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„24a. szerződéses határvadász: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tisztesi rendfokozati állománycsoportba tartozó személyi állományának tagja, aki három éves határozott időre szóló szerződésben vállalja a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 10., 11. és 13. pontjában meghatározott feladatokhoz kapcsolódó rendvédelmi feladatok (a továbbiakban együtt: határvadász feladat) ellátását;”

157. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos állományba jelentkező életvitelét a hivatásos állományba vétel előtt, a rendvédelmi oktatási intézmény tanulója, valamint a rendvédelmi tisztjelölt életvitelét a tanulói, valamint a hallgatói jogviszony létesítése előtt, továbbá a hivatásos állomány tagja, a tanuló, valamint a rendvédelmi tisztjelölt életvitelét a miniszter által meghatározott gyakorisággal, de legfeljebb évente egy alkalommal a jogviszony fennállása alatt ellenőrizni kell. A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni.”

158. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 43. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az elvégzett vizsgálat eredménye alapján azt, hogy a kifogásolható életvitelt megalapozó, a 42. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak-e,]

„b) a tanuló esetében a rendvédelmi oktatási intézmény vezetője,”

[állapítja meg.]

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 43. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az elvégzett vizsgálat eredménye alapján azt, hogy a kifogásolható életvitelt megalapozó, a 42. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak-e,]

„d) a rendvédelmi tisztjelölt esetében a vele rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szerv országos parancsnoka”

[állapítja meg.]

(3) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 43. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kifogástalan életvitelt ellenőrző szervet a kifogástalan életvitel ellenőrzését kezdeményező rendvédelmi szerv az erről szóló döntés meghozatalától számított nyolc napon belül tájékoztatja arról, hogy a jelentkezővel létesült-e szolgálati viszony, tanulói jogviszony vagy rendvédelmi tisztjelölti jogviszony. A keletkezett iratokat, adatokat – a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozatot kivéve – meg kell semmisíteni, ha

a) nem létesül szolgálati viszony, tanulói jogviszony vagy rendvédelmi tisztjelölti jogviszony, az erről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül, vagy

b) a szolgálati viszony, tanulói jogviszony vagy rendvédelmi tisztjelölti jogviszony fennállása alatti ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, az ellenőrzés befejezésétől számított nyolc napon belül.”

159. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a (2) bekezdés szerinti időkorlátozás alá. A hivatásos állomány tagja az (5) bekezdés szerinti díjazásra akkor jogosult, ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti többletfeladat ellátásával jelentős többletmunkát végez és a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem eseti jellegű.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 71. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50–200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult.

(6) A (4) bekezdés szerinti illetmény és az (5) bekezdés szerinti díjazás az egybefüggően harminc napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.

(7) E § alkalmazásában tartósan akadályozott személy az, aki keresőképtelenség, átrendelés, szolgálati feladatra vezénylés miatt, vagy más okból – ide nem értve a 143–146. §, a 289/O. és 289/P. § szerinti szabadság miatti helyettesítést – harminc napnál hosszabb ideje nem tudja ellátni a szolgálati beosztását vagy abból adódó feladatait, vagy előre láthatóan harminc napnál hosszabb ideig nem fogja azt ellátni.”

160. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 82. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya ha)

„g) a foglalkozás végzéséhez szükséges engedély visszavonásra kerül.”

161. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„96. § A hivatásos állomány tagja, valamint

a) az állományilletékes parancsnok,

b) az állományilletékes parancsnok és a rendvédelmi szerv másik szervezeti egységének munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója, vagy

c) az állományilletékes parancsnok és a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony létrehozására feljogosított munkáltatói szerv vezetője megállapodhatnak a hivatásos állomány tagjának kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi, igazságügyi alkalmazotti vagy szolgálati jogviszonyba, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyba történő áthelyezésében.”

162. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 101. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles)

„a) a hivatásos állomány tagjának a szolgálati beosztásából eredő feladatait, valamint a szolgálati beosztáshoz nem tartozó, a végzettsége, képzettsége alapján részére a szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott feladatokat a munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok és az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani, annak követelményeiről őt tájékoztatni,”

163. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 102. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány tagja a szolgálat ellátásával összefüggésben köteles)

„b) a szolgálati beosztásából eredő, valamint – a rendes szolgálatteljesítési idején belül külön ellentételezés nélkül – a szolgálati beosztásához nem tartozó, a végzettsége, képzettsége alapján részére a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően – szükség esetén a veszély vállalásával –, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani,”

164. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 107. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja)

„e) adatelemzéshez és statisztikai lekérdezésekhez szükséges adatszolgáltatás biztosítása.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 107. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hivatásos állomány tagja jogosult az egészségi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációját megismerni, és kérelmére annak másolatát a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésére kell bocsátani.”

165. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 63. alcíme a következő 107/A. §-sal egészül ki:

„107/A. § (1) Az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálati rendszert informatikai rendszer támogatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszer működtetéséért a rendészetért felelős miniszter felel.

(3) A rendészetért felelős miniszter és az Országgyűlés elnöke a munkáltatói jogainak gyakorlása, valamint munkáltatói intézkedés megtétele céljából az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszerhez hozzáférni jogosult.

(4) Az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszerben az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálatok eredményét a hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv – a 107. § (1) bekezdés szerinti célból – tartja nyilván, és azokat harmadik személynek kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával adhatja át.”

166. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 135/A. §-sal egészül ki:

„135/A. § (1) A 135. § (1) bekezdésétől eltérően tizenkét órát meghaladó, de tizenhat óránál nem hosszabb napi szolgálatteljesítési idő határozható meg

a) a folyamatos szolgálatteljesítést igénylő, folyamatos beavatkozási vagy intézkedési feladatok ellátására rendszeresített, továbbá a részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásokban,

b) azokban a szolgálati beosztásokban, amelyeket olyan feladatokra rendszeresítettek, ahol a szolgálatteljesítési feladat ellátása időszakonként eltérő létszámot igényelhet, továbbá ahol a szolgálati feladatok rendes szolgálatteljesítés keretében történő ellátása előreláthatóan a hét bármely napján, annak bármely időpontjában szükségessé válhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálatszervezés esetén a 134. § (1) bekezdésétől eltérően a heti szolgálatteljesítési idő meghaladhatja a heti negyven órát, de az alkalmazott szolgálati idő keretben heti átlagban a 48 órát nem haladhatja meg.”

167. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 140. §-a a következő (6)–(24) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hivatásos állomány tagja – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a 139. §-ban meghatározott túlszolgálat időtartamán kívül eső időszakban önkéntes elhatározása alapján, a képzettségének, végzettségének, elméleti és gyakorlati felkészültségének megfelelő túlszolgálatot vállalhat (a továbbiakban: önként vállalt túlszolgálat). Az önként vállalt túlszolgálat időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának az e törvényből eredő szolgálatteljesítési kötelezettsége fennáll.

(7) A rendvédelmi szerv vezetője és helyettesei, valamint a szervezeti egység vezetője és helyettesei önként vállalt túlszolgálatot nem vállalhatnak.

(8) Az önként vállalt túlszolgálat éves mértéke legfeljebb 150 óra, amelybe nem számít bele a 139. § (2)–(4) bekezdése szerinti időtartam.

(9) Az önként vállalt túlszolgálat ellentételezéseként – a 140. § (3) bekezdésétől eltérően – a hivatásos állomány tagját díjazás illeti meg. Díjazásként az önként vállalt túlszolgálat időtartamára a kinevezés szerinti szolgálati beosztási illetmény alapulvételével számított távolléti díj 150%-a, pihenőnapon, munkaszüneti napon, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesített önként vállalt túlszolgálat esetén a távolléti díj 200%-a jár, amelyet a túlszolgálat pénzbeli ellentételezésre vonatkozó, a miniszter rendeletében meghatározott rendben kell kifizetni.

(10) A hivatásos állomány tagja önként vállalt túlszolgálat vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható.

(11) Az önként vállalt túlszolgálatról az állományilletékes parancsnok és a hivatásos állomány tagja megállapodást köt. A megállapodás megkötését a hivatásos állomány tagja kezdeményezheti.

(12) A megállapodás a rendvédelmi szerven belül bármely más állományilletékes parancsnokkal is megköthető, az ilyen megállapodásról a munkáltatói jogkört gyakorló állományilletékes parancsnokot írásban tájékoztatni szükséges. A ténylegesen teljesítendő önként vállalt túlszolgálathoz a hivatásos állomány tagja szolgálati elöljárójának előzetes hozzájárulására a (21) és (22) bekezdést alkalmazni kell. Az önként vállalt túlszolgálat során az eredeti szolgálati beosztásba nem tartozó szolgálati feladatok ellátása nem minősül a szolgálati beosztás módosításának, valamint helyettesítésre megbízásnak.

(13) Az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodást írásba kell foglalni, és annak egy példányát – amennyiben a munkáltatói jogkört gyakorló állományilletékes parancsnokkal kerül sor a megállapodás megkötésére – a személyügyi anyaggyűjtőben kell helyezni. A megállapodást

a) határozatlan időre vagy

b) határozott időre, legalább a hivatásos állomány tagjára irányadó szolgálatteljesítési időkeret tartamára

lehet megkötni.

(14) Az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodásban

a) meg kell határozni egész órában kifejezve a hivatásos állomány tagja által önként vállalt túlszolgálat mértékét, és ezen belül az előre tervezetten beosztható és – amennyiben az annak elrendelésére alapot adó ok bekövetkezik – előre nem tervezett rendkívüli szolgálatteljesítésre igénybe vehető önként vállalt túlszolgálat időtartamát,

b) meg kell határozni az önként vállalt túlszolgálatért járó díjazást.

(15) Az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megállapodást a hivatásos állomány tagja a tárgyév június 30. napjával, valamint a tárgyév december 31. napjával, illetve szolgálati időkeret alkalmazása esetén az időkeret utolsó napjával mondhatja fel.

(16) A hivatásos állomány tagja a (15) bekezdéstől eltérő időpontban is felmondhatja a megállapodást, ha annak teljesítése – a megkötését követően bekövetkezett, illetve ismertté vált – személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel járna.

(17) Az állományilletékes parancsnok az önként vállalt túlszolgálatról nyilvántartást vezet, amely havonkénti bontásban tartalmazza:

a) a hivatásos állomány azon tagjának nevét, rendfokozatát, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét és az adóazonosító jelét, akivel önként vállalt túlszolgálatról megállapodást kötött,

b) az a) pont szerinti foglalkoztatott által vállalt túlszolgálat órakeretét,

c) a ténylegesen elrendelt szolgálatteljesítési időt.

(18) Az állományilletékes parancsnok az önként vállalt túlszolgálatra szóló megállapodásról és a ténylegesen teljesített önként vállat túlszolgálatról tájékoztatást ad a hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv alapellátó orvosa részére.

(19) Az alapellátó orvos vezetője az önként vállalt túlszolgálatot

a) a hivatásos állomány egészségi állapotában, különösen teherbírásában vagy egyéb, szolgálatteljesítési képességét érintő személyi körülményében beállt változásra tekintettel, vagy

b) az ellátottak biztonságával összefüggő okok alapján

korlátozhatja vagy megtilthatja.

(20) A rendvédelmi szerv vezetője a tárgyévet követő január 31-ig statisztikai célú tájékoztatást ad a miniszter részére a tárgyévben:

a) az önként vállalt túlszolgálatra irányuló megkötött megállapodások számáról,

b) a megállapodások alapján ténylegesen teljesített önként vállalt túlszolgálat mértékéről,

c) a (19) bekezdés alapján elrendelt korlátozások, illetve tiltások számáról és azok okáról.

(21) Az önként vállalt túlszolgálat keretében történő szolgálatteljesítésre elsősorban az eredeti szolgálati helyen kerül sor. Ha a szolgálatteljesítésre az eredeti szolgálati helytől eltérő szolgálati helyen vagy a (12) bekezdés szerint a rendvédelmi szerven belül bármely más állományilletékes parancsnokkal kötött megállapodás alapján kerül sor, az önként vállalt túlszolgálathoz a hivatásos állomány tagja szolgálati elöljárójának előzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megtagadása miatt a hivatásos állomány tagja kártérítési igényt nem támaszthat.

(22) Ha az előzetes hozzájárulás megadását követően az eredeti szolgálati helyen a 139. § szerinti túlszolgálat elrendelése szükséges, az önként vállalt túlszolgálat nem teljesíthető, amelyről a hivatásos állomány tagját és az önként vállalt túlszolgálattal érintett szervezeti egységet az állományilletékes parancsnok soron kívül tájékoztatja.

(23) Az önként vállalt túlszolgálat időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának

a) szolgálatteljesítési helye azon szervezeti egység székhelye (telephelye) szerinti közigazgatási terület, amely az önként vállalt túlszolgálat keretében foglalkoztatja,

b) szolgálati elöljárója az a) pont szerinti szervezeti egység szolgálati elöljárója azzal, hogy a túlszolgálat keretében ellátandó feladatokhoz közvetlenül kapcsolódó munkáltatói intézkedések kivételével a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye változatlan.

(24) Az önként vállalt túlszolgálat vállalásának és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg.”

168. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 145/A. és 145/B. §-sal egészül ki:

„145/A. § A hivatásos állományba tartozó nagyszülő unokája születése esetén öt munkanap – ikergyermekek esetében hét munkanap – pótszabadság igénybevételére jogosult, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

145/B. § A hivatásos állomány tagja részére első házassága megkötése alkalmából legkésőbb a házasságkötést követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár.”

169. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 148. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés c) vagy d) pontja, illetve (2) bekezdés alapján gyermekápolás céljából igényelt egészségügyi szabadság tekintetében előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig e jogcímen egészségügyi szabadságon töltött napokat kell figyelembe venni.”

170. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„157. § (1) A hivatásos pótlék a hivatásos állomány esküjében vállalt többletkötelezettségek és a szolgálati beosztással járó többlet-igénybevétel és -terhelés ellentételezését szolgálja. Mértékét a miniszter a rendvédelmi illetményalap 50–1070%-a közötti értékben állapítja meg.

(2) A hivatásos pótlék mértékének megállapításánál

a) a szolgálatellátás sajátosságaiból adódó valóságos és rendszeresen felmerülő – az életet, testi épséget, egészséget fenyegető – kockázatot,

b) a fegyverrel való szolgálatteljesítés, fegyverhasználattal vagy annak lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát,

c) a szolgálatteljesítés külső körülményeit,

d) a szolgálat ellátásához kapcsolódó belső körülmények, rezsimszabályok szigorúságát, kötöttségét, valamint

e) a szakmai irányításból adódó többletfelelősséget, magasabb szakmai követelményeket

kell figyelembe venni.”

171. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 237. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után intézkedni köteles a kár összegének és a károkozásban érintett személyének megállapítására. A kár összegének és a károkozásban érintett személyének megállapítását követő tizenöt napon belül az állományilletékes parancsnok megindítja a kártérítési eljárást (a továbbiakban: a kártérítési eljárás megindítása). Ha a károkozó magatartás miatt fegyelmi eljárás indult, a kárfelelősség vétkességi alapú megállapításával meg kell várni a fegyelmi eljárás jogerős befejezését, kivéve, ha a fegyelmi eljárás alá vont a károkozás tekintetében a vétkességét az eljárás alá vonti meghallgatása során elismerte.”

172. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 240. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítést

a) a kártérítési eljárás alá vont indokolással ellátott kérelmére a méltánylást érdemlő személyi körülmények esetén mérsékelheti,

b) a kártérítésre kötelezett indokolással ellátott kérelmére utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 240. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kérelem az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben legkésőbb a kártérítésre kötelező határozattal szemben nyitva álló jogorvoslati határidő lejártáig terjeszthető elő. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kártérítési határozat végrehajtását vagy önkéntes teljesítését követően kérelem nem terjeszthető elő.”

173. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 255. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított hatvan napon belül, a 253. §-ban, vagy a 254. § (2) bekezdésében meghatározott szervnek kell elbírálnia, és a döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie. A kártérítési igényt elbíráló határozattal szemben a károsult bírósághoz fordulhat.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 255. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a kártérítési igény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek tárgyában közigazgatási vagy polgári per, illetve szolgálati panasz elbírálására irányuló eljárás van folyamatban, a kártérítési eljárás ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig, vagy ha a perben felülvizsgálati eljárást kezdeményeztek, e felülvizsgálati eljárás befejezéséig felfüggeszthető. Ha az előzetes kérdés tárgyában büntetőeljárás van folyamatban, a kártérítési eljárás ennek a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának meghozataláig felfüggeszthető.”

(3) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 255. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdésben megállapított határidőbe a felfüggesztés időtartama nem számít be.”

174. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 284. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyra nem alkalmazható a 15. §, az 52–72. §, a 78. és 79. §, a 86–95. §, a 96–98. §, a 111–133. §, a 154–167. §, valamint a 169–178. §”

175. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 287. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Távolléti díj fejében a rendvédelmi tisztjelölt részére az alapilletmény, a tanulmányi díj, valamint az illetménypótlék együttes összegének távollét idejére számított időarányos átlaga jár.”

176. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/E. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A törvény erejénél fogva szűnik meg a rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya, ha)

„e) a foglalkozás végzéséhez szükséges engedély visszavonásra kerül.”

177. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/I. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Végkielégítésre nem jogosult a rendvédelmi alkalmazott, ha)

„c) a felmentésére a kifogástalan életvitel követelményének való meg nem felelése vagy nemzetbiztonsági szempontból való alkalmatlansága miatt került sor.”

178. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A fizetési fokozatokhoz tartozó illetmény 12. mellékletben meghatározott felső határának változása esetén a rendvédelmi alkalmazott alapilletményét – a 362/H. § d) pontja alapján megállapított illetményének változatlanul hagyása mellett – legfeljebb a felső határig lehet emelni, az emelés mértékével a korrekciós díjat csökkenteni kell.”

179. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/L. §-a a következő (10)–(28) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A rendvédelmi alkalmazott – a (11) bekezdésben foglalt kivétellel – a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti munkaidőn túl önkéntes elhatározása alapján, a képzettségének, végzettségének, elméleti és gyakorlati felkészültségének megfelelő további túlmunkát vállalhat (a továbbiakban: önként vállalt túlmunka). Az önként vállalt túlmunka csak az e törvényben meghatározott túlmunkán kívül rendelhető el és időtartama alatt a rendvédelmi alkalmazott az e törvényből eredő munkavégzési kötelezettsége fennáll.

(11) A szervezeti egység vezetője és helyettesei önként vállalt túlmunkát nem vállalhatnak.

(12) Az önként vállalt túlmunka éves mértéke legfeljebb 150 óra, amelybe nem számít bele a (8) bekezdés szerinti időtartam.

(13) Az önként vállalt túlmunka ellentételezéseként – a 289/N. § (1)–(2) bekezdésétől eltérően – a rendvédelmi alkalmazottat díjazás illeti meg. Díjazásként az önként vállalt túlmunka időtartamára a távolléti díj 150%-a, pihenőnapon, munkaszüneti napon, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesített önként vállalt túlmunka esetén a távolléti díj 200%-a jár, amelyet a túlmunka pénzbeli ellentételezésre vonatkozó, a miniszter rendeletében meghatározott rendben kell kifizetni.

(14) A rendvédelmi alkalmazott önként vállalt túlmunka vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható.

(15) Az önként vállalt túlmunkáról a rendvédelmi szerv és a rendvédelmi alkalmazott megállapodást köt. A megállapodás megkötését a rendvédelmi alkalmazott kezdeményezi.

(16) A megállapodás a rendvédelmi szerven belül bármely más szervezeti egység vezetőjével is megköthető, az ilyen megállapodásról a munkáltatói jogkör gyakorlót írásban tájékoztatni szükséges. A ténylegesen teljesítendő önként vállalt túlmunkához a rendvédelmi alkalmazott közvetlen vezetőjének előzetes hozzájárulására a (25) és (26) bekezdést alkalmazni kell. Az önként vállalt túlmunka során az eredeti munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása nem minősül az igazgatási jogviszony módosításának.

(17) Az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodást írásba kell foglalni, és – amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlóval kerül sor a megállapodás megkötésére – a személyügyi anyaggyűjtőbe kell helyezni. A megállapodást

a) határozatlan időre vagy

b) határozott időre, legalább a rendvédelmi alkalmazottra irányadó munkaidőkeret tartamára

lehet megkötni.

(18) Az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodásban

a) meg kell határozni egész órában kifejezve a rendvédelmi alkalmazott által önként vállalt túlmunka mértékét, és ezen belül az előre tervezetten beosztható és – amennyiben az annak elrendelésére alapot adó ok bekövetkezik – előre nem tervezett rendkívüli túlmunkára igénybe vehető önként vállalt túlmunka időtartamát,

b) meg kell határozni az önként vállalt túlmunkáért járó díjazást.

(19) Az önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodást a rendvédelmi alkalmazott a tárgyév június 30. napjával, valamint a tárgyév december 31. napjával, illetve munkaidőkeret alkalmazása esetén az időkeret utolsó napjával mondhatja fel.

(20) A rendvédelmi alkalmazott a (19) bekezdéstől eltérő időpontban is felmondhatja a megállapodást, ha annak teljesítése – a megkötését követően bekövetkezett, illetve ismertté vált – személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel járna.

(21) A rendvédelmi szerv az önként vállalt túlmunkáról nyilvántartást köteles vezetni, amely havonkénti bontásban tartalmazza:

a) azon rendvédelmi alkalmazott nevét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét és az adóazonosító jelét, akivel önként vállalt túlmunkáról megállapodást kötött,

b) az a) pont szerinti foglalkoztatott által vállalt túlmunka órakeretét,

c) a vállalt órakeret terhére ténylegesen elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát.

(22) A rendvédelmi szerv az önként vállalt túlmunkáról szóló megállapodásról és a ténylegesen elrendelt önként vállat túlmunkáról tájékoztatást ad a rendvédelmi alkalmazottat foglalkoztató szervezeti egység egészségügyi szolgálata részére.

(23) Az egészségügyi szolgálat vezetője az önként vállalt túlmunkát

a) a rendvédelmi alkalmazott egészségi állapotában, különösen teherbírásában vagy egyéb, szolgálatteljesítési képességét érintő személyi körülményében beállt változásra tekintettel vagy

b) az ellátottak biztonságával összefüggő okok alapján

korlátozhatja vagy megtilthatja.

(24) A rendvédelmi szerv vezetője a tárgyévet követő év január 31-ig statisztikai célú tájékoztatást ad a miniszter részére a tárgyévben:

a) az önként vállalt túlmunkára irányuló megkötött megállapodások számáról,

b) a megállapodások alapján ténylegesen elrendelt önként vállalt túlmunka mértékéről,

c) a (23) bekezdés alapján elrendelt korlátozások, illetve tiltások számáról és azok okáról.

(25) Az önként vállalt túlmunka keretében történő munkavégzésre elsősorban az eredeti szervezeti egységnél kerül sor. Ha a munkavégzésre az eredeti munkavégzési helytől eltérő munkavégzési helyen vagy a (15) bekezdés szerint a rendvédelmi szerven belül bármely más szervezeti egység vezetőjével kötött megállapodás alapján kerül sor, az önként vállalt túlmunkához a rendvédelmi alkalmazott közvetlen vezetőjének előzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megtagadása miatt a rendvédelmi alkalmazott kártérítési igényt nem támaszthat.

(26) Ha az előzetes hozzájárulás megadását követően az eredeti szervezeti egységnél a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti munkaidőn túl túlmunka elrendelése szükséges, az önként vállalt túlmunka nem teljesíthető, amelyről a rendvédelmi alkalmazott és az önként vállalt túlmunkával érintett szervezeti egységet a munkáltatói jogkör gyakorló soron kívül tájékoztatja.

(27) Az önként vállalt túlmunka időtartama alatt a rendvédelmi alkalmazott

a) munkavégzési helye azon szervezeti egység székhelye (telephelye) szerinti közigazgatási terület, amely az önként vállalt túlmunka keretében foglalkoztatja;

b) közvetlen vezetője az a) pont szerinti szervezeti egység vezetője azzal, hogy az önként vállalt túlmunka keretében ellátandó feladatokhoz közvetlenül kapcsolódó munkáltatói intézkedések kivételével a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye változatlan.

(28) Az önként vállalt túlmunka vállalásának és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg.”

180. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő alcímmel egészül ki:

„124/A. A szerződéses határvadász jogviszonya

319/A. § (1) Ezen alcím hatálya a szerződéses határvadászra (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: határvadász) terjed ki.

(2) A határvadászra e törvénynek a hivatásos állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy

a) szolgálati viszonyon az ezen alcím szerinti szerződéses jogviszonyt,

b) hivatásos állomány tagján a határvadászt,

c) kinevezésen a jogviszonyt létesítő szerződés megkötését,

d) állományilletékes parancsnokon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv azon szervezeti egységének vezetőjét, amely a jogviszonyt létesítő szerződést megkötötte,

e) szolgálati beosztáson a határvadász beosztást,

f) szolgálati elöljárón a határvadásszal szemben parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyt,

g) szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályon a szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályt

kell érteni.

(3) A határvadászra a 13. § (1) bekezdése, a 13. § (3)–(7) bekezdése, a 15. §, a 16. § (2) bekezdése, a 32–33. §, a 36–40. §, a 44–82. §, a 83–100. §, a 106–107. §, a 111–131. §, a 133. §, a 142–143. §, a 147–148. §, a 153–153/A. §, a 154–162. §, a 166. §, a 171. § (1) bekezdés c)–d) pontja, a 171. § (1) bekezdés f)–h) pontja, a 171. § (2) bekezdése, a 172–174/A. §, a 175. § (2)–(7) bekezdése, a 177. §, a 177/A. §, a 179. § (1) bekezdés h) pontja, a 180. §, a 265–266. §, a 277–290. §, a 317/A–317/D. §, a 320–339. § nem alkalmazható.

(4) A határvadászra a 82/A–82/K. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határvadász a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre és rendvédelmi egészségkárosodási járadékra kilenc év szerződéses jogviszony után jogosult.

(5) A határvadászra a 134. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetében a heti szolgálatteljesítési idő meghaladhatja a heti negyven órát, de a heti szolgálatteljesítési idő négyhavi átlagban a heti 48 órát nem haladhatja meg.

(6) A határvadász esetében a 135. § (1) bekezdésétől eltérően – amennyiben a folyamatos szolgálatteljesítéshez, a helyszíni váltás biztosításához szükséges – a napi szolgálatteljesítési idő meghaladhatja a napi tizenkét órát, de a napi szolgálatteljesítési idő tizenhat óránál nem lehet hosszabb.

319/B. § (1) A szerződéses jogviszony az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a határvadász között létrejött különleges jogviszony a határvadász feladat ellátása érdekében, amelyben mindkét felet a sajátos rendvédelmi körülményeknek megfelelő, a szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályban és más jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

(2) A határvadász a szerződéses jogviszonyból fakadó kötelezettségeit − az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében − egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határvadász részére a (2) bekezdés szerinti kötelezettségeihez igazodó, azok teljesítéséhez szükséges feltételeket, a törvényben és ezen alcímben megállapított díjazást, juttatásokat és kedvezményeket biztosítja.

319/C. § (1) Szerződéses jogviszony azzal az önként jelentkező, legalább alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező, cselekvőképes magyar állampolgárral létesíthető,

a) aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, de az ötvenötödik életévét még nem töltötte be,

b) aki vállalja, hogy az e törvény szerinti határvadász vizsgát sikeresen teljesíti,

c) aki elfogadja egyes alapvető jogainak e törvény szerinti korlátozását,

d) aki megfelel a miniszter által meghatározott, a határvadász beosztásnak megfelelő egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek,

e) akinek életvitele nem kifogásolható, és aki írásban tudomásul veszi, hogy azt a szerződéses jogviszony létesítését megelőzően ellenőrizhetik,

f) aki tudomásul veszi, hogy szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben és módon – az arra törvényben kijelölt szerv törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti,

g) aki tudomásul veszi és elfogadja a szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott kötelezettségeket, valamint

h) akinél nem állnak fenn a szerződéses jogviszony létesítését kizáró, a 41. § szerinti körülmények.

(2) A szerződéses jogviszony létesítésekor az (1) bekezdés szerinti alkalmassági feltételeket az érintett igazolja.

(3) A kifogástalan életvitel-ellenőrzés – a 42. és 43. § szerinti – szabályait a határvadász esetében az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kifogástalan életvitel ellenőrzésére kizárólag a szerződéses jogviszony létesítését megelőzően kerülhet sor,

b) a kifogástalan életvitel ellenőrzését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője által kijelölt személy (a továbbiakban: kezdeményező) kezdeményezi,

c) a kifogástalan életvitel-ellenőrzést az arra felhatalmazott szerv a kezdeményezéstől számított 10 napon belül lefolytatja,

d) a kifogástalan életvitel-ellenőrzés befejezésekor az arra felhatalmazott szerv határozathozatal nélkül, kizárólag az életvitel kifogásolhatóságát megalapozó körülmények fennállásáról vagy azok hiányáról tájékoztatja a kezdeményezőt,

e) a kifogástalan életvitel-ellenőrzés eredményétől függetlenül a szerződéses jogviszony – az állományilletékes parancsnok döntése alapján – létrehozható.

319/D. § (1) A jogviszony szerződéssel, hároméves határozott időtartamra jön létre (a továbbiakban: szerződéses állományba vétel).

(2) A szerződéses jogviszonyba kinevezett határvadász esküt tesz, amelynek szövege a következő:

„Én .............................. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom, szolgálati kötelezettségemet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem; elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimről legjobb tudásom szerint gondoskodom; Magyarország államhatárának védelme érdekében kötelezettségeimet betartom, hivatásomat, a magyar nemzet javára gyakorolom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen!”

(3) Ha a határvadász az eskü letételét megtagadja, a szerződéses jogviszony létesítésére az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni.

(4) Az eskü letételéig a határvadász nem állítható szolgálatba.

(5) A szerződéses jogviszony létesítéséről szóló szerződésnek tartalmaznia kell a szerződéses jogviszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szerződéses jogviszony kezdetét, a határvadász szolgálati és szolgálatteljesítési helyét, rendfokozatát, illetményét, ruházati ellátási normáját, szolgálatteljesítési időrendjét, továbbá a próbaidő tartamát és ha szükséges, a képzettségek megszerzésére kötelezést.

(6) Az (1) bekezdés szerinti szerződést, valamint a munkaköri leírást a határvadász részére legkésőbb a szolgálat első napján át kell adni egy példányban.

(7) A munkáltatói jogkört gyakorló a tájékoztatási kötelezettségét a rendészetért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározottak szerint teljesíti.

(8) A szerződéses jogviszony létesítésekor hat hónapos próbaidőt kell kikötni.

(9) A határvadász a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.

(10) A próbaidő alatt a szerződéses jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

(11) A szerződéses jogviszony közös megegyezéssel meghosszabbítható, legfeljebb további hároméves időtartamra.

(12) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején a meghosszabbított szerződéses jogviszony közös megegyezéssel a hosszabbítást követően – legfeljebb a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet megszűnését követő harmadik év végéig – meghosszabbítható határozott időtartamra.

319/E. § (1) A határvadász szolgálati érdekből határvadász beosztásában való meghagyása mellett, beleegyezése nélkül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe határvadász feladat teljesítésére átrendelhető.

(2) A más helységbe való átrendelések együttes időtartama naptári évenként a négy hónapot nem haladhatja meg. A négy hónap leteltétől számított hat hónapon belül újabb átrendelésre nem kerülhet sor.

(3) Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből, illetve a határvadász kérelmére a (2) bekezdésben foglalt korlátozásoktól el lehet térni.

319/F. § (1) A szerződéses jogviszony megszűnik

a) a határvadász halálával,

b) a 10. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, ha az érvénytelen jognyilatkozat alapján jött létre,

c) a határozott idő leteltével, ha annak meghosszabbítására nem került sor,

d) a határvadász hivatásos állományba vételével.

(2) A szerződéses jogviszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel,

b) lemondással,

c) a 319/D. § (1) bekezdése szerinti szerződés felbontásával,

d) azonnali hatályú lemondással,

e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti szerződés felbontásának esetei:

a) létszámcsökkentés vagy átszervezés,

b) a határvadász feladat megszűnése,

c) a beosztás betöltésére alkalmatlanná válás,

d) nem megfelelő szolgálatteljesítés,

e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által előírt képzési és ismeretmegújító vizsgakötelezettség nem teljesítése,

f) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása,

g) a 185. § (1) bekezdés h) pontja szerinti fenyítés kiszabása,

h) a szerződéses jogviszony létesítését kizáró, a 41. § (1) bekezdése szerinti körülmények beállta,

i) méltatlanná válás.

(4) A szerződéses jogviszony az állományilletékes parancsnok és a határvadász közös megegyezésével bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti, és azt indokolni nem kell.

(5) A (4) bekezdés szerinti közös megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szerződéses jogviszony megszüntetésének napját, a határvadásznak és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a szerződéses jogviszony megszüntetéséből eredő jogait és kötelezettségeit. A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szerződéses jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének. A felek a megállapodástól csak közös akarattal térhetnek el.

(6) A határvadász a szerződéses jogviszonyáról – a hadiállapot vagy a szükségállapot idejét kivéve – lemondhat.

(7) A (6) bekezdés szerinti lemondás esetén a lemondási idő két hónap, de a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak, a lemondási idő azonban nem terjedhet túl a 319/D. § (1) bekezdése szerinti szerződésben meghatározott határozott időtartamon.

(8) Aki a szerződéses jogviszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti a jogszabályban meghatározott, a volt határvadász részére a szolgálat alapján a szerződéses jogviszony megszűnését követően is biztosított jogosultságokat.

(9) Ha a szolgálati elöljárója részéről a határvadászt a törvényben meghatározott jogaiban vagy emberi méltóságában olyan súlyos sérelem érte, amely miatt szerződéses jogviszonyának fenntartása nem várható el tőle, az arra okot adó körülmény megjelölésével azonnali hatályú lemondással élhet.

(10) A (9) bekezdés szerinti azonnali hatályú lemondás esetén az arra okot adó körülmény meglétét a határvadásznak kell bizonyítania. Az ok megalapozatlansága esetén a határvadász köteles a (7) bekezdés szerinti lemondási időre járó illetménynek megfelelő összeget az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek megtéríteni, és az esetlegesen felmerült kárért helytállni. Ha az azonnali hatályú lemondás oka és az azt megalapozó körülmények valósnak bizonyulnak, vagy a rendvédelmi szerv azt nem vitatja, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határvadász részére a 319/D. § (1) bekezdése szerinti szerződésből hátralévő időtartamra járó alapilletményt köteles fizetni.

(11) A 319/D. § (1) bekezdése szerinti szerződés

a) (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti felbontása esetén, vagy

b) (3) bekezdés c) pontja szerinti felbontása esetén, ha az alkalmatlanság nem a határvadásznak felróható okból következett be,

az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a hátralévő időtartamra járó alapilletmény 50%-át köteles kifizetni a határvadász részére.

319/G. § (1) A határvadász a határvadász feladatai ellátását akkor kezdheti meg, ha – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által meghatározott határidőn, de legfeljebb a szerződéses jogviszony létesítésétől számított kilencven napon belül – sikeres határvadász vizsgát tett

a) a törvényben részére meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti ismeretekből, azok gyakorlati alkalmazásából,

b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben – az államhatár védelméhez, valamint a hivatalos személy jogállásához kapcsolódóan – meghatározott rendelkezések ismeretéből,

c) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott rendelkezések ismeretéből.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsga elméleti és gyakorlati részből áll, amelyet a határvadász a rendészetért felelős miniszter által rendeletben meghatározott képzésen sajátít el. A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a rendészetért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) Az e törvény szerinti képzés és vizsga helyett elfogadható szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét a rendészetért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) A határvadász az (1) bekezdésben meghatározott képzés elvégzését követően évente ismeretmegújító képzésen és vizsgán köteles részt venni, amelynek során a jogszabályi változásokból és azok gyakorlati alkalmazhatóságából, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekből tesz vizsgát.

319/H. § (1) A határvadász az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határvadász ezred kötelékében, a 319/D. § (1) bekezdése szerinti szerződés szerinti szervezeti egységnél szerződéses állományként, tisztesi rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot.

(2) A határvadász rendfokozata

a) a szerződéses állományba vétel napjától egy évig határvadász őrvezető,

b) a második évtől határvadász tizedes,

c) a harmadik évtől határvadász szakaszvezető.

319/I. § (1) A határvadásznak meg kell felelnie a rendészetért felelős miniszter által meghatározott, a határvadász beosztásának megfelelő egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(2) Az alkalmassági feltételeket a határvadász tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.

(3) A határvadász kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz ír elő, és a vizsgálatot végző orvos vagy pszichológus, illetve – a fizikai alkalmasság vizsgálatakor – a felmérést végző szakmailag indokoltnak tart.

(4) Ha a határvadász az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő tűzésével az adott vizsgálatot meg kell ismételni.

(5) Ha a határvadász a megismételt vizsgálaton sem felelt meg a követelményeknek, a 319/F. § (3) bekezdés c) pontja szerint kell eljárni.

(6) Az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja

a) az alkalmasság felmérése és a határvadász alkalmasságának minősítése,

b) a szerződéses jogviszony létesítéséhez, fenntartásához, megszüntetéséhez az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.

(7) A (6) bekezdés alapján kezelhető adatnak minősül az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichológiai és fizikai állapotra vonatkozó adat.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat a vizsgálatot végző orvos, pszichológus vagy sportszakember, továbbá e szakemberekből álló bizottság kezeli, az kizárólag részükre továbbítható.

(9) A határvadász jogosult az egészségi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációját megismerni, és kérelmére annak másolatát az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésére kell bocsátani.

(10) Az állományilletékes parancsnoknak és a személyügyi szervnek az alkalmasság minősítésére vonatkozó adat továbbítható.

(11) A (8) bekezdésben meghatározott adat a szerződéses jogviszonnyal összefüggő jogvitában, valamint büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság részére továbbítható.

(12) A (6) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat és az egészségügyi adat a szerződéses jogviszony megszűnését követő tizedik év december 31-ig kezelhető. Ha a szerződéses jogviszony létesítésére nem kerül sor, a szerződéses jogviszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi, pszichológiai és fizikai állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított két éven belül meg kell semmisíteni.

(13) Ha az alkalmassági vizsgálatot végző a vizsgálat során kábítószer fogyasztására utaló körülményeket észlel, arról – kizárólag a felmerült gyanú tényének közlésével – az állományilletékes parancsnokot köteles értesíteni. Az állományilletékes parancsnok az így tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni. Az adatokat törölni kell, ha az adatok átvételét követő kilencven napon belül fegyelmi vagy büntetőeljárás nem indul.

319/J. § (1) A 109. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése akkor lehetséges, ha az nem ellentétes az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv feladataival, vagy nem veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tekintélyét.

(2) A határvadász a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnoknak köteles bejelenteni.

319/K. § (1) A határvadász évente az e szakasz szerinti alapszabadságra és pótszabadságra, továbbá a 144–146. § szerinti pótszabadságra jogosult.

(2) A határvadász e törvényben meghatározott feltételekkel szülési és illetmény nélküli szabadságot vehet igénybe.

(3) Az alap- és pótszabadság, valamint a szülési szabadság idejére távolléti díj jár.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szülési szabadság idejére járó távolléti díj személyi jövedelemadóval és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási járulékkal csökkentett – az adó- és járulékkedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított – havi összege nem lehet kevesebb, mint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díj személyi jövedelemadóval csökkentett – az adókedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított – naptári napi összegének a harmincszorosa.

(5) A határvadász alapszabadsága évi huszonöt munkanap.

(6) A határvadászt évente pótszabadság illeti meg:

a) a szerződéses állományba vétel napjától egy évig 1 munkanap,

b) a második évtől 2 munkanap,

c) a harmadik évtől 3 munkanap.

(7) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határvadász számára a betegség miatti keresőképtelenség időtartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.

(8) A betegszabadság tartamára a távolléti díj 100%-a jár.

(9) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára.

(10) Év közben kezdődő szerződéses jogviszony esetén a határvadász a betegszabadság arányos részére jogosult.

319/L. § (1) A határvadász a szerződéses jogviszonya alapján alapilletményre, a (8) bekezdés szerinti pótlékra és határvadász szolgálati pótlékra jogosult. A határvadász szolgálati pótlék mértékét és folyósításának rendjét a rendészetért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(2) Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(3) Az alapilletménynek el kell érnie a garantált bérminimum összegét.

(4) A határvadász az állományilletékes parancsnok döntése alapján idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha az idegennyelv-tudás a határvadász feladatának ellátásához szükséges.

(5) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(6) Az idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 50%-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25–25%-a,

b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 30%-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15–15%-a,

c) komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 15%-a.

(7) Ha a határvadász ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú vagy különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a határvadász magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(8) A határvadász a szolgálatteljesítési helyétől, idejétől és körülményeitől függően, a rendészetért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott feltételekkel és folyósítási rend szerint a következő pótlékra jogosult:

a) az éjszakai pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,5%-a, valamint

b) a készenléti pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,25%-a, kiemelt készenlét esetén 1%-a.

(9) A (8) bekezdés a) és b) pontja szerinti pótlék a határvadász részére a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének idejére jár.

319/M. § (1) A határvadász szerződéses jogviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésére a XV. Fejezetet – az e §-ban foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.

(2) A határvadász 181. § (1) bekezdése szerinti fegyelemsértése esetén a 181. § (3) és (4) bekezdése, a 184. § (4) bekezdése, a 185. § (1) bekezdés d)–g) pontja, valamint a 215. § nem alkalmazható.”

181. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 336/A. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A személyi illetményben részesülők nem jogosultak a 158. § (1) bekezdése szerinti teljesítményjuttatásra.

(7) A (6) bekezdés szerinti állomány esetében a 158. § (3) és a (3a) bekezdése nem alkalmazandó.

(8) Amennyiben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja részére személyi illetmény került megállapításra, úgy távolléti díjként részére a megállapított személyi illetmény távollét idejére számított időarányos része jár.”

182. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. §-a a következő 9a. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)

„9a. meghatározza a nemzeti szakértőként a nemzetközi szervezet intézményeiben alkalmazott hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyára és sajátos jogállására vonatkozó szabályokat,”

183. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 20. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében rendeletben:

meghatározza)

„d) az önként vállalt túlszolgálat vállalásának és elszámolásának rendjét,”

184. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg)

„o) az önként vállalt túlmunka vállalásának és elszámolásának rendjét.”

185. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 342/E. §-sal egészül ki:

„342/E. § Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a szerződéses határvadászok tekintetében rendeletben határozza meg

1. a ruházati ellátási normát, a rendszeresített egyenruha és egyenruházati termékek, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját,

2. a szolgálati igazolvány adattartalmát és a szolgálati jelvénnyel történő ellátás rendjét,

3. mely vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök esetében, valamint a készpénz, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vonatkozásában mely értékhatárt meghaladóan korlátozható a szerződéses határvadász abban, hogy azokat a szolgálatban magánál tartsa, valamint megállapítsa ezen korlátozás feltételeit és a magáncélú telekommunikációs eszközök szolgálatellátás során történő használatának korlátozására vonatkozó szabályokat,

4. a személyügyi igazgatás rendjét,

5. a szolgálatképes állapot megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok körét és a vizsgálat végrehajtásának szabályait,

6. azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében a határvadász beosztáshoz kapcsolódóan védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a kötelező védőoltás elrendelésének, az igénybevétel elhalasztásának, és a kötelező védőoltás alóli mentesítésnek a részletes szabályait,

7. a technikai ellenőrzés alkalmazásának feltételeit, az alkalmazható eszközök körét és a technikai ellenőrzés alkalmazására vonatkozó eljárási szabályokat,

8. az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének keretszabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást,

9. a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást,

10. a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait,

11. a rendvédelmi egészségügyi és pszichológiai alapellátás igénybevételének módját és az igénybe vevők körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját,

12. a más keresőfoglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást,

13. a határvadász képzés részletes tartalmi elemeit, a határvadász vizsga részletes tartalmi feltételeit, a vizsgaszabályzatot, valamint a határvadász képzés és vizsga helyett elfogadható szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét, a határvadász képzés más rendészeti képzésbe történő beszámításának rendjét,

14. a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, az alkalmazható szolgálati időrendszereket és azok kereteit,

15. a túlszolgálat, valamint a készenlét elrendelésének és a pihenőidő kiadásának a rendjét, valamint a nyilvántartás szabályait, továbbá a túlszolgálat elszámolásának és a túlszolgálatért járó szabadidő kiadásának rendjét,

16. a szabadság nyilvántartásának és kiadásának rendjét, valamint a határvadászra irányadó munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításának módját,

17. az illetmény és pótlékok megállapításának és folyósításának rendjét,

18. a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és visszatérítési kötelezettség esetén az elengedés részletes rendjét, a kedvezményes üdültetésben, az üdülési hozzájárulásban részesítés rendjét, feltételeit,

19. a határvadász kiemelkedő munkavégzéséért vagy a feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért adható elismerésben részesítés feltételeit és rendjét,

20. a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit, az abban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, valamint a kiadás, az elszámolás, a visszatérítés rendjét,

21. a fegyelmi eljárás rendjét,

22. a kártérítési felelősséggel kapcsolatos eljárások részletes szabályait,

23. a szociális és kegyeleti gondoskodás rendjét,

24. a szolgálati panasz elbírálásának rendjét.”

186. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 343. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 370. § 2024. január 1-jén lép hatályba.”

187. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 363/B. §-sal egészül ki:

„363/B. § A 336/A. § (1) bekezdése szerinti személyi illetményben részesülő hivatásos állomány tagjának 2022. évi teljesítményértékelésére és minősítésére 2023. évben nem kerül sor.”

188. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 370. §-sal egészül ki:

„370. § Hatályát veszti a 140. § (6)–(24) bekezdése, a 289/L. § (10)–(28) bekezdése, a 341. § (1) bekezdés 20. pont d) alpontja és a 342/A. § (1) bekezdés o) pontja.”

189. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

1. 34. § (2) bekezdésében a „jogviszonyból vagy” szövegrész helyébe a „jogviszonyból, szerződéses határvadász jogviszonyból vagy” szöveg,

2. 42. § (9) bekezdés a) pontjában az „az ösztöndíjas hallgatóról, a tanulóról” szövegrész helyébe az „a tanulóról, a rendvédelmi tisztjelöltről” szöveg,

3. 42. § (9) bekezdés b) pontjában az „az ösztöndíjas hallgatóról, tanulóról” szövegrész helyébe az „a tanulóról, a rendvédelmi tisztjelöltről” szöveg,

4. 43. § (1) bekezdésében az „az ösztöndíjas hallgatót” szövegrész helyébe az „a tanulót” szöveg és a „tanulót” szövegrész helyébe a „rendvédelmi tisztjelöltet” szöveg,

5. 43. § (7) bekezdésében az „az ösztöndíjas hallgatónak” szövegrész helyébe az „a tanulónak” szöveg és a „tanulónak” szövegrész helyébe a „rendvédelmi tisztjelöltnek” szöveg,

6. 69. § (1) bekezdés c) pontjában az „intézményeibe nemzeti” szövegrész helyébe az „intézményeibe, valamint nemzetközi szervezetbe nemzeti” szöveg,

7. 82/J. § (4) bekezdésében a „járadékra” szövegrész helyébe a „keresetkiegészítésre” szöveg,

8. 280. § (1) bekezdés a) pontjában a „viszonyban töltött” szövegrész helyébe a „viszonyban, szerződéses határvadász jogviszonyban töltött” szöveg,

9. 280. § (2) bekezdés a) pontjában a „szervnél vagy” szövegrész helyébe a „szervnél szolgálati viszonyban, szerződéses határvadász jogviszonyban vagy” szöveg,

10. 288/E. § (4) bekezdés e) pontjában a „jogviszonyba, katonai” szövegrész helyébe a „jogviszonyba, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba, katonai” szöveg,

11. 288/G. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „meghosszabbodik.” szövegrész helyébe a „meghosszabbodik. E tekintetben a 289/H. § szerinti szolgálati időt kell figyelembe venni.” szöveg,

12. 288/G. § (3) bekezdésében az „alkalmazott nemzetbiztonsági” szövegrész helyébe az „alkalmazott nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének vagy nemzetbiztonsági” szöveg,

13. 288/R. § (3) bekezdésében az „alapján kell” szövegrész helyébe az „alapján, a szolgálati idő figyelembevételével kell” szöveg,

14. 289/H. § a) pont ab) alpontjában a „szolgálati” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati” szöveg,

15. 289/I. §-ában az „a 149–151” szövegrész helyébe az „a 142. § (2) bekezdését, 144. § (4) bekezdését, a 149–151” szöveg,

16. 291. § (1) bekezdésében az „állománya tagjainak” szövegrész helyébe az „állománya tagjainak, szerződéses határvadász tagjainak” szöveg,

17. 317/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „bekezdése alapján” szövegrész helyébe a „bekezdése és az Eszjtv. végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján” szöveg,

18. 317/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „bekezdése alapján” szövegrész helyébe a „bekezdése és az Eszjtv. végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján” szöveg,

19. 317/C. § (4) bekezdésében a „bekezdésében foglalt” szövegrész helyébe a „bekezdésében és az Eszjtv. végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt” szöveg,

20. 336/A. § (1) bekezdésében a „tagjának az” szövegrész helyébe a „tagjának, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz vezényelt hivatásos állomány tagjának az” szöveg,

21. 343. § (3) bekezdésében a „2023” szövegrész helyébe a „2024” szöveg,

22. 350. § (4) bekezdésében a „2022” szövegrész helyébe a „2023” szöveg

lép.

190. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

a) 1. § (4) bekezdés c) pontjában az „ösztöndíjas hallgatóira,” szövegrész,

b) 43. § (5) bekezdése.

46. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

191. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény

a) 5. § 47. pont a) alpontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének” szövegrészek helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

b) 5. § 47. pont b) alpontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

c) 45. § (3) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke” szövegrészek helyébe az „a szociális vetítési alap összege” szöveg,

d) 45. § (5) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

e) 45. § (5) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

f) 72. § (1) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke” szövegrészek helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,

g) 1. melléklet 3. pont e) alpont ef) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg

lép.

192. § Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 5. § 43. pontja.

47. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

193. § (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„g) arcképelemző tevékenység: az arcképelemző rendszer informatikai jellegű összehasonlító elemzésén alapuló, az elemzést végző személy elemző és kiértékelő tevékenységével kapcsolatos eljárások összessége,”

(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. § k) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„k) igénybevételre jogosult szerv: az arcképelemző tevékenység igénybevételére jogosult szerv,

l) arcképelemző tevékenységet végző szerv: az arcképelemző tevékenység ellátásáért felelős, a Kormány által rendeletben kijelölt szerv,”

(3) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 1. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„p) hozzáférésre felhatalmazott személy: az igénybevételre jogosult szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy,”

194. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)

„t) az ETIAS nemzeti egységnek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. § (8) bekezdésében meghatározott feladatainak a támogatása.”

195. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)

„u) a SIRENE Irodának a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 3. § (2a) bekezdésében meghatározott feladatainak a támogatása.”

196. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A központi szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban a központi szerv által végzett adatkezelésekről, illetve az igénybevételre jogosult szervekről és az igénybevételre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról, valamint az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző rendszer működtetésére jogosult felhasználóiról jogosultsági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) az adatközlésre kötelezett szerv és a központi szerv

aa) megnevezését,

ab) székhelyét, levelezési címét,

ac) elektronikus levélcímét, telefonszámát,

b) az igénybevételre jogosult szerv

ba) megnevezését,

bb) levelezési címét,

bc) telefonszámát,

bd) elektronikus levélcímét, valamint

be) hozzáférési jogosultságának típusát, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,

c) a hozzáférésre felhatalmazott személy

ca) nevét,

cb) személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait,

cc) beosztását,

cd) szervezeti egységét,

ce) hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,

cf) egyedi azonosítóját.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az arcképelemző rendszer működtetésére jogosultak tekintetében az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az arcképelemző tevékenységet végző szerv

aa) megnevezését,

ab) levelezési címét,

ac) telefonszámát,

ad) telefaxszámát,

ae) elektronikus levélcímét,

af) hozzáférési jogosultsága típusát, keletkezésének és törlésének tényét, valamint időpontját;

b) az arcképelemző rendszer használatával elemző-kiértékelő tevékenységet folytató személy

ba) nevét,

bb) személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait,

bc) beosztását,

bd) szervezeti egységét,

be) hozzáférési jogosultsága terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét, valamint időpontját,

bf) hozzáférési jogosultságához rendelt felhasználói azonosítóját.

(4) A központi szerv a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat a jogosultság törlésétől számított húsz évig kezeli.

(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét megismerheti

a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH),

b) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság,

c) törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.”

197. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 6. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 6. § (2) bekezdés c) pont ca)–ce) alpontjában meghatározott adatokat.”

198. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 3. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott célból a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására jogosult szerv eljárása során jogosult a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, az útiokmány-nyilvántartásban, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásban kezelt, illetve az eljárás során az eljáró személy által rendelkezésre bocsátott arcképmás felhasználásával az automatizált arcképmás-összehasonlítást igénybe venni az eljáró személy személyazonosságának ellenőrzése érdekében.”

199. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 6. alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:

„9/B. § Az ETIAS nemzeti egység jogosult – a 3. § (3) bekezdés t) pontjában meghatározott célból – az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni az utazási engedély iránti kérelmet az ETIAS keretében benyújtó személyek személyazonosságának ellenőrzése, továbbá ezzel összefüggésben a rendelkezésére álló arcképmások felhasználásával a 12/E. § szerinti összehasonlító ellenőrzés lefolytatása érdekében.”

200. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. CLXXXVIII. törvény 9/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/B. § (1) Az ETIAS nemzeti egység jogosult – a 3. § (3) bekezdés t) pontjában meghatározott célból – az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni az utazási engedély iránti kérelmet az ETIAS keretében benyújtó személyek személyazonosságának ellenőrzése, továbbá ezzel összefüggésben a rendelkezésére álló arcképmások felhasználásával a 12/E. § szerinti összehasonlító ellenőrzés lefolytatása érdekében.

(2) A SIRENE Iroda jogosult – a 3. § (3) bekezdés u) pontjában meghatározott célból – az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja szerinti információs rendszerekben rendelkezésére álló arcképmások felhasználásával a 12/E. § szerinti összehasonlító ellenőrzés lefolytatása érdekében.”

201. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény a következő 9/E. alcímmel egészül ki:

„9/E. Összehasonlító ellenőrzés elemzői támogatása

12/E. § (1) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére az igénybevételre jogosult szerv által részére átadott arcképmásokból arckép profilt képez. Ha az átadott arcképmások alapján arckép profil nem képezhető, az arcképelemző tevékenységet végző szerv ennek tényéről haladéktalanul értesíti az igénybevételre jogosult szervet.

(2) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az általa képzett arckép profilokat az arcképelemző rendszer igénybevételével összehasonlítja. Az összehasonlítást követően az arcképelemző tevékenységet végző szerv az összehasonlítás eredményét kiértékeli.

(3) A (2) bekezdés szerinti kiértékelés akkor eredményes, ha legalább két elemző személy egymástól függetlenül végzett elemzése során azt állapítja meg, hogy az igénybevételre jogosult szerv által arcképelemző tevékenység céljából átadott arcképmások megfeleltethetők egymásnak vagy a megfeleltethetőség ténye nem áll fenn. A (2) bekezdés szerinti kiértékelő tevékenység eredményessége esetén az arcképelemző tevékenységet végző szerv az igénybevételre jogosult szerv részére az igény beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül átadja az arcképelemzői tevékenység eredményét.

(4) A (2) bekezdés szerinti kiértékelés abban az esetben tekinthető eredménytelennek, ha az arcképelemző tevékenység nem végezhető el. A (2) bekezdés szerinti kiértékelés eredménytelensége esetén az arcképelemző tevékenységet végző szerv az eredménytelenség tényéről az igénybevételre jogosult szervet nyolc munkanapon belül tájékoztatja.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott összehasonlítás érdekében a központi szerv teljes körű hozzáférést biztosít az arckép profil elkészítéséhez szükséges informatikai alkalmazáshoz az arcképelemző tevékenységet végző szervnek.

(6) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az általa képzett arckép profilt a (2) bekezdés szerinti kiértékelést követően haladéktalanul törli.”

202. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény a következő 15/A. alcímmel egészül ki:

„15/A. Az Európai Unió jogának való megfelelés

22/A. § A 3. § (3) bekezdés t) pontja és a 9/B. § az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

203. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22/A. § E törvény

a) 3. § (3) bekezdés t) pontja és 9/B. § (1) bekezdése az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) 3. § (3) bekezdés u) pontja és 9/B. § (2) bekezdése az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

204. § Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény

a) 11. § (1) bekezdésében az „arcképmásból” szövegrész helyébe az „arcképmást a profilképzés sikeressége érdekében előkészíti, majd abból” szöveg,

b) 12. § (2) bekezdésében az „arcképmásból” szövegrész helyébe az „arcképmást a profilképzés sikeressége érdekében előkészíti, majd abból” szöveg,

c) 12. § (5b) bekezdésében az „egymással.” szövegrész helyébe az „egymással, vagy a megfeleltethetőség ténye nem áll fenn.” szöveg

lép.

205. § Hatályát veszti az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 16. § (3) bekezdés a) pontjában az „irányításáért felelős szerv” szövegrész.

48. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

206. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

„e) az elővezetés végrehajtásával felmerült, a Rendőrségről szóló törvény alapján igazolt költség megtérítésére,”