„(2) A vezető munkaszerződése
a) az 55. § (1) bekezdés b), c), e), j), k) és l) pontjában,
b) a 65. § (3) bekezdés a)–d) és g) pontjában,
c) a 113. § (5) bekezdésében,
d) a 118. § (4) bekezdésében,
e) a 118/A. §-ban és
f) a 127–128. §-ban
foglaltaktól nem térhet el.”
144. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 287. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A keresetlevelet a 61. § (6) bekezdése és a 64. § (4) bekezdése szerinti igény érvényesítése esetén a munkáltató jognyilatkozatának közlésétől, vagy a jognyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő lejártától számított harminc napon belül kell előterjeszteni.”
145. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„c) gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák,”
(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„e) munkavállalói képviselő: az üzemi tanács tagja, az üzemi megbízott, a 273. § (3) és (4) bekezdése szerinti szakszervezeti tisztségviselő, a munkavédelemről szóló törvény szerinti munkavédelmi képviselő, a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállaló képviselője,”
(3) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„h) fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,”
(4) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„m) apa: a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező
ma) apai jogállású férfi, vagy
mb) örökbefogadó férfi,
n) gondozást végző munkavállaló: az a munkavállaló, aki a kezelőorvos által igazolt
na) súlyos egészségi okból, és
nb) jelentős gondozásra vagy támogatásra szoruló
hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek személyes gondozást vagy támogatást nyújt.”
146. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 295. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre a 3. § (2) bekezdése alapján e törvény hatálya nem terjed ki, a munkaviszonyra
a) a leghosszabb munkaidő vagy a legrövidebb pihenőidő mértéke,
b) a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,
c) a munkavégzés helyén általánosan irányadó díjazás összege,
d) a munkaerő-kölcsönzésnek a 214–222. §-ban meghatározott feltételei,
e) a munkavédelmi feltételek,
f) a várandós vagy kisgyermekes nő, valamint a fiatal munkavállaló munkavállalási és foglalkoztatási feltételei,
g) az egyenlő bánásmód követelménye,
h) a munkavállalónak a munkáltató által biztosított szállás feltételei, valamint
i) Magyarország területén ideiglenesen foglalkoztatott munkavállaló kiküldetésekor felmerülő vagy Magyarország területén történő tartózkodás során, a szokásos munkavégzés helyétől eltérő munkahelyre küldés esetén az utazással, ellátással és szállással kapcsolatos költségekre fizetett juttatások vagy költségtérítés mértéke tekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni, ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú, illetve az ágazatra vagy alágazatra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseiket is.”
(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 295. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdésben hivatkozott tizenkét hónapos időtartam további hat hónappal meghosszabbodik a külföldi munkáltató foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére benyújtott, indokolással ellátott bejelentése esetén.”
147. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 296. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szerződés alapján az áru első összeszerelését vagy beszerelését végző, a szolgáltató által kiküldött munkavállalóra, a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke és a legalacsonyabb munkabér összege tekintetében nem kell alkalmazni a 295. § (1) bekezdés b)–c) pontban foglalt rendelkezéseket, ha a magyarországi munkavégzés időtartama nem haladja meg a nyolc napot.”
(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 296. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható az épületek építésére, javítására, fenntartására, átalakítására vagy elbontására vonatkozó építőmunkát, így különösen földkiemelést, földmunkát, tényleges építőmunkát, előre gyártott elemek össze- és szétszerelését, felszerelést vagy berendezést, átalakításokat, felújítást, javítást, szétszerelést, elbontást, karbantartást, fenntartást, festési és takarítási munkát végző munkáltatók esetében az e tevékenység keretében kiküldött vagy kölcsönzött munkavállaló foglalkoztatására.”
148. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető apasági szabadság igénybevételére és az apasági szabadsággal összefüggő díjazás, költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat.”
149. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 299. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
„b) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1152 irányelve (2019. június 20.) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről,”
(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 299. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
„e) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelve (2019. június 20.) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről,”
(3) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 299. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
„r) a Tanács (EU) 2018/131 irányelve (2018. január 23.) az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között a 2009/13/EK irányelvnek a 2006-os Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény 2014. évi, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia által 2014. június 11-én jóváhagyott módosításával összhangban történő módosítása céljából létrejött megállapodás uniós jogba való átültetéséről.”
150. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
a) 65. § (5) bekezdésében az „a (3) bekezdés a) és e) pontjában” szövegrész helyébe az „a (3) bekezdés a) és g) pontjában” szöveg,
b) 77. § (2) bekezdés a) pontjában az „a szülési szabadság” szövegrész helyébe az „a szülési szabadság, a szülői szabadság” szöveg,
c) 98. § (2) bekezdésében a „94. § és a 95. §” szövegrész helyébe a „94. §, a 95. § és a 99. § (7) bekezdése” szöveg,
d) 99. § (3) bekezdés záró szövegrészében a „nem egyezik bele az e bekezdés szerinti megállapodás megkötésébe” szövegrész helyébe a „nem járul hozzá az e bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez” szöveg,
e) 121. § (1) bekezdésében az „a 118. § (4) bekezdését” szövegrész helyébe az „az apasági szabadságot és a szülői szabadságot” szöveg,
f) 127. § (2) bekezdésében a „szülőnek” szövegrész helyébe a „munkavállalónak” szöveg,
g) 135. § (2) bekezdés l) pontjában a „(6) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(5)–(6) bekezdésében” szöveg,
h) 195. § (5) bekezdésében a „munkaviszony” szövegrész helyébe a „munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában –” szöveg,
i) 295. § (9) bekezdésében az „Az (1)–(4) bekezdés” szövegrész helyébe az „Az (1)–(3) bekezdés” szöveg,
j) 298. § (5) bekezdésében az „ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő.” szövegrész helyébe az „ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő, továbbá meghatározza a tevékenység végzésétől történő eltiltás részletes feltételeit.” szöveg
lép.
151. § Hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
a) 55. § (1) bekezdés b) pontjában a „valamint” szövegrész,
b) 55. § (1) bekezdés c) pontjában a „továbbá” szövegrész,
c) 135. § (2) bekezdés m) és n) pontja,
d) 213. § b) pontjában az „és (5)” szövegrész,
e) 294. § (1) bekezdés g) pont gg) alpontja,
f) 295. § (4) bekezdése.
152. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Mt. 205. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a) pontját az Mt. hatálybalépését követően kötött kollektív szerződésre és munkaszerződésre kell alkalmazni, ha a munkáltató az Mt. hatálybalépésével, vagy azt követően minősül köztulajdonban állónak.”
153. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény ELSŐ Része a következő 19/F. §-sal egészül ki:
„19/F. § (1) Az Mt.-nek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított rendelkezéseit – a (2)–(7) bekezdésben foglaltak, és az Mt. 192. § (5) bekezdése kivételével – a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.
(2) Az Mt.-nek a Módtv5.-tel megállapított 7. § (3) bekezdését a Módtv5. hatálybalépését követő jogsértésre alapított munkajogi igény érvényesítése esetén kell alkalmazni.
(3) Az Mt. 46. §-ában foglalt kiegészítő tájékoztatást a Módtv5. hatálybalépésekor fennálló munkaviszony esetén a Módtv5. hatálybalépését követő három hónapon belül a munkavállaló írásban kérheti a munkáltatótól.
(4) Az Mt.-nek a Módtv5.-tel megállapított 83. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontját a Módtv5. hatálybalépését követően közölt jognyilatkozat esetén kell alkalmazni.
(5) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást a munkáltató a kérelem közlésétől számított 30 napon belül köteles megadni.
(6) A munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a Módtv5. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv5. hatálybalépése előtt
a) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy
b) az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a Módtv5. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.
(7) A munkáltató, ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.
(8) Az Mt.-nek a Módtv5.-tel megállapított 294. § (1) bekezdés e) pontját a munkavédelmi képviselő tekintetében a Módtv5. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
154. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. §-a a következő 2a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„2a. apa: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint szülői felügyelettel rendelkező
a) apai jogállású férfi, vagy
b) örökbefogadó férfi,”
(2) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„8. gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák,”
155. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 67. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
[Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az a)–i) pont szerinti időtartam és az azt követő 30 nap alatt:]
„j) a szülői szabadság időtartama,
k) az apasági szabadság időtartama.”
156. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 70. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az állomány szülői szabadságra, vagy apasági szabadságra jogosult tagja részére a (2) bekezdésben meghatározott időpontban igazolást kell kiadni a kiadott szülői szabadság, vagy apasági szabadság tartamáról, ebben fel kell tüntetni a korábbi munkáltató által kiadott szülői szabadság, vagy apasági szabadság tartamát is.”
157. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére – legfeljebb a gyermeke nyolcéves, fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves koráig, az állomány három vagy több gyermeket nevelő tagja esetén a gyermek nyolcéves, fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves koráig – rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.”
158. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 108. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól)
„m) a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy az állomány tagjával közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra.”
(2) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 108. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés m) pontja szerinti esetben a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.”
159. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény a következő 109/A. §-sal egészül ki:
„109/A. § (1) Az állomány tagját gyermeke harmadik életévének betöltéséig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.
(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy az állomány tagjának szolgálati viszonya legalább egy éve fennálljon.
(3) Az állomány tagja az (1) bekezdés alapján kiadott szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra az állomány tagjának megfizetett a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.”
160. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 112. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy – az (1) bekezdéstől eltérően – a szülői szabadságot az állomány tagja kérésének megfelelő időpontban adja ki. Az állomány tagja erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy szolgálati érdekből a szülői szabadság kiadását elhalaszthatja, ennek indokát az állomány tagjával írásban közli.”
161. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor – ide nem értve az 59. § (1) bekezdés e) pontját – és az 58/A. § (1) bekezdés szerinti szünetelésekor, továbbá a 46. § (1) bekezdés b), c) és t) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezéskor a szabadságot – a szülői szabadságot és az apasági szabadságot kivéve – meg kell váltani, ha a honvédelmi szervezet a szabadság arányos részét nem adta ki.”
162. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114. § (1) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra az állomány tagja akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
(2) Az állomány tagja az apasági szabadság első öt munkanapjára a távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult.”
163. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény a következő 246/A. §-sal egészül ki:
„246/A. § (1) Az állomány tagja 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv8.) hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv8. hatálybalépése előtt
a) a 114. § szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy
b) a 114. § szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a Módtv8. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.
(2) Ha az állomány tagjának gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – az állomány tagja kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb a 2023. június 30-ig terjedő időszakban kell kiadni.”
164. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 249. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„g) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,
h) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
165. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
a) 67. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a)–i) pont” szövegrész helyébe az „a)–k) pont” szöveg,
b) 112. § (2) bekezdésében a „szabadságot az” szövegrész helyébe a „szabadságot – a szülői szabadság és az apasági szabadság kivételével – az” szöveg
lép.
166. § Hatályát veszti a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 189. § (4) bekezdésében a „nem köt álláskeresési megállapodást,” szövegrész.
167. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:)
„h) a 145. § (1) bekezdése szerinti pótszabadság (a továbbiakban: apasági szabadság), valamint a 149/A. §-a és a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartam.”
168. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 88/A. §-sal egészül ki:
„88/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a hivatásos állomány tagja kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a szolgálati viszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a hivatásos állomány tagja hivatkozása szerint a szolgálati jogviszony megszüntetésére
a) a 138/A. § szerinti rész-szolgálatteljesítés,
b) a 145. § (1) bekezdése szerinti apasági szabadság,
c) a 149. § szerinti szabadság,
d) a 149/A. § szerinti szülői szabadság, vagy
e) a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadság
igénylése vagy igénybevétele miatt került sor.
(2) A hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül közli.”
169. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 99. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés szerint igazolást kell kiadni, amely tartalmazza]
„f) a szülői szabadság és az apasági szabadság kiadott tartamát, amely tartalmazza a korábbi munkáltató által, ezen jogcímeken kiadott szabadság tartamát is.”
170. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 105. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól)
„k) betegség vagy baleset okozta sürgős családi okból adódó vis maior esetén évente legfeljebb kétszer, egy munkanapra.”
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli (1) bekezdés szerinti mentesülés esetében a hivatásos állomány tagja a távollét idejére – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – távolléti díjra jogosult.”
(3) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 105. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli (1) bekezdés k) pontja szerinti mentesülés esetében a hivatásos állomány tagját a távollét idejére illetmény, távolléti díj nem illeti meg.”
171. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 73. alcíme a következő 138/A. §-sal egészül ki:
„138/A. § (1) A 138. §-ban foglaltakon túl a hivatásos állomány legalább hat hónap szolgálati viszonnyal rendelkező tagja rész-szolgálatteljesítési időben történő foglalkoztatását kérelmezheti
a) a gyermeke nyolcadik életévének betöltéséig a gyermek gondozása, vagy
b) a gyermeke, szülője, házastársa, élettársa vagy vele közös háztartásban élő, súlyos egészségügyi okból jelentős mértékű – a hivatásos állomány tagja által személyesen ellátott – gondozása
céljából.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rész-szolgálatteljesítés során a 138. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a 138. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagja a kérelmet a feltétel fennállta esetén bármikor előterjesztheti,
b) a 138. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a rendvédelmi szerv nem köteles az eredeti szolgálati beosztás helyett eltérő szolgálati beosztást felajánlani,
c) a 138. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagja és a rendvédelmi szerv megállapodik a rész-szolgálatteljesítési idő kezdő időpontjában,
d) a 138. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a kérelmet a rész-szolgálatteljesítés kezdő időpontját megelőző legalább hatvan nappal korábban kell előterjeszteni,
e) a 138. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagja köteles a kérelmet indokolni, a gondozási feladatokat megjelölni, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a súlyos egészségügyi ok fennállását igazolni,
f) a 138. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően az engedély az (1) bekezdés szerinti feltétel fennállásáig, vagy – ha az rövidebb – a kérelemben megjelölt időpontig tart.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönt a kérelemről, amelyet elutasítás, elhalasztás vagy részleges teljesítés esetén indokolni köteles.
(4) A fennálló rész-szolgálatteljesítés során a hivatásos állomány tagja a körülményekben bekövetkezett változás alapján kérheti az eredeti szolgálatteljesítési időhöz történő – a (2) bekezdés c) pontja szerinti megállapodásban meghatározott időtartam lejárta előtt – visszatérését. A munkáltatói jogkör gyakorlója szolgálatszervezési okból a hivatásos állomány tagjának visszatérésére vonatkozó kérelmében megjelölt időponttól eltérő időpontot is meghatározhat, amelyről a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni köteles.”
172. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 145. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Gyermeke születése esetén apasági szabadságként tíz munkanap pótszabadság illeti meg az apát, amelyet
a) legkésőbb a születést követő második hónap végéig,
b) a kérésének megfelelő időpontban, és c) legfeljebb két részletben
kell kiadni.
(2) Az apát az apasági szabadság akkor is megilleti, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Az apasági szabadság tartamára távolléti díj jár.”
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 145. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apán
a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti apai jogállású férfit, vagy
b) az örökbefogadó férfit
kell érteni.”
173. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő alcímmel egészül ki:
„79/A. Szülői szabadság
149/A. § (1) A hivatásos állomány tagját – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.
(2) A szülői szabadságra való jogosultság feltétele, hogy a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya egy éve fennálljon.
(3) A szülői szabadságot a hivatásos állomány tagja által megjelölt időpontban kell kiadni.
(4) A hivatásos állomány tagja a szülői szabadság igénybevételére vonatkozó kérelmét a munkáltatói jogkör gyakorlója részére a szülői szabadság tervezett kezdő időpontját megelőzően legalább hatvan nappal köteles benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a szülői szabadság időszakának tervezett kezdetét és végét. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelem elbírálásáról tíz munkanapon belül tájékoztatja a hivatásos állomány tagját.
(5) A hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti szülői szabadság terhére kérheti, hogy részére a 138. § szerinti rész-szolgálatteljesítés, vagy – ha annak feltételei fennállnak – a 153/A. § szerinti otthoni munkavégzés kerüljön meghatározásra az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt.
(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (4) bekezdés szerinti kérelemben foglalt szülői szabadságot elhalaszthatja, ha
a) a kérelmet a (4) bekezdésben meghatározott, hatvanadik napon belül nyújtották be, vagy
b) szolgálatszervezési okból, ha a szülői szabadság kérelemben meghatározott időtartamban történő kiadása veszélyezteti a rendvédelmi szerv működését.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szülői szabadság elhalasztását haladéktalanul köteles írásban indokolni, amellyel egyidejűleg közli a hivatásos állomány tagjával a (6) bekezdés szerinti esetben a kiadás munkáltató által javasolt időpontját.
(8) A (6) bekezdés szerinti halasztásról szóló döntés meghozatalát megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a hivatásos állomány tagja részére felajánlani az (5) bekezdésben meghatározottak szerinti rész-szolgálatteljesítés vagy otthoni munkavégzés lehetőségére való áttérést.
(9) A szülői szabadság idejére a hivatásos állomány tagja részére a távolléti díj 10%-ának megfelelő mértékű díjazást kell folyósítani, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a hivatásos állomány tagjának megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.”
174. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 150. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni a hivatásos állomány tagjának)
„c) gyermeke, szülője, házastársa, élettársa vagy vele közös háztartásban élő, súlyos egészségügyi okból jelentős mértékű – a hivatásos állomány tagja által személyesen ellátott – gondozása vagy támogatása céljából évente legfeljebb öt munkanapra, feltéve, hogy a súlyos egészségügyi ok miatti jelentős mértékű gondozás vagy támogatás szükségességét a hivatásos állomány tagja előzetesen orvosi igazolással igazolja.”
175. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 152. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A 145. § (1) bekezdése és a 289/P. § (10) bekezdése szerinti apasági szabadság, valamint a szülői szabadság pénzbeli megváltása nem lehetséges.”
176. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 270. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a hivatásos állomány tagja a bíróság előtt – indokolással alátámasztva – arra hivatkozik, hogy a szolgálati viszonyát ténylegesen
a) a 138/A. § szerinti rész-szolgálatteljesítés,
b) a 145. § (1) bekezdése szerinti apasági szabadság,
c) a 149. § szerinti szülési szabadság,
d) a 149/A. § szerinti szülői szabadság,
e) a 150. § (1) bekezdése szerinti gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság, vagy
f) a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadság
igénylése vagy igénybevétele miatt szüntették meg, a rendvédelmi szerv köteles bizonyítani, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére nem ezen okból került sor.”
177. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/H. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Nem szüntethető meg az igazgatási jogviszony felmentéssel:)
„j) az apasági szabadság és a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti”
(időtartama alatt.)
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/H. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója – a rendvédelmi alkalmazott kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is megindokolja az igazgatási jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a rendvédelmi alkalmazott hivatkozása szerint az igazgatási jogviszony megszüntetésére
a) a 138/A. § szerinti rész-szolgálatteljesítés,
b) a 149. § szerinti szülési szabadság,
c) a 149/A. § szerinti szülői szabadság,
d) a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadság, vagy
e) a 289/P. § (10) bekezdése szerinti apasági szabadság
igénylése vagy igénybevétele miatt került sor.
(5) A rendvédelmi alkalmazott a (4) bekezdés szerinti jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül közli.”
178. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/P. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Gyermeke születése esetén apasági szabadságként tíz, ikergyermekek esetén tizenöt munkanap pótszabadság illeti meg az apát, amelyet
a) legkésőbb a születést követő második hónap végéig,
b) a kérésének megfelelő időpontban, és
c) legfeljebb két részletben kell kiadni.”
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/P. §-a a következő (15)–(16) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Az apasági szabadság az apát akkor is megilleti, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Az apasági szabadság tartamára távolléti díj jár.
(16) A (10) bekezdés alkalmazása során apán
a) a Ptk. szerinti apai jogállású férfit, vagy
b) az örökbefogadó férfit
kell érteni.”
179. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/V. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Ha a rendvédelmi alkalmazott a bíróság előtt – indokolással alátámasztva – arra hivatkozik, hogy az igazgatási jogviszonyát ténylegesen
a) a 138/A. § szerinti rész-szolgálatteljesítés,
b) a 149. § szerinti szülési szabadság,
c) a 149/A. § szerinti szülői szabadság,
d) a 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadság, vagy
e) a 289/P. § (10) bekezdése szerinti apasági szabadság
igénylése vagy igénybevétele miatt szüntették meg, a rendvédelmi szerv köteles bizonyítani, hogy az igazgatási jogviszony megszüntetésére nem ezen okból került sor.”
180. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 364. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekkel együtt)
„7. a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
181. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 368/B. és 368/C. §-sal egészül ki:
„368/B. § A hivatásos állomány tagja és a rendvédelmi alkalmazott 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv4.) hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv4. hatálybalépése előtt
a) az apasági szabadságot nem vette igénybe, vagy
b) az apasági szabadságot igénybe vette, annak és a Módtv4. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.
368/C. § Ha a hivatásos állomány tagjának és a rendvédelmi alkalmazottnak gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a munkáltatói jogkör gyakorlója a szülői szabadságot – a hivatásos állomány tagja és a rendvédelmi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.”
182. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
a) 150. § (2) bekezdés b) pontjában a „tartamára” szövegrész helyébe a „tartamára, valamint” szöveg,
b) 152. § (3) bekezdésében a „szabadságot az” szövegrész helyébe a „szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az” szöveg,
c) 164. § (6) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv)” szövegrész helyébe a „a Ptk.” szöveg,
d) 289/I. §-ában a „136–138. §-t” szövegrész helyébe a „136–138/A. §-t” szöveg és az „a 153. §-t és” szövegrész helyébe az „a 152. § (9) bekezdést és a 153. §-t, valamint” szöveg,
e) 289/Q. § (1) bekezdésében a „szabadságot esedékességének” szövegrész helyébe a „szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – esedékességének” szöveg,
f) 3. melléklet VI. pontjában a „munkanélküli” szövegrész helyébe az „álláskeresési” szöveg
lép.
183. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
a) 150. § (2) bekezdés a) pontjában a „valamint” szövegrész,
b) 340. § 14. pontja.
184. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
a) 76. § (8) bekezdésében a „munkanélküli” szövegrész helyébe az „álláskereső” szöveg és a „munkanélküliek” szövegrészek helyébe az „álláskeresők” szöveg,
b) 132. § (3) bekezdés b) pontjában a „munkanélküliek” szövegrész helyébe az „álláskeresők” szöveg,
c) 132. § (3) bekezdés e) pontjában a „munkanélküliek” szövegrész helyébe az „álláskeresők” szöveg
lép.
185. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. §-a a következő 13c. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„13c. kulturális intézeti titkársági referens: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter szakmai irányítása alatt álló olyan adminisztratív munkaköri osztályba kihelyezett, aki kulturális intézet működéséhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter feladatkörébe tartozó, a 3. § (3) bekezdése szerinti intézetben végzi;”
186. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 11. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A kulturális intézet igazgatója (a továbbiakban: intézetigazgató), a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó adminisztratív és technikai munkakörben feladatokat ellátó kihelyezett szakmai felkészítése a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter bevonásával történik, azzal, hogy a külügyi felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, a kulturális szakmai felkészítését a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett szervezet biztosítja.”
187. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 25. §-a a következő (21)–(23) bekezdéssel egészül ki:
„(21) A kihelyező szerv a kihelyezett számára az euró- vagy dollárfolyam-emelkedés hatásának mérséklésére árfolyam-kompenzációt biztosíthat. Az árfolyam-kompenzáció megállapításának feltételeire, mértékére vonatkozó részletes szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(22) A honvédelemért felelős miniszter a közvetlen alárendeltségébe tartozó külképviseleti szervezeti egységeknél tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselők számára az euró- vagy dollárárfolyam-emelkedés hatásának mérséklésére árfolyam-kompenzációt biztosíthat.
(23) A (22) bekezdés szerinti árfolyam-kompenzációt az érintett kormánytisztviselők részére a honvédelemért felelős miniszter – a (21) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően – saját hatáskörében állapítja meg.”
188. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kihelyezettet évente összesen az alábbi szabadnapok illetik meg:
a) Európán belüli állomáshely esetében két, Európán kívüli állomáshely esetében négy, Ausztrália és Óceánia esetében hat utazási nap, valamint
b) – külszolgálatra történő kihelyezés, illetve a tartós külszolgálat 20. § (1) bekezdés a) pont szerinti megszűnése éve kivételével – állomáshelytől függetlenül két orvosi nap,
c) a külszolgálatra történő kihelyezés évében a b) pont szerinti mértékű orvosi napok, ha a kihelyezett, a kihelyezést megelőző utolsó tárgynegyedév és a kihelyezést követő év március 31. napjáig az e törvényben foglaltak szerinti alkalmassági vizsgálaton részt vett.”
(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 31. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A tartós külszolgálat 20. § (1) bekezdés a) pont szerinti megszűnése évében a kihelyezettet orvosi nap nem illeti meg.”
(3) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 31. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A szabadság kiadásának időpontját – a kihelyezett előzetes meghallgatása után – az éves szabadságolási terv alapján a külképviselet-vezető határozza meg. Hivatali érdekből a szabadság kiadását a külképviselet-vezető helyett a kihelyező vezető is meghatározhatja. A külképviselet-vezető tekintetében a szabadság kiadásának időpontját a kihelyező szerv határozza meg.”
189. § (1) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 56/B. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 6. §-tól, a 9. § (2) bekezdésétől és a 9/A. § (2) bekezdésétől eltérően a kulturális intézet vezetőjeként az intézetigazgató]
„d) a külpolitikáért felelős miniszter által átruházott hatáskörben – ha azt nemzetközi jogi előírás vagy a fogadó állam jogi szabályozása lehetővé teszi – munkaszerződést köt a külképviselet által foglalkoztatott, a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó munkavállalóval, valamint a külképviselet által a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében foglalkoztatott házastárssal, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat,”
(2) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 56/B. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A 31. § (8) bekezdésétől eltérően, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében a szabadság kiadásának időpontját az intézetigazgató, az intézetigazgató esetében a külképviselet-vezetővel egyeztetve a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter határozza meg.”
190. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 58. §-a a következő (20) és (21) bekezdéssel egészül ki:
„(20) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, a 10. § (1) bekezdése szerinti pályázat benyújtására jogosult foglalkoztatott esetében a kormányzati igazgatásról szóló törvény munkarendre vonatkozó előírásai akként alkalmazandók, hogy heti munkaidő-keretben kötetlen munkarend is megállapítható.
(21) A kormányzati igazgatásról szóló törvény 86. § (7b) bekezdésétől eltérően a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követően 180 napon belül a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal létesített új kormányzati vagy politikai szolgálati jogviszonynál próbaidő kiköthető.”
191. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 20. alcíme a következő 58/J. §-sal egészül ki:
„58/J. § E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított rendelkezéseit a Módtv6. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.”
192. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy
a) a kihelyezettel életvitelszerűen a tartós külszolgálat helyén tartózkodó, jövedelemszerző tevékenységet nem folytató házastárssal kapcsolatos nyilatkozat és annak megtételének,
b) – az EU ÁK tekintetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszterrel egyetértésben – a rangadományozás és ranghasználat,
c) a kihelyezés szakmai követelményeinek és azok teljesítésének,
d) a tartós külszolgálatát teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs harmadik országban történő ideiglenes kiküldetése teljesítésének,
e) a külképviseletek külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt helyük, valamint élhetőségük szempontjából való besorolását tartalmazó, összesített, külképviseleti besorolási szorzót, valamint a devizailletmény és a költségtérítés számításának e törvényben nem rendezett,
f) az egyes külképviseletekhez tartozó költségtérítés-szorzók,
g) a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásának,
h) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a kihelyezett és hozzátartozói tartós külszolgálata alatt az állomáshelyen való egészségügyi ellátás igénybevételének,
i) a biztonsági szolgálat,
j) a pályáztatás,
k) a költségvetésről szóló törvény kihirdetésétől számított 45 napon belül az egyes állomáshelyekre vonatkozó, az ENSZ-szorzóval korrigált, a következő költségvetési évre vonatkozó, az ENSZ által a költségvetés tervezésének évében először közzétett szorzószámok figyelembevételével, állomáshelyenként megállapított deviza-alapilletmények,
l) a kihelyezett munkarendjének, valamint a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának, továbbá a szabadság kiadásának,
m) kihelyezett részére nyújtható kamatmentes illetmény- és költségtérítés-előlegnek és nyújtásának,
n) kizárólag gépkocsivásárlás céljára nyújtható kölcsön,
o) a külképviselet által foglalkoztatott házastárs foglalkoztatásának,
p) a külügyi szakmai vizsga,
q) a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett, a kihelyezett és a külképviselet által foglalkoztatott házastárs alkalmassági vizsgálatának és a kihelyezett hozzátartozójának alkalmassági vizsgálatának, valamint a felülvizsgálat rendjének,
r) az ösztöndíjprogram részletes szabályait, az ösztöndíj és költségtérítés megállapításának módját, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj visszafizetésének, valamint
s) az árfolyam-kompenzáció feltételeinek és mértékének
részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
193. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
a) 2. § 7. pontjában a „megtartására” szövegrész helyébe a „megtartásával” szöveg,
b) 56/B. § (5) bekezdésében a „kulturális diplomatát a” szövegrész helyébe a „kulturális diplomatát, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselőt a” szöveg, a „kijelölése” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg és a „kulturális diplomata” szövegrészek helyébe a „kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő” szöveg,
c) 56/B. § (6) bekezdésében a „kulturális diplomata felett” szövegrész helyébe a „kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő felett” szöveg,
d) 56/B. § (12) bekezdésében a „miniszter bírálja” szövegrész helyébe a „miniszter a kézhezvételtől számított 30 napon belül bírálja” szöveg,
e) 56/C. § (1) bekezdésében a „szóló álláshelyet” szövegrész helyébe a „szóló külszolgálati munkakört” szöveg,
f) 57. § (2) bekezdésében a „képviselet vezetője” szövegrész helyébe a „képviselet vezetője, valamint az intézetigazgató” szöveg,
g) 58/C. § (3) bekezdés c) pontjában a „diplomáciai tevékenység” szövegrész helyébe a „diplomáciai vagy magyar állami szerv, illetve állami tulajdonú gazdálkodó szervezet érdekében, illetve megbízásából történő külföldi munkavégzési tevékenység” szöveg,
h) 59. § (1) bekezdés f) pontjában a „kulturális diplomaták” szövegrész helyébe a „kulturális diplomaták, valamint adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselők” szöveg,
i) 59. § (7) bekezdésében a „kulturális diplomaták” szövegrész helyébe a „kulturális diplomaták, valamint adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselők” szöveg
lép.
194. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 516. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben, az Mt. 61. § (6) bekezdése szerint a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatának pótlása iránti perben, valamint a felszámolás alatt álló munkáltatóval szembeni igény elbírálása esetén a bíróság soron kívül jár el.”
195. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/A. § (1) A honvédelmi szervezet legkésőbb a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a honvédelmi alkalmazottat
a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,
b) a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdetéről, tartamáról,
c) a munkavégzés helyéről,
d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
e) a napi munkaidő tartamáról, a hét napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről,
f) az illetménnyel való elszámolás módjáról, az illetményfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
g) az illetményről, a honvédelmi illetménykiegészítésről, a keresetkiegészítésről, a pótlékokról és egyéb juttatásról,
h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,
i) a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól,
j) a honvédelmi szervezet képzési politikájáról, a honvédelmi alkalmazott által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról, valamint
k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti.
(2) Nem terheli a honvédelmi szervezetet tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a felek írásban kifejezetten megállapodtak.
(3) Az (1) bekezdés e)–i) pontjában előírt tájékoztatás honvédelmi alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a honvédelmi alkalmazottat legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatni kell. Nem terheli a honvédelmi szervezetet tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást a (3) bekezdés szerint adta meg.”
196. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a honvédelmi alkalmazott akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.”
197. § (1) A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni.”
(2) A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a honvédelmi szervezet kivételesen fontos érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a honvédelmi alkalmazott szabadság-kiadásának közölt időpontját – az apasági szabadság kivételével – legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, illetve a honvédelmi alkalmazott már megkezdett szabadságát megszakíthatja. A munkáltatói jogkört gyakorló az e bekezdés szerinti intézkedését írásban indokolja, továbbá a szabadság kiadásának általa javasolt időpontját egyidejűleg közli a honvédelmi alkalmazottal.”
198. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 17. alcíme a következő 99/F. §-sal egészül ki:
„99/F. § (1) A honvédelmi alkalmazott a 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az 55. § szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv1. hatálybalépése előtt
a) az 55. § szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy
b) ha az 55. § szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a Módtv1. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.
(2) E törvénynek a Módtv1.-el megállapított rendelkezéseit – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.
(3) Az Mt. 46. §-ában foglalt kiegészítő tájékoztatást a Módtv1. hatálybalépésekor fennálló jogviszony esetén a Módtv1. hatálybalépését követő három hónapon belül a honvédelmi alkalmazott írásban kérheti a munkáltatótól.
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást a munkáltató a kérelem közlésétől számított 30 napon belül köteles megadni.
(5) A munkáltató, ha a honvédelmi alkalmazott gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, az Mt. 118/A. §-a szerinti szülői szabadságot – a honvédelmi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.”
199. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § E törvény
a) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének, a 16. cikk b) pontjának, valamint a 19. cikkének,
b) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek,
c) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
200. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény
a) 20. § (2) bekezdésében a „46. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „46. § (1), (3)–(6) bekezdése” szöveg,
b) 43. § (1) bekezdésében az „a 63–64. §,” szövegrész helyébe az „a 63. §, a 64. § (1)–(2) bekezdés,” szöveg,
c) 51. § (5c) bekezdésében az „az Mt. 122. § (1)–(3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 122. § (1)–(3a) bekezdésében” szöveg,
d) 60. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „135. § (3)–(6) bekezdése” szövegrész helyébe a „135. § (3)–(7) bekezdése” szöveg és a „146. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „146. § (6) bekezdése” szöveg,
lép.
201. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviselet a külpolitikáért, illetve – a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a továbbiakban: EU ÁK) tekintetében – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egysége. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a honvédelemért felelős miniszter által irányított vagy felügyelt külképviselet a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egysége.”
202. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 64. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított igény érvényesítése esetén
a) az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, és
b) a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn.”
203. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 86. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7b) A határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony meghosszabbítása esetén azonos vagy hasonló feladatkörben történő foglalkoztatás esetén újabb próbaidő nem köthető ki.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 86. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A próbaidő leghosszabb tartamát a (10) bekezdés alá nem tartozó, legfeljebb tizenkét hónapra létesített kormányzati szolgálati jogviszony esetén – a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – arányosan kell megállapítani. Ennek során a 129. § (19) bekezdését kell alkalmazni.”
204. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 93. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A kormánytisztviselő mentesül a rendelkezésreállási, valamint a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)
„o) a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának vagy a kormánytisztviselővel közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 93. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés o) pontja szerinti esetben a kormánytisztviselőt a kérésének megfelelő időpontban – a gondozás indokoltságáról szóló igazolás bemutatását követően –, legfeljebb két részletben kell mentesíteni a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.”
205. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 95. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A központi kormányzati igazgatási szerv területi szervének kormánytisztviselője és a területi kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselője nem lehet
a) országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá
b) országos nemzetiségi önkormányzat képviselője,
ha a kormánytisztviselő álláshelyi feladatai körébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak.
(4b) A központi kormányzati igazgatási szerv területi szervének kormánytisztviselője és a területi kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselője nem lehet
a) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá
b) helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője,
ha a kormánytisztviselő álláshelyi feladatai körébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és a kormányzati igazgatási szerv illetékessége a helyi nemzetiségi önkormányzatra kiterjed.”
206. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 113. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A kormányzati igazgatási szerv felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt)
„i) a 93. § (2) bekezdés o) pontja és a 157/A. § szerinti mentesülés, továbbá a 156/A. § szerinti szabadság”
(időtartama alatt.)
207. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 128. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadság jár a következő időszakok alapján:]
„f) a 93. § (2) bekezdés a), b), h), j), n) és o) pontjában, valamint a 157/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetek, valamint”
208. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 135. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kormánytisztviselő a 156/A. § alapján kiadott szülői szabadság tartamára az illetmény tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a kormánytisztviselőnek megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.”
209. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 155. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az apa a gyermek örökbefogadása esetén, legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig nyolc, ikergyermekek örökbefogadása esetén tíz munkanap pótszabadság igénybevételére jogosult.”
210. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 156/A. §-sal egészül ki:
„156/A. § [Szülői szabadság]
(1) A kormánytisztviselőt gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.
(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony az igénybevételkor egy éve fennálljon.
(3) A szülői szabadságot a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A kormánytisztviselő az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szerv működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását – legfeljebb hatvan nappal – elhalaszthatja, és ennek indokát, valamint a szabadság kiadásának javasolt időpontját a kormánytisztviselővel egyidejűleg írásban közli.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szülői szabadságra jogosult kormánytisztviselő részére igazolást ad a kiadott szülői szabadság tartamáról, ebben feltünteti a korábbi munkáltató által kiadott szülői szabadság tartamát is.”
211. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 157/A. §-sal egészül ki:
„157/A. § [A gyermek születéséhez kapcsolódó munkaidő-kedvezmény]
(1) Mentesül az apa a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, legkésőbb
a) a gyermeke születését követő, vagy
b) gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig két munkanapra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezmény az apát akkor is megilleti, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
(3) Nem jogosult az apa az (1) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményre, ha a 155. § (4) vagy (4a) bekezdése alapján tíz munkanap pótszabadságra jogosult.
(4) Az (1) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani.”
212. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 168. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A közszolgálati panasz benyújtásának a kártérítési ügyben és a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, valamint a fizetési felszólítás munkáltatói intézkedés hatályosulására halasztó hatálya van.”
213. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 182. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai felsővezető]
„e) hazai, külföldi vagy nemzetközi sportszövetség vagy sportegyesület, nemzetközi sportszervezet tagja, elnökségi tagja, vezető tisztségviselője vagy egyéb tisztségviselője legyen,”
214. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény XXXV. Fejezete a következő 277/A. §-sal egészül ki:
„277/A. § [A kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás]
(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormányhivatal kormánytisztviselőjét – a kormányhivatal hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen – az eredeti álláshelyi feladatai helyett más álláshelyhez tartozó feladatok ellátására utasíthatja (a továbbiakban: kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás). Az utasítást írásba kell foglalni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti utasítás esetén a kormánytisztviselő kinevezését nem kell módosítani.
(3) A kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás a kormánytisztviselőre nézve – különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat.
(4) A kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás abban az esetben rendelhető el, ha a másik álláshelyhez tartozó feladat ellátása megfelel a kormánytisztviselő végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének.
(5) A kormánytisztviselőt legkésőbb három munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni a kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról.
(6) A kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás alapján történő munkavégzés időtartama nem haladhatja meg – a kormánytisztviselő beleegyezésének hiányában – naptári évenként a negyvennégy munkanapot.
(7) A kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás keretében történő munkavégzésért a kormánytisztviselőnek külön díjazás nem jár, a kormánytisztviselő a kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás ideje alatt a kinevezése szerinti illetményre és juttatásokra jogosult.
(8) A kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás keretében – beleegyezése nélkül – nem kötelezhető más helységben történő munkavégzésre
a) a kormánytisztviselő várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) kiskorú gyermekét egyedül nevelő kormánytisztviselő,
c) tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó kormánytisztviselő,
d) a kormánytisztviselő, akinek legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását rehabilitációs szakértői szerv megállapította.
(9) Ha a (8) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás időtartama alatt következik be, a kormánytisztviselő erre irányuló kérelmére kell megszüntetni a kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatást.
(10) Ha az (1) bekezdésben meghatározott okból a kormányhivatal járási hivatala kormánytisztviselőjének a kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás szükséges, annak elrendeléséről a főispán – az érintett járási hivatalvezető tájékoztatása mellett – dönt.”
215. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 280. § (1) bekezdése a következő 2a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„2a. apa: a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi vagy örökbefogadó férfi,”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 280. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„9. gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák;”
216. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdése a következő 34–37. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„34. a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan a kormánytisztviselőt terhelő kötelezettségeket,
35. a munkáltatói jogkör gyakorlóját a kinevezéssel kapcsolatban és a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás megállapításával kapcsolatban terhelő kötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokat,
36. a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségével összefüggő munkáltatói kötelezettségeket, valamint az atipikus foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeket,
37. az atipikus foglalkoztatási formára való áttérés kormánytisztviselő általi kezdeményezésére és a kérelem elbírálására vonatkozó szabályokat.”
217. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 294. §-sal egészül ki:
„294. § [Átmeneti rendelkezések az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvényhez]
(1) E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 64. § (6) bekezdését a Módtv4. hatálybalépését követő igényérvényesítés esetén kell alkalmazni.
(2) A kormánytisztviselő a 2022. augusztus 2. és 2022. december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a Módtv4. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult a 157/A. §-a szerinti apai munkaidő-kedvezményt igénybe venni.
(3) Ha a kormánytisztviselő gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig kell kiadni.
(4) A kormánytisztviselő szolgálati elismerésre való jogosultságának megállapítása során a különleges jogállású szervnél a Módtv4. hatálybalépése előtt közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni.
(5) Ha a 145. § (3) bekezdése és a (4) bekezdése alapján számított szolgálati idő elérte vagy meghaladta a szolgálati elismerésre jogosító – a 145. § (1) bekezdésében meghatározott – időt, a kormánytisztviselő jogosult a szolgálati elismerésnek az így megállapított szolgálati idő szerinti fokozatára.
(6) Az (5) bekezdés nem alkalmazható arra a kormánytisztviselőre, aki már megkapta a szolgálati elismerésnek a 145. § (3) bekezdése és a (4) bekezdése alapján számított fokozat szerinti összegét.
(7) Az (5) bekezdés szerinti szolgálati elismerés összegét a Módtv4. hatálybalépését követő 60 napon belül ki kell fizetni a kormánytisztviselő részére.
(8) E törvénynek a Módtv4.-gyel módosított 168. § (9) bekezdését a Módtv4. hatálybalépését követően benyújtott közszolgálati panaszokra kell alkalmazni.”
218. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 333. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény az Európai Unió következő uniós jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
„b) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv;”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 333. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény az Európai Unió következő uniós jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
„f) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelv;”
219. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
a) 86. § (2) bekezdés b) pontjában az „a kormányzati szolgálati jogviszony időtartamát,” szövegrész helyébe az „a kormányzati szolgálati jogviszony – határozott időre létesített kormányzati szolgálati jogviszony esetén a jogviszony 85. § (2) bekezdése figyelembevételével meghatározott – időtartamát,” szöveg,
b) 88. § (5) bekezdés a) pontjában a „155. §-át,” szövegrész helyébe a „155. §-át, 156/A. §-át, 157/A. §-át,” szöveg,
c) 93. § (3) bekezdésében a „kell mentesíteni” szövegrész helyébe a „kell mentesíteni a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség teljesítése alól” szöveg,
d) 95. § (2) bekezdésében az „a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a továbbiakban: EU ÁK)” szövegrész helyébe az „az EU ÁK” szöveg,
e) 95. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „kormányzati” szövegrész helyébe a „központi kormányzati” szöveg,
f) 104. § (10) bekezdésében a „2019. évi CVII. törvény” szövegrész helyébe a „2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.)” szöveg,
g) 105. § (3) bekezdésében a „különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény” szövegrész helyébe a „Küt.” szöveg,
h) 128. § (1) bekezdésében a „155. §-ban” szövegrész helyébe a „155. §-ban, valamint a 156/A. §-ban” szöveg,
i) 129. § (1) bekezdésében a „szabadságot az” szövegrész helyébe a „szabadságot – a 155. § (4)–(6) bekezdése szerinti pótszabadság, valamint a 156/A. § szerinti szabadság kivételével – az” szöveg,
j) 129. § (6) bekezdésében a „155. § (4)–(6) bekezdése” szövegrész helyébe a „155. § (4)–(6) bekezdése, valamint a 156/A. §” szöveg,
k) 129. § (8) bekezdésében a „szabadságát kivételesen” szövegrész helyébe a „szabadságát – a 156/A. § szerinti szabadság kivételével – kivételesen” szöveg,
l) 129. § (13) bekezdésében az „arányos szabadságot nem” szövegrész helyébe az „arányos szabadságot – a 156/A. § szerinti szabadság kivételével – nem” szöveg,
m) 145. § (3) bekezdés a) pontjában az „a Kttv., a” szövegrész helyébe az „a Kttv., a Küt, a” szöveg,
n) 157. § (2) bekezdésében az „a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő” szövegrész helyébe az „az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásának” szöveg,
o) 206. § (2) bekezdés l) pontjában az „és a 155. §” szövegrész helyébe az „ , a 155. § és a 156/A. §” szöveg,
p) 214. § (5) bekezdés f) pontjában a „128. § (8) bekezdése és a 155. §” szövegrész helyébe a „128. § (8) bekezdése, a 155. § és a 156/A. §” szöveg
lép.
220. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
a) 95. § (3) bekezdésében a „ , nemzetiségi önkormányzati” szövegrész,
b) 116. § (3) bekezdésében a „nem köt álláskeresési megállapodást,” szövegrész.
221. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
