„(5) A joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított igény érvényesítése esetén
a) az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, és
b) a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn.”
222. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 25. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A határozott idejű közszolgálati jogviszony meghosszabbítása esetén azonos vagy hasonló feladatkörben történő foglalkoztatás esetén újabb próbaidő nem köthető ki.”
(2) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 25. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A próbaidő leghosszabb tartamát a (10) bekezdés alá nem tartozó, legfeljebb tizenkét hónapra létesített közszolgálati jogviszony esetén – a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – arányosan kell megállapítani. Ennek során a 64. § (19) bekezdését kell alkalmazni.”
223. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 42. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt)
„i) a 47. § (11) bekezdés o) pontja és (11a) bekezdése szerinti mentesülés, valamint a 66/A. § szerinti szabadság”
(időtartama alatt.)
224. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 46. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A különleges jogállású szerv hivatali szervezetének vezetője közszolgálati szabályzatban határozza meg
a) a közszolgálati jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan a köztisztviselőt terhelő kötelezettségeket,
b) a munkáltatói jogkör gyakorlóját a kinevezéssel kapcsolatban és a közszolgálati jogviszony fennállása alatt a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás megállapításával kapcsolatban terhelő kötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokat,
c) a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségével összefüggő munkáltatói kötelezettségeket, valamint az atipikus foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeket,
d) az atipikus foglalkoztatási formára való áttérés köztisztviselő általi kezdeményezésére és a kérelem elbírálására vonatkozó szabályokat.”
225. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 47. § (11) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A köztisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)
„o) a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának vagy a köztisztviselővel közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra.”
(2) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 47. §-a a következő (11a)–(11d) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) Mentesül az apa a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól legkésőbb
a) a gyermeke születését követő, vagy
b) gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig két munkanapra.
(11b) A (11a) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezmény az apát akkor is megilleti, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
(11c) Nem jogosult az apa a (11a) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményre, ha a 63. § (12) vagy (12a) bekezdése alapján tíz munkanap pótszabadságra jogosult.
(11d) A (11a) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani.”
(3) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 47. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A (11) bekezdés o) pontja szerinti esetben a köztisztviselőt a kérésének megfelelő időpontban – a gondozás indokoltságáról szóló igazolás bemutatását követően –, legfeljebb két részletben kell mentesíteni a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.”
226. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 62. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A köztisztviselő várandósságának megállapításától a gyermeke hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő esetén gyermeke hároméves koráig
a) egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a köztisztviselő hozzájárulása esetén alkalmazható,
b) a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
c) rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el,
d) a köztisztviselő számára éjszakai munkavégzés nem rendelhető el.
(5) A gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő számára – gyermeke hároméves korától négyéves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét – az 57. § (5) bekezdésében foglaltakat kivéve – csak hozzájárulásával rendelhető el.”
227. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 63. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadság jár a következő időszakok alapján:]
„e) a 47. § (11) bekezdés a), b), h), j), k), n) és o) pontjában, valamint a 47. § (11a) bekezdésében meghatározott esetek, valamint”
(2) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 63. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
„(12a) Az apa a gyermek örökbefogadása esetén, legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig nyolc, ikergyermekek örökbefogadása esetén tíz munkanap pótszabadság igénybevételére jogosult.”
228. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény a következő 66/A. §-sal egészül ki:
„66/A. § [Szülői szabadság]
(1) A köztisztviselőt gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.
(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a közszolgálati jogviszony az igénybevételkor egy éve fennálljon.
(3) A szülői szabadságot a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A köztisztviselő az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltató a különleges jogállású szerv működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását – legfeljebb hatvan nappal – elhalaszthatja, és ennek indokát, valamint a szabadság kiadásának javasolt időpontját a köztisztviselővel egyidejűleg írásban közli.
(4) A munkáltató a szülői szabadságra jogosult köztisztviselő részére igazolást ad a kiadott szülői szabadság tartamáról, ebben feltünteti a korábbi munkáltató által kiadott szülői szabadság tartamát is.”
229. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 70. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A köztisztviselő a 66/A. § alapján kiadott szülői szabadság tartamára az illetmény tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a köztisztviselőnek megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.”
230. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 103. § (1) bekezdése a következő 1a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„1a. apa: a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi vagy örökbefogadó férfi;”
(2) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 103. § (1) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„8. gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák;”
231. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 105. §-a a következő (28)–(30) bekezdéssel egészül ki:
„(28) E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 10. § (5) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követő igényérvényesítés esetén kell alkalmazni.
(29) A köztisztviselő a 2022. augusztus 2. és 2022. december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a Módtv. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult a 47. § (11a) bekezdése szerinti apai munkaidő-kedvezményt igénybe venni.
(30) Ha a köztisztviselő gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig kell kiadni.”
232. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 107. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény az Európai Unió következő uniós jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
„b) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv;”
(2) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 107. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény az Európai Unió következő uniós jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
„f) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelv;”
233. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény
a) 25. § (1) bekezdés g) pontjában a „közszolgálati jogviszonya időtartamát,” szövegrész helyébe a „közszolgálati jogviszonya – határozott időre létesített közszolgálati jogviszony esetén a jogviszony 23. § (3) bekezdése figyelembevételével meghatározott – időtartamát,” szöveg,
b) 28. § (5) bekezdés a) pontjában a „64. §-át,” szövegrész helyébe a „64. §-át, 66/A. §-át,” szöveg,
c) 47. § (12) bekezdésében a „kell mentesíteni” szövegrész helyébe a „kell mentesíteni a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség teljesítése alól” szöveg,
d) 63. § (1) bekezdésében az „a (3)–(15) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (3)–(15) bekezdésben és a 66/A. §-ban” szöveg,
e) 64. § (1) bekezdésében a „szabadságot az” szövegrész helyébe a „szabadságot – a 63. § (12)–(14) bekezdése szerinti pótszabadság, valamint a 66/A. § szerinti szabadság kivételével – az” szöveg,
f) 64. § (6) bekezdésében a „bekezdése” szövegrész helyébe a „bekezdése, valamint a 66/A. §” szöveg,
g) 64. § (8) bekezdésében a „szabadságát kivételesen” szövegrész helyébe a „szabadságát – a 66/A. § szerinti szabadság kivételével – kivételesen” szöveg,
h) 64. § (13) bekezdésében az „arányos szabadságot nem” szövegrész helyébe az „arányos szabadságot – a 66/A. § szerinti szabadság kivételével – nem” szöveg,
i) 66. § (8) bekezdésében az „a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő” szövegrész helyébe az „az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásának” szöveg
lép.
234. § Hatályát veszti a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 94. § (3) bekezdésében a „nem köt álláskeresési megállapodást,” szövegrész.
235. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 57. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a munkanélküli” szövegrész helyébe az „az álláskeresési” szöveg lép.
236. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 6. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót megilleti az Mt. 118–120. §-a szerinti szabadság.”
237. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény a következő 21. §-sal egészül ki:
„21. § E törvény
a) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
238. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 3. § (1) bekezdése a következő 3a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„3a. apa: a Ptk. szerint apai jogállású férfi, vagy az örökbefogadó férfi;”
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 3. § (1) bekezdése a következő 13a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„13a. gondozást végző foglalkoztatott: az a foglalkoztatott, aki a kezelőorvos által igazolt súlyos egészségügyi okból jelentős gondozásra vagy támogatásra szoruló hozzátartozójának, vagy a foglalkoztatottal közös háztartásban élő személynek személyes gondozást vagy támogatást nyújt;”
(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 3. § (1) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik vagy gondozzák, valamint a 13. pont szerinti fogyatékos gyermeket is;”
239. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § [A munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség]
(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a szolgálati jogviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a foglalkoztatottat
a) az alkalmazható munkarendekről és azok kereteiről,
b) az illetménnyel való elszámolás módjáról, az illetményfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
c) az illetmény- és egyéb juttatások megállapításának szabályairól,
d) a szabadságnapok számítási módjáról és kiadásának szabályairól,
e) a szolgálati jogviszony megszűnésével vagy megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmentési idő megállapításának szabályairól,
f) a munkáltató képzési politikájáról, a foglalkoztatott által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról, valamint
g) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a foglalkoztatással kapcsolatos közterhet megfizeti.
(2) Az (1) bekezdésben előírt tájékoztatás szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a munkáltató a foglalkoztatottat legkésőbb a változás hatálybalépésének napján írásban tájékoztatja. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást a (2) bekezdés szerint adta meg.”
240. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény VI. Fejezete a következő 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § (1) A foglalkoztatott gyermeke nyolcéves koráig, valamint a gondozást végző foglalkoztatott kérheti a részmunkaidőben való foglalkoztatását. A foglalkoztatottnak kérelmét írásban indokolnia kell és meg kell jelölnie a módosítás időpontját.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemre a munkáltatói jogkör gyakorlója tizenöt napon belül köteles írásban nyilatkozni. A kérelem elutasítása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a nyilatkozatát köteles megindokolni. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.
(3) A gondozást végző foglalkoztatott a részmunkaidőt legkorábban a kezelőorvos által kiállított igazolás munkáltatóhoz történő benyújtásától számított 15 napot követően veheti igénybe, legfeljebb két év időtartamra.”
241. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § [A munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség külföldi munkavégzés esetén]
(1) A várhatóan négy egymást követő hetet meghaladó, a 60–62. §-ban meghatározott külföldön történő munkavégzés esetén a foglalkoztatottat legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal írásban tájékoztatni kell
a) a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról,
b) a pénzbeli és a természetbeni juttatásról,
c) a munkavégzés helyén irányadó díjazás, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályairól, feltételeiről,
d) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről,
e) a hazatérésre irányadó szabályokról.
(2) Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a felek írásban kifejezetten megállapodtak, vagy amiről szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabály rendelkezik.
(3) Az (1) bekezdés c)–e) pontjában előírt tájékoztatás szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott munkafeltételek változásáról a munkáltató a 41/A. § (3) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a foglalkoztatottat.”
242. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 67/A. §-sal egészül ki:
„67/A. § [Speciális indokolási kötelezettség]
(1) A munkáltató – a foglalkoztatott kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is megindokolja a szolgálati jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a foglalkoztatott hivatkozása szerint a szolgálati jogviszony megszüntetésére
a) a 49/A. § szerint biztosított részmunkaidő,
b) a 85. § (1) bekezdés p) pontja szerinti munkaidő-kedvezmény, vagy
c) a 122. § szerinti apasági szabadság vagy a 122/A. § szerinti szülői szabadság igénylése vagy igénybevétele miatt került sor.
(2) A foglalkoztatott az (1) bekezdés szerinti jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül közli.”
243. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 75. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(A munkáltatói jogkör gyakorlója felmentéssel nem szüntetheti meg a szolgálati jogviszonyt)
„j) a 85. § (1) bekezdés m) és p) pontjában meghatározott távollét,
k) az apasági és a szülői szabadság”
(időtartama alatt.)
244. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 85. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(A foglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)
„p) a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a foglalkoztatottal közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra.”
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 85. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés (1) bekezdés a)–o) pontja szerinti esetében – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a foglalkoztatott a távollét idejére távolléti díjra jogosult.”
(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 85. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti esetben a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.”
245. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. § [A foglalkoztatottat megillető szabadság]
A foglalkoztatott alap-, pót-, szülési, apasági, szülői és illetmény nélküli szabadságra jogosult, emellett a tisztviselő betegszabadságra, a pénzügyőr egészségügyi szabadságra jogosult.”
246. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 114. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)–(4) bekezdés nem vonatkozik a 122. § és 122/A. § szerinti pótszabadságra.”
247. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 117. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az arányos szabadságot nem adta ki, az arányos szabadságot (ha a foglalkoztatottnak van fennmaradó szabadsága) – az apasági és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani.”
248. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„122. § [Apasági szabadság]
(1) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
(2) A foglalkoztatottat az apasági szabadság első öt, ikergyermekek születése esetén az első hét munkanapjára távolléti díj, a hatodik munkanapjától a tizedik munkanapjáig, ikergyermekek születése esetén a nyolcadik munkanapjától a tizedik munkanapjáig a távolléti díj negyven százaléka illeti meg.
(3) Az apasági szabadság tekintetében nem alkalmazható a 113. § (6) bekezdése.”
249. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 122/A. §-sal egészül ki:
„122/A. § [Szülői szabadság]
(1) A foglalkoztatottat gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.
(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a szolgálati jogviszony egy éve fennálljon.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szülői szabadságot a foglalkoztatott kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkáltatói jogkör gyakorlója a 113. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a szülői szabadság kiadását – legfeljebb hatvan nappal – elhalaszthatja, ennek indokát és a kiadás általa javasolt időpontját a foglalkoztatottal írásban köteles közölni. A foglalkoztatott már megkezdett szülői szabadságát a munkáltatói jogkör gyakorlója a 113. § (6) bekezdésében meghatározott esetben nem szakíthatja meg.
(4) A foglalkoztatott a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a foglalkoztatottnak megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.”
250. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 215. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a foglalkoztatott a bíróság előtt – indokolással alátámasztva – arra hivatkozik, hogy a szolgálati viszonyát ténylegesen
a) a 49/A. § szerinti részmunkaidő,
b) a 85. § (1) bekezdés p) pontja szerinti munkaidő-kedvezmény, vagy
c) a 122. § szerinti apasági szabadság vagy a 122/A. § szerinti szülői szabadság
igénylése vagy igénybevétele miatt szüntették meg, a munkáltató köteles bizonyítani, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére nem ebből az okból került sor.”
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 215. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A 49/A. § (2) bekezdése szerinti munkáltató hozzájáruló nyilatkozatának pótlása iránti perben a bíróság soron kívül jár el.”
251. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény a következő 257/B. §-sal egészül ki:
„257/B. § [Átmeneti rendelkezések az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvényhez]
(1) E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.
(2) A 41/A. § és a 62/A. § rendelkezéseiben foglalt tájékoztatási kötelezettség a munkáltatót a 2022. július 31-én szolgálati viszonyban állók vonatkozásában csak a foglalkoztatott, a Módtv. hatálybalépését követő három hónapon belül benyújtott, erre irányuló írásbeli kérelme esetén terheli. A kérelem előterjesztése esetén a munkáltatói jogkört gyakorló az írásbeli tájékoztatási kötelezettségét harminc napon belül teljesíti.
(3) A foglalkoztatott 2022. augusztus 2. és 2022. december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a Módtv. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult a 122. § szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv. hatálybalépése előtt
a) a 122. § szerinti gyermek születése esetén járó pótszabadságot nem vette igénybe, vagy
b) a 122. § szerinti gyermek születése esetén járó pótszabadságot igénybe vette, annak és a 122. § szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója, ha a foglalkoztatott gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – a foglalkoztatott kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.”
252. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 260. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„g) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és a tanácsi irányelv,
h) a szülők és gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és a tanácsi irányelv.”
253. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat „VI. A jelentkező jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok” cím „A jelentkezőnek a jelentkezést megelőző egy évben szerzett jövedelmei:” sorában a „munkanélküli” szövegrész helyébe az „álláskeresési” szöveg lép.
254. § Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 216. § (4) bekezdésében a „nem köt álláskeresési megállapodást,” szövegrész.
255. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2023. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 20. § és a 257. § (2) bekezdése 2023. április 22-én lép hatályba.
(3) A 19. §, a 21. § (1) bekezdése, a 22. §, a 24. § (1) és (3) bekezdése, a 25. § (2) bekezdése, a 26. § és a 28. § 2024. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 31. §, a 32. §, a 37. §, a 41. § (2) bekezdése, a 43. § d) pontja és a 257. § (6) bekezdése 2024. április 1-jén lép hatályba.
(5) A 24. § (4) és (5) bekezdése 2026. január 1-jén lép hatályba.
256. § A
a) 71. §, a 72. § és a 74. § (2) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
b) 77. §, a 79. § és a 80. § (2) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
257. § (1) A 25. alcím a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) Az 5. alcím az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) A 25. alcím a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(4) A 2. alcím, a 12. alcím, a 14. alcím, a 21–25. alcím, a 27. alcím, a 32–34. alcím, a 36. alcím és a 37. alcím az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanács irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(5) A 2. alcím, a 12. alcím, a 21. alcím, a 22. alcím, a 24. alcím, a 25. alcím, a 27. alcím, a 28. alcím, a 32–34. alcím, a 36. alcím és a 37. alcím a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(6) Az 5. alcím a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
