2.1. értéknyilvánítás szolgáltatás levélpostai küldeményekhez és csomagokhoz;
2.2. utánvétel szolgáltatás levélpostai küldeményekhez és csomagokhoz;
2.3. expressz szolgáltatás levélpostai küldeményekhez és csomagokhoz;
2.4. ajánlott vagy értéknyilvánításos levélpostai küldemények saját kézbe történő kézbesítése;
2.5. levélpostai küldeményekhez és csomagokhoz díj és illetékmentes kézbesítési szolgáltatás;
2.6. törékeny és terjedelmes csomagok szolgáltatása;
2.7. egyetlen feladó külföldre szóló csoportos küldeményeinek „Consignment” csoportos küldemény szolgáltatása.
2.8. áru-visszaküldési szolgáltatás, ami azt jelenti, hogy a címzett visszaküldi az árut a feladónak ez utóbbi engedélyével.
3. Az alábbi három kiegészítő szolgáltatás egyaránt tartalmaz kötelező és fakultatív elemeket:
3.1. Nemzetközi Kereskedelmi Válaszlevél Szolgáltatás (CCRI/IBRS), ami lényegében fakultatív, de minden tagország vagy kijelölt szolgáltatói kötelesek biztosítani a CCRI (IBRS) küldemények visszaküldését;
3.2. nemzetközi válaszdíjszelvény szolgáltatás; ezek a válaszdíjszelvények valamennyi tagországban kicserélhetők, de értékesítésük fakultatív;
3.3. tértivevény szolgáltatás ajánlott levélpostai küldeményekhez, csomagokhoz és értéknyilvánításos küldeményekhez; minden tagország vagy kijelölt szolgáltatói elfogadják a bejövő küldemények esetén a tértivevényt, azonban a kimenő küldeményekre vonatkozóan a tértivevény szolgáltatás nyújtása fakultatív.
4. Ezek a szolgáltatások és azok díjai az Szabályzatokban kerülnek meghatározásra.
5. Ha az alábbi szolgáltatáselemekre a belső szabályozásban külön díjak vannak megállapítva a kijelölt szolgáltatóik a Szabályzatokban meghatározott feltételekkel jogosultak ugyanezen díjakat beszedni a nemzetközi küldemények vonatkozásában:
5.1. 500 grammot meghaladó kiscsomagok kézbesítése;
5.2. levélpostai küldemények időkorláton túl történő feladása;
5.3. küldemények feladása a felvevőhely szokásos nyitvatartási idején kívül;
5.4. feladó telephelyén történő összegyűjtés;
5.5. levélpostai küldemények átvétele a felvevőhely szokásos nyitvatartási idején kívül;
5.6. postán maradó küldemény;
5.7. 500 grammot meghaladó levélpostai küldemények és postacsomagok raktározása;
5.8. csomag kiszállítása érkezési értesítésre adott válasz alapján;
5.9. vis maior kockázat elleni biztosítás.
1. A tagországok vagy a kijelölt szolgáltatóik megállapodhatnak egymással abban, hogy részt vesznek az alábbi, a Szabályzatokban meghatározott szolgáltatásokban:
1.1. az EMS, dokumentumtokra vagy árucikkekre vonatkozó expressz postai szolgáltatás, amely a fizikai eszközök útján teljesített lehető leggyorsabb postai szolgáltatás; ez a szolgáltatás nyújtható a sokoldalú Standard EMS Megállapodás alapján vagy kétoldalú megállapodások alapján;
1.2. integrált logisztikai szolgáltatás, amely teljes körű választ ad az ügyfelek logisztikai jellegű igényeire és magában foglalja az árucikkek és dokumentumtok fizikai továbbítását megelőző és követő lépéseket is.
1. A tagországok vagy a kijelölt szolgáltatók megállapodhatnak egymással abban, hogy részt vesznek a Szabályzatokban meghatározott alábbi elektronikus postai szolgáltatásokban:
1.1. elektronikus postai küldemények, vagyis olyan elektronikus postai szolgáltatás, amely során a kijelölt szolgáltatók elektronikus üzeneteket és információkat továbbítanak;
1.2. ajánlott elektronikus postai küldemények, vagyis olyan biztonságos elektronikus postai szolgáltatás, amely az elektronikus üzenet feladásáról és kézbesítéséről igazolást ad, és hitelesített felhasználók közötti védett kommunikációs csatornán keresztül valósul meg;
1.3. elektronikusan hitelesített postai jelzés, amely megbízhatóan tanúsítja az olyan elektronikus esemény meghatározott módon, meghatározott időben való létrejöttét, amelyben egy vagy több fél vett részt;
1.4. elektronikus postafiók, amely lehetővé teszi elektronikus üzenetek hitelesített feladó által történő küldését, valamint elektronikus üzenetek és információk hitelesített címzett részére történő kézbesítését és tárolását.
1. Általános rendelkezések
1.1. Nem megengedettek azok a küldemények, amelyek nem tesznek eleget az Egyezményben és a Szabályzatokban előírt feltételeknek. A csalárd cselekmények céljából vagy a megkívánt összeg egészének szándékos meg nem fizetése céljából feladott küldemények sem megengedettek.
1.2. A jelen cikkben ismertetett tilalmak alóli kivételek a Szabályzatokban kerültek meghatározásra.
1.3. Valamennyi tagország vagy annak kijelölt szolgáltatója jogosult a jelen cikkben ismertetett tilalmak körét kiterjeszteni, amelyek a megfelelő szabályzatba való beillesztésüket követően azonnal alkalmazhatóak.
2. Valamennyi küldemény-kategóriára vonatkozó tilalmak
2.1. Az alább megnevezett tárgyak elhelyezése a küldemények valamennyi fajtájában tilos:
2.1.1. a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Szerv (fr: OICS, ang: INCB) által meghatározott kábítószerek és pszichotrop anyagok, vagy más illegális, a rendeltetési országban tilos drogok;
2.1.2. obszcén és erkölcstelen tárgyak;
2.1.3. hamisított termékek és kalóztermékek;
2.1.4. egyéb olyan tárgyak, amelyek bevitele vagy forgalomba hozatala a rendeltetési országban tilos;
2.1.5. olyan tárgyak, amelyek jellegüknél vagy burkolatuknál fogva veszélyt jelenthetnek az alkalmazottakra vagy a nagyközönségre, vagy beszennyezhetik, vagy megrongálhatják a többi küldeményt, a postai berendezéseket vagy harmadik személyek javait;
2.1.6. olyan jellegű, aktuális és személyes levelezésre utaló iratok, amelyeket a feladón és a címzetten vagy a velük együtt élő személyeken kívül mások váltanak egymással;
3. Robbanó-, gyúlékony vagy radioaktív anyagok, illetve más veszélyes áruk
3.1. Robbanó-, gyúlékony vagy más veszélyes áruk, valamint radioaktív anyagok elhelyezése a küldemények minden fajtájában tilos.
3.2. Robbanószerkezetek és inaktív katonai felszerelések – ideértve az inaktív gránátokat, az inaktív lövedékeket és más hasonló tárgyakat –, valamint az ilyen szerkezetek és tárgyak másolatainak elhelyezése a küldemények minden fajtájában tilos.
3.3. Kivételesen megengedettek azok a veszélyes áruk, amelyeket a Szabályzatok kifejezetten ilyen minőségben sorolnak fel.
4. élő állatok
4.1. élő állatok elhelyezése a küldemények valamennyi fajtájában tilos.
4.2. Kivételesen az alábbi állatok megengedettek az értékküldeményeken kívüli levélpostai küldeményekben:
4.2.1. méhek, piócák és selyemhernyók;
4.2.2. a kártékony rovarok olyan élősdijei és pusztítói, amelyek e rovarok vizsgálatára szolgálnak, és amelyeket hivatalosan elismert intézetek küldenek egymásnak;
4.2.3. a bormuslicák családjába tartozó legyek, amelyeket orvosbiológiai kutatási célra használnak hivatalosan elismert intézetek között.
4.3. Kivételesen az alábbi állatok megengedettek a csomagokban:
4.3.1. olyan élő állatok, amelyek postai szállítása az érdekelt országok postai szabályozása és nemzeti jogszabályai alapján megengedett.
5. Levelezések elhelyezése csomagokban
5.1. Az alább megnevezett tárgyak elhelyezése a postacsomagokban tilos:
5.1.1. bárminemű, a feladón és a címzetten vagy a velük együtt élő személyeken kívül mások által váltott levelezés, az archivált dokumentumok kivételével.
6. Pénzérmék, bankjegyek és más értéktárgyak
6.1. Pénzérmék, bankjegyek, papírpénzek vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírok, utazási csekkek, platina, arany vagy ezüst – akár megmunkált, akár tört formában –, drágakövek, ékszerek és egyéb értéktárgyak elhelyezése tilos:
6.1.1. értéknyilvánítás nélküli levélpostai küldeményekben;
6.1.1.1. ha azonban a felvevő és a rendeltetési ország nemzeti szabályozása ezt megengedi, akkor ilyen tárgyakat zárt borítékban, ajánlott küldeményként fel lehet adni;
6.1.2. értéknyilvánítás nélküli csomagokban, kivéve, ha a felvevő és a rendeltetési ország nemzeti szabályozása ezt megengedi;
6.1.3. értéknyilvánítás nélküli csomagokban az olyan országok közötti forgalomban, amelyek megengedik az értéknyilvánítást;
6.1.3.1. azonfelül minden tagországnak vagy kijelölt szolgáltatónak jogában áll, hogy megtiltsa a területéről származó, vagy oda szóló, vagy a területén átszállított, akár értéknyilvánításos, akár értéknyilvánítás nélküli küldeményekben rúdarany elhelyezését; ezeknek a küldeményeknek a tényleges értékét korlátozhatja.
7. Nyomtatványok és vakoknak szóló küldemények
7.1. A nyomtatványok és a vakoknak szóló küldemények nem tartalmazhatnak semminemű bejegyzést vagy levelezési elemet.
7.2. Nem tartalmazhatnak semminemű postabélyeget vagy bérmentesítési jegyet – akár lebélyegezve, akár bélyegzés nélkül –, továbbá semminemű értékpapírt, kivéve azt az esetet, ha a küldemény tartalmaz egy előre bérmentesített levelezőlapot, borítékot vagy címszalagot a visszaküldés esetére, amelyre rá van nyomtatva a küldemény feladójának vagy a letéti ország szerinti vagy az eredeti küldemény rendeltetési országa szerinti ügynökének címe.
8. Tévesen felvett küldemények kezelése
8.1. A tévesen felvett küldemények kezeléséről a Szabályzatok rendelkeznek. Azokat a küldeményeket azonban, amelyek a 2.1.1., 2.1.2., 3.1. és 3.2. pontokban említett tárgyakat tartalmaznak, semmi esetre sem továbbítják a rendeltetési helyre, sem a címzetteknek nem kézbesítik, sem pedig a feladási helyre nem küldik vissza. Ha a 2.1.1., 3.1. és 3.2. pontokban említett tárgyakat fedeznek fel átszállított küldeményekben, ezeket az átszállítási ország nemzeti jogszabályai szerint kell kezelni.
1. Minden kijelölt szolgáltató köteles elfogadni a saját vagy a többi kijelölt szolgáltató szolgálatainál feladott csomagokra és ajánlott vagy értéknyilvánításos küldeményekre vonatkozó tudakozványokat, feltéve, hogy azokat a küldemény feladási napját követő naptól számított hat hónapon belül előterjesztik. A tudakozványok továbbítása ajánlott elsőbbségi küldeményként, EMS-ben vagy elektronikus úton történik. A hathónapos időtartam a panaszos és a kijelölt szolgáltató közötti viszonyra vonatkozik, és nem tartalmazza a tudakozványok kijelölt szolgáltatók közötti továbbításának idejét.
2. A tudakozványok a Szabályzatokban meghatározott feltételekkel fogadhatók el.
3. A tudakozványok intézése díjtalan. Ha azonban azok EMS útján történő továbbítását kérik, akkor a többletköltségek elvben az ezt kérő személyt terhelik.
1. A felvevő és a rendeltetési ország kijelölt szolgáltatójának joga van ahhoz, hogy a küldeményeket a szóban forgó országok jogszabályai szerint vámellenőrzésre bemutassa.
2. A vámellenőrzésre bemutatott csomagokért vám elé állítási díjakat lehet felszámítani, melynek felső összeghatárát a Szabályzatok rögzítik. Ezek a díjak csak az olyan küldemények vám elé állítása és vámkezelése címén szedhetők, amelyek vámköltséget vagy egyéb, hasonló jellegű költséget vontak maguk után.
3. Azoknak a kijelölt szolgáltatóknak, amelyek megszerezték a jogot arra, hogy ügyfeleik megbízásából – akár ügyfelük nevében, akár a rendeltetési ország kijelölt szolgáltatója nevében – elvégezzék a vámkezeltetést, joguk van ahhoz, hogy ezért az ügyfelektől a művelet valós költségein alapuló díjat szedjenek be. Ez a díj valamennyi, vámon bejelentett küldemény után beszedhető a nemzeti jogszabályok szerint, beleértve a vámmentes küldeményeket is. Az ügyfeleket a szóban forgó díjról az előírásoknak megfelelően, előre tájékoztatni kell.
4. A kijelölt szolgáltatóknak joguk van ahhoz, hogy a küldemények feladóitól vagy – az esettől függően – címzettjeitől a vámilletéket és az összes egyéb, esedékes díjat beszedjék.
1. Közvetlen zárlatok válthatók más országok szárazföldi, tengeri vagy légi szolgálatainak közvetítésével:
1.1. egy tagország postahivatalai és az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendelkezésére bocsátott katonai egységek parancsnokai között;
1.2. e katonai egységek parancsnokai között;
1.3. egy tagország postahivatalai és ugyanezen ország külföldön állomásozó tengeri, légi vagy szárazföldi katonai egységeinek, hadihajóinak vagy hadirepülőgépeinek parancsnokai között;
1.4. ugyanazon ország tengeri, légi vagy szárazföldi katonai egységeinek, hadihajóinak vagy hadirepülőgépeinek parancsnokai között.
2. Az 1. bekezdésben említett zárlatokban elhelyezett levélpostai küldemények kizárólag azon katonai egységek tagjainak, illetve azon hajók vagy repülőgépek tisztikara és legénysége tagjainak szólhatnak, vagy tőlük származhatnak, amelyek részére a zárlatokat címezték, vagy amelyektől azok származnak. Az ezekre a küldeményekre alkalmazandó díjszabásokat és szállítási feltételeket saját szabályai szerint annak a tagországnak a kijelölt szolgáltatója határozza meg, amely a katonai egységet rendelkezésre bocsátotta, vagy amelyhez a hajók vagy a repülőgépek tartoznak.
3. Külön megállapodás hiányában az érintett kijelölt szolgáltatókkal szemben a zárlatok átszállítási díjainak, a végdíjaknak és a légi szállítási díjaknak a kiegyenlítéséért annak a tagországnak a kijelölt szolgáltatója felel, amely a katonai egységet rendelkezésre bocsátotta, vagy amelyhez a hadihajók vagy a hadirepülőgépek tartoznak.
1. A tagországoknak vagy kijelölt szolgáltatóiknak meg kell határozniuk, és közzé kell tenniük az érkező csomagok és levélpostai küldemények kézbesítésére vonatkozó célkitűzéseiket és előírásaikat.
2. Ezek az előírások és célkitűzések, a vámkezeléshez rendszerint szükséges időkkel megemelve sem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a belső szolgálatokban hasonló küldeményekre alkalmazottak.
3. Továbbá a felvevő tagországoknak vagy kijelölt szolgáltatóiknak meg kell határozniuk, és közzé kell tenniük a részletes előírásokat a levélpostai elsőbbségi és légipostai küldeményekre, valamint a csomagokra és a felületi/ nem elsőbbségi csomagokra.
4. A tagországok vagy kijelölt szolgáltatóik kötelesek értékelni a szolgáltatás minőségével kapcsolatos előírások alkalmazását.
1. Általános rendelkezések
1.1. A 24. cikkben ismertetett kivételektől eltekintve a kijelölt szolgáltatók felelőssége az alábbiakra terjed ki:
1.1.1. az ajánlott küldemények, a közönséges csomagok és az értékküldemények elveszése, kifosztása vagy sérülése;
1.1.2. olyan ajánlott küldemények, értékküldemények és közönséges csomagok visszaküldése, amely esetében a kézbesítetlenség okát nem adták meg.
1.2. A kijelölt szolgáltatók nem felelősek az 1.1.1. és 1.1.2. pontokban meghatározottaktól eltérő, más csomagok esetén.
1.3. A jelen Egyezményben nem meghatározott minden más esetben a kijelölt szolgáltatók nem tartoznak felelősséggel.
1.4. Ha az ajánlott küldemények, a közönséges csomagok és az értékküldemények elveszése, vagy teljes megsérülése olyan vis major esetnek tulajdonítható, amely után kártérítés nem jár, akkor a feladó igényt tarthat a küldemény feladásáért megfizetett díjak visszafizetésére, a biztosítási díj kivételével.
1.5. A fizetendő kártérítés összege nem haladhatja meg a Levélposta Szabályzatban és a Postacsomag Szabályzatban meghatározottakat.
1.6. Felelősség megállapítása esetén a közvetett károk, az elmaradt hasznok vagy az erkölcsi károk nem vehetők figyelembe a fizetendő kártérítés összegében.
1.7. A kijelölt szolgáltatók felelősségére vonatkozó valamennyi rendelkezés szigorú, kötelező erejű és teljes körű. A kijelölt szolgáltatók semmi esetre sem felelősek – még súlyos vétség (súlyos hiba) esetén sem – az Egyezmény és a Szabályzatok által felállított határokon túlmenően.
2. Ajánlott küldemények
2.1. Ajánlott küldemény elveszése, teljes kifosztása vagy teljes megsérülése esetén annak feladója a Levélposta Szabályzatban meghatározott kártérítési összegre jogosult. Ha a feladó a Levélposta Szabályzatban rögzített összegnél alacsonyabb kárigényt jelentett be, akkor a kijelölt szolgáltatók ezt az alacsonyabb összeget fizethetik ki, és az esetleges többi érintett kijelölt szolgáltatótól a visszatérítést ennek alapján kell megkapniuk.
2.2. Ajánlott küldemény részleges kifosztása vagy részleges sérülése esetén a feladó elvben a lopás vagy a sérülés tényleges értékének megfelelő kártérítésre jogosult.
3. Közönséges csomagok
3.1. Csomag elveszése, teljes kifosztása vagy teljes megsérülése esetén annak feladója a Postacsomag Szabályzatban meghatározott kártérítési összegre jogosult. Ha a feladó a Postacsomag Szabályzatban rögzített összegnél alacsonyabb kárigényt jelentett be, akkor a kijelölt szolgáltatók ezt az alacsonyabb összeget fizethetik ki, és az esetleges többi érintett kijelölt szolgáltatótól a visszatérítést ennek alapján kell megkapniuk.
3.2. Csomag részleges kifosztása vagy részleges sérülése esetén a feladó elvben a lopás vagy a sérülés tényleges értékének megfelelő kártérítésre jogosult.
3.3. A kijelölt szolgáltatók megállapodhatnak abban, hogy egymás között kölcsönösen a Postacsomag Szabályzatban megállapított csomagonkénti összeget alkalmazzák, tekintet nélkül a csomag súlyára.
4. értékküldemények
4.1. értékküldemény elveszése, teljes kifosztása vagy teljes megsérülése esetén a feladó elvben a DTS-ben (SDR-ben) kifejezett értéknyilvánítási összegnek megfelelő kártérítésre jogosult.
4.2. értékküldemény részleges kifosztása vagy részleges sérülése esetén a feladó elvben a kifosztás vagy a sérülés tényleges értékének megfelelő kártérítésre jogosult. Az összeg azonban semmiképpen nem haladhatja meg a DTS-ben (SDR-ben) kifejezett értéknyilvánítási összeget.
5. Olyan ajánlott vagy értéknyilvánításos levélpostai küldemény visszaküldése esetén, amely tekintetében a kézbesítetlenség okát nem adták meg, a feladó csak a küldemény feladásáért lerótt díjak visszatérítésére jogosult.
6. Olyan csomag visszaküldése esetén, amely tekintetében a kézbesítetlenség okát nem adták meg, a feladó jogosult a csomag feladásáért a felvevő országban lerótt díjak, valamint azon költségek visszatérítésére, amelyek a csomag címzett országból történt visszaküldése miatt merültek fel.
7. A 2., 3. és 4. bekezdésben leírt esetekben a kártérítést az ugyanolyan fajta tárgyakra vagy árucikkekre, a küldeménytovábbításra történt átvétele helyén és idején érvényes, DTS-re (SDR-re) átszámított folyó ár alapján kell megállapítani. Folyó ár hiányában a kártérítést a tárgyak vagy árucikkek ugyanilyen módon megállapított forgalmi értéke alapján számítják ki.
8. Ha egy ajánlott küldemény, közönséges csomag vagy értékküldemény elveszéséért, teljes kifosztásáért vagy teljes sérüléséért kártérítés jár, a feladó vagy – az esettől függően – a címzett jogosult a küldemény feladásáért lerótt díjak és illetékek visszatérítésére is, az ajánlási díj, illetve a biztosítási díj kivételével. Ugyanez vonatkozik azokra az ajánlott küldeményekre, közönséges csomagokra vagy értékküldeményekre is, amelyeket a címzettek azok rossz állapota miatt nem vettek át, amennyiben ez a postaszolgálatnak róható fel, és annak felelősségét vonja maga után.
9. A 2., 3. és 4. bekezdésben említettektől függetlenül egy kifosztott, sérült vagy elveszett ajánlott küldemény, közönséges csomag vagy értékküldemény után a címzett jogosult a kártérítésre, amennyiben a feladó írásban lemond jogairól a javára. A lemondás nem szükséges abban az esetben, ha a feladó és a címzett egy és ugyanaz a személy.
10 A felvevő kijelölt szolgáltatónak joga van ahhoz, hogy országában a feladóknak az ajánlott küldeményekért és az értéknyilvánítás nélküli csomagokért a nemzeti szabályozásában megállapított kártérítési összegeket fizesse ki, feltéve, hogy azok nem alacsonyabbak a 2.1. és a 3.1. pontokban meghatározott kártérítési összegeknél. Ugyanez a helyzet a rendeltetési kijelölt szolgáltató esetében is, amikor a kártérítést a címzettnek fizetik ki. Továbbra is a 2.1. és a 3.1. pontokban meghatározott összegek érvényesek azonban:
10.1. a felelős kijelölt szolgáltatóval szembeni visszkereset esetén; vagy
10.2. ha a feladó lemond jogairól a címzett javára.
11. A tudakozványok határidejének túllépése és a kijelölt szolgáltatóknak fizetendő kártérítések tekintetében, ideértve a Szabályzatokban rögzített periódusokat és feltételeket is, semmilyen fenntartással nem lehet élni, kivéve kétoldalú megállapodás esetén.
1. A kijelölt szolgáltatók felelőssége megszűnik azokért az ajánlott küldeményekért, csomagokért és értékküldeményekért, amelyeket az ilyen küldeményekre a saját szabályozásukban előírt feltételek szerint kézbesítettek. A felelősség azonban fennmarad:
1.1. ha kifosztást vagy sérülést tapasztaltak akár a küldemény kézbesítése előtt, akár annak kézbesítésekor;
1.2. ha – amennyiben a belföldi szabályozás ezt megengedi – a címzett vagy – a felvételi helyre történő visszaküldés esetén – a feladó a kifosztott vagy sérült küldemény átvételekor fenntartással él;
1.3. ha – amennyiben a belföldi szabályozás ezt megengedi – az ajánlott küldeményt levélszekrény útján kézbesítették, és a címzett úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem kapta meg;
1.4. ha egy csomag vagy értékküldemény címzettje vagy – a felvételi helyre történő visszaküldés esetén – feladója a szabályszerű átvételi elismervény ellenére késedelem nélkül bejelenti a küldeményt neki kézbesítő kijelölt szolgáltatónak, hogy lopást vagy sérülést állapított meg. Ilyenkor be kell bizonyítania, hogy a kifosztás vagy a sérülés nem a kézbesítés után történt; a „késedelem nélkül” kifejezést a nemzeti jogszabályok szerint kell értelmezni.
2. A tagországok és a kijelölt szolgáltatók nem felelősek:
2.1. vis major esetén, a 15.5.9. pontban foglaltak fenntartásával;
2.2. amikor a szolgálati okiratok vis major folytán bekövetkezett megsemmisülése miatt nem tudnak számot adni a küldeményekről, feltéve, hogy felelősségük más módon nem bizonyosodott be;
2.3. ha a kárt a feladó hibája vagy mulasztása okozta, vagy az a küldemény jellegéből adódott;
2.4. ha olyan küldeményekről van szó, amelyeknek tartalma a 18. cikkben ismertetett tilalmak alá esik;
2.5. a rendeltetési ország jogszabályai értelmében történő lefoglalás esetén, a tagország vagy az illető ország kijelölt szolgáltatójának bejelentése szerint;
2.6. ha olyan értékküldeményekről van szó, amelyeknél a tartalom tényleges értékét meghaladó, csalárd értéknyilvánítás történt;
2.7. ha a feladó a küldemény feladási napját követő naptól számított hat hónapon belül nem nyújtott be tudakozványt;
2.8. ha hadifoglyok vagy polgári internáltak csomagjairól van szó;
2.9. ha feltehető, hogy a feladó csalárd szándékkal járt el annak érdekében, hogy kártérítést kapjon.
3. A tagországok és a kijelölt szolgáltatók semmilyen felelősséget nem vállalnak a vámáru-nyilatkozatokra vonatkozólag, bármilyen formában is állították ki azokat, sem pedig azokért a döntésekért, amelyeket a vámszervek a vám elé állított küldemények ellenőrzése kapcsán hoznak.
1. Valamely küldemény feladója felelős a szállításból kizárt tárgyak feladása vagy az elfogadási feltételek be nem tartása miatt a postai dolgozók testi sérüléséért, a többi postai küldeményben, valamint a postai felszerelésekben okozott minden kárért.
2. A többi postai küldeményben okozott kár esetén a feladó ugyanolyan mértékben felelős minden egyes megrongálódott küldeményért, mint a kijelölt szolgáltatók.
3. A feladó felelőssége akkor is fennmarad, ha a felvevő hivatal az ilyen küldeményt elfogadja.
4. Ezzel ellentétben, ha a feladó a feladással kapcsolatos feltételeket betartotta, akkor nem ő a felelős, amennyiben a kijelölt szolgáltatók vagy a szállítók részéről hiba vagy mulasztás történt a küldemény kezelésében annak elfogadását követően.
1. A felelős kijelölt szolgáltató elleni visszkereseti jog fenntartásával a kártérítés kifizetése és a lerótt díjak és illetékek visszafizetése vagy a felvevő, vagy a rendeltetési kijelölt szolgáltató kötelezettsége.
2. A feladó a kártérítés iránti jogáról a címzett javára lemondhat. Lemondás esetén a feladó vagy a címzett felhatalmazhat egy harmadik személyt a kártérítés átvételére, ha a belföldi jogszabályok ezt megengedik.
1. Ha a kártérítés kifizetése után egy előzőleg elveszettnek tekintett ajánlott küldemény, csomag vagy értékküldemény, vagy a tartalom egy része megkerül, akkor a feladót vagy – az esettől függően – a címzettet értesítik, hogy a küldemény három hónapig a kifizetett kártérítés összegének visszatérítése ellenében a rendelkezésére áll. Egyúttal azt is megkérdezik tőle, hogy kinek kézbesítsék a küldeményt. Visszautasítás vagy a megadott határidő leteltéig a válasz elmaradása esetén ugyanilyen módon megkeresik a címzettet vagy – az esettől függően – a feladót is, ugyanolyan válaszadási határidőt biztosítva számára.
2. Ha a feladó és a címzett lemond a küldemény átvételéről, vagy nem válaszol az 1. bekezdésben meghatározott határidőn belül, az annak a kijelölt szolgáltatónak vagy – adott esetben – azoknak a kijelölt szolgáltatóknak a tulajdonává válik, amelyek a kárt viselték.
3. Ha utólag olyan értékküldemény kerül elő, amelyről megállapítják, hogy tartalmának értéke alacsonyabb a kifizetett kártérítési összegnél, akkor a feladónak vagy – az esettől függően – a címzettnek a küldemény kézbesítése ellenében vissza kell térítenie a szóban forgó kártérítési összeget, ami nem mentesíti őt a csalárd értéknyilvánításból eredő következmények alól.
1. Egyetlen kijelölt szolgáltató sem köteles továbbítani vagy a címzetteknek kézbesíteni azokat a levélpostai küldeményeket, amelyeket a tagország területén lakó feladók egy idegen országban adnak vagy adatnak fel azzal a céllal, hogy kihasználják az ott alkalmazott kedvezőbb díjazási feltételeket.
2. Az 1. bekezdésben előírt rendelkezések egyaránt vonatkoznak mind a feladó lakhelye szerinti országban előállított és a határon azután átszállított levélpostai küldeményekre, mind az eleve külföldön előállított levélpostai küldeményekre.
3. A rendeltetési kijelölt szolgáltatónak jogában áll a feladótól vagy – ennek hiányában – a felvevő kijelölt szolgáltatótól belföldi díjainak megfizetését követelni. Ha sem a feladó, sem a felvevő kijelölt szolgáltató nem hajlandó ezeket a díjakat a rendeltetési kijelölt szolgáltató által meghatározott határidőn belül megfizetni, akkor ez utóbbi vagy visszaküldheti a küldeményeket a felvevő kijelölt szolgáltatónak azzal a joggal, hogy a visszaküldési költségeket megtéríttesse, vagy azokat a saját nemzeti jogszabályai szerint kezelheti.
4. Egyetlen kijelölt szolgáltató sem köteles továbbítani, vagy a címzetteknek kézbesíteni azokat a levélpostai küldeményeket, amelyeket a feladók nagy mennyiségben nem abban az országban adtak, vagy adattak fel, ahol laknak, amennyiben az ezekért járó végdíjak összege alacsonyabb, mint az az összeg lett volna, amelyet akkor kapott volna, ha a küldeményeket a feladók lakóhelye szerinti országban adták volna fel. A rendeltetési kijelölt szolgáltatóknak jogukban áll a felvevő kijelölt szolgáltatótól a felmerült költségekkel arányos díjazást követelni, ami nem haladhatja meg a következő két összeg közül a magasabbat: vagy az azonos küldeményekre alkalmazott belföldi díj 80%-a, vagy a 30.5.–30.9., 30.10.–30.11., ill. 31.8. pontok értelmében alkalmazandó díjak, esettől függően. Ha a felvevő kijelölt szolgáltató nem hajlandó ezeket a díjakat a rendeltetési kijelölt szolgáltató által meghatározott határidőn belül megfizetni, akkor a rendeltetési kijelölt szolgáltató vagy visszaküldheti a küldeményeket a felvevő kijelölt szolgáltatónak azzal a joggal, hogy a visszaküldési költségeket megtéríttesse, vagy azokat saját nemzeti jogszabályai szerint kezelheti.
1. A Szabályzatokban meghatározott kivételek fenntartásával minden olyan kijelölt szolgáltatónak, amely egy másik kijelölt szolgáltatótól levélpostai küldeményeket kap, joga van ahhoz, hogy az indító kijelölt szolgáltatótól díjat szedjen a kapott nemzetközi postaanyag kapcsán felmerülő költségek fedezésére.
2. A végdíjak fizetését szabályozó rendelkezések kijelölt szolgáltatók által történő alkalmazásához az országok és területek a kongresszus által a C 77/2012. sz. határozatában e célra összeállított jegyzékeknek megfelelően kategóriákba vannak sorolva, az alábbiak szerint:
2.1. a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok és területek;
2.2. a célrendszerben 2010-től és 2012-től részt vevő országok és területek;
2.3. a célrendszerben 2014-től részt vevő országok és területek (a célrendszer új országai);
2.4. az átmeneti rendszerben részt vevő országok és területek.
3. A jelen Egyezménynek a végdíjak fizetését szabályozó rendelkezései átmeneti intézkedések, amelyek nyomán végül az egyes országokra jellemző költségeken alapuló fizetési rendszert kell elfogadni az átmeneti időszak végén.
4. Hozzáférés a belföldi szolgálathoz. Közvetlen hozzáférés
4.1. Elvileg a célrendszerhez 2010 előtt csatlakozott országok kijelölt szolgáltatóinak a belföldi szolgálatukban kínált valamennyi díjtételt és feltételt elérhetővé kell tenniük a többi kijelölt szolgáltató számára, éspedig a belföldi ügyfeleiknek biztosítottakkal azonos feltételek szerint. A rendeltetési kijelölt szolgáltatónak kell megítélnie, hogy a felvevő kijelölt szolgáltató eleget tett-e a közvetlen hozzáféréssel kapcsolatos feltételeknek és szabályoknak.
4.2. A célrendszerhez 2010 előtt csatlakozott országok kijelölt szolgáltatói kötelesek a belföldi szolgálatuk keretében kínált díjtételeket és feltételeket hozzáférhetővé tenni a célrendszerhez 2010 előtt csatlakozott országok többi kijelölt szolgáltatói számára, éspedig a belföldi ügyfeleiknek biztosítottakkal azonos feltételek szerint.
4.3. Azonban a célrendszerhez 2010-től csatlakozott országok kijelölt szolgáltatói dönthetnek úgy is, hogy a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket korlátozott számú kijelölt szolgáltató számára teszik hozzáférhetővé, kölcsönösségi alapon, kétéves próbaidőre. E határidő letelte után két lehetőség közül kell választaniuk: nem teszik többé hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket, vagy az addigiak szerint járnak el, és a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket az összes kijelölt szolgáltató számára hozzáférhetővé teszik. Mindazonáltal, ha a célrendszerhez 2010-től csatlakozott országok kijelölt szolgáltatói azt kérik a célrendszerhez 2010 előtt csatlakozott országok kijelölt szolgáltatóitól, hogy a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket alkalmazzák velük szemben, az összes többi kijelölt szolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenniük a belföldi szolgálatuk keretében kínált díjtételeket, éspedig a belföldi ügyfeleiknek biztosítottakkal azonos feltételek szerint.
4.4. Az átmeneti rendszer országai kijelölt szolgáltatói dönthetnek úgy, hogy nem teszik hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket a többi kijelölt szolgáltató számára. Azonban dönthetnek úgy is, hogy a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket korlátozott számú kijelölt szolgáltató számára teszik hozzáférhetővé, kölcsönösségi alapon, kétéves próbaidőre. E határidő letelte után két lehetőség közül kell választaniuk: nem teszik többé hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket, vagy az addigiak szerint járnak el, és a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket az összes kijelölt szolgáltató számára hozzáférhetővé teszik.
5. A végdíjak összege a címzett ország szolgáltatásminőségének teljesítményén alapul. Következésképpen a Postaforgalmi Tanács jogosult a 30. és 31. cikkekben meghatározott díjösszegek megállapítására, annak érdekében, hogy ösztönözze az ellenőrzési rendszerben való részvételt, és hogy jutalmazza azokat a kijelölt szolgáltatókat, amelyek elérik minőségi célkitűzéseiket. A Postaforgalmi Tanács továbbá meghatározhat büntetéseket a nem kielégítő minőség esetére, azonban a kijelölt szolgáltatók díjazása nem lehet kevesebb, mint a 30. és 31. cikkben meghatározott minimumdíjazás.
6. Minden kijelölt szolgáltató teljes egészében vagy részben lemondhat az 1. bekezdésben említett díjról.
7. Az 5 kilogrammnál kisebb súlyú M zsákokat a végdíjak címén járó díjazás szempontjából 5 kilogramm súlyúnak kell tekinteni. Az M zsákokra alkalmazandó végdíjak mértéke a következő:
7.1. 2014-ben: 0,815 DTS (SDR) kilogrammonként;
7.2. 2015-ben: 0,838 DTS (SDR) kilogrammonként;
7.3. 2016-ban: 0,861 DTS (SDR) kilogrammonként;
7.4. 2017-ben: 0,885 DTS (SDR) kilogrammonként.
8. Az ajánlott küldeményekre 2014-ben küldeményenként 0,617 DTS (SDR), 2015-ben küldeményenként 0,634 DTS (SDR), 2016-ban küldeményenként 0,652 DTS (SDR), 2017-ben pedig küldeményenként 0,670 DTS (SDR) többletdíj szedhető. Az értéknyilvánításos küldeményekre 2014-ben küldeményenként 1,234 DTS (SDR), 2015-ben küldeményenként 1,269 DTS (SDR), 2016-ban küldeményenként 1,305 DTS (SDR), 2017-ben pedig küldeményenként 1,342 DTS többletdíj szedhető. A Postaforgalmi Tanács jogosult arra, hogy az ezekért a szolgáltatásokért és más kiegészítő szolgáltatásokért járó díjazáshoz további díjakat állapítson meg, ha a nyújtott szolgáltatások a Postaforgalmi Szabályzatban meghatározott járulékos elemeket tartalmaznak.
9. Hacsak egy kétoldalú megállapodás másként nem rendelkezik, küldeményenként 0,5 DTS (SDR) különdíjat kell fizetni azon ajánlott és értékküldemények után, amelyek nem rendelkeznek vonalkódos azonosítóval, vagy amelyek vonalkódos azonosítója nem felel meg az UPU S10-es műszaki szabványának.
10. Végdíjak fizetése esetén az ugyanazon feladó által ugyanazon zárlatban vagy külön zárlatokban, tömeges mennyiségben feladott levélpostai küldemények – a Levélposta Szabályzatban előírt feltételeknek megfelelően – „tömeges küldeménynek” minősülnek és a 30. és 31. cikk rendelkezései szerint kerülnek kifizetésre.
11. A végdíjakra vonatkozó számadások rendezésére minden kijelölt szolgáltató alkalmazhat kétoldalú vagy többoldalú megállapodással más díjazási rendszereket is.
12. A kijelölt szolgáltatók nem elsőbbségi küldeményeik tekintetében – fakultatív módon – 10% engedményt adhatnak az elsőbbségi küldeményekre alkalmazott végdíjakból.
13. A célrendszerben részt vevő kijelölt szolgáltatók között alkalmazott rendelkezések mindazokra az átmeneti rendszerben részt vevő kijelölt szolgáltatókra is érvényesek, amelyek kijelentik, hogy csatlakozni kívánnak a célrendszerhez. A Postaforgalmi Tanács meghatározhat átmeneti intézkedéseket a Levélposta Szabályzatban. A célrendszer rendelkezései maradéktalanul alkalmazhatók a célrendszer mindazon új kijelölt szolgáltatójára, amely kijelenti, hogy teljes mértékben, átmeneti intézkedések nélkül alá kívánja vetni magát az említett rendelkezéseknek.
1. A levélpostai küldemények – a tömeges küldeményekkel együtt, de az M zsákok és a Nemzetközi Kereskedelmi Válaszlevél Szolgáltatás (CCRI/IBRS) kivételével – díjazását a rendeltetési országban jellemző kezelési költségeket tükröző, küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjtételek alapján kell megállapítani. A belföldi szolgálat azon elsőbbségi küldeményeire alkalmazandó díjak, amelyek az egyetemes szolgáltatás keretébe tartoznak, referenciául szolgálnak a végdíjak mértékének kiszámításához.
2. A célrendszer végdíjainak mértékét a küldemények formátum szerinti osztályozásának figyelembevételével kell kiszámítani, a 14. cikkben előírt rendelkezéseknek megfelelően, amennyiben az vonatkozik a belföldi szolgálatra.
3. A célrendszerbe tartozó kijelölt szolgáltatók formátum szerint szétválasztott zárlatokat cserélnek a Levélposta Szabályzatban előírt feltételek szerint.
4. A CCRI (IBRS) küldemények díjazása a Levélposta Szabályzat vonatkozó rendelkezései szerint történik.
5. A küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjtételek kiszámítása a 20 grammos kisalakú levélpostai küldemények (P) és a 175 grammos nagyalakú levélpostai küldemények (G) esetében a díjak 70%-ának alapján történik, ÁFA és egyéb adók nélkül.
6. A Postaforgalmi Tanács meghatározza a díjak kiszámításánál alkalmazandó feltételeket, valamint a formátum szerint szétválasztott zárlatok cseréjéhez szükséges működési, statisztikai és számviteli eljárásokat.
7. A célrendszerbeli országok közötti forgalomra egy adott év során alkalmazandó díjtételek nem eredményezhetik a végdíjakból származó bevételek 13%-ot meghaladó növekedését az előző évhez képest, egy 81,8 gramm súlyú levélpostai küldemény esetében.
8. A célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem haladhatják meg az alábbiakat:
8.1. 2014-ben: 0,294 DTS (SDR) küldeményenként és 2,294 DTS (SDR) kilogrammonként;
8.2. 2015-ben: 0,303 DTS (SDR) küldeményenként és 2,363 DTS (SDR) kilogrammonként;
8.3. 2016-ban: 0,312 DTS (SDR) küldeményenként és 2,434 DTS (SDR) kilogrammonként;
8.4. 2017-ben: 0,321 DTS (SDR) küldeményenként és 2,507 DTS (SDR) kilogrammonként.
9. A célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem lehetnek alacsonyabbak az alábbiaknál:
9.1. 2014-ben: 0,203 DTS (SDR) küldeményenként és 1,591 DTS (SDR) kilogrammonként;
9.2. 2015-ben: 0,209 DTS (SDR) küldeményenként és 1,636 DTS (SDR) kilogrammonként;
9.3. 2016-ban: 0,215 DTS (SDR) küldeményenként és 1,682 DTS (SDR) kilogrammonként;
9.4. 2017-ben: 0,221 DTS (SDR) küldeményenként és 1,729 DTS (SDR) kilogrammonként.
10. A célrendszerben 2010-től és 2012-től részt vevő országok közötti, valamint ezen országok és a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem haladhatják meg az alábbiakat:
10.1. 2014-ben: 0,209 DTS (SDR) küldeményenként és 1,641 DTS (SDR) kilogrammonként;
10.2. 2015-ben: 0,222 DTS (SDR) küldeményenként és 1,739 DTS (SDR) kilogrammonként;
10.3. 2016-ban: 0,235 DTS (SDR) küldeményenként és 1,843 DTS (SDR) kilogrammonként;
10.4. 2017-ben: 0,249 DTS (SDR) küldeményenként és 1,954 DTS (SDR) kilogrammonként.
11. A célrendszerben 2010-től és 2012-től részt vevő országok közötti, valamint ezen országok és a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem lehetnek alacsonyabbak a 9.1.–9.4. pontokban előírt díjaknál.
12. A célrendszer új országai felé, a célrendszer új országaiból és a célrendszer új országai közötti forgalomban alkalmazott díjak – a tömeges mennyiségű küldemények kivételével – megegyeznek a 9.1.–9.4. pontokban előírt díjakkal.
13. A célrendszerhez 2010-ben vagy később csatlakozott országok közötti, valamint ezen országok és a célrendszerhez
2010 előtt csatlakozott országok közötti, évi 75 tonna alatti forgalom esetén a kilogrammonkénti és küldeményenkénti összetevőket egy kilogrammonkénti teljes díjra kell átalakítani a kilogrammonként 12,23 db küldeményt kitevő világátlag alapján.
14. A tömeges mennyiségű küldemények díjazása a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok számára az 5–9. cikkekben előírt, küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjak alkalmazása szerint kerül meghatározásra.
15. A tömeges mennyiségű küldemények díjazása a célrendszerben 2010 és 2012 óta részt vevő országok számára az 5., 10. és 11. cikkekben előírt, küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjak alkalmazása szerint kerül meghatározásra.
16. Semmilyen fenntartás nem alkalmazható erre a cikkre, kivéve a kétoldalú megállapodásokat.
1. Az átmeneti végdíjrendszer országainak (melyek a célrendszerhez való csatlakozásra készülnek) kijelölt szolgáltatói esetében a levélpostai küldeményekre vonatkozó díjazás – beleértve a tömeges mennyiségű küldeményeket, de az M zsákok és a CCRI (IBRS) küldemények kivételével – küldeményenkénti díj és kilogrammonkénti díj alapján kerül meghatározásra.
2. A CCRI (IBRS) küldemények díjazása a Levélposta Szabályzat vonatkozó rendelkezései szerint történik.
3. Az átmeneti rendszer országai felé irányuló, országaiból érkező és országai közötti forgalomra alkalmazott díjak a következők:
3.1. 2014-ben: 0,203 DTS (SDR) küldeményenként és 1,591 DTS (SDR) kilogrammonként;
3.2. 2015-ben: 0,209 DTS (SDR) küldeményenként és 1,636 DTS (SDR) kilogrammonként;
3.3. 2016-ban: 0,215 DTS (SDR) küldeményenként és 1,682 DTS (SDR) kilogrammonként;
3.4. 2017-ben: 0,221 DTS (SDR) küldeményenként és 1,729 DTS (SDR) kilogrammonként.
4. Az évi 75 tonna alatti forgalom esetén a kilogrammonkénti és küldeményenkénti összetevőket egy kilogrammonkénti teljes díjra kell átalakítani a kilogrammonként 12,23 db küldeményt kitevő világátlag alapján, a 2014. év kivételével, amelynek vonatkozásában a 2013. évi kilogrammonkénti teljes díjat kell alkalmazni. Az alábbi díjakat kell alkalmazni:
4.1. 2014-ben: 4,162 DTS (SDR) kilogrammonként;
4.2. 2015-ben: 4,192 DTS (SDR) kilogrammonként;
4.3. 2016-ban: 4,311 DTS (SDR) kilogrammonként;
4.4. 2017-ben: 4,432 DTS (SDR) kilogrammonként.
5. Az évi 75 tonna feletti forgalom esetén a fenti kilogrammonkénti fix díjakat akkor kell alkalmazni, ha – a felülvizsgálati eljárás keretében – sem a felvevő kijelölt szolgáltató, sem a rendeltetési kijelölt szolgáltató nem kéri, hogy a díjak felülvizsgálata inkább a kilogrammonkénti tényleges küldemény darabszám alapján történjék, nem pedig a világátlag szerint. A felülvizsgálati eljárás alkalmazására szolgáló mintavétel a Levélposta Szabályzatban előírt feltételeknek megfelelően történik.
6. A 4. bekezdésben megfogalmazott teljes díj csökkentésére vonatkozó felülvizsgálatot nem kérheti egy célrendszerhez tartozó ország egy átmeneti rendszerhez tartozó országgal szemben, hacsak ez utóbbi ország nem kér felülvizsgálatot a fordított irányban.
7. Az átmeneti rendszerhez tartozó országok kijelölt szolgáltatói önkéntes alapon adhatnak fel formátum szerint szétválasztott küldeményeket, a Levélposta Szabályzatban előírt feltételeknek megfelelően. Az ilyen típusú forgalomra a 3. pontban felsorolt díjtételek alkalmazandók.
8. A tömeges mennyiségű küldemények díjazása a célrendszerhez tartozó országok kijelölt szolgáltatói számára a 30. cikkben előírt, küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjak alkalmazása szerint kerül meghatározásra. A kapott tömeges mennyiségű küldemények után az átmeneti rendszerbe tartozó országok kijelölt szolgáltatói a 3. bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kérhetnek díjazást.
9. Semmilyen fenntartás nem alkalmazható erre a cikkre, kivéve a kétoldalú megállapodásokat.
1. Az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, a Kongresszus által az 5. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére az összes ország és terület által fizetendő végdíjakat meg kell emelni a 31. cikkben meghatározott díjak 20%-ával, amely az 5. csoport országaiban a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál. Ilyen fizetéseket nem kell teljesíteni az 5. csoport országai között.
2. Az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, azokat a végdíjakat, amelyeket a Kongresszus által az 1. csoport országainak kategóriájába sorolt országok és területek tartoznak fizetni a Kongresszus által a 4. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére, meg kell emelni a 31. cikkben meghatározott díjak 10%-ával, ami az utóbbi kategória országaiban a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál.
3. Az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, azokat a végdíjakat, amelyeket a Kongresszus által a 2. csoport országainak kategóriájába sorolt országok és területek tartoznak fizetni a Kongresszus által a 4. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére, meg kell emelni a 31. cikkben meghatározott díjak 10%-ával, ami az utóbbi kategória országaiban a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál.
4. Az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, azokat a végdíjakat, amelyeket a Kongresszus által az 1. csoport országainak kategóriájába sorolt országok és területek tartoznak fizetni a Kongresszus által a 3. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére, 2014-ben és 2015-ben meg kell emelni a 31. cikkben meghatározott díjak 8%-ával, ill. 2016-ban és 2017-ben meg kell emelni a 30. cikk 12. bekezdésében meghatározott díjak 6%-ával, ami az utóbbi kategória országaiban a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál.
5. Az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, azokat a végdíjakat, amelyeket a Kongresszus által az 2. csoport országainak kategóriájába sorolt országok és területek tartoznak fizetni a Kongresszus által a 3. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére, meg kell emelni a 31. cikkben meghatározott díjak 2%-ával 2014-ben és 2015-ben, ami az utóbbi kategória országaiban a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál.
6. A 3–5. csoport országaiban a Szolgáltatásminőségi Alapba befizetendő halmozott végdíjak alsó határa évi 20 000 DTS (SDR) minden kedvezményezett ország vonatkozásában. Az alsó határ eléréséhez szükséges pótösszegeket a forgalmazott küldemények mennyiségével arányosan azon országoknak kell leszámlázni, amelyek 2010 előtt a célrendszerhez tartoztak.
7. A regionális projekteknek előnyben kell részesíteniük az UPU szolgáltatásminőség javítására és a fejlődő országokban az analitikus könyvelési rendszer bevezetésére szóló programjait. A Postaforgalmi Tanács legkésőbb 2014-ben köteles elfogadni az ezen projektek finanszírozására vonatkozó eljárást.
1. Az ugyanazon tagország két kijelölt szolgáltatója vagy két hivatala között egy vagy több más kijelölt szolgáltató szolgálatai (közvetítő szolgálatok) útján kicserélt közvetlen zárlatokért és à découvert átmenő küldeményekért átszállítási díjakat kell fizetni. Ezek a díjak a szárazföldi, a tengeri, illetve a légi átszállításban teljesített szolgáltatás díjazását jelentik. Ugyanez az elv vonatkozik a tévirányított küldeményekre és zárlatokra is.
1. A kijelölt szolgáltatók között a légi szállításra vonatkozó számadások rendezésénél alkalmazandó alapdíjat a Postaforgalmi Tanács hagyja jóvá. Az alapdíjat a Nemzetközi Iroda számítja ki a Levélposta Szabályzatban meghatározott képlet szerint. Az áru-visszaküldési szolgáltatás keretében küldött csomagok légi szállítására alkalmazandó díjakat azonban a Postacsomag Szabályzatban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell kiszámítani.
2. A közvetlen zárlatok és az à découvert átmenő elsőbbségi küldemények, légipostai küldemények, légipostai csomagok, tévirányított küldemények és zárlatok légi szállítási díjainak kiszámítását, valamint a vonatkozó elszámolási módokat a Levélposta Szabályzat és a Postacsomag Szabályzat tartalmazza.
3. A teljes légi útvonalra vonatkozó szállítási díjak az alábbiak:
3.1. közvetlen zárlatok esetén a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, ideértve azt az esetet is, ha ezeket a zárlatokat egy vagy több közvetítő kijelölt szolgáltató tranzitálja;
3.2. à découvert átmenő elsőbbségi küldemények és légipostai küldemények esetén – beleértve a rosszul továbbított küldeményeket is – azt a kijelölt szolgáltatót terhelik, amely a küldeményeket egy másik kijelölt szolgáltatóhoz továbbítja.
4. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a szárazföldi vagy a tengeri átszállítási díjak alól mentes küldeményekre, ha azokat légi úton szállítják.
5. Minden olyan kijelölt szolgáltatónak, amely országán belül légi úton szállítja a nemzetközi postaanyagot, joga van az e szállítás kapcsán felmerülő járulékos költségek megtéríttetésére, feltéve, hogy a megtett útvonalak súlyozott átlagtávolsága meghaladja a 300 kilométert. A Postaforgalmi Tanács a súlyozott átlagtávolságot más releváns kritériummal helyettesítheti. A díjmentességet kimondó megállapodás hiányában a díjaknak minden, külföldről származó elsőbbségi zárlatra és légi zárlatra azonosaknak kell lenniük, függetlenül attól, hogy a postaanyagot légi úton szállítják-e tovább vagy sem.
6. Ha azonban a rendeltetési kijelölt szolgáltató által kirótt végdíjak kompenzálása kifejezetten a költségek vagy a belföldi díjak alapján történt, akkor belföldi légi szállítási költségek címén semmiféle további térítésre nem kerülhet sor.
7. A rendeltetési kijelölt szolgáltató a súlyozott átlagtávolság kiszámításakor nem veheti figyelembe azoknak a zárlatoknak a súlyát, amelyeknél a végdíjak kiszámítása kifejezetten a rendeltetési kijelölt szolgáltató költségei vagy belföldi díjai alapján történik.
1. A két kijelölt szolgáltató között kicserélt csomagokért szárazföldi érkezési díjrészeket kell felszámítani, amelyek kiszámítása a Szabályzatokban foglalt, csomagonkénti alapdíj és kilogrammonkénti alapdíj kombinálásával történik.
1.1. Figyelemmel az itt említett alapdíjra a kijelölt szolgáltatók a Szabályzatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban csomagonként és kilogrammonként további pótdíjakra lehetnek jogosultak.
1.2. Az 1. és az 1.1. bekezdésben említett díjrészek a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, hacsak a Postacsomag Szabályzat nem rendelkezik az ezen elv alóli kivételekről.
1.3. A szárazföldi érkezési díjrészeknek minden ország egész területére nézve egységeseknek kell lenniük.
2. Ugyanazon ország két kijelölt szolgáltatója vagy két hivatala között, egy vagy több másik kijelölt szolgáltató szárazföldi szolgálatának útján kicserélt csomagokért azokat a kijelölt szolgáltatókat, amelyeknek szolgálatai a szárazföldi továbbításban részt vesznek, szárazföldi átszállítási díjrészek illetik meg; e díjrészeket a Szabályzat határozza meg, a távolsági fokozatok függvényében.
2.1. Az à découvert átmenő csomagoknál a közvetítő kijelölt szolgáltatóknak joguk van a Szabályzatban rögzített, küldeményenkénti egységes díjrészt kérni.
2.2. Az átszállítási szárazföldi díjrészek a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, hacsak a Postacsomag Szabályzat nem rendelkezik az ezen elv alóli kivételekről.
3. Minden kijelölt szolgáltató, amelynek szolgálatai a csomagok tengeri szállításában részt vesznek, jogosult arra, hogy a tengeri díjrészeket kérje. A díjrészek a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, hacsak a Postacsomag Szabályzat nem rendelkezik az ezen elv alóli kivételekről.
3.1. Minden igénybe vett tengeri szállításért tengeri díjrész jár, amelynek nagyságát a Postacsomag Szabályzat határozza meg, a távolsági fokozatok függvényében.
3.2. A kijelölt szolgáltatók a 3.1. pont szerint kiszámított tengeri díjrészeket legfeljebb 50%-kal emelhetik. Másrészt viszont a díjrészeket tetszésük szerint csökkenthetik.
1. A Postaforgalmi Tanács jogosult meghatározni az alábbi díjakat és díjrészeket, amelyeket a Szabályzatokban foglalt feltételeknek megfelelően a kijelölt szolgáltatóknak kell megfizetniük:
1.1. legalább egy harmadik ország által a levélpostai zárlatok kezelésére és szállítására vonatkozó átszállítási költség;
1.2. a légipostai küldeményekre alkalmazott alapdíj és légi átszállítási díj;
1.3. az érkező csomagok kezelésére szárazföldi érkezési díjrész;
1.4. egy harmadik ország által kezelt és szállított csomagért szárazföldi átszállítási díjrész;
1.5. a csomagok tengeri szállításáért tengeri díjrész;
1.6. postacsomagban történő áru-visszaküldési szolgáltatás nyújtásáért járó indítási szárazföldi díjrész.
2. A felülvizsgálatnak megbízható és reprezentatív gazdasági és pénzügyi adatokon kell nyugodnia, és olyan módszerrel kell elvégezni, ami biztosítja a szolgáltatást nyújtó kijelölt szolgáltatóknak az igazságos díjazást. Az esetleges módosítás a Postaforgalmi Tanács által meghatározott időpontban lép hatályba.
1. A jelen Egyezménynek megfelelően végzett műveletek elszámolása (beleértve a postai küldemények szállításának – továbbításának – elszámolását, a postai küldemények rendeltetési országban történő kezelésének elszámolását és a postai küldemények elveszése, ellopása vagy sérülése esetén kifizetett kártérítések elszámolását) az Egyezményben és az Egyesület többi Okiratában foglalt rendelkezéseken alapul és az Egyezménnyel, valamint az Egyesület többi Okiratával összhangban valósul meg és r a kijelölt szolgáltatónak – az Egyesület Okirataiban előírt esetek kivételével – nem kell dokumentumokat készítenie.
1. Ahhoz, hogy hatályba lépjenek, a Kongresszus elé terjesztett, és a jelen Egyezményre vonatkozó javaslatokat a jelenlévő és szavazó tagországok többségének el kell fogadnia. A szavazáskor a kongresszuson képviselt tagországok legalább felének jelen kell lennie.
2. Ahhoz, hogy hatályba lépjenek, a Levélposta Szabályzatra és a Postacsomag Szabályzatra vonatkozó javaslatokat a Postaforgalmi Tanács tagjai többségének el kell fogadnia.
3. Ahhoz, hogy hatályba lépjenek, a két kongresszus között benyújtott, és a jelen Egyezményre, valamint annak Zárójegyzőkönyvére vonatkozó javaslatoknak meg kell szerezniük:
3.1. ha módosításokról van szó, akkor a szavazatok kétharmadát, a szavazójoggal rendelkező és a szavazáson részt vevő egyesületi tagországok legalább felétől;
3.2. ha rendelkezések értelmezéséről van szó, a szavazatok többségét.
4. A 3.1. pontban szereplő rendelkezésektől függetlenül minden olyan tagországnak, amelynek nemzeti szabályozása még összeegyeztethetetlen a javasolt módosítással, jogában áll a módosítás bejelentésének időpontjától számított kilencven napon belül írásos nyilatkozatot eljuttatni a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójához, jelezve, hogy nem áll módjában elfogadni a módosítást.
1. Nem engedélyezettek azok a fenntartások, amelyek összeegyeztethetetlenek az Egyesület szándékával és céljával.
2. Általánosságban azoknak a tagországoknak, amelyek álláspontjukat nem tudják elfogadtatni a többi tagországgal, igyekezniük kell, lehetőség szerint, a többségi véleményhez csatlakozni. A fenntartást csak akkor nyújthatják be, ha feltétlenül szükséges és megfelelő módon indokolniuk kell.
3. A jelen egyezmény cikkeit érintő fenntartásokat a Kongresszusok Ügyrendi Szabályzatának ide vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a kongresszuson írásbeli javaslat formájában kell előterjeszteni a Nemzetközi Iroda egyik munkanyelvén.
4. A hatékonyság érdekében a Kongresszuson előterjesztett fenntartást a fenntartással érintett cikk módosítására minden egyes esetben az előírt többséggel kell jóváhagyatni.
5. Elvileg a fenntartást kölcsönösségi alapon kell alkalmazni az azt kiadó tagország és a többi tagország között.
6. A jelen Egyezménnyel kapcsolatos fenntartás a Zárójegyzőkönyvbe kerül beillesztésre a kongresszus által jóváhagyott javaslat alapján.
1. A jelen Egyezmény 2014. január 1-jén lép hatályba, és a következő kongresszus Okiratainak hatályba lépéséig marad érvényben.
Ennek hiteléül a tagországok kormányainak meghatalmazottai ezt az Egyezményt egy eredeti példányban aláírták, amelyet a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójánál helyeznek letétbe. Az Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Irodája erről mindegyik félnek egy-egy másolatot küld.
Kelt Dohában, 2012. október 11-én
Alulírott meghatalmazottak a mai napon kötött Egyetemes Postaegyezmény aláírásakor a következőkben állapodtak meg:
1. Az 5.1. és 2. cikk nem vonatkozik a következő országokra: Antigua és Barbuda, Bahreini Királyság, Barbados, Belize, Botswana, Brunei Darussalam, Dominika, Egyiptom, Fidzsi, Gambia, Grenada, Guyana, Hongkong, Írország, Jamaica, Kanada, Kenya, Kína, Kiribati, Kuvait, Lesotho, Malawi, Malajzia, Mauritius, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, az Egyesült Királyság tengerentúli területei, Nauru, Nigéria, Pápuaföld-Új-Guinea, Salamon-szigetek, Seychelles, Sierra Leone, St. Christopher és Nevis, St. Lucia, St. Vincent és Grenadin, Szamoa, Szingapúr, Szváziföld, Tanzánia (Egyesült Köztársaság), Trinidad és Tobago, Tuvalu, Uganda, Új-Zéland, Vanuatu és Zambia.
2. Az 5.1. és 2. cikk Ausztriára, Dániára és Iránra (Iszlám Köztársaság) sem vonatkozik, amelynek jogszabályai nem teszik lehetővé a levélpostai küldemények visszavételét vagy címváltoztatását a feladó kérésére, attól kezdve, hogy a címzettet értesítették arról, hogy címére küldemény érkezett.
3. Az 5.1. cikk nem vonatkozik a következő országokra: Ausztrália, Ghána és Zimbabwe.
4. Az 5.2. cikk nem vonatkozik a következő országokra: Bahamák, Belgium, Irak, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Mianmar, amelyek jogszabályai nem teszik lehetővé a levélpostai küldemények visszavételét vagy címváltoztatását a feladó kérésére.
5. Az 5.2. cikk nem vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra.
6. Az 5.2. cikk vonatkozik Ausztráliára, ha az összeegyeztethető az ország belföldi jogszabályaival.
7. Az 5.2. cikkel ellentétben El Salvador, a Fülöp-szigetek, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Panamai Köztársaság és Venezuela (Bolivári Köztársaság) jogosultak arra, hogy a csomagokat ne küldjék vissza, miután a címzett kérte a vámkezelést, tekintve, hogy vámjogszabályaik ezzel ellentétesek.
1. A 6. bekezdéssel ellentétben Ausztráliának, Kanadának és Új-Zélandnak jogában áll a Szabályzatokban rögzítettektől eltérő díjakat szedni, ha azok összhangban vannak országának jogszabályaival.
1. A 7. cikkben foglaltaktól eltérően Indonéziának, St. Vincent és Grenadinnak, valamint Törökországnak – amelyek belföldi szolgálatukban nem biztosítanak postai díjmentességet a vakoknak szóló küldemények számára – jogában áll, hogy beszedje a bérmentesítési díjakat és a különszolgáltatások díjait, ezek azonban nem lehetnek magasabbak belföldi szolgáltatásuk díjainál.
2. Franciaország a 7. cikk vakoknak szóló küldeményekre vonatkozó rendelkezéseit nemzeti szabályozásának fenntartásával fogja alkalmazni.
3. A 7. cikk 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően és belföldi jogszabályaival összhangban Brazília fenntartja magának a jogot arra, hogy csak azokat a küldeményeket tekintse vakoknak szóló küldeményeknek, amelyeknek a feladója és a címzettje vak személy vagy vakokért működő szervezet. Azokért a küldeményekért, amelyek nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, postai díjat kell fizetni.
4. A 7. cikkben foglaltaktól eltérően Új-Zéland csak azokat a küldeményeket hajlandó Új-Zélandon vakoknak szóló küldeményként kézbesíteni, amelyek belföldi szolgálatában postai díjmentességet élveznek.
5. A 7. cikkben foglaltaktól eltérően Finnország – amely nem biztosít postai díjmentességet a vakoknak szóló küldeményekre belföldi szolgálatában a kongresszuson elfogadott 7. cikk fogalommeghatározásai szerint – jogosult arra, hogy a külföldi rendeltetésű, vakoknak szóló küldeményekért beszedje a belföldi szolgálatában alkalmazott díjakat.
6. A 7. cikkben foglaltaktól eltérően Dánia, Kanada és Svédország csak annyiban biztosít postai díjmentességet a vakoknak szóló küldeményekre, amennyiben belföldi jogszabályai lehetővé teszik.
7. A 7. cikkben foglaltaktól eltérően Izland csak a belföldi jogszabályaiban meghatározott korlátokon belül biztosít postai díjmentességet a vakoknak szóló küldeményekre.
8. A 7. cikkben foglaltaktól eltérően Ausztrália csak azokat a küldeményeket hajlandó Ausztráliában vakoknak szóló küldeményként kézbesíteni, amelyek belföldi szolgálatában ilyen címen postai díjmentességet élveznek.
9. A 7. cikkben foglaltaktól eltérően az Amerikai Egyesült Államoknak, Ausztráliának, Ausztriának, Japánnak, Kanadának, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának, Németországnak, és Svájcnak joga van ahhoz, hogy a vakoknak szóló küldemények esetében a különszolgáltatásokra a belföldi szolgálatában alkalmazottakkal azonos díjakat szedjen.
1. A 8. cikk 7. bekezdésében foglaltaktól eltérően Ausztrália, Malajzia, Nagy-Britannia és Új-Zéland az olyan postabélyegekkel ellátott levélpostai küldeményeket, ill. postacsomagokat, amelyek a postaanyag kezelésére szolgáló gépeikkel nem kompatibilis új anyagokat, ill. új technológiákat vesznek igénybe, csak az érintett felvevő kijelölt szolgáltatóval történt előzetes egyeztetést követően dolgozza fel.
1. A 13. cikk rendelkezéseitől függetlenül Ausztrália nem helyesli, hogy az alapszolgáltatásokat kiterjesszék a postacsomagokra is.
2. A 13.2.4. cikk rendelkezései nem vonatkoznak Nagy-Britanniára, amelynek nemzeti jogszabályai alacsonyabb súlyhatárt állapítanak meg. Az egészségre és biztonságra vonatkozó jogszabály 20 kilogrammra korlátozza a küldeményzsákok súlyát.
3. A 13.2.4. cikkben foglaltaktól eltérően Kazahsztánnak és Üzbegisztánnak jogában áll 20 kilogrammra korlátozni az érkező és induló M zsákok maximális súlyát.
1. Kanadának joga van ahhoz, hogy a csomagokra ne alkalmazza a 15.3.3. cikk rendelkezéseit, mivel belföldi szolgálatában a csomagokra nem biztosítja a tértivevény szolgáltatást.
1. Kivételes jelleggel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Libanon nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyeket, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket, ékszereket és egyéb értéktárgyakat tartalmazó ajánlott küldeményeket. Nem vonatkoznak rájuk szigorúan a Levélposta Szabályzat rendelkezései, ami az ajánlott küldemények kifosztása vagy sérülése esetén viselt felelősséget, továbbá az üvegtárgyakat vagy törékeny tárgyakat tartalmazó küldeményekkel kapcsolatos felelősséget illeti.
2. Kivételes jelleggel Bolívia, Irak, a Kínai Népköztársaság – Hongkong különleges közigazgatási terület nélkül –, Nepál, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Szudán és Vietnam nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyeket, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket, ékszereket és egyéb értéktárgyakat tartalmazó ajánlott küldeményeket.
3. Mianmar fenntartja magának azt a jogot, hogy ne fogadja el a 18.6. cikkben említett értékes tárgyakat tartalmazó értékküldeményeket, mivel ez belföldi jogszabályaival ellentétes.
4. Nepál nem fogadja el a papír- vagy fémpénzt tartalmazó ajánlott küldeményeket és értékküldeményeket, kivéve, ha ezzel kapcsolatban külön megállapodást kötöttek.
5. Üzbegisztán nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyet, csekkeket, postabélyegeket vagy külföldi valutát tartalmazó ajánlott és értékküldeményeket, és semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
6. Az Iráni Iszlám Köztársaság nem fogadja el az iszlám vallással ellentétes tárgyakat tartalmazó küldeményeket, és fenntartja magának a jogot arra, hogy ne fogadja el a fémpénzt, bankjegyeket, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket, ékszereket, ill. egyéb értéktárgyakat tartalmazó (közönséges, ajánlott, értéknyilvánításos) levélpostai küldeményeket, és semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
7. A Fülöp-szigetek fenntartja magának azt a jogot, hogy ne fogadjon el semminemű (közönséges, ajánlott vagy értéknyilvánításos) olyan levélpostai küldeményt, amely fémpénzt, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírt, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket és egyéb értéktárgyakat tartalmaz.
8. Ausztrália nem fogad el semminemű, rúdaranyat vagy bankjegyet tartalmazó postai küldeményt. Nem fogad el továbbá Ausztráliában történő kézbesítésre olyan ajánlott küldeményeket, illetve olyan à découvert átmenő küldeményeket, amelyek értéktárgyakat, úgymint ékszereket, nemesfémeket, drágaköveket vagy féldrágaköveket, értékpapírokat, fémpénzeket vagy bármilyen formában forgatható pénzügyi okmányokat tartalmaznak. Mindennemű felelősséget elhárít azon küldemények tekintetében, amelyeket nem az itt leírt kikötésnek megfelelően adtak fel.
9. A Kínai Népköztársaság – Hongkong különleges közigazgatási terület nélkül – belföldi szabályozásának megfelelően nem fogad el fémpénzt, bankjegyeket, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat vagy utazási csekkeket tartalmazó értékküldeményeket.
10. Lettország és Mongólia fenntartja magának azt a jogot, hogy ne fogadjon el fémpénzt, bankjegyeket, bemutatóra szóló értékpapírokat és utazási csekkeket tartalmazó közönséges, ajánlott és értékküldeményeket, mivel ez belföldi jogszabályaival ellentétes.
11. Brazília fenntartja magának a jogot, hogy ne fogadjon el forgalomban lévő fémpénzt, bankjegyeket és bármilyen más bemutatóra szóló értékpapírokat tartalmazó közönséges, ajánlott és értékküldeményeket.
12. Vietnam fenntartja magának a jogot, hogy ne fogadjon el tárgyakat és árucikkeket tartalmazó leveleket.
13. Indonézia nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyet, csekkeket, postabélyegeket, külföldi valutát vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat tartalmazó ajánlott és értékküldeményeket, és semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
14. Kirgizisztán fenntartja magának a jogot, hogy ne fogadjon el semminemű olyan levélpostai küldeményt (közönséges, ajánlott vagy értéknyilvánításos és kiscsomag), amely fémpénzt, papírpénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket, ékszereket és egyéb értéktárgyakat tartalmaz. Semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
15. Azerbajdzsán és Kazahsztán nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyet, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, csekkeket, nemesfémeket – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket, ékszereket és egyéb értéktárgyakat, valamint külföldi valutát tartalmazó ajánlott és értékküldeményeket, és semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
16. Moldova és az Orosz Föderáció nem fogadja el a forgalomban lévő bankjegyeket, bemutatóra szóló értékpapírokat (csekkeket) vagy külföldi valutákat tartalmazó ajánlott és értékküldeményeket, és semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
17. A 18. cikk 3. bekezdésének sérelme nélkül Franciaország fenntartja magának a jogot arra, hogy elutasítsa az árucikkeket tartalmazó küldeményeket, ha ezek a küldemények nem felelnek meg nemzeti szabályozásának vagy a nemzetközi szabályozásnak, ill. a légi szállítással kapcsolatos műszaki és csomagolási utasításoknak.
1. Mianmarnak és Zambiának joga van ahhoz, hogy ne fogadja el a 18.6.1.3.1. cikkben említett értéktárgyakat tartalmazó, értéknyilvánításos csomagokat, mivel ez belföldi szabályozásukkal ellentétes.
2. Kivételes jelleggel Libanon és Szudán nem fogadja el a fémpénzt, papírpénzt, bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket és egyéb értéktárgyakat, továbbá folyadékot vagy könnyen olvadó elemeket vagy üvegtárgyakat, vagy hasonló tárgyakat, illetve törékeny tárgyakat tartalmazó csomagokat. Nem vonatkoznak rájuk a Postacsomag Szabályzat idevágó rendelkezései.
3. Brazíliának jogában áll, hogy ne fogadja el azokat az értéknyilvánításos csomagokat, amelyek forgalomban lévő fémpénzt és papírpénzt, valamint bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírt tartalmaznak, mivel ez belföldi jogszabályaival ellentétes.
4. Ghánának jogában áll, hogy ne fogadja el azokat az értéknyilvánításos csomagokat, amelyek forgalomban lévő fémpénzt és papírpénzt tartalmaznak, mivel ez belföldi jogszabályaival ellentétes.
5. Szaúd-Arábia a 18. cikkben felsorolt tárgyakon kívül nem fogadja el a fémpénzt, papírpénzt, bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket és egyéb értéktárgyakat tartalmazó csomagokat. Nem fogadja el továbbá az olyan csomagokat, amelyek a következő tárgyakat tartalmazzák: bármilyen gyógyszer, kivéve ha csatolták mellé valamely illetékes hatóság orvosi rendelvényét, tűzoltásra szolgáló termékek, vegyészeti folyadékok vagy az iszlám vallás elveibe ütköző tárgyak.
6. Omán a 18. cikkben felsorolt tárgyakon kívül nem fogadja el az alábbiakat tartalmazó csomagokat:
6.1. mindenfajta gyógyszer, kivéve ha csatolták mellé valamely illetékes hatóság orvosi rendelvényét;
6.2. tűzoltásra szolgáló termékek és vegyészeti folyadékok;
6.3. az iszlám vallás elveibe ütköző tárgyak.
7. A 18. cikkben felsorolt tárgyakon kívül az Iráni Iszlám Köztársaság jogosult arra, hogy ne fogadja el az iszlám vallás elveibe ütköző árucikkeket tartalmazó csomagokat, és fenntartja magának a jogot arra, hogy ne fogadjon el olyan közönséges vagy értéknyilvánításos csomagokat, amelyek fémpénzt, bankjegyeket, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket, ékszereket, ill. egyéb értéktárgyakat tartalmaznak, és semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
8. A Fülöp-szigeteknek jogában áll, hogy ne fogadjon el semminemű olyan csomagot, amely fémpénzt, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírt, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket és egyéb értéktárgyakat, továbbá folyadékot vagy könnyen olvadó elemeket vagy üvegtárgyakat, vagy hasonló tárgyakat, illetve törékeny tárgyakat tartalmaz.
9. Ausztrália nem fogad el semminemű, rúdaranyat vagy bankjegyet tartalmazó postai küldeményt.
10. A Kínai Népköztársaság nem fogad el fémpénzt, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, utazási csekkeket, platinát, aranyat vagy ezüstöt – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket és egyéb értéktárgyakat tartalmazó közönséges csomagokat. Továbbá – Hongkong különleges közigazgatási terület kivételével – nem fogad el fémpénzt, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat vagy utazási csekkeket tartalmazó értéknyilvánításos csomagokat.
11. Mongólia fenntartja magának a jogot, hogy belföldi jogszabályainak megfelelően ne fogadjon el fémpénzt, bankjegyeket, látra szóló értékpapírokat és utazási csekkeket tartalmazó csomagokat.
12. Lettország nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyeket, bemutatóra szóló értékpapírokat (csekkeket) vagy külföldi devizákat tartalmazó közönséges és értéknyilvánításos csomagokat, és semmilyen felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
13. Moldova, az Orosz Föderáció, Ukrajna és Üzbegisztán nem fogadja el a forgalomban lévő bankjegyeket, bemutatóra szóló értékpapírokat (csekkeket) vagy külföldi valutákat tartalmazó közönséges és értéknyilvánításos csomagokat, és semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
14. Azerbajdzsán és Kazahsztán nem fogadja el a fémpénzt, bankjegyet, papírpénzt vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírokat, csekkeket, nemesfémeket – akár megmunkált, akár tört formában –, drágaköveket, ékszereket és egyéb értéktárgyakat, valamint külföldi valutát tartalmazó közönséges csomagokat és értéknyilvánításos csomagokat, és semminemű felelősséget nem vállal az ilyen küldemények elveszése vagy sérülése esetén.
1. A 18. cikkre hivatkozva a következő tagországok nem fogadják el a vámköteles tárgyakat tartalmazó értékküldeményeket: Banglades és El Salvador.
2. A 18. cikkre hivatkozva a következő tagországok nem fogadják el a vámköteles tárgyakat tartalmazó közönséges és ajánlott leveleket: Afganisztán, Albánia, Azerbajdzsán, Belorusszia, Chile, El Salvador, Észtország, Kambodzsa, Kazahsztán, Kolumbia, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kuba, Lettország, Moldova, Nepál, Orosz Föderáció, Peru, San Marino, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán és Venezuelai Bolivári Köztársaság.
3. A 18. cikkre hivatkozva a következő tagországok nem fogadják el a vámköteles tárgyakat tartalmazó közönséges leveleket: Benin, Burkina Faso, Dzsibuti, Elefántcsontparti Köztársaság, Mali és Mauritánia.
4. Az 1–3. bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően a nehezen beszerezhető szérumokat, oltóanyagokat, valamint a sürgősen szükséges gyógyszereket tartalmazó küldeményeket minden esetben el kell fogadni.
1. A 19.3. cikkben foglaltaktól eltérően Csád, Egyiptom, az Egyesült Királyság tengerentúli területei, a Fülöp-szigetek, Gabon, Görögország, az Iráni Iszlám Köztársaság, Kirgizisztán, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Mongólia, Mianmar, Szudán, Szaúd-Arábia, a Szíriai Arab Köztársaság, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán, Zambia és a Zöldfoki-szigetek fenntartja magának azt a jogot, hogy ügyfeleitől díjat szedjen a levélpostai küldeményekre benyújtott tudakozványokért.
2. A 19.3. cikkben foglaltaktól eltérően Argentína, Ausztria, Azerbajdzsán, Litvánia, Moldova és Szlovákia fenntartja magának a jogot, hogy külön díjat szedjen abban az esetben, ha egy tudakozvány alapján végzett nyomozás után kiderül, hogy az indokolatlan volt.
3. Afganisztán, Egyiptom, Gabon, az Iráni Iszlám Köztársaság, Kirgizisztán, a Kongói Köztársaság, Mongólia, Mianmar, Suriname, Szaúd-Arábia, a Szíriai Arab Köztársaság, Szudán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán, Zambia és a Zöldfoki-szigetek fenntartja magának a jogot, hogy ügyfeleitől díjat szedjen a csomagokra benyújtott tudakozványokért.
4. A 19.3. cikkben foglaltaktól eltérően az Amerikai Egyesült Államok, Brazília és a Panamai Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy ügyfeleitől díjat szedjen az olyan országokban feladott levélpostai küldeményekre és postacsomagokra benyújtott tudakozványokért, amely országokban az 1–3. bekezdés rendelkezései alapján ezt a díjat alkalmazzák.
1. Gabon fenntartja magának azt a jogot, hogy ügyfeleitől vám elé állítási díjat szedjen.
2. A 20. cikk 2. bekezdésében foglaltaktól eltérően Brazília fenntartja magának a jogot arra, hogy ügyfeleitől vám elé állítási díjat szedjen be minden olyan küldemény után, amelyet vámellenőrzésre mutatnak be.
3. A 20. cikk 2. bekezdésében foglaltaktól eltérően Görögország fenntartja magának a jogot arra, hogy ügyfeleitől vám elé állítási díjat szedjen be minden olyan küldemény után, amelyet a vámhatóságnak bemutatnak.
4. A Kongói Köztársaság és Zambia fenntartja magának azt a jogot, hogy ügyfeleitől a csomagok tekintetében vám elé állítási díjat szedjen.
1. Az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Görögország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint Új-Zéland fenntartja magának azt a jogot, hogy a felmerült munkák költségével arányos díjat szedjen mindazon kijelölt szolgáltatóktól, amelyek a 28.4. cikk értelmében részükre olyan küldeményeket küldenek vissza, amelyeket postai küldeményként eredetileg nem a nevezett országok postaszolgálatai indítottak.
2. A 28.4. cikkben foglaltaktól eltérően Kanada fenntartja magának azt a jogot, hogy az indító kijelölt szolgáltatótól olyan összegű díjat szedjen, amely legalább az ilyen küldemények kezelése kapcsán felmerült költségeit fedezi.
3. A 28.4. cikk lehetővé teszi a rendeltetési kijelölt szolgáltató számára, hogy a felvevő kijelölt szolgáltatótól megfelelő díjat kérjen a külföldön nagy mennyiségben feladott levélpostai küldemények kézbesítéséért. Ausztrália, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága fenntartja magának azt a jogot, hogy ezt a díjfizetést a rendeltetési országban az azonos küldeményekre alkalmazott belföldi díjjal egyenértékű összegre korlátozza.
4. A 28.4. cikk lehetővé teszi a rendeltetési kijelölt szolgáltató számára, hogy a felvevő kijelölt szolgáltatótól megfelelő díjat kérjen a külföldön nagy mennyiségben feladott levélpostai küldemények kézbesítéséért. A következő tagországok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ezt a díjfizetést a Szabályzatban a tömeges küldeményekre megállapított összeghatárra korlátozzák: az Amerikai Egyesült Államok, a Bahama-szigetek, Barbados, Brunei Darussalam, Grenada, Guyana, Hollandia, Holland Antillák és Aruba, India, a Kínai Népköztársaság, Malajzia, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, az Egyesült Királyság tengerentúli területei, Nepál, Új-Zéland, Srí Lanka, St. Lucia, St. Vincent és Grenadin, Suriname, Szingapúr, és Thaiföld.
5. A 4. bekezdésben szereplő fenntartásoktól függetlenül a következő tagországok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az Egyezmény 28. cikkének rendelkezéseit teljes egészében alkalmazzák az Egyesület tagországaitól kapott küldeményekre: Argentína, Ausztria, Benin, Brazília, Burkina Faso, Ciprus, Dánia, Egyiptom, Elefántcsontparti Köztársaság, Franciaország, Görögország, Guinea, Iráni Iszlám Köztársaság, Izrael, Japán, Jordánia, Kamerun, Kanada, Libanon, Luxemburg, Mali, Marokkó, Mauritánia, Monaco, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svájc, Szaúd-Arábia, Szenegál, Szíriai Arab Köztársaság, Togo.
6. A 28.4. cikk alkalmazása céljából Németország fenntartja magának a jogot, hogy a küldeményeket feladó országtól olyan díjazást kérjen, amelyet attól az országtól kapott volna, ahol a feladó székhelye van.
7. A XII. cikkben szereplő fenntartások ellenére a Kínai Népköztársaság fenntartja magának azt a jogot, hogy a külföldön nagy mennyiségben feladott levélpostai küldemények kézbesítéséért járó fizetést az UPU Egyezményben és a Tömeges Levélposta Szabályzatban engedélyezett szintre korlátozza.
1. A 34. cikkben foglaltaktól eltérően Ausztrália fenntartja magának a jogot arra, hogy a légi szállítással összefüggő díjtételeket alkalmazza a csomagban történő áru-visszaküldési szolgáltatás nyújtásáért, a Postacsomag Szabályzatban előírtak szerint, vagy bármely más rendelkezés, például kétoldalú megállapodások alkalmazásával.
1. A 35. cikkben foglaltaktól eltérően Afganisztán fenntartja magának azt a jogot, hogy csomagonként 7,50 DTS (SDR) összegű pótlólagos kivételes szárazföldi érkezési díjrészt szedjen be.
1. Az Amerikai Egyesült Államoknak, Belgiumnak és Norvégiának joga van a légi csomagokért a felületi csomagokért járó díjrészeknél magasabb szárazföldi díjrészeket beszedni.
2. Libanonnak joga van az 1 kilogramm alatti csomagokért az 1–3 kilogramm közötti csomagokra érvényes díjat beszedni.
3. A Panamai Köztársaságnak jogában áll kilogrammonként 0,20 DTS (SDR) összegű díjat szedni a légi úton szállított felületi (S.A.L.) átmenő csomagokért.
1. A 36. cikk 1.6. bekezdésében foglaltaktól eltérően Ausztrália fenntartja magának a jogot arra, hogy a postacsomagban történő áru-visszaküldési szolgáltatás nyújtásáért járó indítási szárazföldi díjrészeket alkalmazza a Postacsomag Szabályzatban előírtak szerint, vagy bármely más rendelkezés, például kétoldalú megállapodások alkalmazásával.
Ennek hiteléül alulírott meghatalmazottak felvették a jelen jegyzőkönyvet, amely ugyanolyan erejű és érvényű, mintha rendelkezéseit magába az Egyezmény szövegébe foglalták volna, és azt aláírták egy eredeti példányban, amelyet a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójánál helyeznek letétbe. Az Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Irodája erről mindegyik félnek egy-egy másolatot küld.
Kelt Dohában, 2012. október 11-én
Alulírottak, az Egyesület tagországai kormányainak meghatalmazottai az Egyetemes Postaegyesület Bécsben, 1964. július 10-én kötött Alapokmánya 22. cikkének 3. bekezdése alapján, közös megegyezéssel, és az Alapokmány 25. cikk 4. bekezdésében foglaltak fenntartásával a jelen Egyezményben összefoglalták a nemzetközi postai szolgáltatásokra alkalmazandó szabályokat.
1. Az Egyetemes Postaegyezmény vonatkozásában az alábbi kifejezések meghatározása a következő:
1.1. levélpostai küldemény: az Egyetemes Postaegyezményben és a megfelelő Szabályzatokban leírtak szerinti és azok feltételei szerint szállított küldemények;
1.2. postacsomag: az Egyetemes Postaegyezményben és a megfelelő Szabályzatokban leírtak szerinti és azok feltételei szerint szállított küldemények;
1.3. EMS küldemény: az Egyetemes Postaegyezményben, a Szabályzatokban és a kapcsolódó EMS okmányokban leírtak szerinti és azok feltételei szerint szállított küldemények;
1.4. dokumentumok: bármely írásos, rajzolt, nyomtatott vagy digitális információból álló levélpostai küldemény, postacsomag vagy EMS küldemény, kivéve azon árucikkek, amelyek fizikai adatai a Szabályzatokban meghatározott határokon belül vannak;
1.5. árucikkek: bármilyen ingó vagyontárgyból (kivéve pénzből) álló levélpostai küldemény, postacsomag vagy EMS küldemény, kivéve azon árucikkek, amelyek nem tartoznak a fenti 1.4. bekezdés szerinti „dokumentumok” fogalomkörébe, továbbá amelyek fizikai adatai a Szabályzatokban meghatározott határokon belül vannak;
1.6. közvetlen zárlatok: jelzőcédulával ellátott, leplombált vagy lepecsételt, postai küldeményt tartalmazó egységképző(k);
1.7. tévirányított zárlatok: nem a címkén (egységképzőn) feltüntetett kicserélő hivatal által átvett egységképzők;
1.8. személyes adatok: postai szolgáltatást igénybe vevő személy azonosításához szükséges információk;
1.9. tévirányított küldemények: egy kicserélő hivatal által átvett olyan küldemények, amelyek egy másik tagországban lévő kicserélő hivatalnak voltak címezve;
1.10. átszállítási díjak: a levélpostai küldemények szárazföldi, tengeri és/vagy légi átszállítását illető, az érintett ország szállító szerve (kijelölt szolgáltató, más szolgálat vagy a kettő kombinációja) által nyújtott szolgáltatások díjazása;
1.11. végdíjak: a rendeltetési ország kijelölt szolgáltatójának a feladó ország kijelölt szolgáltatójától a rendeltetési országban fogadott levélpostai küldemények kezeléséhez kapcsolódó költségek kompenzálása címén járó díjazás;
1.12. kijelölt szolgáltató: minden olyan kormányzati vagy nem kormányzati szervezet, amelyet a tagország hivatalosan kijelölt a postai szolgáltatások ellátásának biztosítására és az Egyesület Okirataiból eredő, rá vonatkozó kötelezettségek teljesítésére saját területén;
1.13. kiscsomag: az Egyezményben és a Szabályzatokban meghatározott feltételek mellett szállított küldemény;
1.14. érkezési szárazföldi díjrész: a rendeltetési ország kijelölt szolgáltatójának a feladó ország kijelölt szolgáltatójától a rendeltetési országban fogadott postacsomag kezeléséhez kapcsolódó költségek kompenzálása címén járó díjazás;
1.15. átszállítási szárazföldi díjrész: szárazföldi és/vagy légi átszállítás esetén az érintett ország szállító szerve (kijelölt szolgáltató, más szolgálat vagy a kettő kombinációja) által nyújtott szolgáltatások díjazása a postacsomagoknak a területén keresztül való továbbításáért;
1.16. tengeri szállítási díjrész: a postacsomag tengeri szállításában részt vevő szállító szervezet (kijelölt szolgáltató, más szolgálat vagy a kettő kombinációja) által nyújtott szolgáltatások díjazása;
1.17. tudakozvány: a postai szolgáltatás igénybevételére vonatkozó, az Egyezmény és a Szabályzatok feltételei szerint benyújtott panasz vagy kérdés;
1.18. egyetemes postai szolgáltatás: egy ország területének minden pontján állandóan és megfizethető árakon, jó minőségű postai alapszolgáltatások nyújtása valamennyi ügyfélnek;
1.19. à découvert átszállítás: olyan postaanyag közvetítő országon keresztül történő átszállítása, amelynek száma vagy súlya nem indokolja zárlat összeállítását a rendeltetési ország felé.
1. A tagországok a Kongresszus befejezését követő 6 hónapon belül értesítik a Nemzetközi Irodát a postai feladatok felügyeletével megbízott kormányzati szerv nevéről és címéről. Továbbá a tagországok, a kongresszus befejezését követő 6 hónapon belül közlik a Nemzetközi Irodával azoknak a kijelölt szolgáltatóknak a nevét és címét, akiket hivatalosan kijelöltek a postai szolgáltatások elvégzésének biztosítására és területükön az Egyesület Okirataiból eredő kötelezettségek teljesítésére. Két kongresszus között a tagországoknak a kormányzati szervekben bekövetkező minden változást a lehető leghamarabb jelenteniük kell a Nemzetközi Irodának. A hivatalosan kijelölt szolgáltatók tekintetében történt változásokat is a lehető leghamarabb, lehetőleg legalább három hónappal a változtatás hatálybalépését megelőzően jelenteni kell a Nemzetközi Irodának.
2. Ha egy tagország hivatalosan kijelöl egy új szolgáltatót, annak a tagországnak meg kell neveznie azon postai szolgáltatások körét, amelyeket az új szolgáltató az Egyesület Okiratai szerint nyújtani fog, továbbá a szolgáltató általi földrajzi lefedettséget annak területén.
1. Az Egyesület egységes postaterületi koncepciójának támogatása érdekében a tagországoknak gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi felhasználó/ügyfél élvezhesse az egyetemes postai szolgáltatáshoz való jogot, ami azt jelenti, hogy saját területük minden pontján állandóan és megfizethető árakon jó minőségű postai alapszolgáltatásokat nyújtanak részükre.
2. A tagországoknak e cél szem előtt tartásával nemzeti postai jogalkotásuk keretében vagy más szokásos eszköz révén meg kell határozniuk a kínált postai szolgáltatások körét, azok minőségi követelményeit és megfizethető árait, mind a lakossági igények, mind az országra jellemző feltételek figyelembevételével.
3. A tagországoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az egyetemes postai szolgáltatás ellátásáért felelős szolgáltatók a postai szolgáltatási ajánlatokban foglaltakat és a minőségi előírásokat betartsák.
4. A tagországoknak gondoskodniuk kell arról, hogy életképes egyetemes postai szolgáltatást biztosítsanak, ezzel garantálva annak folyamatos fenntarthatóságát.
1. Az átszállítás szabadságának elvét az Alapokmány 1. cikke mondja ki. Ez minden tagország számára azzal a kötelezettséggel jár, hogy biztosítsa, hogy kijelölt szolgáltatói egy másik kijelölt szolgáltató által nekik átadott zárlatokat és az à découvert átmenő levélpostai küldeményeket mindig a saját küldeményeik számára is igénybe vett leggyorsabb útvonalon és legbiztonságosabb eszközökkel továbbítsák. Ugyanez az elv vonatkozik a tévirányított küldeményekre és zárlatokra is.
2. Azoknak a tagországoknak, amelyek nem vesznek részt a fertőző anyagokat vagy radioaktív anyagokat tartalmazó postai küldemények kölcsönös forgalmában, jogukban áll, hogy ne engedjék át területükön az ilyen à découvert átmenő küldeményeket. Ugyanez alkalmazandó azokra a nyomtatványokra, folyóiratokra, magazinokra, kiscsomagokra, és M zsákokra, amelyek tartalma nem felel meg azoknak a törvényes rendelkezéseknek, amelyek ezeknek az átszállító országban történő közzétételére vagy forgalmazására vonatkozó feltételeit szabályozzák.
3. A postacsomagok átszállításának szabadságát az Egyesület egész területén garantálni kell.
4. Ha egy tagország nem tartja be az átszállítás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket, a többi tagországnak jogában áll, hogy megszüntesse a postai szolgáltatások nyújtását ezzel a tagországgal.
1. Minden postai küldemény a feladó tulajdonát képezi mindaddig, amíg azt a jogos tulajdonosnak nem kézbesítették, kivéve azt az esetet, amikor a küldeményt a felvevő vagy a rendeltetési ország jogszabályai alapján vagy a 19.2.1.1. vagy a 19.3. cikk alkalmazásával az átszállító ország jogszabályai alapján lefoglalták.
2. A postai küldemények feladója a küldeményt a postai szolgáltatótól visszakérheti, illetve annak címét és/ vagy a címzett (jogi személy neve/megnevezése vagy családi név, utónév vagy nemzetségnév (ha van)) nevét módosíthatja vagy helyesbítheti. A díjakat és az egyéb feltételeket a Szabályzatok rögzítik.
3. A tagországok a címzett címváltozása esetén biztosítják kijelölt szolgáltatóik által a postai küldemények utánküldését és a kézbesíthetetlen küldemények visszaküldését a feladónak. A díjakat és az egyéb feltételeket a Szabályzatok rögzítik.
1. A „postabélyeg” kifejezés védelmet élvez a jelen Egyezmény alapján, és csak azokra a bélyegekre alkalmazható, amelyek megfelelnek a jelen cikk és a Szabályzatok feltételeinek.
2. A postabélyeg:
2.1. kizárólag a tagország vagy a territórium fennhatósága alatt bocsátható ki és hozható forgalomba, az Egyesület Okiratainak megfelelően;
2.2. a szuverenitás jelképe és a bérmentesítés megfizetésének a tényleges értékhez igazodó bizonyítéka, ha azt az Egyesület Okiratának megfelelően egy postai küldeményre ragasztják;
