2.3. a tagországban vagy a kibocsátó territóriumban kell forgalmazni bérmentesítési vagy bélyeggyűjtési célzattal, a nemzeti jogszabályok szerint;
2.4. a tagország vagy a kibocsátó territórium valamennyi lakosa számára hozzáférhetőnek kell lennie.
3. A postabélyeg az alábbiakat tartalmazza:
3.1. a tagország vagy a kibocsátó terület neve latin betűkkel, vagy amennyiben az Egyesület Nemzetközi Irodáját a kibocsátó tagállam vagy terület kéri, a tagországot vagy a kibocsátó területet jelölő rövidítés vagy kezdőbetűk a Szabályzatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban; *
3.2. az alábbi módon kifejezett névérték:
3.2.1. alapszabályként a tagország vagy a kibocsátó territórium hivatalos pénznemében vagy egy betű vagy egy szimbólum formájában megadva;
3.2.2. egyéb speciális azonosító jelek segítségével.
4. A postabélyegeken levő állami jelképek, a kormányközi szervezetek jelképei és hivatalos ellenőrzési jelei a szellemi tulajdon védelméről szóló Párizsi Egyezmény értelmében védelmet élveznek.
5. A postabélyeg témája és mintája:
5.1. illeszkedjen az Egyesület Alapokmánya preambulumának szelleméhez és az Egyesület szervei által meghozott határozatokhoz;
5.2. álljon szoros kapcsolatban a tagország vagy a territórium kulturális identitásával, vagy járuljon hozzá a kultúra terjesztéséhez vagy a béke fenntartásához;
5.3. olyan személyről vagy eseményről való megemlékezés esetén, amely a tagországtól vagy a territóriumtól idegen, álljon szoros kapcsolatban ezzel a tagországgal vagy territóriummal;
5.4. nem lehet politikai jellegű, vagy valamely személyt, illetve országot sértő;
5.5. bírjon fontos jelentéssel a tagország vagy a territórium számára.
6. A postai bélyegzőlenyomatok, a bérmentesítő géplenyomatok és a nyomtatott bélyegzőlenyomatok vagy más, az Egyesület Okiratainak megfelelő nyomtatási, illetve bélyegzési eljárások csak a tagország vagy a territórium jóváhagyásával használhatók.
7. Az új anyagok vagy új technológiák alkalmazásával készült postabélyegek kibocsátása előtt a tagországok közlik a Nemzetközi Irodával azokat a szükséges információkat, amelyek ezen bélyegeknek a küldeményfeldolgozó gépek működésével való kompatibilitásra vonatkoznak. A Nemzetközi Iroda tájékoztatja erről a többi tagországot és azok kijelölt szolgáltatóit.
1. A tagországok és/vagy kijelölt szolgáltatóik kötelesek a postai üzemvitel minden szintjén kidolgozni és végrehajtani egy dinamikus fenntartható fejlődési stratégiát, mely legfőképpen környezetvédelmi, szociális és gazdasági intézkedéseket foglal magában, valamint előmozdítani a fenntartható fejlődés kérdéseivel kapcsolatos tudatosságot.
1. A tagországoknak és kijelölt szolgáltatóiknak meg kell felelniük az Egyetemes Postaegyesület biztonsági előírásaiban meghatározott követelményeknek; az ügyfelek által a kijelölt szolgáltatók által nyújtott postai szolgáltatásokba vetett bizalom megtartása és növelése céljából és valamennyi érintett alkalmazott érdekében a postai üzemvitel minden szintjén cselekvési stratégiát kell elfogadniuk és megvalósítaniuk. Ez a stratégia magában foglalja a Szabályzatokban meghatározott célokat, valamint azoknak a követelményeknek való megfelelőség elvét, amelyek az Igazgatási Tanács és a Postaforgalmi Tanács által elfogadott végrehajtási rendelkezésekben meghatározott postai küldeményekhez szükséges előzetes elektronikus adatok rendelkezésre bocsátására vonatkoznak (többek között az érintett postai küldemények típusa és azonosítási kritériumai), az Egyesület üzenetekkel kapcsolatos technikai előírásainak megfelelően. A szóban forgó stratégiának magában kell foglalnia a tagországok és kijelölt szolgáltatóik közötti zárlatok biztonságos szállításának és átszállításának fenntartására vonatkozó információcserét.
2. A nemzetközi postai szállítási láncban alkalmazott valamennyi biztonsági intézkedésnek meg kell felelnie azoknak a kockázatoknak és veszélyeknek, amelyek kivédésére hivatottak, és anélkül kell bevezetni őket, hogy zavart okoznának a nemzetközi küldeményforgalomban, ill. nemzetközi kereskedelemben, a postahálózat sajátosságainak figyelembevételével. Azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyek globális hatást gyakorolhatnak a postakezelési műveletekre nemzetközi szinten összehangolt és kiegyensúlyozott módon, valamennyi érintett szereplő bevonásával kell bevezetni.
1. Postai küldemények
1.1. A tagországok kötelezik magukat arra, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket az alábbi cselekmények megakadályozása, és azok elkövetőinek üldözése és megbüntetése érdekében:
1.1.1. kábítószerek és pszichotróp anyagok, valamint veszélyes áruk postai küldeményekben való elhelyezése, hacsak ezt az elhelyezést az Egyezmény és a Szabályzatok kifejezetten nem engedélyezik;
1.1.2. pedofil jellegű vagy gyermekpornográfiát tartalmazó dolgok postai küldeményekben való elhelyezése.
2. A bérmentesítés általában és különösen a bérmentesítési eszközök
2.1. A tagországok kötelezik magukat arra, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket a jelen Egyezmény szerinti alábbi bérmentesítési eszközökre vonatkozó jogsértések megakadályozása, üldözése és megbüntetése érdekében:
2.1.1. forgalomban levő vagy forgalomból kivont postabélyegek;
2.1.2. bélyegzőlenyomatok;
2.1.3. bérmentesítő géplenyomatok vagy nyomdai lenyomatok;
2.1.4. nemzetközi válaszdíjszelvények.
2.2. A jelen Egyezmény vonatkozásában a bérmentesítési eszközökre vonatkozó jogsértés alatt olyan, bármely személy által elkövetett cselekményt kell érteni, amelyet az elkövető vagy egy harmadik fél jogalap nélküli gazdagodása szándékával követnek el. Büntetendő:
2.2.1. a bérmentesítő eszközök meghamisítása, utánzása vagy hamisítása, vagy minden ezen eszközök nem megengedett gyártásához kapcsolódó jogtalan vagy csalárd cselekedet;
2.2.2. meghamisított, utánzott vagy hamisított bérmentesítési eszközök előállítása, használata, szabad forgalomba bocsátása, forgalmazása, terjesztése, szétosztása, szállítása, kiállítása vagy megjelenítése (katalógusok formájában és reklámcélokra is);
2.2.3. már használt bérmentesítő eszközöknek postai célra történő használata vagy forgalomba hozatala;
2.2.4. valamely fent említett jogsértés elkövetésére irányuló kísérlet.
3. Kölcsönösség
3.1. A büntetéseket illetően nem lehet különbséget tenni a 2. bekezdésben felsorolt cselekmények között a tekintetben, hogy belföldi vagy külföldi bérmentesítési eszközről van-e szó, erre a rendelkezésre semmilyen jogi vagy szerződéses kölcsönösségi feltétel nem alkalmazható.
1. A felhasználók személyes adatait csak arra a célra szabad felhasználni, amelyre azokat összegyűjtötték, az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal összhangban.
2. A felhasználók személyes adatait csak azoknak a kívülálló személyeknek szabad átadni, akik az alkalmazandó nemzeti jogszabályok szerint jogosultak az ilyen adatokhoz való hozzáférésre.
3. A tagországok és kijelölt szolgáltatóik kötelesek biztosítani a felhasználók személyes adatainak bizalmas kezelését és biztonságát, nemzeti jogszabályaik betartása mellett.
4. A kijelölt szolgáltatók tájékoztatják felhasználóikat személyes adataik felhasználásáról és az adatgyűjtés céljáról.
5. A fentiek sérelme nélkül, a kijelölt szolgáltatók elektronikusan továbbíthatnak személyes adatokat azon rendeltetési kijelölt szolgáltatók vagy átszállítási országok részére, amelyeknek szüksége van ezekre az adatokra a szolgáltatásnyújtáshoz.
1. Közvetlen zárlatok kicserélése más országok szárazföldi, tengeri vagy légi szolgálatainak közvetítésével:
1.1. egy tagország postahivatalai és az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendelkezésére bocsátott katonai egységek parancsnokai között;
1.2. e katonai egységek parancsnokai között;
1.3. egy tagország postahivatalai és ugyanezen ország külföldön állomásozó tengeri, légi vagy szárazföldi katonai egységeinek, hadihajóinak vagy hadirepülőgépeinek parancsnokai között;
1.4. ugyanazon ország tengeri légi vagy szárazföldi katonai egységeinek, hadihajóinak vagy hadirepülőgépeinek parancsnokai között.
2. Az 1. bekezdésben említett zárlatokban elhelyezett levélpostai küldemények kizárólag azon katonai egységek tagjainak, illetve azon hajók vagy repülőgépek tisztikara és legénysége tagjainak szólhatnak, vagy tőlük származhatnak, amelyek részére a zárlatokat címezték, vagy amelyektől azok származnak. Az ezekre a küldeményekre alkalmazandó díjszabásokat és szállítási feltételeket saját szabályai szerint annak a tagországnak a kijelölt szolgáltatója határozza meg, amely a katonai egységet rendelkezésre bocsátotta, vagy amelyhez a hajók vagy a repülőgépek tartoznak.
3. Külön megállapodás hiányában az érintett kijelölt szolgáltatókkal szemben a zárlatok átszállítási díjainak, a végdíjaknak és a légi szállítási díjaknak a kiegyenlítéséért annak a tagországnak a kijelölt szolgáltatója felel, amely a katonai egységet rendelkezésre bocsátotta, vagy amelyhez a hadihajók vagy a hadirepülőgépek tartoznak.
1. Egyetlen kijelölt szolgáltató sem köteles továbbítani vagy a címzetteknek kézbesíteni azokat a levélpostai küldeményeket, amelyeket a tagország területén lakó feladók egy idegen országban adnak vagy adatnak fel azzal a céllal, hogy kihasználják az ott alkalmazott kedvezőbb díjazási feltételeket.
2. Az 1. bekezdésben előírt rendelkezések egyaránt vonatkoznak mind a feladó lakhelye szerinti országban előállított és a határon azután átszállított levélpostai küldeményekre, mind az eleve külföldön előállított levélpostai küldeményekre.
3. A rendeltetési kijelölt szolgáltatónak jogában áll a felvevő kijelölt szolgáltatótól belföldi díjainak megfizetését követelni. Ha a felvevő kijelölt szolgáltató nem hajlandó ezeket a díjakat a rendeltetési kijelölt szolgáltató által meghatározott határidőn belül megfizetni, akkor az utóbbi vagy visszaküldheti a küldeményeket a felvevő kijelölt szolgáltatónak azzal a joggal, hogy a visszaküldési költségeket megtéríttesse, vagy azokat saját nemzeti jogszabályai szerint kezelheti.
4. Egyetlen kijelölt szolgáltató sem köteles továbbítani, vagy a címzetteknek kézbesíteni azokat a levélpostai küldeményeket, amelyeket a feladók nagy mennyiségben nem abban az országban adtak, vagy adattak fel, ahol laknak, amennyiben az ezekért járó végdíjak összege alacsonyabb, mint az az összeg lett volna, amelyet akkor kapott volna, ha a küldeményeket a feladók lakóhelye szerinti országban adták volna fel. A rendeltetési kijelölt szolgáltatóknak jogukban áll a felvevő kijelölt szolgáltatótól a felmerült költségekkel arányos díjazást követelni, ami nem haladhatja meg a következő két összeg közül a magasabbat: vagy az azonos küldeményekre alkalmazott belföldi díj 80%-a, vagy a 29.5–29.11., 29.12–29.15. és a 30.9. pontok értelmében alkalmazandó díjak, esettől függően. Ha a felvevő kijelölt szolgáltató nem hajlandó ezeket a díjakat a rendeltetési kijelölt szolgáltató által meghatározott határidőn belül megfizetni, akkor a rendeltetési kijelölt szolgáltató vagy visszaküldheti a küldeményeket a felvevő kijelölt szolgáltatónak azzal a joggal, hogy a visszaküldési költségeket megtéríttesse, vagy azokat saját nemzeti jogszabályai szerint kezelheti.
1. Hacsak az Egyesület Okiratai másként nem rendelkeznek, csak a kijelölt szolgáltatók használhatják az Egyesület nyomtatványait és a postai szolgáltatások nyújtására és a postai küldemények kicserélésére vonatkozó dokumentumokat az Egyesület Okirataival összhangban.
2. A kijelölt szolgáltatók használhatják az Egyesület nyomtatványait és dokumentumokat a területen kívüli kicserélő hivatalok (a továbbiakban: ETOE-k) valamint a kijelölt szolgáltatók által a saját nemzeti területükön kívül létrehozott nemzetközi küldeményfeldolgozó központok (a továbbiakban: IMPC-k) működtetéséhez a 6. bekezdésben meghatározottak szerint a fent említett postai szolgáltatások nyújtásának és a postai küldemények kicserélésének támogatása érdekében.
3. A 2. bekezdés szerinti lehetőség gyakorlása annak a tagországnak vagy területnek a nemzeti jogszabályaitól, illetve politikájától függ, amelyben az ETOE-t vagy az IMPC-t létrehozták. E tekintetben és a 2. cikkben meghatározott kijelölési kötelezettségek sérelme nélkül a kijelölt szolgáltatóknak garantálniuk kell az Egyezmény szerinti kötelességeik folyamatos teljesítését és teljes mértékben felelősséget kell vállalniuk a többi kijelölt szolgáltatóval és a Nemzetközi Irodával fenntartott kapcsolataikért.
4. Az ETOE-k és IMPC-k által küldött postai küldemények fogadása tekintetében a 3. bekezdésben meghatározott követelmény a rendeltetési tagországra is vonatkozik.
5. Az ETOE-ktől és az IMPC-ktől továbbított és/vagy fogadott postai küldeményekre vonatkozóan a tagországoknak tájékoztatniuk kell ETOE és IMPC politikájukról a Nemzetközi Irodát. Ezen információkat közzé kell tenni az Egyesület weboldalán.
6. Szigorúan e cikk alkalmazásában, az ETOE-k egy tagállam területén vagy azon kívüli területen kereskedelmi célokból létrehozott és a kijelölt szolgáltatók által vagy azok hatáskörében üzemeltetett irodák vagy létesítmények, amelyek üzleti tevékenységet folytatnak az adott ország területén kívül eső piacokon. Az IMPC-k a kicserélt nemzetközi küldemények feldolgozása vagy küldemény zárlatok indítása illetve fogadása érdekében, vagy más kijelölt szolgáltatók között kicserélt nemzetközi küldemények átszállítási központjaiként létrehozott nemzetközi küldeményfeldolgozó központok.
7. A jelen cikk nem értelmezhető úgy, hogy az ETOE-k vagy az IMPC-k (ideértve azokat a kijelölt szolgáltatókat is, amelyek felelősek az országuk területén történő létrehozásukért és üzemeltetésükért) ugyanolyan helyzetben vannak az Egyesület Okiratai szerint, mint a befogadó ország kijelölt szolgáltatói, továbbá a jelen cikk nem értelmezhető úgy, hogy jogszabályi kötelezettséget ró a többi tagországra az, hogy azok kijelölt szolgáltatóként tekintenek ezen ETOE-kre vagy IMPC-kre a létrehozásuk és működésük szerinti területen.
1. A tagországoknak vagy kijelölt szolgáltatóiknak meg kell határozniuk, és közzé kell tenniük az érkező csomagok és levélpostai küldemények kézbesítésére vonatkozó célkitűzéseiket és előírásaikat.
2. Ezek az előírások és célkitűzések, a vámkezeléshez rendszerint szükséges időkkel megemelve sem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a belföldi szolgáltatásaikban hasonló küldeményekre alkalmazottak.
3. Továbbá a felvevő tagországoknak vagy kijelölt szolgáltatóiknak meg kell határozniuk, és közzé kell tenniük a részletes előírásokat a levélpostai elsőbbségi és légipostai küldeményekre, valamint a csomagokra és a felületi/ nem elsőbbségi csomagokra.
4. A tagországok vagy kijelölt szolgáltatóik kötelesek értékelni a szolgáltatás minőségével kapcsolatos előírások alkalmazását.
1. Az Egyezményben meghatározott különböző postai szolgáltatások díjait a tagországok vagy kijelölt szolgáltatóik állapítják meg a nemzeti jogszabályok függvényében és az Egyezményben, ill. annak Szabályzataiban foglalt elvek szerint. E díjaknak elvben az adott szolgáltatás ellátásának költségeihez kell igazodniuk.
2. A feladás helye szerinti tagország vagy annak kijelölt szolgáltatója határozza meg a nemzeti jogszabályok függvényében a levélpostai küldemények és a postacsomagok szállításának bérmentesítési díjait. A bérmentesítési díjak magukban foglalják a küldeménynek a címzett lakóhelyén történő kézbesítését, amennyiben a szóban forgó küldeményre vonatkozóan a címzett országban létezik kézbesítési szolgáltatás.
3. Az alkalmazott díjaknak – beleértve az Okiratokban irányadó jelleggel meghatározottakat is – legalább egyenlőknek kell lenniük az ugyanolyan jellemzőkkel (kategória, mennyiség, kezelési idő stb.) rendelkező belföldi küldeményekre alkalmazott díjakkal.
4. A tagországoknak vagy kijelölt szolgáltatóiknak – a nemzeti jogszabályok függvényében – joguk van ahhoz, hogy túllépjék az Okiratokban szereplő irányadó jelleggel meghatározott díjakat.
5. A tagországok vagy kijelölt szolgáltatóik a 3. bekezdésben említett minimális díjakon kívül nemzeti jogszabályaik alapján csökkentett díjakat is alkalmazhatnak a tagország területén feladott levélpostai küldemények és postacsomagok tekintetében. Lehetőségük van egyebek között arra, hogy kedvezményes díjakat nyújtsanak a posta nagy ügyfelei részére.
6. Az Okiratokban szereplő postai díjakon kívül tilos az ügyfelektől bármilyen egyéb postai díjat beszedni.
7. Azon esetek kivételével, amelyekről az Okiratok másként rendelkeznek, az egyes kijelölt szolgáltatók az általuk beszedett díjakat megtartják.
1. Elv
1.1. A postai díjmentesség eseteit az Egyezmény kifejezetten meghatározza. Ugyanakkor a Szabályzatok rendelkezhetnek a tagországok, a kijelölt szolgáltatók és a szűkebb körű egyesületek által küldött levélpostai küldeményekre és postacsomagokra valamint a postai szolgáltatásokra vonatkozó postai díjmentességről, átszállítási költségről, végdíjakról és érkezési díjrészekről. Továbbá az Egyesület Nemzetközi Irodája által a szűkebb körű egyesületeknek, a tagországoknak és a kijelölt szolgáltatóknak feladott levélpostai küldemények és postacsomagok minden postai díj alól mentesek. Ugyanakkor a felvevő tagország vagy kijelölt szolgáltató jogosult légi szállítási pótdíjat felszámítani ez utóbbi küldemények esetén.
2. Hadifoglyok és polgári internáltak
2.1. A légipostai pótdíjak kivételével minden postai díjtól mentesek a hadifoglyoknak címzett, vagy az általuk – akár közvetlenül, akár az Egyezmény és a Postai Pénzforgalmi Megállapodás Szabályzataiban említett hivatalok közvetítésével – küldött levélpostai küldemények, postacsomagok és postai pénzforgalmi küldemények. Semleges országban elfogott és internált harcoló személyek az előbb említett rendelkezések alkalmazását illetően a hadifoglyokkal azonos csoportba sorolandók.
2.2. A 2.1. pont alatti rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a levélpostai küldeményekre, postacsomagokra és postai pénzforgalmi küldeményekre, amelyek más országból származnak, és amelyek a polgári személyeket háború esetén megillető védelemről szóló, 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezményben meghatározott, internált polgári személyeknek szólnak, vagy amelyeket ezek adnak fel, akár közvetlenül, akár pedig az Egyezmény és a Postai Pénzforgalmi Megállapodás Szabályzataiban említett hivatalok közvetítésével.
2.3. Az Egyezmény és a Postai Pénzforgalmi Megállapodás Szabályzataiban említett hivatalok szintén postai díjmentességet élveznek azon levélpostai küldemények, postacsomagok és postai pénzforgalmi küldemények tekintetében, amelyeket a 2.1. és 2.2. pontokban említett személyek kapcsán akár közvetlenül, akár közvetítői minőségben küldenek vagy kapnak.
2.4. Postacsomagok 5 kilogramm súlyhatárig küldhetők postai díjmentességgel. E súlyhatár 10 kilogrammra emelkedik azon csomagok esetében, amelyeknek tartalma oszthatatlan, vagy amelyeket a hadifoglyoknak történő szétosztás céljából valamely tábornak vagy a hadifoglyok képviselőinek („hommes de confiance”) címeztek.
2.5. A kijelölt szolgáltatók közötti elszámolás keretében a szolgálati csomagok, valamint a hadifoglyok és civil internáltak csomagjai után nem kérhető semmilyen díjrész, kivéve a légipostai csomagokra alkalmazott légi szállítási díjakat.
3. Vakoknak szóló küldemények
3.1. Valamennyi postai díj alól mentességet élvez a vakoknak szóló minden olyan küldemény, amelyet vak személyek szervezetének küldenek, vagy amelyet vak személyek szervezete küld, a légi szállítási pótdíjak kivételével, amennyiben ezek a küldemények a felvevő kijelölt szolgáltató belföldi szolgálatában ilyen módon elfogadhatóak.
3.2. Ebben a cikkben:
3.2.1. a „vak személy” kifejezés azokat a személyeket jelöli, akik országukban hivatalosan vaknak vagy gyengénlátónak minősülnek, vagy akik az Egészségügyi Világszervezet vak személyre vagy gyengén látó személyre vonatkozó fogalommeghatározásainak megfelelnek;
3.2.2. vakok szervezetének minősül minden olyan intézmény vagy egyesület, amely hivatalosan a vakokat szolgálja vagy képviseli;
3.2.3. a vakoknak szóló küldemények magukban foglalnak minden olyan levelezést, kiadványt – formátumukra való tekintet nélkül, a hangfelvételeket is beleértve –, valamint minden olyan berendezést, ill. anyagot, amelyet azzal a céllal készítettek vagy alakítottak át, hogy segítséget nyújtsanak a vak személyeknek a vakságukból eredő problémák leküzdéséhez, amint azt a Szabályzatok előírják.
1. A tagországoknak gondoskodniuk kell arról, hogy kijelölt szolgáltatóik biztosítsák a levélpostai küldemények felvételét, feldolgozását, szállítását és kézbesítését.
2. Csak dokumentumokat tartalmazó levélpostai küldemények az alábbiak:
2.1. elsőbbségi és nem elsőbbségi küldemények 2 kilogrammig;
2.2. levelek, postai levelezőlapok és nyomtatványok 2 kilogrammig;
2.3. vakoknak szóló küldemények 7 kilogrammig;
2.4. „M zsák”-nak nevezett speciális zsákok, amelyek hírlapokat, időszaki kiadványokat, könyveket és hasonló nyomtatott termékeket tartalmaznak azonos címzettnek, azonos címre, 30 kilogrammig.
3. Árucikkeket tartalmazó levélpostai küldemények az alábbiak:
3.1. elsőbbségi és nem elsőbbségi kiscsomagok 2 kilogrammig.
4. A Szabályzatok alapján a levélpostai küldeményeket kezelésük gyorsasága és tartalmuk szerint is osztályozzák.
5. A 4. bekezdésben hivatkozott osztályozási rendszerekben a levélpostai küldemények formátumuk szerint is osztályozhatók, így megkülönböztetünk kisalakú leveleket (P), nagyalakú leveleket (G) terjedelmes leveleket (E) és kiscsomagokat (E). A méret- és súlyhatárokat a Szabályzatok írják elő.
6. A 2. bekezdésben meghatározott súlyhatárokat meghaladó súlyhatárok választható módon alkalmazhatók egyes levélpostai küldeménykategóriák esetében, a Szabályzatokban meghatározott feltételek szerint.
7. A tagországoknak gondoskodniuk kell arról, hogy kijelölt szolgáltatóik biztosítják a 20 kg-nál kisebb súlyú postacsomagok felvételét, feldolgozását, szállítását és kézbesítését.
8. A 20 kilogrammot meghaladó súlyhatárok választható módon alkalmazhatók egyes postacsomagok esetében, a Szabályzatokban meghatározott feltételek szerint.
1. A tagországok kötelező jelleggel biztosítják az alábbi kiegészítő szolgáltatások nyújtását:
1.1. ajánlott szolgáltatást a kimenő légipostai küldeményekhez és az elsőbbségi levélpostai küldeményekhez;
1.2. ajánlott szolgáltatást a bejövő ajánlott levélpostai küldeményekhez.
2. A tagországok vagy kijelölt szolgáltatóik biztosíthatják az alábbi választható kiegészítő szolgáltatásokat, az ezen szolgáltatások nyújtásában megállapodott kijelölt szolgáltatók közötti kapcsolat keretében:
2.1. értéknyilvánítás szolgáltatás levélpostai küldeményekhez és csomagokhoz;
2.2. utánvétel szolgáltatás levélpostai küldeményekhez és csomagokhoz;
2.3. Nyomon követett kézbesítési szolgáltatás levélpostai küldeményekhez;
2.4. ajánlott vagy értéknyilvánításos levélpostai küldemények saját kézbe történő kézbesítése;
2.5. levélpostai küldeményekhez és csomagokhoz díj és illetékmentes kézbesítési szolgáltatás;
2.6. törékeny és terjedelmes csomagok szolgáltatása;
2.7. egyetlen feladó külföldre szóló csoportos küldeményeinek „Consignment” csoportos küldemény szolgáltatása;
2.8. áru-visszaküldési szolgáltatás, ami azt jelenti, hogy a címzett visszaküldi az árut a feladónak ez utóbbi engedélyével.
3. Az alábbi három kiegészítő szolgáltatás egyaránt tartalmaz kötelező és választható elemeket:
3.1. Nemzetközi Kereskedelmi Válaszlevél Szolgáltatás (CCRI/IBRS), ami lényegében választható, de minden tagország vagy kijelölt szolgáltatói kötelesek biztosítani a CCRI (IBRS) küldemények visszaküldését;
3.2. nemzetközi válaszdíjszelvény szolgáltatás; ezek a válaszdíjszelvények valamennyi tagországban kicserélhetők, de értékesítésük választható;
3.3. tértivevény szolgáltatás ajánlott levélpostai küldeményekhez, csomagokhoz és értéknyilvánításos küldeményekhez; minden tagország vagy kijelölt szolgáltatói elfogadják a bejövő küldemények esetén a tértivevényt, azonban a kimenő küldeményekre vonatkozóan a tértivevény szolgáltatás nyújtása választható.
4. Ezek a szolgáltatások és azok díjai az Szabályzatokban kerülnek meghatározásra.
5. Ha az alábbi szolgáltatáselemekre a belföldi szabályozásban külön díjak vannak megállapítva a kijelölt szolgáltatóik a Szabályzatokban meghatározott feltételekkel jogosultak ugyanezen díjakat beszedni a nemzetközi küldemények vonatkozásában:
5.1. 500 grammot meghaladó kiscsomagok kézbesítése;
5.2. levélpostai küldemények időkorláton túl történő feladása;
5.3. küldemények feladása a felvevőhely szokásos nyitvatartási idején kívül;
5.4. feladó telephelyén történő összegyűjtés;
5.5. levélpostai küldemények átvétele a felvevőhely szokásos nyitvatartási idején kívül;
5.6. postán maradó küldemény;
5.7. 500 grammot meghaladó levélpostai küldemények és postacsomagok raktározása (vak személyeknek címzett küldemények kivételével);
5.8. csomag kiszállítása érkezési értesítésre adott válasz alapján;
5.9. vis maior kockázat elleni biztosítás;
5.10. levélpostai küldemények kézbesítése a felvevőhely szokásos nyitvatartási idején kívül.
1. Általános rendelkezések
1.1. Nem megengedettek azok a küldemények, amelyek nem tesznek eleget az Egyezményben és a Szabályzatokban előírt feltételeknek. A csalárd cselekmények céljából vagy a megkívánt összeg egészének szándékos meg nem fizetése céljából feladott küldemények sem megengedettek.
1.2. A jelen cikkben ismertetett tilalmak alóli kivételek a Szabályzatokban kerültek meghatározásra.
1.3. Valamennyi tagország vagy annak kijelölt szolgáltatója jogosult a jelen cikkben ismertetett tilalmak körét kiterjeszteni, amelyek a megfelelő szabályzatba való beillesztésüket követően azonnal alkalmazhatóak.
2. Valamennyi küldeménykategóriára vonatkozó tilalmak
2.1. Az alább megnevezett tárgyak elhelyezése a küldemények valamennyi fajtájában tilos:
2.1.1. a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Szerv (fr: OICS, ang: INCB) által meghatározott kábítószerek és pszichotróp anyagok, vagy más illegális, a rendeltetési országban tilos drogok;
2.1.2. obszcén és erkölcstelen tárgyak;
2.1.3. hamisított termékek és kalóztermékek;
2.1.4. egyéb olyan tárgyak, amelyek bevitele vagy forgalomba hozatala a rendeltetési országban tilos;
2.1.5. olyan tárgyak, amelyek jellegük vagy burkolatuk miatt veszélyt jelenthetnek az alkalmazottakra vagy a nagyközönségre, vagy beszennyezhetik, vagy megrongálhatják a többi küldeményt, a postai berendezéseket vagy harmadik személyek javait;
2.1.6. olyan jellegű, aktuális és személyes levelezésre utaló iratok, amelyeket a feladón és a címzetten vagy a velük együtt élő személyeken kívül mások váltanak egymással;
3. Veszélyes áruk
3.1. Az Egyezményben és a Szabályzatokban meghatározott veszélyes áruk elhelyezése a küldemények minden fajtájában tilos.
3.2. Robbanószerkezetek és inaktív katonai felszerelések – ideértve az inaktív gránátokat, az inaktív lövedékeket és más hasonló tárgyakat –, valamint az ilyen szerkezetek és tárgyak másolatainak elhelyezése a küldemények minden fajtájában tilos.
3.3. Kivételes esetben a veszélyes áruk olyan országok közötti kapcsolatokban is engedélyezhetők, amelyek kölcsönösen vagy egy irányban kifejezték hajlandóságukat azok befogadására, feltéve, hogy azok megfelelnek a nemzeti és a nemzetközi közlekedési szabályoknak és előírásoknak.
4. élő állatok
4.1. élő állatok elhelyezése a küldemények valamennyi fajtájában tilos.
4.2. Kivételesen az alábbi állatok megengedettek az értékküldeményeken kívüli levélpostai küldeményekben:
4.2.1. méhek, piócák és selyemhernyók;
4.2.2. a kártékony rovarok olyan élősdijei és pusztítói, amelyek e rovarok vizsgálatára szolgálnak, és amelyeket hivatalosan elismert intézetek küldenek egymásnak;
4.2.3. a bormuslicák családjába tartozó legyek, amelyeket orvosbiológiai kutatási célra használnak hivatalosan elismert intézetek között.
4.3. Kivételesen az alábbi állatok megengedettek a csomagokban:
4.3.1. olyan élő állatok, amelyek postai szállítása az érdekelt országok postai szabályozása és nemzeti jogszabályai alapján megengedett.
5. Levelezések elhelyezése csomagokban
5.1. Az alább megnevezett tárgyak elhelyezése a postacsomagokban tilos:
5.1.1. bárminemű, a feladón és a címzetten vagy a velük együtt élő személyeken kívül mások által váltott levelezés, az archivált dokumentumok kivételével.
6. Pénzérmék, bankjegyek és más értéktárgyak
6.1. Pénzérmék, bankjegyek, papírpénzek vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírok, utazási csekkek, platina, arany vagy ezüst – akár megmunkált, akár tört formában –, drágakövek, ékszerek és egyéb értéktárgyak elhelyezése tilos:
6.1.1. értéknyilvánítás nélküli levélpostai küldeményekben;
6.1.1.1. ha azonban a felvevő és a rendeltetési ország nemzeti szabályozása ezt megengedi, akkor ilyen tárgyakat zárt borítékban, ajánlott küldeményként fel lehet adni;
6.1.2. értéknyilvánítás nélküli csomagokban, kivéve, ha a felvevő és a rendeltetési ország nemzeti szabályozása ezt megengedi;
6.1.3. értéknyilvánítás nélküli csomagokban az olyan országok közötti forgalomban, amelyek megengedik az értéknyilvánítást;
6.1.3.1. azonfelül minden tagországnak vagy kijelölt szolgáltatónak jogában áll, hogy megtiltsa a területéről származó, vagy oda szóló, vagy a területén átszállított, akár értéknyilvánításos, akár értéknyilvánítás nélküli küldeményekben rúdarany elhelyezését; ezeknek a küldeményeknek a tényleges értékét korlátozhatja.
7. Nyomtatványok és vakoknak szóló küldemények:
7.1. A nyomtatványok és a vakoknak szóló küldemények nem tartalmazhatnak semminemű bejegyzést vagy levelezési elemet.
7.2. Nem tartalmazhatnak semminemű postabélyeget vagy bérmentesítési jegyet – akár lebélyegezve, akár bélyegzés nélkül –, továbbá semminemű értékpapírt, kivéve azt az esetet, ha a küldemény tartalmaz egy előre bérmentesített levelezőlapot, borítékot vagy címszalagot a visszaküldés esetére, amelyre rá van nyomtatva a küldemény feladójának vagy a letéti ország szerinti vagy az eredeti küldemény rendeltetési országa szerinti ügynökének címe.
8. Tévesen felvett küldemények kezelése
8.1. A tévesen felvett küldemények kezeléséről a Szabályzatok rendelkeznek. Azokat a küldeményeket azonban, amelyek a 2.1.1., 2.1.2., 3.1. és 3.2. pontokban említett tárgyakat tartalmaznak, semmi esetre sem továbbítják a rendeltetési helyre, sem a címzetteknek nem kézbesítik, sem pedig a feladási helyre nem küldik vissza. Ha a 2.1.1. pontban említett tárgyakat fedeznek fel átszállított küldeményekben, ezeket az átszállítási ország nemzeti jogszabályai szerint kell kezelni. A 3.1. és a 3.2. pontban említett, a szállítás során feltárt árucikkek esetében az adott kijelölt szolgáltató jogosult eltávolítani az árucikket a küldeményből és megsemmisíteni azt. Ezután a kijelölt szolgáltató a küldemény többi részét továbbíthatja a rendeltetési helyre a nem megfelelő árucikk megsemmisítésére vonatkozó információkkal együtt.
1. A felvevő és a rendeltetési ország kijelölt szolgáltatójának joga van ahhoz, hogy a küldeményeket a szóban forgó országok jogszabályai szerint vámellenőrzésre bemutassa.
2. A vámellenőrzésre bemutatott csomagokért vám elé állítási díjakat lehet felszámítani, melynek felső összeghatárát a Szabályzatok rögzítik. Ezek a díjak csak az olyan küldemények vám elé állítása és vámkezelése címén szedhetők, amelyek vámköltséget vagy egyéb, hasonló jellegű költséget vontak maguk után.
3. Azoknak a kijelölt szolgáltatóknak, amelyek megszerezték a jogot arra, hogy ügyfeleik megbízásából – akár ügyfelük nevében, akár a rendeltetési ország kijelölt szolgáltatója nevében – elvégezzék a vámkezeltetést, joguk van ahhoz, hogy ezért az ügyfelektől a művelet valós költségein alapuló díjat szedjenek be. Ez a díj valamennyi, vámon bejelentett küldemény után beszedhető a nemzeti jogszabályok szerint, beleértve a vámmentes küldeményeket is. Az ügyfeleket a szóban forgó díjról az előírásoknak megfelelően, előre tájékoztatni kell.
4. A kijelölt szolgáltatóknak joguk van ahhoz, hogy a küldemények feladóitól vagy – az esettől függően – címzettjeitől a vámilletéket és az összes egyéb, esedékes díjat beszedjék.
1. Minden kijelölt szolgáltató köteles elfogadni a saját vagy a többi kijelölt szolgáltató szolgálatainál feladott csomagokra és ajánlott vagy értéknyilvánításos küldeményekre vonatkozó tudakozványokat, feltéve, hogy azokat az ügyfelek a küldemény feladási napját követő naptól számított hat hónapon belül előterjesztik. A tudakozványok a kijelölt szolgáltatók közötti továbbításának és feldolgozásának a Szabályzatokban meghatározott feltételek szerint kell történnie. A hathónapos időtartam a panaszos és a kijelölt szolgáltató közötti viszonyra vonatkozik, és nem tartalmazza a tudakozványok kijelölt szolgáltatók közötti továbbításának idejét.
2. A tudakozványok intézése díjtalan. Ha azonban azok EMS útján történő továbbítását kérik, akkor a többletköltségek elvben az ezt kérő személyt terhelik.
1. Általános rendelkezések
1.1. A 23. cikkben ismertetett kivételektől eltekintve a kijelölt szolgáltatók felelőssége az alábbiakra terjed ki:
1.1.1. ajánlott küldemények, közönséges csomagok (az e-kereskedelem szállítási kategóriába [a továbbiakban: „ECOMPRO-csomagok”] tartozó csomagok kivételével, amelyek specifikációit a Szabályzatok részletezik) és értékküldemények elveszése, kifosztása vagy sérülése;
1.1.2. olyan ajánlott küldemények, értékküldemények és közönséges csomagok visszaküldése, amely esetében a kézbesítetlenség okát nem adták meg.
1.2. A kijelölt szolgáltatók nem felelősek sem az 1.1.1. valamint 1.1.2. pontokban meghatározottaktól eltérő, más küldemények, sem az ECOMPRO-csomagok esetén.
1.3. A jelen Egyezményben nem meghatározott minden más esetben a kijelölt szolgáltatók nem tartoznak felelősséggel.
1.4. Ha az ajánlott küldemények, a közönséges csomagok és az értékküldemények elveszése, vagy súlyos károsodása olyan vis major esetnek tulajdonítható, amely után kártérítés nem jár, akkor a feladó igényt tarthat a küldemény feladásáért megfizetett díjak visszafizetésére, a biztosítási díj kivételével.
1.5. A fizetendő kártérítés összege nem haladhatja meg a Szabályzatokban meghatározottakat.
1.6. Felelősség megállapítása esetén a közvetett károk, az elmaradt hasznok vagy az erkölcsi károk nem vehetők figyelembe a fizetendő kártérítés összegében.
1.7. A kijelölt szolgáltatók felelősségére vonatkozó valamennyi rendelkezés szigorú, kötelező erejű és teljes körű. A kijelölt szolgáltatók semmi esetre sem felelősek – még súlyos vétség (súlyos hiba) esetén sem – az Egyezmény és a Szabályzatok által felállított határokon túlmenően.
2. Ajánlott küldemények
2.1. Ajánlott küldemény elveszése, teljes kifosztása vagy teljes megsérülése esetén annak feladója a Szabályzatokban meghatározott kártérítési összegre jogosult. Ha a feladó a Szabályzatokban rögzített összegnél alacsonyabb kárigényt jelentett be, akkor a kijelölt szolgáltatók ezt az alacsonyabb összeget fizethetik ki, és az esetleges többi érintett kijelölt szolgáltatótól a visszatérítést ennek alapján kell megkapniuk.
2.2. Ajánlott küldemény részleges kifosztása vagy részleges sérülése esetén a feladó elvben a lopás vagy a sérülés tényleges értékének megfelelő kártérítésre jogosult.
3. Közönséges csomagok
3.1. Csomag elveszése, teljes kifosztása vagy teljes megsérülése esetén annak feladója a Szabályzatokban meghatározott kártérítési összegre jogosult. Ha a feladó a Szabályzatokban rögzített összegnél alacsonyabb kárigényt jelentett be, akkor a kijelölt szolgáltatók ezt az alacsonyabb összeget fizethetik ki, és az esetleges többi érintett kijelölt szolgáltatótól a visszatérítést ennek alapján kell megkapniuk.
3.2. Csomag részleges kifosztása vagy részleges sérülése esetén a feladó elvben a lopás vagy a sérülés tényleges értékének megfelelő kártérítésre jogosult.
3.3. A kijelölt szolgáltatók megállapodhatnak abban, hogy egymás között kölcsönösen a Szabályzatokban megállapított csomagonkénti összeget alkalmazzák, tekintet nélkül a csomag súlyára.
4. értékküldemények
4.1. értékküldemény elveszése, teljes kifosztása vagy teljes megsérülése esetén a feladó elvben a DTS-ben (SDR-ben) kifejezett értéknyilvánítási összegnek megfelelő kártérítésre jogosult.
4.2. értékküldemény részleges kifosztása vagy részleges sérülése esetén a feladó elvben a kifosztás vagy a sérülés tényleges értékének megfelelő kártérítésre jogosult. Az összeg azonban semmiképpen nem haladhatja meg a DTS-ben (SDR-ben) kifejezett értéknyilvánítási összeget.
5. Olyan ajánlott vagy értéknyilvánításos levélpostai küldemény visszaküldése esetén, amely tekintetében a kézbesítetlenség okát nem adták meg, a feladó csak a küldemény feladásáért lerótt díjak visszatérítésére jogosult.
6. Olyan csomag visszaküldése esetén, amely tekintetében a kézbesítetlenség okát nem adták meg, a feladó jogosult a csomag feladásáért a felvevő országban lerótt díjak, valamint azon költségek visszatérítésére, melyek a csomag címzett országból történt visszaküldése miatt merültek fel.
7. A 2., 3. és 4. bekezdésben leírt esetekben a kártérítést az ugyanolyan fajta tárgyakra vagy árucikkekre, a küldeménytovábbításra történt átvétele helyén és idején érvényes, DTS-re (SDR-re) átszámított aktuális ár alapján kell megállapítani. Aktuális ár hiányában a kártérítést a tárgyak vagy árucikkek ugyanilyen módon megállapított forgalmi értéke alapján számítják ki.
8. Ha egy ajánlott küldemény, közönséges csomag vagy értékküldemény elveszéséért, teljes kifosztásáért vagy teljes sérüléséért kártérítés jár, a feladó vagy – az esettől függően – a címzett jogosult a küldemény feladásáért lerótt díjak és illetékek visszatérítésére is, az ajánlási díj, illetve a biztosítási díj kivételével. Ugyanez vonatkozik azokra az ajánlott küldeményekre, közönséges csomagokra vagy értékküldeményekre is, amelyeket a címzettek azok rossz állapota miatt nem vettek át, amennyiben ez a kijelölt szolgáltatónak róható fel, és annak felelősségét vonja maga után.
9. A 2., 3. és 4. bekezdésben említettektől függetlenül egy kifosztott, sérült vagy elveszett ajánlott küldemény, közönséges csomag vagy értékküldemény után a címzett jogosult a kártérítésre, amennyiben a feladó írásban lemond jogairól a javára. A lemondás nem szükséges abban az esetben, ha a feladó és a címzett egy és ugyanaz a személy.
10. A felvevő kijelölt szolgáltatónak joga van ahhoz, hogy országában a feladóknak az ajánlott küldeményekért és az értéknyilvánítás nélküli csomagokért a nemzeti szabályozásában megállapított kártérítési összegeket fizesse ki, feltéve, hogy azok nem alacsonyabbak a 2.1. és a 3.1. pontokban meghatározott kártérítési összegeknél. Ugyanez a helyzet a rendeltetési kijelölt szolgáltató esetében is, amikor a kártérítést a címzettnek fizetik ki. Továbbra is a 2.1. és a 3.1. pontokban meghatározott összegek érvényesek azonban:
10.1. a felelős kijelölt szolgáltatóval szembeni visszkereset esetén;
10.2. ha a feladó lemond jogairól a címzett javára.
11. A tudakozványok határidejének túllépése és a kijelölt szolgáltatóknak fizetendő kártérítések tekintetében, ideértve a Szabályzatokban rögzített periódusokat és feltételeket is, semmilyen fenntartással nem lehet élni, kivéve kétoldalú megállapodás esetén.
1. A kijelölt szolgáltatók felelőssége megszűnik azokért az ajánlott küldeményekért, csomagokért és értékküldeményekért, amelyeket az ilyen küldeményekre a saját szabályozásukban előírt feltételek szerint kézbesítettek. A felelősség azonban fennmarad:
1.1. ha kifosztást vagy sérülést tapasztaltak akár a küldemény kézbesítése előtt, akár annak kézbesítésekor;
1.2. ha – amennyiben a nemzeti szabályozás ezt megengedi – a címzett vagy – a felvételi helyre történő visszaküldés esetén – a feladó a kifosztott vagy sérült küldemény átvételekor fenntartással él;
1.3. ha – amennyiben a nemzeti szabályozás ezt megengedi – az ajánlott küldeményt levélszekrény útján kézbesítették, és a címzett úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem kapta meg;
1.4. ha egy csomag vagy értékküldemény címzettje vagy – a felvételi helyre történő visszaküldés esetén – feladója a szabályszerű átvételi elismervény ellenére késedelem nélkül bejelenti a küldeményt neki kézbesítő kijelölt szolgáltatónak, hogy lopást vagy sérülést állapított meg. Ilyenkor be kell bizonyítania, hogy a kifosztás vagy a sérülés nem a kézbesítés után történt; a „késedelem nélkül” kifejezést a nemzeti jogszabályok szerint kell értelmezni.
2. A tagországok és a kijelölt szolgáltatók nem felelősek:
2.1. vis major esetén, a 18.5.9. pontban foglaltak fenntartásával;
2.2. amikor a szolgálati okiratok vis major folytán bekövetkezett megsemmisülése miatt nem tudnak számot adni a küldeményekről, feltéve, hogy felelősségük más módon nem bizonyosodott be;
2.3. ha a kárt a feladó hibája vagy mulasztása okozta, vagy az a küldemény jellegéből adódott;
2.4. ha olyan küldeményekről van szó, amelyeknek tartalma a 19. cikkben ismertetett tilalmak alá esik;
2.5. a rendeltetési ország nemzeti jogszabályai értelmében történő lefoglalás esetén, a tagország vagy az illető ország kijelölt szolgáltatójának bejelentése szerint;
2.6. ha olyan értékküldeményekről van szó, amelyeknél a tartalom tényleges értékét meghaladó, csalárd értéknyilvánítás történt;
2.7. ha a feladó a küldemény feladási napját követő naptól számított hat hónapon belül nem nyújtott be tudakozványt;
2.8. ha hadifoglyok vagy polgári internáltak csomagjairól van szó;
2.9. ha feltehető, hogy a feladó csalárd szándékkal járt el annak érdekében, hogy kártérítést kapjon.
3. A tagországok és a kijelölt szolgáltatók semmilyen felelősséget nem vállalnak a vámáru-nyilatkozatokra vonatkozólag, bármilyen formában is állították ki azokat, sem pedig azokért a döntésekért, amelyeket a vámszervek a vám elé állított küldemények ellenőrzése kapcsán hoznak.
1. Valamely küldemény feladója felelős a szállításból kizárt tárgyak feladása vagy a felvételifeltételek be nem tartása miatt a postai dolgozók testi sérüléséért, a többi postai küldeményben, valamint a postai felszerelésekben okozott minden kárért.
2. A többi postai küldeményben okozott kár esetén a feladó ugyanolyan mértékben felelős minden egyes megrongálódott küldeményért, mint a kijelölt szolgáltatók.
3. A feladó felelőssége akkor is fennmarad, ha a felvevő hivatal az ilyen küldeményt elfogadja.
4. Ezzel ellentétben, ha a feladó a feladással kapcsolatos feltételeket betartotta, akkor nem ő a felelős, amennyiben a kijelölt szolgáltatók vagy a szállítók részéről hiba vagy mulasztás történt a küldemény kezelésében annak felvételét követően.
1. A felelős kijelölt szolgáltató elleni visszkereseti jog fenntartásával a kártérítés kifizetése és a lerótt díjak és illetékek visszafizetése vagy a felvevő, vagy a rendeltetési kijelölt szolgáltató kötelezettsége.
2. A feladó a kártérítés iránti jogáról a címzett javára lemondhat. Lemondás esetén a feladó vagy a címzett felhatalmazhat egy harmadik személyt a kártérítés átvételére, ha a nemzeti jogszabályok ezt megengedik.
1. Ha a kártérítés kifizetése után egy előzőleg elveszettnek tekintett ajánlott küldemény, csomag vagy értékküldemény, vagy a tartalom egy része megkerül, akkor a feladót vagy – az esettől függően – a címzettet értesítik, hogy a küldemény három hónapig a kifizetett kártérítés összegének visszatérítése ellenében a rendelkezésére áll. Egyúttal azt is megkérdezik tőle, hogy kinek kézbesítsék a küldeményt. Visszautasítás vagy a megadott határidő leteltéig a válasz elmaradása esetén ugyanilyen módon megkeresik a címzettet vagy – az esettől függően – a feladót is, ugyanolyan válaszadási határidőt biztosítva számára.
2. Ha a feladó és a címzett lemond a küldemény átvételéről, vagy nem válaszol az 1. bekezdésben meghatározott határidőn belül, az annak a kijelölt szolgáltatónak vagy – adott esetben – azoknak a kijelölt szolgáltatóknak a tulajdonává válik, amelyek a kárt viselték.
3. Ha utólag olyan értékküldemény kerül elő, amelyről megállapítják, hogy tartalmának értéke alacsonyabb a kifizetett kártérítési összegnél, akkor a feladónak vagy – az esettől függően – a címzettnek a küldemény kézbesítése ellenében vissza kell térítenie a szóban forgó kártérítési összeget, ami nem mentesíti őt a csalárd értéknyilvánításból eredő következmények alól.
1. Az ugyanazon tagország két kijelölt szolgáltatója vagy két hivatala között egy vagy több más kijelölt szolgáltató szolgálatai (közvetítő szolgálatok) útján kicserélt közvetlen zárlatokért és à découvert átmenő küldeményekért átszállítási díjakat kell fizetni. Ezek a díjak a szárazföldi, a tengeri, illetve a légi átszállításban teljesített szolgáltatás díjazását jelentik. Ugyanez az elv vonatkozik a tévirányított küldeményekre és zárlatokra is.
1. A Szabályzatokban meghatározott kivételek fenntartásával minden olyan kijelölt szolgáltatónak, amely egy másik kijelölt szolgáltatótól levélpostai küldeményeket kap, joga van ahhoz, hogy az indító kijelölt szolgáltatótól díjat szedjen a kapott nemzetközi postaanyag kapcsán felmerülő költségek fedezésére.
2. A végdíjak fizetését szabályozó rendelkezések kijelölt szolgáltatók által történő alkalmazásához az országok és területek a kongresszus által a C 7/2016. sz. határozatában e célra összeállított jegyzékeknek megfelelően kategóriákba vannak sorolva, az alábbiak szerint:
2.1. a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok és területek (I. csoport);
2.2. a célrendszerben 2010-től és 2012-től részt vevő országok és területek (II. csoport);
2.3. a célrendszerben 2016-tól részt vevő országok és területek (III. csoport);
2.4. az átmeneti rendszerben részt vevő országok és területek (IV. csoport).
3. A jelen Egyezménynek a végdíjak fizetését szabályozó rendelkezései átmeneti intézkedések, amelyek nyomán végül az egyes országokra jellemző költségeken alapuló fizetési rendszert kell elfogadni az átmeneti időszak végén.
4. Hozzáférés a belföldi szolgálathoz. Közvetlen hozzáférés
4.1. Elvileg a célrendszerhez 2010 előtt csatlakozott országok kijelölt szolgáltatóinak a belföldi szolgálatukban kínált valamennyi díjtételt és feltételt elérhetővé kell tenniük a többi kijelölt szolgáltató számára, a belföldi ügyfeleiknek biztosítottakkal azonos feltételek szerint. A rendeltetési kijelölt szolgáltatónak kell megítélnie, hogy a felvevő kijelölt szolgáltató eleget tett-e a közvetlen hozzáféréssel kapcsolatos feltételeknek és szabályoknak.
4.2. A célrendszerhez 2010 előtt csatlakozott országok kijelölt szolgáltatói kötelesek a belföldi szolgálatuk keretében kínált díjtételeket és feltételeket hozzáférhetővé tenni a célrendszerhez 2010 előtt csatlakozott országok többi kijelölt szolgáltatói számára, a belföldi ügyfeleiknek biztosítottakkal azonos feltételek szerint.
4.3. Azonban a célrendszerhez 2010-től csatlakozott országok kijelölt szolgáltatói dönthetnek úgy is, hogy a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket korlátozott számú kijelölt szolgáltató számára teszik hozzáférhetővé, kölcsönösségi alapon, kétéves próbaidőre. E határidő letelte után két lehetőség közül kell választaniuk: nem teszik többé hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket, vagy az addigiak szerint járnak el, és a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket az összes kijelölt szolgáltató számára hozzáférhetővé teszik. Mindazonáltal, ha a célrendszerhez 2010-től csatlakozott országok kijelölt szolgáltatói azt kérik a célrendszerhez 2010 előtt csatlakozott országok kijelölt szolgáltatóitól, hogy a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket alkalmazzák velük szemben, az összes többi kijelölt szolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenniük a belföldi szolgálatuk keretében kínált díjtételeket, éspedig a belföldi ügyfeleiknek biztosítottakkal azonos feltételek szerint.
4.4. Az átmeneti rendszer országainak kijelölt szolgáltatói dönthetnek úgy, hogy nem teszik hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket a többi kijelölt szolgáltató számára. Azonban dönthetnek úgy is, hogy a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket korlátozott számú kijelölt szolgáltató számára teszik hozzáférhetővé, kölcsönösségi alapon, kétéves próbaidőre. E határidő letelte után két lehetőség közül kell választaniuk: nem teszik többé hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket, vagy az addigiak szerint járnak el, és a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket az összes kijelölt szolgáltató számára hozzáférhetővé teszik.
5. A végdíjak összege a címzett ország szolgáltatásminőségének teljesítményén alapul. Következésképpen a Postaforgalmi Tanács jogosult a 29. és 30. cikkekben meghatározott díjösszegek megállapítására, annak érdekében, hogy ösztönözze az ellenőrzési rendszerben való részvételt, és hogy jutalmazza azokat a kijelölt szolgáltatókat, amelyek elérik minőségi célkitűzéseiket. A Postaforgalmi Tanács továbbá meghatározhat büntetéseket a nem kielégítő minőség esetére, azonban a kijelölt szolgáltatók díjazása nem lehet kevesebb, mint a 29. és 30. cikkben meghatározott minimumdíjazás.
6. Minden kijelölt szolgáltató teljes egészében vagy részben lemondhat az 1. bekezdésben említett díjról.
7. Az 5 kilogrammnál kisebb súlyú M zsákokat a végdíjak címén járó díjazás szempontjából 5 kilogramm súlyúnak kell tekinteni. Az M zsákokra alkalmazandó végdíjak mértéke a következő:
7.1. 2018-ban: 0,909 DTS (SDR) kilogrammonként;
7.2. 2019-ben: 0,935 DTS (SDR) kilogrammonként;
7.3. 2020-ban: 0,961 DTS (SDR) kilogrammonként;
7.4. 2021-ben: 0,988 DTS (SDR) kilogrammonként.
8. Ajánlott küldemények esetében küldeményenként 2018-ban 1,100 SDR, 2019-ben 1,200 SDR, 2020-ban 1,300 SDR és 2021-ben 1,400 SDR különdíjat kell fizetni. értékküldemények esetében küldeményenként 2018-ban 1,400 SDR, 2019-ben 1,500 SDR, 2020-ban 1,600 SDR és 2021-ben 1,700 SDR különdíjat kell fizetni. A Postaforgalmi Tanács jogosult arra, hogy kiegészítse ezeket a díjazásokat és arra, hogy egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtson, amennyiben a nyújtott szolgáltatások tartalmaznak a Szabályzatokban meghatározott további jellemzőket.
9. Hacsak egy kétoldalú megállapodás másként nem rendelkezik, küldeményenként 0,5 DTS (SDR) különdíjat kell fizetni azon ajánlott és értékküldemények után, amelyek nem rendelkeznek vonalkódos azonosítóval, vagy amelyek vonalkódos azonosítója nem felel meg az Egyesület S10-es műszaki szabványának.
10. Végdíjak fizetése esetén az ugyanazon feladó által ugyanazon zárlatban vagy külön zárlatokban, tömeges mennyiségben feladott levélpostai küldemények – a Szabályzatokban előírt feltételeknek megfelelően – „tömeges küldeménynek” minősülnek és a 29. és 30. cikk rendelkezései szerint kerülnek kifizetésre.
11. A végdíjakra vonatkozó számadások rendezésére minden kijelölt szolgáltató alkalmazhat kétoldalú vagy többoldalú megállapodással más díjazási rendszereket is.
12. A kijelölt szolgáltatók nem elsőbbségi küldeményeik tekintetében opcionálisan 10% engedményt adhatnak az elsőbbségi küldeményekre alkalmazott végdíjakból.
13 A célrendszerben részt vevő kijelölt szolgáltatók között alkalmazott rendelkezések mindazokra az átmeneti rendszerben részt vevő kijelölt szolgáltatókra is érvényesek, amelyek kijelentik, hogy csatlakozni kívánnak a célrendszerhez. A Postaforgalmi Tanács meghatározhat átmeneti intézkedéseket a Szabályzatokban. A célrendszer rendelkezései maradéktalanul alkalmazhatók a célrendszer mindazon új kijelölt szolgáltatójára, amely kijelenti, hogy teljes mértékben, átmeneti intézkedések nélkül alá kívánja vetni magát az említett rendelkezéseknek.
1. A levélpostai küldemények – a tömeges küldeményekkel együtt, de az M zsákok és a Nemzetközi Kereskedelmi Válaszlevél Szolgáltatás (CCRI/IBRS) kivételével – díjazását a rendeltetési országban jellemző kezelési költségeket tükröző, küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjtételek alapján kell megállapítani. A belföldi szolgálat azon elsőbbségi küldeményeire alkalmazandó díjak, amelyek az egyetemes szolgáltatás keretébe tartoznak, referenciául szolgálnak a végdíjak mértékének kiszámításához.
2. A célrendszer végdíjainak mértékét a küldemények formátum szerinti osztályozásának figyelembevételével kell kiszámítani, az Egyezmény 17.5. cikkében előírt rendelkezéseknek megfelelően, amennyiben az vonatkozik a belföldi szolgálatra.
3. A célrendszerbe tartozó kijelölt szolgáltatók formátum szerint szétválasztott zárlatokat cserélnek a Szabályzatokban előírt feltételek szerint.
4. A CCRI (IBRS) küldemények díjazása a Szabályzatok vonatkozó rendelkezései szerint történik.
5. A küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjak különbözőek a kisalakú levélpostai küldemények (P), a nagyalakú levélpostai küldemények (G), a terjedelmes levelek (E) és a kiscsomagok (E) esetében. Azok kiszámítása a 20 grammos kisalakú levélpostai küldemények (P) és a 175 grammos nagyalakú levélpostai küldemények (G) esetében a díjak 70%-ának alapján történik, ÁFA és egyéb adók nélkül. A terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) vonatkozó árakat P/G formátumban, 375 grammra, ÁFA és egyéb adók nélkül kell kiszámítani.
6. A Postaforgalmi Tanács meghatározza a díjak kiszámításánál alkalmazandó feltételeket, valamint a formátum szerint szétválasztott zárlatok cseréjéhez szükséges működési, statisztikai és számviteli eljárásokat.
7. A célrendszerbeli országok közötti forgalomra egy adott év során alkalmazandó díjtételek nem eredményezhetik a végdíjakból származó bevételek 13%-ot meghaladó növekedését az előző évhez képest egy 37,6 gramm súlyú P/G formátumú és egy 375 gramm súlyú E formátumú levélpostai küldemény esetében.
8. Kisalakú levélpostai küldemények (P) és nagyalakú levélpostai küldemények (G) esetében a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem haladhatják meg az alábbiakat:
8.1. 2018-ban: 0,331 DTS (SDR) küldeményenként és 2,585 DTS (SDR) kilogrammonként;
8.2. 2019-ben: 0,341 DTS (SDR) küldeményenként és 2,663 DTS (SDR) kilogrammonként,
8.3. 2020-ban: 0,351 DTS (SDR) küldeményenként és 2,743 DTS (SDR) kilogrammonként,
8.4. 2021-ben: 0,362 DTS (SDR) küldeményenként és 2,825 DTS (SDR) kilogrammonként.
9. Terjedelmes levelek (E) és kiscsomagok (E) esetében a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem haladhatják meg az alábbiakat:
9.1. 2018-ban: 0,705 DTS (SDR) küldeményenként és 1,584 DTS (SDR) kilogrammonként;
9.2. 2019-ben: 0,726 DTS (SDR) küldeményenként és 1,632 DTS (SDR) kilogrammonként;
9.3. 2020-ban: 0,748 DTS (SDR) küldeményenként és 1,681 DTS (SDR) kilogrammonként;
9.4. 2021-ben: 0,770 DTS (SDR) küldeményenként és 1,731 DTS (SDR) kilogrammonként.
10. Kisalakú levélpostai küldemények (P) és nagyalakú levélpostai küldemények (G) esetében a célrendszerben 2010 előtt vagy 2010-től, 2012-től és 2016-tól részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem lehetnek alacsonyabbak az alábbiaknál:
10.1. 2018-ban: 0,227 DTS (SDR) küldeményenként és 1,774 DTS (SDR) kilogrammonként;
10.2. 2019-ben: 0,233 DTS (SDR) küldeményenként és 1,824 DTS (SDR) kilogrammonként;
10.3. 2020-ban: 0,240 DTS (SDR) küldeményenként és 1.875 DTS (SDR) kilogrammonként;
10.4. 2021-ben: 0,247 DTS (SDR) küldeményenként és 1,928 DTS (SDR) kilogrammonként.
11. Terjedelmes levelek (E) és kiscsomagok (E) esetében a célrendszerben 2010 előtt vagy 2010-től, 2012-től és 2016-tól részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem lehetnek alacsonyabbak az alábbiaknál:
11.1. 2018-ban: 0,485 DTS (SDR) küldeményenként és 1,089 DTS (SDR) kilogrammonként;
11.2. 2019-ben: 0,498 DTS (SDR) küldeményenként és 1,120 DTS (SDR) kilogrammonként;
11.3. 2020-ban: 0,512 DTS (SDR) küldeményenként és 1,151 DTS (SDR) kilogrammonként;
11.4. 2021-ben: 0,526 DTS (SDR) küldeményenként és 1,183 DTS (SDR) kilogrammonként.
12. Kisalakú levélpostai küldemények (P) és nagyalakú levélpostai küldemények (G) esetében a célrendszerben 2010-től és 2012-től részt vevő országok közötti, valamint ezen országok és a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem haladhatják meg az alábbiakat:
12.1. 2018-ban: 0,264 DTS (SDR) küldeményenként és 2,064 DTS (SDR) kilogrammonként;
12.2. 2019-ben: 0,280 DTS (SDR) küldeményenként és 2,188 DTS (SDR) kilogrammonként;
12.3. 2020-ban: 0,297 DTS (SDR) küldeményenként és 2,319 DTS (SDR) kilogrammonként;
12.4. 2021-ben: 0,315 DTS (SDR) küldeményenként és 2,458 DTS (SDR) kilogrammonként.
13. Terjedelmes levelek (E) és kiscsomagok (E) esetében a célrendszerben 2010-től és 2012-től részt vevő országok közötti, valamint ezen országok és a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem haladhatják meg az alábbiakat:
13.1. 2018-ban: 0,584 DTS (SDR) küldeményenként és 1,313 DTS (SDR) kilogrammonként;
13.2. 2019-ben: 0,640 DTS (SDR) küldeményenként és 1,439 DTS (SDR) kilogrammonként;
13.3. 2020-ban: 0,701 DTS (SDR) küldeményenként és 1,577 DTS (SDR) kilogrammonként;
13.4. 2021-ben: 0,770 DTS (SDR) küldeményenként és 1,731 DTS (SDR) kilogrammonként.
14. Kisalakú levélpostai küldemények (P) és nagyalakú levélpostai küldemények (G) esetében a célrendszerben 2016-től részt vevő országok közötti, valamint ezen országok és a célrendszerben 2010 előtt vagy 2010-től és 2012-től részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem haladhatják meg az alábbiakat:
14.1. 2018-ban: 0,234 DTS (SDR) küldeményenként és 1,831 DTS (SDR) kilogrammonként;
14.2. 2019-ben: 0,248 DTS (SDR) küldeményenként és 1,941 DTS (SDR) kilogrammonként;
14.3. 2020-ban: 0,263 DTS (SDR) küldeményenként és 2,057 DTS (SDR) kilogrammonként;
14.4. 2021-ben: 0,279 DTS (SDR) küldeményenként és 2,180 DTS (SDR) kilogrammonként.
15. Terjedelmes levelek (E) és kiscsomagok (E) esetében a célrendszerben 2016-től részt vevő országok közötti, valamint ezen országok és a célrendszerben 2010 előtt vagy 2010-től és 2012-től részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem haladhatják meg az alábbiakat:
15.1. 2018-ban: 0,533 DTS (SDR) küldeményenként és 1,198 DTS (SDR) kilogrammonként;
15.2. 2019-ben: 0,602 DTS (SDR) küldeményenként és 1,354 DTS (SDR) kilogrammonként;
15.3. 2020-ban: 0,680 DTS (SDR) küldeményenként és 1,530 DTS (SDR) kilogrammonként,
15.4. 2021-ben: 0,770 DTS (SDR) küldeményenként és 1,731 DTS (SDR) kilogrammonként.
16. A célrendszerhez 2010 előtt, 2010-ben vagy 2012-ben csatlakozott országok között lebonyolított évi 50 tonnánál kevesebb forgalom esetén a kilogrammonkénti és küldeményenkénti összetevőket egy kilogrammonkénti teljes díjra kell átalakítani egy kilogramm postai küldemény összetételének világátlaga alapján, amelyben a P és G formátumú küldemények 8,16 db 0,31 kg-os küldeményt tesznek ki és az E formátumú küldemények 2,72 db 0,69 kg-os küldeményt tesznek ki.
17. A célrendszerhez 2016-ban vagy később csatlakozott országok közötti, valamint ezen országok és a célrendszerhez 2010 előtt vagy 2010-től és 2012-től csatlakozott országok közötti, 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban évi 75 tonna alatti és 2021-ben évi 50 tonnánál kevesebb forgalom esetén a kilogrammonkénti és küldeményenkénti összetevőket egy kilogrammonkénti teljes díjra kell átalakítani egy kilogramm postai küldemény összetételének világátlaga alapján a 16. bekezdésben említettek szerint.
18. A tömeges mennyiségű küldemények díjazása a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok számára az 5–11. cikkekben előírt, küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjak alkalmazása szerint kerül meghatározásra.
19. A tömeges mennyiségű küldemények díjazása a célrendszerben 2010, 2012 és 2016 óta részt vevő országok számára az 5., és 10–15. bekezdésekben előírt, küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjak alkalmazása szerint kerül meghatározásra.
20. Semmilyen fenntartás nem alkalmazható erre a cikkre, kivéve a kétoldalú megállapodásokat.
1. Az átmeneti végdíjrendszer országainak (melyek a célrendszerhez való csatlakozásra készülnek) kijelölt szolgáltatói esetében a levélpostai küldeményekre vonatkozó díjazás – beleértve a tömeges mennyiségű küldeményeket, de az M zsákok és a CCRI (IBRS) küldemények kivételével – küldeményenkénti díj és kilogrammonkénti díj alapján kerül meghatározásra.
2. A CCRI (IBRS) küldemények díjazása a Szabályzatok vonatkozó rendelkezései szerint történik.
3. Az átmeneti rendszerben részt vevő országokba bejövő, azokból kimenő és azok közötti forgalomban alkalmazott díjak a kisalakú levélpostai küldemények (P) és nagyalakú levélpostai küldemények (G) esetében az alábbiak:
3.1. 2018-ban: 0,227 DTS (SDR) küldeményenként és 1,774 DTS (SDR) kilogrammonként;
3.2. 2019-ben: 0,233 DTS (SDR) küldeményenként és 1,824 DTS (SDR) kilogrammonként;
3.3. 2020-ban: 0,240 DTS (SDR) küldeményenként és 1,875 DTS (SDR) kilogrammonként;
3.4. 2021-ben: 0,247 DTS (SDR) küldeményenként és 1,928 DTS (SDR) kilogrammonként.
4. Az átmeneti rendszerben részt vevő országokba bejövő, azokból kimenő és azok közötti forgalomban alkalmazott díjak terjedelmes levelek (E) és kiscsomagok (E) esetében az alábbiak:
4.1. 2018-ban: 0,485 DTS (SDR) küldeményenként és 1,089 DTS (SDR) kilogrammonként;
4.2. 2019-ben: 0,498 DTS (SDR) küldeményenként és 1,120 DTS (SDR) kilogrammonként;
4.3. 2020-ban: 0,512 DTS (SDR) küldeményenként és 1,151 DTS (SDR) kilogrammonként;
4.4. 2021-ben: 0,526 DTS (SDR) küldeményenként és 1,183 DTS (SDR) kilogrammonként;
5. A 29. cikk 16. és 17. bekezdésében meghatározott határérték alatti forgalom esetén a kilogrammonkénti és küldeményenkénti összetevőket egy kilogrammonkénti teljes díjra kell átalakítani egy kilogramm postai küldemény összetételének világátlaga alapján. Az alábbi díjakat kell alkalmazni:
5.1. 2018-ban: 4,472 DTS (SDR) kilogrammonként;
5.2. 2019-ben: 4,592 DTS (SDR) kilogrammonként;
5.3. 2020-ban: 4,724 DTS (SDR) kilogrammonként;
5.4. 2021-ben: 4,858 DTS (SDR) kilogrammonként.
6. A 29. cikk 17. bekezdésében meghatározott határérték feletti forgalom esetén a fenti kilogrammonkénti fix díjakat akkor kell alkalmazni, ha – a felülvizsgálati eljárás keretében – sem a felvevő kijelölt szolgáltató, sem a rendeltetési kijelölt szolgáltató nem kéri, hogy a díjak felülvizsgálata inkább a kilogrammonkénti tényleges küldemény darabszám alapján történjék, nem pedig a világátlag szerint. A felülvizsgálati eljárás alkalmazására szolgáló mintavétel a Szabályzatokban előírt feltételeknek megfelelően történik.
7. Az 5. bekezdésben megfogalmazott teljes díj csökkentésére vonatkozó felülvizsgálatot nem kérheti egy célrendszerhez tartozó ország egy átmeneti rendszerhez tartozó országgal szemben, hacsak ez utóbbi ország nem kér felülvizsgálatot a fordított irányban.
8. Az átmeneti végdíjrendszerhez tartozó országok kijelölt szolgáltatói önkéntes alapon adhatnak fel és fogadhatnak formátum szerint szétválasztott küldeményeket, a Szabályzatokban előírt feltételeknek megfelelően. Az ilyen típusú forgalomra a 3. és 4. bekezdésben felsorolt díjtételek alkalmazandók.
9. A tömeges mennyiségű küldemények díjazása a célrendszerhez tartozó országok kijelölt szolgáltatói számára a 29. cikkben előírt, küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjak alkalmazása szerint kerül meghatározásra. A kapott tömeges mennyiségű küldemények után az átmeneti rendszerbe tartozó országok kijelölt szolgáltatói a 3. és a 4. bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kérhetnek díjazást.
10 Semmilyen fenntartás nem alkalmazható erre a cikkre, kivéve a kétoldalú megállapodásokat.
1. Az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, a IV. csoport országainak kategóriájába sorolt legkevésbé fejlett országok részére az összes ország és terület által fizetendő végdíjakat meg kell emelni a 30. cikkben meghatározott díjak 20%-ával, amely a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál ezen országokban a szolgáltatás minőségének javítása érdekében. Ilyen fizetéseket nem kell teljesíteni a IV. csoport országai között.
2. Az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, az I. csoport országainak kategóriájába sorolt országok által a IV. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére (kivéve ezen cikk 1. bekezdésében felsorolt legkevésbé fejlett országokat) fizetendő végdíjakat meg kell emelni a 30. cikkben meghatározott díjak 10%-ával, amely a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál ezen országokban a szolgáltatás minőségének javítása érdekében.
3. Az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, a II. csoport országainak kategóriájába sorolt országok által a IV. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére (kivéve ezen cikk 1. bekezdésében felsorolt legkevésbé fejlett országokat) fizetendő végdíjakat meg kell emelni a 30. cikkben meghatározott díjak 10%-ával, amely a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál ezen országokban a szolgáltatás minőségének javítása érdekében.
4. Az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, a III. csoport országainak kategóriájába sorolt országok által a IV. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére (kivéve ezen cikk 1. bekezdésében felsorolt legkevésbé fejlett országokat) fizetendő végdíjakat meg kell emelni a 30. cikkben meghatározott díjak 5%-ával, amely a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál ezen országokban a szolgáltatás minőségének javítása érdekében.
5. Az I., II. és III. csoport országainak kategóriájába sorolt országok és területek által a III. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére fizetendő végdíjak alapján számított 1%-os növekedést – az M zsákok, a CCRI (IBRS) küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével – egy, a II., III. és IV. csoport országainak kategóriájába sorolt országokban nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében létrehozott és a Postaforgalmi Tanács vonatkozó eljárásai szerint kezelt közös alapba kell fizetni.
6. A Postaforgalmi Tanács által meghatározott vonatkozó eljárásokra figyelemmel, az e cikk 1., 2., 3. és 4. bekezdései szerint fel nem használt és a négy korábbi QSF-referenciaév alatt felhalmozott (a 2018. év az első referenciaév) összegeket is be kell fizetni az e cikk 5. bekezdésében meghatározott közös alapba. E bekezdés alkalmazásában, csak a fentiek szerinti, megadott négyéves időszakhoz adott összegekre vonatkozó nyugta beérkezését követő két éven belül fel nem használt, a QSF által jóváhagyott, a szolgáltatás minőségének javítása érdekében létrehozott projektek során felmerült összegeket kell a fent említett közös alapba fizetni.
7. A IV. csoport országaiban a szolgáltatás minőségének javítása érdekében a Szolgáltatásminőségi Alapba befizetendő halmozott végdíjak alsó határa évi 20 000 DTS (SDR) minden kedvezményezett ország vonatkozásában. Az alsó határ eléréséhez szükséges pótösszegeket a forgalmazott küldemények mennyiségével arányosan kell leszámlázni az I., II. és III. csoport országai részére.
8. A Postaforgalmi Tanács legkésőbb 2018-ban köteles elfogadni vagy aktualizálni a Szolgáltatásminőségi Alap projektjeinek finanszírozására vonatkozó eljárásokat.
1. Az ECOMPRO-csomagok kivételével a két kijelölt szolgáltató között kicserélt csomagokért szárazföldi érkezési díjrészeket kell felszámítani, amelyek kiszámítása a Szabályzatokban foglalt, csomagonkénti alapdíj és kilogrammonkénti alapdíj kombinálásával történik.
1.1. Figyelemmel az itt említett alapdíjra a kijelölt szolgáltatók a Szabályzatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban csomagonként és kilogrammonként további pótdíjakra lehetnek jogosultak.
1.2. Az 1. és az 1.1. bekezdésben említett díjrészek a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, hacsak a Szabályzatok nem rendelkeznek az ezen elv alóli kivételekről.
1.3. A szárazföldi érkezési díjrészeknek minden ország egész területére nézve egységeseknek kell lenniük.
2. Ugyanazon ország két kijelölt szolgáltatója vagy két hivatala között, egy vagy több másik kijelölt szolgáltató szárazföldi szolgálatának útján kicserélt csomagokért azokat a kijelölt szolgáltatókat, amelyeknek szolgálatai a szárazföldi továbbításban részt vesznek, szárazföldi átszállítási díjrészek illetik meg; e díjrészeket a Szabályzatok határozzák meg, a távolsági fokozatok függvényében.
2.1. Az à découvert átmenő csomagoknál a közvetítő kijelölt szolgáltatóknak joguk van a Szabályzatokban rögzített, küldeményenkénti egységes díjrészt kérni.
2.2. Az átszállítási szárazföldi díjrészek a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, hacsak a Szabályzatok nem rendelkeznek az ezen elv alóli kivételekről.
3. Minden kijelölt szolgáltató, amelynek szolgálatai a csomagok tengeri szállításában részt vesznek, jogosult arra, hogy a tengeri díjrészeket kérje. A díjrészek a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, hacsak a Szabályzatok nem rendelkeznek az ezen elv alóli kivételekről.
3.1. Minden igénybe vett tengeri szállításért tengeri díjrész jár, amelynek nagyságát a Szabályzatok határozzák meg, a távolsági fokozatok függvényében.
3.2. A kijelölt szolgáltatók a 3.1. pont szerint kiszámított tengeri díjrészeket legfeljebb 50%-kal emelhetik. Másrészt viszont a díjrészeket tetszésük szerint csökkenthetik.
1. A kijelölt szolgáltatók között a légi szállításra vonatkozó számadások rendezésénél alkalmazandó alapdíjat a Postaforgalmi Tanács hagyja jóvá és azt a Nemzetközi Iroda számítja ki a Szabályzatokban meghatározott képlet szerint. Az áru-visszaküldési szolgáltatás keretében küldött csomagok légi szállítására alkalmazandó díjakat azonban a Szabályzatokban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell kiszámítani.
2. A közvetlen zárlatok és az à découvert átmenő elsőbbségi küldemények, légipostai küldemények, légipostai csomagok, tévirányított küldemények és zárlatok légi szállítási díjainak kiszámítását, valamint a vonatkozó elszámolási módokat a Szabályzatok tartalmazzák.
3. A teljes légi útvonalra vonatkozó szállítási díjak az alábbiak:
3.1. közvetlen zárlatok esetén a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, ideértve azt az esetet is, ha ezeket a zárlatokat egy vagy több közvetítő kijelölt szolgáltató tranzitálja;
3.2. à découvert átmenő elsőbbségi küldemények és légipostai küldemények esetén – beleértve a tévesen továbbított küldeményeket is – azt a kijelölt szolgáltatót terhelik, amely a küldeményeket egy másik kijelölt szolgáltatóhoz továbbítja.
4. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a szárazföldi vagy a tengeri átszállítási díjak alól mentes küldeményekre, ha azokat légi úton szállítják.
5. Minden olyan kijelölt szolgáltatónak, amely országán belül légi úton szállítja a nemzetközi postaanyagot, joga van az e szállítás kapcsán felmerülő járulékos költségek megtéríttetésére, feltéve, hogy a megtett útvonalak súlyozott átlagtávolsága meghaladja a 300 kilométert. A Postaforgalmi Tanács a súlyozott átlagtávolságot más releváns kritériummal helyettesítheti. A díjmentességet kimondó megállapodás hiányában a díjaknak minden, külföldről származó elsőbbségi zárlatra és légi zárlatra azonosaknak kell lenniük, függetlenül attól, hogy a postaanyagot légi úton szállítják-e tovább vagy sem.
6. Ha azonban a rendeltetési kijelölt szolgáltató által kirótt végdíjak kompenzálása kifejezetten a költségek vagy a belföldi díjak alapján történt, akkor belföldi légi szállítási költségek címén semmiféle további térítésre nem kerülhet sor.
7. A rendeltetési kijelölt szolgáltató a súlyozott átlagtávolság kiszámításakor nem veheti figyelembe azoknak a zárlatoknak a súlyát, amelyeknél a végdíjak kiszámítása kifejezetten a rendeltetési kijelölt szolgáltató költségei vagy belföldi díjai alapján történik.
1. A jelen Egyezménynek megfelelően végzett műveletek elszámolása (beleértve a postai küldemények szállításának – továbbításának – elszámolását, a postai küldemények rendeltetési országban történő kezelésének elszámolását és a postai küldemények elveszése, ellopása vagy sérülése esetén kifizetett kártérítések elszámolását) az Egyezményben és az Egyesület többi Okiratában foglalt rendelkezéseken alapul és az Egyezménnyel, valamint az Egyesület többi Okiratával összhangban valósul meg és a kijelölt szolgáltatónak – az Egyesület Okirataiban előírt esetek kivételével – nem kell dokumentumokat készítenie.
1. A Postaforgalmi Tanács jogosult meghatározni az alábbi díjakat és díjrészeket, amelyeket a Szabályzatokban foglalt feltételeknek megfelelően a kijelölt szolgáltatóknak kell megfizetniük:
1.1. legalább egy harmadik ország által a levélpostai zárlatok kezelésére és szállítására vonatkozó átszállítási költség;
1.2. a légipostai küldeményekre alkalmazott alapdíj és légi átszállítási díj;
1.3. minden érkező csomag kezelésére vonatkozó szárazföldi érkezési díjrész az ECOMPRO-csomagok kivételével;
1.4. egy harmadik ország által kezelt és szállított csomagért szárazföldi átszállítási díjrész;
1.5. a csomagok tengeri szállításáért tengeri díjrész.
1.6. postacsomagban történő áru-visszaküldési szolgáltatás nyújtásáért járó indítási szárazföldi díjrész.
2. A felülvizsgálatnak megbízható és reprezentatív gazdasági és pénzügyi adatokon kell nyugodnia, és olyan módszerrel kell elvégezni, ami biztosítja a szolgáltatást nyújtó kijelölt szolgáltatóknak az igazságos díjazást. Az esetleges módosítás a Postaforgalmi Tanács által meghatározott időpontban lép hatályba.
1. A tagországok vagy a kijelölt szolgáltatóik megállapodhatnak egymással abban, hogy részt vesznek az alábbi, a Szabályzatokban meghatározott szolgáltatásokban:
1.1. az EMS, dokumentumtokra vagy árucikkekre vonatkozó expressz postai szolgáltatás, amely a fizikai eszközök útján teljesített lehető leggyorsabb postai szolgáltatás; ez a szolgáltatás nyújtható a sokoldalú Standard EMS Megállapodás alapján vagy kétoldalú megállapodások alapján;
1.2. integrált logisztikai szolgáltatás, amely teljes körű választ ad az ügyfelek logisztikai jellegű igényeire és magában foglalja az árucikkek és dokumentumtok fizikai továbbítását megelőző és követő lépéseket is.
1. A tagországok vagy a kijelölt szolgáltatók megállapodhatnak egymással abban, hogy részt vesznek a Szabályzatokban meghatározott alábbi elektronikus postai szolgáltatásokban:
1.1. elektronikus postai küldemények, vagyis olyan elektronikus postai szolgáltatás, amely során a kijelölt szolgáltatók elektronikus üzeneteket és információkat továbbítanak;
1.2. ajánlott elektronikus postai küldemények, vagyis olyan biztonságos elektronikus postai szolgáltatás, amely az elektronikus üzenet feladásáról és kézbesítéséről igazolást ad, és hitelesített felhasználók közötti védett kommunikációs csatornán keresztül valósul meg;
1.3. elektronikusan hitelesített postai jelzés, amely megbízhatóan tanúsítja az olyan elektronikus esemény meghatározott módon, meghatározott időben való létrejöttét, amelyben egy vagy több fél vett részt;
1.4. elektronikus postafiók, amely lehetővé teszi elektronikus üzenetek hitelesített feladó által történő küldését, valamint elektronikus üzenetek és információk hitelesített címzett részére történő kézbesítését és tárolását.
1. Ahhoz, hogy a Kongresszus elé terjesztett és a jelen Egyezményre vonatkozó javaslatok hatályba lépjenek, azokat a jelenlévő és szavazó tagországok többségének el kell fogadnia. A szavazáskor a kongresszuson képviselt tagországok legalább felének jelen kell lennie.
2. Ahhoz, hogy a Szabályzatokra vonatkozó javaslatok hatályba lépjenek, azokat a Postaforgalmi Tanács szavazójoggal rendelkező tagjai többségének el kell fogadnia.
3. Ahhoz, hogy a két kongresszus között benyújtott és a jelen Egyezményre, valamint annak Zárójegyzőkönyvére vonatkozó javaslatok hatályba lépjenek, azoknak meg kell szerezniük:
3.1. ha módosításokról van szó, akkor a szavazatok kétharmadát, a szavazójoggal rendelkező és a szavazáson részt vevő egyesületi tagországok legalább felétől;
3.2. ha rendelkezések értelmezéséről van szó, a szavazatok többségét.
4. A 3.1. pontban szereplő rendelkezésektől függetlenül minden olyan tagországnak, amelynek nemzeti szabályozása még összeegyeztethetetlen a javasolt módosítással, jogában áll a módosítás bejelentésének időpontjától számított kilencven napon belül írásos nyilatkozatot eljuttatni a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójához, jelezve, hogy nem áll módjában elfogadni a módosítást.
1. Nem megengedettek azok a fenntartások, amelyek összeegyeztethetetlenek az Egyesület szándékával és céljával.
2. Általánosságban azoknak a tagországoknak, amelyek álláspontjukat nem tudják elfogadtatni a többi tagországgal, igyekezniük kell, lehetőség szerint, a többségi véleményhez csatlakozni. A fenntartást csak akkor nyújthatják be, ha feltétlenül szükséges, és azt megfelelő módon indokolniuk kell.
3. A jelen Egyezmény cikkeit érintő fenntartásokat a Kongresszusok Ügyrendi Szabályzatának ide vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a Kongresszuson írásbeli javaslat formájában kell előterjeszteni a Nemzetközi Iroda egyik munkanyelvén.
4. A hatékonyság érdekében a Kongresszuson előterjesztett fenntartást a fenntartással érintett cikk módosítására minden egyes esetben az előírt többséggel kell jóváhagyatni.
5. Alapelvként a fenntartást kölcsönösségi alapon kell alkalmazni az azt kiadó tagország és a többi tagország között.
6. A jelen Egyezménnyel kapcsolatos fenntartás a Zárójegyzőkönyvbe kerül beillesztésre a kongresszus által jóváhagyott javaslat alapján.
1. A jelen Egyezmény 2018. január 1-jén lép hatályba, és a következő kongresszus Okiratainak hatályba lépéséig marad érvényben.
Ennek hiteléül a tagországok kormányainak meghatalmazottai ezt az Egyezményt egy eredeti példányban aláírták, amelyet a Nemzetközi Iroda vezérigazgatójánál helyeznek letétbe. Az Egyesület Nemzetközi Irodája arról mindegyik félnek egy-egy példányt küld.
Kelt Isztambulban, 2016. október 6-án
Alulírott meghatalmazottak a mai napon kötött Egyetemes Postaegyezmény aláírásakor a következőkben állapodtak meg:
1. Az 5.1. és 5.2. cikk nem vonatkozik a következő országokra: Antigua és Barbuda, Bahreini Királyság, Barbados, Belize, Botswana, Brunei Darussalam, Dominika, Egyiptom, Fidzsi, Gambia, Grenada, Guyana, Hongkong, Írország, Jamaica, Kanada, Kenya, Kína, Kiribati, Kuvait, Lesotho, Malawi, Malajzia, Mauritius, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, az Egyesült Királyság tengerentúli függő területei, Nauru, Nigéria, Pápuaföld-Új-Guinea, Salamon-szigetek, Seychelle-szigetek, Sierra Leone, St. Christopher és Nevis, St. Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Szamoa, Szingapúr, Szváziföld, Tanzánia (Egyesült Köztársaság), Trinidad és Tobago, Tuvalu, Uganda, Új-Zéland, Vanuatu és Zambia.
2. Az 5.1. és 5.2. cikk Ausztriára, Dániára és Iránra (Iszlám Köztársaság) sem vonatkozik, amelynek jogszabályai nem teszik lehetővé a levélpostai küldemények visszavételét vagy címváltoztatását a feladó kérésére, attól kezdve, hogy a címzettet értesítették arról, hogy címére küldemény érkezett.
3. Az 5.1. cikk nem vonatkozik a következő országokra: Ausztrália, Ghána és Zimbabwe.
4. Az 5.2. cikk nem vonatkozik a következő országokra: Bahamák, Belgium, Irak, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Mianmar, amelyek jogszabályai nem teszik lehetővé a levélpostai küldemények visszavételét vagy címváltoztatását a feladó kérésére.
5. Az 5.2. cikk nem vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra.
6. Az 5.2. cikk vonatkozik Ausztráliára, ha az összeegyeztethető az ország belföldi jogszabályaival.
7. Az 5.2. cikkel ellentétben El Salvador, a Fülöp-szigetek, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Panamai Köztársaság és Venezuela (Bolivári Köztársaság) jogosultak arra, hogy a csomagokat ne küldjék vissza, miután a címzett kérte a vámkezelést, tekintve, hogy vámjogszabályaik ezzel ellentétesek.
1. A 6. cikk 7. bekezdésében foglaltaktól eltérően Ausztrália, Malajzia, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és Új-Zéland az olyan postabélyegekkel ellátott levélpostai küldeményeket, ill. postacsomagokat, amelyek a postaanyag kezelésére szolgáló gépeikkel nem kompatibilis új anyagokat, ill. új technológiákat vesznek igénybe, csak az érintett felvevő kijelölt szolgáltatóval történt előzetes egyeztetést követően dolgozza fel.
1. Az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Görögország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint Új-Zéland fenntartja magának azt a jogot, hogy a felmerült munkák költségével arányos díjat szedjen mindazon kijelölt szolgáltatóktól, amelyek a 12.4. cikk értelmében részükre olyan küldeményeket küldenek vissza, amelyeket postai küldeményként eredetileg nem a nevezett országok postaszolgálatai indítottak.
2. A 12.4. cikkben foglaltaktól eltérően Kanada fenntartja magának azt a jogot, hogy az indító kijelölt szolgáltatótól olyan összegű díjat szedjen, amely legalább az ilyen küldemények kezelése kapcsán felmerült költségeit fedezi.
3. A 12.4. cikk lehetővé teszi a rendeltetési kijelölt szolgáltató számára, hogy a felvevő kijelölt szolgáltatótól megfelelő díjat kérjen a külföldön nagy mennyiségben feladott levélpostai küldemények kézbesítéséért. Ausztrália, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága fenntartja magának azt a jogot, hogy ezt a díjfizetést a rendeltetési országban az azonos küldeményekre alkalmazott belföldi díjjal egyenértékű összegre korlátozza.
4. A 12.4. cikk lehetővé teszi a rendeltetési kijelölt szolgáltató számára, hogy a felvevő kijelölt szolgáltatótól megfelelő díjat kérjen a külföldön nagy mennyiségben feladott levélpostai küldemények kézbesítéséért. A következő tagországok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ezt a díjfizetést a Szabályzatokban a tömeges küldeményekre megállapított összeghatárra korlátozzák: az Amerikai Egyesült Államok, a Bahama-szigetek, Barbados, Brunei Darussalam, Grenada, Guyana, Hollandia, Holland Antillák és Aruba, India, a Kínai Népköztársaság, Malajzia, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, az Egyesült Királyság tengerentúli függő területei, Nepál, Új-Zéland, Srí Lanka, St. Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Suriname, Szingapúr, és Thaiföld.
5. A 4. bekezdésben szereplő fenntartásoktól függetlenül a következő tagországok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az Egyezmény 12. cikkének rendelkezéseit teljes egészében alkalmazzák az Egyesület tagországaitól kapott küldeményekre: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Azerbajdzsán, Benin, Brazília, Burkina Faso, Ciprus, Dánia, Egyiptom, Elefántcsontparti Köztársaság, Franciaország, Görögország, Guinea, Iráni Iszlám Köztársaság, Izrael, Japán, Jordánia, Kamerun, Kanada, Libanon, Luxemburg, Mali, Marokkó, Mauritánia, Monaco, Németország, Norvégia, Olaszország, Orosz Föderáció, Pakisztán, Portugália, Svájc, Szaúd-Arábia, Szenegál, Szíriai Arab Köztársaság, Togo és Törökország.
6. A 12.4. cikk alkalmazása céljából Németország fenntartja magának a jogot, hogy a küldeményeket feladó országtól olyan díjazást kérjen, amelyet attól az országtól kapott volna, ahol a feladó székhelye van.
7. A III. cikkben szereplő fenntartások ellenére a Kínai Népköztársaság fenntartja magának azt a jogot, hogy a külföldön nagy mennyiségben feladott levélpostai küldemények kézbesítéséért járó fizetést az Egyesület Egyezményében és Szabályzataiban engedélyezett szintre korlátozza.
8. A 12. cikk 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően, Ausztria, Németország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Liechtenstein és Svájc fenntartja magának a jogot arra, hogy a feladótól – vagy ennek hiányában a felvevő kijelölt szolgáltatótól – követelje belföldi díjainak megfizetését.
1. A 15. cikkel ellentétben Ausztráliának, Fehéroroszországnak, Kanadának és Új-Zélandnak jogában áll a Szabályzatokban rögzítettektől eltérő díjakat szedni, ha azok összhangban vannak országának jogszabályaival.
