1. Az Egyesület egységes postaterületi koncepciójának támogatása érdekében a tagországoknak gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi felhasználó/ügyfél élvezhesse az egyetemes postai szolgáltatáshoz való jogot, ami azt jelenti, hogy saját területük minden pontján állandóan és megfizethető árakon jó minőségű postai alapszolgáltatásokat nyújtanak részükre.
2. A tagországoknak e cél szem előtt tartásával nemzeti postai jogalkotásuk keretében vagy más szokásos eszköz révén meg kell határozniuk a kínált postai szolgáltatások körét, azok minőségi követelményeit és megfizethető árait, mind a lakossági igények, mind az országra jellemző feltételek figyelembevételével.
3. A tagországoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az egyetemes postai szolgáltatás ellátásáért felelős szolgáltatók a postai szolgáltatási ajánlatokban foglaltakat és a minőségi előírásokat betartsák.
4. A tagországoknak gondoskodniuk kell arról, hogy életképes egyetemes postai szolgáltatást biztosítsanak, ezzel garantálva annak folyamatos fenntarthatóságát.
1. Az átszállítás szabadságának elvét az Alapokmány 1. cikke mondja ki. Ez minden tagország számára azzal a kötelezettséggel jár, hogy biztosítsa, hogy kijelölt szolgáltatói egy másik kijelölt szolgáltató által nekik átadott zárlatokat és az à découvert átmenő levélpostai küldeményeket mindig a saját küldeményeik számára is igénybe vett leggyorsabb útvonalon és legbiztonságosabb eszközökkel továbbítsák. Ugyanez az elv vonatkozik a tévirányított küldeményekre és zárlatokra is.
2. Azoknak a tagországoknak, amelyek nem vesznek részt a fertőző anyagokat vagy radioaktív anyagokat tartalmazó postai küldemények kölcsönös forgalmában, jogukban áll, hogy ne engedjék át területükön az ilyen à découvert átmenő küldeményeket. Ugyanez alkalmazandó azokra a nyomtatványokra, folyóiratokra, magazinokra, kiscsomagokra, és M zsákokra, amelyek tartalma nem felel meg azoknak a törvényes rendelkezéseknek, amelyek ezeknek az átszállító országban történő közzétételére vagy forgalmazására vonatkozó feltételeit szabályozzák.
3. A postacsomagok átszállításának szabadságát az Egyesület egész területén garantálni kell.
4. Ha egy tagország nem tartja be az átszállítás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket, a többi tagországnak jogában áll, hogy megszüntesse a postai szolgáltatások nyújtását ezzel a tagországgal.
1. Minden postai küldemény a feladó tulajdonát képezi mindaddig, amíg azt a jogos tulajdonosnak nem kézbesítették, kivéve azt az esetet, amikor a küldeményt a felvevő vagy a rendeltetési ország jogszabályai alapján vagy a 19. cikk 2.1.1. bekezdésének vagy a 19. cikk 3. bekezdésének alkalmazásával az átszállító ország jogszabályai alapján lefoglalták.
2. A postai küldemények feladója a küldeményt a szolgálatból visszaveheti, illetve annak címét és/vagy a címzett (jogi személy neve/megnevezése vagy családi név, utónév vagy nemzetségnév (ha van)) nevét módosíthatja vagy helyesbítheti. A díjakat és az egyéb feltételeket a Szabályzatok rögzítik.
3. A tagországok a címzett címváltozása esetén biztosítják kijelölt szolgáltatóik által a postai küldemények utánküldését és a kézbesíthetetlen küldemények visszaküldését a feladónak. A díjakat és az egyéb feltételeket a Szabályzatok rögzítik.
1. A „postabélyeg” kifejezés védelmet élvez a jelen Egyezmény alapján, és csak azokra a bélyegekre alkalmazható, amelyek megfelelnek a jelen cikk és a Szabályzatok feltételeinek.
2. A postabélyeg:
2.1. kizárólag a tagország vagy a territórium fennhatósága alatt bocsátható ki és hozható forgalomba, az Egyesület Okiratainak megfelelően;
2.2. a szuverenitás jelképe és a bérmentesítés megfizetésének a tényleges értékhez igazodó bizonyítéka, ha azt az Egyesület Okiratának megfelelően egy postai küldeményre ragasztják;
2.3. a tagországban vagy a kibocsátó territóriumban kell forgalmazni bérmentesítési vagy bélyeggyűjtési célzattal, a nemzeti jogszabályok szerint;
2.4. a tagország vagy a kibocsátó territórium valamennyi lakosa számára hozzáférhetőnek kell lennie.
3. A postabélyeg az alábbiakat tartalmazza:
3.1. a tagország vagy a kibocsátó terület neve latin betűkkel, vagy amennyiben az Egyesület Nemzetközi Irodáját a kibocsátó tagállam vagy terület kéri, a tagországot vagy a kibocsátó területet jelölő rövidítés vagy kezdőbetűk a Szabályzatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban; *
3.2. az alábbi módon kifejezett névérték:
3.2.1. alapszabályként a tagország vagy a kibocsátó territórium hivatalos pénznemében vagy egy betű vagy egy szimbólum formájában megadva;
3.2.2. egyéb speciális azonosító jelek segítségével.
4. A postabélyegeken lévő állami jelképek, a kormányközi szervezetek jelképei és hivatalos ellenőrzési jelei a szellemi tulajdon védelméről szóló Párizsi Egyezmény értelmében védelmet élveznek.
5. A postabélyeg témája és mintája:
5.1. illeszkedjen az Egyesület Alapokmánya preambulumának szelleméhez és az Egyesület szervei által meghozott döntésekhez;
5.2. álljon szoros kapcsolatban a tagország vagy a territórium kulturális identitásával, vagy járuljon hozzá a kultúra terjesztéséhez vagy a béke fenntartásához;
5.3. olyan személyről vagy eseményről való megemlékezés esetén, amely a tagországtól vagy a territóriumtól idegen, álljon szoros kapcsolatban ezzel a tagországgal vagy territóriummal;
5.4. nem lehet politikai jellegű, vagy valamely személyt, illetve országot sértő;
5.5. bírjon fontos jelentéssel a tagország vagy a territórium számára.
6. A postai bélyegzőlenyomatok, a bérmentesítő géplenyomatok és a nyomtatott bélyegzőlenyomatok vagy más, az Egyesület Okiratainak megfelelő nyomtatási, illetve bélyegzési eljárások csak a tagország vagy a territórium jóváhagyásával használhatók.
7. Az új anyagok vagy új technológiák alkalmazásával készült postabélyegek kibocsátása előtt a tagországok közlik a Nemzetközi Irodával azokat a szükséges információkat, amelyek ezen bélyegeknek a küldeményfeldolgozó gépek működésével való kompatibilitásra vonatkoznak. A Nemzetközi Iroda tájékoztatja erről a többi tagországot és azok kijelölt szolgáltatóit.
A tagországok és/vagy kijelölt szolgáltatóik kötelesek a postai üzemvitel minden szintjén kidolgozni és végrehajtani egy dinamikus fenntartható fejlődési stratégiát, mely legfőképpen környezetvédelmi, szociális és gazdasági intézkedéseket foglal magában, valamint előmozdítani a fenntartható fejlődés kérdéseivel kapcsolatos tudatosságot.
1. A tagországoknak és kijelölt szolgáltatóiknak meg kell felelniük az Egyetemes Postaegyesület biztonsági előírásaiban meghatározott követelményeknek; az ügyfelek által a kijelölt szolgáltatók által nyújtott postai szolgáltatásokba vetett bizalom megtartása és növelése céljából és valamennyi érintett alkalmazott érdekében a postai üzemvitel minden szintjén cselekvési stratégiát kell elfogadniuk és megvalósítaniuk. Ez a stratégia magában foglalja a Szabályzatokban meghatározott célokat, valamint azoknak a követelményeknek való megfelelőség elvét, amelyek az Igazgatási Tanács és a Postaforgalmi Tanács által elfogadott végrehajtási rendelkezésekben meghatározott postai küldeményekhez szükséges előzetes elektronikus adatok rendelkezésre bocsátására vonatkoznak (többek között az érintett postai küldemények típusa és azonosítási kritériumai), az Egyesület üzenetekkel kapcsolatos technikai előírásainak megfelelően. A szóban forgó stratégiának magában kell foglalnia a tagországok és kijelölt szolgáltatóik közötti zárlatok biztonságos szállításának és átszállításának fenntartására vonatkozó információcserét.
2. A nemzetközi postai szállítási láncban alkalmazott valamennyi biztonsági intézkedésnek meg kell felelnie azoknak a kockázatoknak és veszélyeknek, amelyek kivédésére hivatottak, és anélkül kell bevezetni őket, hogy zavart okoznának a nemzetközi küldeményforgalomban, ill. nemzetközi kereskedelemben, a postahálózat sajátosságainak figyelembevételével. Azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyek globális hatást gyakorolhatnak a postakezelési műveletekre nemzetközi szinten összehangolt és kiegyensúlyozott módon, valamennyi érintett szereplő bevonásával kell bevezetni.
1. Postai küldemények
1.1. A tagországok kötelezik magukat arra, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket az alábbi cselekmények megakadályozása, és azok elkövetőinek üldözése és megbüntetése érdekében:
1.1.1. kábítószerek és pszichotrop anyagok, valamint veszélyes áruk postai küldeményekben való elhelyezése, hacsak ezt az elhelyezést az Egyezmény és a Szabályzatok kifejezetten nem engedélyezik;
1.1.2. pedofil jellegű vagy gyermekpornográfiát tartalmazó dolgok postai küldeményekben való elhelyezése.
2. A bérmentesítés általában és különösen a bérmentesítési eszközök
2.1. A tagországok kötelezik magukat arra, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket a jelen Egyezmény szerinti alábbi bérmentesítési eszközökre vonatkozó jogsértések megakadályozása, üldözése és megbüntetése érdekében:
2.1.1. forgalomban levő vagy forgalomból kivont postabélyegek;
2.1.2. bélyegzőlenyomatok;
2.1.3. bérmentesítő géplenyomatok vagy nyomdai lenyomatok;
2.1.4. nemzetközi válaszdíjszelvények.
2.2. A jelen Egyezmény vonatkozásában a bérmentesítési eszközökre vonatkozó jogsértés alatt olyan, bármely személy által elkövetett cselekményt kell érteni, amelyet az elkövető vagy egy harmadik fél jogalap nélküli gazdagodása szándékával követnek el. Büntetendő:
2.2.1. a bérmentesítő eszközök meghamisítása, utánzása vagy hamisítása, vagy minden ezen eszközök nem megengedett gyártásához kapcsolódó jogtalan vagy csalárd cselekedet;
2.2.2. meghamisított, utánzott vagy hamisított bérmentesítési eszközök előállítása, használata, szabad forgalomba bocsátása, forgalmazása, terjesztése, szétosztása, szállítása, kiállítása vagy megjelenítése (katalógusok formájában és reklámcélokra is);
2.2.3. már használt bérmentesítő eszközöknek postai célra történő használata vagy forgalomba hozatala;
2.2.4. valamely fent említett jogsértés elkövetésére irányuló kísérlet.
3. Kölcsönösség
3.1. A büntetéseket illetően nem lehet különbséget tenni a 2. bekezdésben felsorolt cselekmények között a tekintetben, hogy belföldi vagy külföldi bérmentesítési eszközről van-e szó, erre a rendelkezésre semmilyen jogi vagy szerződéses kölcsönösségi feltétel nem alkalmazható.
1. A felhasználók személyes adatait csak arra a célra szabad felhasználni, amelyre azokat összegyűjtötték, az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal összhangban.
2. A felhasználók személyes adatait csak azoknak a kívülálló személyeknek szabad átadni, akik az alkalmazandó nemzeti jogszabályok szerint jogosultak az ilyen adatokhoz való hozzáférésre.
3. A tagországok és kijelölt szolgáltatóik kötelesek biztosítani a felhasználók személyes adatainak bizalmas kezelését és biztonságát, nemzeti jogszabályaik betartása mellett.
4. A kijelölt szolgáltatók tájékoztatják felhasználóikat személyes adataik felhasználásáról és az adatgyűjtés céljáról.
5. A fentiek sérelme nélkül, a kijelölt szolgáltatók elektronikusan továbbíthatnak személyes adatokat azon rendeltetési kijelölt szolgáltatók vagy átszállítási országok részére, amelyeknek szüksége van ezekre az adatokra a szolgáltatásnyújtáshoz.
1. Közvetlen zárlatok kicserélhetők más országok szárazföldi, tengeri vagy légi szolgálatainak közvetítésével:
1.1. egy tagország postahivatalai és az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendelkezésére bocsátott katonai egységek parancsnokai között;
1.2. e katonai egységek parancsnokai között;
1.3. egy tagország postahivatalai és ugyanezen ország külföldön állomásozó tengeri, légi vagy szárazföldi katonai egységeinek, hadihajóinak vagy hadirepülőgépeinek parancsnokai között;
1.4. ugyanazon ország tengeri légi vagy szárazföldi katonai egységeinek, hadihajóinak vagy hadirepülőgépeinek parancsnokai között.
2. Az 1. bekezdésben említett zárlatokban elhelyezett levélpostai küldemények kizárólag azon katonai egységek tagjainak, illetve azon hajók vagy repülőgépek tisztikara és legénysége tagjainak szólhatnak, vagy tőlük származhatnak, amelyek részére a zárlatokat címezték, vagy amelyektől azok származnak. Az ezekre a küldeményekre alkalmazandó díjszabásokat és szállítási feltételeket saját szabályai szerint annak a tagországnak a kijelölt szolgáltatója határozza meg, amely a katonai egységet rendelkezésre bocsátotta, vagy amelyhez a hajók vagy a repülőgépek tartoznak.
3. Külön megállapodás hiányában az érintett kijelölt szolgáltatókkal szemben a zárlatok átszállítási díjainak, a végdíjaknak és a légi szállítási díjaknak a kiegyenlítéséért annak a tagországnak a kijelölt szolgáltatója felel, amely a katonai egységet rendelkezésre bocsátotta, vagy amelyhez a hadihajók vagy a hadirepülőgépek tartoznak.
1. Egyetlen kijelölt szolgáltató sem köteles továbbítani vagy a címzetteknek kézbesíteni azokat a levélpostai küldeményeket, amelyeket a tagország területén lakó feladók egy idegen országban adnak vagy adatnak fel azzal a céllal, hogy kihasználják az ott alkalmazott kedvezőbb díjazási feltételeket.
2. Az 1. bekezdésben előírt rendelkezések egyaránt vonatkoznak mind a feladó lakhelye szerinti országban előállított és a határon azután átszállított levélpostai küldeményekre, mind az eleve külföldön előállított levélpostai küldeményekre.
3. A rendeltetési kijelölt szolgáltatónak jogában áll a felvevő kijelölt szolgáltatótól belföldi díjainak megfizetését követelni. Ha a felvevő kijelölt szolgáltató nem hajlandó ezeket a díjakat a rendeltetési kijelölt szolgáltató által meghatározott határidőn belül megfizetni, akkor az utóbbi vagy visszaküldheti a küldeményeket a felvevő kijelölt szolgáltatónak azzal a joggal, hogy a visszaküldési költségeket megtéríttesse, vagy azokat saját nemzeti jogszabályai szerint kezelheti.
4. Egyetlen kijelölt szolgáltató sem köteles továbbítani, vagy a címzetteknek kézbesíteni azokat a levélpostai küldeményeket, amelyeket a feladók nagy mennyiségben nem abban az országban adtak, vagy adattak fel, ahol laknak, amennyiben az ezekért járó végdíjak összege alacsonyabb, mint az az összeg lett volna, amelyet akkor kapott volna, ha a küldeményeket a feladók lakóhelye szerinti országban adták volna fel. A rendeltetési kijelölt szolgáltatóknak jogukban áll a felvevő kijelölt szolgáltatótól a felmerült költségekkel arányos díjazást követelni, ami nem haladhatja meg a következő két összeg közül a magasabbat: vagy az azonos küldeményekre alkalmazott belföldi díj 80%-a, vagy a 29. cikk, a 30. cikk 5–30.11. bekezdése, a 30. cikk 12. bekezdése és a 30. cikk 13. bekezdése, vagy a 31. cikk 17. bekezdése értelmében alkalmazandó díjak, esettől függően. Ha a felvevő kijelölt szolgáltató nem hajlandó ezeket a díjakat a rendeltetési kijelölt szolgáltató által meghatározott határidőn belül megfizetni, akkor a rendeltetési kijelölt szolgáltató vagy visszaküldheti a küldeményeket a felvevő kijelölt szolgáltatónak azzal a joggal, hogy a visszaküldési költségeket megtéríttesse, vagy azokat saját nemzeti jogszabályai szerint kezelheti.
1. Hacsak az Egyesület Okiratai másként nem rendelkeznek, csak a kijelölt szolgáltatók használhatják az Egyesület nyomtatványait és a postai szolgáltatások nyújtására és a postai küldemények kicserélésére vonatkozó dokumentumokat az Egyesület Okirataival összhangban.
2. A kijelölt szolgáltatók használhatják az Egyesület nyomtatványait és dokumentumait a külterületi kicserélő hivatalok (a továbbiakban: ETOE-k) valamint a kijelölt szolgáltatók által a saját nemzeti területükön kívül létrehozott nemzetközi küldeményfeldolgozó központok (a továbbiakban: IMPC-k) működtetéséhez a 6. bekezdésben meghatározottak szerint a fent említett postai szolgáltatások nyújtásának és a postai küldemények kicserélésének támogatása érdekében.
3. A 2. bekezdés szerinti lehetőség gyakorlása annak a tagországnak vagy területnek a nemzeti jogszabályaitól illetve politikáitól függ, amelyben az ETOE-t vagy az IMPC-t létrehozták. E tekintetben és a 2. cikkben meghatározott kijelölési kötelezettségek sérelme nélkül a kijelölt szolgáltatóknak garantálniuk kell az Egyezmény szerinti kötelességeik folyamatos teljesítését és teljes mértékben felelősséget kell vállalniuk a többi kijelölt szolgáltatóval és a Nemzetközi Irodával fenntartott kapcsolataikért.
4. Az ETOE-k és IMPC-k által küldött postai küldemények fogadása tekintetében a 3. bekezdésben meghatározott követelmény a rendeltetési tagországra is vonatkozik.
5. Az ETOE-ktől és az IMPC-ktől továbbított és/vagy fogadott postai küldeményekre vonatkozóan a tagországoknak tájékoztatniuk kell politikájukról a Nemzetközi Irodát. Ezen információkat közzé kell tenni az Egyesület weboldalán.
6. Szigorúan e cikk alkalmazásában, az ETOE-k egy tagállam területén vagy azon kívüli területen kereskedelmi célokból létrehozott és a kijelölt szolgáltatók által vagy azok hatáskörében üzemeltetett irodák vagy létesítmények, amelyek üzleti tevékenységet folytatnak az adott ország területén kívül eső piacokon. Az IMPC-k a kicserélt nemzetközi küldemények feldolgozása vagy küldemény zárlatok indítása illetve fogadása érdekében, vagy más kijelölt szolgáltatók között kicserélt nemzetközi küldemények átszállítási központjaiként létrehozott nemzetközi küldeményfeldolgozó központok.
7. A jelen cikk nem értelmezhető úgy, hogy az ETOE-k vagy az IMPC-k (ideértve azokat a kijelölt szolgáltatókat is, amelyek felelősek az országuk területén történő létrehozásukért és üzemeltetésükért) ugyanolyan helyzetben vannak az Egyesület Okiratai szerint, mint a rendező ország kijelölt szolgáltatói, továbbá a jelen cikk nem értelmezhető úgy, hogy jogszabályi kötelezettséget ró a többi tagországra az, hogy azok kijelölt szolgáltatóként tekintenek ezen ETOE-kre vagy IMPC-kre a létrehozásuk és működésük szerinti területen.
1. A tagországoknak vagy kijelölt szolgáltatóiknak a Szabályzatokban előírtak szerinti vonatkozó kompendiumokban kell meghatározniuk, közzétenniük és frissíteniük az érkező csomagok és levélpostai küldemények kézbesítésére vonatkozó szabványokat és célkitűzéseket.
2. Ezek az előírások és célkitűzések, a vámkezeléshez rendszerint szükséges időkkel megemelve sem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a belső szolgálatokban hasonló küldeményekre alkalmazottak.
3. Továbbá a felvevő tagországoknak vagy kijelölt szolgáltatóiknak meg kell határozniuk, és közzé kell tenniük a részletes előírásokat a levélpostai elsőbbségi és légipostai küldeményekre, valamint a csomagokra és a felületi/ nem elsőbbségi csomagokra.
4. A tagországok vagy kijelölt szolgáltatóik kötelesek értékelni a szolgáltatás minőségével kapcsolatos előírások alkalmazását.
1. Az Egyezményben meghatározott különböző postai szolgáltatások díjait a tagországok vagy kijelölt szolgáltatóik állapítják meg a nemzeti jogszabályok függvényében és az Egyezményben, ill. annak Szabályzataiban foglalt elvek szerint. E díjaknak elvben az adott szolgáltatás ellátásának költségeihez kell igazodniuk.
2. A feladás helye szerinti tagország vagy annak kijelölt szolgáltatója határozza meg a nemzeti jogszabályok függvényében a levélpostai küldemények és a postacsomagok szállításának bérmentesítési díjait. A bérmentesítési díjak magukban foglalják a küldeménynek a címzett lakóhelyén történő átadását, amennyiben a szóban forgó küldeményre vonatkozóan a címzett országban létezik kézbesítési szolgáltatás.
3. Az alkalmazott díjaknak – beleértve az Okiratokban irányadó jelleggel meghatározottakat is – legalább egyenlőknek kell lenniük az ugyanolyan jellemzőkkel (kategória, mennyiség, kezelési idő stb.) rendelkező belföldi küldeményekre alkalmazott díjakkal.
4. A tagországoknak vagy kijelölt szolgáltatóiknak – a nemzeti jogszabályok függvényében – joguk van ahhoz, hogy túllépjék az Okiratokban szereplő irányadó jelleggel meghatározott díjakat.
5. A tagországok vagy kijelölt szolgáltatóik a 3. bekezdésben említett minimális díjakon kívül nemzeti jogszabályaik alapján csökkentett díjakat is alkalmazhatnak a tagország területén feladott levélpostai küldemények és postacsomagok tekintetében. Lehetőségük van egyebek között arra, hogy kedvezményes díjakat nyújtsanak a posta nagy ügyfelei részére.
6. Az Okiratokban szereplő postai díjakon kívül tilos az ügyfelektől bármilyen egyéb postai díjat beszedni.
7. Azon esetek kivételével, amelyekről az Okiratok másként rendelkeznek, az egyes kijelölt szolgáltatók az általuk beszedett díjakat megtartják.
1. Elv
1.1. A postai díjmentesség, azaz a bérmentesítés alóli mentesség eseteit az Egyezményben kifejezetten meg kell határozni. Ugyanakkor a Szabályzatok rendelkezhetnek a tagországok, a kijelölt szolgáltatók és a szűkebb körű egyesületek által küldött levélpostai küldeményekre és postacsomagokra, valamint a postai szolgáltatásokra vonatkozó postai díjmentességről, átszállítási költségről, végdíjakról és érkezési díjrészekről. Továbbá az Egyesület Nemzetközi Irodája által a szűkebb körű egyesületeknek, a tagországoknak és a kijelölt szolgáltatóknak feladott levélpostai küldemények és postacsomagok minden postai díj alól mentesek. Ugyanakkor a felvevő tagország vagy kijelölt szolgáltató jogosult légi szállítási pótdíjat felszámítani ez utóbbi küldemények esetén.
2. Hadifoglyok és polgári internáltak
2.1. A légipostai pótdíjak kivételével minden postai díjtól mentesek a hadifoglyoknak címzett, vagy az általuk – akár közvetlenül, akár az Egyezmény és a Postai Pénzforgalmi Megállapodás Szabályzataiban említett hivatalok közvetítésével – küldött levélpostai küldemények, postacsomagok és postai pénzforgalmi küldemények. Semleges országban elfogott és internált harcoló személyek az előbb említett rendelkezések alkalmazását illetően a hadifoglyokkal azonos csoportba sorolandók.
2.2. A 2.1. pont alatti rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a levélpostai küldeményekre, postacsomagokra és postai pénzforgalmi küldeményekre, amelyek más országból származnak, és amelyek a polgári személyeket háború esetén megillető védelemről szóló, 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezményben meghatározott, internált polgári személyeknek szólnak, vagy amelyeket ezek adnak fel, akár közvetlenül, akár pedig az Egyezmény és a Postai Pénzforgalmi Megállapodás Szabályzataiban említett hivatalok közvetítésével.
2.3. Az Egyezmény és a Postai Pénzforgalmi Megállapodás Szabályzataiban említett hivatalok szintén postai díjmentességet élveznek azon levélpostai küldemények, postacsomagok és postai pénzforgalmi küldemények tekintetében, amelyeket a 2.1. és 2.2. pontokban említett személyek kapcsán akár közvetlenül, akár közvetítői minőségben küldenek vagy kapnak.
2.4. Postacsomagok 5 kilogramm súlyhatárig küldhetők postai díjmentességgel. E súlyhatár 10 kilogrammra emelkedik azon csomagok esetében, amelyeknek tartalma oszthatatlan, vagy amelyeket a hadifoglyoknak történő szétosztás céljából valamely tábornak vagy a hadifoglyok képviselőinek („hommes de confiance”) címeztek.
2.5. A kijelölt szolgáltatók közötti elszámolás keretében a szolgálati csomagok, valamint a hadifoglyok és civil internáltak csomagjai után nem kérhető semmilyen díjrész, kivéve a légipostai csomagokra alkalmazott légi szállítási díjakat.
3. Vakoknak szóló küldemények
3.1. Valamennyi postai díj alól mentességet élvez a vakoknak szóló minden olyan küldemény, amelyet vak személyek szervezetének küldenek, vagy amelyet vak személyek szervezete küld, a légi szállítási pótdíjak kivételével, amennyiben ezek a küldemények a felvevő kijelölt szolgáltató belföldi szolgálatában ilyen módon elfogadhatóak.
3.2. Ebben a cikkben:
3.2.1. a „vak személy” kifejezés azokat a személyeket jelöli, akik országukban hivatalosan vaknak vagy gyengén látónak minősülnek, vagy akik az Egészségügyi Világszervezet vak személyre vagy gyengén látó személyre vonatkozó fogalom meghatározásainak megfelelnek;
3.2.2. vakok szervezetének minősül minden olyan intézmény vagy egyesület, amely hivatalosan a vakokat szolgálja vagy képviseli;
3.2.3. a vakoknak szóló küldemények magukban foglalnak minden olyan levelezést, kiadványt – formátumukra való tekintet nélkül, a hangfelvételeket is beleértve –, valamint minden olyan berendezést, ill. anyagot, amelyet azzal a céllal készítettek vagy alakítottak át, hogy segítséget nyújtsanak a vak személyeknek a vakságukból eredő problémák leküzdéséhez, amint azt a Szabályzatok előírják.
1. A tagországoknak gondoskodniuk kell arról, hogy kijelölt szolgáltatóik biztosítsák a levélpostai küldemények felvételét, feldolgozását, szállítását és kézbesítését.
2. Csak dokumentumokat tartalmazó levélpostai küldemények az alábbiak:
2.1. elsőbbségi és nem elsőbbségi küldemények 2 kilogrammig;
2.2. levelek, postai levelezőlapok és nyomtatványok 2 kilogrammig;
2.3. vakoknak szóló küldemények 7 kilogrammig;
2.4. „M zsák”-nak nevezett speciális zsákok, amelyek hírlapokat, időszaki kiadványokat, könyveket és hasonló nyomtatott termékeket tartalmaznak azonos címzettnek, azonos címre, 30 kilogrammig.
3. Árucikkeket tartalmazó levélpostai küldemények az alábbiak:
3.1. elsőbbségi és nem elsőbbségi kiscsomagok 2 kilogrammig;
3.2. vakoknak szóló küldemények 7 kilogrammig a Szabályzatok előírásai szerint;
3.3. külön zsákok, amelyek ugyanazon címen található ugyanazon címzettnek szóló hírlapokat, folyóiratokat, könyveket és hasonló nyomtatott dokumentumokat tartalmaznak „M zsák” elnevezéssel, 30 kilogrammig a Szabályzatok előírásai szerint.
4. A Szabályzatok alapján a levélpostai küldeményeket kezelésük gyorsasága és tartalmuk szerint is osztályozzák.
5. A 4. bekezdésben hivatkozott osztályozási rendszerekben a levélpostai küldemények formátumuk szerint is osztályozhatók, így megkülönböztetünk kisalakú leveleket (P), nagyalakú leveleket (G), terjedelmes leveleket (E) és kiscsomagokat (E). A méret- és súlyhatárokat a Szabályzatok írják elő.
6. A 2. és 3. bekezdésben meghatározott súlyhatárokat meghaladó súlyhatárok fakultatív módon alkalmazhatók egyes levélpostai küldeménykategóriák esetében, a Szabályzatokban meghatározott feltételek szerint.
7. A tagországoknak gondoskodniuk kell arról, hogy kijelölt szolgáltatóik biztosítsák a 20 kg-nál kisebb súlyú postacsomagok felvételét, feldolgozását, szállítását és kézbesítését.
8. A 20 kilogrammot meghaladó súlyhatárok választható módon alkalmazhatók egyes postacsomagok esetében, a Szabályzatokban meghatározott feltételek szerint.
1. A tagországok kötelező jelleggel biztosítják az alábbi kiegészítő szolgáltatások nyújtását:
1.1. ajánlott szolgáltatást a kimenő légipostai küldeményekhez és az elsőbbségi levélpostai küldeményekhez;
1.2. ajánlott szolgáltatást a bejövő ajánlott levélpostai küldeményekhez.
2. A tagországok biztosíthatják az alábbi választható kiegészítő szolgáltatásokat, az ezen szolgáltatások nyújtásában megállapodott kijelölt szolgáltatók közötti kapcsolat keretében:
2.1. értéknyilvánítás szolgáltatás levélpostai küldeményekhez és csomagokhoz;
2.2. utánvétel szolgáltatás levélpostai küldeményekhez és csomagokhoz;
2.3. nyomon követett kézbesítési szolgáltatás levélpostai küldeményekhez;
2.4. ajánlott vagy értéknyilvánításos levélpostai küldemények saját kézbe történő kézbesítése;
2.5. levélpostai küldeményekhez és csomagokhoz díj és illetékmentes kézbesítési szolgáltatás;
2.6. terjedelmes csomagok szolgáltatása;
2.7. egyetlen feladó külföldre szóló csoportos küldeményeinek „Consignment” csoportos küldemény szolgáltatása;
2.8. áru-visszaküldési szolgáltatás, ami azt jelenti, hogy a címzett visszaküldi az árut a feladónak ez utóbbi engedélyével.
3. Az alábbi három kiegészítő szolgáltatás egyaránt tartalmaz kötelező és választható elemeket:
3.1. Nemzetközi Kereskedelmi Válaszlevél Szolgáltatás (IBRS), amely lényegében választható. Azonban minden tagország vagy kijelölt szolgáltatói kötelesek biztosítani az IBRS küldemények visszaküldését;
3.2. nemzetközi válaszdíjszelvények, amelyek bármely tagországban kicserélhetők. A nemzetközi válaszdíjszelvények értékesítése azonban választható;
3.3. tértivevény szolgáltatás ajánlott levélpostai küldeményekhez, csomagokhoz és értéknyilvánításos küldeményekhez. Minden tagország vagy kijelölt szolgáltatói elfogadják a bejövő küldemények esetén a tértivevényt. A kimenő küldeményekre vonatkozóan azonban a tértivevény szolgáltatás nyújtása választható.
4. Ezek a szolgáltatások és azok díjai a Szabályzatokban kerülnek meghatározásra.
5. Ha az alábbi szolgáltatáselemekre a belső szolgálatokban külön díjak vannak megállapítva, a kijelölt szolgáltatók a Szabályzatokban meghatározott feltételekkel jogosultak ugyanezen díjakat beszedni a nemzetközi küldemények vonatkozásában:
5.1. 500 grammot meghaladó kiscsomagok kézbesítése;
5.2. levélpostai küldemények időkorláton túl történő feladása;
5.3. küldemények feladása a felvevőhely szokásos nyitvatartási idején kívül;
5.4. feladó telephelyén történő összegyűjtés;
5.5. levélpostai küldemények átvétele a felvevőhely szokásos nyitvatartási idején kívül;
5.6. postán maradó küldemény;
5.7. 500 grammot meghaladó levélpostai küldemények (vak személyeknek címzett küldemények kivételével) és postacsomagok raktározása;
5.8. csomag kiszállítása érkezési értesítésre adott válasz alapján;
5.9. vis maior kockázat elleni biztosítás;
5.10 levélpostai küldemények kézbesítése a felvevőhely szokásos nyitvatartási idején kívül.
1. Általános rendelkezések
1.1. Nem megengedettek azok a küldemények, amelyek nem tesznek eleget az Egyezményben és a Szabályzatokban előírt feltételeknek.
A csalárd cselekmények céljából vagy a megkívánt összeg egészének szándékos meg nem fizetése céljából feladott küldemények sem megengedettek.
1.2. A jelen cikkben ismertetett tilalmak alóli kivételek a Szabályzatokban kerültek meghatározásra.
1.3. Valamennyi tagország vagy annak kijelölt szolgáltatója jogosult a jelen cikkben ismertetett tilalmak körét kiterjeszteni, amelyek a megfelelő szabályzatba való beillesztésüket követően azonnal alkalmazhatóak. Bármely tagország vagy annak kijelölt szolgáltatója, amely kiterjeszteni vagy módosítani kívánja azon tárgyak jegyzékét, amelyeket tilt vagy feltételesen fogad be behozatalként (vagy átmenőként), tájékoztatja a Nemzetközi Irodát, amely azután annak megfelelően frissíti az érintett szabályzatot.
2. Valamennyi küldeménykategóriára vonatkozó tilalmak
2.1. Az alább megnevezett tárgyak elhelyezése a küldemények valamennyi fajtájában tilos:
2.1.1. a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrzési Szerv által meghatározott kábítószerek és pszichotrop anyagok, vagy más illegális, a rendeltetési országban tilos drogok;
2.1.2. obszcén és erkölcstelen tárgyak;
2.1.3. hamisított termékek és kalóztermékek;
2.1.4. egyéb olyan tárgyak, amelyek bevitele vagy forgalomba hozatala a rendeltetési országban tilos;
2.1.5. olyan tárgyak, amelyek jellegük vagy burkolatuk miatt veszélyt jelenthetnek az alkalmazottakra vagy a nagyközönségre, vagy beszennyezhetik, vagy megrongálhatják a többi küldeményt, a postai berendezéseket vagy harmadik személyek javait;
2.1.6. olyan jellegű, aktuális és személyes levelezésre utaló iratok, amelyeket a feladón és a címzetten vagy a velük együtt élő személyeken kívül mások váltanak egymással;
3. Veszélyes áruk
3.1. Az Egyezményben és a Szabályzatokban meghatározott veszélyes áruk elhelyezése a küldemények minden fajtájában tilos.
3.2. Robbanószerkezetek és inaktív katonai felszerelések – ideértve az inaktív gránátokat, az inaktív lövedékeket és más hasonló tárgyakat –, valamint az ilyen szerkezetek és tárgyak másolatainak elhelyezése a küldemények minden fajtájában tilos.
3.3. Kivételes esetben a veszélyes áruk olyan országok közötti kapcsolatokban engedélyezhetők, amelyek kölcsönösen vagy egy irányban kifejezték hajlandóságukat azok befogadására, feltéve, hogy azok megfelelnek a nemzeti és a nemzetközi közlekedési szabályoknak és előírásoknak.
4. élő állatok
4.1. élő állatok elhelyezése a küldemények valamennyi fajtájában tilos.
4.2. Kivételesen az alábbiak megengedettek az értékküldeményeken kívüli levélpostai küldeményekben:
4.2.1. méhek, piócák és selyemhernyók;
4.2.2. a kártékony rovarok olyan élősdijei és pusztítói, amelyek e rovarok vizsgálatára szolgálnak, és amelyeket hivatalosan elismert intézetek küldenek egymásnak;
4.2.3. a bormuslicák családjába tartozó legyek, amelyeket orvosbiológiai kutatási célra használnak hivatalosan elismert intézetek között.
4.3. Kivételesen az alábbiak megengedettek a csomagokban:
4.3.1. olyan élő állatok, amelyek postai szállítása az érintett országok postai szabályozása és/vagy nemzeti jogszabályai alapján megengedett.
5. Levelezések elhelyezése csomagokban
5.1. Az alább megnevezett tárgyak elhelyezése a postacsomagokban tilos:
5.1.1. bárminemű, a feladón és a címzetten vagy a velük együtt élő személyeken kívül mások által váltott levelezés, az archivált dokumentumok kivételével.
6. Pénzérmék, bankjegyek és más értéktárgyak
6.1. Pénzérmék, bankjegyek, papírpénzek vagy bármilyen, bemutatóra szóló értékpapírok, utazási csekkek, platina, arany vagy ezüst – akár megmunkált, akár tört formában –, drágakövek, ékszerek és egyéb értéktárgyak elhelyezése tilos:
6.1.1. értéknyilvánítás nélküli levélpostai küldeményekben;
6.1.1.1. ha azonban a felvevő és a rendeltetési ország nemzeti szabályozása ezt megengedi, akkor ilyen tárgyakat zárt borítékban, ajánlott küldeményként fel lehet adni;
6.1.2. értéknyilvánítás nélküli csomagokban, kivéve, ha a felvevő és a rendeltetési ország nemzeti szabályozása ezt megengedi;
6.1.3. értéknyilvánítás nélküli csomagokban az olyan országok közötti forgalomban, amelyek megengedik az értéknyilvánítást;
6.1.3.1. ezen felül minden tagországnak vagy kijelölt szolgáltatónak jogában áll, hogy megtiltsa a területéről származó, vagy oda szóló, vagy a területén átszállított, akár értéknyilvánításos, akár értéknyilvánítás nélküli küldeményekben rúdarany elhelyezését; ezeknek a küldeményeknek a tényleges értékét korlátozhatja.
7. Nyomtatványok és vakoknak szóló küldemények:
7.1. a nyomtatványok és a vakoknak szóló küldemények nem tartalmazhatnak semminemű bejegyzést vagy levelezési elemet;
7.2. nem tartalmazhatnak semminemű postabélyeget vagy bérmentesítési jegyet – akár lebélyegezve, akár bélyegzés nélkül –, továbbá semminemű értékpapírt, kivéve azt az esetet, ha a küldemény tartalmaz egy előre bérmentesített levelezőlapot, borítékot vagy címszalagot a visszaküldés esetére, amelyre rá van nyomtatva a küldemény feladójának vagy a letéti ország szerinti vagy az eredeti küldemény rendeltetési országa szerinti ügynökének címe.
8. Tévesen felvett küldemények kezelése
8.1. A tévesen felvett küldemények kezeléséről a Szabályzatok rendelkeznek. Azokat a küldeményeket azonban, amelyek a 2.1.1., 2.1.2., 3.1. és 3.2. pontokban említett tárgyakat tartalmaznak, semmi esetre sem továbbítják a rendeltetési helyre, sem a címzetteknek nem kézbesítik, sem pedig a feladási helyre nem küldik vissza. Ha a 2.1.1. pontban említett tárgyakat fedeznek fel átszállított küldeményekben, ezeket az átszállítási ország nemzeti jogszabályai szerint kell kezelni. A 3.1. és a 3.2. pontban említett, a szállítás során feltárt árucikkek esetében az adott kijelölt szolgáltató jogosult eltávolítani az árucikket a küldeményből és megsemmisíteni azt. Ezután a kijelölt szolgáltató a küldemény többi részét továbbíthatja a rendeltetési helyre a nem megfelelő árucikk megsemmisítésére vonatkozó információkkal együtt.
1. A felvevő és a rendeltetési ország kijelölt szolgáltatójának joga van ahhoz, hogy a küldeményeket a szóban forgó országok jogszabályai szerint vámellenőrzésre bemutassa.
2. A vámellenőrzésre bemutatott csomagokért vám elé állítási díjakat lehet felszámítani, melynek felső összeghatárát a Szabályzatok rögzítik. Ezek a díjak csak az olyan küldemények vám elé állítása és vámkezelése címén szedhetők, amelyek vámköltséget vagy egyéb, hasonló jellegű költséget vontak maguk után.
3. Azoknak a kijelölt szolgáltatóknak, amelyek megszerezték a jogot arra, hogy ügyfeleik megbízásából – akár ügyfelük nevében, akár a rendeltetési ország kijelölt szolgáltatója nevében – elvégezzék a vámkezeltetést, joguk van ahhoz, hogy ezért az ügyfelektől a művelet valós költségein alapuló díjat szedjenek be. Ez a díj valamennyi, vámon bejelentett küldemény után beszedhető a nemzeti jogszabályok szerint, beleértve a vámmentes küldeményeket is. Az ügyfeleket a szóban forgó díjról az előírásoknak megfelelően, előre tájékoztatni kell.
4. A kijelölt szolgáltatóknak joguk van ahhoz, hogy a küldemények feladóitól vagy – az esettől függően – címzettjeitől a vámilletéket és az összes egyéb, esedékes díjat beszedjék.
1. Minden kijelölt szolgáltató köteles elfogadni a saját vagy a többi kijelölt szolgáltató szolgálatainál feladott csomagokra és ajánlott vagy értéknyilvánításos küldeményekre vonatkozó tudakozványokat, feltéve, hogy azokat az ügyfelek a küldemény feladási napját követő naptól számított hat hónapon belül előterjesztik. A tudakozványok a kijelölt szolgáltatók közötti továbbításának és feldolgozásának a Szabályzatokban meghatározott feltételek szerint kell történnie. A hathónapos időtartam a panaszos és a kijelölt szolgáltató közötti viszonyra vonatkozik, és nem tartalmazza a tudakozványok kijelölt szolgáltatók közötti továbbításának idejét.
2. A tudakozványok intézése díjtalan. Ha azonban azok EMS útján történő továbbítását kérik, akkor a többletköltségek elvben az ezt kérő személyt terhelik.
1. Általános rendelkezések
1.1. A 23. cikkben ismertetett kivételektől eltekintve a kijelölt szolgáltatók felelőssége az alábbiakra terjed ki:
1.1.1. ajánlott küldemények, közönséges csomagok (az e-kereskedelem szállítási kategóriába [a továbbiakban: „ECOMPRO-csomagok”] tartozó csomagok kivételével, amelyek specifikációit a Szabályzatok részletezik) és értékküldemények elveszése, kifosztása vagy sérülése;
1.1.2. olyan ajánlott küldemények, értékküldemények és közönséges csomagok visszaküldése, amely esetében a kézbesítetlenség okát nem adták meg.
1.2. A kijelölt szolgáltatók nem felelősek sem az 1.1.1. valamint 1.1.2. pontokban meghatározottaktól eltérő, más csomagok, sem az ECOMPRO-csomagok esetén.
1.3. A jelen Egyezményben nem meghatározott minden más esetben a kijelölt szolgáltatók nem tartoznak felelősséggel.
1.4. Ha az ajánlott küldemények, a közönséges csomagok és az értékküldemények elveszése, vagy súlyos károsodása olyan vis major esetnek tulajdonítható, amely után kártérítés nem jár, akkor a feladó igényt tarthat a küldemény feladásáért megfizetett díjak visszafizetésére, a biztosítási díj kivételével.
1.5. A fizetendő kártérítés összege nem haladhatja meg a Szabályzatokban meghatározottakat.
1.6. Felelősség megállapítása esetén a közvetett károk, az elmaradt hasznok vagy az erkölcsi károk nem vehetők figyelembe a fizetendő kártérítés összegében.
1.7. A kijelölt szolgáltatók felelősségére vonatkozó valamennyi rendelkezés szigorú, kötelező erejű és teljes körű. A kijelölt szolgáltatók semmi esetre sem felelősek – még súlyos vétség (súlyos hiba) esetén sem – az Egyezmény és a Szabályzatok által felállított határokon túlmenően.
2. Ajánlott küldemények
2.1. Ajánlott küldemény elveszése, teljes kifosztása vagy teljes megsérülése esetén annak feladója a Szabályzatokban meghatározott kártérítési összegre jogosult. Ha a feladó a Szabályzatokban rögzített összegnél alacsonyabb kárigényt jelentett be, akkor a kijelölt szolgáltatók ezt az alacsonyabb összeget fizethetik ki, és az esetleges többi érintett kijelölt szolgáltatótól a visszatérítést ennek alapján kell megkapniuk.
2.2. Ajánlott küldemény részleges kifosztása vagy részleges sérülése esetén a feladó elvben a lopás vagy a sérülés tényleges értékének megfelelő kártérítésre jogosult.
3. Közönséges csomagok
3.1. Csomag elveszése, teljes kifosztása vagy teljes megsérülése esetén annak feladója a Szabályzatokban meghatározott kártérítési összegre jogosult. Ha a feladó a Szabályzatokban rögzített összegnél alacsonyabb kárigényt jelentett be, akkor a kijelölt szolgáltatók ezt az alacsonyabb összeget fizethetik ki, és az esetleges többi érintett kijelölt szolgáltatótól a visszatérítést ennek alapján kell megkapniuk.
3.2. Csomag részleges kifosztása vagy részleges sérülése esetén a feladó elvben a lopás vagy a sérülés tényleges értékének megfelelő kártérítésre jogosult.
3.3. A kijelölt szolgáltatók megállapodhatnak abban, hogy egymás között kölcsönösen a Szabályzatokban megállapított csomagonkénti összeget alkalmazzák, tekintet nélkül a csomag súlyára.
4. értékküldemények
4.1. értékküldemény elveszése, teljes kifosztása vagy teljes megsérülése esetén a feladó elvben a DTS-ben (SDR-ben) kifejezett értéknyilvánítási összegnek megfelelő kártérítésre jogosult.
4.2. értékküldemény részleges kifosztása vagy részleges sérülése esetén a feladó elvben a kifosztás vagy a sérülés tényleges értékének megfelelő kártérítésre jogosult. Az összeg azonban semmiképpen nem haladhatja meg a DTS-ben (SDR-ben) kifejezett értéknyilvánítási összeget.
5. Olyan ajánlott vagy értéknyilvánításos levélpostai küldemény visszaküldése esetén, amely tekintetében a kézbesítetlenség okát nem adták meg, a feladó csak a küldemény feladásáért lerótt díjak visszatérítésére jogosult.
6. Olyan csomag visszaküldése esetén, amely tekintetében a kézbesítetlenség okát nem adták meg, a feladó jogosult a csomag feladásáért a felvevő országban lerótt díjak, valamint azon költségek visszatérítésére, melyek a csomag címzett országból történt visszaküldése miatt merültek fel.
7. A 2., 3. és 4. bekezdésben leírt esetekben a kártérítést az ugyanolyan fajta tárgyakra vagy árucikkekre, a küldeménytovábbításra történt átvétele helyén és idején érvényes, DTS-re (SDR-re) átszámított folyó ár alapján kell megállapítani. Folyó ár hiányában a kártérítést a tárgyak vagy árucikkek ugyanilyen módon megállapított forgalmi értéke alapján számítják ki.
8. Ha egy ajánlott küldemény, közönséges csomag vagy értékküldemény elveszéséért, teljes kifosztásáért vagy teljes sérüléséért kártérítés jár, a feladó vagy – az esettől függően – a címzett jogosult a küldemény feladásáért lerótt díjak és illetékek visszatérítésére is, az ajánlási díj, illetve a biztosítási díj kivételével. Ugyanez vonatkozik azokra az ajánlott küldeményekre, közönséges csomagokra vagy értékküldeményekre is, amelyeket a címzettek azok rossz állapota miatt nem vettek át, amennyiben ez a kijelölt szolgáltatónak róható fel, és annak felelősségét vonja maga után.
9. A 2., 3. és 4. bekezdésben említettektől függetlenül egy kifosztott, sérült vagy elveszett ajánlott küldemény, közönséges csomag vagy értékküldemény után a címzett jogosult a kártérítésre, amennyiben a feladó írásban lemond jogairól a javára. A lemondás nem szükséges abban az esetben, ha a feladó és a címzett egy és ugyanaz a személy.
10. A felvevő kijelölt szolgáltatónak joga van ahhoz, hogy országában a feladóknak az ajánlott küldeményekért és az értéknyilvánítás nélküli csomagokért a nemzeti szabályozásában megállapított kártérítési összegeket fizesse ki, feltéve, hogy azok nem alacsonyabbak a 2.1. és a 3.1. pontokban meghatározott kártérítési összegeknél. Ugyanez a helyzet a rendeltetési kijelölt szolgáltató esetében is, amikor a kártérítést a címzettnek fizetik ki. Továbbra is a 2.1. és a 3.1. pontokban meghatározott összegek érvényesek azonban:
10.1. a felelős kijelölt szolgáltatóval szembeni visszkereset esetén; vagy
10.2. ha a feladó lemond jogairól a címzett javára.
11. A tudakozványok határidejének túllépése és a kijelölt szolgáltatóknak fizetendő kártérítések tekintetében, ideértve a Szabályzatokban rögzített periódusokat és feltételeket is, semmilyen fenntartással nem lehet élni, kivéve kétoldalú megállapodás esetén.
1. A kijelölt szolgáltatók felelőssége megszűnik azokért az ajánlott küldeményekért, csomagokért és értékküldeményekért, amelyeket az ilyen küldeményekre a saját szabályozásukban előírt feltételek szerint kézbesítettek. A felelősség azonban fennmarad:
1.1. ha kifosztást vagy sérülést tapasztaltak akár a küldemény kézbesítése előtt, akár annak kézbesítésekor;
1.2. ha – amennyiben a nemzeti szabályozás ezt megengedi – a címzett vagy – a felvételi helyre történő visszaküldés esetén – a feladó a kifosztott vagy sérült küldemény átvételekor fenntartással él;
1.3. ha – amennyiben a nemzeti szabályozás ezt megengedi – az ajánlott küldeményt levélszekrény útján kézbesítették, és a címzett úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem kapta meg;
1.4. ha egy csomag vagy értékküldemény címzettje vagy – a felvételi helyre történő visszaküldés esetén – feladója a szabályszerű átvételi elismervény ellenére késedelem nélkül bejelenti a küldeményt neki kézbesítő kijelölt szolgáltatónak, hogy lopást vagy sérülést állapított meg. Ilyenkor be kell bizonyítania, hogy a kifosztás vagy a sérülés nem a kézbesítés után történt. A „késedelem nélkül” kifejezést a nemzeti jogszabályok szerint kell értelmezni.
2. A tagországok és a kijelölt szolgáltatók nem felelősek:
2.1. vis major esetén, a 18.5.9. pontban foglaltak fenntartásával;
2.2. amikor a szolgálati okiratok vis major folytán bekövetkezett megsemmisülése miatt nem tudnak számot adni a küldeményekről, feltéve, hogy felelősségük más módon nem bizonyosodott be;
2.3. ha a kárt a feladó hibája vagy mulasztása okozta, vagy az a küldemény jellegéből adódott;
2.4. ha olyan küldeményekről van szó, amelyeknek tartalma a 19. cikkben ismertetett tilalmak alá esik;
2.5. a rendeltetési ország nemzeti jogszabályai értelmében történő lefoglalás esetén, a tagország vagy az illető ország kijelölt szolgáltatójának bejelentése szerint;
2.6. ha olyan értékküldeményekről van szó, amelyeknél a tartalom tényleges értékét meghaladó, csalárd értéknyilvánítás történt;
2.7. ha a feladó a küldemény feladási napját követő naptól számított hat hónapon belül nem nyújtott be tudakozványt;
2.8. ha hadifoglyok vagy polgári internáltak csomagjairól van szó;
2.9. ha feltehető, hogy a feladó csalárd szándékkal járt el annak érdekében, hogy kártérítést kapjon.
3. A tagországok és a kijelölt szolgáltatók semmilyen felelősséget nem vállalnak a vámáru-nyilatkozatokra vonatkozólag, bármilyen formában is állították ki azokat, sem pedig azokért a döntésekért, amelyeket a vámszervek a vám elé állított küldemények ellenőrzése kapcsán hoznak.
1. Valamely küldemény feladója felelős a szállításból kizárt tárgyak feladása vagy az elfogadási feltételek be nem tartása miatt a postai dolgozók testi sérüléséért, a többi postai küldeményben, valamint a postai felszerelésekben okozott minden kárért.
2. A többi postai küldeményben okozott kár esetén a feladó ugyanolyan mértékben felelős minden egyes megrongálódott küldeményért, mint a kijelölt szolgáltatók.
3. A feladó felelőssége akkor is fennmarad, ha a felvevő hivatal az ilyen küldeményt elfogadja.
4. Ezzel ellentétben, ha a feladó a feladással kapcsolatos feltételeket betartotta, akkor nem ő a felelős, amennyiben a kijelölt szolgáltatók vagy a szállítók részéről hiba vagy mulasztás történt a küldemény kezelésében annak elfogadását követően.
1. A felelős kijelölt szolgáltató elleni visszkereseti jog fenntartásával a kártérítés kifizetése és a lerótt díjak és illetékek visszafizetése vagy a felvevő, vagy a rendeltetési kijelölt szolgáltató kötelezettsége.
2. A feladó a kártérítés iránti jogáról a címzett javára lemondhat. Lemondás esetén a feladó vagy a címzett felhatalmazhat egy harmadik személyt a kártérítés átvételére, ha a nemzeti jogszabályok ezt megengedik.
1. Ha a kártérítés kifizetése után egy előzőleg elveszettnek tekintett ajánlott küldemény, csomag vagy értékküldemény, vagy a tartalom egy része megkerül, akkor a feladót vagy – az esettől függően – a címzettet értesítik, hogy a küldemény három hónapig a kifizetett kártérítés összegének visszatérítése ellenében a rendelkezésére áll. Egyúttal azt is megkérdezik tőle, hogy kinek kézbesítsék a küldeményt. Visszautasítás vagy a megadott határidő leteltéig a válasz elmaradása esetén ugyanilyen módon megkeresik a címzettet vagy – az esettől függően – a feladót is, ugyanolyan válaszadási határidőt biztosítva számára.
2. Ha a feladó és a címzett lemond a küldemény átvételéről, vagy nem válaszol az 1. bekezdésben meghatározott határidőn belül, az annak a kijelölt szolgáltatónak vagy – adott esetben – azoknak a kijelölt szolgáltatóknak a tulajdonává válik, amelyek a kárt viselték.
3. Ha utólag olyan értékküldemény kerül elő, amelyről megállapítják, hogy tartalmának értéke alacsonyabb a kifizetett kártérítési összegnél, akkor a feladónak vagy – az esettől függően – a címzettnek a küldemény kézbesítése ellenében vissza kell térítenie a szóban forgó kártérítési összeget, ami nem mentesíti őt a csalárd értéknyilvánításból eredő következmények alól.
1. Az ugyanazon tagország két kijelölt szolgáltatója vagy két hivatala között egy vagy több más kijelölt szolgáltató szolgálatai (közvetítő szolgálatok) útján kicserélt közvetlen zárlatokért és à découvert átmenő küldeményekért átszállítási díjakat kell fizetni. Ezek a díjak a szárazföldi, a tengeri, illetve a légi átszállításban teljesített szolgáltatás díjazását jelentik. Ugyanez az elv vonatkozik a tévirányított küldeményekre és zárlatokra is.
1. A Szabályzatokban meghatározott kivételek fenntartásával minden olyan kijelölt szolgáltatónak, amely egy másik kijelölt szolgáltatótól levélpostai küldeményeket kap, joga van ahhoz, hogy az indító kijelölt szolgáltatótól díjat szedjen a kapott nemzetközi postaanyag kapcsán felmerülő költségek fedezésére.
2. A végdíjak fizetését szabályozó rendelkezések kijelölt szolgáltatók által történő alkalmazásához az országok és területek a kongresszus által a C 7/2016. sz. határozatában e célra összeállított jegyzékeknek megfelelően kategóriákba vannak sorolva, az alábbiak szerint:
2.1. a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok és területek (I. csoport);
2.2. a célrendszerben 2010-től és 2012-től részt vevő országok és területek (II. csoport);
2.3. a célrendszerben 2016-tól részt vevő országok és területek (III. csoport);
2.4. az átmeneti rendszerben részt vevő országok és területek (IV. csoport).
3. A jelen Egyezménynek a végdíjak fizetését szabályozó rendelkezései átmeneti intézkedések, amelyek nyomán végül az egyes országokra jellemző költségeken alapuló fizetési rendszert kell elfogadni az átmeneti időszak végén.
4. Hozzáférés a belföldi szolgálathoz. Közvetlen hozzáférés
4.1. Elvileg a célrendszerhez 2010 előtt csatlakozott országok kijelölt szolgáltatóinak a belföldi szolgálatukban kínált valamennyi díjtételt és feltételt elérhetővé kell tenniük a többi kijelölt szolgáltató számára, a belföldi ügyfeleiknek biztosítottakkal azonos feltételek szerint. A rendeltetési kijelölt szolgáltatónak kell megítélnie, hogy a felvevő kijelölt szolgáltató eleget tett-e a közvetlen hozzáféréssel kapcsolatos feltételeknek és szabályoknak.
4.2. A célrendszerhez 2010 előtt csatlakozott országok kijelölt szolgáltatói kötelesek a belföldi szolgálatuk keretében kínált díjtételeket és feltételeket hozzáférhetővé tenni a célrendszerhez 2010 előtt csatlakozott országok többi kijelölt szolgáltatói számára, a belföldi ügyfeleiknek biztosítottakkal azonos feltételek szerint.
4.3. Azonban a célrendszerhez 2010-től csatlakozott országok kijelölt szolgáltatói dönthetnek úgy is, hogy a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket korlátozott számú kijelölt szolgáltató számára teszik hozzáférhetővé, kölcsönösségi alapon, kétéves próbaidőre. E határidő letelte után két lehetőség közül kell választaniuk: nem teszik többé hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket, vagy az addigiak szerint járnak el, és a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket az összes kijelölt szolgáltató számára hozzáférhetővé teszik. Mindazonáltal, ha a célrendszerhez 2010-től csatlakozott országok kijelölt szolgáltatói azt kérik a célrendszerhez 2010 előtt csatlakozott országok kijelölt szolgáltatóitól, hogy a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket alkalmazzák velük szemben, az összes többi kijelölt szolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenniük a belföldi szolgálatuk keretében kínált díjtételeket, éspedig a belföldi ügyfeleiknek biztosítottakkal azonos feltételek szerint.
4.4. Az átmeneti rendszer országai kijelölt szolgáltatói dönthetnek úgy, hogy nem teszik hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket a többi kijelölt szolgáltató számára. Azonban dönthetnek úgy is, hogy a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket korlátozott számú kijelölt szolgáltató számára teszik hozzáférhetővé, kölcsönösségi alapon, kétéves próbaidőre. E határidő letelte után két lehetőség közül kell választaniuk: nem teszik többé hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket, vagy az addigiak szerint járnak el, és a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket az összes kijelölt szolgáltató számára hozzáférhetővé teszik.
5. A végdíjak összege a címzett ország szolgáltatásminőségének teljesítményén alapul. Következésképpen a Postaforgalmi Tanács jogosult a 29., 30. és 31. cikkekben meghatározott díjösszegek megállapítására annak érdekében, hogy ösztönözze az ellenőrzési rendszerben való részvételt, és hogy jutalmazza azokat a kijelölt szolgáltatókat, amelyek elérik minőségi célkitűzéseiket. A Postaforgalmi Tanács továbbá meghatározhat büntetéseket a nem kielégítő minőség esetére, azonban a kijelölt szolgáltatók díjazása nem lehet kevesebb, mint a 30. és 31. cikkben meghatározott minimumdíjazás.
6. Minden kijelölt szolgáltató teljes egészében vagy részben lemondhat az 1. bekezdésben említett díjról.
7. Az 5 kilogrammnál kisebb súlyú M zsákokat a végdíjak címén járó díjazás szempontjából 5 kilogramm súlyúnak kell tekinteni. Az M zsákokra alkalmazandó végdíjak mértéke a következő:
7.1. 2022-ben: 1,016 DTS (SDR) kilogrammonként;
7.2. 2023-ban: 1,044 DTS (SDR) kilogrammonként;
7.3. 2024-ben: 1,073 DTS (SDR) kilogrammonként;
7.4. 2025-ben: 1,103 DTS (SDR) kilogrammonként.
8. Ajánlott küldemények esetében küldeményenként 2022-ben 1,463 SDR, 2023-ban 1,529 SDR, 2024-ben 1,598 SDR és 2025-ben 1,670 SDR különdíjat kell fizetni. értékküldemények esetében küldeményenként 2022-ben 1,777 SDR, 2023-ban 1,857 SDR, 2024-ben 1,941 SDR és 2025-ben 2,028 SDR különdíjat kell fizetni. A Postaforgalmi Tanács jogosult arra, hogy kiegészítse ezeket a díjazásokat és arra, hogy egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtson, amennyiben a nyújtott szolgáltatások tartalmaznak a Szabályzatokban meghatározott további jellemzőket.
9. Nyomon követett kézbesítési szolgáltatás küldeményei esetében küldeményenként 0,400 DTS (SDR) különdíjat kell fizetni a Szabályzatokban meghatározott feltételeknek megfelelően. A Postaforgalmi Tanács jogosult arra, hogy kiegészítse a nyomon követett kézbesítési szolgáltatás küldeményeinek díjazását az elektronikus információ-továbbítás teljesítése alapján a Szabályzatokban meghatározottak szerint.
10. Hacsak egy kétoldalú megállapodás másként nem rendelkezik, küldeményenként 0,5 DTS (SDR) további különdíjat kell fizetni azon kiscsomagok, ajánlott és értékküldemények után, valamint a nyomon követett kézbesítési szolgáltatás azon küldeményei után, amelyek nem rendelkeznek vonalkódos azonosítóval, vagy amelyek vonalkódos azonosítója nem felel meg az Egyesület S10-es műszaki szabványának.
11. A Postaforgalmi Tanács jogosult arra, hogy kiegészítse a díjazást és/vagy büntetéseket határozzon meg azzal kapcsolatban, hogy a kijelölt szolgáltatók megfelelnek-e az árucikkeket tartalmazó levélpostai küldeményekre vonatkozó előzetes elektronikus adatok rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos követelményeknek.
12. A kézbesíthetetlen levélpostai küldemények visszaküldésének díjazását a Szabályzatokban kell meghatározni.
13. Végdíjak címén járó díjazás szempontjából a tömeges mennyiségben, a Szabályzatokban előírt feltételeknek megfelelően feladott levélpostai küldeményeket „tömeges küldeménynek” nevezzük. A tömeges küldemények díjazását a 29., 30. és 31. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell kialakítani, esettől függően.
14. A végdíjakra vonatkozó számadások rendezésére minden kijelölt szolgáltató alkalmazhat kétoldalú vagy többoldalú megállapodással más díjazási rendszereket is.
15. A kijelölt szolgáltatók nem elsőbbségi küldeményeik tekintetében opcionálisan 10% engedményt adhatnak az elsőbbségi küldeményekre alkalmazott végdíjakból.
16. A célrendszerben részt vevő kijelölt szolgáltatók között alkalmazott rendelkezések mindazokra az átmeneti rendszerben részt vevő kijelölt szolgáltatókra is érvényesek, amelyek kijelentik, hogy csatlakozni kívánnak a célrendszerhez. A Postaforgalmi Tanács meghatározhat átmeneti intézkedéseket a Szabályzatokban. A célrendszer rendelkezései maradéktalanul alkalmazhatók a célrendszer mindazon új kijelölt szolgáltatójára, amely kijelenti, hogy teljes mértékben, átmeneti intézkedések nélkül alá kívánja vetni magát az említett rendelkezéseknek.
1. A 2021-es évre érvényes díjaktól kezdődően, valamint a 30. és 31. cikktől függetlenül a kijelölt szolgáltatók a saját bejelentésű díjak érvényességének évét megelőző év június 1-ig értesíthetik a Nemzetközi Irodát azokról a saját bejelentésű, küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjakról – helyi valutában vagy DTS-ben (SDR-ben) kifejezve – amelyek a terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) fognak vonatkozni a következő naptári évben. A helyi valutában megadott saját bejelentésű díjakat a Nemzetközi Irodának évenként át kell konvertálnia DTS-ben (SDR-ben) kifejezett értékké. A díjak DTS-be (SDR-be) történő átszámításához a Nemzetközi Irodának a saját bejelentésű díjak érvényességének évét megelőző év március 31-ével végződő öthavi időszak átlagos havi árfolyamát kell használnia. Az így kapott díjakat a Nemzetközi Iroda körözvénye útján kell közölni legkésőbb a saját bejelentésű díjak érvényességének évét megelőző év július 1-ig. A terjedelmes levelek (E) és kiscsomagok (E) saját bejelentésű díjait ennek megfelelően kell behelyettesíteni az Egyezményben vagy a Szabályzatokban máshol előforduló, a terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) vonatkozó bármilyen hivatkozásban vagy díjszámításban. Ezen túlmenően mindegyik kijelölt szolgáltatónak meg kell adnia a Nemzetközi Iroda számára az azonos szolgáltatásokra vonatkozó belföldi díjait az érintett díjak felső határának kiszámításához.
1.1. Az 1.2. és 1.3. pont fenntartásával a saját bejelentésű díjakra vonatkozó követelmények:
1.1.1. az átlagos E formátumú 0,158 kilogramm súly esetében nem lehetnek magasabbak, mint az egyes országokra jellemző díjak 1.2. bekezdésnek megfelelően számított felső határértékei;
1.1.2. azok alapját annak a belföldi darabonkénti díjnak 70%-a – vagy a 8. bekezdésben foglalt vonatkozó százaléka – kell, hogy képezze, amelyért a kijelölt szolgáltató a terjedelmes levelekkel (E) és kiscsomagokkal (E) egyenértékű küldeményeket belföldi szolgáltatásában kínálja, és amelyek a saját bejelentésű díjak érvényességének évét megelőző év június 1-jén érvényben vannak;
1.1.3. azok alapját a kijelölt szolgáltató belföldi szolgáltatásában meglévő azon küldemények belföldi darabonkénti érvényes díja kell, hogy képezze, amelyeknek legnagyobb mérete és alakja a terjedelmes levelek (E) és kiscsomagok (E) előírt legnagyobb mérete és alakja;
1.1.4. azokat az összes kijelölt szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani;
1.1.5. azoknak csak a terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) kell vonatkozniuk;
1.1.6. vonatkozniuk kell az összes olyan terjedelmes levél (E) és kiscsomag (E) forgalomra, amely nem az átmeneti rendszerhez tartozó országokból a célrendszerbeli országokba irányuló, és az átmeneti rendszerhez tartozó országok közötti terjedelmes levél (E) és kiscsomag (E) forgalom, ha a küldeményforgalom nem haladja meg az évi 100 tonnát;
1.1.7. vonatkozniuk kell az összes terjedelmes levél (E) és kiscsomag (E) forgalomra, kivéve a célrendszerben 2010-től, 2012-től és 2016-tól részt vevő országok közötti, valamint az ezen országokból a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országokba irányuló terjedelmes levél (E) és kiscsomag (E) forgalmat, ha a küldeményforgalom nem haladja meg az évi 25 tonnát.
1.2. A terjedelmes levelek (E) és kiscsomagok (E) esetében a küldeményenkénti és kilogrammonkénti saját bejelentésű díjak nem lehetnek magasabbak, mint az egyes országokra jellemző díjak 11 pontos lineáris regresszióval megállapított felső határa, amely megfelel a 20 grammos, 35 grammos, 75 grammos, 175 grammos, 250 grammos, 375 grammos, 500 grammos, 750 grammos, 1000 grammos, 1500 grammos és 2000-grammos terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) vonatkozó egyenértékű belföldi szolgáltatások elsőbbségi darabonkénti díja 70%-ának, vagy a 8. bekezdésben foglalt vonatkozó százaléknak, adók nélkül.
1.2.1. Annak megállapítását, hogy a saját bejelentésű díjak meghaladják-e a díjak felső határát, az átlagos bevételben kell megvizsgálni, egy kilogramm postai küldemény összetételének legfrissebb világátlaga felhasználásával, amelyben egy E formátumú küldemény 0,158 kilogramm súlyú. Azon esetekben, amikor a saját bejelentésű díjak meghaladják a felső díjhatárokat az átlagos E formátumú 0,158 kilogramm súly esetében, a küldeményenkénti és kilogrammonkénti felső határértéket kell alkalmazni; vagy másik lehetőségként a szóban forgó kijelölt szolgáltató dönthet úgy, hogy saját bejelentésű díjait olyan szintre csökkenti, amely megfelel az 1.2. bekezdésnek.
1.2.2. Amikor több csomagdíj áll rendelkezésre a vastagság alapján, 250 grammig az alacsonyabb belföldi díjat kell alkalmazni, 250 gramm fölött pedig a magasabb belföldi díjat.
1.2.3. Ahol az egyenértékű belföldi szolgáltatásban övezetek szerinti díjakat alkalmaznak, a Szabályzatokban előírt középérték szerinti díjat kell alkalmazni, és a nem egybefüggő övezetek belföldi díjait ki kell zárni a középérték szerinti díj megállapításából. Másik lehetőségként az alkalmazandó övezetek szerinti díj megállapítása a bejövő terjedelmes levelek (E) és kiscsomagok (E) tényleges súlyozott átlag távolságán alapulhat (a legutóbbi naptári évre nézve).
1.2.4. Ha az egyenértékű belföldi szolgáltatás és díj magában foglal olyan további jellemzőket, amelyek nem az alapszolgáltatás részei, azaz nyomon követés, aláírási és értéknyilvánítási szolgáltatások, és ezek a jellemzők kiterjednek az 1.2. bekezdésben felsorolt összes súlyfokozatra, akkor a megfelelő belföldi pótdíj, a pótdíj vagy az Egyesület Okirataiban javasolt irányadó jelleggel meghatározott díj közül az alacsonyabbat kell levonni a belföldi díjból. Az összes további jellemzőért levont teljes összeg nem haladhatja meg a belföldi díj 25%-át.
1.3. Ha az egyes országokra jellemző díjak 1.2. bekezdésnek megfelelőn számított felső határértékei egy 0,158 kg-os E formátumú küldeményre számítva olyan bevételt eredményeznek, amely alacsonyabb, mint az ugyanezen súlyú ugyanezen küldeményre az alábbiakban meghatározott díjak alapján számított bevétel, akkor a saját bejelentésű díjak nem lehetnek magasabbak, mint a következő díjak:
1.3.1. 2020-ban: 0,614 DTS (SDR) küldeményenként és 1,381 DTS (SDR) kilogrammonként;
1.3.2. 2021-ben: 0,645 DTS (SDR) küldeményenként és 1,450 DTS (SDR) kilogrammonként;
1.3.3. 2022-ben: 0,677 DTS (SDR) küldeményenként és 1,523 DTS (SDR) kilogrammonként;
1.3.4. 2023-ban: 0,711 DTS (SDR) küldeményenként és 1,599 DTS (SDR) kilogrammonként;
1.3.5. 2024-ben: 0,747 DTS (SDR) küldeményenként és 1,679 DTS (SDR) kilogrammonként;
1.3.6. 2025-ben: 0,784 DTS (SDR) küldeményenként és 1,763 DTS (SDR) kilogrammonként.
1.4. A terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) vonatkozó díjak saját bejelentésével kapcsolatos bármilyen további feltételt vagy eljárást a Szabályzatokban kell rögzíteni. A Szabályzatokban a terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) vonatkozó minden egyéb rendelkezés vonatkozik a saját bejelentésű díjakra, kivéve, ha azok összeegyeztethetetlenek a jelen cikkel.
1.5. Az átmeneti rendszerhez tartozó országok kijelölt szolgáltatói a saját bejövő forgalmuk mintavétele alapján alkalmazhatnak saját bejelentésű díjakat.
2. Az 1.2. bekezdésben foglalt felső díjhatárokon túlmenően a bejelentett saját díjak nem lehetnek magasabbak, mint a 2021-től 2025-ig terjedő évekre meghatározott maximális bevétel a következők szerint:
2.1. 2021: a saját bejelentésű díjak alapján számított bevétel az egyes országokra jellemző felső díjhatár és egy 0,158 kg-os E formátumú küldemény 2020. évi bevételének 15%-kal megnövelt értéke közül az alacsonyabb érték kell, hogy legyen;
2.2. 2022: a saját bejelentésű díjak alapján számított bevétel az egyes országokra jellemző felső díjhatár és egy 0,158 kg-os E formátumú küldemény 2021. évi bevételének 15%-kal megnövelt értéke közül az alacsonyabb érték kell, hogy legyen;
2.3. 2023: a saját bejelentésű díjak alapján számított bevétel az egyes országokra jellemző felső díjhatár és egy 0,158 kg-os E formátumú küldemény 2022. évi bevételének 16%-kal megnövelt értéke közül az alacsonyabb érték kell, hogy legyen;
2.4. 2024: a saját bejelentésű díjak alapján számított bevétel az egyes országokra jellemző felső díjhatár és egy 0,158 kg-os E formátumú küldemény 2023. évi bevételének 16%-kal megnövelt értéke közül az alacsonyabb érték kell, hogy legyen;
2.5. 2025: a saját bejelentésű díjak alapján számított bevétel az egyes országokra jellemző felső díjhatár és egy 0,158 kg-os E formátumú küldemény 2024. évi bevételének 17%-kal megnövelt értéke közül az alacsonyabb érték kell, hogy legyen.
2.6. A 2021-ben és az azt követő években érvényes díjak tekintetében a saját bejelentésű küldemény díja és a kilogrammonkénti díj közötti arány nem emelkedhet vagy csökkenhet öt százalékpontnál nagyobb mértékben az előző évben érvényes arányhoz képest. Azon kijelölt szolgáltatók esetében, amelyek a 7. bekezdés szerint jelentik be saját díjaikat, vagy a 9. bekezdés szerinti kölcsönösségi alapon alkalmaznak saját bejelentésű díjakat, a 2020-ban érvényes arány a 2020. július 1-jén érvényben lévő saját bejelentésű küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjon kell, hogy alapuljon.
3. Azon kijelölt szolgáltatóknak, amelyek úgy döntenek, hogy nem jelentik be saját díjaikat a jelen cikk szerint, teljes mértékben alkalmazniuk kell a 30. és 31. cikkben foglalt rendelkezéseket.
4. Azon kijelölt szolgáltatók esetében, amelyek azt választották, hogy a terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) vonatkozó díjaikat egy megelőző naptári évben jelentik be, és amelyek a következő évre nem közölnek eltérő saját bejelentésű díjakat, továbbra is a meglévő saját bejelentésű díjak maradnak érvényben, kivéve, ha azok nem felelnek meg a jelen cikkben foglalt feltételeknek.
5. Az érintett kijelölt szolgáltatónak tájékoztatnia kell a Nemzetközi Irodát a jelen cikkben említett belföldi díj esetleges csökkentéséről.
6. 2020. július 1-jével kezdődő hatállyal és az 1. és 2. bekezdéstől függetlenül az olyan tagország kijelölt szolgáltatója, amely 2018-ban összesen évi 75 000 tonnát meghaladó mennyiségű bejövő levélpostai küldeményt fogadott (a Nemzetközi Irodának szolgáltatott vonatkozó hivatalos tájékoztatás, vagy a Nemzetközi Iroda által megállapított bármely egyéb hivatalosan rendelkezésre álló információ szerint), az 1.1.6. és 1.1.7. bekezdésekben foglalt levélpostai forgalomra vonatkozóktól eltérő saját díjakat jelenthet be a terjedelmes levelek (E) és kiscsomagok (E) tekintetében. Az ilyen kijelölt szolgáltatónak joga van továbbá ahhoz, hogy ne alkalmazza a 2. bekezdésben foglalt bevétel-növekedési határértékeket az országa és bármely más ország közötti küldeményforgalom tekintetében.
7. Ha a 7. bekezdésben foglalt fenti opciót gyakorló kijelölt szolgáltatót felügyelő illetékes hatóság úgy dönt, hogy a terjedelmes levelek (E) és kiscsomagok (E) kezelésével és kézbesítésével kapcsolatos összes költség fedezése érdekében a kijelölt szolgáltató saját bejelentésű díja a 2020-at követő bármelyik évben a költség és a díj olyan arányán kell, hogy alapuljon, amely meghaladja a belföldi darabonkénti díj 70%-át, akkor az adott kijelölt szolgáltató esetében a költség és a díj aránya meghaladhatja a 70%-ot, azzal a korlátozással, hogy az alkalmazandó költség-díj arány nem haladhatja meg vagy a 70%, vagy a mindenkor érvényben lévő saját bejelentésű díjak számításánál használt költség-díj ráta fölötti egy százalékpontot, amelyik magasabb; nem haladhatja meg a 80%-ot, és feltéve, hogy a kijelölt szolgáltató minden alátámasztó információt megad a Nemzetközi Irodának szóló, 1. bekezdésben foglalt értesítésében. Ha bármely ilyen kijelölt szolgáltató megnöveli költség-díj rátáját valamely illetékes hatóság ilyen döntése alapján, akkor a Nemzetközi Irodát erről a rátáról értesítenie kell közlés céljából azt az évet megelőző év május 1-ig, amelyben a ráta érvényes lesz. Az adott költség-díj ráta számításához használandó költségekkel és bevételekkel kapcsolatos további előírásokat a Szabályzatokban kell megadni.
8. Ha egy tagország kijelölt szolgáltatója a 7. bekezdésre hivatkozik, az összes többi érintett kijelölt szolgáltató (ideértve azokat, amelyeknek mentesített kimenő forgalmát említi az 1.1.6. és 1.1.7. bekezdés), hasonlóképpen járhat el, és saját díjakat jelenthet be a terjedelmes leveleket (E) és kiscsomagokat (E) illetően a fent említett kijelölt szolgáltató tekintetében anélkül, hogy vonatkoznának rá a 2. bekezdésben foglalt maximális bevétel-növekedési határértékek. A jelen cikk 8. bekezdése az összes ilyen érintett kijelölt szolgáltatóra vonatkozik. Bármely ilyen érintett kijelölt szolgáltató tekintetében, amelyek azt választják, hogy a jelen 9. bekezdés szerinti saját bejelentésű díjakat alkalmaznak (ideértve azokat, amelyeknek kimenő forgalma opcionálisan az 1.1.6. és 1.1.7. bekezdés szerinti mentességre jogosult), kölcsönösen érvényesek azon kijelölt szolgáltatónak a saját bejelentésű díjai, amely a 7. bekezdésre hivatkozott.
9. Bármely olyan kijelölt szolgáltatónak, amely a 7. bekezdésben jelzett lehetőséget kéri, az első díjak érvénybe lépésének naptári évében évi 8 millió svájci frank összegű díjat kell fizetnie az Egyesület számára öt egymást követő évben (a fenti 7. bekezdésben említett opció alkalmazásának naptári évétől kezdődően), összesen 40 millió svájci frank értékben. Az öt éves időszak leteltét követően további fizetés nem elvárt a díjak jelen bekezdés szerinti saját bejelentéséért.
9.1. A fent említett díj kizárólag a következő módszernek megfelelően osztható fel: 16 millió svájci frankot az Egyesület előzetes elektronikus adatokat és a postai biztonságot célzó projektek megvalósítására szolgáló lekötött alapjának kell juttatni az adott kijelölt szolgáltató és az Egyesület közötti eseti megállapodás feltételei szerint; 24 millió svájci frankot pedig az Egyesület hosszú lejáratú kötelezettségeinek finanszírozására szolgáló lekötött alapnak kell juttatni az Igazgatási Tanács által megadottak szerint, az adott kijelölt szolgáltató és az Egyesület közötti eseti megállapodás feltételei szerint.
9.2. A jelen bekezdésben foglalt díj nem vonatkozik azon tagországok kijelölt szolgáltatóira, amelyek kölcsönösen alkalmaznak saját bejelentésű díjakat a 9. bekezdés szerint annak következtében, hogy egy másik kijelölt szolgáltató a díjak 7. bekezdés szerinti saját bejelentésének opcióját gyakorolja.
9.3. A díjat fizető kijelölt szolgáltató minden évben tájékoztatja a Nemzetközi Irodát arról, hogy az évi 8 millió svájci frank összege hogyan kerüljön felosztásra; feltéve, hogy az öt éves juttatás a fentiek szerint kerül elosztásra, az említett eseti megállapodásnak megfelelően. A díjak 7. bekezdés szerinti saját bejelentésének opcióját gyakorló kijelölt szolgáltató számára megfelelő beszámolót kell rendelkezésre bocsátani a jelen bekezdés szerint átutalt díjjal kapcsolatos kiadásokról az adott kijelölt szolgáltató és az Egyesület között létrejött eseti megállapodás feltételei szerint.
10. Ha valamely kijelölt szolgáltató a díjak 7. bekezdés szerinti saját bejelentésének opcióját gyakorolja, vagy ha valamely kijelölt szolgáltató kölcsönösen alkalmaz saját bejelentésű díjat a 9. bekezdés szerint, akkor a saját bejelentésű díjak bevezetésével egyidejűleg az adott kijelölt szolgáltatónak javasolt fontolóra vennie, hogy az Egyesület küldő kijelölt szolgáltatói számára kölcsönösen elfogadható kétoldalú kereskedelmi megállapodás keretében, a nemzeti szabályozó hatóság szabályainak keretein belül megkülönböztetés mentes alapon arányosan kiigazított díjakat bocsásson rendelkezésre a mennyiség és a távolság tekintetében oly mértékig, amennyiben az megvalósítható és rendelkezésre áll a fogadó ország hasonló szolgáltatásokra vonatkozóan közzétett belföldi szolgálatában.
11. Semmilyen fenntartás nem alkalmazható erre a cikkre.
1. A levélpostai küldemények – a tömeges küldeményekkel együtt, de az M zsákok és a Nemzetközi Kereskedelmi Válaszlevél Szolgáltatás (IBRS) kivételével – díjazását a rendeltetési országban jellemző kezelési költségeket tükröző, küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjtételek alapján kell megállapítani. A belföldi szolgálat azon elsőbbségi küldeményeire alkalmazandó díjak, amelyek az egyetemes szolgáltatás keretébe tartoznak, referenciául szolgálnak a végdíjak mértékének kiszámításához.
2. A célrendszer végdíjainak mértékét a küldemények formátum szerinti osztályozásának figyelembevételével kell kiszámítani, az Egyezmény 17. cikkének 5. bekezdésében előírt rendelkezéseknek megfelelően, amennyiben az vonatkozik a belföldi szolgálatra.
3. A célrendszerbe tartozó kijelölt szolgáltatók formátum szerint szétválasztott zárlatokat cserélnek a Szabályzatokban előírt feltételek szerint.
4. Az IBRS küldemények díjazása a Szabályzatok vonatkozó rendelkezései szerint történik.
5. A küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjak különbözőek a kisalakú levélpostai küldemények (P), a nagyalakú levélpostai küldemények (G), a terjedelmes levelek (E) és a kiscsomagok (E) esetében. Azok kiszámítása a 20 grammos kisalakú levélpostai küldemények (P) és a 175 grammos nagyalakú levélpostai küldemények (G) esetében a díjak 70%-ának alapján történik, ÁFA és egyéb adók nélkül. A terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) vonatkozó árakat P/G formátumban, 375 grammra, ÁFA és egyéb adók nélkül kell kiszámítani.
6. A Postaforgalmi Tanács meghatározza a díjak kiszámításánál alkalmazandó feltételeket, valamint a formátum szerint szétválasztott zárlatok cseréjéhez szükséges működési, statisztikai és számviteli eljárásokat.
7. A célrendszerbeli országok közötti forgalomra egy adott év során alkalmazandó díjtételek nem eredményezhetik a végdíjakból származó bevételek 13%-ot meghaladó növekedését az előző évhez képest egy 37,6 gramm súlyú P/G formátumú és egy 375 gramm súlyú E formátumú levélpostai küldemény esetében.
8. Kisalakú levélpostai küldemények (P) és nagyalakú levélpostai küldemények (G) esetében a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem haladhatják meg az alábbiakat:
8.1. 2022-ben: 0,380 DTS (SDR) küldeményenként és 2,966 DTS (SDR) kilogrammonként;
8.2. 2023-ban: 0,399 DTS (SDR) küldeményenként és 3,114 DTS (SDR) kilogrammonként;
8.3. 2024-ben: 0,419 DTS (SDR) küldeményenként és 3,270 DTS (SDR) kilogrammonként;
8.4. 2025-ben: 0,440 DTS (SDR) küldeményenként és 3,434 DTS (SDR) kilogrammonként.
9. Terjedelmes levelek (E) és kiscsomagok (E) esetében a célrendszerben részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem haladhatják meg az alábbiakat:
9.1. 2022-ben: 0,864 DTS (SDR) küldeményenként és 1,942 DTS (SDR) kilogrammonként.
9.2. 2023-ban: 0,950 DTS (SDR) küldeményenként és 2,136 DTS (SDR) kilogrammonként;
9.3. 2024-ben: 1,045 DTS (SDR) küldeményenként és 2,350 DTS (SDR) kilogrammonként;
9.4. 2025-ben: 1,150 DTS (SDR) küldeményenként és 2,585 DTS (SDR) kilogrammonként.
10. Kisalakú levélpostai küldemények (P) és nagyalakú levélpostai küldemények (G) esetében a célrendszerben részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem lehetnek alacsonyabbak az alábbiaknál:
10.1. 2022-ben: 0,272 DTS (SDR) küldeményenként és 2,121 DTS (SDR) kilogrammonként;
10.2. 2023-ban: 0,292 DTS (SDR) küldeményenként és 2,280 DTS (SDR) kilogrammonként;
10.3. 2024-ben: 0,314 DTS (SDR) küldeményenként és 2,451 DTS (SDR) kilogrammonként;
10.4. 2025-ben: 0,330 DTS (SDR) küldeményenként és 2,574 DTS (SDR) kilogrammonként.
11. Terjedelmes levelek (E) és kiscsomagok (E) esetében a célrendszerben részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem lehetnek alacsonyabbak az alábbiaknál:
11.1. 2022-ben: 0,677 DTS (SDR) küldeményenként és 1,523 DTS (SDR) kilogrammonként;
11.2. 2023-ban: 0,711 DTS (SDR) küldeményenként és 1,599 DTS (SDR) kilogrammonként;
11.3. 2024-ben: 0,747 DTS (SDR) küldeményenként és 1,679 DTS (SDR) kilogrammonként;
11.4. 2025-ben: 0,784 DTS (SDR) küldeményenként és 1,763 DTS (SDR) kilogrammonként.
12. Kisalakú levélpostai küldemények (P) és nagyalakú levélpostai küldemények (G) esetében a célrendszerben 2010-től és 2012-től részt vevő országok közötti, valamint ezen országok és a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem haladhatják meg az alábbiakat:
12.1. 2022-ben: 0,342 DTS (SDR) küldeményenként és 2,672 DTS (SDR) kilogrammonként;
12.2. 2023-ban: 0,372 DTS (SDR) küldeményenként és 2,905 DTS (SDR) kilogrammonként;
12.3. 2024-ben: 0,404 DTS (SDR) küldeményenként és 3,158 DTS (SDR) kilogrammonként;
12.4. 2025-ben: 0,440 DTS (SDR) küldeményenként és 3,434 DTS (SDR) kilogrammonként.
13. Kisalakú levélpostai küldemények (P) és nagyalakú levélpostai küldemények (G) esetében a célrendszerben 2016-tól részt vevő országok közötti, valamint ezen országok és a célrendszerben 2010 előtt vagy 2010-től és 2012-től részt vevő országok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem haladhatják meg az alábbiakat:
13.1. 2022-ben: 0,313 DTS (SDR) küldeményenként és 2,443 DTS (SDR) kilogrammonként;
13.2. 2023-ban: 0,351 DTS (SDR) küldeményenként és 2,738 DTS (SDR) kilogrammonként;
13.3. 2024-ben: 0,393 DTS (SDR) küldeményenként és 3,068 DTS (SDR) kilogrammonként;
13.4. 2025-ben: 0,440 DTS (SDR) küldeményenként és 3,434 DTS (SDR) kilogrammonként.
14. A célrendszerhez 2010-ben, 2012-ben és 2016-ban csatlakozott országok között, valamint ezen országok és a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok között lebonyolított évi 50 tonnánál kevesebb forgalom esetén a kilogrammonkénti és küldeményenkénti összetevőket egy kilogrammonkénti teljes díjra kell átalakítani egy kilogramm postai küldemény összetételének világátlaga alapján, amelyben a P és G formátumú küldemények 3,97 db 0,14 kg-os küldeményt tesznek ki, és az E formátumú küldemények 5,45 db 0,86 kg-os küldeményt tesznek ki.
15. Azon terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) alkalmazandó saját végdíjak, amelyeket a 29. cikk szerint jelentettek be, a terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) vonatkozó, jelen cikkben foglalt díjak helyébe lépnek; következésképpen a 7., 9. és 11. bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazandók.
16. A tömeges mennyiségű küldemények díjazása a célrendszerben 2010 előtt részt vevő országok számára az 5–11. cikkekben, vagy esettől függően a 29. cikkben előírt, küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjak alkalmazása szerint kerül meghatározásra.
17. A tömeges mennyiségű küldemények díjazása a célrendszerben 2010, 2012 és 2016 óta részt vevő országok számára az 5., és 10–13. bekezdésekben, vagy esettől függően a 29. cikkben előírt, küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjak alkalmazása szerint kerül meghatározásra.
18. Semmilyen fenntartás nem alkalmazható erre a cikkre.
1. Az átmeneti végdíjrendszer országainak (melyek a célrendszerhez való csatlakozásra készülnek) kijelölt szolgáltatói esetében a levélpostai küldeményekre vonatkozó díjazás – beleértve a tömeges mennyiségű küldeményeket, de az M zsákok és az IBRS küldemények kivételével – küldeményenkénti díj és kilogrammonkénti díj alapján kerül meghatározásra.
2. A terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) vonatkozóan a 29. cikk szerint bejelentett saját bejelentésű végdíjak kivételével a 30. cikk 1–3., 9. és 10. bekezdései alkalmazandók a kisalakú levélpostai küldemények (P), a nagyalakú levélpostai küldemények (G), a terjedelmes levelek (E) és a kiscsomagok (E) küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjának számításához.
3. Az átmeneti rendszerben részt vevő országokba bejövő, azokból kimenő és azok közötti forgalomban egy adott év során alkalmazott díjak nem eredményezhetik a végdíjakból származó bevételek 15,5%-ot meghaladó növekedését az előző évhez képest egy 37,6 gramm súlyú P/G formátumú levélpostai küldemény esetében, és a végdíjakból származó bevételek 13%-ot meghaladó növekedését az előző évhez képest egy 375 gramm súlyú E formátumú levélpostai küldemény esetében.
4. Az IBRS küldemények díjazása a Szabályzatok vonatkozó rendelkezései szerint történik.
5. Az átmeneti rendszerben részt vevő országokba bejövő, azokból kimenő és azok közötti forgalomban alkalmazott díjak a kisalakú levélpostai küldemények (P) és nagyalakú levélpostai küldemények (G) esetében nem haladhatják meg az alábbiakat:
5.1. 2022-ben: 0,285 DTS (SDR) küldeményenként és 2,227 DTS (SDR) kilogrammonként;
5.2. 2023-ban: 0,329 DTS (SDR) küldeményenként és 2,573 DTS (SDR) kilogrammonként;
5.3. 2024-ben: 0,380 DTS (SDR) küldeményenként és 2,973 DTS (SDR) kilogrammonként;
5.4. 2025-ben: 0,440 DTS (SDR) küldeményenként és 3,434 DTS (SDR) kilogrammonként.
6. Az átmeneti rendszerben részt vevő országokba bejövő, azokból kimenő és azok közötti forgalomban alkalmazott díjak a kisalakú levélpostai küldemények (P) és nagyalakú levélpostai küldemények (G) esetében nem lehetnek alacsonyabbak az alábbiaknál:
6.1. 2022-ben: 0,272 DTS (SDR) küldeményenként és 2,121 DTS (SDR) kilogrammonként;
6.2. 2023-ban: 0,292 DTS (SDR) küldeményenként és 2,280 DTS (SDR) kilogrammonként;
6.3. 2024-ben: 0,314 DTS (SDR) küldeményenként és 2,451 DTS (SDR) kilogrammonként;
6.4. 2025-ben: 0,330 DTS (SDR) küldeményenként és 2,574 DTS (SDR) kilogrammonként.
7. A terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) vonatkozóan a 29. cikk szerint és a fenti 2. bekezdésnek megfelelően bejelentett saját bejelentésű végdíjak kivételével az átmeneti rendszerben részt vevő országokba bejövő, azokból kimenő és azok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem haladhatják meg az alábbiakat:
7.1. 2022-ben: 0,864 DTS (SDR) küldeményenként és 1,942 DTS (SDR) kilogrammonként;
7.2. 2023-ban: 0,950 DTS (SDR) küldeményenként és 2,136 DTS (SDR) kilogrammonként;
7.3. 2024-ben: 1,045 DTS (SDR) küldeményenként és 2,350 DTS (SDR) kilogrammonként;
7.4. 2025-ben: 1,150 DTS (SDR) küldeményenként és 2,585 DTS (SDR) kilogrammonként.
8. A terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) vonatkozóan a 29. cikk szerint és a fenti 2. bekezdésnek megfelelően bejelentett saját bejelentésű végdíjak kivételével az átmeneti rendszerben részt vevő országokba bejövő, azokból kimenő és azok közötti forgalomban alkalmazott díjak nem lehetnek alacsonyabbak az alábbiaknál:
8.1. 2022-ben: 0,677 DTS (SDR) küldeményenként és 1,523 DTS (SDR) kilogrammonként;
8.2. 2023-ban: 0,711 DTS (SDR) küldeményenként és 1,599 DTS (SDR) kilogrammonként;
8.3. 2024-ben: 0,747 DTS (SDR) küldeményenként és 1,679 DTS (SDR) kilogrammonként;
8.4. 2025-ben: 0,784 DTS (SDR) küldeményenként és 1,763 DTS (SDR) kilogrammonként.
9. A terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) vonatkozóan a 29. cikk szerint bejelentett saját bejelentésű végdíjak kivételével a kilogrammonkénti és küldeményenkénti összetevőket egy kilogrammonkénti teljes díjra kell átalakítani egy kilogramm postai küldemény összetételének világátlaga alapján az alábbiak szerint:
9.1. 2022-ben: nem alacsonyabb, mint 6,376 DTS (SDR) kilogrammonként, és nem magasabb, mint 7,822 DTS (SDR) kilogrammonként;
9.2. 2023-ban: nem alacsonyabb, mint 6,729 DTS (SDR) kilogrammonként, és nem magasabb, mint 8,681 DTS (SDR) kilogrammonként;
9.3. 2024-ben: nem alacsonyabb, mint 7,105 DTS (SDR) kilogrammonként, és nem magasabb, mint 9,641 DTS (SDR) kilogrammonként;
9.4. 2025-ben: nem alacsonyabb, mint 7,459 DTS (SDR) kilogrammonként, és nem magasabb, mint 10,718 DTS (SDR) kilogrammonként.
10. A terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) vonatkozóan a 29. cikk szerint bejelentett saját bejelentésű végdíjak kivételével a kilogrammonkénti átalánydíjat kell alkalmazni, ha sem a felvevő kijelölt szolgáltató, sem a rendeltetési kijelölt szolgáltató nem kéri a felülvizsgálati eljárás keretében, hogy a díjak felülvizsgálata inkább a kilogrammonkénti tényleges küldemény darabszám alapján történjék, nem pedig a világátlag szerint. A felülvizsgálati eljárás alkalmazására szolgáló mintavétel a Szabályzatokban előírt feltételeknek megfelelően történik.
11. Az átmeneti rendszerben részt vevő országokból kimenő és az azok közötti évi 100 tonna alatti küldeményforgalom esetén a kilogrammonkénti teljes díj az alábbi:
11.1. 2022-ben: 6,376 DTS (SDR) kilogrammonként;
11.2. 2023-ban: 6,729 DTS (SDR) kilogrammonként;
11.3. 2024-ben: 7,105 DTS (SDR) kilogrammonként;
11.4. 2025-ben: 7,459 DTS (SDR) kilogrammonként.
12. A célrendszerbeli országokból az átmeneti rendszerben részt vevő országokba irányuló, évi 100 tonna alatti küldeményforgalom esetében, ha a terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) vonatkozó saját végdíjakat a 29. cikk szerint jelentették be, a kilogrammonkénti és küldeményenkénti összetevőket egy kilogrammonkénti teljes díjra kell átalakítani egy kilogramm postai küldemény összetételének világátlaga alapján a 30. cikk 14. bekezdésében foglaltak szerint, kivéve a 29. cikk 1.5. bekezdésében foglalt, 50 tonna és azt meghaladó forgalom esetében, ha az átmeneti rendszerben részt vevő ország mintát vesz bejövő forgalmából.
13. Az átmeneti rendszerben részt vevő országokba bejövő, azokból kimenő és azok közötti évi 100 tonnát meghaladó küldeményforgalom esetében, ha a terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) vonatkozó saját végdíjakat a 29. cikk szerint jelentették be, és ha a rendeltetési ország úgy dönt, hogy nem vesz mintát a bejövő forgalomból, a kilogrammonkénti és küldeményenkénti összetevőket egy kilogrammonkénti teljes díjra kell átalakítani egy kilogramm postai küldemény összetételének világátlaga alapján, a 30. cikk 14. bekezdésében foglaltak szerint.
14. A 12. bekezdésben ismertetett küldeményforgalmak kivételével azon terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) alkalmazandó saját végdíjak, amelyeket a 29. cikk szerint jelentettek be, a terjedelmes levelekre (E) és kiscsomagokra (E) vonatkozó, jelen cikkben foglalt díjak helyébe lépnek; következésképpen a 7., 8. és 10. bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazandók.
15. A 10. bekezdésben megfogalmazott teljes díj csökkentésére vonatkozó felülvizsgálatot nem kérheti egy célrendszerhez tartozó ország egy átmeneti rendszerhez tartozó országgal szemben, hacsak ez utóbbi ország nem kér felülvizsgálatot a fordított irányban.
16. Az átmeneti rendszerben részt vevő országokba bejövő, azokból kimenő és az azok közötti évi 100 tonna alatti küldeményforgalom esetében a kijelölt szolgáltatók opcionálisan adhatnak fel és fogadhatnak formátum szerint szétválasztott küldeményeket a Szabályzatokban előírt feltételeknek megfelelően. Formátum szerint szétválasztott elszámolás esetén a fenti 5., 6., 7. és 8. bekezdésben foglalt díjak alkalmazandók, ha a rendeltetési kijelölt szolgáltató azt választja, hogy nem jelent be saját díjakat a 29. cikk szerint.
17. A tömeges mennyiségű küldemények díjazása a célrendszerbeli országok kijelölt szolgáltatói számára a 29. vagy 30. cikkben előírt, küldeményenkénti és kilogrammonkénti díjak alkalmazása szerint kerül meghatározásra. A kapott tömeges mennyiségű küldemények után az átmeneti rendszerbe tartozó országok kijelölt szolgáltatói a fenti 5., 6., 7. és 8. bekezdésnek, valamint esettől függően a 29. cikknek megfelelően kérhetnek díjazást.
18. Semmilyen fenntartás nem alkalmazható erre a cikkre.
1. Az M zsákok, az IBRS küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, a IV. csoport országainak kategóriájába sorolt legkevésbé fejlett országok részére az összes ország és terület által fizetendő végdíjakat meg kell emelni a 29. vagy 31. cikkben előírt díjak 20%-ával, amely a Szolgáltatásminőségi Alapba (QSF) való befizetésként szolgál ezen országokban a szolgáltatás minőségének javítása érdekében. Ilyen fizetéseket nem kell teljesíteni a IV. csoport országai között.
2. Az M zsákok, az IBRS küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, az I. csoport országainak kategóriájába sorolt országok és területek által a IV. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére (kivéve az ezen cikk 1. bekezdésében felsorolt legkevésbé fejlett országokat) fizetendő végdíjakat meg kell emelni a 29. vagy 31. cikkben előírt díjak 10%-ával, amely a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál ezen országokban a szolgáltatás minőségének javítása érdekében.
3. Az M zsákok, az IBRS küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, a II. csoport országainak kategóriájába sorolt országok és területek által a IV. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére (kivéve az ezen cikk 1. bekezdésében felsorolt legkevésbé fejlett országokat) fizetendő végdíjakat meg kell emelni a 29. vagy 31. cikkben előírt díjak 10%-ával, amely a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál ezen országokban a szolgáltatás minőségének javítása érdekében.
4. Az M zsákok, az IBRS küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével, a III. csoport országainak kategóriájába sorolt országok és területek által a IV. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére (kivéve az ezen cikk 1. bekezdésében felsorolt legkevésbé fejlett országokat) fizetendő végdíjakat meg kell emelni a 29. vagy 31. cikkben előírt díjak 5%-ával, amely a Szolgáltatásminőségi Alapba való befizetésként szolgál ezen országokban a szolgáltatás minőségének javítása érdekében.
5. Az I., II. és III. csoport országainak kategóriájába sorolt országok és területek által a III. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére fizetendő végdíjak alapján számított 1%-os növekedést – az M zsákok, az IBRS küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével – egy, a II., III. és IV. csoport országainak kategóriájába sorolt országokban nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében létrehozott és a Postaforgalmi Tanács vonatkozó eljárásai szerint kezelt közös alapba kell fizetni.
6. Az I., II. és III. csoport országainak kategóriájába sorolt országok és területek által a III. csoport országainak kategóriájába sorolt országok részére fizetendő végdíjak alapján számított 0,5%-os növekedést – az M zsákok, az IBRS küldemények és a tömeges mennyiségű küldemények kivételével – egy, az 5. bekezdésben említett közös alap részeként létrehozandó külön számlára kell befizetni, amelynek kifejezett célja a IV. csoportban lévő, az Egyesült Nemzetek által a legkevésbé fejlett országok közé sorolt országokban nyújtott szolgáltatás minőségének javítása, és azt a Postaforgalmi Tanács vonatkozó eljárásai szerint kell kezelni.
7. A Postaforgalmi Tanács által meghatározott vonatkozó eljárásokra figyelemmel, az e cikk 1., 2., 3. és 4. bekezdései szerint fel nem használt és a négy korábbi QSF-referenciaév alatt felhalmozott (a 2018. év az első referenciaév) összegeket is be kell fizetni az e cikk 5. bekezdésében meghatározott közös alapba. E bekezdés alkalmazásában csak a fentiek szerinti, megadott négyéves időszakhoz adott összegekre vonatkozó nyugta beérkezését követő két éven belül fel nem használt, a QSF által jóváhagyott, a szolgáltatás minőségének javítása érdekében létrehozott projektek során felmerült összegeket kell a fent említett közös alapba fizetni.
8. A IV. csoport országaiban a szolgáltatás minőségének javítása érdekében a Szolgáltatásminőségi Alapba befizetendő halmozott végdíjak alsó határa évi 20 000 DTS (SDR) minden kedvezményezett ország vonatkozásában. Az alsó határ eléréséhez szükséges pótösszegeket a forgalmazott küldemények mennyiségével arányosan kell leszámlázni az I., II. és III. csoport országai részére.
9. A Postaforgalmi Tanács legkésőbb 2021 decemberéig köteles elfogadni vagy aktualizálni a Szolgáltatásminőségi Alap projektjeinek finanszírozására vonatkozó eljárásokat.
1. Az ECOMPRO-csomagok kivételével a két kijelölt szolgáltató között kicserélt csomagokért szárazföldi érkezési díjrészeket kell felszámítani, amelyek kiszámítása a Szabályzatokban foglalt, csomagonkénti alapdíj és kilogrammonkénti alapdíj kombinálásával történik.
1.1. Figyelemmel az itt említett alapdíjra a kijelölt szolgáltatók a Szabályzatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban csomagonként és kilogrammonként további pótdíjakra lehetnek jogosultak.
1.2. Az 1. és az 1.1. bekezdésben említett díjrészek a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, hacsak a Szabályzatok nem rendelkeznek az ezen elv alóli kivételekről.
1.3. A szárazföldi érkezési díjrészeknek minden ország egész területére nézve egységeseknek kell lenniük.
2. Ugyanazon ország két kijelölt szolgáltatója vagy két hivatala között, egy vagy több másik kijelölt szolgáltató szárazföldi szolgálatának útján kicserélt csomagokért azokat a kijelölt szolgáltatókat, amelyeknek szolgálatai a szárazföldi továbbításban részt vesznek, szárazföldi átszállítási díjrészek illetik meg; e díjrészeket a Szabályzatok határozzák meg, a távolsági fokozatok függvényében.
2.1. Az à découvert átmenő csomagoknál a közvetítő kijelölt szolgáltatóknak joguk van a Szabályzatokban rögzített, küldeményenkénti egységes díjrészt kérni.
2.2. Az átszállítási szárazföldi díjrészek a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, hacsak a Szabályzatok nem rendelkeznek az ezen elv alóli kivételekről.
3. Minden kijelölt szolgáltató, amelynek szolgálatai a csomagok tengeri szállításában részt vesznek, jogosult arra, hogy a tengeri díjrészeket kérje. A díjrészek a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, hacsak a Szabályzatok nem rendelkeznek az ezen elv alóli kivételekről.
3.1. Minden igénybe vett tengeri szállításért tengeri díjrész jár, amelynek nagyságát a Szabályzatok határozzák meg, a távolsági fokozatok függvényében.
3.2. A kijelölt szolgáltatók a 3.1. pont szerint kiszámított tengeri díjrészeket legfeljebb 50%-kal emelhetik. Másrészt viszont a díjrészeket tetszésük szerint csökkenthetik.
1. A kijelölt szolgáltatók között a légi szállításra vonatkozó számadások rendezésénél alkalmazandó alapdíjat a Postaforgalmi Tanács hagyja jóvá és azt a Nemzetközi Iroda számítja ki a Szabályzatokban meghatározott képlet szerint. Az áru-visszaküldési szolgáltatás keretében küldött csomagok légi szállítására alkalmazandó díjakat azonban a Szabályzatokban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell kiszámítani.
2. A közvetlen zárlatok és az à découvert átmenő elsőbbségi küldemények, légipostai küldemények, légipostai csomagok, tévirányított küldemények és zárlatok légi szállítási díjainak kiszámítását, valamint a vonatkozó elszámolási módokat a Szabályzatok tartalmazzák.
3. A teljes légi útvonalra vonatkozó szállítási díjak az alábbiak:
3.1. közvetlen zárlatok esetén a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, ideértve azt az esetet is, ha ezeket a zárlatokat egy vagy több közvetítő kijelölt szolgáltató tranzitálja;
3.2. à découvert átmenő elsőbbségi küldemények és légipostai küldemények esetén – beleértve a rosszul továbbított küldeményeket is – azt a kijelölt szolgáltatót terhelik, amely a küldeményeket egy másik kijelölt szolgáltatóhoz továbbítja.
