(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 96. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:)
„l) az elítéltnek a KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége általi újbóli kockázatelemzési vizsgálatának a kezdeményezése,”
105. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 97–102. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„97. § (1) A szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási szervezet hajtja végre. A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott végrehajtási fokozat alapján meghatározott kategóriákban, a büntetés-végrehajtási szervezet által – a jogszabály, illetve az országos parancsnok intézkedése alapján – kijelölt, lehetőleg az elítélt lakcíméhez legközelebb eső bv. intézetben hajtják végre.
(2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, e törvény eltérő rendelkezése hiányában az elítélt egyéni körülményeinek figyelembevételével kijelölt kategória-besorolása határozza meg. Az elítélt részére adható kedvezmények az egyes kategóriák szerint eltérőek lehetnek.
(3) A kockázatelemzési vizsgálat eredménye alapján az elítélt végrehajtási fokozathoz igazodó kezdeti kategória-besorolása
a) fogházfokozat esetén, ha az elítéltet első alkalommal ítélték szabadságvesztésre, amelynek a tartama az egy évet nem haladja meg I. kategória,
b) az a) pontban meghatározottakon kívül fogházfokozat esetén II. vagy III. kategória,
c) börtönfokozat esetén III. vagy IV. kategória,
d) fegyházfokozat esetén IV. vagy V. kategória
lehet.
(4) Ha az elítélt
a) fogvatartási kockázatára,
b) korábbi fogvatartása során tanúsított magatartására,
c) együttműködési készségének hiányára, vagy
d) kockázatelemzési vizsgálat során tanúsított magatartására
tekintettel a (3) bekezdés szerinti kezdeti kategória-besorolása a végrehajtás rendjét veszélyeztetné, az elítélt kezdeti kategória-besorolása a (3) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározottnál eggyel szigorúbb kategóriában is meghatározható, amelyről a KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége az elítélt kockázatelemzése – ideértve a bv. intézet kezdeményezésére lefolytatott újbóli vizsgálatot is – alapján határozattal dönt. A határozattal szemben az elítélt bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
(5) Ha a szabadságvesztés végrehajtási fokozata
a) fegyház, az elítélt I. kategóriába történő előresorolására,
b) fogház, az elítélt V. kategóriába történő visszasorolására – a 95. § (7) bekezdés kivételével –,
nem kerülhet sor.
(6) Ha az elítélten több szabadságvesztést folyamatosan hajtanak végre, az elítélt korábbi kategória-besorolása az újabb vagy összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtása során is fenntartható, feltéve, hogy az elítélt korábbi kategória-besorolása a (3) bekezdés szerinti besorolásnak megfeleltethető.
(7) A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést töltő elítéltet az V. kategóriába kell sorolni, az I. vagy a II. kategóriába történő előresorolása kizárt, továbbá a IV. vagy a III. kategóriába történő előresorolása esetén sem engedélyezhető számára látogató intézeten kívüli fogadása, kimaradás vagy eltávozás, és külső munkáltatásba nem vonható be.
(8) A szabadságvesztés végrehajtása során a kezdeti kategória-besorolást követően az elítélt kategória-besorolását, jogszabályban meghatározottak szerint az elítélt által megszerzett, illetve tőle levont kreditpontok száma alapján történő kategóriaváltás vagy a 95. § (7) bekezdése szerinti kategória-visszasorolás határozza meg.
(9) A fogvatartás biztonságának fenntartása érdekében az egyes kategóriákon belül az elítélt egyéni kockázatértékelése alapján az elítélt őrzésére, felügyeletére, ellenőrzésére, a zárkaajtó zárva tartására, bv. intézeten belüli mozgására, látogatónak biztonsági fülkében vagy rácson keresztül történő fogadására, közös kulturális vagy sportrendezvényen, vallási szertartáson való részvételére, külső munkahelyen történő foglalkoztatására, az intézet elhagyására, az elítélt előállítására, szállítására vonatkozó biztonsági előírások szigorúbbak lehetnek.
(10) A büntetés-végrehajtási szervezet a sajátos kezelési igényű elítéltek részére speciális részleget alakíthat ki, ahol a végrehajtás rendje elsősorban e sajátos igényekhez igazodik és az egyes kategóriáktól eltérhet.
(11) A szabadságvesztés végrehajtásának részletes rendjét e törvény, valamint a szabadságvesztés rendjét szabályozó egyéb jogszabályok alapján kell meghatározni.
98. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt
a) őrzését, felügyeletét és ellenőrzését,
b) elhelyezését, élelmezését, ruházatát,
c) – ha e törvény másként nem rendelkezik – a hatályos egészségügyi, társadalombiztosítási, egészségbiztosítási jogszabályok, illetve a kötelező szakmai eljárásrend szerinti egészségügyi ellátását,
d) jogainak e törvény szerinti gyakorlását,
e) oktatásához szükséges feltételeket,
f) foglalkoztatásához szükséges feltételeket,
g) társadalmi visszailleszkedését segítő egyéb reintegrációs programokhoz szükséges feltételeket.
(2) Az egyes kategóriákban a jogszabályban meghatározottak szerint eltérő az elítélt
1. elkülönítése a külvilágtól,
2. őrzése, felügyelete és ellenőrzése,
3. bv. intézeten belüli mozgása,
4. fegyelemsértése esetén kiszabható magánelzárás fenyítés mértéke,
5. zárkában vagy lakóhelyiségben való elhelyezése,
6. életrendje,
7. szabadlevegőn tartózkodásának helyszíne és rendje,
8. által gyakorolható kapcsolattartási formák, azok gyakorisága és mértéke,
9. személyes szükségleteire fordítható összeg,
10. által igénybe vehető többletszolgáltatások,
11. által magánál tartható tárgyak köre,
12. külső helyszínen történő munkáltatásának lehetősége,
13. oktatásban, képzésben való részvételének módja,
14. sport- vagy kulturális eseményen, illetve vallási szertartáson való részvételének módja,
15. számára a szabadidő eltöltésének lehetősége,
16. számára a közösségi eszközök igénybevételének lehetősége,
17. részvétele a reintegrációs programokban.
99. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során az elítélt jogszabályban meghatározottak szerint
a) a magatartása, az együttműködési készsége, a kockázati értékelése, a reintegrációs tevékenységben való részvétele, jutalmazása függvényében kreditpontokat szerezhet, illetve
b) fenyítése függvényében kreditpontokat veszíthet,
amely a kategóriák közötti előresorolását vagy visszasorolását eredményezi.
(2) Az elítélt akkor is jogosult kreditpont megszerzésére, ha az adott időszakban neki fel nem róható okból nem tudott részt venni reintegrációs tevékenységben.
(3) A végrehajtás során megszerezhető – a kategóriákban való előmenetelt biztosító – kreditpontok száma és annak időbeli ütemezése a szabadságvesztés végrehajtási fokozatához, tartamához, illetve annak hátralévő részéhez és az elítélt kezdeti kategória-besorolásához igazodik.
(4) A kreditpontlevonás végrehajtását a BFB
a) kisebb súlyú fegyelemsértés esetén három hónapra,
b) közepes súlyú fegyelemsértés esetén hat hónapra
felfüggesztheti, és ha az elítélt ez idő alatt jó magaviseletet tanúsít, a levonást mellőzi.
(5) Az elítélt által a végrehajtás alatt megszerzendő, előmenetelt biztosító kreditpontok számát és a kategória-előresorolás lehetséges időpontját, valamint az időpont megjelölésével a szerzett, a levont, illetve a (4) bekezdés alapján felfüggesztett kreditpontok számát a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell.
(6) A BFB az elítélt által szerzett és a tőle levont kreditpontokat hathavonta összesíti.
(7) Ha az összesítési időszakban megszerzett vagy tőle levont kreditpontjai alapján az elítélt kategóriaváltása szükséges, arról a BFB soron kívül dönt.
(8) Ha az összesítés eredményeként az elítélt elérte a kategória-előresoroláshoz szükséges kreditpontok hetvenöt százalékát, az együttműködési készségére és a reintegrációs tevékenységben való előrehaladására figyelemmel a BFB méltányosságból előresorolhatja.
(9) Ha az elítélt fenyítése során kreditpontlevonás végrehajtásának felfüggesztésére került sor, a felfüggesztés tartama alatt kategória-előresorolásnak nincs helye.
100. § (1) A bv. intézetnek biztosítani kell, hogy az elítélt
a) megismerhesse a számára lehetséges kategória-előresorolás időbeli ütemezését,
b) információval rendelkezzen az aktuális kreditpontjairól,
c) a kreditpontjaiban bekövetkező változást nyomon követhesse,
d) számára megállapítható legyen, hogy hány kreditpont
da) megszerzése szükséges a kategória szerinti előresorolásához,
db) elvesztése eredményez kategória szerinti visszasorolást.
(2) Az egyes kreditpontok tekintetében egyedi panasz benyújtásának nincs helye, de az elítélt
a) a kreditpont-összesítési időszakot,
b) a kategória-előresorolás lehetséges időpontját,
c) a kategória-visszasorolását
követő tizenöt napon belül kérelmet nyújthat be a BFB-hez, hogy vizsgálja meg, hogy az általa megszerezhető kreditpont meg nem adása vagy a tőle való kreditpontlevonás, illetve annak mértéke megalapozott-e.
(3) A vizsgálat során a BFB az elítélt magatartása, együttműködési készsége és a reintegrációs tevékenység keretében nyújtott teljesítménye alapján a felülvizsgálattal érintett időszak tekintetében kreditpontlevonását törölheti, illetve kreditpont megszerzéséről dönthet.
(4) A vizsgálat eredményéről – és szükség szerint az elítélt kategória-előresorolásáról vagy a kategória-visszasorolása törléséről – a BFB határozattal dönt.
(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elítélt a BFB kreditpontszámítás vizsgálatáról hozott, kérelmet elutasító vagy annak részben helyt adó határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
101. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során – ha e törvény másképp nem rendelkezik –
a) a különböző kategóriába tartozókat egymástól,
b) a férfiakat a nőktől,
c) a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól,
d) a katonákat a katonának nem minősülő elítéltektől,
e) a dohányzókat a nem dohányzóktól,
f) a fekvőbetegeket az egészségesektől,
g) a fertőző betegeket a nem fertőző betegektől
el kell különíteni.
(2) Az elkülönítést külön részlegen, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell végrehajtani.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően együtt helyezhetők el
a) az I. és a II. kategóriába sorolt elítéltek,
b) a III. és a IV. kategóriába sorolt elítéltek,
c) a IV. és az V. kategóriába sorolt elítéltek.
(4) A gyógykezelés érdekében a különböző kategória-besorolású elítéltek a kórteremben, a betegszobában, a fertőző elkülönítőben, illetve az e célra kijelölt zárkában közösen helyezhetők el, valamint az orvosi vizsgálatra, illetve egészségügyi rendelésre közösen várakozhatnak.
(5) Kategória-besorolástól függetlenül az elítéltek – az adott részlegen belül a zárkában és lakóhelyiségben is – együtt helyezhetők el a gyógyító-terápiás részlegen, az átmeneti részlegen, a drogprevenciós részlegen, a pszichoszociális részlegen, a vallási részlegen, az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegén, az időskorúak részlegén. A kategória-besorolástól függetlenül – az adott részlegen belül – az elítéltek együtt helyezhetők el a hosszú időre ítéltek részlegén, a fiatalkorú elítéltek részlegén és az anya-gyermek részlegen.
(6) A különböző kategória-besorolású elítéltek a munkahelyen együtt dolgozhatnak, az általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatásban, a felsőoktatásban, a szakmai képzésben, reintegrációs programon, a sport és a kulturális programon, a szállítás és az előállítás során, valamint a vallásos szertartásokon és más rendezvényeken közösen vehetnek részt, továbbá a szabad levegőn és a közös étteremben együtt tartózkodhatnak.
(7) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl jogszabály az elkülönítés egyéb szempontjait is meghatározhatja.
102. § (1) Az elítélt V. kategóriába sorolása esetén
a) eltávozás, látogató intézeten kívüli fogadása és kimaradás nem engedélyezhető,
b) az elítélt munkát a zárkájában vagy a bv. intézet kijelölt területén végezhet,
c) az elítélt életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll,
d) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján
da) engedéllyel és felügyelet mellett,
db) felügyelet mellett, vagy
dc) kivételesen felügyelet mellett, a kijelölt részlegen ellenőrzéssel
mozoghat,
e) zárkája ajtaját zárva kell tartani.
(2) Az elítélt IV. kategóriába sorolása esetén
a) eltávozás nem engedélyezhető,
b) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradás kivételesen engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,
c) az elítélt munkáltatása a bv. intézeten belül történhet, külső munkáltatásban kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető,
d) az elítélt életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll,
e) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján
ea) engedéllyel és felügyelet mellett,
eb) felügyelet mellett, vagy
ec) kivételesen felügyelet mellett, a kijelölt részlegen ellenőrzéssel
mozoghat,
f) nappal a kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint engedélyezhető zárkájának időszakos nyitva tartása.
(3) A III. kategóriában az elítélt
a) eltávozása kivételesen engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,
b) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradás engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,
c) munkáltatása a bv. intézeten belül történhet, továbbá külső munkáltatásban részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető,
d) életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll, a reintegrációs programokon kívüli szabad idejéből meghatározott időt belátása szerint használhatja fel,
e) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján
ea) csak engedéllyel és felügyelet mellett,
eb) felügyelet mellett, a bv. intézet kijelölt területén ellenőrzéssel, vagy
ec) felügyelet mellett, a bv. intézet meghatározott területén ellenőrzéssel, illetve meghatározott szervezett programokon szabadon
mozoghat,
f) zárkája vagy lakóhelyisége ajtaját éjszaka zárva kell tartani, kivéve, ha a tisztálkodáshoz szükséges folyó vizet, illetve illemhelyet részlegenként biztosítják, nappal a kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint engedélyezhető az időszakos nyitva tartás.
(4) Az I. és a II. kategóriában az elítélt
a) eltávozása engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,
b) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradás engedélyezhető,
c) munkáltatása a bv. intézeten belül történhet, továbbá
d) külső munkáltatásban részt vehet,
e) életrendje részben meghatározott, a reintegrációs programokon kívüli szabad idejét belátása szerint használhatja fel,
f) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján
fa) felügyelettel,
fb) ellenőrzéssel, vagy
fc) szabadon
mozoghat,
g) zárkája vagy lakóhelyisége ajtaját éjszaka zárva kell tartani, kivéve, ha a tisztálkodáshoz szükséges folyó vizet, illetve illemhelyet részlegenként biztosítják, nappal nyitva kell tartani.”
106. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azt az elítéltet, aki büntetését a IV. kategória-besorolásban tölti és a szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében, a várható szabadulása előtt legfeljebb egy évvel átmeneti részlegre lehet helyezni. Az elítélt átmeneti részlegre helyezhetőségéről a BFB javaslatára a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt.”
(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 103. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A bv. intézet a döntés megalapozása érdekében az elítélt által az eltávozásra megjelölt lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely szerint illetékes
a) büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő útján környezettanulmány elkészítését rendelheti el, vagy
b) rendőri szervet az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés készítése céljából megkeresheti.
(3) Az átmeneti részlegen az elítéltre irányadó büntetés-végrehajtási szabályok enyhíthetők, így különösen az elítélt
a) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradása, továbbá kivételesen eltávozása engedélyezhető,
b) külső munkáltatásban kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető,
c) életrendjének a meghatározottsága csökkenthető,
d) egyéni kockázatértékelése alapján a bv. intézet kijelölt területén szabadon mozoghat,
e) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel rendszeresen tarthat kapcsolatot a 185. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott időtartamot megelőzően is.”
107. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § (1) A fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére (e § alkalmazásában a továbbiakban: részleg) az az V. kategóriába sorolt elítélt helyezhető, akinek az intézet rendjéhez és biztonságához való viszonya kirívóan elutasító, nyíltan vagy rejtetten agresszív viselkedésű, és
a) a végrehajtás rendjét és a fogvatartás biztonságát súlyosan sértő cselekményt készített elő, kísérelt meg vagy követett el, vagy
b) a saját vagy mások életét, testi épségét, illetve vagyontárgyakat súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsított.
(2) A bv. orvos – szükség esetén pszichológus bevonásával – a részlegre helyezés alatt jogszabályban meghatározott rendszerességgel megvizsgálja az elítéltet. A bv. orvos vagy a pszichológus az elítélt egészségi állapotára tekintettel kezdeményezheti a bv. intézet parancsnokánál a részlegre helyezés felfüggesztését. Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítélt esetén a 146. § (6) bekezdését alkalmazni kell.
(3) A részleg végrehajtási rendje az V. kategória-besorolásra vonatkozó szabályokhoz igazodik azzal, hogy
a) egyedi biztonsági előírás a részlegre helyezett elítéltekre vonatkozóan együttesen is meghatározható,
b) a részlegre helyezés tartama alatt az elítéltet a fogvatartási kockázatát csökkentő programba kell bevonni.”
108. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 109/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem helyezhető az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegére az az elítélt,
a) akivel szemben a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában megjelölt személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt új büntetőeljárás van folyamatban, vagy
b) akit a IV. vagy az V. kategóriába soroltak.”
109. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 122. § e) pont ea) és eb) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az elítélt jogosult
testi és szellemi állapotának fenntartása, illetve fejlesztése érdekében)
„ea) naponta – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, de legalább egy óra – szabad levegőn tartózkodásra,
eb) önképzésre, sajtótermékek megrendelésére, a bv. intézet művelődési és sportolási lehetőségeinek – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti – igénybevételére,”
(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 122. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elítélt jogosult)
„k) jogszabályban meghatározottak szerint saját ruha viselésére, illetve használati tárgyak tartására; az elítélt magánál tartható tárgyainak köre a bv. intézet rendjére és biztonságára figyelemmel, valamint az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint korlátozható, azonban a korlátozás – a biztonsági elkülönítés és a magánelzárás fenyítés végrehajtását kivéve – a tankönyvekre és tanszerekre, a könyvtári könyvekre, a családi fényképekre és levelekre, valamint az engedélyezett kegytárgyakra és imakönyvre nem terjedhet ki,”
(3) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 122. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elítélt jogosult)
„n) önkéntes vállalása alapján – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint – oktatási, képzési, valamint reintegrációt elősegítő személyes fejlődését biztosító programokon való részvételre,”
110. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 136. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt köteles tűrni – különösen –)
„e) életrendjének, bv. intézeten belüli mozgásának a kategória-besorolása szerinti meghatározását, illetve bv. intézeten belüli mozgásának egyedi biztonsági előírással történő korlátozását,”
111. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 169. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magánelzárás a IV. és az V. kategóriában huszonöt, a III. kategóriában húsz, az I. és a II. kategóriában tíz napig terjedhet, amelynek időtartama alatt engedélyezhető, hogy az elítélt dolgozzon vagy iskolába járjon. A magánelzárás, ha az elítélt dolgozik, a IV. és az V. kategóriában húsz, a III. kategóriában tizenöt, az I. és a II. kategóriában öt napig terjedhet.”
112. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 170. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bv. intézet a magánelzárás kiszabásakor azt is meghatározza, hogy a fegyelemsértésre tekintettel hány kreditpont kerül levonásra. A magánelzárást kiszabó határozat ellen az elítélt és – ha a fegyelmi eljárásban eljárt – a védője a büntetés-végrehajtási bíróhoz bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésekor nyomban be kell jelenteni; a kérelemnek a magánelzárás végrehajtására és a kreditpont levonására halasztó hatálya van.”
113. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 173. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elítélt az adott kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint veheti igénybe az egyes kapcsolattartási formákat azzal, hogy az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti kapcsolattartási formák esetén az e törvényben meghatározott gyakoriságot, illetve időtartamot valamennyi kategóriában biztosítani kell.”
114. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 175. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elítélt az adott kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti gyakoriságban és időtartamban, de hetente legalább egy alkalommal húsz perc időtartamban telefonhívást kezdeményezhet.”
115. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 175/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elítélt a kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint havonta legalább egyszer, alkalmanként legalább egy órában élhet a bv. intézet által biztosított telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás lehetőségével. A kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerinti tartam az elítélt kérelmére a különböző kapcsolattartásra jogosultak szerint harmincperces tartamokra felosztható.”
116. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 176. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elítélt az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, de legalább havonta fogadhat és küldhet csomagot.”
117. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 177. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elítélt az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, de havonta legalább egyszer, alkalmanként legalább egy, de legfeljebb két órában, egyidejűleg legfeljebb négy fő látogatót fogadhat. Az elítélt vagy a kapcsolattartó kérésére a látogatási idő legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható.”
(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 177. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az elítéltnek kiskorú gyermeke van – kivéve, ha a bíróság a gyermekkel való kapcsolattartástól eltiltotta vagy az elítélt látogatót csak biztonsági fülkében vagy rácson keresztül fogadhat – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, de legalább félévente egy alkalommal, legalább egy, de legfeljebb két órában családi beszélőn fogadhatja kiskorú gyermekeit egy felnőtt kíséretével. A családi beszélő a látogatófogadás alkalmába beszámít.”
118. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 178. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elítélt számára – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint – engedélyezhető látogató bv. intézeten kívüli fogadása, amelynek tartama alkalmanként legalább két, de legfeljebb nyolc óra.”
119. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 179. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kimaradás az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint annak az elítéltnek engedélyezhető, aki a szabadságvesztésből a büntetés egyharmadát letöltötte, vagy akit átmeneti részlegre helyeztek.”
120. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 180. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„180. § (1) Eltávozás – az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint – kizárólag akkor engedélyezhető, ha az elítélt a szabadságvesztésből a büntetés egyharmadát letöltötte.
(2) Az eltávozás tartama évente az I. kategóriában legfeljebb tizenöt nap, a II. kategóriában legfeljebb tíz nap, a III. kategóriában és az átmeneti részlegen legfeljebb öt nap. Ha az elítélt fizetett szabadsággal rendelkezik, az eltávozást a fizetett szabadságba be kell számítani.”
121. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 181. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az oktatásban, szakképzésben vagy felnőttképzésben való részvétel nem helyettesíti az elítélt munkában való részvételi kötelezettségét. Az oktatásban, szakképzésben vagy felnőttképzésben való részvétel az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján eltérhet.”
122. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 192. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A fiatalkorúak végrehajtási fokozathoz igazodó kezdeti kategória-besorolása fiatalkorúak fogháza esetén a II. kategória, fiatalkorúak börtöne esetén a III. kategória lehet.”
123. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 212. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a külföldi elítélt vagy a képviselője a szabadságvesztés végrehajtásának más állam részére történő átadását kezdeményezi, a bv. intézet a kezdeményezést – a BVOP útján – megküldi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak, ha a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel a büntetés végrehajtásának átadása nem kizárt. Ha a büntetés végrehajtásának átadása a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel kizárt, a bv. intézet erről tájékoztatja az elítéltet és a képviselőjét.”
(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 212. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a külföldi elítélt nem kezdeményezte a büntetés végrehajtásának átadását, és
a) a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel a büntetés végrehajtásának átadása nem kizárt, és
b) a büntetés végrehajtása átadásának nem feltétele az elítélt hozzájárulása,
a bv. intézet – a BVOP útján – kezdeményezi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál az elítélt meghallgatását a szabadságvesztés végrehajtásának átadása érdekében.”
124. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 273. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elzárás végrehajtására az V. Fejezetben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ha e fejezet valamely kérdésben nem tartalmaz rendelkezést, az elzárás végrehajtására a II. kategóriára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kreditrendszert nem kell alkalmazni, továbbá az elzárásra ítéltet megfelelően megilletik a szabadságvesztésre ítélt részére biztosított jogosultságok.”
125. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 294. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtására – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – a II. kategóriára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítélt
a) a szabadságvesztésre ítéltekkel együtt elhelyezhető,
b) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót,
c) kérelmére részt vehet a munkáltatásban,
d) esetében a kreditrendszert nem kell alkalmazni.”
(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 294. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Btk. 51. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtására
a) folyamatosan töltött szabadságvesztés esetén az elítéltnek a végrehajtás megkezdését megelőző kategória-besorolására,
b) nem folyamatosan töltött szabadságvesztés esetén börtönfokozatban a III. kategóriára, fegyházfokozatban a IV. kategóriára
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
126. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 386. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A letartóztatás végrehajtása során a kategória-besorolás és a kreditpontszámítás nem alkalmazandó.”
127. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 388. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) A bíróság az ügyészség indítványára a letartóztatottat három hónapra a fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére helyezheti, amelyet az ügyészség indítványára alkalmanként további három hónappal meghosszabbíthat. A részlegre helyezés vagy annak meghosszabbítása indítványozása érdekében a bv. intézet tehet javaslatot az ügyészségnek.”
128. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 436/B. §-sal egészül ki:
„436/B. § (1) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.1.) által bevezetett kategória-besorolási rendszerét a végrehajtási fokozatokhoz igazodó rezsimszabályok alá besorolt elítéltek esetében a következők szerint kell megfeleltetni:
a) I. kategóriába kerül az az elítélt, akit
aa) társadalmi kötődés programba vontak be,
ab) fogház enyhébb vagy általános rezsim alá soroltak be,
ac) fiatalkorúak fogháza enyhébb vagy általános rezsim alá soroltak be,
b) II. kategóriába kerül az az elítélt, akit
ba) fogház szigorúbb rezsim alá soroltak be,
bb) börtön enyhébb rezsim alá soroltak be,
bc) fiatalkorúak fogháza szigorúbb, fiatalkorúak börtöne enyhébb vagy általános rezsim alá soroltak be,
c) III. kategóriába kerül az az elítélt, akit
ca) fegyház enyhébb rezsim alá soroltak be,
cb) börtön általános rezsim alá soroltak be,
cc) fiatalkorúak börtöne szigorúbb rezsim alá soroltak be,
d) IV. kategóriába kerül az az elítélt, akit
da) fegyház általános rezsim alá soroltak be,
db) börtön szigorúbb rezsim alá soroltak be,
e) V. kategóriába kerül az az elítélt, akit fegyház szigorúbb rezsim alá soroltak be.
(2) A bv. intézetnek az (1) bekezdés szerinti kategória-besorolást a Mód. tv.1. e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépését követő hatvan napon belül kell elvégeznie.
(3) Az (1) bekezdés szerinti megfeleltetésről az elítéltet tájékoztatni kell. A fogvatartotti nyilvántartásban az elítéltnek mind a korábbi rezsimbe sorolást, mind a kategória-megfeleltetést – az (1) bekezdés szerinti hivatkozással – fel kell tüntetni. Az elítélt az agglomerációs központ vezetőjénél panasszal élhet, ha a bv. intézet nem megfelelően alkalmazta az (1) bekezdésben meghatározott megfeleltetési szabályokat.
(4) A Mód. tv.1. e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor a társadalmi kötődés programba bevont elítélt a szabadságvesztésből történő szabadulás időpontjáig jogosult
a) havonta legalább öt, de legfeljebb tíz nap eltávozásra azokon a napokon, amelyeken nem végez munkát,
b) felügyelet nélkül külső munkahelyen dolgozni,
c) tanulmányok és képzések bv. intézeten kívüli folytatására.
(5) A Mód. tv.1. e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezett elítélt átkerül a biztonságra különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére azzal, hogy a továbbiakban a részlegre helyezés meghosszabbítására alkalmanként további három hónappal kerülhet sor.”
129. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény
1. 11. § (9) bekezdésében az „a rezsimszabályokhoz” szövegrész helyébe az „az egyes kategóriákhoz” szöveg,
2. 24. § (5) bekezdésében az „eljárások” szövegrész helyébe az „eljárás” szöveg,
3. 75/B. § (4) bekezdésében a „sérelemdíjnak helye” szövegrész helyébe a „sérelemdíjnak, illetve egyéb személyiségi jogi igényérvényesítésnek helye” szöveg,
4. 76. § (2) bekezdés t) pontjában az „enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása és a társadalmi kötődés programba történő bevonás” szövegrész helyébe az „átmeneti részlegre helyezés” szöveg,
5. 83. § (4) bekezdésében a „fokozatára,” szövegrész helyébe a „fokozatára és az elítélt kategória-besorolására,” szöveg,
6. 105. § (3) bekezdésében az „A szabadságvesztés végrehajtási fokozatára vonatkozó általános” szövegrész helyébe az „Az egyes kategóriákra vonatkozó” szöveg,
7. 109/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „a rezsimszabályokhoz” szövegrész helyébe az „az egyes kategóriákhoz” szöveg,
8. 109/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „akinél a társadalmi kötődés programba helyezés feltételi nem állnak fenn, azonban” szövegrész helyébe az „akinek” szöveg,
9. 126. § (6) bekezdésében a „biztonsági zárkában vagy részlegen” szövegrész helyébe a „fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegén” szöveg,
10. 129. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a rezsimszabályok” szövegrész helyébe az „az egyes kategóriákra vonatkozó szabályok” szöveg és az „intézetben tarthat” szövegrész helyébe az „intézetben magánál tarthat” szöveg,
11. 129. § (2) bekezdésében a „rezsimszabályok szerint” szövegrész helyébe a „kategóriákban” szöveg,
12. 133. § (2) bekezdés h) pontjában az „a végrehajtási fokozatnak és rezsimszabályoknak” szövegrész helyébe az „az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek” szöveg,
13. 134. § (6) bekezdésében a „reintegrációs őrizet” szövegrész helyébe a „reintegrációs eltávozás, a reintegrációs őrizet” szöveg,
14. 136. § a) pontjában a „végrehajtási fokozatú” szövegrész helyébe a „kategóriába sorolt” szöveg,
15. 136. § b) pontjában a „rezsimekre” szövegrész helyébe a „kategóriákra” szöveg,
16. 153. §-ában a „végrehajtási fokozattól” szövegrész helyébe a „kategória-besorolástól” szöveg,
17. 171/A. § (1) bekezdésében a „kockázatértékelés és a biztonsági besorolás elvégzésekor” szövegrész helyébe a „kockázatelemzési vizsgálat elvégzésekor és az egyedi biztonsági előírás meghatározásakor” szöveg,
18. 172. § (1) bekezdésében az „a végrehajtási fokozatokra és rezsimekre vonatkozó szabályok” szövegrész helyébe az „az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések” szöveg,
19. 180/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „rezsimbe sorolása” szövegrész helyébe a „kategória-besorolása” szöveg,
20. 180/A. § (1) bekezdés e) pontjában a „visszaesés kockázata vagy biztonsági kockázati besorolása” szövegrész helyébe a „visszaesési vagy fogvatartási kockázata” szöveg,
21. 388. § (4) bekezdésében a „(2)–(3a) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)–(3a) és (3c) bekezdés” szöveg,
22. 424. § (6) bekezdésében az „a rezsimszabályokhoz” szövegrész helyébe az „az egyes kategóriákhoz” szöveg
lép.
130. § Hatályát veszti a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény
a) 24. § (5) bekezdésében a „73. és” szövegrész,
b) „A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatására irányuló eljárás” című alcíme,
c) „Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása” című alcíme,
d) 95. § (3) bekezdésében az „összefoglaló” szövegrész és a „rezsimbe sorolásáról és” szövegrész,
e) 96. § (2) bekezdésében a „, f)” szövegrész,
f) 96. § (6) bekezdése,
g) 103. § (1a) bekezdése,
h) „Az enyhébb végrehajtási szabályok” című alcíme,
i) „Fokozatváltás” című alcíme,
j) 145. § (1) bekezdés b) pontja,
k) 147. §-a,
l) 185. § (2) bekezdés e) pontja,
m) „Társadalmi kötődés program” című alcíme,
n) 273. § (7) bekezdése.
131. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 25. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a hirdetmények adatainak megismerését keresőprogrammal biztosítja. A keresőprogram nem teszi lehetővé az adatbázis teljes tartalmának letöltését. A hirdetmény adataiba történő betekintéskor előzetesen nyilatkozni kell a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségek betartásáról és arról, hogy a betekintő a hirdetményben közzétett adatokból nem képez üzleti célú értékesítésre adatbázist, és a lekérdezett adatokat ilyen célra nem használja fel.”
132. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 30. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Az adósságrendezési megállapodás módosítása esetén az erre vonatkozó adatot, a megállapodás módosítását, valamint a megállapodás módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövegét a főhitelező a megállapodás módosítását követő 15 napon belül küldi meg az adós, adóstárs, egyéb kötelezett, a hitelezők, valamint a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére.”
133. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 31. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti hirdetményre a 25. § (6) és (7) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.”
134. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 39. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A hirdetményre a 25. § (6) és (7) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.”
135. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adósnak az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezésbe vont vagyonát, bevételeit a 3. melléklet szerinti kötelezettségvállalások és jogi korlátozások között kell kezelnie. Az adósnak és az adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös fizetési számlával kell rendelkeznie, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Az adós és az adóstárs egy külön közös fizetési számlát nyit az adósságrendezésbe nem vont pénzeszközei kezelésére, valamint a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadásai kifizetéséhez. Ezen számla felett az adós és az adóstárs közösen rendelkezik, de a számláiról és a takarékbetétjéből, összességében havonta legfeljebb csak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott felső összeghatárig vehet fel készpénzt, vagy legfeljebb ilyen összegben kezdeményezhet a számláról fizetési műveletet, a mindennapi élet szokásos kiadásaihoz. Ezt meghaladóan az adós a közműszolgáltatások díját, a vagyonbiztosítások díját és a társasházi közös költséget átutalással teljesítheti. Ennél nagyobb összeget a saját és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók rendkívüli kiadásai esetében vehet fel az adós, legfeljebb olyan összegben, amely nem veszélyezteti a (4) és (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségek teljesítését. Az adós és az adóstárs mindennapi kiadásai fedezésére nyitott számla forgalmáról legalább kéthavonta köteles a családi vagyonfelügyelőnek elszámolni.”
(2) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 45. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az a belföldi székhelyű hitelintézet, amelynek tevékenységi engedélye és üzletszabályzata kiterjed a lakossági folyószámlák vezetésére, és az adóssal forint fizetési számla nyitására és vezetésére vonatkozó keretszerződése van, az adós kezdeményezésére soron kívül megköti, illetve módosítja – a (3) bekezdésben, valamint a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában a családi vagyonfelügyelő és a felek közötti együttműködés szabályairól, valamint az adós fizetési számláiról szóló jogszabályban meghatározott – az adósságtörlesztési számla, illetve a megélhetési számla céljára szolgáló bankszámlaszerződéseket.”
136. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adósságtörlesztési terv összeállításánál a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő, nem aktív korú közeli hozzátartozók mindennapi életvezetésével összefüggő legszükségesebb kiadások fedezetét, legalább havonta és személyenként az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi összeghatárig. Az összeghatárt a bíróság növelheti arra tekintettel, hogy az adós, adóstárs és velük közös háztartásban élők között van-e olyan nem aktív korú személy, aki súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő. Az adósságtörlesztési terv összeállításánál figyelembe kell továbbá venni a közműszolgáltatások és a vagyonbiztosítások díját, a társasházi közös költséget vagy a lakásszövetkezet részére fizetendő fenntartási célú hozzájárulást, valamint az adós, adóstárs olyan egyéb, folyamatosan, rendszeresen teljesítendő fizetési kötelezettségeit, amelyeket a bírósági adósságrendezés alatt is teljesítenie kell a 45. § (4) és (5) bekezdés értelmében.”
137. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelező az adósságtörlesztési határozat módosítását a 3. § (7) bekezdés b) pontja, valamint a 64. § (1) bekezdése szerinti körülmények esetén kezdeményezheti. A 3. § (7) bekezdés szerinti rendkívüli vagyonszerzésre vagy bevételre történő hivatkozással akkor kezdeményezheti a hitelező az adósságtörlesztési határozat módosítását, ha ez a vagyon vagy pénzbevétel a 6. § szerint az adósságrendezési eljárásba tartozó vagyon vagy bevétel, annak összege meghaladja az 500 000 forintot (öröklés, illetve hagyományból, meghagyásból származó juttatás esetén a hagyatéki tartozások kifizetését követően is meghaladja az 500 000 forintot), és az adós ezt a rendkívüli vagyonszerzést, illetve bevételt nem jelenti be a családi vagyonfelügyelőnek, továbbá nem fizeti be előtörlesztésként a 80. § (3) bekezdés szerinti elkülönített számlára.”
138. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 43. alcíme a következő 105/E. §-sal egészül ki:
„105/E. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés a) és b) pontját, valamint 8. § (1) bekezdés h) pontját e rendelkezések módosításának hatálybalépését követően kezdeményezett adósságrendezési eljárásokban kell alkalmazni.”
139. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„l) az 5. § 47. pont a)–d) alpontja, 45. § (3) és (5) bekezdése, valamint a 72. § (1) bekezdése szerinti felső összeghatárokat és a felső összeghatárok megemelésének lehetőségeit.”
140. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény
a) 5. § 47. pont a) alpontjában az „a szociális vetítési alap összegének kétszeresét – a bíróság által megállapított méltánylandó esetekben legfeljebb a szociális vetítési alap összegének háromszorosát – meg nem haladó” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott” szöveg,
b) 5. § 47. pont b) alpontjában az „a szociális vetítési alap összegének másfélszeresét meg nem haladó” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott” szöveg,
c) 5. § 47. pont c) alpontjában a „15 000 forintot meg nem haladó havi összeggel számolva, ha pedig a közös költség részeként közműdíjakat is meg kell fizetni, akkor legfeljebb 30 000 forintot meg nem haladó” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott” szöveg,
d) 5. § 47. pont d) alpontjában a „2 millió forint összegig” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott felső összeghatárig” szöveg,
e) 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „60” szövegrész helyébe a „80” szöveg,
f) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a „80%-át” szövegrész helyébe a „70%-át” szöveg,
g) 8. § (1) bekezdés h) pontjában a „200 000” szövegrész helyébe az „500 000” szöveg,
h) 25. § (4) bekezdésében a „bíróságon kívüli adósságrendezési kezdeményezés benyújtásának tényét, időpontját,” szövegrész helyébe a „bíróságon kívüli adósságrendezési kezdeményezés benyújtásának tényét, időpontját, az adósságrendezési ügy számát,” szöveg,
i) 30. § (10) bekezdésében a „megállapodást az” szövegrész helyébe a „megállapodást, valamint a megállapodás módosítását az” szöveg,
j) 45. § (5) bekezdés a) pontjában az „a szociális vetítési alap összegének kétszeresét nem haladó összegig” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi összeghatárig” szöveg,
k) 45. § (5) bekezdés b) pontjában az „a szociális vetítési alap összegének kétszeresét meg nem haladó” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi” szöveg,
l) 45. § (5) bekezdés c) pontjában a „havi 15 000 forint összegig – ha pedig ezekben közműszolgáltatások díját is meg kell fizetni, akkor 30 000 forint” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi” szöveg,
m) 77. § (1) bekezdésében az „A 300 000” szövegrészek helyébe az „Az 500 000” szöveg,
n) 88. § (4) bekezdésében a „megfizetnie.” szövegrész helyébe a „megfizetnie, ha vállalta és teljesítette a 30. § (1)–(5) bekezdésében meghatározott feladatokat.” szöveg,
o) 1. melléklet 5.8. pontjában a „pótlék” szövegrész helyébe a „pótlék és más családtámogatási és gyermekgondozási ellátások” szöveg
lép.
141. § Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény
a) 89. § e) pontjában a „családi vagyonfelügyelői tevékenységgel összefüggésben kötött felelősségbiztosítása díját, a” szövegrész,
b) 3. melléklet 3. pontjában a „pénzforgalmi” szövegrész.
142. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 36. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (3) bekezdés szerinti eskü olyan módon is megszervezhető, hogy az eskütételre kötelezett az erről szóló okmányt elektronikusan írja alá.”
143. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A névjegyzéket vezető hatóság hivatalból, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigényléssel, hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az igazságügyi szakértő 1. melléklet 1.1.–1.5. és 1.7. pontjában foglalt adatait, valamint az 1.14.7. pontjában foglalt tényt a hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése érdekében.”
144. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az igazságügyért felelős miniszter a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, az SZTNH-nál felügyeleti eljárást kezdeményez.”
145. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyására irányuló eljárás – ideértve annak véleményezési szakaszát is – nem minősül közigazgatási hatósági ügynek, azonban a megkeresésre az Ákr. 25. §-át kell alkalmazni.”
146. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 146. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés alapján benyújtott díjszabást a reprezentatív közös jogkezelő szervezet – több reprezentatív közös jogkezelő által együttesen benyújtott díjszabás esetén minden benyújtó reprezentatív közös jogkezelő szervezet együttesen – az igazságügyért felelős miniszter számára nyitva álló ügyintézési határidő végét megelőző 20. napig módosíthatja vagy visszavonhatja.
(4) A (3) bekezdés szerinti visszavonás esetén az igazságügyért felelős miniszter a díjszabás tekintetében nem hoz határozatot. A visszavonás tényéről a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a 151. § (3)–(4) bekezdése illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználót és felhasználói érdek-képviseleti szervezetet haladéktalanul értesíti.
(5) A (3) bekezdés nem érinti a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben való közzétételhez kapcsolódóan, a reprezentatív közös jogkezelő szervezettel egyeztetett módon átvezetett, technikai jellegű módosításokat.”
147. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 147. és 148. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„147. § (1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet azt követően, hogy az SZTNH-nak a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadásáról szóló határozata jogerőre emelkedett, a 146. § (1) bekezdése szerinti határidőtől eltérő időpontban, de legkésőbb az engedély megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő négy hónapon belül is megküldheti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából a 146. § (1) bekezdése szerinti díjszabását az SZTNH részére, kivéve, ha az így benyújtott díjszabás (2) bekezdés szerint meghatározott alkalmazási időszaka hat hónapnál kevesebb lenne.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a tervezett alkalmazás kezdő időpontjaként a díjszabás benyújtásának hónapját követő negyedik hónap első napjánál korábbi időpontot nem lehet megjelölni, és a díjszabás alkalmazási időszaka a kezdő nap naptári évének utolsó napjáig tarthat.
148. § (1) A jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabáshoz indokolást és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni.
(2) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabás mellékleteként köteles
a) a felhasználókra és jogosultakra várhatóan gyakorolt gazdasági hatásokat vizsgáló hatásvizsgálatot (a továbbiakban: hatásvizsgálat), és
b) a díjszabás szerzői jogi jogszabályokkal való összhangját alátámasztó indokolást
csatolni.
(3) Ha a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabás már hatályban lévő díjszabás újabb időszakra történő megállapítására irányul, a (2) bekezdés szerinti mellékleteket csak akkor köteles a reprezentatív közös jogkezelő szervezet csatolni, ha
a) a hatályban lévő díjszabáshoz képest jelentősen eltérő díjfizetési struktúrát megállapító,
b) a díjszabásban foglalt jogdíjak tekintetében felhasználói csoportonként a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó mértékű jogdíjemelést tartalmazó, illetve
c) ugyanazon jogdíj tekintetében fizetésre kötelezett felhasználók körét bővítő
díjszabást nyújt be.
(4) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet nem köteles a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot csatolni a díjszabáshoz, ha a jóváhagyásra benyújtott díjszabás tartalmára és alkalmazására kiterjedően minden érintett, a 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti
a) jelentős felhasználóval és felhasználói érdek-képviseleti szervezetettel kötött megállapodást, vagy
b) jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezetet részéről a díjszabást támogató nyilatkozatot
csatol.
(5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálat alapját képező módszertan meghatározásához a reprezentatív közös jogkezelő szervezetnek legkésőbb a díjszabás benyújtását megelőző harmadik hónap utolsó napjáig ki kell kérni
a) az SZTNH, és
b) a 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezet
véleményét.
(6) A 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezet, amennyiben az (5) bekezdés b) pontja szerint véleményt kíván nyilvánítani, véleményét legkésőbb a vélemény kérésétől számított 20. napig köteles megküldeni a reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére.
(7) Az SZTNH a (5) bekezdés a) pontja szerinti, indokolással ellátott véleményét legkésőbb a véleménykérésétől számított 30. napig köteles megküldeni a reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére.
(8) Az SZTNH elnöke a jóváhagyási eljárás 150. § szerinti véleményezési szakaszába véleményezőként nem vonja be azt a 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználót és felhasználói érdek-képviseleti szervezetet, amely a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálat előkészítésében a közös jogkezelő szervezet megkeresése ellenére nem vett részt vagy a hatásvizsgálat elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatást jogalap hiányában, részben vagy egészben megtagadta.
(9) A (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálattal kapcsolatban a reprezentatív közös jogkezelő szervezet, az SZTNH és az igazságügyért felelős miniszter a tudomására jutott felhasználói adatokat kizárólag a jóváhagyási eljárásban használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik félnek át nem adhatja.
(10) A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadóművészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadóművészi teljesítményeik, illetve filmjeik és hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megillető megfelelő díjazás megállapításához a hatásvizsgálat helyett a magáncélú többszörözés mértékét reprezentatív módon megjelenítő felmérést is csatolni kell. A felmérés módszerének meghatározásához ki kell kérni a jelentős felhasználók és felhasználói érdekképviseleti szervezetek véleményét. A felmérés eredményét a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban részt vevők számára hozzáférhetővé kell tenni.”
148. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 150. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az SZTNH a díjszabásnak az igazságügyért felelős miniszternek való felterjesztésével egyidejűleg tájékoztatja a reprezentatív közös jogkezelő szervezetet a felterjesztés tényéről és a 146. § (3) bekezdése szerinti módosítási és visszavonási jog gyakorlásának határidejéről.”
149. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 151. §-a a következő (8)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az SZTNH a 150. § (1) bekezdése, illetve az (1) és (2) bekezdés szerinti véleménykéréssel egyidejűleg megküldi a véleményező részére
a) a díjszabás tervezetét,
b) a díjszabás indokolását,
c) a 148. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot, illetve
d) a 148. § (9) bekezdése szerinti felmérést.
(9) Az SZTNH elnöke a véleményezési szakaszt legfeljebb három hónapra felfüggeszti
a) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet, és
b) a jelentős felhasználó, illetve a felhasználói érdek-képviseleti szervezet
együttes kérelmére.
(10) A véleményezési szakasz folytatódik, ha
a) azt bármelyik, a jóváhagyási eljárásban részt vevő fél kéri, vagy
b) a felfüggesztés elrendelése óta három hónap eltelt.
(11) A véleményezési szakasz felfüggesztése esetén a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a díjszabás alkalmazásának kezdő időpontjaként a 146. § (2) bekezdésében megállapított időponttól eltérő időpontot is megadhat azzal, hogy a díjszabás alkalmazási időszaka
a) hat hónapnál nem lehet kevesebb, és
b) a díjszabás kezdő napja naptári évének utolsó napjáig tart.
(12) A véleményezési eljárásra nyitva álló határidőbe nem számít bele a felfüggesztés időtartama.”
150. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 153. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szerzői jogi jogszabályokkal való összhang vizsgálata során az igazságügyért felelős miniszter a szerzői jogi jogszabályok és a jóváhagyási eljáráshoz kapcsolódóan rendelkezésére álló iratok alapján dönt, külön bizonyítást nem végez.”
(2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 153. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés alkalmazása esetén az igazságügyért felelős miniszter rendelkezésére álló ügyintézési határidő 30 nappal meghosszabbodik.”
(3) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 153. § (6) bekezdés e) pont ec) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazságügyért felelős miniszter által meghozott határozatnak tartalmaznia kell az indokolásban)
„ec) a díjszabás szerzői jogi jogszabályoknak való megfelelése szempontjából az igazságügyért felelős miniszter által tett – az SZTNH által a véleményezési szakaszban megállapított állásponttól eltérő vagy az SZTNH véleményezési szakaszban megállapított álláspontja által nem érintett – megállapításokat és azok indokait,”
151. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 156. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyért felelős miniszter a díjszabást annak jóváhagyása esetén a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben nyilvánosságra hozza.”
(2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 156. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a jóváhagyásra előterjesztett díjszabást visszavonja.”
152. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény XX. Fejezete a következő 159/B. §-sal egészül ki:
„159/B. § Ha a 2023. évi jóváhagyási eljárásban a 148. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot köteles a díjszabásához mellékelni, akkor a reprezentatív közös jogkezelő szervezet
a) a 146. § (1) bekezdésétől eltérően a díjszabást 2023. november 1. napjáig küldi meg az SZTNH-nak a díjszabás-jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából, és
b) a 146. § (2) bekezdésétől eltérően a benyújtott díjszabás tervezett alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. március 1. napját kell megadni.”
153. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az idézésben a címzettet figyelmeztetni kell a meg nem jelenés következményeire, és őt perbeli állásához képest a szükséges tájékoztatással is el kell látni. Ha a címzett elővezetése is elrendelhető, az idézésben az elővezetésről szóló tájékoztatásnak ki kell terjednie a költségtérítési kötelezettségre és annak költségelemeire. A kiskorú személy idézésében a figyelmeztetést és a tájékoztatást a korára, érettségére figyelemmel, számára érthető szövegezéssel és módon kell közölni. A meghatalmazottat akkor is meg kell idézni, ha a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre idézi.”
154. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A félnek a választottbírósági eljárás megindítása előtti fizetési meghagyás kibocsátása iránti, európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti, vagy a választottbírósági eljárás előtt vagy alatt magyar bírósághoz benyújtott, a Pp. VIII. Fejezete szerinti perindítást megelőző ideiglenes intézkedés vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:523. § c) pontja szerinti biztosíték adása iránti kérelme, magyar bírósághoz vagy magyar közjegyzőhöz benyújtott előzetes bizonyítás, nemperes eljárásban történő igazságügyi szakértő kirendelése, nemperes eljárásban történő egyezségi kísérletre idézés, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) X. Fejezete szerinti biztosítási intézkedés, vagy az okirat Vht. 23/B. § (1) bekezdés a) pontja és 23/C. §-a szerinti végrehajtási záradékkal való ellátása iránti kérelme, magyar közjegyzőhöz benyújtott közjegyzői okirat szerkesztése iránti kérelme, a felek magyar közjegyző előtti egyezségkötés iránti együttes kérelme, illetve bármely külföldi bírósághoz benyújtott hasonló intézkedés iránti kérelme és a bíróság, illetve a közjegyző e kérelem tárgyában történő intézkedése nem összeegyeztethetetlen a választottbírósági szerződéssel.”
155. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 47. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A választottbírósági ítélet a másik fél ellen előterjesztett kereset alapján a 7. § (2) bekezdésében meghatározott bíróság által és csak abban az esetben érvényteleníthető, ha]
„b) a bíróság úgy ítéli meg, hogy
ba) a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozhat,
bb) a választottbírósági ítélet a magyar közrendbe ütközik, vagy
bc) a választottbíróság a felek bármelyike által becsatolt Teljesítésigazolási Szakértői Szerv által készített szakvélemény tartalmát – a bizonyítékként történő értékelés vagy mellőzés okaira kiterjedően – ítéletében érdemben nem értékelte.”
156. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény a következő 68. §-sal egészül ki:
„68. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 47. § (2) bekezdés b) pontját az e rendelkezés módosításának hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
157. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 59. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt e törvény szerinti jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve védelme, valamint az e törvény szerinti jogok gyakorlásának vagy kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében a büntetőeljárásban segítőként vehet részt:)
„o) a tolmácsolási feladatokat ellátó személy.”
158. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 78. §-a a következő (9)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az eljárási cselekményről értesített büntetőeljárásban részt vevő személy részére az (1) és (2) bekezdés alapján akkor kell tolmácsot kirendelni, ha azt a büntetőeljárásban részt vevő személy az értesítés közlését követő, az eljáró szerv által – az eljárási cselekmény időpontjára figyelemmel – meghatározott határidőn belül indítványozza.
(10) A (9) bekezdésben foglaltakra az eljárási cselekményről értesített büntetőeljárásban részt vevő személyt az értesítésben figyelmeztetni kell.
(11) Az eljárási cselekményen jelenlétre jogosult sértett, vagyoni érdekelt, egyéb érdekelt nyelvhasználatának biztosítása érdekében igénybe veheti az általa megjelölt, az eljárási cselekményen jelenlevő, tolmácsnak nem minősülő, tolmácsolási feladatokat ellátó személyt (a továbbiakban: tolmácsolási feladatokat ellátó segítő). Az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság a tolmácsolási feladatokat ellátó segítő igénybe vételére vonatkozó indítványról határozat meghozatala nélkül dönt.
(12) A tolmácsolási feladatokat ellátó segítő nem vehető igénybe
a) a magánvádló vagy a pótmagánvádló részvételével tartott eljárási cselekményen, és
b) az olyan eljárási cselekményen, amelyen a sértettet, a vagyoni érdekeltet, illetve az egyéb érdekeltet tanúként vagy terheltként kell kihallgatni, szakértőként kell meghallgatni vagy tőle tárgyi bizonyítási eszközt vagy elektronikus adatot kell lefoglalni.
(13) A tolmácsolási feladatokat ellátó segítő igénybevételét a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megtagadhatja, ilyenkor azonban köteles tolmácsot kirendelni.”
159. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 145. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Bűnügyi költség a jogszabályban meghatározottak szerint)
„d) tolmácsolási feladatokat ellátó segítő díja és költsége, ha azt az állam közigazgatási eljárásban előlegezte.”
160. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 270. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Europol tisztviselője az (1) bekezdés alapján a büntetőeljárásban szaktanácsadóként vehető igénybe.”
161. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a következő alcímmel egészül ki:
„A nyomozó hatóság jogszabályban meghatározott szerve
354/A. § (1) Ha az egyidejűleg elvégzendő eljárási cselekmények számára tekintettel vagy egyéb okból célszerű, akkor az általa meghatározott eljárási cselekmény elvégzése érdekében a nyomozó hatóság a szervezetén belül megkeresheti a jogszabályban meghatározott szervét (e § alkalmazásában a továbbiakban: nyomozó hatóság kijelölt szerve).
(2) Az ügyészség az (1) bekezdésben meghatározottak érdekében bármely nyomozó hatóság kijelölt szervét megkeresheti.
(3) A nyomozó hatóság kijelölt szerve minden olyan adatot megismerhet, amely a megkeresés teljesítéséhez szükséges.
(4) A nyomozó hatóság kijelölt szerve a megkeresésben szereplő eljárási cselekményt a megkereső rendelkezése alapján, önállóan elvégzi. A nyomozó hatóság kijelölt szerve az eljárási cselekmény elvégzése során felmerülő, késedelmet nem tűrő esetben önállóan elvégzi a megkereséssel összefüggő egyéb eljárási cselekményt is.
(5) Az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges határozat meghozataláról a megkereső gondoskodik.
(6) A nyomozó hatóság kijelölt szerve az eljárási cselekmény elvégzését követően az eljárási cselekménnyel összefüggő ügyiratokat megküldi a megkeresőnek, továbbá gondoskodik az őrizetben lévő személy elszállításáról, valamint a vagyont érintő kényszerintézkedés tárgyának a jogszabályban meghatározottak szerinti kezeléséről.
(7) A megkereső intézkedik az eljárási cselekmény alapjául szolgáló, valamint az eljárási cselekmény során hozott határozattal szemben bejelentett panasz elbírálása érdekében.”
162. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 383. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A tolmácsolási feladatokat ellátó segítő az eljárási cselekményről értesített sértett, vagyoni érdekelt vagy egyéb érdekelt nyelvhasználatának biztosítása érdekében jelen lehet az eljárási cselekményen.”
163. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 455. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az ügydöntő határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell a terheltet a kiszabott büntetéssel vagy alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos végrehajtási jogsegély kezdeményezésének lehetőségéről, a végrehajtás átadásának feltételeiről és következményeiről.”
164. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 671. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a következő kérdésekről:)
„10. a kitiltás helyéről vagy a Btk. 60. § (2a) bekezdésében meghatározott esetben a kiutasítás tartamáról,”
165. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 875. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 671. § 10. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálatnak csak az e rendelkezés módosításának hatálybalépését követően benyújtott rendkívüli jogorvoslati indítvány esetén van helye a Btk. 60. § (2a) bekezdésében meghatározott kiutasítás tartamával kapcsolatos törvénysértés miatt.”
166. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcíme a következő 878/B. §-sal egészül ki:
„878/B. § Ez a törvény az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
167. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
a) 78. § (3) bekezdésében a „kihallgatandó” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban részt vevő” szöveg,
b) 78. § (4) bekezdésében a „kihallgatandó” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban részt vevő” szöveg,
c) 78. § (5) bekezdésében a „kihallgatandó” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban részt vevő” szöveg,
d) 78. § (6) bekezdésében a „kihallgatandó” szövegrész helyébe a „büntetőeljárásban részt vevő” szöveg
lép.
168. § Nem lép hatályba a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény 154. §-a.
169. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény 48. § (3) bekezdésében a „2023. július” szövegrész helyébe a „2026. január” szöveg lép.
170. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 2. alcím, a 23. §, a 4. alcím, a 35–38. §, a 39. § (1) bekezdése, a 40–42. §, a 10. alcím, a 12. alcím, a 13. alcím, a 15. alcím, a 16. alcím, a 85. § b) pontja, a 24. alcím, a 25. alcím, a 27–29. alcím, a 33. alcím, a 34. alcím és a 171. § 2023. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 21. §, a 22. §, az 5. alcím, a 7. alcím, a 9. alcím, az 50. §, az 51. §, a 80. §, a 81. §, a 85. § a), c)–e) pontja, a 21–23. alcím, a 30. alcím és a 32. alcím 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1–3. §, az 5–19. § és a 14. alcím 2023. október 1-jén lép hatályba.
(5) A 39. § (2) bekezdése, az 52. §, a 17. alcím, a 82. § és a 26. alcím 2024. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 4. § 2025. január 1-jén lép hatályba.
171. § A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény 2026. január 1-jén lép hatályba.
172. § E törvény
a) 21. és 23. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
b) 12. alcíme az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján,
c) 17. alcíme az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
d) 82. és 84. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,
sarkalatosnak minősül.
173. § (1) A 29. és 30. § a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet 15. cikk (2) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) Az 68. § l) pontja az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) A 3. alcím, a 7. alcím, a 22. alcím és a 160. § az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(4) A 3. alcím az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. július 6-i (EU) 2022/1190 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
174. § (1) A 8. alcím a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 42. § a) pontja az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
(3) A 45. § a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
(4) A 10. alcím a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
(5) A 25. alcím a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(6) A 28. alcím a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
