„(1) A földrészlet használati megosztásról szóló megállapodás alapján kialakított részterületei, vagy a földrészlet részterületeire vonatkozó eltérő használati jogcímen való gazdálkodás céljából kialakított részterületek önálló erdőgazdálkodási egységnek minősülnek.”
89. § (1) Az Evt. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban, ha az erdő rendeltetésében, üzemmódjában, állapotában bekövetkezett, a körzeti erdőtervezéskor előre nem látott változás ezt indokolja, hivatalból indított eljárás során módosíthatja az erdőtervet.”
(2) Az Evt. 33. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Erdőgazdálkodó kérelmére az erdőterv akkor módosítható, ha
a) az erdőgazdálkodó személyében változás következik be, és az erdőterv módosítása iránti kérelmet az erdőgazdálkodói nyilvántartásba történő változásbejegyzést követő 90 napon belül benyújtják, vagy
b) a körzeti erdőtervezés óta az erdőgazdálkodó ellenőrzési körén kívül felmerülő, a gazdálkodási viszonyokban a körzeti erdőtervezéskor előre nem látható olyan körülmény következett be, amelynek elkerülése vagy elhárítása az erdőgazdálkodótól nem volt elvárható.”
90. § (1) Az Evt. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Sarjeredetű természetes felújítással az éger, az akác, a nyár, valamint a fűz főfafajú erdők újíthatók fel.”
(2) Az Evt. 51. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az erdészeti hatóság döntése alapján az (5) bekezdésben felsoroltaktól eltérő főfafajú erdők sarjról, vagy sarjról és magról vegyesen is felújíthatók.”
91. § (1) Az Evt. 72. § (1) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:
[Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha
a tarvágásra a 7. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben kerül sor, vagy az erdőgazdálkodónak az erdőterve alapján a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőkben öt hektárnál nagyobb tarvágás végrehajtására van lehetősége, és]
„bc) az erdőgazdálkodó korábban befejezett erdőtelepítést még nem végzett, vagy”
(2) Az Evt. 72. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Ha az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdőfelújítás megkezdésére vagy a pótlásra vonatkozó határidőt túllépik, az erdészeti hatóság az érintett terület alapulvételével erdőfelújítási biztosíték nyújtására kötelezi az erdőgazdálkodót, ennek hiányában a tulajdonost.”
(3) Az Evt. 72. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4b) Ha az erdőfelújítási biztosíték nyújtójának személye és az erdőfelújítás műszaki átvételekor az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett erdőgazdálkodó személye a biztosíték felszabadításakor nem egyezik meg, akkor az erdészeti hatóság a rendelkezésre álló biztosítékot a műszaki átvételkor nyilvántartott erdőgazdálkodó – erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonos – javára szabadítja fel, kivéve, ha a biztosíték nyújtója és az erdő tulajdonosa ettől eltérően állapodtak meg.”
(4) Az Evt. 72. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4c) Ha az adott erdőrészletre vagy annak részterületére előírt erdőfelújítási kötelezettség megszűnik, az erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság – a (4b) bekezdésben foglaltak figyelembe vétele mellett – felszabadítja.”
(5) Az Evt. 72. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az erdészeti hatóság az e célból elkülönített számlájára jogszabályi rendelkezés alapján elhelyezett letétekről az alábbi adatokkal nyilvántartást vezet:)
„e) a letét alapjául szolgáló erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai.”
92. § (1) Az Evt. 82. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az erdészeti hatóságnak az erdővédelmi járulék helyett csereerdősítést kell előírnia
a) természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén,
b) az a) pontba nem tartozó erdő 1 hektár vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén, vagy
c) ha az adott térségben az erdő csökkenésének tilalmáról jogszabály rendelkezik.”
(2) Az Evt. 82. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) Erdő igénybevételi eljárásban ötezer négyzetmétert el nem érő csereerdősítésre tervezett terület az erdészeti hatóság által akkor fogadható el, ha az Adattárban nyilvántartott erdőrészlethez közvetlenül csatlakozik.”
93. § Az Evt. 85. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti hatóság fennmaradási eljárást folytat le, amelynek során)
„b) szankció kiszabása mellett, határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt – ha az igénybevevő nem ismert vagy az igénybevevővel szemben a végrehajtási eljárás sem vezet eredményre, akkor az erdőgazdálkodót, annak hiányában a tulajdonost – a helyreállításra.”
94. § Az Evt. 90/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az illegális kitermelések megakadályozása, illetve a faanyag kereskedelmi láncban levő fatermék nyomon követhetőségének és – a szükséges esetekben – forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a faanyag kereskedelmi lánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott, eljárások, nyilvántartások, valamint az azokat alátámasztó, egymásnak egyértelműen megfeleltethető származást igazoló dokumentumok zárt rendszerét (kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárás) kell létrehoznia vagy igénybe vennie és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie.”
95. § Az Evt. 90/J. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az illegális fakitermelésből származó vagy annak minősülő fával vagy fatermékkel végzett faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység végzése esetén a jogkövetkezmények mérlegelésekor – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy annak kitermelése következtében környezeti kár keletkezett.”
96. § Az Evt. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„106. § (1) Az erdészeti hatóság az e törvény hatálya alá tartozó területen – az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, mint erdőgazdálkodó használatában álló terület kivételével – a halaszthatatlanul szükséges erdőgazdálkodási tevékenységet elrendeli, ha ennek elmaradása az erdő, fásítás fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, az erdő rendeltetésének betöltését akadályozza
a) az erdőfelújítás megkezdésére vagy pótlására vonatkozó határidő túllépésekor, amennyiben az erdőgazdálkodó az erdőfelújítási biztosíték nyújtásra kötelezését követő év május 15-ig nem teljesítette az elsőkivitelt vagy a pótlást,
b) fennmaradási engedély hiányában az erdő engedély nélküli igénybevétele, vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdő helyreállítására,
c) az a)–b) pontoktól eltérő más jogsértés esetén, ha az erdőgazdálkodó – szabad rendelkezésű erdő, fásítás esetén földhasználó – e törvény szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
d) erdőgazdálkodó hiányában az erdő felújítása, az erdőt érő súlyos károsító hatás vagy káros tevékenység elleni védekezés és a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolása érdekében.
(2) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzésére az erdészeti hatóság
a) az (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti esetekben az erdőgazdálkodót – szabad rendelkezésű erdő, fásítás esetén a földhasználót –, ennek hiányában a föld tulajdonosát,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben az ismert igénybevevőt, ennek hiányában a nyilvántartott erdőgazdálkodót, erdőgazdálkodó hiányában a föld tulajdonosát,
c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetekben a föld tulajdonosát kötelezi.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti esetekben a kötelezett a hatósági határozatban foglaltaknak határidőre nem tesz eleget, a cselekmény végrehajtását az erdészeti hatóság az Ákr. 134. § (1) bekezdésében meghatározott, végrehajtást foganatosító szervnek (a továbbiakban: végrehajtó szerv) foganatosításra átadja.
(4) Az erdőgazdálkodási tevékenység elrendelésének nem akadálya az, hogy a kötelezett bírságfizetési, erdővédelmi járulék fizetési vagy erdőfelújítási biztosíték nyújtási kötelezettségének egyébként eleget tett, feltéve, hogy a jogsértés továbbra is fennáll.
(5) Az erdészeti hatóságnak az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységről hozott döntésében meghatározott teljesítési határidő – az (1) bekezdés a) pontja alapján hozott döntés kivételével – nem lehet kevesebb 30 napnál és nem haladhatja meg a 12 hónapot.
(6) Az erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelő határozatban rendelkezni kell
a) az érintett terület azonosításáról, erdészeti-, valamint ingatlan-nyilvántartás szerinti azonosító adatai, területének nagysága és térbeli azonosítói meghatározásával,
b) az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzésének az (5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított határidejéről,
c) az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység jegyzék szerinti tétel sorszámáról, a tevékenység leírásáról, mennyiségéről, valamint szükség szerint további előírásokról a teljesítés módját illetően,
d) az arról szóló tájékoztatásról, hogy az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység önkéntes teljesítése hiányában végrehajtás elrendelésének van helye és az elrendelt cselekményeket a végrehajtó szerv foganatosítja.
(7) Az erdészeti hatóság a (6) bekezdés c) pontja szerint szükséges tevékenységeket az erdőgazdálkodásért felelős miniszter által közzétett, az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység legmagasabb szolgáltatási egység díjairól szóló miniszteri közleményben foglalt szolgáltatási tételszámmal, tevékenység leírással, és mennyiségi egységben az érintett terület azonosítóihoz rendelt módon határozza meg.
(8) Az erdő engedély nélküli igénybevétele esetén a helyreállításra irányuló tevékenységek meghatározása során az erdészeti hatóság a (6) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérő más, az erdő funkció helyreállításához elengedhetetlenül szükséges tevékenységet is előírhat.
(9) Az erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelő határozatot – ha a határozatnak nem ő a kötelezettje – a föld tulajdonosával is közölni kell.”
97. § Az Evt. „Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység” alcíme a következő 106/A–106/C. §-sal egészül ki:
„106/A. § A 106. § (1) bekezdés a), c) és d) pontján alapuló közigazgatási döntés végrehajtására irányuló eljárásban a cselekmény foganatosításában közreműködő, erdőgazdálkodási szakértelemmel rendelkező szervezetként a szakirányítói névjegyzékben nyilvántartott, és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 123. § (2) bekezdése szerint az állami adó- és vámhatóság által vezetett, közreműködő szervezetek névjegyzékében szereplő, felhívásra ajánlatot tevő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást (a továbbiakban: kijelölt szakirányító vállalkozás) kell kijelölni, a tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében. Amennyiben a tevékenység jellege indokolja, a 106. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt cselekmény foganatosításában erdészeti szakirányító vállalkozás közreműködhet.
106/B. § (1) A rendelkezésre álló erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeinek fedezetéül az elrendeléssel egy időben igénybe veszi.
(2) Az erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság
a) ha pénzbeli letétként áll rendelkezésre, a végrehajtó szervnek 30 napon belül átutalja,
b) ha az a) ponttól eltérő módon nyújtották, a végrehajtó szervre mint jogosultra engedményezi.
(3) Ha a végrehajtás során fakitermelés történik, az azzal kapcsolatos bevételek elszámolása nem mellőzhető.
(4) Ha a keletkezett bevétel meghaladja az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeit vagy a cselekmény végrehajtása foganatosításának költségeit, a különbözetet a kötelezett részére ki kell adni.
106/C. § (1) A végrehajtható döntésben foglalt kötelezettségnek a kijelölt szakirányító vállalkozás általi teljesítése ellenőrzésében az erdészeti hatóság közreműködik. A teljesítés készre jelentéséről a végrehajtó szerv értesítést küld az erdészeti hatóságnak, amely a teljesítés erdőgazdálkodási jogszabályoknak való megfelelését, szakszerűségét a helyszínen ellenőrzi, valamint a teljesítés mennyiségi és minőségi megfelelőségéről nyilatkozik. Fahasználat esetén a kitermelt faanyag mennyiségét, minőségét, választékát – a kijelölt szakirányító vállalkozás nyilatkozata alapján – az erdészeti hatóság ellenőrzi és jegyzőkönyvbe veszi.
(2) A kijelölt szakirányító vállalkozás jogosult a teljesítésnek az erdészeti hatóság által végzett ellenőrzésén jelen lenni. A teljesítésnek az erdészeti hatóság által végzett ellenőrzéséről az erdőt igénybevevő, az erdőgazdálkodó, a földhasználó és a föld tulajdonosa előzetes értesítése mellőzhető.
(3) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján – az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásban meghatározott teljesítés-ellenőrzési határidőtől eltérően – az erdészeti hatóság az értesítés írásbeli közlését követő 30 napon belül végzi el a teljesítés ellenőrzését a helyszínen. Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet az erdészeti hatóság a végrehajtó szervnek, valamint a kijelölt szakirányító vállalkozásnak a helyszíni vizsgálattól számított 8 napon belül küldi meg. A szakirányító vállalkozás a jegyzőkönyvre 8 napon belül írásban észrevételeket tehet.
(4) A teljesítés erdészeti hatóság általi ellenőrzéséről jegyzőkönyvet – erdősítés esetén műszaki átvételi jegyzőkönyvet – kell felvenni, amelynek a végrehajtható határozatban foglalt azonosító adatokkal és tételek szerinti bontásban tartalmaznia kell az elvégzett munkák mennyiségi és minőségi átvételét vagy a teljesítési hibákat.
(5) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzése során az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységet elvégző kijelölt szakirányító vállalkozás a feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. A belépésre és a cselekmények végzésére való jogosultságát a szakirányító vállalkozás kérésre köteles igazolni.
(6) Ha az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységet kultúrnövény vagy a területre a belépést és a munkavégzést akadályozó vagyontárgy károsodása nélkül nem lehet elvégezni, az érintett kultúrában okozott károkért és vagyontárgyakért kártalanítás nem követelhető.
(7) Ha az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység fakitermelésre irányul vagy a tevékenység elvégzéséhez szükséges, a kitermelt faanyagot a végrehajtást foganatosító szerv lefoglalja. A kitermelt faanyagot a végrehajtást foganatosító szerv árverésen kívül is értékesítheti vagy a (8) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(8) Ha a kitermelt faanyag elszállítása jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettség teljesítéséhez halaszthatatlanul szükséges, a faanyagot el kell szállítani, azzal, hogy a faanyag elszállításának költségei a kötelezettet terhelik.
(9) Ha a kitermelt faanyagot a (8) bekezdés alapján elszállítják, a faanyag tulajdonjoga ellenérték nélkül a 90/K. § (7) bekezdés a)–c) pontja szerinti szervezetek bármelyikére átruházható.”
98. § Az Evt. 113. §-a a következő (33) bekezdéssel egészül ki:
„(33) Az e törvény hatálybalépését követően, de a módosító törvény hatálybalépése előtt kiadott erdőterv határozatban az erdőterv érvényességi időszakában elvégezhető vagy elvégzendő fakitermelés fatérfogatára vonatkozó adat tájékoztató adat.”
99. § Az Evt.
1. 11. § (8) bekezdésében a „valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó” szövegrész helyébe az „a bejelentési kötelezettségre (102. §), a jogkövetkezményekre (105/E. § – 111/A. §), valamint az erdőben folyó tevékenységtől történő eltiltásra (111/B. §) vonatkozó” szöveg,
2. 12. § (4) bekezdésében a „valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó” szövegrész helyébe az „a bejelentési kötelezettségre (102. §), a jogkövetkezményekre (105/E. § – 111/A. §) valamint az erdőben folyó tevékenységtől eltiltásra (111/B. §) vonatkozó” szöveg,
3. 14. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „bejelentésére” szövegrész helyébe a „bejelentésére vagy erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonos bejelentésére” szöveg,
4. 15. § (4) bekezdésében a „kivételével, az erdészeti létesítmény” szövegrész helyébe a „kivételével az erdészeti létesítmény” szöveg,
5. 15. § (8) bekezdésében az „erdőgazdálkodási tevékenységet” szövegrész helyébe az „erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet” szöveg,
6. 20/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált határozatában” szöveg,
7. 52. § (3) bekezdésében az „április” szövegrész helyébe a „május” szöveg,
8. 72. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
9. 72. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „nyilvántartásba, vagy” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba,” szöveg,
10. 72. § (3) bekezdésében az „azt csak az erdőfelújítás 52. § (3) bekezdésében foglalt eredményességgel történő végrehajtását” szövegrész helyébe az „a tarvágást csak az erdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű újulat létrehozását” szöveg,
11. 72. § (5) bekezdés d) pontjában az „ideje.” szövegrész helyébe az „ideje, valamint” szöveg,
12. 78. § (4) bekezdésében a „jelentőségű beruházás” szövegrész helyébe a „jelentőségű üggyé nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott beruházások” szöveg,
13. 82. § (3) bekezdés b) pontjában az „erdőt erdészeti létesítmény elhelyezésére vagy árvízvédelmi célokra” szövegrész helyébe az „erdőt engedélyezett erdészeti létesítmény vagy erdei közjóléti létesítmény elhelyezésére vagy árvízvédelmi célt szolgáló vízilétesítmény elhelyezésére” szöveg,
14. 112. § (10) bekezdésében az „a miniszter, hogy a turizmusért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „az aktív Magyarországért felelős miniszter, hogy a miniszter” szöveg,
15. 113. § (24) bekezdésében az „öt” szövegrész helyébe a „hét” szöveg,
16. 114/A. §-ában a „(1)–(7) és (9)–(11)” szövegrész helyébe a „(1)–(7), (9), (10) és (11)” szöveg
lép.
100. § Az Evt.
a) 8. § (10) bekezdésében az „az e törvény hatálybalépésekor” szövegrész helyébe az „a 2013. január 1. napján” szöveg,
b) 113/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 28. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény” szövegrész helyébe az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 29. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény” szöveg
lép.
101. § Hatályát veszti az Evt.
a) 33. § (9) bekezdésében a „véghasználati” szövegrész,
b) 47. § (1) bekezdésében az „erdőként” szövegrész,
c) 68. § c) pontja,
d) 72. § (4) bekezdés b) pontjában az „államkötvényt,” szövegrész,
e) 72. § (4) bekezdés c) pontjában az „, illetve államkötvényt” szövegrész,
f) 72. § (5) bekezdés c) pontjában a „valamint” szövegrész,
g) 78. § (3) bekezdés a) pontjában a „77. § (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt” szövegrész,
h) 82. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában „(a továbbiakban: csereerdősítés)” szövegrész,
i) 97/A. § (2) bekezdés d) pontjában a „lehetőség szerint” szövegrész,
j) 113. § (17) bekezdése.
102. § (1) A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 2. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„d) mezőgazdasági és élelmiszeripari termék: az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés I. mellékletében felsorolt termék, továbbá az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendeletének 2. cikke szerinti fogalom alá tartozó termék;”
(2) A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 2. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
közeli lejáratú a termék)
„eb) több mint 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó napján vagy a kereskedőnek a fogyaszthatósági idő utolsó napját megelőző nyitvatartási napján,”
103. § A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény „Záró rendelkezések” alcíme a következő 11. §-sal egészül ki:
„11. § E törvény a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
104. § Hatályát veszti a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 3. § (2) bekezdés u) pontja.
105. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban)
„f) művelés alól kivett területként nyilvántartott, az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényben meghatározott azon harmadlagos műnek minősülő csatorna vagy árok, amely elsődlegesen öntözési, öntözésfejlesztési célt szolgál.”
106. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet vonatkozásában az adott területen felépítménnyel rendelkező személy javára legfeljebb 20 éves időtartamra építményi jog alapítható. Az építményi jog ellenértékének meghatározása során az adott terület használati jogosultságának tényleges értékét kell figyelembe venni.”
107. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 20/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (2) bekezdés g) pontja, valamint a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában öröklés esetén a 3 évbe beleszámít azon időtartam is, amely alatt a földet az örökhagyó a 18. § (1) bekezdés szerinti jogcímeken használta, valamint amely alatt az örökhagyó rendelkezett a természetvédelmi érdekeknek megfelelő területfenntartást, -gondozást és ezzel a természetvédelmi kezelés ellátását is biztosító, legeltethető állatállománnyal.”
108. § Hatályát veszti a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 20/B. § (1) bekezdésében a „szántó művelési ágú” szövegrész.
109. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk.tv.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„6. egységes kérelem: a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelet 8. és 9. cikke szerint benyújtásra kerülő támogatási, illetve kifizetési kérelem;”
(2) A Mkk.tv. 2. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„33. üzemi szint: a tárgyévi kárbejelentő kérelemben vagy egységes kérelemben bejelentett összes használatban lévő termőföldön termesztett növénykultúra figyelembevételével megállapított üzemméret;”
110. § A Mkk.tv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerint vállalt kötelezettség esetén, ha a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a tárgyévi egységes kérelem benyújtását követően a tárgyévet követő évi egységes kérelem benyújtási időszak kezdetéig fennálló időszakban meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a kockázatközösségi tagsága a tárgyév október 31. napjával megszűnik.”
111. § A Mkk.tv. 10. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegéről szóló döntés adott tárgyév augusztus 16. után kerül közlésre a 6. § (5) bekezdése szerinti örökös részére, úgy ebben az esetben az örökös általi kárenyhítési hozzájárulás megfizetése kizárólag akkor tekinthető határidőben történő befizetésnek, ha az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott számláján a teljes összeg jóváírásra került a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegéről szóló határozat véglegessé válástól számított 15 napon belül.”
112. § A Mkk.tv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően nem rendelkezik – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett, az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítással.”
113. § Az Mkk.tv. 14. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatás iránti kérelmére dönt:)
„f) az üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában számított hozamérték-csökkenés mértékéről, hozamérték-csökkenés összegéről,”
114. § (1) A Mkk.tv. 15. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az agrárkár-enyhítési szerv a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő kérelmére indult eljárásban a kárenyhítő juttatásra való jogosultságról, valamint a kárenyhítő juttatás összegéről)
„d) a biztosító által adott, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott dokumentumok és nyilatkozatok,
e) a rendelkezésre álló pénzforrás, valamint”
(alapján dönt.)
(2) A Mkk.tv. 15. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az agrárkár-enyhítési szerv a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő kérelmére indult eljárásban a kárenyhítő juttatásra való jogosultságról, valamint a kárenyhítő juttatás összegéről)
„f) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott egyéb szempontok”
(alapján dönt.)
115. § Az Mkk.tv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító a lábon álló növénykultúrára megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai alapján a kár lezárását követően harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 20-ig az alábbi információkról köteles tájékoztatást adni – abban az esetben is, ha a szerződő fél nem a biztosított mezőgazdasági termelő – az agrárkár-enyhítési szervnek és a mezőgazdasági igazgatási szervnek:
a) a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló adatok (név, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),
b) a kockázatviselés helye szerint, növénykultúránkénti bontásban a biztosítónak bejelentett káresemény,
c) a mezőgazdasági termelő részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján megállapított kártérítés káreseményenkénti összege, és
d) szerződés kötvényszáma.”
116. § Az Mkk.tv. 18. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:
„(2e) Az agrárkár-megállapító szerv jogosult a kármegállapítás során, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelemre hozott döntésnek a mezőgazdasági termelő értesítési tárhelyére történő megküldése érdekében egyedi azonosításra alkalmas módon megismerni a mezőgazdasági termelő adatait.”
117. § (1) A Mkk.tv. 19/C. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A mezőgazdasági termelő csatlakozási kérelmét a krízisbiztosítási szerv elutasítja, ha a mezőgazdasági termelő a csatlakozási kérelem krízisbiztosítási szervhez történő benyújtását követően az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben és teljeskörűen nem tesz eleget.
(1b) A mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási szerv tárgyév szeptember 15-éig a tagsági jogviszony megállapításáról és a krízisbiztosítási hozzájárulás megfizetéséről meghozott, egybefoglalt döntése közlését megelőzően a csatlakozási kérelmét visszavonhatja.”
(2) A Mkk.tv. 19/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A behajtásra került krízisbiztosítási hozzájárulást a mezőgazdasági termelő által nem határidőben megfizetett hozzájárulásnak kell tekinteni.”
118. § (1) A Mkk.tv. 19/D. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén krízisbiztosítási kompenzációra jogosult, ha)
„e) az adatszolgáltatási kötelezettségeit folyamatosan és teljeskörűen teljesíti.”
(2) A Mkk.tv. 19/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételére akkor szerezhet jogosultságot az örökös vagy a jogutód, ha az örökhagyó vagy a jogelőd tárgyévi krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételével összefüggő kötelezettségei teljesülnek és az örökhagyó vagy a jogelőd megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek is.”
119. § (1) Az Mkk.tv. 19/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a krízisbiztosítási pénzeszköz rendelkezésre álló összege nem fedezi a tárgyévre vonatkozóan megállapított összes krízisbiztosítási kompenzáció összegét, akkor a krízisbiztosítási kompenzáció mértékét az adott évben valamennyi krízisbiztosítási kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelőnél arányosan csökkenteni kell.”
(2) Az Mkk.tv. 19/E. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az (5) bekezdésben foglalt arányos csökkentés mértéke eléri vagy meghaladja az 50%-ot, akkor jogszabály alapján azon mezőgazdasági termelők részére, akiknél a pótlólagos kompenzáció várhatóan meghaladja a pótbefizetés 120%-át, pótbefizetés írható elő annak érdekében, hogy az arányos csökkentés mértéke mérsékelhető vagy megszüntethető legyen.”
(3) A Mkk.tv. 19/E. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A részleges kompenzációban részesült mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási szerv felhívására a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig nyilatkozik a pótbefizetés vállalásáról. A krízisbiztosítási szerv azon mezőgazdasági termelők részére állítja ki a pótbefizetés megállapításáról szóló határozatot, akik vállalták annak teljesítését.”
(4) Az Mkk.tv. 19/E. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A pótbefizetés összegét a tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulás többszöröseként – a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – évente kell megállapítani azzal, hogy az nem haladhatja meg a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulása ötszörösét. A pótbefizetést krízisbiztosítási hozzájárulásnak kell tekinteni. A pótbefizetés nem teljesítése esetén a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő a tárgyévi pótlólagos kompenzációra nem jogosult.”
(5) A Mkk.tv. 19/E. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A (7) bekezdés szerinti pótbefizetés előírása esetén pótlólagos kompenzációs kifizetést kell teljesíteni. A pótlólagos kompenzációs kifizetés forrása kizárólag a pótbefizetés és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege. A pótlólagos kompenzációra a krízisbiztosítási kompenzációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.”
(6) A Mkk.tv. 19/E. §-a a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) Ha a mezőgazdasági termelő részére megállapított pótlólagos kompenzáció összege kevesebb, mint a pótbefizetés összege, akkor a krízisbiztosítási szerv a pótlólagos kompenzáció összegét a pótbefizetés összegében állapítja meg.
(10b) A krízisbiztosítási kompenzáció és a pótlólagos kompenzáció összege az adott év vonatkozásában nem haladhatja meg a mezőgazdasági termelő befizetéseinek húszszorosát.”
120. § Az Mkk.tv.
a) 11. § (1) bekezdés b) pontjában az „elektronikus felületen bejelentette” szövegrész helyébe az „elektronikus felületen határidőben bejelentette” szöveg,
b) 12. § (1) bekezdésében a „kifizetett kártérítési összeget” szövegrész helyébe a „megállapított kártérítési összeget” szöveg,
c) 16. § (2) bekezdésében a „január 31-ig” szövegrész helyébe a „január 15-ig” szöveg és a „március 31-ig” szövegrész helyébe a „február 28-ig” szöveg,
d) 18. § (2) bekezdés e) pontjában a „díjtámogatott konstrukcióban kötött” szövegrész helyébe a „lábon álló növénykultúrára kötött” szöveg,
e) 18. § (6) bekezdés b) pontjában az „az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban” szövegrész helyébe a „lábon álló növénykultúrára kötött biztosítási szerződéssel” szöveg,
f) 19/A. § (3) bekezdésében az „A (2) bekezdés szerinti pénzösszeg” szövegrész helyébe az „Az országos jégkármegelőző rendszer működtetésének” szöveg,
g) 19/C. § (4) bekezdésében az „ügyfél-azonosító, valamint az adószám vagy adóazonosító jel” szövegrész helyébe az „ügyfél-azonosító” szöveg,
h) 19/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „befizette, és” szövegrész helyébe a „befizette,” szöveg,
i) 19/D. § (1) bekezdés d) pontjában a „költségektől.” szövegrész helyébe a „költségektől, és” szöveg,
j) 19/E. § (4) bekezdésében a „kompenzáció kifizetésére” szövegrész helyébe a „kompenzáció és a pótlólagos kompenzáció kifizetésére” szöveg,
k) 19/G. § (2a) bekezdésében a „jogosult megismerni” szövegrész helyébe az „egyedi azonosításra alkalmas módon jogosult megismerni” szöveg,
l) 24. § (2) bekezdés d) pontjában a „kárenyhítő juttatás” szövegrész helyébe a „kárenyhítő juttatásra való jogosultság és a kárenyhítő juttatás” szöveg
lép.
121. § Hatályát veszti az Mkk.tv.
a) 19/A. § (2), (8) és (9) bekezdése,
b) 19/E. § (9) bekezdése.
122. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 134. § (1) bekezdés 5. pontja.
123. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 14. § (2) bekezdés i)–k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A HB)
„i) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által delegált egy,
j) a külpolitikáért felelős miniszter által delegált egy,
k) az iparügyért felelős miniszter által delegált egy,”
(tagból áll.)
124. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK tv.) 7/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A tagjegyzék, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartás nem nyilvános. Harmadik személy – a tagra vonatkozó adatok tekintetében – csak
a) az érintett tag hozzájárulásával,
b) közérdekű feladat ellátása érdekében,
c) közhatalom gyakorlása körében, vagy
d) törvényi felhatalmazás alapján
tekinthet be a tagjegyzékbe, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartásba.”
125. § A NAK tv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Az agrárkamara a kamarai meghatalmazás alapján technikai közreműködőként jogosult képviselni a meghatalmazót az agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézés során.
(2) Ha a meghatalmazó nevében kamarai meghatalmazás alapján az agrárkamara jár el, a kamarai meghatalmazás rögzítéséhez az agrárkamara elektronikus úton átadja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek
a) a kamarai meghatalmazás alapján eljáró munkavállalója és a természetes személy meghatalmazó ügyfélazonosítóját és születési idejét,
b) nem természetes személy meghatalmazó esetén annak ügyfélazonosítóját és adóazonosítóját,
c) a kamarai meghatalmazás egyedi azonosítóját és tárgyi hatályát.
(3) Az agrárkamara a kamarai meghatalmazás alapján az (1) bekezdés szerinti feladatai ellátása érdekében, a kamarai meghatalmazás megszűnésétől számított tíz évig
a) a kamarai meghatalmazást és a létrejöttéhez szükséges, jogszabályban meghatározott, a meghatalmazó beazonosítására és elérhetőségére vonatkozó személyes adatokat nyilvántartja és kezeli, továbbá
b) a kamarai meghatalmazás alapján végzett eljárás során keletkezett összes dokumentumot megőrzi.
(4) A kamarai meghatalmazás tárgyi hatálya az agrárkamara által meghatározott és honlapján közzétett azon agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésre terjedhet ki, amelyek vonatkozásában jogszabály vagy pályázati felhívás a kamarai meghatalmazással való eljárást nem zárja ki. A honlapon közzétett agrártámogatási listát az agrárkamara – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes tájékoztatását követően – legalább háromhavonta felülvizsgálja azzal, hogy annak módosítása nem érinti a hatályos kamarai meghatalmazás alapján folyamatban lévő ügyeket.
(5) A kamarai meghatalmazás alapján az agrárkamara kizárólag
a) a meghatalmazó erre irányuló kifejezett kezdeményezésére és a meghatalmazó által szolgáltatott adatok rögzítésével, a (4) bekezdés szerinti agrártámogatásokra vonatkozó kérelem, dokumentum elektronikus benyújtásáért, és
b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által az agrárkamara részére a kamarai meghatalmazásra tekintettel küldött, a meghatalmazót érintő iratok továbbításáért
felelős.”
126. § A NAK tv. XI. Fejezete a következő 60. §-sal egészül ki:
„60. § E törvénynek az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2023. évi XLIV. törvény) megállapított 14/A. §-át a 2023. évi XLIV. törvény hatálybalépésekor a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény alapján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
127. § Hatályát veszti a NAK tv. 14. § (9) bekezdése.
128. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hegyk. tv.) 4. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„g) nyilvántartott adatszolgáltató: a hegyközség területén szőlészeti és borászati termelőnek nem minősülő adatszolgáltatásra kötelezett természetes, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint nyilvántartásba vételre kötelezett szőlészeti vagy borászati felvásárló.”
129. § A Hegyk. tv. 5. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti feltételek nem teljesítése esetén a hegyközség közgyűlése a választmány javaslata alapján dönt valamely szomszédos hegyközségbe történő beolvadásról, illetve összeolvadásról (a továbbiakban együtt: beolvadás). A beolvadásról közgyűlési döntéssel rendelkező hegyközséget a beolvadás időpontjáig úgy kell tekinteni, mint amely teljesíti az (1) bekezdés szerinti feltételeket. Az átvevő hegyközség közgyűlése a választmány javaslata alapján dönt a beolvadás jóváhagyásáról.
(5) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke az együttes ülésen elfogadott eljárásrend szerint kezdeményezi a beolvadással kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, ha a hegyközségek a megváltozott feltételek bekövetkezésétől számított egy éven belül nem döntenek a beolvadásról. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke kezdeményezi a törvényszék előtt a beolvadás nyilvántartásba vételét.”
130. § A Hegyk. tv. 6. § (8b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8b) A (8a) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést az ellenőrző bizottság igazolja. Ezen igazoláshoz a feldolgozott és a felvásárolt szőlő mennyiségéről a gazdasági aktát vezető hegybíró szolgáltat adatot az ellenőrző bizottság részére.”
131. § A Hegyk. tv. 19. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tagsági viszonyból eredő jogait természetes személy csak személyesen, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a törvényes képviselője, tulajdonosa vagy az általa kijelölt olyan személy útján gyakorolhatja, akit legalább heti húsz órában határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztat. A jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tisztségviselőként megválasztott képviselőre is alkalmazni kell a 13. § (2) bekezdés d) és e) pontjában foglaltakat.”
132. § A Hegyk. tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § Hegyközségi tag származási bizonyítványt, valamint a hegybíró és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által kiállítandó igazolást térítésmentesen kap, ha eleget tett a hegyközségi járulék és a szakmaközi piacszervezési intézkedésekben meghatározott járulék (a továbbiakban: szakmaközi járulék) megfizetésére vonatkozó, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségének. Több hegyközségben is tagsággal rendelkező tagnak valamennyi hegyközségben teljesítenie kell a fennálló hegyközségi és szakmaközi járulékfizetési kötelezettségét.”
133. § A Hegyk. tv. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az (5) bekezdésben foglaltak szerint nem határozatképes, akkor az elnök az ülést követő 15 napon belül új időpont kitűzésével ismételten összehívja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát. A meghívó kiküldésével minden küldöttet írásban kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a megismételt ülés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Írásbeli közlésnek minősül a meghívó elektronikus levélben való megküldése is.”
134. § A Hegyk. tv. a következő 30. §-sal egészül ki:
„30. § A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az általa kezelt állami tulajdonban lévő immateriális javakból származó bevételeket kizárólag az általa kezelt, állami tulajdonban lévő immateriális javak karbantartására, fejlesztésére használhatja fel. Az ilyen módon keletkezett bevételekről és felmerült kiadásokról a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára éves beszámolót készít, melyet a tárgyévet követő második hónap 15. napjáig megküld a miniszter részére.”
135. § (1) A Hegyk. tv. 32. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A megbízatási időszak fennmaradó időtartamára érdekképviseleti tisztségviselőt kell választani)
„d) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselőjének a képviselt szervezettel fennálló jogviszonya megszűnésének vagy képviseleti megbízása visszavonásának”
(esetén.)
(2) A Hegyk. tv. 32. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A hegyközségi szervezet, valamint annak testületi szerve – a 6. § (1) bekezdése szerinti közgyűlés kivételével – elektronikus eszköz útján is tanácskozhat és meghozhatja döntéseit. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a honlapján közzéteszi az elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályait.”
136. § A Hegyk. tv. 34. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A hegyközségi rendtartás a hegyközség területén a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre kiterjedő hatállyal határozza meg)
„c) a földterület szőlő termőhelyi kataszterből történő törléséhez való hegyközségi hozzájárulás megadására vonatkozó szabályokat, ha a hegyközség el kíván térni a Btv. 2. § (4a) bekezdésében meghatározott feltételektől.”
137. § A Hegyk. tv. 40. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A hegyközségben a hegybírói tisztséget nem töltheti be az a személy, aki az adott hegyközség 13. § (1) bekezdése szerinti tisztségviselőjének a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, bejegyzett élettársa vagy élettársa.”
138. § A Hegyk. tv. 45/A. § (5) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A hegyközség, illetve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az általa kezelt, az (1) bekezdés szerinti adatokat]
„k) uniós oltalom iránti kérelmekkel és földrajzi árujelzővel rendelkező borászati termékekkel kapcsolatban, valamint borvidéki rendtartási ügyekben megkeresés vagy megállapodás alapján a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet”
[részére adhatja át.]
139. § (1) A Hegyk. tv. 47. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A hegyközségi tag, valamint a nyilvántartott adatszolgáltató hegyközségi járulékot fizet azon hegyközségi szervezet részére, amelynek működési területén a termelő-, illetve a felvásárló tevékenységét végzi. A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját a választmány javaslata alapján minden év május 31. napjáig a közgyűlés határozza meg. A hegyközség a kivetett járulékot és annak esedékességét a járulékfizetésre kötelezettel számviteli bizonylatban közli.
(3) A közgyűlés a járulék mértékét a következők szerint állapítja meg:
a) a művelt szőlőültetvény alapján, a hegybíró által nyilvántartott szőlőültetvény területe szerint,
b) a megtermelt szőlőmennyiség alapján, ha a szőlőt saját vagy borgazdasági egységén belüli feldolgozás céljára termelték, ideértve a külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő felvásárlónak és a végső fogyasztónak való értékesítést is,
c) a felvásárolt szőlőmennyiség alapján – a külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő felvásárlónak és végső fogyasztónak való értékesítés kivételével –, amely esetben a járulék mértéke megegyezik a megtermelt szőlőmennyiség alapján meghatározott járulék mértékével, valamint
d) a felvásárolt borászati termék mennyisége alapján.”
(2) A Hegyk. tv. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hegyközségi járulékot és a szakmaközi járulékot a hegyközségi tag az adózás szempontjából költségként számolhatja el. Meg nem fizetés esetén a hegyközségi és a szakmaközi járuléktartozás – az adott hegyközségi szervezet javára – adók módjára végrehajtandó köztartozásnak minősül, amelyet az állami adó- és vámhatóság hajt be.”
140. § A Hegyk. tv.
a) 1. §-ában a „tanácsok és” szövegrész helyébe a „tanácsok, borrégiós tanácsok és” szöveg,
b) 2. §-ában a „hegybírókra” szövegrész helyébe a „hegybírókra, regionális titkárokra és borvidéki titkárokra” szöveg,
c) 4. § c) pontjában a „továbbértékesítés céljából” szövegrész helyébe a „továbbértékesítés vagy alapanyagként történő felhasználás céljából” szöveg,
d) 13. § (3) bekezdésében a „polgári törvénykönyv” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv)” szöveg,
e) 17. § (2) bekezdésében a „szőlészeti és borászati felvásárló” szövegrész helyébe a „nyilvántartott adatszolgáltató” szöveg,
f) 17. § (3) bekezdésében a „szőlészeti és borászati felvásárló” szövegrész helyébe a „nyilvántartott adatszolgáltató” szöveg,
g) 40. § (10) bekezdésében a „mindenkori minimálbér kétszeresének megfelelő” szövegrész helyébe a „tárgyévet megelőző évi minimálbér kétszeresét 10 százalékkal meghaladó” szöveg
lép.
141. § Hatályát veszti a Hegyk. tv.
a) 19. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „és b)” szövegrész,
b) 32. § (6) bekezdés b) pontjában a „valamint” szövegrész,
c) 47. § (3b) bekezdése,
d) 49. § (5) bekezdése.
142. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 11. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Ha a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a következő élőhely- és állományvédelmi intézkedéseket rendeli el:)
„g) halgazdálkodási vízterületről más halgazdálkodási vízterületre történő nem jogszerű haltelepítést követően az érintett halállományból az őshonos halfajok egyedeinek lehalászása és a származási helyre vagy más, a származási hely halgazdálkodásra jogosultja által hasznosított halgazdálkodási vízterületre történő áttelepítése.”
143. § A Hhtv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti haltermelés esetén
a) a telepített hal tulajdonjoga, kifogása és forgalomba hozatala – a horgászat kivételével –, valamint
b) a halőrzés
tekintetében az adott halgazdálkodási vízterület vagy annak része haltermelési létesítménynek minősül.”
144. § A Hhtv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a halgazdálkodási hatóság eljárására vagy elháríthatatlan külső okra visszavezethetően a halgazdálkodásra jogosult tartósan nem tudja gyakorolni a halgazdálkodási jogát, a haszonbérleti díj fizetése alól a miniszter meghatározott időtartamra felmentést adhat vagy díjkedvezményt állapíthat meg. Az elháríthatatlan külső ok fennállását a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapítására vonatkozó szabályok szerint igazolja.”
145. § A Hhtv. 49. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A halgazdálkodási terv évenkénti haltelepítés tervezett minimális mennyiségére vonatkozó adatok tekintetében a halgazdálkodási terv módosításában foglaltakat igazolt elháríthatatlan külső ok esetén az érintett évekre vonatkozóan úgy kell alkalmazni, hogy az évenkénti módosítás a halgazdálkodási terv teljes időszakára előírt mennyiséget is azonos mértékben módosítja.”
146. § A Hhtv. 62/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A halvédelmi vagy halgazdálkodási bírság kiszabásával kapcsolatos közigazgatási, hatósági eljárás során a halgazdálkodásra jogosult ügyfélnek minősül.”
147. § (1) A Hhtv. 62/C. § (4a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilvántartásban (az e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: nyilvántartás) a horgászszövetség kezeli a nyilvántartott természetes személy (a továbbiakban: nyilvántartott személy)]
„a) természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát,”
(2) A Hhtv. 62/C. §-a a következő (4f) bekezdéssel egészül ki:
„(4f) A horgászszövetség a nyilvántartása vezetéséhez az elhalálozás tényének és idejének, valamint a (4a) bekezdés a) és b) pontja szerinti személyes adatok rögzítésének és változáskövetésének ellenőrzéséhez a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatot igényelhet.”
148. § A Hhtv. 63. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A központi költségvetésről szóló törvényben, az állami halgazdálkodási feladatok támogatására évente meghatározott forrást a miniszter a következőkre fordítja:)
„k) halgazdálkodást érintő közhasznú tevékenységek támogatása,”
149. § A Hhtv. 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A halgazdálkodási hatóság az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy, halászati engedély visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltás időtartamát a 42. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba haladéktalanul bejegyzi.”
150. § A Hhtv. 65. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(A halgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a szankció kiszabásán túlmenően, a következő intézkedéseket és jogkövetkezményeket alkalmazhatja:)
„i) halgazdálkodási vízterületről kifogott és más halgazdálkodási vízterületre vagy haltermelési létesítménybe jogosulatlanul áttelepített hal eredeti élőhelyére történő visszahelyezésének elrendelése.”
151. § A Hhtv. 66. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki arra a természetes vagy jogi személyre, aki vagy amely halgazdálkodási vízterületről kifogott halat – a 8. § (1) és (2) bekezdése szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének, valamint a horgászati célú haltermelés keretében a horgászathoz szükséges halállomány biztosításának, továbbá a 13. § (2) bekezdése szerint a halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak haltermelési létesítménybe halhústermelési vagy takarmányozási célból végzett telepítésének kivételével – más halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe telepít.”
152. § A Hhtv. 67. § (1) bekezdése a következő w) és x) ponttal egészül ki:
(A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki)
„w) a kifogott hal tárolására vonatkozó szabályokat megszegő,
x) a megfogott halnak a halász-, illetve horgászmódszerből adódó elkerülhetetlen minimumot meghaladó fizikai sérülést okozó”
(személlyel szemben.)
153. § A Hhtv.
a) 40. § (8) bekezdésében az „Az állami horgászvizsga” szövegrész helyébe az „A Magyar Horgászkártya, az állami horgászvizsga” szöveg,
b) 41. § (2) bekezdés d) pontjában az „igazoló okmányokat benyújtó” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon igazoló” szöveg,
c) 41. § (2) bekezdés e) pontjában az „igazoló okmányokat benyújtó” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon igazoló” szöveg,
d) 43. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „visszavonja attól” szövegrész helyébe a „véglegesen visszavonja attól” szöveg,
e) 45. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „a papíralapú állami horgászjegyet” szövegrész helyébe az „az állami horgászjegyet” szöveg,
f) 45. § (1a) bekezdésében a „köteles biztosítani” szövegrész helyébe az „is biztosíthatja” szöveg,
g) 56. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a „halőr” szövegrész helyébe a „halőr az e törvényben foglalt hivatásos halőr intézkedési jogosultságaival rendelkező olyan személy, aki” szöveg,
h) 56. § (6) bekezdés a) pontjában az „eljárhat,” szövegrész helyébe az „eljárhat, és” szöveg,
i) 56. § (6) bekezdés b) pontjában a „beléphet, és” szövegrész helyébe a „beléphet.” szöveg,
j) 65. § f) pontjában a „halállomány, haltermék” szövegrész helyébe a „haltermék, halállomány, halfaj egyedének” szöveg,
k) 67. § (1a) bekezdésében a „halászati őr” szövegrész helyébe a „halőr” szöveg
lép.
154. § A Hhtv. 29. § (5) bekezdés c) pontjában a „2003. évi XCII. törvény 178. § 20” szövegrész helyébe a „2017. évi CL. törvény 7. § 34” szöveg lép.
155. § Hatályát veszti a Hhtv. 56. § (6) bekezdés c) pontja.
156. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződésben a föld ellenértékét az Alaptörvény K) cikkében meghatározott hivatalos pénznemben fel kell tüntetni.
(2) A szerződésben szereplő ellenérték az (1) bekezdés szerint feltüntetett összeg megfizetésével is teljesíthető.
(3) A szerződésben szereplő ellenértéken belül fel kell tüntetni külön-külön a föld, illetve az azon található ültetvény, felépítmény vagy a földrészlet forgalmi értékét, illetve hasznait növelő agrotechnikai létesítmény ellenértékét is.
(4) Több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén a szerződésben fel kell tüntetni a szerződés tárgyát képező földek ellenértékét külön-külön is, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra, továbbá a szerződésben egyértelműen utalni kell a vételár egybefoglaltságára.”
157. § A Földforgalmi tv. 13. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél]
„b) társult erdőgazdálkodást folytat, az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek minősülő föld használati jogosultságát tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással másik tulajdonostársnak engedi át;”
158. § A Földforgalmi törvény 20. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Elővásárlási jog nem áll fenn)
„i) az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése”
(esetén.)
159. § A Földforgalmi tv. 21. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az elővásárlási jog jogosultja az elfogadó jognyilatkozatát a nyilatkozattételre nyitva álló határidő lejártáig a jegyzőhöz intézett jognyilatkozatával vonhatja vissza. A visszavonó jognyilatkozat megtételére az elfogadó jognyilatkozat megtételének szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
160. § (1) A Földforgalmi tv. 24. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során figyelembe kell venni]
„g) az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti elővásárlásra jogosultak tulajdonában álló földek birtokmérete
ga) között nagyságrendbeli különbözőség áll fenn,
gb) és a település üzemeinek átlagos mérete között nagyságrendbeli különbözőség áll fenn,
és emiatt az adásvételi szerződés szerinti vevő vagy a jegyzék szerinti elővásárlásra jogosult szerzése esetén nem érvényesülne a kis gazdaságok stabil működésének és további fejlődésének a preambulumban rögzített birtokpolitikai elve;”
(2) A Földforgalmi tv. 24. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során figyelembe kell venni a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg]
„ha) erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek – indexálással meghatározott – 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét,”
161. § A Földforgalmi tv. 49. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az előhaszonbérleti jog jogosultja az elfogadó jognyilatkozatát a nyilatkozattételre nyitva álló határidő lejártáig a jegyzőhöz intézett jognyilatkozatával vonhatja vissza. A visszavonó jognyilatkozat megtételére az elfogadó jognyilatkozat megtételének szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
162. § A Földforgalmi tv.
a) 13. § (2) bekezdés d) pontjában a „használatot;” szövegrész helyébe a „használatot; vagy” szöveg,
b) 18. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az (1) bekezdés c)–e) pontjában” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés d)–e) pontjában” szöveg,
c) 18. § (2) bekezdés d) pontjában a „vetőmagelőállításhoz” szövegrész helyébe a „szaporítóanyag-előállításhoz” szöveg,
d) 18. § (4) bekezdés a) pontjában a „családi mezőgazdasági” szövegrész helyébe a „legalább egy éve családi mezőgazdasági” szöveg,
e) 19. § (6) bekezdésében az „Egy elfogadó jognyilatkozatban” szövegrész helyébe az „Egy adásvételi szerződésben vagy elfogadó jognyilatkozatban” szöveg,
f) 21. § (3) bekezdésében a „60” szövegrész helyébe a „30” szöveg,
g) 50. § (2) bekezdésében a „(1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „(1) bekezdés b) pontjában” szöveg,
h) 59. § (1) bekezdés e) pontjában a „tulajdonostagja” szövegrész helyébe a „tulajdonos természetes személy tagja” szöveg
lép.
163. § Hatályát veszti a Földforgalmi tv.
a) 13. § (2) bekezdés c) pontjában a „vagy” szövegrész,
b) 24. § (4) és (5) bekezdése,
c) 49. § (3) bekezdésében az „a közlést kezdő napjától számított” szövegrész.
164. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a jogügylet hatósági jóváhagyásával kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben jogosult kezelni mindazon adatokat, melyek a helyi földbizottság állásfoglalásának alapjául szolgáltak.”
165. § A Fétv. 29. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv részére)
„m) az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat”
(díjmentesen kell szolgáltatni, függetlenül az egyes nyilvántartásokra vonatkozó adatszolgáltatási formáktól, módoktól.)
166. § A Fétv. a következő 47/A. §-sal egészül ki:
„47/A. § Kizárólagos tulajdonban lévő föld esetében, ha a földhasználó a haszonbérleti szerződés időtartamát meg kívánja hosszabbítani, vagy annak lejáratát követően új haszonbérleti szerződés keretében tovább kívánja használni a földet és a tulajdonos részére az ajánlat közlése a 71. § (3) bekezdés a) pont szerint lehetetlen vagy a 71. § (3) bekezdés b) pont szerint meghiúsul, mert a postai küldemény a „címzett elköltözött” vagy a „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezik vissza, az ajánlatban foglaltakat elfogadottnak kell tekinteni.”
167. § A Fétv.
a) 37. § (5) bekezdésében a „60” szövegrész helyébe a „30” szöveg,
b) 45/A. § (1) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerződésátruházásra” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak a megállapodáson alapuló szerződésátruházásra” szöveg,
c) 50/A. § (4) bekezdésében a „kíván élni,” szövegrész helyébe a „kíván élni, és a felek között a haszonbérleti díj tekintetében nem jön létre megegyezés, az ellenérdekű fél” szöveg,
d) 100. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „személyes” szövegrész helyébe a „személy” szöveg
lép.
168. § (1) A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Piacszervezési tv.) 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„a) ágazat: a Rendelet 1. cikk (2) bekezdésében, valamint a Halkereskedelmi Rendelet 5. cikk d) pontjában meghatározott ágazatok;”
(2) A Piacszervezési tv. 2. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„d) reprezentativitás: az elismert termelői szervezetnek, termelői szervezetek elismert társulásának vagy elismert szakmaközi szervezetnek a Rendelet 164. cikkében vagy a Halkereskedelmi Rendelet 22–23. cikkében meghatározott képviseleti szintje;
e) szakmaközi szervezet: a Rendelet vagy a Halkereskedelmi Rendelet hatálya alá tartozó terméket termelő, feldolgozó és forgalmazó szervezetek és személyek által az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett, a Rendelet előírásainak vagy a Halkereskedelmi Rendelet 11. cikke szerinti ágazatközi szervezetekre vonatkozó előírásoknak megfelelő és az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által elismert egyesület vagy köztestület;”
169. § A Piacszervezési tv. 7/A. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti]
„c) a felvásárló által az adott évben felvásárolt zöldség legalább 60 százalékának felvásárlására irányuló szerződésnek torma esetében az adott év augusztus 1. napjáig”
[hatályba kell lépnie.]
170. § A Piacszervezési tv. 14. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter)
„a) a szervezet kérelme alapján – amennyiben a Rendelet vagy a Halkereskedelmi Rendelet másként nem rendelkezik – a kérelem és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított négy hónapon belül – a halászati és akvakultúra ágazat esetében három hónapon belül – dönt a szakmaközi szervezet elismeréséről, valamint jogszabályban meghatározott esetekben dönt a szakmaközi szervezet elismerésének felfüggesztéséről vagy visszavonásáról;”
171. § A Piacszervezési tv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szakmaközi szervezetként ismerhető el az a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ágazatban működő egyesület vagy köztestület, amely megfelel e törvény és a Rendelet vagy a Halkereskedelmi Rendelet rendelkezéseinek, és amelynek tagsága az adott termék előállításának, feldolgozásának, illetve kereskedelmének jelentős arányát végzi.”
172. § A Piacszervezési tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § A szakmaközi szervezet haladéktalanul tájékoztatja a minisztert a Rendelet 210. cikk (2) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott kérelméről, valamint a Bizottság kérelem alapján kiadott véleményéről.”
173. § A Piacszervezési tv. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet, amennyiben egy adott termék előállításának – szakmaközi szervezet esetén előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának – tekintetében reprezentatívnak minősül, a miniszternél kezdeményezheti az adott termékre vonatkozó piacszervezési intézkedésnek a Rendelet 164. cikk, vagy a Halkereskedelmi Rendelet 22–23. cikk szerinti kiterjesztését.
(2) A kiterjesztésről a miniszter a körülmények mérlegelését követően a Rendeletben vagy a Halkereskedelmi Rendeletben foglaltak szerint dönt. A kiterjesztés a piacszervezési intézkedés miniszteri rendeletben történő kihirdetésével valósul meg.”
174. § A Piacszervezési tv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter kérelemre dönt a Rendelet 165. cikkében vagy a Halkereskedelmi Rendelet 24. cikkében meghatározott pénzügyi hozzájárulásról.”
175. § A Piacszervezési tv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elismert szakmaközi szervezet által megkötött, a Rendelet 210. cikke, 210a. cikke, valamint a Halkereskedelmi Rendelet 41. cikke szerinti megállapodás és összehangolt magatartás nyilvános és ahhoz a szakmaközi szervezetekhez nem tartozó további ágazati szereplők írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak. A csatlakozás feltételeit a felek a megállapodásban határozzák meg.”
176. § Hatályát veszti a Piacszervezési tv.
a) 18. § (2) bekezdés b) pontja,
b) 18. § (2) bekezdés c) pontjában az „és b)” szövegrész.
177. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
a) 102. § címében a „hatóság” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg,
b) 102. §-ában a „hatóság” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg
lép.
178. § (1) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ögt.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fenntartható vízgazdálkodási közösségként olyan, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő gazdasági társaság vagy szövetkezet ismerhető el, amelyben a tagok legalább 75 százaléka az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelő. Az öntözési körzet területén mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító természetes vagy jogi személyek a fenntartható vízgazdálkodási közösség tagjává válhatnak.”
(2) Az Ögt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fenntartható vízgazdálkodási közösség az öntözési körzet területén
a) szántóföldi növénytermesztés, ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár – amelynek legfeljebb 10 százaléka állandó gyep (legeltetett, kaszált) terület is lehet –,
b) kertészeti zöldség és ültetvények (gyümölcs, szőlő), illetve aromás-, gyógy- és fűszernövény termesztése esetén legalább 10 hektár
öntözésének lehetőségét biztosítja.”
(3) Az Ögt. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elismert fenntartható vízgazdálkodási közösség
a) törekszik az öntözési körzet területén a fenntartható vízgazdálkodás érdekében megvalósítható legjobb mezőgazdasági gyakorlat bevezetésére,
b) részt vesz az öntözési igazgatási szerv által évente szervezett képzésen,
c) nyilvántartja a vízfelhasználási, az öntözési körzet területén elvégzett talajvizsgálati és a termesztett növénykultúra adatait,
d) a nyilvántartott adatokat az öntözési igazgatási szerv által előírt módon, időben és csoportosításban megadja.”
179. § Az Ögt. 9. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az öntözési körzetet úgy kell kijelölni, hogy a fenntartható vízgazdálkodási közösség céljainak biztosítása mellett a lehető legkevesebb földrészletre terjedjen ki. Az öntözési körzet területe nem fedheti másik öntözési körzet területét. Nem jelölhető ki a fenntartható vízgazdálkodási közösség elismerési kérelmében szereplő, öntözéses gazdálkodásba vonni tervezett olyan földterületet tartalmazó öntözési körzet, amely a miniszter fenntartható vízgazdálkodási közösséget elismerő határozatában kijelölt öntözési körzet határától 100 méter távolságon belül helyezkedik el.
(3) Az öntözési körzet az öntözési igazgatási szervnek az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő javaslata alapján csak a fenntartható vízgazdálkodási közösség tagjai által öntözni kívánt egymástól elkülönülő, vagy a közösség tagjai használatában nem álló közbeékelődött területeket is magába foglaló körbehatárolt külterületi földterületeken jelölhető ki. Az öntözési körzet a 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben legfeljebb 10 000 hektár, a b) pontja szerinti esetben legfeljebb 1 000 hektár területen jelölhető ki azzal, hogy a körzet határának két legtávolabbi pontja egymástól – légvonalban mérve – legfeljebb 20 kilométerre lehet.”
180. § Az Ögt. 12/A. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Magyar Állam tulajdonát képező, a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, öntözési célt szolgáló – vízgazdálkodási, gazdálkodói és agrotechnikai – egység (a továbbiakban: állami öntözőrendszer) ingatlan és ingó vagyontárgyai üzemeltetéséről, fenntartásáról az NFK gondoskodik.
(6) Az NFK az állami öntözőrendszer egészét vagy annak egyes elemeit – a (2) bekezdésben meghatározott sorrendben és személyekkel kötött szerződések keretében – üzemeltetési szerződéssel, haszonbérbe adással, vagyonkezelésbe adással hasznosíthatja.
(7) Az NFK a (6) bekezdésben foglalt hasznosítási lehetőségeken kívül az állami öntözőrendszer ingó vagyontárgyainak tulajdonjogát cserével és nyilvános pályázat vagy árverés útján adásvétellel átruházhatja, amennyiben azt gazdaságossági és célszerűségi szempontok indokolják, továbbá az ügylet nem veszélyezteti az állami öntözőrendszer rendeltetésszerű használatát.”
181. § Az Ögt. a következő 17. §-sal egészül ki:
„17. § (1) Az elismert öntözési közösségek az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követő 90 napon belül az öntözési igazgatási szerv felhívására nyilatkoznak arról, hogy kívánnak-e fenntartható vízgazdálkodási közösségként tovább működni.
(2) Az öntözési igazgatási szerv az elismert öntözési közösségek nyilatkozatai alapján a Módtv. hatálybalépését követő 120 napon belül javaslatot küld az agrárminiszter részére.
(3) Az agrárminiszter az (1) bekezdésben meghatározott időpontig nem nyilatkozó vagy a fenntartható vízgazdálkodási közösségként történő továbbműködést nem vállaló öntözési közösségek öntözési közösségként történő elismerési határozatait az öntözési igazgatási szerv (2) bekezdés szerinti javaslata alapján visszavonja.”
182. § Az Ögt.
1. preambulumában az „az öntözési” szövegrész helyébe az „a fenntartható vízgazdálkodási” szöveg,
2. 1. § 5. pontjában az „az öntözési” szövegrészek helyébe az „a fenntartható vízgazdálkodási” szöveg,
3. 1. § 6. pontjában az „az öntözési” szövegrész helyébe az „a fenntartható vízgazdálkodási” szöveg,
4. 7. § (1a) bekezdésében az „öntözési közösségként” szövegrész helyébe a „fenntartható vízgazdálkodási közösségként” szöveg,
5. 7. § (3) bekezdésében az „Öntözési” szövegrész helyébe a „Fenntartható vízgazdálkodási” szöveg,
6. 8. § (1) bekezdésében az „Az öntözési közösségek” szövegrész helyébe az „A fenntartható vízgazdálkodási közösség” szöveg,
7. 8. § (2) bekezdésében az „Az öntözési” szövegrész helyébe az „A fenntartható vízgazdálkodási” szöveg,
8. 8. § (3) bekezdés a) pontjában az „az öntözési közösség” szövegrészek helyébe az „a fenntartható vízgazdálkodási közösség” szöveg,
9. 8. § (3) bekezdés b) pontjában az „az öntözési” szövegrész helyébe az „a fenntartható vízgazdálkodási” szöveg,
10. 8. § (3) bekezdés c) pontjában az „öntözési közösségekről” szövegrész helyébe a „fenntartható vízgazdálkodási közösségekről” szöveg és az „az öntözési” szövegrész helyébe az „a fenntartható vízgazdálkodási” szöveg,
11. 8. § (4) bekezdésében az „az öntözési” szövegrészek helyébe az „a fenntartható vízgazdálkodási” szöveg,
12. 9. § (1) bekezdésében az „az öntözési” szövegrész helyébe az „a fenntartható vízgazdálkodási” szöveg,
13. 10. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az öntözési” szövegrész helyébe az „A fenntartható vízgazdálkodási” szöveg,
14. 10. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „az öntözési” szövegrész helyébe az „a fenntartható vízgazdálkodási” szöveg,
15. 11. § (1) bekezdés a) pontjában az „az öntözési” szövegrész helyébe az „a fenntartható vízgazdálkodási” szöveg,
16. 11. § (2) bekezdésében az „Az öntözési” szövegrész helyébe az „A fenntartható vízgazdálkodási” szöveg,
17. 15. § (2) bekezdés b) pontjában az „az öntözési” szövegrész helyébe az „a fenntartható vízgazdálkodási” szöveg
lép.
183. § Az Ögt.
a) 12. § (2) bekezdésében az „öntözési közösség” szövegrész helyébe a „fenntartható vízgazdálkodási közösség” szöveg,
b) 12. § (3) bekezdésében az „öntözési közösség” szövegrész helyébe a „fenntartható vízgazdálkodási közösség” szöveg,
c) 12/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „az öntözési” szövegrész helyébe az „a fenntartható vízgazdálkodási” szöveg,
d) 12/B. §-ában az „a Nemzeti Földügyi Központ” szövegrész helyébe az „az NFK” szöveg
lép.
184. § Hatályát veszti az Ögt. 12/A. § (1) bekezdésében a „magántulajdonú” szövegrész.
185. § A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/A. § (1) Ha a szövetkezet az 1992. évi II. törvény 25. § (3) bekezdésének megfelelően 2021. január 1-jét megelőzően döntést hozott, ezen vagyonnevesítéssel meghatározott aranykorona értéket az ingatlanügyi hatóság a szövetkezet kérelme alapján – az egyes tagoknak járó részarány-tulajdonként – vezeti rá a termelőszövetkezeti különlapokra. Az így nyilvántartott részarány-tulajdona tekintetében a részarány-tulajdonos e törvény szerinti kártalanítási összegre jogosult.
(2) Ha a szövetkezet az 1992. évi II. törvény 25. § (3) bekezdésének megfelelően 2021. január 1-jét megelőzően döntést hozott, az Fkbt. 12/C. § (5) bekezdése szerinti ingatlanok aranykorona értékét az ingatlanügyi hatóság – a szövetkezet, vagy a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén a jogosultak képviseletében eljáró, a jogosultak által többségi szavazással meghatalmazott személy kérelme alapján – a szövetkezet vagyonnevesítéssel érintett tagjai részére a vagyonnevesítésben való részesülésük arányában, részarány-tulajdonként vezeti rá a termelőszövetkezeti különlapokra. Az így nyilvántartott részarány-tulajdona tekintetében a részarány-tulajdonos e törvény szerinti kártalanítási összegre jogosult.”
186. § A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény 1. § (1) bekezdésében a „törvény szerint” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: 1992. évi II. törvény) szerint” szöveg lép.
187. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmet vissza kell utasítani, ha)
„a) az ingatlan tulajdoni lapján az Inytv. 17. § (1) bekezdés 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15., 18., 20., 21., 26., 29., illetve 37. pontjában meghatározott tény szerepel;”
188. § (1) A Foktftv. 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmet vissza kell utasítani, ha)
„a) az ingatlan tulajdoni lapján
aa) kisajátítási eljárás megindítása,
ab) telekalakítási eljárás megindítása,
ac) felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,
ad) földminősítési eljárás megindítása,
ae) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem, ügyészi felhívás, ügyészi fellépés benyújtása, felügyeleti eljárás megindítása,
af) a bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása,
