ag) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
ah) az Inytv.-ben meghatározott perek vagy büntetőeljárás megindítása,
ai) a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
aj) a tulajdonjog-fenntartással történt eladás,
ak) a megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
al) a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása
tény szerepel;”
(2) A Foktftv. 4. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmet vissza kell utasítani, ha)
„e) az ingatlant érintően a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény vagy a 15. alcím, illetve a 16. alcím szerinti részarány földkiadás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárásban a kiosztás sorrendjének megállapítása érdekében már a sorsolás megtörtént vagy az egyezség befogadásra került; vagy”
189. § A Foktftv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez az ingatlanügyi hatóság a megosztandó ingatlan tulajdoni lapján szereplő helyhez kötött jogok bejegyzésének, illetve tények feljegyzésének alapjául szolgáló vázrajzokat a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésétől számított 15 napon belül kiadja a megosztási eljárást kezdeményező tulajdonostársnak.”
190. § A Foktftv. 17. § (9c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9c) A végrehajtó az ellenérték beérkezését követően a 17/B. §-ban foglaltak szerint megteszi a szükséges intézkedéseket a tulajdonrészt érintően a lefoglalás megszüntetése és a végrehajtási jognak a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg történő töröltetése iránt.”
191. § A Foktftv. 4. alcíme a következő 17/B. §-sal egészül ki:
„17/B. § (1) Ha a megosztással együtt vagy a 16. § alapján bekebelezéssel megszerzett tulajdonrész ellenértékét a 17. § (9a) bekezdése alapján a végrehajtóhoz kell teljesíteni, a végrehajtó a végrehajtási jog törlésére vonatkozó végrehajtható határozatával az ellenérték beérkezését követő 8 napon belül megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, és erről az ellenértéket teljesítő tulajdonostársat értesíti.
(2) A 16. § szerinti bekebelezés esetén a végrehajtási jog törlésére vonatkozó megkeresést a végrehajtó azzal küldi meg az ingatlanügyi hatóságnak, hogy az ingatlanügyi hatóság a tulajdonostárs tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmének beérkezéséig függessze fel a végrehajtási jog törlésére vonatkozó megkeresés elintézését.
(3) Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog törlésére vonatkozó megkeresés elintézését az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás átvezetése iránti kérelem, illetve a 16. § szerinti bekebelezés ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránti kérelem beérkezéséig, a (2) bekezdés szerinti végrehajtási megkeresés esetén végrehajtói rendelkezés alapján, az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás átvezetése iránti kérelem, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránti kérelem elintézését a végrehajtási jog törlésére vonatkozó megkeresés beérkezéséig hivatalból felfüggeszti.
(4) Az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésével, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg intézkedik a végrehajtási jog törlése iránt. Ha az ellenérték megfizetését az e törvény alapján bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni, a végrehajtó az ellenértéknek a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelés és a végrehajtási költség fedezésével nem érintett részét bírósági letétbe helyezi.
(5) Az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelem, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelem visszautasítására, az eljárás megszüntetésére, illetve a kérelem elutasítására irányuló döntésével egyidejűleg a végrehajtási jog törlésére irányuló megkeresést elutasítja. A végrehajtó az ingatlanügyi hatóság elutasító döntésének beérkezését követő 8 napon belül intézkedik az ellenértéknek a tulajdonostárs részére történő visszautalásáról.
(6) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséért – a 4. § (7) bekezdése szerint – fizetendő igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséért fizetendő díjat is. A 16. § szerinti bekebelezés ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséért fizetendő díjat is.”
192. § A Foktftv. 18/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettség biztosítására az öröklés ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság az ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzi a közös tulajdon rendezésének kötelezettsége tényét az örökléssel érintett tulajdoni hányadok vonatkozásában, valamint a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedését, a He. 89. §-a szerinti végzés jogerőre emelkedését, hagyatéki per esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő öt év leteltének dátumát.”
193. § A Foktftv. 18/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettség biztosítására az öröklés ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság az ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzi a közös tulajdon rendezésének kötelezettsége tényét az örökléssel érintett tulajdoni hányadok vonatkozásában, valamint a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedését, a He. 89. §-a szerinti végzés jogerőre emelkedését, hagyatéki per esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő öt év leteltének dátumát.”
194. § A Foktftv. a következő 16. alcímmel egészül ki:
„16. A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló, a kormányhivatal, mint segítő közreműködésével zajló eljárás különös szabályai
51. § (1) A részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetésére irányuló, a kormányhivatal, mint segítő közreműködésével lefolytatott eljárásra ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ezen alcím rendelkezéseit olyan földrészleteket érintően kell alkalmazni, amelyek esetében
a) a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba végleges hatósági döntéssel bejegyezték,
b) valamely tulajdonostárs 2012. június 1. napjáig az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezte az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg (jelen alcím vonatkozásában a továbbiakban: kérelmező tulajdonostárs), és
c) a 15. alcím szerinti eljárásban még nem került sor az első egyezségi tárgyalásra szóló meghívók kiküldésére.
(3) Ezen alcím rendelkezései nem alkalmazhatók a halastó művelési ágú ingatlanokra, valamint az erdő művelési ágú ingatlanokra, ide nem értve a külterületen található – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 12. § (1) bekezdése szerinti – fásítást.
52. § Az ezen alcím szerinti megosztások költségeit – a kitűzés és a helyszíni bemutatás költségei kivételével – az állam viseli.
53. § (1) Egy adott földrészleten belül az önálló földrészletek kialakítását – az egyezség vagy a sorsolás alapján – minden kérelmező tulajdonostárs vonatkozásában el kell végezni.
(2) A megosztási folyamat megkezdéséről az ingatlanügyi hatóságnak írásban kell értesítenie valamennyi, az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat.
(3) Ha a kérelmező tulajdonostárs vagy jogutódja nem kívánja az eljárás ezen alcím szerinti lefolytatását, a kérelmét az ingatlanügyi hatósághoz intézett írásbeli nyilatkozatával, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül visszavonhatja.
(4) Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint az ingatlanügyi hatóság, mint segítő közreműködő elvégzi a megosztás földmérési és sorsolással kapcsolatos feladatait. Egyezség esetén a kormányhivatal jogtanácsosa készíti, illetve jegyzi ellen a jogváltozás bejegyzésének alapjául szolgáló egyezségi okiratot.
(5) A kérelmező tulajdonostársak közötti egyezség érvényességéhez az egyezség megkötésekor jelenlévő kérelmező tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges.
(6) A kérelmező tulajdonostársak közötti egyezség hiányában az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztás sorrendjét sorsolással kell megállapítani. Az egyezségnek vagy a kisorsolt sorrendnek megfelelően a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduknak megfelelően a földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni. Teljes körű egyezség esetén a kiosztás sorrendjét és a teljes körű egyezségben foglaltak szerinti területeket kell a tulajdonosokhoz rendelni.
(7) A sorsolást és a megosztást a 46. § (2)–(8) és (11) bekezdésében foglaltak szerint kell elvégezni.
(8) Azok a tulajdonostársak, akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték – ha teljes körű egyezség megkötésére nem kerül sor –, a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.
54. § Ezen alcím szerinti eljárás nem minősül telekalakítási eljárásnak.
55. § Az ingatlanügyi hatóság nem hoz határozatot a megosztás kiindulási helyéről és irányáról, de azokat a művelhetőségi és a megközelíthetőségi szempontokra, valamint a kialakult helyszíni használatra figyelemmel kell megállapítani.
56. § Ha a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) alatt – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben meghatározott – használati megosztásról szóló megállapodás a tulajdonostársak között fennáll, e megállapodást a megosztási eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a tulajdonostársak a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására teljes körű egyezséget kötöttek volna. Ez esetben a megosztási eljárás során a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a használati megosztásról szóló megállapodásban foglaltakat kell tekinteni.”
195. § A Foktftv.
a) 11. § (2) bekezdésében az „500” szövegrész helyébe az „1000” szöveg,
b) 12. § (5) bekezdésében a „bírósági” szövegrész helyébe az „a föld fekvése szerint illetékes bíróságnál” szöveg,
c) 16. § (5) bekezdésében a „bírósági” szövegrész helyébe az „a föld fekvése szerint illetékes bíróságnál” szöveg
lép.
196. § A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csgt.) 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„b) hozzátartozói láncolat:
ba) a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjának megfelelő közeli hozzátartozói kapcsolatban lévő természetes személyek,
bb) a ba) alpont szerinti személyek hozzátartozói, és
bc) a bb) alpont szerinti személyek egyenesági rokonai
által alkotott csoport;”
197. § A Csgt. 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A tag vonatkozásában a hozzátartozói láncolat fennállása nem szűnik meg a házastárs halálával.”
198. § (1) A Csgt. 13. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az őstermelői nyilvántartás tartalmazza
1. a mezőgazdasági őstermelő
a) családi és utónevét, születési családi és utónevét,
b) születési helyét és idejét,
c) elhalálozásának dátumát,
d) adóazonosító jelét,
e) anyja születési családi és utónevét,
f) lakcímét,
g) értesítési címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
h) FELIR azonosítóját, tevékenységeinek azonosítóját,
2. a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból való törlésének dátumát a 19. §-nak megfelelően, valamint az őstermelői igazolvány érvényesítésének dátumát,
3. az őstermelői tevékenység végzésének helyét,
4. a mezőgazdasági őstermelő által termesztett növénykultúrák, -fajok megnevezését,
5. a mezőgazdasági őstermelő által tartott állatfajok megnevezését,
6. a mezőgazdasági őstermelő által értékesíteni kívánt növényi, illetve állati eredetű termékek megnevezését,
7. a mezőgazdasági őstermelő által vadon gyűjthető termékek körét,
8. a mezőgazdasági őstermelő által folytatott tevékenységek körét, azok tevékenység-azonosítóját és a tevékenységek kezdetének és befejezésének dátumát,
9. az arra vonatkozó adatot, hogy a mezőgazdasági őstermelő őstermelők családi gazdasága tagjaként végzi-e őstermelői tevékenységét, és ez esetben az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartási számát,
10. az őstermelők családi gazdaságának tagjait és FELIR azonosítójukat, valamint a nyilvántartásba vételük és a nyilvántartásból való törlésük dátumát a 19. §-nak megfelelően,
11. az arra vonatkozó adatot, hogy a mezőgazdasági őstermelő az őstermelők családi gazdaságát képviseli,
12. az őstermelők családi gazdasága tagjainak hozzátartozói minőségére, illetve a hozzátartozói láncolatban elfoglalt helyére vonatkozó adatot,
13. az őstermelők családi gazdaságának központját,
14. az őstermelők családi gazdasága működésének alapjául szolgáló szerződés példányát,
15. a mezőgazdasági őstermelői tevékenységtől eltiltás tényét, kezdő és záró időpontját,
16. a mezőgazdasági őstermelői tevékenység felfüggesztésének okát, kezdő és záró időpontját.
(2) Az őstermelői nyilvántartás adatai közül az őstermelők tevékenységének átláthatósága céljából a mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján való közzététellel bárki számára megismerhető az (1) bekezdés 1. pont a) és h) alpontja, 2., 4–11., 13., 15 és 16. pontja szerinti adat.”
(2) A Csgt. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az őstermelői nyilvántartásban szereplő adatokról és azok változásáról adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, a társadalombiztosítási és családtámogatási szervnek, a kormányhivatalnak, a vásár, piac fenntartójának, üzemeltetőjének a tevékenységükre vonatkozó jogszabályban foglalt ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében, valamint ellátja az őstermelői tevékenység igazolásával kapcsolatos feladatokat.”
199. § A Csgt. 12. § (1) bekezdésében a „7–17” szövegrész helyébe az „1. pont h) alpontjában, 2–9., 11. és 13” szöveg lép.
200. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 1. § 24. pontja a következő c)–e) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
ültetvény használója:)
„c) folyamatban lévő földhasználati nyilvántartási eljárás esetén az ültetvényhasználatot szerződéssel és nyilatkozattal igazoló természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, ennek hiányában a tulajdonos,
d) az a)–c) pontban meghatározott jogosult hiányában a folyamatban lévő hagyatéki eljárásban a hagyaték átadásának időpontjáig az ültevényhasználatot a hegybíró felé nyilatkozattal igazoló vélelmezett örökös, vagy
e) az a)–d) pontban meghatározott jogosult hiányában a jegyző által kiállított és az adott ültetvény használatának tényét a hegybíró felé igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező személy.”
201. § A Btv. 2. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a hegyközségi rendtartás másként nem rendelkezik, a hegyközség a földterület szőlő termőhelyi kataszterből történő törléséhez a (4) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulást megadja, ha az érintett földterületen és annak határától mért háromszáz méteres távolságon belül eső ingatlan területén a hegybíró a kataszterből történő törlésre irányuló kérelem benyújtásának időpontját megelőző tíz borpiaci évben termő szőlőültetvényt vagy hatályos üzemengedéllyel rendelkező borászati üzemet nem tartott nyilván.”
202. § (1) A Btv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti ültetvények telepítésének vagy kivágásának tényét az ültetvény használója – a művelet befejezését követő 15 napon belül – bejelenti a hegybírónak. A bejelentést követő 240 napon belül a hegybíró ellenőrzi a telepítés vagy a kivágás megtörténtét.”
(2) A Btv. 4. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetén a szőlőtelepítéshez valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozata szükséges. A kérelmezőnek a szőlőtelepítéshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot írásban, igazolt módon kell kérnie (a továbbiakban: hozzájáruló nyilatkozat iránti kérelem) a tulajdonostársaktól.
(6) A hozzájáruló nyilatkozat iránti kérelmet kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai küldemény a második kézbesítést követően azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy a címzett „nem kereste”, „ismeretlen”, az „átvételt megtagadta”, „elköltözött” vagy a „kézbesítés akadályozott”.
(7) A kézbesítettnek tekintett hozzájáruló nyilatkozat iránti kérelem esetén a telepítés helye szerint illetékes hegybíró a HNT-nél kezdeményezi a telepítéshez szükséges hozzájárulás megadására vonatkozó felhívás közzétételét. A HNT a telepítéshez szükséges hozzájárulás megadására vonatkozó felhívást a beérkezését követően haladéktalanul honlapján közzéteszi. A hozzájáruló nyilatkozatot megadottnak kell tekinteni, ha a tulajdonostársak a felhívásnak a HNT honlapján való közzétételétől számított 30. napig nem nyújtanak be kifogást a telepítés ellen.”
203. § A Btv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hegybíró értesíti a növénytermesztési hatóságot, amely elrendeli a szőlőültetvény tulajdonos költségére történő kivágását, ha
a) a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételnek az ültetvény használója vagy a szőlőültetvény tulajdonosa eleget tesz, vagy a tulajdonos bemutatja a szőlőültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést, de a szőlőültetvény a figyelmeztetéstől számított négy hónap elteltével sem áll rendeltetésszerű művelés alatt, valamint
b) a szőlőültetvény használója vagy tulajdonosa a (3) bekezdés szerinti kivágásra vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti.”
204. § A Btv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Közfogyasztásra történő forgalomba hozatalra szánt borászati termék – e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott borászati termék kivételével – kizárólag borászati üzemben tárolható.”
205. § A Btv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés
a) b)–d) pontját a Magyarország területéről kiszállított szőlőmust, sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény,
b) b) és c) pontját
ba) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetben a még erjedésben lévő újbor,
bb) a borecet,
bc) a nem borászati termék előállítása céljából Magyarország területén forgalomba hozni kívánt borászati termék, valamint
bd) a Magyarország területén forgalomba hozott szőlőmust, sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény tekintetében.”
206. § (1) A Btv. 11. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borászati termék előállításához kizárólag olyan szőlő használható fel,)
„b) amely hektáronként legfeljebb 22 tonna szőlőhozamot vagy 160 hektoliter seprős újbor hozamot, vagy e mértéknek legfeljebb a 13. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján meghatározott mértékkel megemelt mennyiségű szőlőhozamot vagy seprős újbor hozamot adó szőlőültetvényről származik.”
(2) A Btv. 11. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező borászati termék előállításához – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kivétellel – kizárólag olyan szőlő használható fel,)
„b) amely hektáronként legfeljebb 14 tonna szőlőhozamot vagy 100 hektoliter seprős újbor hozamot vagy e mértéknek legfeljebb a 13. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján meghatározott mértékkel megemelt mennyiségű szőlőhozamot vagy seprős újbor hozamot adó szőlőültetvényről származik.”
207. § A Btv. 13. § (1) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:
(Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt szempontok figyelembevételével a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet a miniszter hozzájárulásával
az évjárat jellegétől vagy a piaci helyzettől függően az adott évi szüret vonatkozásában a földrajzi árujelző termékleírásának)
„bc) a borászati termékek kémiai összetételére vonatkozó határértékeit legfeljebb egyötödével megemelheti vagy csökkentheti.”
208. § A Btv. 20. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gazdasági akta az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében tartalmazza
az adatszolgáltató)
„aa) nevét, természetes személy esetén születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát,”
209. § (1) A Btv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szüretelt szőlő mennyiségének és cukortartalmának ellenőrzésére a HNT főtitkára éves tervet készít, amelyet minden borpiaci év május 31. napjáig megküld a miniszter részére. A miniszter az éves ellenőrzési tervet a következő borpiaci év kezdetéig jóváhagyja. A jóváhagyott ellenőrzési terv alapján a borászati hatóság és a hegybíró a helyszínen jogosult ellenőrizni a szüretelt és feldolgozott szőlő, valamint az előállított szőlőmust, sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény mennyiségét és cukortartalmát.”
(2) A Btv. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A borászati hatóság ellenőrzési tevékenységének támogatása érdekében az állami adó- és vámhatóság az egyszerűsített adóraktár-engedélyes nevének, címének, cégnevének, székhelyének és adószámának megjelölésével az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államából további feldolgozás céljából, vagy az Európai Gazdasági Térségen kívüli országból behozott borászati termék – Jövedéki Árumozgás és Ellenőrző Rendszerben nyilvántartott – kísérőokmányának nyilvántartott adatait átadja a borászati hatóság részére.”
210. § Hatályát veszti a Btv.
a) 1. § 24. pont a) alpontjában a „vagy” szövegrész,
b) 9. § (2b) bekezdése.
211. § (1) Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 2. § b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
gazdaságátadó: az az öregségi nyugdíjkorhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki)
„bc) a ba) és bb) alpontban meghatározott feltételeknek megfelelő mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó törvényes örököse;”
(2) Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„d) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a bedolgozói munkaviszony, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági társasági tevékenység.”
212. § Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdaságátadási szerződés megkötését követően a gazdaságátadó az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartandó – az átadott gazdaságot érintő – új tevékenységet nem kezdhet. A gazdaság elemei tulajdonjogának átadását követően a gazdaságátadó
a) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban nyilvántartandó erdőgazdálkodói jogokat és kötelezettségeket – a haszonvételi joggyakorlás kivételével – nem gyakorolhatja,
b) élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartandó tevékenységeit törölni kell.”
213. § Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdaságátvevő a gazdaság egyes elemeihez kapcsolódó, a gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi szerződésekben a Ptk. 6:211. §-a szerint a szerződésben maradó harmadik fél hozzájárulása nélkül lép a gazdaságátadó helyébe, és a gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi szerződések biztosítékai nem szűnnek meg.”
214. § Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény
a) 2. § b) pont bb) alpontjában a „tulajdonosa;” szövegrész helyébe a „tulajdonosa, vagy” szöveg,
b) 3. § (3) bekezdésében a „használatában álló” szövegrész helyébe a „használatában is álló” szöveg
lép.
215. § Hatályát veszti az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 7. § g) pontjában az „a gazdaság egyes elemei átruházásának időpontját,” szövegrész.
216. § Nem lép hatályba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény
a) 31. § (1)–(4) bekezdése,
b) 31. § (6) bekezdése,
c) 121. § (1) bekezdése.
217. § (1) A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KAP tv.) 10. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„4. beruházás: a számvitelről szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített ráfordítások összessége, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 53. §-ában meghatározott erdőnevelésnek minősülő tevékenységek, azzal, hogy a társasági tulajdon, illetve szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az esetben minősül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi;”
(2) A KAP tv. 10. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„9. intézkedés: a KAP Stratégiai Terv által tartalmazott egyes beavatkozások, valamint nemzeti hatáskörben nyújtott egyes agrártámogatások és egyéb, támogatás kifizetésével nem járó piacszabályozási beavatkozások;”
(3) A KAP tv. 10. § (1) bekezdés 21. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
támogató:)
„a) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap tekintetében a jogi szabályozás során a Nemzeti Irányító Hatóság, az eljárás során a Nemzeti Kifizető Ügynökség, valamint egyes jogszabályban meghatározott esetekben a támogatási döntés meghozataláig a Nemzeti Irányító Hatóság, ezt követően a Nemzeti Kifizető Ügynökség,”
218. § A KAP tv. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni
a) a Magyarország területén gazdasági tevékenységet folytató
aa) lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – tizenhatodik életévét betöltött természetes személy, valamint
ab) székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy vagy egyéb szervezet egyes intézkedésekben való részvételének rendjére, továbbá
b) a támogatásokkal összefüggő egyes eljárásokban érintett egyéb személy vagy szervezet
tekintetében.”
219. § A KAP tv. 48. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók működésének és igénybevételének szabályait rendeletben állapítsa meg.”
220. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – 2023. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 26. §, a 31. § f) pontja, a 49. § (2) bekezdése, a 50. §, a 76. §, a 99. § 1. és 2. pontja, a 151. § és a 152. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.
(3) A 21. § (1) bekezdése, a 23. § és a 194. § 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) A 11. § (1) bekezdése, a 14. §, a 15. §, a 28. § (4) bekezdése és a 109–121. § 2023. november 1-jén lép hatályba.
(5) A 84. §, a 131. §, a 137. §, és a 139. § (1) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 2. §, a 3. §, a 4. § (1) bekezdése, az 5. §, a 6. §, a 43. §, a 100. § b) pontja, a 188. § (1) bekezdése és a 216. § 2024. február 1-jén lép hatályba.
221. § E törvény
a) 100. §-a, 14. alcíme, 144. §-a, 154. §-a, 180. §-a, 183. §-a, 184. §-a, valamint 186. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,
b) 21. alcíme, 28. alcíme, 211. §-a és 214. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
222. § (1) E törvény
a) 4. § (2) bekezdése
aa) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények megőrzéséről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 4. cikk (1), (2) és (4) bekezdésének és
ab) a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) és (2) bekezdésének;
b) 13. alcíme a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló 2019. április 17-i (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a) 31. § a) pontja a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) 54. §-a a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és a tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
„4. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez
A 26/A. § (2a) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
1. település;
2. fekvés;
3. helyrajzi szám;
4. alrészlet jel;
5. művelési ág;
6. minőségi osztály;
7. igénybe venni engedélyezett terület térmértéke (ha);
8. igénybe venni engedélyezett terület AK értéke;
9. annak megjelölése, hogy az igénybe vett terület átlagosnál jobb minőségű-e;
10. az igénybevétel célja az alábbi kategóriák szerinti besorolással:
10.1. célkitermelőhely, anyagnyerőhely és külfejtéses bányászati tevékenység,
10.2. egyéb bányászati tevékenység,
10.3. belterületbe vonás,
10.4. energiatermeléssel kapcsolatos beruházás,
10.5. infrastrukturális beruházás,
10.6. ipari beruházás,
10.7. kereskedelmi és szolgáltató célú beruházás,
10.8. lakóingatlan, szociális intézmény, egészségügyi- és sportlétesítmény építése,
10.9. mezőgazdasági célú beruházás,
10.10. egyéb;
11. annak megjelölése, hogy a beruházást a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította-e;
12. annak megjelölése, hogy a területet a Kormány beruházási célterületté nyilvánította-e;
13. a földvédelmi engedély típusa – végleges más célú hasznosítást engedélyező határozat vagy az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárásban hozott utólagos engedélyező határozat;
14. az engedélyező határozat száma;
15. az engedély véglegessé válásának időpontja;
16. az engedély hatályon kívül helyezésének időpontja.”
1. Az Éltv. Melléklet 1. pont helyébe a következő pont lép:
„1. adatelemzés: a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény 2. § c) pontjában meghatározott adatelemzés;”
2. Az Éltv. Melléklet 1/A. pont helyébe a következő pont lép:
„1/A. alaptermék: az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) 2. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalom;”
3. Az Éltv. Melléklete a következő 1/B. ponttal egészül ki:
„1/B. állatbetegség: a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 4. cikk 16. pontjában meghatározott betegség;”
4. Az Éltv. Melléklete a következő 22/C. ponttal egészül ki:
„22/C. első magyarországi forgalomba hozó: az a magyarországi székhellyel, fiókteleppel vagy lakcímmel rendelkező élelmiszerlánc-szereplő, amely valamely terméket, élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot, tárgyat Magyarországon más élelmiszerlánc-szereplő, illetve végső fogyasztó részére elsőként forgalomba hoz. Végső fogyasztó részére történő első magyarországi forgalomba hozatal esetében a nem hazai élelmiszerlánc-szereplő is első magyarországi forgalomba hozónak minősül;”
5. Az Éltv. Melléklete a következő 22/D. ponttal egészül ki:
„22/D. első magyarországi forgalomba hozatal: bármely termék, élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy Magyarországon elsőként készentartása eladás céljára, beleértve annak eladásra való felkínálását, ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját;”
6. Az Éltv. Melléklet 63. pont helyébe a következő pont lép:
„63. termelő: aki növényt, gombát termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít (beleértve a legeltetést is), feldolgoz, forgalomba hoz, tárol, szállít vagy felhasznál;”
7. Az Éltv. Melléklete a következő 69/A. ponttal egészül ki:
„69/A. védőtávolság: állattartó létesítmények között előírt legkisebb távolság;”
