(d) Further methods of immobilization; and
(e) The application of plasma technology.
B. Thermal processes in the metallurgical industry
24. Specific processes in the metallurgical industry may be important remaining sources of PCDD/F emissions.
These are:
(a) Primary iron and steel industry (e.g. blast furnaces, sinter plants, iron pelletizing);
(b) Secondary iron and steel industry; and
(c) Primary and secondary non-ferrous metal industry (production of copper).
PCDD/F emission control measures for the metallurgical industries are summarized in table 2.
25. Metal production and treatment plants with PCDD/F emissions can meet a maximum emission concentration of 0.1 ng TE/m3 (if waste gas volume flow > 5000 m3/h) using control measures.
Table 2: Emission reduction of PCDD/F in the metallurgical industry
| Management options | Emission level (%) * | Estimated costs | Management risks | |
| Sinter plants | ||||
| Primary measures: | ||||
| – Optimization/encapsulation of sinter conveying belts; | Low | Not 100% achievable | ||
| – Waste gas recirculation e.g. emission optimized sintering (EOS) reducing waste gas flow by ca. 35% (reduced costs of further secondary measures by the reduced waste gas flow), cap. 1 million Nm3/h; | 40 | Low | ||
| Secondary measures: | ||||
| – Electrostatic precipitation + molecular sieve; | Medium efficiency | Medium | ||
| – Addition of limestone/activated carbon mixtures; | High efficiency (0.1 ng TE/m3) | Medium | ||
| – High-performance scrubbers - existing installation: AIRFINE (Voest Alpine Stahl Linz) since 1993 for 600 000 Nm3/h; second installation planned in the Netherlands (Hoogoven) for 1998. | High efficiency emission reduction to 0.2–0.4 ng TE/m3 | Medium | 0.1 ng TE/m3 could be reached with higher energy demand; no existing installation | |
| Non-ferrous production (e.g. copper) | ||||
| Primary measures: | ||||
| Sinter plants | ||||
| – Pre-sorting of scrap, avoidance of feed material like plastics and PVC-contaminated scrap, stripping of coatings and use of chlorine-free insulating materials; | Low | |||
| Secondary measures: | ||||
| – Quenching the hot waste gases; | High efficiency | Low | ||
| – Use of oxygen or of oxygen-enriched air in firing, oxygen injection in the shaft kiln (providing complete combustion and minimization of waste gas volume); | 5–7 (1.5–2 TE/m3) | High | ||
| – Fixed bed reactor or fluidized jet stream reactor by adsorption with activated charcoal or open-hearth coal dust; | (0.1 ng TE/m3) | High | ||
| – Catalytic oxidation; and | (0.1 ng TE/m3) | High | ||
| – Reduction of residence time in the critical region of temperature in the waste gas system. | ||||
| Iron and steel production | ||||
| Primary measures: | ||||
| – Cleaning of the scrap from oil prior to charging of production vessels; | Low | Cleaning solvents have to be used. | ||
| – Elimination of organic tramp materials such as oils, emulsions, greases, paint and plastics from feedstock cleaning; | Low | |||
| – Lowering of the specific high waste gas volumes; | Mdeium | |||
| – Separate collection and treatment of emissions from loading and discharging;. | Low | |||
| Secondary measures: | ||||
| – Separate collection and treatment of emissions from loading and discharging; and | Low | |||
| – Fabric filter in combination with coke injection. | < 1 | Medium | ||
| Secondary aluminium production | ||||
| Primary measures: | ||||
| Sinter plants | ||||
| – Avoidance of halogenated material (hexachloroethane); | Low | |||
| – Avoidance of chlorine- containing lubricants (for instance chlorinated paraffins); and | Low | |||
| – Clean-up and sorting of dirty scrap charges, e.g. by swarf decoating and drying, swim-sink separation techniques and whirling stream deposition; | ||||
| Secondary measures: | ||||
| – Single- and multi-stage fabric filter with added activation of limestone/ activated carbon in front of the filter; | < 1 (0.1 ng TE/m3) | Medium/high | ||
| – Minimization and separate removal and purification of differently contaminated waste gas flows; | Medium/high | |||
| – Avoidance of particulate deposition | Medium/ | |||
| from the waste gas and promotion of rapid passing of the critical temperature range; and | high | |||
| – Improved pretreatment of aluminium scrap shredders by using swim-sink separation techniques and grading through whirling stream deposition. | Medium/high | |||
Sinter plants
26. Measurements at sinter plants in the iron and steel industry have generally shown PCDD/F emissions in the range of 0.4 to 4 ng TE/m3. A single measurement at one plant without any control measures showed an emission concentration of 43 ng TE/m3.
27. Halogenated compounds may result in the formation of PCDD/F if they enter sinter plants in the feed materials (coke breeze, salt content in the ore) and in added recycled material (e.g. millscale, blast furnace top gas dust, filter dusts and sludges from waste water treatment). However, similarly to waste incineration, there is no clear link between the chlorine content of the feed materials and emissions of PCDD/F. An appropriate measure may be the avoidance of contaminated residual material and de-oiling or degreasing of millscale prior to its introduction into the sinter plant.
28. The most effective PCDD/F emission reduction can be achieved using a combination of different secondary measures, as follows:
(a) Recirculating waste gas significantly reduces PCDD/F emissions. Furthermore, the waste gas flow is reduced significantly, thereby reducing the cost of installing any additional end-of-pipe control systems;
(b) Installing fabric filters (in combination with electrostatic precipitators in some cases) or electrostatic precipitators with the injection of activated carbon/open-hearth coal/limestone mixtures into the waste gas;
(c) Scrubbing methods have been developed which include pre-quenching of the waste gas, leaching by high-performance scrubbing and separation by drip deposition. Emissions of 0.2 to 0.4 ng TE/m3 can be achieved. By adding suitable adsorption agents like lignite coal cokes/coal slack, an emission concentration of 0.1 ng TE/m3 can be reached.
Primary and secondary production of copper
29. Existing plants for the primary and secondary production of copper can achieve a PCDD/F emission level of a few picograms to 2 ng TE/m3 after flue-gas cleaning. A single copper shaft furnace emitted up to 29 ng TE/m3 PCDD/F before optimization of the aggregates. Generally, there is a wide range of PCDD/F emission values from these plants because of the large differences in raw materials used in differing aggregates and processes.
30. Generally, the following measures are suitable for reducing PCDD/F emissions:
(a) Pre-sorting scrap;
(b) Pretreating scrap, for example stripping of plastic or PVC coatings, pretreating cable scrap using only cold/mechanical methods;
(c) Quenching hot waste gases (providing utilization of heat), to reduce residence time in the critical region of temperature in the waste gas system;
(d) Using oxygen or oxygen-enriched air in firing, or oxygen injection in the shaft kiln (providing complete combustion and minimization of waste gas volume);
(e) Adsorption in a fixed bed reactor or fluidized jet stream reactor with activated charcoal or open-hearth coal dust; and
(f) Catalytic oxidation.
Production of steel
31. PCDD/F emissions from converter steelworks for steel production and from hot blast cupola furnaces, electric furnaces and electric arc furnaces for the melting of cast iron are significantly lower than 0.1 ng TE/m3. Cold-air furnaces and rotary tube furnaces (melting of cast iron) have higher PCDD/F emissions.
32. Electric arc furnaces used in secondary steel production can achieve an emission concentration value of
0.1 ng TE/m3 if the following measures are used:
(a) Separate collection of emissions from loading and discharging; and
(b) Use of a fabric filter or an electrostatic precipitator in combination with coke injection.
33. The feedstock to electric arc furnaces often contains oils, emulsions or greases. General primary measures for PCDD/F reduction can be sorting, de-oiling and de-coating of scraps, which may contain plastics, rubber, paints, pigments and vulcanizing additives.
Smelting plants in the secondary aluminium industry
34. PCDD/F emissions from smelting plants in the secondary aluminium industry are in the range of approximately 0.1 to 14 ng TE/m3. These levels depend on the type of smelting aggregates, materials used and waste gas purification techniques employed.
35. In summary, single- and multi-stage fabric filters with the addition of limestone/activated carbon/open-hearth coal in front of the filter meet the emission concentration of 0.1 ng TE/m3, with reduction efficiencies of 99%.
36. The following measures can also be considered:
(a) Minimizing and separately removing and purifying differently contaminated waste gas flows;
(b) Avoiding waste gas particle deposition;
(c) Rapidly passing the critical temperature range;
(d) Improving the pre-sorting of scrap aluminium from shredders by using swim-sink separation techniques and grading through whirling stream deposition; and
(e) Improving the pre-cleaning of scrap aluminium by swarf decoating and swarf drying.
37. Options (d) and (e) are important because it is unlikely that modern fluxless smelting techniques (which avoid halide salt fluxes) will be able to handle the low-grade scrap that can be used in rotary kilns.
38. Discussions are continuing under the Convention for the Protection of the Marine Environment of the North-east Atlantic regarding the revision of an earlier recommendation to phase out the use of hexachloroethane in the aluminium industry.
39. The melt can be treated using state-of-the-art technology, for example with nitrogen/chlorine mixtures in the ratio of between 9:1 and 8:2, gas injection equipment for fine dispersion and nitrogen pre- and post-flushing and vacuum degreasing. For nitrogen/chlorine mixtures, a PCDD/F emission concentration of about 0.03 ng TE/m3 was measured (as compared to values of > 1 ng TE/m3 for treatment with chlorine only). Chlorine is required for the removal of magnesium and other undesired components.
C. Combustion of fossil fuels in utility and industrial boilers
40. In the combustion of fossil fuels in utility and industrial boilers (>50 MW thermal capacity), improved energy efficiency and energy conservation will result in a decline in the emissions of all pollutants because of reduced fuel requirements. This will also result in a reduction in PCDD/F emissions. It would not be cost-effective to remove chlorine from coal or oil, but in any case the trend towards gas-fired stations will help to reduce PCDD/F emissions from this sector.
41. It should be noted that PCDD/F emissions could increase significantly if waste material (sewage sludge, waste oil, rubber wastes, etc.) is added to the fuel. The combustion of wastes for energy supply should be undertaken only in installations using waste gas purification systems with highly efficient PCDD/F reduction (described in section A above).
42. The application of techniques to reduce emissions of nitrogen oxides, sulphur dioxide and particulates from the flue gas can also remove PCDD/F emissions. When using these techniques, PCDD/F removal efficiencies will vary from plant to plant. Research is ongoing to develop PCDD/F removal techniques, but until such techniques are available on an industrial scale, no best available technique is identified for the specific purpose of PCDD/F removal.
D. Residential combustion
43. The contribution of residential combustion appliances to total emissions of PCDD/F is less significant when approved fuels are properly used. In addition, large regional differences in emissions can occur due to the type and quality of fuel, geographical appliance density and usage.
44. Domestic fireplaces have a worse burn-out rate for hydrocarbons in fuels and waste gases than large combustion installations. This is especially true if they use solid fuels such as wood and coal, with PCDD/F emission concentrations in the range of 0.1 to 0.7 ng TE/m3.
45. Burning packing material added to solid fuels increases PCDD/F emissions. Even though it is prohibited in some countries, the burning of rubbish and packing material may occur in private households. Due to increasing disposal charges, it must be recognized that household waste materials are being burned in domestic firing installations.
The use of wood with the addition of waste packing material can lead to an increase in PCDD/F emissions from 0.06 ng TE/m3 (exclusively wood) to 8 ng TE/m3 (relative to 11% O2 by volume). These results have been confirmed by investigations in several countries in which up to 114 ng TE/m3 (with respect to 13% oxygen by volume) was measured in waste gases from residential combustion appliances burning waste materials.
46. The emissions from residential combustion appliances can be reduced by restricting the input materials to good-quality fuel and avoiding the burning of waste, halogenated plastics and other materials. Public information programmes for the purchasers/operators of residential combustion appliances can be effective in achieving this goal.
E. Firing installations for wood (<50 MW capacity)
47. Measurement results for wood-firing installations indicate that PCDD/F emissions above 0.1 ng TE/m3 occur in waste gases especially during unfavourable burn-out conditions and/or when the substances burned have a higher content of chlorinated compounds than normal untreated wood. An indication of poor firing is the total carbon concentration in the waste gas. Correlations have been found between CO emissions, burn-out quality and PCDD/F emissions. Table 3 summarizes some emission concentrations and factors for wood-firing installations.
Table 3: Quantity-related emission concetrations and factors for wood-firing installations
| Fuel | Emission concentration (ng TE/m3) | Emission factor (ng TE/kg) | Emission factor (ng/GJ) | |
| Natural wood (beech tree) | 0.02–0.10 | 0.23–1.3 | 12–70 | |
| Natural wood chips from forests | 0.07–0.21 | 0.79–2.6 | 43–140 | |
| Chipboard | 0.02–0.08 | 0.29–0.9 | 16–50 | |
| Urban waste wood | 2.7–14.4 | 26–173 | 1400–9400 | |
| Residential waste | 114 | 3230 | ||
| Charcoal | 0.03 |
48. The combustion of urban waste wood (demolition wood) in moving grates leads to relatively high PCDD/F emissions, compared to non-waste wood sources. A primary measure for emission reduction is to avoid the use of treated waste wood in wood-firing installations. Combustion of treated wood should be undertaken only in installations with the appropriate flue-gas cleaning to minimize PCDD/F emissions.
A. Coke production
49. During coke production, PAHs are released into the ambient air mainly:
(a) When the oven is charged through the charging holes;
(b) By leakages from the oven door, the ascension pipes and the charging hole lids; and
(c) During coke pushing and coke cooling.
50. Benzo(a)pyrene (BaP) concentration varies substantially between the individual sources in a coke battery. The highest BaP concentrations are found on the top of the battery and in the immediate vicinity of the doors.
51. PAH from coke production can be reduced by technically improving existing integrated iron and steel plants. This might entail the closure and replacement of old coke batteries and the general reduction in coke production, for instance by injecting high-value coal in steel production.
52. A PAH reduction strategy for coke batteries should include the following technical measures:
(a) Charging the coke ovens:
– Particulate matter emission reduction when charging the coal from the bunker into the charging cars;
– Closed systems for coal transfer when coal pre-heating is used;
– Extraction of filling gases and subsequent treatment, either by passing the gases into the adjacent oven or by passing via a collecting main to an incinerator and a subsequent dedusting device. In some cases the extracted filling gases may be burned on the charging cars, but the environmental performance and safety of these charging-car-based systems is less satisfactory. Sufficient suction should be generated by steam or water injection in the ascension pipes;
(b) Emissions at charging hole lids during coking operation should be avoided by:
– Using charging hole lids with highly efficient sealing;
– Luting the charging hole lids with clay (or equally effective material) after each charging operation;
– Cleaning the charging hole lids and frames before closing the charging hole;
– Keeping oven ceilings free from coal residuals;
(c) Ascension pipe lids should be equipped with water seals to avoid gas and tar emissions, and the proper operation of the seals should be maintained by regular cleaning;
(d) Coke oven machinery for operating the coke oven doors should be equipped with systems for cleaning the seals’ surfaces on the oven door frames and oven doors;
(e) Coke oven doors:
– Highly effective seals should be used (e.g. spring-loaded membrane doors);
– Seals on the oven doors and door frames should be cleaned thoroughly at every handling operation;
– Doors should be designed in a manner that allows the installation of particulate matter extraction systems with connection to a dedusting device (via a collecting main) during pushing operations;
(f) The coke transfer machine should be equipped with an integrated hood, stationary duct and stationary gas cleaning system (preferably a fabric filter);
(g) Low-emission procedures should be applied for coke cooling, e.g. dry coke cooling. The replacement of a wet quenching process by dry coke cooling should be preferred, so long as the generation of waste water is avoided by using a closed circulation system. The dusts generated when dry quenched coke is handled should be reduced.
53. A coke-making process referred to as „non-recovery coke-making” emits significantly less PAH than the more conventional by-product recovery process. This is because the ovens operate under negative pressure, thereby eliminating leaks to the atmosphere from the coke oven doors. During coking, the raw coke oven gas is removed from the ovens by a natural draught, which maintains a negative pressure in the ovens. These ovens are not designed to recover the chemical by-products from raw coke oven gas. Instead, the offgases from the coking process (including PAH) are burned efficiently at high temperatures and with long residence times. The waste heat from this incineration is used to provide the energy for coking, and excess heat may be used to generate steam. The economics of this type of coking operation may require a cogeneration unit to produce electricity from the excess steam. Currently there is only one non-recovery coke plant operating in the United States, and one is in operation in Australia. The process is basically a horizontal sole-flue non-recovery coke oven with an incineration chamber adjoining two ovens. The process provides for alternate charging and coking schedules between the two ovens. Thus, one oven is always providing the incineration chamber with coke gases. The coke gas combustion in the incineration chamber provides the necessary heat source. The incineration chamber design provides the necessary dwell time (approximately 1 second) and high temperatures (minimum of 900°C).
54. An effective monitoring programme for leakages from coke oven door seals, ascension pipes and charging hole lids should be operated. This implies the monitoring and recording of leakages and immediate repair or maintenance. A significant reduction of diffuse emissions can thus be achieved.
55. Retrofitting existing coke batteries to facilitate condensation of flue gases from all sources (with heat recovery) results in a PAH reduction of 86% to more than 90% in air (without regard to waste water treatment). Investment costs can be amortized in five years, taking into account recovered energy, heated water, gas for synthesis and saved cooling water.
56. Increasing coke oven volumes results in a decrease in the total number of ovens, oven door openings (amount of pushed ovens per day), number of seals in a coke battery and consequently PAH emissions. Productivity increases in the same way by decreasing operating and personnel costs.
57. Dry coke cooling systems require a higher investment cost than wet methods. Higher operating costs can be compensated for by heat recovery in a process of pre-heating the coke. The energy efficiency of a combined dry coke cooling/coal pre-heating system rises from 38 to 65%. Coal pre-heating boosts productivity by 30%. This can be raised to 40% because the coking process is more homogeneous.
58. All tanks and installations for the storage and treatment of coal tar and coal tar products must be equipped with an efficient vapour recovery return and/or vapour destruction system. The operating costs of vapour destruction systems can be reduced in an autothermal after-burning mode if the concentration of the carbon compounds in the waste is high enough.
59. Table 4 summarizes PAH emission reduction measures in coke production plants.
Table 4: PAH emission control for coke production
| Management options | Emission level (%) * | Estimated costs | Management risks | |
| Retrofitting of old plants with condensation of emitted flue gases from all sources includes the following measures: | Total < 10 (without waste water) | High | Emissions to waste water by wet quenching are very high. This method should be applied only if the waste is reused in a closed cycle. | |
| – Evacuation and after-burning of the filling gases during charging of ovens or passing the gases into the adjacent oven as far as possible; | 5 | (Amortization of investment costs, taking into account energy recovery, heated water, gas for synthesis and saved cooling water, may be 5 years.) | ||
| – Emissions at charging hole lids should be avoided as far as possible, e.g. by special hole lid construction and highly effective sealing methods. Coke oven doors with highly effective sealings should be used. Cleaning of charging hole lids and frames before closing the charging hole; | < 5 | |||
| – Waste gases from pushing operations should be collected and fed to a dedusting device; | < 5 | Higher investment costs than for wet cooling (but lower costs by preheating of coke and use of waste heat.) | ||
| – Quenching during coke cooling by wet methods only if properly applied without waste water. | ||||
| Low emission procedures for coke cooling, e.g. dry coke cooling. | No emissions into water | Higher investment costs than for wet cooling (but lower costs by preheating of coke and use of waste heat.) | ||
| Increasing the use of high-volume ovens to lower the humber of openings and the surface of sealing areas. | Considerable | Investment about 10% higher than conventional plants | In most cases total retrofitting or the installation of a new cokery is needed. |
B. Anode production
60. PAH emissions from anode production have to be dealt with in a similar fashion as those from coke production.
61. The following secondary measures for emission reduction of PAH-contaminated dust are used:
(a) Electrostatic tar precipitation;
(b) Combination of a conventional electrostatic tar filter with a wet electrostatic filter as a more efficient technical measure;
(c) Thermal after-burning of the waste gases; and
(d) Dry scrubbing with limestone/petroleum coke or aluminum oxide (Al2O3).
62. The operating costs in thermal after-burning can be reduced in an autothermal after-burning mode if the concentration of carbon compounds in the waste gas is high enough. Table 5 summarizes PAH emission control measures for anode production.
Table 5: PAH emission control for anode production
| Management options | Emission level (%) * | Estimated costs | Management risks | |
| Modernization of old plants by reducing diffuse emissions with the following measures: | 3–10 | High | ||
| – Reduction of leakages; | ||||
| – Installation of flexible sealants at the oven doors; | ||||
| – Evacuation of filling gases and subsequent treatment, either by passing the gases into the adjacent oven or by passing the gases via a collecting main to an incinerator and a subsequent dedusting device on the ground; | ||||
| – Operating and coke oven cooling systems; and | ||||
| – Evacuation and purification of particulate emissions from coke. | ||||
| Established technologies for anode production in the Netherlands: | 45–50 | Implemented in the Netherlands in 1990. Scrubbing with limestone or petroleum cokes is effective for reducing PAH; with aluminium not know. | ||
| – New kiln with dry scrubber (with limestone / petroleum cokes or with aluminium) | ||||
| – Effluent recycling in paste unit. | ||||
| BAT: | ||||
| – Electrostatic dust precipitation; and | 2–5 | Regular cleaning of tar is needed. | ||
| – Thermal after-burning. | 15 | Lower operating costs in an autothermal mode. | Operating in autothermal mode only if the concentration of PAH in the waste gas is high. |
C. Aluminium industry
63. Aluminium is produced from aluminium oxide (Al2O3) by electrolysis in pots (cells) electrically connected in series. Pots are classified as prebake or Soederberg pots, according to the type of the anode.
64. Prebake pots have anodes consisting of calcined (baked) carbon blocks, which are replaced after partial consumption. Soederberg anodes are baked in the cell, with a mixture of petroleum coke and coal tar pitch acting as a binder.
65. Very high PAH emissions are released from the Soederberg process. Primary abatement measures include modernization of existing plants and optimization of the processes, which could reduce PAH emissions by 70–90%. An emission level of 0.015 kg B(a)P/tonne of Al could be reached. Replacing the existing Soederberg cells by prebaked ones would require major reconstruction of the existing process, but would nearly eliminate the PAH emissions. The capital costs of such replacements are very high.
66. Table 6 summarizes PAH emission control measures for aluminium production.
Table 6: PAH emission control for aluminium production using the Soederberg process
| Management options | Emission level (%) * | Estimated costs | Management risks | |
| Replacement of Soederberg electrodes by: – Prebaked electrodes (avoidance of pitch binders); – Inert anodes. | 3–30 | Higher costs for electrodes about US$ 800 million | Soederberg electrodes are cheaper than prebaked ones, because no anode baking plant is needed. Research is in progress, but expectations are low. Efficient operation and monitoring of emission are essential parts of emission control. Poor performance could cause significant diffuse emissions. | |
| Closed prebake systems with point feeding of alumina and efficient process control, hoods covering the entire pot and allowing efficient collection of air pollutants. | 1–5 | |||
| Soederberg pot with vertical contact bolts and waste gas collection systems. | > 10 | Retrofit of Soederberg technology by encapsulation and modified feeding point: US$ 50,000–10,000 per furnace | Diffuse emissions occur during feeding, crust breaking and lifting of iron contact bolts to a higher position | |
| Sumitomo technology (anode briquettes for VSS process). | Low–Medium | |||
| Gas cleaning: | ||||
| – Electrostatic tar filters; | 2–5 | Low | High rate of sparking and electrical arcing; | |
| – Combination of conventional electrostatic tar filters with electrostatic wet gas cleaning; | > 1 | Medium | Wet gas-cleaning generates waste water. | |
| – Thermal after-burning. | ||||
| Pitch use with higher melting point (HSS+VSS) | High | Medium Low –medium | ||
| Use of dry scrubbing in existing HSS+VSS plants. | Medium–high |
D. Residential combustion
67. PAH emissions from residential combustion can be detected from stoves or open fireplaces especially when wood or coal is used. Households could be a significant source of PAH emissions. This is the result of the use of fireplaces and small firing installations burning solid fuels in households. In some countries the usual fuel for stoves is coal. Coal-burning stoves emit less PAH than wood-burning ones, because of their higher combustion temperatures and more consistent fuel quality.
68. Furthermore, combustion systems with optimized operation characteristics (e.g. burning rate) effectively control PAH emissions from residential combustion. Optimized combustion conditions include optimized combustion chamber design and optimized supply of air. There are several techniques which optimize combustion conditions and reduce emissions. There is a significant difference in emissions between different techniques. A modern wood-fired boiler with a water accumulation tank, representing BAT, reduces the emission by more than 90% compared to an outdated boiler without a water accumulation tank. A modern boiler has three different zones: a fireplace for the gasification of wood, a gas combustion zone with ceramics or other material which allow temperatures of some 1000°C, and a convection zone. The convection part where the water absorbs the heat should be sufficiently long and effective so that the gas temperature can be reduced from 1000°C to 250°C or less. There are also several techniques to supplement old and outdated boilers, for example with water accumulation tanks, ceramic inserts and pellet burners.
69. Optimized burning rates are accompanied by low emissions of carbon monoxide (CO), total hydrocarbons (THC) and PAHs. Setting limits (type approval regulations) on the emission of CO and THCs also affects the emission of PAHs. Low emission of CO and THCs results in low emission of PAHs. Since measuring PAH is far more expensive than measuring CO, it is more cost-effective to set a limit value for CO and THCs. Work is continuing on a proposal for a CEN standard for coal- and wood- fired boilers up to 300 kW (see table 7).
Table 7: Draft CEN standards in 1997
| Class | 3 | 2 | 1 | 3 | 2 | 1 | 3 | 2 | 1 | ||
| Effect (kW) | CO | CO | CO | ||||||||
| Manual | < 50 | 5000 | 8000 | 25000 | 150 | 300 | 2000 | 150/125 | 180/150 | 200/180 | |
| 50–150 | 2500 | 5000 | 12500 | 100 | 200 | 1500 | 150/125 | 180/150 | 200/180 | ||
| >150–300 | 1200 | 2000 | 12500 | 100 | 200 | 1500 | 150/125 | 180/150 | 200/180 | ||
| Automatic | < 50 | 3000 | 5000 | 15000 | 100 | 200 | 1750 | 150/125 | 180/150 | 200/180 | |
| 50–150 | 2500 | 4500 | 12500 | 80 | 150 | 1250 | 150/125 | 180/150 | 200/180 | ||
| > 150–300 | 1200 | 2000 | 12500 | 80 | 150 | 1250 | 150/125 | 180/150 | 200/180 | ||
Note: Emission levels in mg/m3 at 10% O2.
70. Emissions from residential wood combustion stoves can be reduced:
(a) For existing stoves, by public information and awareness programmes regarding proper stove operation, the use of untreated wood only, fuel preparation procedures and the correct seasoning of wood for moisture content; and
(b) For new stoves, by the application of product standards as described in the draft CEN standard (and equivalent product standards in the United States and Canada).
71. More general measures for PAH emission reduction are those related to the development of centralized systems for households and energy conservation such as improved thermal insulation to reduce energy consumption.
72. Information is summarized in table 8.
Table 8: PAH emission control for residential combustions
| Management options | Emission level (%) * | Estimated costs | Management risks | |
| Use of dried coal and wood (dried wood is wood stored for at least 18–24 months). | High effectiveness | |||
| Use of dried coal. | High effectiveness | |||
| Design of heating systems for solid fuels to provide optimized complete burning conditions: – Gasification zone; – Combustion with ceramics; – Effective convection zone. | 55 | Medium | Negotiations have to be held with stove manufacturers to introduce an approval scheme for stoves. | |
| Water accumulation tank. | ||||
| Technical instructions for efficient operation. | 30–40 | Low | Might be achieved also by vigorous public education, combined with practical instructions and stove type regulation. | |
| Public information programme concerning the use of wood-burning stoves. |
E. Wood preservation installations
73. Wood preservation with PAH-containing coal-tar products may be a major source of PAH emissions to the air. Emissions may occur during the impregnation process itself as well as during storage, handling and use of the impregnated wood in the open air.
74. The most widely used PAH-containing coal-tar products are carbolineum and creosote. Both are coal tar distillates containing PAHs for the protection of timber (wood) against biological attack.
75. PAH emissions from wood preservation, installations and storage facilities may be reduced using several approaches, implemented either separately or in combination, such as:
(a) Requirements on storage conditions to prevent pollution of soil and surface water by leached PAH and contaminated rainwater (e.g. storage sites impermeable to rainwater, roof cover, reuse of contaminated water for the impregnation process, quality demands for the material produced);
(b) Measures to reduce atmospheric emissions at impregnation plants (e.g. the hot wood should be cooled down from 90°C to 30°C at least before transport to storage sites. However, an alternative method using pressure steam under vacuum conditions to impregnate the wood with creosote should be highlighted as BAT);
(c) The optimum loading of wood preservative, which gives adequate protection to the treated wood product in situ, can be regarded as a BAT as this will reduce the demand for replacements, thereby reducing emissions from the wood preservation installations;
(d) Using wood preservation products with a lower content of those PAHs that are POPs:
– Possibly using modified creosote which is taken to be a distillation fraction boiling between 270°C and 355°C, which reduces both the emissions of the more volatile PAHs and the heavier, more toxic PAHs;
– Discouraging the use of carbolineum would also reduce PAH emissions;
(e) Evaluating and then using, as appropriate, alternatives, such as those in table 9, that minimize reliance on PAH-based products.
76. Burning of impregnated wood gives rise to PAH emissions and other harmful substances. If burning does take place, it should be done in installations with adequate abatement techniques.
Table 9: Possible alternatives to wood preservation involving PAH-based products
| Management options | Management risks | |
| Use of alternative materials for application in construction: | Other environmental problems have to be evaluated such as: | |
| – Sustainably produced hardwood (riverbanks, fences, gates); | – Availability of suitably produced wood; | |
| – Plastics (horticulture posts); | – Emissions caused by the production and disposal of plastics, especially PVC. | |
| – Concrete (railway sleepers); | ||
| – Replacement of artificial constructions by natural ones (such as riverbanks, fences, etc.); | ||
| – Use of untreated wood. | ||
| There are several alterntive wood-preserving techniques in development which do not inlcude impregnation with PAH-based products. |
The timescales for the application of limit values and best available techniques are:
(a) For new stationary sources: two years after the date of entry into force of the present Protocol;
(b) For existing stationary sources: eight years after the date of entry into force of the present Protocol.
If necessary, this period may be extended for specific existing stationary sources in accordance with the amortization period provided for by national legislation.
1. Relevant definitions are provided in annex III to the present Protocol.
A. Achievable emission levels for new vehicles
2. Diesel-fuelled passenger cars
| Limit values | ||||
| Year | Reference mass | Mass of hydrocarbons and NOx | Mass of particulates | |
| 01.1.2000 | All | 0.56 g/km | 0.05 g/km | |
| 01.1.2005 (indicative) | All | 0.3 g/km | 0.025 g/km | |
3. Heavy-duty vehicles
| Year/test cycle | Limit values | ||
| Mass of hydrocarbons | Mass of particulates | ||
| 01.1.2000/ESC cycle | 0.66 g/kWh | 0.1 g/kWh | |
| 01.1.2000/ETC cycle | 0.85 g/kWh | 0.16 g/kWh | |
4. Off-road engines
Step 1 (reference: ECE regulation No. 96) *
| Net power (P) (kW) | Mass of hydrocarbons | Mass of particulates | |
| P > 130 | 1.3 g/kWh | 0.54 g/kWh | |
| 75 < P < 130 | 1.3 g/kWh | 0.70 g/kWh | |
| 37 < P < 75 | 1.3 g/kWh | 0.85 g/kWh |
Step 2
| Net power (P) (kW) | Mass of hydrocarbons | Mass of particulates | |
| 0 < P < 18 | |||
| 18 < P < 37 | 1.5 g/kWh | 0.8 g/kWh | |
| 37 < P < 75 | 1.3 g/kWh | 0.4 g/kWh | |
| 75 < P < 130 | 1.0 g/KWh | 0.3 g/kWh | |
| 130 < P < 560 | 1.0 g/kWh | 1.2 g/kWh |
B. Fuel parameters
5. Diesel fuel
| Limits | |||||
| Parameter | Unit | Minimum value (2000/2005) * | Maximum value (2000/2005) * | Test method | |
| Cetane number | 51/N.S. | – | ISO 5165 | ||
| Density at 15<C | kg/m3 | – | 845/N.S. | ISO 3675 | |
| Evaporated 95% | < C | – | 360/N.S. | ISO 3405 | |
| PAH | mass% | – | 11/N.S. | prIP 391 | |
| Sulphur | ppm | – | 350/50 * | ISO 14956 | |
| N.S.: Not specified. | |||||
6. In some countries, 1,2-dibromomethane in combination with 1,2-dichloromethane is used as a scavenger in leaded petrol. Moreover, PCDD/F are formed during the combustion process in the engine. The application of three-way catalytic converters for cars will require the use of unleaded fuel. The addition of scavengers and other halogenated compounds to petrol and other fuels and to lubricants should be avoided as far as possible.
7. Table 1 summarizes measures for PCDD/F emission control from the exhaust from road transport motor vehicles.
Table 1: PCDD/F emission control for the exhaust from road transport motor vehicles
| Management options | Management risks | |
| Avoiding adding halogenated compounds to fuels | ||
| – 1,2-dichloromethane | ||
| – 1,2-dichloromethane and corresponding bromo compounds as scavengers in leaded fuels for spark ignition engines (Bromo compounds may lead to the formation of brominated dioxins or furans.) | Halogenated scavengers will be phased out as the market for leaded petrol shrinks because of the increasing use of closed-loop three-way catalytic converters with spark ignition engines | |
| Avoiding halogenated additives in fuels and lubricants. |
A. POP emissions from motor vehicles
8. POP emissions from motor vehicles occur as particle-bound PAHs emitted from diesel-fuelled vehicles. To a minor extent PAHs are also emitted by petrol-fuelled vehicles.
9. Lubrication oil and fuels may contain halogenated compounds as a result of additives or the production process. These compounds may be transformed during combustion into PCDD/F and subsequently emitted with the exhaust gases.
B. Inspection and maintenance
10. For diesel-fuelled mobile sources, the effectiveness of the control of emissions of PAHs may be ensured through programmes to test the mobile sources periodically for particulate emissions, opacity during free acceleration, or equivalent methods.
11. For petrol-fuelled mobile sources, the effectiveness of the control of emissions of PAHs (in addition to other exhaust components) may be ensured through programmes to test periodically the fuel metering and the efficiency of the catalytic converter.
C. Techniques to control PAH emissions from diesel- and petrol-fuelled motor vehicles
1. General aspects of control technologies
12. It is important to ensure that vehicles are designed to meet emission standards while in service. This can be done by ensuring conformity of production, lifetime durability, warranty of emission-control components, and recall of defective vehicles. For vehicles in use, continued emission control performance can be ensured by an effective inspection and maintenance programme.
2. Technical measures for emission control
13. The following measures to control PAH emissions are important:
(a) Fuel-quality specifications and engine modifications to control emissions before they are formed (primary measures); and
(b) Addition of exhaust treatment systems, e.g. oxidizing catalysts or particle traps (secondary measures).
(a) Diesel engines
14. Diesel-fuel modification can yield two benefits: a lower sulphur content reduces emissions of particles and increases the conversion efficiency of oxidizing catalysts, and the reduction in di- and tri- aromatic compounds reduces the formation and emission of PAHs.
15. A primary measure to reduce emissions is to modify the engine to achieve more complete combustion. Many different modifications are in use. In general, vehicle exhaust composition is influenced by changes in combustion chamber design and by higher fuel injection pressures. At present, most diesel engines rely on mechanical engine control systems. Newer engines increasingly use computerized electronic control systems with greater potential flexibility in controlling emissions. Another technology to control emissions is the combined technology of turbocharging and intercooling. This system is successful in reducing NOx as well as increasing fuel economy and power output. For heavy- and light-duty engines the use of intake manifold tuning is also a possibility.
16. Controlling the lubricating oil is important to reduce particulate matter (PM), as 10 to 50% of particulate matter is formed from engine oil. Oil consumption can be reduced by improved engine manufacturing specifications and improved engine seals.
17. Secondary measures to control emissions are additions of exhaust treatment systems. In general, for diesel engines the use of an oxidizing catalyst in combination with a particulate filter has been shown to be effective in reducing PAH emissions. A particle trap oxidizer is being evaluated. It is located in the exhaust system to trap PM and can provide some regeneration of the filter by burning the collected PM, through electrical heating of the system or some other means of regeneration. For proper regeneration of passive system traps during normal operation, a burner-assisted regeneration system or the use of additives is required.
(b) Petrol engines
18. PAH-reduction measures for petrol-fuelled engines are primarily based on the use of a closed-loop three-way catalytic converter, which reduces PAHs as part of the HC emission reductions.
19. Improved cold start behaviour reduces organic emissions in general and PAHs in particular (for instance start-up catalysts, improved fuel evaporation/atomization, heated catalysts).
20. Table 2 summarizes measures for PAH emission control from the exhaust from road transport motor vehicles.
Table 2: PAH emission control for the exhaust from road transport motor vehicles
| Management options | Emission level (%) | Management risks | |
| Spark ignition engines: | |||
| – Closed-loop three-way catalytic converter, | 10–20 | Availability of unleaded petrol. | |
| – Catalysts for reducing cold start emissions. | 5–15 | Commercially available in some countries. | |
| Fuel for spark ignition engines: | Availability of refinery capacity. | ||
| – Reduction of armoatics, | |||
| – Reduction of sulphur. | |||
| Diesel engines: | |||
| Management options | Emission level (%) | Management risks | |
| – Oxidizing catalyst, | 20–70 | ||
| – Trap oxidizer/particulate filter. | |||
| Management options | Emission level (%) | Management risks | |
| Diesel fuel modification: | Availability of refinery capacity. | ||
| – Reduction of sulphut to reduce particulate emissions. | |||
| Improvement of diesel engine specifications: | Existing technologies. | ||
| – Electronic control system, injection rate adjustment and high-pressure fuel injection, | |||
| – Turbocharging and intercooling, | |||
| – Exhaust gas recirculation. |
Installations or parts of installations for research, development and the testing of new products are not covered by this list. A more complete description of the categories may be found in annex V.
| Category | Description of the category | |
| 1 | Incineration, including co-incineration, of municipal, of municipal, hazardous or medical waster, or of sewage sludge. | |
| 2 | Sinter plants. | |
| 3 | Primary and secondary production of copper. | |
| 4 | Production of steel. | |
| 5 | Smelting plants in the secondary aluminium industry. | |
| 6 | Combustion of fossil fuels in utility and industrial boilers with a thermal capacity above 50 MWth. | |
| 7 | Residential combustion. | |
| 8 | Firing installations for wood with a thermal capacity below 50 MWth. | |
| 9 | Coke production. | |
| 10 | Anode production. | |
| 11 | Aluminium production using the Soederberg process. | |
| 12 | Wood preservation installations, except for a Party for which this category does not make a significant contribution to its total emissions of PAH (as defined in annex III) |
A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 1998. évi jegyzőkönyv részes felei a végrehajtó testület huszonhetedik ülésszakán úgy határoztak, hogy módosítják a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezménynek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 1998. évi jegyzőkönyvét („POP-jegyzőkönyv”) a következők szerint:
„1. CIKK: MÓDOSÍTÁS
A. 1. cikk
A 12. pont helyébe a következő szöveg lép:
„»Új, helyhez kötött forrás« bármely olyan, helyhez kötött forrás, amelynek építését vagy jelentős átépítését az alábbiaknak valamely szerződő fél tekintetében történő hatálybalépése időpontjától számított két év eltelte után kezdik meg:
a) e jegyzőkönyv; vagy
b) e jegyzőkönyv olyan módosítása, amely egy helyhez kötött forrás vonatkozásában a IV. melléklet II. részébe új határértékeket illeszt be, vagy a VIII. mellékletet kiegészíti azzal a kategóriával, amelybe az adott forrás tartozik.
Azt, hogy az átépítés »jelentősnek« minősül-e, az illetékes nemzeti hatóság állapítja meg olyan tényezők figyelembevételével, mint például az átépítés környezeti haszna.”
B. 3. cikk
1. A POP-jegyzőkönyv 3. cikke (5) bekezdése b) pontjának i. és iii. alpontjában az „amelyre az V. melléklet meghatározza az elérhető legjobb technikákat” szöveg helyébe az „amelyre a szerződő felek által a Végrehajtó Testület ülésén elfogadott iránymutatás meghatározza az elérhető legjobb technikákat” szöveg lép.
2. Az (5) bekezdés b) pontja iv. alpontjának végén található pontosvessző helyébe pont lép.
3. Az (5) bekezdés b) pontjának v. alpontját el kell hagyni.
C. 13. cikk
Az „V. és VII. melléklet” szöveg helyébe az „V. melléklet” szöveg lép.
D. 14. cikk
1. A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) E jegyzőkönyv, valamint annak I–IV., VI. és VIII. melléklete módosítását a Végrehajtó Testület ülésén jelen lévő szerződő felek konszenzussal fogadják el, és a módosítás az azt elfogadó szerződő felek tekintetében attól az időponttól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor az elfogadás időpontjában meglévő szerződő felek kétharmada letétbe helyezte a letéteményesnél a módosításra vonatkozó elfogadási okiratát. A többi szerződő fél tekintetében a módosítás kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy az adott szerződő fél letétbe helyezi elfogadó okiratát. Ezen bekezdés alkalmazása során figyelembe kell venni az alábbi (5a) és (5b) bekezdésben foglaltakat.”
2. A (4) bekezdésben az „V. és VII. melléklet” szöveg helyébe az „V. melléklet” szöveg lép, az „ezen mellékletek” szöveg helyébe pedig az „V. melléklet” szöveg lép.
3. Az (5) bekezdésben a „vagy a VII.” szöveget el kell hagyni, az „adott melléklet” szöveg helyébe pedig az „V. melléklet” szöveg lép.
4. Az (5) bekezdés után a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:
„(5a) Az azt elfogadó szerződő felek tekintetében az alábbi (5b) bekezdésben megállapított eljárás hatályon kívül helyezi a (3) bekezdésben az I–IV., a VI. és a VIII. melléklet módosítására vonatkozóan megállapított eljárást.
(5b) a) Az I–IV., a VI. és a VIII. melléklet módosításait a Végrehajtó Testület ülésein jelen lévő szerződő felek konszenzussal fogadják el. A Bizottság Végrehajtó Titkárától érkezett, valamennyi szerződő félnek szóló értesítést követő egy év elteltével bármely melléklet módosítása hatályba lép azon szerződő felek tekintetében, amelyek nem nyújtottak be bejelentést a letéteményeshez az alábbi b) pont rendelkezéseinek megfelelően;
b) Ha valamely szerződő fél nem tudja jóváhagyni az I–IV., a VI. és a VIII. melléklet valamely módosítását, erről írásban tájékoztatnia kell a letéteményest az elfogadás közlésétől számított egy éven belül. A letéteményes késedelem nélkül minden ilyen bejelentésről köteles értesíteni a többi szerződő felet. Bármely szerződő fél elfogadásra cserélheti korábbi bejelentését; és a melléklet módosítása az adott szerződő fél tekintetében az elfogadó nyilatkozat letéteményesnél történő letétbe helyezésével lép hatályba;
c) Az I–IV., VI. és VIII. melléklet módosítása nem lép hatályba, amennyiben összesen tizenhat vagy több szerződő fél:
i. a fenti b) pont rendelkezéseivel összhangban bejelentést nyújtott be; vagy
ii. nem fogadta el az ebben a bekezdésben megállapított eljárást, és a fenti (3) bekezdés rendelkezéseivel összhangban még nem helyezett letétbe elfogadó okiratot.”
E. 16. cikk
A (2) bekezdés után a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az államoknak vagy regionális gazdasági integrációs szervezeteknek a megerősítő, elfogadási és jóváhagyási vagy csatlakozási okiratukban kell nyilatkozniuk, ha nem kívánják, hogy rájuk nézve kötelezőek legyenek a 14. cikk (5b) bekezdésében megállapított, az I–IV., a VI. és a VIII. melléklet módosítására vonatkozó eljárások.”
F. I. melléklet
1. A DDT anyagra vonatkozó bejegyzésnél a termelés megszüntetésére vonatkozó (1. és 2. számú) feltételeket el kell hagyni, és a helyükbe a „Nincs” szöveg lép, a használatra vonatkozó feltételeknél szereplő „ , kivéve a II. mellékletben azonosítottat” szöveget pedig el kell hagyni.
2. A heptaklór anyagra vonatkozó bejegyzésnél a használatra vonatkozó feltételeket el kell hagyni, és a helyükbe a „Nincs” szöveg lép.
3. A hexaklór-benzol anyagra vonatkozó bejegyzésnél a termelésre és használatra vonatkozó feltételeket el kell hagyni, és a helyükbe mindkét esetben a „Nincs” szöveg lép.
4. A szöveg az alábbi sorok megfelelő betűrendben történő hozzáadásával a következő anyagokra vonatkozó bejegyzésekkel egészül ki:
| „Hexaklór-butadién CAS: 87–68–3 | Termelés | Nincs | |
| Használat | Nincs | ||
| Hexaklór-ciklohexánok (HCH) (CAS: 608–731), többek között lindán (CAS: 58–89–9) | Termelés | Nincs | |
| Használat | Nincs, kivéve a HCH gamma izomere (lindán) esetében, amelyet helyi rovarölő szerként használnak közegészségügyi célokra. Az ilyen felhasználásokat e jegyzőkönyv alapján újra kell értékelni 2012-ben vagy, amennyiben az későbbi időpont, a módosítás hatálybalépése után egy évvel. | ||
| Hexabrómdifenil-éter (a) és heptabrómdifenil-éter (a) | Termelés | Nincs | |
| Használat | 1. A szerződő felek engedélyezhetik az olyan árucikkek újrahasznosítását, amelyek ezen anyagok bármelyikét tartalmazzák vagy tartalmazhatják, valamint az olyan újrahasznosított anyagokból gyártott árucikkcikkek használatát és végső ártalmatlanítását, amelyek ezen anyagok bármelyikét tartalmazzák vagy tartalmazhatják, feltéve, hogy az újrahasznosítást és a végső ártalmatlanítást környezetkímélő módon hajtják végre, és az nem vezet ezen anyagok visszanyeréséhez újbóli hasznosításuk céljából. 2. 2013-tól kezdve négyévente, majd a fenti feltétel megszűnéséig vagy lejártáig a Végrehajtó Testület értékeli ezen, a különféle árucikkekben megtalálható anyagok kivonására irányuló végső célkitűzés tekintetében elért eredményeket, és megvizsgálja a feltétel fenntartásával kapcsolatos további igényt, mely feltétel azonban legkésőbb 2030-ban megszűnik. | ||
| Tetrabrómdifenil-éter (b) és pentabrómdifenil-éter (b) | Termelés | Nincs | |
| Használat | 1. A szerződő felek engedélyezhetik az olyan árucikkek újrahasznosítását, amelyek ezen anyagok bármelyikét tartalmazzák vagy tartalmazhatják, valamint az olyan újrahasznosított anyagokból gyártott árucikkcikkek használatát és végső ártalmatlanítását, amelyek ezen anyagok bármelyikét tartalmazzák vagy tartalmazhatják, feltéve, hogy az újrahasznosítást és a végső ártalmatlanítást környezetkímélő módon hajtják végre, és az nem vezet ezen anyagok visszanyeréséhez újbóli hasznosításuk céljából. 2. 2013-tól kezdve négyévente, majd a fenti feltétel megszűnéséig vagy lejártáig a Végrehajtó Testület értékeli ezen, a különféle árucikkekben megtalálható anyagok kivonására irányuló végső célkitűzés tekintetében elért eredményeket, és megvizsgálja a feltétel fenntartásával kapcsolatos további igényt, mely feltétel azonban legkésőbb 2030-ban megszűnik. | ||
| Pentaklór-benzol CAS: 608–93–5 | Termelés | Nincs | |
| Használat | Nincs | ||
| Perfluoroktán-szulfonátok (PFOS) (c) | Termelés | Nincs, kivéve az alábbi a)–c) és a II. mellékletben felsorolt a)–e) felhasználási módokra történő termelést | |
| Használat | Nincs, kivéve a következő, valamint a II. mellékletben felsorolt a)–e) felhasználási módokat a) Krómgalvanizálás, krómeloxálás és inverz maratás 2014-ig; b) Nikkel politetrafluor-etilénnel történő nem elektrolitikus bevonás 2014-ig; c) Műanyag hordozók maratása fémmel történő bevonásukat megelőzően 2014-ig; d) Tűzoltó habok, ha 2009. december 18-ig gyártották vagy használták őket A tűzoltó habok vonatkozásában: i. A szerződő felek törekednek arra, hogy 2014-ig megszüntessék a 2009. december 18-ig gyártott és használt PFOS-tartalmú tűzoltó habok alkalmazását, és 2014-ben beszámolnak a Végrehajtó Testületnek az elért eredményekről; ii. A szerződő felek jelentései és az i. alpont alapján a Végrehajtó Testület 2015-ben értékeli, hogy a 2009. december 18-ig gyártott és használt PFOS-tartalmú tűzoltó habok használatára kell-e bevezetni további korlátozásokat.” |
5. A PCB anyag bejegyzéseit el kell hagyni, és a helyébe a következő sor lép:
| „Poliklórozott bifenilek | Termelés | Nincs | |
| (PCB-k) (d) | Használat | Nincs. A végrehajtási határidő időpontjában használatban lévő PCB-k tekintetében a szerződő felek: 1. Határozott erőfeszítést tesznek: a) az azonosítható PCB-k használatának megszüntetésére berendezésekben (vagyis transzformátorokban, kondenzátorokban vagy maradványkészleteket tartalmazó egyéb edényekben), amelyek 5 dm3-t meghaladó térfogatú PCB-ket tartalmaznak, és amelyekben a PCB-k koncentrációja 0,05% vagy nagyobb, a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2010. december 31-ig, vagy az átalakuló gazdasággal rendelkező országokban 2015. december 31-ig; b) Az alábbiak környezetkímélő módon történő megsemmisítésére vagy a szennyezés eltávolítására: – az (a) pontban hivatkozott összes cseppfolyós PCB és a nem berendezésben lévő, 0,005%-nál több PCB-t tartalmazó egyéb cseppfolyós PCB-k, a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2015. december 31-ig, vagy az átalakuló gazdasággal rendelkező országokban 2020. december 31-ig; – a 2. pont (a) alpontjában hivatkozott összes cseppfolyós PCB, legkésőbb 2029. december 31-ig; c) az 1. pont (a) alpontjában és a 2. pont (a) alpontjában említett berendezések megtisztítására vagy ártalmatlanítására környezetkímélő módon. 2. Törekednek: a) a 0,005%-nál magasabb PCB-tartalmú vagy 0,05 dm3-t meghaladó térfogatú berendezések (pl. transzformátorok, kondenzátorok vagy cseppfolyós készleteket tartalmazó egyéb edények) azonosítására és használatból való kivonására 2025. december 31-ig; b) a 0,005%-nál magasabb PCB-tartalmú egyéb árucikkek (pl. kábelköpenyek, vulkanizált tömítések és festett tárgyak) azonosítására és a 3. cikk (3) bekezdésének megfelelő kezelésére. 3. Biztosítják, hogy az 1. pont (a) alpontjában és a 2. pont (a) alpontjában leírt berendezéseket kizárólag a környezetkímélő módon történő hulladékkezelés céljára exportálják és importálják. 4. Előmozdítják a PCB-k használatát szabályozó, az expozíció és a kockázatok csökkentését célzó alábbi intézkedéseket: a) a PCB-k kizárólag zárt és nem eresztő berendezésekben és olyan területeken való felhasználása, ahol a környezeti kibocsátások kockázata minimalizálható és gyorsan orvosolható; b) a PCB-k élelmiszer- vagy takarmánygyártással és -feldolgozással kapcsolatos területeken lévő berendezésekben való alkalmazásának mellőzése; Lakott területeken való alkalmazás esetén, beleértve az iskolákat és kórházakat, minden lehetséges intézkedést megtesznek a tüzet okozó elektromos hiba megelőzésére és rendszeresen ellenőrzik a berendezés szivárgásmentességét.” |
6. Az I. melléklet végén található (a)/lábjegyzetet el kell hagyni.
7. Az I. melléklet végére a következő lábjegyzeteket kell illeszteni:
„(a) »A hexabrómdifenil-éter és a heptabrómdifenil-éter« a 2,2’,4,4’,5,5’-hexabrómdifenil-étert (BDE–153, CAS-szám: 68631–49–2), a 2,2’,4,4’,5,6’-hexabrómdifenil-étert (BDE–154, CAS-szám: 207122–15–4), a 2,2’,3,3’,4,5’,6 heptabrómdifenil-étert (BDE–175, CAS-szám: 446255–22–7), a 2,2’,3,4,4’,5’,6-heptabrómdifenil-étert (BDE–183, CAS-szám: 207122–16–5) és más, a kereskedelmi forgalomban levő oktabróm-difenil-éterben megtalálható hexa- és heptabrómdifenil-étereket jelenti.
(b) »A tetrabrómdifenil-éter és a pentabrómdifenil-éter« a 2,2’,4,4’-tetrabrómdifenil-étert (BDE–47, CAS-szám: 40088–47–9), a 2,2’,4,4’,5-pentabrómdifenil-étert (BDE–99, CAS-szám: 32534–81–9) és más, a kereskedelmi forgalomban levő pentabróm-difenil-éterben megtalálható tetra- és pentabrómdifenil-étereket jelenti.
(c) A perfluoroktán-szulfonát (PFOS) a C8F17SO2X kémiai képlettel meghatározott anyagokat jelenti, ahol X=OH, fémsó, halogenid, amid vagy más származékok, beleértve a polimereket is.
(d) A »poliklórozott bifenilek« azok az aromás vegyületek, amelyek úgy képződnek, hogy a bifenil molekulán (két benzolgyűrű összekapcsolódva egy egyszeres szén-szén kötéssel) a hidrogénatomok közül legfeljebb 10 klóratommal cserélődik ki.”
G. II. melléklet
1. A II. melléklet első bekezdése után található táblázatban a DDT, HCH és PCB anyagokra vonatkozó bejegyzéseket el kell hagyni.
2. A szöveg a következő sor megfelelő betűrendben történő hozzáadásával az alábbi anyagra vonatkozó bejegyzéssel egészül ki:
| „Anyag | Végrehajtási követelmények | ||
| Korlátozott felhasználások | Feltételek | ||
| Perfluoroktán-szulfonátok (PFOS) (1) | a) Fotoreziszt vagy visszaverődés-mentes bevonatok fotolitográfiai folyamatokhoz; b) Filmekhez, papírokhoz vagy nyomdaipari klisékhez alkalmazott fotográfiai rétegek; c) nem dekoratív, kemény króm (VI) bevonathoz alkalmazott párátlanítószerek, és a szabályozott galvanizáló rendszerekben alkalmazott nedvesítőszerek d) Légi közlekedésben használt hidraulikus folyadékok; e) Bizonyos orvostechnikai eszközök (például etilén-tetrafluor-etilén (ETFE) kopolimer rétegek és sugárátlátszatlan ETFE gyártása, in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök és CCD színszűrők). | A szerződő felek intézkedéseket hoznak e felhasználási módok megszüntetésére, amint rendelkezésre állnak megfelelő alternatívák. Legkésőbb 2015-ben, majd azt követően négyévente az ezen anyagokat használó valamennyi szerződő fél jelentést készít az anyagok kivonása terén elért eredményekről, és azokról tájékoztatja a Végrehajtó Testületet. A jelentések alapján a korlátozott felhasználási módokat újra kell értékelni. | |
H. III. melléklet
1. A „Referenciaév” cím alatti szöveget a III. mellékletben felsorolt valamennyi anyag esetében el kell hagyni, és a helyébe a következő sor lép:
„1990 vagy egy másik, 1985 és 1995 közötti év (ezeket az éveket is beleértve), vagy az átalakuló gazdasággal rendelkező országok esetében egy másik év 1985 és a jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésének éve között, ahogy azt az adott szerződő fél a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával meghatározta.”
2. A hexaklór-benzol anyag bejegyzéseinél az anyag neve alá a következő szöveget kell illeszteni: „CAS: 118–74–1”.
3. A melléklet a PCB anyagra vonatkozó bejegyzéssel egészül ki a következő sornak a táblázat végére történő beillesztésével:
| „PCB-k (c) | 2005 vagy egy másik, 1995 és 2010 közötti év (ezeket az éveket is beleértve), vagy az átalakuló gazdasággal rendelkező országok esetében egy másik év 1995 és a jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésének éve között, ahogy azt az adott szerződő fél a megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás alkalmával meghatározta.” |
4. A (b) lábjegyzet után be kell illeszteni a következő lábjegyzetet:
„(c) Az I. mellékletben meghatározott poliklórozott bifenilek, ha képződésük és antropogén forrásokból történő kibocsátásuk nem szándékos.”
I. IV. melléklet
1. A 2. pontban a zárójelen belül el kell hagyni az „és” szót, a pont végére pedig az „és adott oxigéntartalomra” szöveget kell beilleszteni.
2. A 3. pontot el kell hagyni, és a helyébe a következő szöveg lép:
„3. A határértékek rendes üzemi állapotra vonatkoznak. Adag-üzemű működés esetén a határértékek a teljes szakaszos folyamat során rögzített átlagos szintekre vonatkoznak, beleértve például az előmelegítést, a fűtést és a hűtést.”
3. A 4. pontban a „standard eljárások” szöveg elé be kell illeszteni az „alkalmazandó” szót, „az Európai Szabványügyi Bizottság” szöveg elé pedig be kell illeszteni a „például” szót.
4. A 6. pontot el kell hagyni, és a helyébe a következő szöveg és lábjegyzet lép:
„6. A PCDD/F-kibocsátás teljes toxicitási egyenértékben (TEQ) van megadva (1). A toxicitási egyenérték e jegyzőkönyv céljaira használt tényezőértékeinek összhangban kell lenniük a vonatkozó nemzetközi szabványokkal, beleértve az Egészségügyi Világszervezet által 2005-ben kiadott, az emlősökre vonatkozó PCDD/F toxicitási egyenérték-tényezőket.
(1) A teljes toxicitási egyenérték (TEQ) az operatív meghatározás szerint az egyes vegyületek koncentrációjának és toxicitási egyenérték-tényezőjének (TEF) a szorzata, és a keverék teljes 2,3,7,8-TCDD-szerű aktivitásának a becslését adja meg. A teljes toxicitási egyenérték korábbi rövidítése TE volt.””
5. A 7. pontot el kell hagyni, és a helyébe a következő szöveg és lábjegyzet lép:
„7. A következő határértékeket – amelyek a füstgáz 11%-os O2 koncentrációjára vonatkoznak – kell alkalmazni a következő hulladékégető-típusokra: Kommunális szilárd hulladék (óránként 3 tonnánál többet elégető meglévő, helyhez kötött forrás és minden új helyhez kötött forrás) 0,1 ng TEQ/m3 Kórházi szilárd hulladék (óránként 1 tonnánál többet elégető meglévő, helyhez kötött forrás és minden új helyhez kötött forrás)
| Új, helyhez kötött forrás: | 0,1 ng TEQ/m3 | |
| Meglévő, helyhez kötött forrás: | 0,5 ng TEQ/m3 |
Veszélyes hulladék (óránként 1 tonnánál többet elégető meglévő, helyhez kötött forrás és minden új helyhez kötött forrás)
| Új, helyhez kötött forrás: | 0,1 ng TEQ/m3 | |
| Meglévő, helyhez kötött forrás: | 0,2 ng TEQ/m3 |
Nem veszélyes ipari hulladék (2) (3)
| Új, helyhez kötött forrás: | 0,1 ng TEQ/m3 | |
| Meglévő, helyhez kötött forrás: | 0,5 ng TEQ/m3 |
(2) Beleértve az esetleg, például a fa fakonzerváló szerekkel való kezelése, illetve a bevonás révén halogénezett szerves vegyületeket vagy nehézfémeket tartalmazó, valamint az építkezési és bontási hulladékból származó biomassza-hulladékot kezelő hulladékégetőket, de nem ideértve a csak más biomassza-hulladékot kezelő hulladékégetőket.”
(3) Az átalakuló gazdasággal rendelkező országok kizárhatják a nem veszélyes ipari hulladékok együttégetését olyan ipari folyamatokban, amelyekben az ilyen hulladékokat az energia legfeljebb 10%-át adó kiegészítő fűtőanyagként használják.””
6. A 7. pont után a szöveg a következő új pontokkal egészül ki:
„8. A következő határértéket – amely a füstgáz 16%-os O2 koncentrációjára vonatkozik – kell alkalmazni a szinterező üzemekre:
0,5 ng TEQ/m3
9. A következő határértéket – amely a füstgáz tényleges O2 koncentrációjára vonatkozik – kell alkalmazni a következő forrásra:
Másodlagos acélgyártás – Óránként több mint 2,5 tonna, további feldolgozásra szánt olvasztott acél előállítására képes elektromos ívkemencék:
0,5 ng TEQ/m3”
J. VI. melléklet
1. A melléklet meglévő szövegét 1. pontként kell megjelölni.
2. Az a) pontban az „e jegyzőkönyv” szöveg helyébe az „e jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél tekintetében történő” szöveg lép.
3. A b) pont helyébe a következő szöveg lép:
„meglévő, helyhez kötött forrásokra:
i. e jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésének napja után nyolc évvel. Amennyiben szükséges, ez az időtartam meghosszabbítható egyes meglévő, helyhez kötött források esetében a nemzeti jogszabályok által előírt amortizációs időszaknak megfelelően; vagy
ii. ha a szerződő fél átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező ország, e jegyzőkönyvnek az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésének napja után legfeljebb tizenöt évvel.”
4. A melléklet végére a következő új pontot kell illeszteni:
„2. Az e jegyzőkönyv módosítása nyomán aktualizált vagy bevezetett határértékek és elérhető legjobb technikák alkalmazására vonatkozó időbeli ütemezés a következő:
a) új, helyhez kötött forrásokra: két évvel a szóban forgó módosításnak az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésének napja után;
b) meglévő, helyhez kötött forrásokra:
i. nyolc évvel a szóban forgó módosításnak az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésének napja után; vagy
ii. ha a szerződő fél átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező ország, legfeljebb tizenöt évvel a szóban forgó módosításnak az adott szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésének napja után.”
K. VIII. melléklet
1. Az I. rész második mondatában az „V. mellékletben” szövegrész után a szöveg kiegészül az „említett iránymutató dokumentumban” szöveget.
2. A II. részben szereplő táblázatból az 1. kategória leírását el kell hagyni, és a helyébe a következő szöveg lép: „Kommunális, veszélyes, nem veszélyes és kórházi hulladék, valamint szennyvíziszap égetése, beleértve az együttégetést is.”
3. A II. részben szereplő táblázat a következő új kategóriákkal egészül ki:
| „13 | Nem szándékosan képződött, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat kibocsátó egyes vegyipari folyamatok, különösen a klórfenolok és a klóranil gyártása. | |
| 14 | Termális eljárások a kohászatban, klóralapú módszerek.” | |
| (1) A perfluoroktán-szulfonát (PFOS) a C8F17SO2X kémiai képlettel meghatározott anyagokat jelenti, ahol X=OH, fémsó, halogenid, amid és más származékok, beleértve a polimereket is.” | ||
2. CIKK: KAPCSOLAT A POP–JEGYZŐKÖNYVVEL
Egyetlen állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet sem helyezhet letétbe e módosítás elfogadásáról szóló okiratot, ha korábban vagy ezzel egyidejűleg nem helyezett letétbe a POP-jegyzőkönyv megerősítéséről, elfogadásáról, jóváhagyásáról vagy csatlakozásáról szóló okiratot.
3. CIKK: HATÁLYBALÉPÉS
(1) A POP jegyzőkönyv 14. cikkének (3) bekezdésével összhangban ez a módosítás azt a napot követő kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a POP jegyzőkönyv részes feleinek kétharmada letétbe helyezte a letéteményesnél az elfogadásáról szóló okiratát.
(2) E módosítás hatálybalépését követően, az (1) bekezdésben foglaltak szerint, a jegyzőkönyv bármely más részes fele számára az elfogadási okirat letétbe helyezésének napját követő kilencvenedik napon lép hatályba.”
Pollutants
The Parties to the 1998 Protocol on Persistent Organic Pollutants meeting within the twenty-seventh session of the Executive Body, Decide to amend the 1998 Protocol on Persistent Organic Pollutants (the „POPs Protocol”) to the Convention on Long-Range Transboundary Air Pollution as follows:
„ARTICLE 1: AMENDMENT
A. Article 1
For paragraph 12 there shall be substituted:
’ „New stationary source” means any stationary source of which the construction or substantial modification is commenced after the expiry of 2 years from the date of entry into force for a Party of:
(a) the present Protocol; or
(b) an amendment to the present Protocol that, with respect to a stationary source, either introduces new limit values in Part II of Annex IV or introduces the category in Annex VIII in which that source falls.
It shall be a matter for the competent national authorities to decide whether a modification is substantial or not, taking into account such factors as the environmental benefits of the modification.’
B. Article 3
1. In Article 3, paragraph 5(b)(i) and (iii) of the POPs Protocol, for the words:
’for which Annex V identifies best available techniques’
there shall be substituted:
’for which guidance adopted by the Parties at a session of the Executive Body identifies best available techniques’.
2. The semi-colon at the end of paragraph 5(b)(iv) shall be changed to a full stop.
3. Paragraph 5(b)(v) is deleted.
C. Article 13
The words ’Annexes V and VII are’ shall be replaced by the words ’Annex V is’
D. Article 14
1. Paragraph 3 shall be replaced by the following:
’3. Amendments to the present Protocol and to Annexes I to IV, VI and VIII shall be adopted by consensus of the Parties present at a session of the Executive Body, and shall enter into force for the Parties which have accepted them on the ninetieth day after the date on which two thirds of those that were Parties at the time of their adoption have deposited with the Depositary their instruments of acceptance thereof. Amendments shall enter into force for any other Party on the ninetieth day after the date on which that Party has deposited its instrument of acceptance thereof. This paragraph shall be subject to paragraphs 5 bis and 5 ter below.’
2. In paragraph 4, for the words ’Annexes V and VII’ shall be substituted ’Annex V’ and for the words ’any such Annex’ shall be substituted ’Annex V’.
3. In paragraph 5, the words ’or VII’ shall be deleted and for the words ’such an Annex’ shall be substituted ’Annex V’.
4. After paragraph 5, the following new paragraphs shall be added: ’5 bis. For those Parties having accepted it, the procedure set out in paragraph 5ter below shall supersede the procedure set out in paragraph 3 above in respect of amendments to Annexes I to IV, VI and VIII.
5 ter. (a) Amendments to Annexes I to IV, VI and VIII shall be adopted by consensus of the Parties present at a session of the Executive Body. On the expiry of one year from the date of its communication to all Parties by the Executive Secretary of the Commission, an amendment to any such Annex shall become effective for those Parties which have not submitted to the Depositary a notification in accordance with the provisions of subparagraph (b) below;
(b) Any Party that is unable to approve an amendment to Annexes I to IV, VI and VIII shall so notify the Depositary in writing within one year from the date of the communication of its adoption. The Depositary shall without delay notify all Parties of any such notification received. A Party may at any time substitute an acceptance for its previous notification and, upon deposit of an instrument of acceptance with the Depositary, the amendment to such an Annex shall become effective for that Party;
