2. 233. § (2) bekezdésében az „a 33. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 8/A. §, a 33. § (3) bekezdése” szöveg
lép.
98. § Hatályát veszti a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 48. § (3) bekezdése.
99. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § A miniszter az ÜHG-egységek állam általi, árverés útján történő értékesítéséből származó – az Európai Unió közös költségvetését az ÜHG-egységek értékesítésére tekintettel megillető saját forrás nagyságát meghaladó részéből – a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő, a célhoz kötött felhasználásra vonatkozóan ott előírt minimális mértéket elérő részének felhasználásáról a Kormány által meghatározott prioritások alapján, az Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer előirányzat keretében, a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint gondoskodik.”
100. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 12. §-ában a „jelentés” szövegrész helyébe a „jelentés és az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a miniszteri rendelet hatálya alá tartozó termékek kéntartalmának megállapított alakulásáról szóló jelentés” szöveg lép.
101. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„13. külsőköltségdíj: az útdíjnak a közúti közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéssel, zajártalommal, és szén-dioxid-kibocsátással összefüggésben a felmerülő költségek megtérülése érdekében megállapított díjeleme;”
(2) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„18. útdíj: valamely járműre a megtett távolság és a jármű típusa alapján az útdíjköteles elemi útszakasz használatáért fizetendő, általános forgalmi adót is magában foglaló, az útdíjszedő által kivetett díj, amelynek megfizetése jogosultságot biztosít a jármű számára az útdíjköteles elemi útszakasz használatához, és amely magába foglalja az infrastruktúradíjat és a külsőköltségdíjat. A szerződött díjfizető által az egyenlegére előre megfizetett, de az útdíjszedő által nem kivetett összeg nem minősül útdíjnak;”
(3) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„21. útdíjköteles gépjármű: a nehéz tehergépjármű, és a lakóautó, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvény;”
(4) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. §-a a következő 42–72. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„42. nehézgépjármű: olyan gépjármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3,5 tonnát;
43. nehéz tehergépjármű: árufuvarozásra szánt nehézgépjármű, ideértve a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti vontatót és nyerges vontatót is, ha e törvény alkalmazásában nehézgépjárműnek minősül;
44. autóbusz: a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti autóbusz, ha e törvény alkalmazásában nehézgépjárműnek minősül;
45. pótkocsi: a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti pótkocsi;
46. félpótkocsi: a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti félpótkocsi;
47. járműszerelvény: a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti járműszerelvény;
48. lakóautó: szálláshelyet magában foglaló nehézgépjármű, amely a következőket tartalmazza: ülések és asztal, különálló vagy az ülésekből átalakítható alvóhely, főzőalkalmatosság és tárolóhely;
49. transzeurópai közúthálózat: az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezet 3. szakaszában meghatározott közúti közlekedési infrastruktúra, az említett rendelet I. mellékletében szereplő térképeken ábrázoltak szerint;
50. transzeurópai közlekedési törzshálózat: az 1315/2013/EU rendelet III. fejezetével összhangban meghatározott közlekedési infrastruktúra;
51. építési költségek: az építkezéshez kapcsolódó költségek, beleértve az új infrastruktúra vagy új infrastrukturális fejlesztések (a jelentős strukturális javításokat is beleértve), a 2013. július 1. előtt legfeljebb 30 évvel befejezett infrastruktúra vagy infrastrukturális fejlesztések (a jelentős strukturális javításokat is beleértve), valamint a 30 évet meghaladó tervezési élettartamú, 1983. július 1. előtt befejezett infrastruktúra vagy infrastrukturális fejlesztések finanszírozási költségeit is. Az építési költségek figyelembe veendő aránya nem haladhatja meg az infrastruktúra alkotórészei tervezési élettartamának fennálló idejéből – a 2013. július 1-én – még hátralévő rész arányát. Az infrastruktúra vagy az infrastrukturális fejlesztés költségei magukban foglalhatnak bármely egyedi, a zajártalom csökkentésére, innovatív technológiák bevezetésére vagy a közúti közlekedésbiztonság javítására irányuló kiadást és az infrastruktúra üzemeltetője által teljesített olyan tényleges kifizetéseket, amelyek objektív környezeti elemekhez kapcsolódnak, így például a talajszennyezés elleni védekezést szolgálják;
52. finanszírozási költségek: kölcsönök kamata és a részvényesek általi bármely tőkefinanszírozás hozama;
53. jelentős strukturális javítások: strukturális javítások, azon javítások kivételével, amelyek már nem járnak előnyökkel a közúthasználók számára, különösen ha a javítási munkálatok helyett további útfelszínjavító vagy egyéb építési munkálatokat végeznek;
54. autópálya: olyan közút, amelyet kifejezetten a gépjármű-közlekedés céljára terveztek és építettek, nem szolgálja ki az út menti ingatlanokat, és eleget tesz a következő kritériumoknak:
a) egyes pontokat vagy ideiglenes eseteket kivéve mindkét forgalmi irányban elkülönített úttesttel rendelkezik, amelyeket a közlekedés céljára nem szolgáló sáv, vagy kivételes esetben más eszköz választ el egymástól,
b) szintben nem keresztez közutat, vasúti vagy villamosvágányt, kerékpárutat vagy gyalogutat, és
c) kifejezetten autópályaként van megjelölve;
55. a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezés költsége: valamely jármű üzemeltetése során a lebegő részecskék, valamint az ózonprekurzorok, így például a NOX és az illékony szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásával okozott emberi egészségkárosodás és környezeti kár költsége;
56. a közlekedésnek tulajdonítható zajártalom költsége: a járművek által kibocsátott vagy a járművek és az útfelület kölcsönhatása következtében keletkező zajjal okozott emberi egészségkárosodás és környezeti kár költsége;
57. a közlekedésnek tulajdonítható szén-dioxid-kibocsátás költsége: a jármű üzemeltetése során történő széndioxid-kibocsátással okozott kár költsége;
58. könnyűgépjármű: olyan jármű, amelynek műszakilag megengedett legnagyobb össztömege legfeljebb 3,5 tonna;
59. személygépkocsi: olyan könnyűgépjármű, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb 9 állandó ülőhely van;
60. könnyű haszongépjármű: áruszállításra szánt könnyűgépjármű;
61. nehézgépjármű szén-dioxid-kibocsátása: a nehézgépjárműnek az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet IV. melléklete II. részében meghatározott ügyfél-információs dokumentuma 2.3. pontjában megadott fajlagos CO2-kibocsátása;
62. kibocsátásmentes jármű:
a) az (EU) 2019/1242 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 11. pontjában meghatározott „kibocsátásmentes nehézgépjármű”; vagy
b) bármely, belső égésű motor nélküli személygépkocsi vagy könnyű haszongépjármű;
63. alacsony kibocsátású nehézgépjármű:
a) az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 12. pontjában meghatározott „alacsony kibocsátású nehézgépjármű”, vagy
b) a kibocsátásmentes járműtől eltérő, az említett rendelet 2. cikk (1) bekezdés a)–d) pontjának hatálya alá nem tartozó olyan nehézgépjármű, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása alacsonyabb, mint a járműcsoportja széndioxid-referenciakibocsátásának az 50%-a;
64. nehézgépjármű-típus: az a kategória, amelybe a nehézgépjármű a tengelyszáma, mérete, illetve tömege vagy bármely más, útkárosodásra vonatkozó járműosztályozási tényező alapján tartozik, feltéve, hogy az alkalmazott osztályozási rendszer olyan járműjellemzőkön alapul, amelyek vagy szerepelnek a járműdokumentációban, vagy pedig láthatóak;
65. járműalcsoport: az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott járműalcsoport;
66. járműcsoport: az (EU) 2017/2400 rendelet I. mellékletének 1. táblázatában felsorolt járműcsoportok egyike;
67. Y év beszámolási időszaka: az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott Y év beszámolási időszaka;
68. kibocsátáscsökkentési pályagörbe: az Y év beszámolási időszaka és az adott járműalcsoport (sg) tekintetében, azaz ETYsg: az éves szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési tényező (R–ETY) és a járműalcsoport (sg) szén-dioxid referenciakibocsátásának (rCO2sg) szorzata, azaz ETYsg = R–ETY x rCO2sg; az Y≤ 2030 évek tekintetében mind az R–ETY-t, mind az x rCO2sg-t az (EU) 2019/1242 rendelet I. mellékletének 5.1. pontjával összhangban határozzák meg: az Y> 2030 évek tekintetében az R–ETY értéke 0,70; az rCO2sg-nak az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kiigazított értéke alkalmazandó az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásának vonatkozó kezdőnapjait követően megkezdődő beszámolási időszakokra;
69. járműcsoport szén-dioxid referenciakibocsátása:
a) az (EU) 2019/1242 rendelet hatálya alá tartozó járművek tekintetében az említett rendelet I. mellékletének 3. pontjában szereplő képlettel összhangban kiszámított összeg,
b) az (EU) 2019/1242 rendelet hatálya alá nem tartozó járművek tekintetében az adott járműcsoportba tartozó járművek összes szén-dioxid-kibocsátásának átlagos értéke, amelyet az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően jelentenek be az első beszámolási időszak vonatkozásában, amely időszak azon dátum után indul, amikor az (EU) 2017/2400 rendelet 24. cikkével összhangban megtiltják az adott járműcsoportba tartozó olyan járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, amelyek nem teljesítik az (EU) 2017/2400 rendelet 9. cikkében említett kötelezettségeket;
70. koncessziós szerződés: a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk 1. pont a) alpontjában meghatározott építési koncesszió vagy a b) alpontjában meghatározott szolgáltatási koncesszió;
71. külvárosi utak: azok az útdíjköteles elemi útszakaszok, amelyek 150 és 900 fő/km2 népsűrűség (300 fő/km2 medián népsűrűség) közötti területeken fekszenek;
72. településeket összekötő utak: azok az útdíjköteles elemi útszakaszok, amelyek 150 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű területeken fekszenek;”
102. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az UD rendszer használata nem járhat az útdíjköteles elemi útszakaszokat nem rendszeresen használók számára indokolatlan hátránnyal.”
103. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 4. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Az útdíj mértékének meghatározásával összefüggő alapelvek
4. § (1) Az útdíj mértékét úgy kell meghatározni, hogy az sem közvetett, sem pedig közvetlen módon ne eredményezzen megkülönböztetést
a) az úthasználó, a szerződött díjfizető, vagy az útdíjköteles gépjármű üzembentartójának állampolgársága, vagy honossága,
b) az útdíjköteles jármű nyilvántartásba vételének helye, vagy
c) a közlekedési művelet kiindulási pontja vagy rendeltetési helye alapján.
(2) Az útdíj infrastruktúradíjból és külsőköltségdíjból áll.
5. § (1) Az infrastruktúradíj összegét az infrastruktúra-költségek megtérülésének elve alapján kell megállapítani.
(2) A súlyozott átlagos infrastruktúradíjat a közlekedési infrastruktúra építési, valamint üzemeltetési, fenntartási és fejlesztési költségeihez kapcsolódóan kell megállapítani. A súlyozott átlagos infrastruktúradíj a piaci feltételeknek megfelelő tőkehozamot és haszonkulcsot is tartalmazhat.
(3) A figyelembe vett költségeknek az infrastruktúradíjjal terhelt közlekedési hálózathoz vagy hálózatrészhez, és az útdíjköteles gépjárművekhez kell kapcsolódniuk. A költségeknek csak bizonyos – százalékos arányban meghatározott – része is megtéríttethető.
(4) Az infrastruktúradíj tekintetében egy adott útdíjköteles útszakaszt rendszeresen használók számára kedvezmény vagy csökkentett díj alkalmazható, ha:
a) az így megállapított díjstruktúra arányos, nyilvános, mindenki számára azonos feltételekkel hozzáférhető, és nem eredményezi a többletköltségeknek más úthasználókra, szerződött díjfizetőkre, vagy üzembentartókra történő áthárítását,
b) tükrözi azt a tényleges megtakarítást az adminisztrációs költségek terén, amelyet az alkalmi úthasználókhoz képest a rendszeres úthasználók kezelése jelent, és
c) a kedvezmény vagy a díjcsökkentések mértéke nem haladja meg arra nem jogosult, azonos típusú útdíjköteles járművek által fizetendő infrastruktúradíj összegének 13%-át.
5/A. § (1) A külsőköltségdíjat az útdíjköteles gépjárművek közlekedésének tulajdonítható levegőszennyezés, zajártalom, szén-dioxid-kibocsátás, illetve ezek bármilyen kombinációja által okozott költségekhez kapcsolódóan kell megállapítani. A költségeknek csak bizonyos – százalékos arányban meghatározott – része is megtéríttethető.
(2) A levegőszennyezés és a zajártalom tekintetében kivetett külsőköltségdíjnak a díjjal terhelt közlekedési hálózathoz vagy hálózatrészhez, és az útdíjköteles gépjárművekhez kell kapcsolódniuk.
(3) A legszigorúbb Euro kibocsátási előírásoknak eleget tevő útdíjköteles gépjárművekre a közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéshez kapcsolódóan külsőköltségdíj nem vethető ki.
(4) A külsőköltségdíj tekintetében kedvezmény vagy csökkentett díj alkalmazásának nincs helye.
5/B. § Az infrastruktúradíj és a külsőköltségdíj megállapításkor figyelembevételre kerülő díjelemeket, a költségek számításának módszertanát, valamint az egyes gépjármű-kategóriákra történő felosztását az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.”
104. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„c) rendeletben állapítsa meg az államháztartásért felelős miniszterrel és az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszterrel egyetértésben – a Kormány által rendeletben megállapított díjpolitikai alapelvek alapján – az útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért fizetendő infrastruktúradíj, valamint a külsőköltségdíj mértékét,”
105. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 31. § (1) bekezdése a következő 6–7. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„6. a járművekre egyes közúti infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999. június 17-i 1999/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
7. az 1999/62/EK, az 1999/37/EK és az (EU) 2019/520 irányelvnek a gépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjak tekintetében való módosításáról szóló 2022. február 24-i (EU) 2022/362 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
106. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 17. alcíme a következő 32. §-sal egészül ki:
„32. § A 4. alcím tervezetének a járművekre egyes közúti infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999. június 17-i 1999/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7h. cikk (1) bekezdés a) pontja, és (3) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”
107. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény
1. 2. § 21. pontjában az „a nehéz” szövegrész helyébe az „az autóbusz, a nehéz” szöveg, és
2. 3. § (7) bekezdésében az „a úthasználó” szövegrész helyébe az „az úthasználó” szöveg
lép.
108. § Nem lép hatályba a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény
1. 4. §-a,
2. 5. §-a,
3. 10. §-a,
4. 11. § (3) bekezdése, és
5. 24. § i) pontja.
109. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 55. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „134.” szövegrész helyébe a „132–134.” szöveg lép.
110. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
1. 78. § (4) bekezdése, és
2. 321. § (3) bekezdése.
111. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 36. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A bírósági adósságrendezési eljárásban a bíróság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott felső összeghatárok, illetve értékhatárok változására tekintettel az adós által benyújtott kérelem tárgyában hozott végzésben a korábban, az adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési terv tárgyában hozott, és még jogerőre nem emelkedett végzését hatályon kívül helyezheti.”
112. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 105/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 36. § (8a) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell.”
113. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Azt a reklámhordozót, valamint reklámhordozót tartó berendezést (a továbbiakban együtt: reklámeszköz), amelynek elhelyezése településkép-védelmi szempontból szabályos – így különösen, ha a reklámeszköz a lefolytatott településképi bejelentési eljárás alapján elhelyezhető, vagy a reklámeszközzel kapcsolatban a szabálytalan elhelyezés miatt településképi kötelezést nem adtak ki –, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kormányrendeletben meghatározottak szerint felveszi az általa vezetett országos reklámkataszterbe. Nem helyezhető el reklám olyan reklámeszközön, amely az országos reklámkataszterben nem szerepel.”
114. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„m) az országos reklámkataszter üzemeltetésével, a bejegyzéssel és törléssel, valamint az országos reklámkataszter – személyes adatokat nem tartalmazó – adattartalmának felhasználásával kapcsolatos anyagi és eljárási szabályokat.”
115. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény a következő 16/D. §-sal egészül ki:
„16/D. § Azt a reklámeszközt, amelynek elhelyezésére e törvénynek a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 11/A. § (5) bekezdésének hatálybalépését megelőzően szabályszerűen került sor, a tulajdonosnak vagy a használónak 2024. február 1-jéig be kell jelentenie a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz az országos reklámkataszterbe történő felvétel érdekében. Az e § szerinti reklámeszközre a 11/A. § (5) bekezdésében meghatározott reklám-elhelyezési tilalom 2024. május 1-jéig nem alkalmazható.”
116. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény
1. 11/C. § (1) bekezdésében a „11/B. § (1) és (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „11/A. § (5) bekezdésében, a 11/B. § (1) és (2) bekezdésében” szöveg,
2. 11/C. § (1) bekezdésében az „500 000 forinttól 3 000 000” szövegrész helyébe a „650 000 forinttól 4 000 000” szöveg, és
3. 11/G. § (10) bekezdésében a „150 000” szövegrész helyébe a „200 000” szöveg
lép.
117. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A KSH a feladatainak ellátásához kapcsolódóan a vármegyékben irodákat működtethet.”
118. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 14. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A KSH elnökhelyettesének olyan személy nevezhető ki, aki)
„c) a Hivatalos Statisztikai Szolgálatban, az Európai Statisztikai Rendszerben, a közigazgatásban vagy a statisztikai tudomány területén legalább öt év szakmai gyakorlatot szerzett.”
119. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/A. § A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője és a turisztikai attrakció üzemeltetője adminisztrációs kötelezettségének könnyítése és adatelemzés, valamint hivatalos statisztikai adatok előállításának segítése céljából informatikai rendszer (a továbbiakban: Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) működik, amelynek üzemeltetőjét a Kormány rendeletben jelöli ki.”
120. § A Turizmus törvény 9/E. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A helyi önkormányzat, valamint a KSH a hatáskörükbe tartozó feladatok ellátása során nem kérhetnek olyan adatot, amely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban az (1)–(3) bekezdés szerinti hozzáférési jogosultság alapján a rendelkezésükre áll.”
121. § (1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. az (1) bekezdésnek megfelelő szoftvert térítésmentesen biztosítja a Vhr. szerint adatszolgáltatásra kötelezett azon vendéglátó üzlet üzemeltetője részére, amelynek a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti vendéglátás tevékenységből származó, a tárgyévet megelőző lezárt üzleti év nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot, de nem érte el az 50 millió forintot. A vendéglátó üzlet üzemeltetője egy térítésmentesen biztosított szoftverre jogosult, amelyet kizárólag egy általa üzemeltetett vendéglátó üzletben alkalmazhat.”
(2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/G. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. a (3) bekezdésnek megfelelő szoftvert térítésmentesen biztosítja a Vhr. szerint adatszolgáltatásra kötelezett azon turisztikai attrakció üzemeltetője részére, amelynek a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évben a turisztikai attrakció szolgáltatásaihoz kapcsolódó jegyértékesítésből származó nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot, de nem érte el az 50 millió forintot. A turisztikai attrakció üzemeltetője egy térítésmentesen biztosított szoftverre jogosult, amelyet kizárólag egy általa üzemeltetett turisztikai attrakció esetében alkalmazhat.”
(3) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/G. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2) és (4) bekezdés szerint térítésmentesen biztosított szoftver használatának lehetőségét a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. évente felülvizsgálja, a vendéglátó üzlet üzemeltető és a turisztikai attrakció üzemeltető (2) és (4) bekezdés szerinti nettó árbevételei alapján.”
122. § (1) A Turizmus törvény 12/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A vendéglátó üzlet üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő adatok szolgáltatására és továbbítására
a) 2023. július 1. napjától köteles, amennyiben a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti vendéglátás tevékenységből származó előző lezárt üzleti év nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot,
b) 2024. január 1. napjától köteles, amennyiben a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti vendéglátás tevékenységből származó előző lezárt üzleti év nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot.”
(2) A Turizmus törvény 12/B. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A turisztikai attrakció üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő adatok szolgáltatására és továbbítására
a) 2023. július 1. napjától köteles, amennyiben az előző lezárt üzleti évben a turisztikai attrakció szolgáltatásaihoz kapcsolódó jegyértékesítéséből származó nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot,
b) 2024. január 1. napjától köteles, amennyiben az előző lezárt üzleti évben a turisztikai attrakció szolgáltatásaihoz kapcsolódó jegyértékesítéséből származó nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot.”
123. § A Turizmus törvény a következő 12/C. §-sal egészül ki:
„12/C. § A 12/A. § (1a) bekezdése és a 12/B. § (1a) bekezdése szerint megkezdett adatszolgáltatást a vendéglátó üzlet és a turisztikai attrakció üzemeltetői tevékenységének megszűnéséig köteles teljesíteni.”
124. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény a következő 12/D. §-sal egészül ki:
„12/D. § A 9/G. § (2) és (4) bekezdése, a 12/A. § (1a) bekezdése és a 12/B. § (1a) bekezdése szerinti árbevétel számításakor a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti bevétel mértékét kell figyelembe venni, azzal, hogy több teljesítési hely azonos működtetője vagy azonos üzemeltetője esetén sem alkalmazható az egybeszámítás.”
125. § Hatályát veszti a Turizmus törvény
a) 9/B. § (3) bekezdése,
b) 9/G. § (6) és (7) bekezdése és
c) 12/A. § (1) bekezdésében és a 12/B. § (1) bekezdésében az „, az adatok szolgáltatására és továbbítására 2023. július 1. napjától köteles” szövegrész.
126. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 10. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség a helyettes ügyvédjével szemben, valamint – az általuk nyújtott szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben – az alábbi személyek irányában:)
„d) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti belső visszaélés-bejelentési rendszer (a továbbiakban: belső visszaélés-bejelentési rendszer) működtetője.”
127. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 158. § (1) bekezdése a következő 38. ponttal egészül ki:
(A küldöttgyűlés szabályzatban rendelkezik)
„38. az ügyvéd, az európai közösségi jogász, az ügyvédi iroda, illetve az európai közösségi jogászi iroda által a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével megbízható külső szervezettel, továbbá a vele kötött szerződéssel szemben támasztott – az ügyvédi titok kezeléséhez, illetve a titoktartás biztosításához szükséges – követelményekről.”
128. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény a következő XXVI/A. Fejezettel egészül ki:
„XXVI/A. FEJEZET
A BELSŐ VISSZAÉLÉS–BEJELENTÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE
194/A. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerint működteti a belső visszaélés-bejelentési rendszert az olyan ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda, illetve európai közösségi jogászi iroda vonatkozásában, amely
a) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével olyan foglalkoztató, amely foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztat és
b) a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvénnyel összhangban e feladatkörében pártatlan személyt vagy szervezeti egységet nem jelölt ki, illetve bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet nem bízott meg.
(2) Az ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda, illetve európai közösségi jogászi iroda a Magyar Ügyvédi Kamarának haladéktalanul bejelenti, ha
a) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével olyan foglalkoztató, amely foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében legalább 250 személyt foglalkoztat, vagy
b) a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvénnyel összhangban e feladatkörében pártatlan személyt vagy szervezeti egységet jelölt ki, illetve bejelentővédelmi ügyvédet vagy – a (4) bekezdés szerint meghatározott követelményeknek megfelelő – más külső szervezetet bízott meg.
(3) A Magyar Ügyvédi Kamara a (2) bekezdés szerinti bejelentés megtételének tényéről jegyzéket vezet, és köteles a jegyzék változásait folyamatosan frissíteni. A bejelentésben a belső visszaélés-bejelentési rendszert működtető személyt vagy szervezeti egységet, illetve a bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet nem kell megjelölni.
(4) Az ügyvéd, az európai közösségi jogász, az ügyvédi iroda, illetve az európai közösségi jogászi iroda által a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével megbízható külső szervezettel, továbbá a vele kötött szerződéssel szemben támasztott – az ügyvédi titok kezeléséhez, illetve a titoktartás biztosításához szükséges – követelményeket a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg.”
129. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 208/C. §-ában a „2023. szeptember” szövegrész helyébe a „2023. november” szöveg lép.
130. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény I. Fejezete a következő 3/B. alcímmel egészül ki:
„3/B. Az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolás és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolás kézbesítése
6/B. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy köteles az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolás és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolás kézhezvétele érdekében a miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szervezete által üzemeltetett elektronikus ügyintézési felületen (a továbbiakban: Ügyfélszolgálati Rendszer) biztosított, jóváhagyott elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni.
(2) Ha az Ügyfélszolgálati Rendszer azt igazolja vissza, hogy az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolást és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolást a címzett kétszeri értesítés ellenére sem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés időpontját követő ötödik munkanapon.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) által foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottakra nem alkalmazható.”
131. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 44/A. § (1) bekezdésében a „Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ)” szövegrész helyébe a „KNBSZ” szöveg lép.
132. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 56. §-a helyébe következő rendelkezés lép:
„56. § A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás, az egészségbiztosítási nyilvántartás és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás adatkezelője a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával kizárólag államigazgatási szervet vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti, belföldi székhelyű átlátható szervezetet bízhat meg.”
133. § A Pázmány Péter Katolikus Egyetem által ellátott oktatási feladatok elősegítése céljából, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére történő ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XVI. törvény 1/A. §-ában a „2026. március 31.” szövegrész helyébe a „2025. június 30.” szöveg lép.
134. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya kizárólag – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont – az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár működtetőjére, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy) jogállására terjed ki.”
135. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/A. § [Az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár főgyógyszerészének, szakgyógyszerészének és gyógyszerészének, szakdolgozójának egészségügyi szolgálati jogviszonya]
(1) Az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertárat vezető főgyógyszerész (a továbbiakban: főgyógyszerész) egészségügyi szolgálati jogviszonya, valamint az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár szakgyógyszerészének, gyógyszerészének, szakdolgozójának egészségügyi szolgálati jogviszonya tekintetében a munkáltatói jogkört az állami fenntartású fekvőbetegellátást végző intézmény munkáltatói jogkör gyakorlója (a továbbiakban: állami munkáltatói jogkör gyakorló) és az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertárat működtető jogi személy vezetője (a továbbiakban: szerződéses munkáltató jogkör gyakorló) az e §-ban foglaltak szerint gyakorolja.
(2) Az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében történő működtetés tekintetében, az ezen feladatokhoz kapcsolódó munkáltatói utasítási jogokat az állami munkáltatói jogkör gyakorlója és a szerződéses munkáltatói jogkör gyakorlója – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – együttesen gyakorolja.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a munkáltatói jogkört az állami munkáltatói jogkört gyakorló gyakorolja.”
136. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 16. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„d) egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szerinti egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás nyújtására a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerint lefolytatott eljárás nyertesével megkötött szerződés alapján működtetett intézeti gyógyszertár.”
137. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)
„p) az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás keretében működtetett gyógyszertár főgyógyszerészének, szakgyógyszerészének, gyógyszerészének és szakdolgozójának egészségügyi szolgálati jogviszonya tekintetében az együttes munkáltatói jogkörgyakorlás eseteit és részletes szabályait.”
138. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény a következő 22. §-sal egészül ki:
„22. § (1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy egészségügyi szolgálati jogviszonya az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató és a Kjt. hatálya alá tartozó központi logisztikai szerv közötti áthelyezéssel is megszüntethető, ha az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató egyes ingatlanüzemeltetési feladatait a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szerv veszi át.
(2) Azon egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén, akinek az egészségügyi szolgálati jogviszonya azért kerül megszüntetésre, mert jogszabály alapján az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató egyes ingatlanüzemeltetési feladatait a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szerv veszi át, majd egészségügyi szolgálati jogviszonya megszüntetését követő 180 napon belül a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szervvel közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a végkielégítés – a 13. §-ban foglaltaktól eltérően – az egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése és a közalkalmazotti jogviszony létrejötte között eltelt idő alapján az alábbiak szerint illeti meg:
a) 30 napon belül, legfeljebb egyhavi végkielégítés,
b) 31. és 60. nap közötti időszakban, legfeljebb kéthavi végkielégítés,
c) 61. és 90. nap közötti időszakban, legfeljebb háromhavi végkielégítés,
d) 91. és 120. nap közötti időszakban, legfeljebb négyhavi végkielégítés,
e) 121. és 150. nap közötti időszakban, legfeljebb öthavi végkielégítés,
f) 151. és 180. nap közötti időszakban, legfeljebb hathavi végkielégítés,
és a részére kifizetett végkielégítés összegének az a)–f) pont szerinti mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábban őt foglalkoztató munkáltató részére vissza kell fizetnie.
(3) Az (1) bekezdés alapján létrejött új közalkalmazotti jogviszonyban a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során az (1) bekezdés szerint megszüntetésre került egészségügyi szolgálati jogviszony alapján végkielégítésre jogosító időt
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben öt év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni,
c) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben nyolc év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni,
d) a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben tíz év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni,
e) a (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben tizenhárom év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni,
f) a (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben tizenhat év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni.
(4) Azon egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén, akinek egészségügyi szolgálati jogviszonya azért kerül megszüntetésre, mert jogszabály alapján az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató egyes ingatlanüzemeltetési feladatai átadásra kerülnek a Kormány rendeletében kijelölt központi logisztikai szerv részére, a felmondási idő – az Mt. 69. §-ától eltérően – 30 nap. A felmondási idő felére – figyelemmel az Mt. 70. § (1) bekezdésére – az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a munkavégzés alól fel kell menteni.”
139. § (1) A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 5. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján, az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási és betegellátási feladatok ellátását szolgáló, a 3. mellékletben foglalt táblázat 58. sorában meghatározott, Budapest 38239 helyrajzi számú ingatlan ingyenesen, a tulajdonosi joggyakorló könyveiben szereplő nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kerül átadásra. Az ingatlan tulajdonjogát az Egyetem a terhekkel együtt szerzi meg.”
(2) A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 5. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (1b) bekezdés szerinti ingatlanjuttatásra tekintettel az ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1b) bekezdés szerinti közfeladat ellátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek, e körben a feladatok ellátásához szükséges eszközök tekintetében a vagyoni jogok és kötelezettségek a jogutód Egyetemre szállnak át. A feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultja a feladat átvételének időpontjától az Egyetem klinikai központja.”
140. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 3. alcíme a következő 6/A–6/C. §-sal egészül ki:
„6/A. § A Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet jogutódja a Merényi Gusztáv telephely (a továbbiakban: Merényi telephely) traumatológiai járó- és fekvőbeteg-szakellátása tekintetében az Egyetem. A Merényi telephely traumatológiai járó- és fekvőbeteg-szakellátását 2023. november 1. napjától az Egyetem klinikai központja látja el.
6/B. § Az 5. § (1b) bekezdése szerinti ingatlan tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas háromoldalú szerződést a tulajdonosi joggyakorló és a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet köti meg az Egyetemmel.
6/C. § A Merényi telephelyet érintő, európai uniós forrásból finanszírozott, folyamatban lévő vagy fenntartás alatt álló projektje vonatkozásában a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet jogutódja az Egyetem. E projektekkel összefüggő jogok és kötelezettségek az Egyetemet illetik meg, illetve terhelik. Az Egyetem köteles az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján a változást az érintett irányító hatóság részére bejelenteni.”
141. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 4. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § A Magyarország 2024. évi központi költségvetésének a megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvénnyel megállapított 5. § (1b) bekezdése és 6/A–6/C. § szerinti feladatátadással, illetve jogutódlással az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó – az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott – egészségügyi szolgálati jogviszonya e törvény erejénél fogva, 2023. november 1-jei hatállyal – ideértve a határozott idejű jogviszonyt is – a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonnyá alakul át. Az átalakulás során létrejövő munkaviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki, és a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni. A jogviszony átalakulása
a) nem szakítja meg az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igények elévülését,
b) nem érinti az e § szerinti időpontban hatályban lévő határozott idejű áthelyezést, valamint
c) nem érinti a jogviszony időtartamát, valamint a munkaidő mértékét.”
142. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
143. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény
1. 5. § (4) bekezdésében az „Az (1) és (1a) bekezdés” szövegrész helyébe az „Az (1), az (1a) és az (1b) bekezdés” szöveg,
2. 5. § (5) bekezdésében az „átadó szervezet” szövegrész helyébe a „tulajdonosi joggyakorló szervezet” szöveg, és
3. 8. §-ában az „az 5. § (1), (1a), (4)” szövegrész helyébe az „az 5. § (1), (1a), (1b), (4), (5a)” szöveg
lép.
144. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő y) ponttal egészül ki:
(A Hatóság elnöke)
„y) megállapítja az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője által teljesítendő kiberbiztonsági követelményeket.”
145. § Hatályát veszti a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § k) pontjában az „a Kar által vezetett nyilvántartások, névjegyzékek vezetésére,” szövegrész.
146. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény a következő 3/A. alcímmel egészül ki:
„3/A. Állami vagyonelemek ingyenes tulajdonba adása Nagyvisnyó Község Önkormányzata részére
4/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Nagyvisnyó külterület 0341/1 helyrajzi számú ingatlant (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen, nyilvántartási értéken az általa vállalt közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében, a természetvédelmi-, sport-, ifjúsági- valamint egyéb feladatai ellátásának elősegítése céljából Nagyvisnyó Község Önkormányzata tulajdonába kerül.
(2) Nagyvisnyó Község Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti ingatlant terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy Nagyvisnyó Község Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljes-körűen átvállalja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság készíti el és köti meg. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az az (1) bekezdés szerinti ingatlan használata során Nagyvisnyó Község Önkormányzatának kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.
(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatás tárgyában megkötendő megállapodás létrejöttének napjával egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti ingatlanban található állami tulajdonú ingó vagyonelemek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva Nagyvisnyó Község Önkormányzata tulajdonába kerülnek Nagyvisnyó Község Önkormányzata (1) bekezdés szerinti feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében.
(5) A (4) bekezdés alapján átszálló ingóságokról átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az ingóságokra vonatkozó, az átadó könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.”
147. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény a 4. alcím címét megelőzően a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § A 4/A. § (1) bekezdése alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi.”
148. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 11. § (1) bekezdésében az „a 4. § (6) bekezdése, az 5. § (2) bekezdése,” szövegrész helyébe az „a 4. § (6) bekezdése, a 4/B. §, az 5. § (2) bekezdése,” szöveg lép.
149. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. §-a a következő 25a. ponttal egészül ki:
(E törvény és a honvédelmi jogszabályok alkalmazásában)
„25a. NATO Biztonsági Beruházási Program: azon katonai célú beruházások, fejlesztések összessége, amelyeket a NATO a védelmi képességének megőrzése vagy fokozása érdekében tervez és valósít meg,”
150. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló beruházások, fejlesztések – a jogszabályban meghatározott bírságok kivételével – mentesek a közterhektől.”
151. § Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény 105. § (7) bekezdésében a „2024. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2025. január 1-jén” szöveg lép.
152. § (1) A választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXIV. törvény 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. § 2023. augusztus 31-én lép hatályba.”
(2) A választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXIV. törvény 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 4. §, a 7. §, a 11–13. §, a 15–34. §, a 42. §, a 44–53. §, az 55–56. §, a 60–63. §, a 66. § 1., 4–5., 8–14., 16–18. és 20–23. pontja, a 67. § 1., 4–9. és 11–16. pontja, a 73. §, a 75. § és az 1–4. melléklet 2023. december 1-jén lép hatályba.”
153. § A választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXIV. törvény 77. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) és (3) bekezdésben” szöveg lép.
154. § A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény
1. 17. §-ában a „csak akkor kell alkalmazni” szövegrész az „az 1. melléklet szerinti európai uniós jogi aktus végrehajtására vagy az annak való megfelelés érdekében kiadott jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó, 1. melléklet szerinti kötelező jogi aktusa hatálya alá tartozó esetekben csak akkor kell alkalmazni” szöveggel,
2. 18. § (3) bekezdésében a „közösen is létrehozhatják.” szövegrész a „közösen, illetve az erre jogosult más foglalkoztatóval is létrehozhatják. A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatók, amelyek legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen, illetve az erre jogosult más foglalkoztatóval is létrehozhatják.” szöveggel,
3. 19. § (2) bekezdésében az „összeférhetetlenségi és” szövegrész az „összeférhetetlenségi szabályokat, valamint az (1) bekezdés szerinti” szöveggel, és
4. 22. § (4) bekezdésében az „összeférhetetlenségi és” szövegrész az „összeférhetetlenségi szabályokat, valamint a 19. § (1) bekezdése szerinti” szöveggel
lép hatályba.
155. § Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény 170. § (5) bekezdésében a „17. alcím” szövegrész helyébe a „17. alcím, a 81. §” szöveg lép.
156. § Hatályát veszti az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény 170. § (3) bekezdésében az „a 81. §,” szövegrész.
157. § Nem lép hatályba az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény 82. §-a.
158. § Hatályát veszti az egyes beruházási szabályok veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 541/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. §-a.
159. § (1) Ez a törvény – a (2)–(13) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 4. §, az 5. §, a 126–128. § és a 154. § 2023. július 24-én lép hatályba.
(3) A 77. § (3) bekezdése és a 85. § az e törvény kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.
(4) A 27. §, a 28. § 7. pontja, a 64. §, és a 89. § (2) bekezdése 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.
(5) A 3. §, a 15. §, a 16. §, a 48. §, a 87. § 1. és 8. pontja, a 90–93. §, a 95. § és a 116. § 2. és 3. pontja 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) A 8. §, a 10. § és 74. § az e törvény kihirdetését követő hatvanegyedik napon lép hatályba.
(7) A 12. § 2023. október 1-jén lép hatályba.
(8) A 139–143. § és az 1. melléklet 2023. november 1-jén lép hatályba.
(9) A 151. § 2023. december 31-én lép hatályba.
(10) Az 1. §, a 2. §, a 7. §, a 23. §, a 25. §, a 26. §, a 28. § 4–6. pontja, a 62. §, a 66. §, a 75. §, a 77. § (1) bekezdése, a 89. § (1) bekezdés 1. pontja, a 98. §, a 99. §, a 101–106. §, a 110. §, a 113–115. § és a 157. § 2024. január 1-jén lép hatályba.
(11) A 107. § 1. pontja és a 116. § 1. pontja 2024. február 1-jén lép hatályba.
(12) A 80. § (2) bekezdése 2024. július 1-jén lép hatályba.
(13) A 108. § 2025. január 1-jén lép hatályba.
160. § E törvény
1. 62. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,
2. 31. §-a, 33. §-a, 34. §-a és 41. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése és 38. cikk (6) bekezdése,
3. 38. §-a, 40. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,
4. 63. §-a az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése,
5. 94. §-a és 157. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése,
6. 133. §-a és 147. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése,
7. 139. §-a, 142. §-a és 143. § 1. pontja, valamint 1. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése,
8. 144. §-a és 145. §-a az Alaptörvény 23. cikke, és
9. 149. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (3)–(6) bekezdése és 45. cikk (5) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 58. sorral egészül ki:
| (A | B | C | D | ||
| 1. | TELEPÜLÉS | HELYRAJZI SZÁM | MAGYAR ÁLLAM TULAJDONI HÁNYADA | MEGNEVEZÉS) | |
| „ | |||||
| 58. | BUDAPEST | 38239 | 1/1 | Kivett lakóház, udvar | |
| ” |
