felhasznált, évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adója a 110. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 86 százalékának, a 110. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén 87 százalékának visszaigénylésére jogosult.”
83. § A Jöt. 125. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom fokonként
a) a kisüzemi sörfőzdében előállított sör esetében 900 forint,
b) más sör esetében 1800 forint.”
84. § A Jöt. 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 18 100 forint.”
85. § A Jöt. 129. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó mértéke hektoliterenként)
„b) más egyéb csendes erjesztett ital esetében 10 900 forint.”
86. § A Jöt. 130. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 18 100 forint.”
87. § A Jöt. 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 28 100 forint.”
88. § A Jöt. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel –
a) a bérfőzött párlat esetében
aa) egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig – abban az esetben is, ha a bérfőzető adóraktárnak kívánja értékesíteni – hektoliterenként 0 forint,
ab) egy bérfőzető részére évente az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre hektoliterenként 565 840 forint,
b) az a) pontban meg nem határozott esetben hektoliterenként 565 840 forint.”
89. § (1) A Jöt. 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A csendes bor adóraktárban történő előállítása – a palackozási tevékenység és az alkoholmentesítés kivételével – egyszerűsített adóraktári engedéllyel folytatható.”
(2) A Jöt. 134. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egyszerűsített adóraktárban a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel adózó egyéb csendes erjesztett ital, valamint a saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból előállított, évente legfeljebb 50 000 liter palackos erjesztésű habzóbor is előállítható, átvehető, tárolható, utóbbi termékből az egyszerűsített adóraktár készlete nem haladhatja meg az 50 000 litert. Egyszerűsített adóraktárból nem adható fel palackos erjesztésű habzóbor másik egyszerűsített adóraktárnak és kisüzemi bortermelőnek.”
90. § A Jöt. 137. §-a a következő (4a)–(4d) bekezdéssel egészül ki és a § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A kisüzemi bortermelő szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény kivételével az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében felsorolt terméket másik tagállamból vagy harmadik országból nem vesz át, a (4b) és (4c) bekezdés szerinti esetekben sem.
(4b) A kisüzemi bortermelő csendes bort a (4c) bekezdésben foglaltak kivételével nem vesz át, és csendes boron kívül, valamint a saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból előállított, évente legfeljebb 50 000 liter palackos erjesztésű habzóbor előállításán, átvételén, tárolásán, forgalmazásán kívül, ha utóbbi termékből a kisüzemi bortermelő készlete nem haladja meg az 50 000 litert, más jövedéki terméket nem állít elő, továbbá a (4d) bekezdésben foglaltak kivételével nem vesz át, nem tárol és nem hoz forgalomba. Kisüzemi bortermelő nem adhat fel palackos erjesztésű habzóbort másik kisüzemi bortermelőnek és egyszerűsített adóraktárnak.
(4c) Kisüzemi bortermelő csendes bort a következő esetekben vesz át:
a) a jogilag és gazdaságilag nem független kisüzemi bortermelő által a vele egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzemtől történő csendes bor átvétele,
b) a kisüzemi bortermelő vagy a vele egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzem által bérpalackozásra, alkoholmentesítésre átadott csendes bor átvétele a művelet elvégzését követően,
c) a kisüzemi bortermelő vagy a vele egy borgazdasági egységbe tartozó borászati üzem saját szőlőjéből egyszerűsített adóraktárban előállított csendes bor átvétele, vagy
d) az utolsó három lezárt borpiaci év átlagos előállításának legfeljebb 10%-át elérő mennyiségű csendes bor átvétele tárgy borpiaci évben.
(4d) A kisüzemi bortermelő a fogyasztó számára történő közvetlen értékesítés céljából egy borpiaci évben az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronként legfeljebb 0,7 hektoliter tiszta szesz, de összesen legfeljebb 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiségű kedvezményes párlatot vesz át, amelynek készleten lévő mennyisége az általa vagy vele egy borgazdasági egységbe tartozó személy által az elmúlt három borpiaci évben művelt szőlőterület után hektáronkénti 0,7 hektoliter tiszta szesz, de legfeljebb összesen 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiséget nem haladja meg.
(5) Ha a kisüzemi bortermelő a 3. § (3) bekezdés 16. pontja szerinti feltételt nem teljesíti vagy a (4a)–(4d) bekezdésben foglalt szabályt megsérti, kisüzemi bortermelőként tevékenységét legfeljebb a feltétel nem teljesülésének bekövetkezését vagy a szabály megsértését követő hónap 15. napjáig előterjesztett egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemről hozott hatósági döntésig folytathatja.”
91. § A Jöt. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóeszközben elhelyezett csendes bor és egyéb csendes erjesztett ital belföldön hivatalos zár alkalmazásával szállítható, értékesíthető.”
92. § A Jöt. 145. § (1) bekezdés a)–g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A jövedéki adó mértéke)
„a) a cigarettára 29 500 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 41 800 forint/ezer darab,
b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4840 forint/ezer darab,
c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra 25 960 forint/kilogramm,
d) a töltőfolyadékra 33 forint/milliliter,
e) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott
ea) egyszer használatos termékeire 35 forint/darab (szál),
eb) folyadékára 70 forint/milliliter,
f) a füst nélküli dohánytermékre 25 960 forint/kilogramm,
g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre 25 960 forint/kilogramm,”
93. § (1) A Jöt. 150. §-a a következő (37) bekezdéssel egészül ki:
„(37) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 67. § (1a) bekezdés c) pontját a hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásokban is alkalmazni kell.”
(2) A Jöt. 150. §-a a következő (38) bekezdéssel egészül ki:
„(38) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 86. § (5) és (6) bekezdés rendelkezéseit a kötelező érvényű vámtarifabesorolásra is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy kötelező érvényű KN-kód besorolás alatt kötelező érvényű vámtarifabesorolást kell érteni, továbbá KN-kód alatt a vizsgált határozatban megállapított vámtarifaszámot is kell érteni.”
94. § A Jöt. 67. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában, 74. § (1) bekezdés b) és g) pontjában, 132. § (5) bekezdésében a „(3) bekezdés 1. pont c) alpontja” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés 1a. pont c) alpontja” szöveg lép.
95. § (1) A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„7. VTSZ szám: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra 2022. május 15-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszám;”
(2) A Neta tv. 1. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„14. szörp: a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti gyümölcsszörp, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti víz- és kivonat alapú szörp, valamint a 2106 VTSZ szám alá tartozó, ital előállítására használatos, a megnevezésére jellemző ízű és illatú készítmény, amelyet cukorból, cukorszirupból vagy édesítőszerből, ízesítőanyagok, adalékanyagok vagy ezek kombinációjának hozzáadásával állítottak elő;”
(3) A Neta tv. 1. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„19. élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző program: az aktív Magyarországért felelős miniszter munkaszervezete tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság (a továbbiakban: Társaság) egészséges étkezésre, aktív életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló minden tevékenysége, akciója, szemléletformáló kampánya vagy programja, továbbá a Társaság ezeket szolgáló beruházása;”
96. § A Neta tv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § Adóköteles az 1. mellékletben meghatározott, előrecsomagolt termék.”
97. § A Neta tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Az adó mértékét az 1. melléklet szerinti táblázat tartalmazza.”
98. § A Neta tv. 7. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a 3. § (1) bekezdés szerinti értékesítése, amelyet vevője
a) az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy az Áfa törvény 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően továbbértékesít,
b) olyan saját termék előállításához használ fel, melyet az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy az Áfa törvény 98. §-a szerinti feltételeknek megfelelően értékesít, vagy
c) olyan saját, adóköteles termék előállításához használ fel, mely után a népegészségügyi termékadót megfizeti.
(4) A (3) bekezdés szerinti mentesség feltétele, hogy a (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti értékesítés, felhasználás szándékáról a vevő az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozik, valamint a (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti értékesítés vagy (3) bekezdés c) pontja szerinti adófizetés tényét és
a) a (3) bekezdés a) pontja szerint továbbértékesített adóköteles termék mennyiségét,
b) a (3) bekezdés b) pontja szerint értékesített saját termék előállításához felhasznált, az adóalanytól beszerzett adóköteles termék mennyiségét,
c) a (3) bekezdés c) pontja szerinti adóköteles termék előállításához felhasznált, az adóalanytól beszerzett adóköteles termék mennyiségét
az adóalany számára – a nyilatkozattétel napjától számított 366 napon belül – hitelt érdemlően igazolja.
(5) Ha a vevő a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatában foglaltak ellenére az általa beszerzett adóköteles terméket
a) a (3) bekezdés a) vagy b) pont szerinti termék esetében belföldön értékesíti, vagy
b) a (3) bekezdés c) pont szerinti termék esetében olyan saját termék előállításához használta fel, amelynek értékesítése esetén népegészségügyi termékadót nem fizetett,
akkor erről a tényről – a belföldön továbbértékesített adóköteles termék, vagy értékesített saját termék előállításához felhasznált adóköteles termék mennyiségének megjelölésével – az adó alanyát a továbbértékesítés vagy a saját termék értékesítése teljesítési időpontját követő 8 napon belül köteles értesíteni. Az adó alanya a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék vagy az értékesített saját termék előállításához felhasznált adóköteles termék utáni adót – az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten – a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni.
(6) Amennyiben a vevő a (4) bekezdés szerinti igazolási vagy a belföldi értékesítésről szóló, (5) bekezdés szerinti értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a számára értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve – ha a mulasztást az állami adó- és vámhatóság tárja fel – a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot a vevő köteles megfizetni.
(7) Mentes az adó alól annak az adóköteles terméknek a beszerzése, amelyet az adóalany belföldön saját adóköteles termék előállításához használ fel anélkül, hogy a beszerzett termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná.”
99. § A Neta tv. a 4. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
100. § A Neta tv.
a) 8. § (4) bekezdésében az „egészségmegőrző” szövegrész helyébe az „élmény- és szabadidősport, valamint egészségmegőrző” szöveg,
b) 8. § (6) bekezdésében az „egészségügyi államigazgatási szervnek” szövegrész helyébe a „Társaságnak” szöveg,
c) 8. § (8) bekezdésében az „az egészségügyi államigazgatási szervet” szövegrész helyébe az „a Társaságot” szöveg
lép.
101. § Hatályát veszti a Neta tv. 10/A. § (5) és (6) bekezdése.
102. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.”
103. § A Htv. 39/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Abban az adóévben, amelyikben a kisvállalkozó a (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítási mód alkalmazására áttér,
a) az adóév harmadik hónapjának 15. napján esedékes, az adóévre korábban bevallott adóelőleget annak eredeti esedékességekor köteles megfizetni. Az így megfizetett adóelőleg összege a (9) bekezdés, a b) pont vagy a c) pont szerint – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – fizetendő adóelőleg összegébe beszámít,
b) ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele nem több, mint az (1) bekezdés szerinti bevétel, a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adóelőleg összege az előző adóév bevétele alapján a (2) bekezdés szerint megállapított adóalap és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata,
c) ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele az (1) bekezdés szerinti bevételt meghaladja és az önkormányzat illetékességi területén az adóévben kezdi meg adóköteles tevékenységét, akkor a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adóelőleg összege a (2) bekezdés c) pontja szerinti adóalapnak az adóéven belüli adóköteles időszakra időarányosan számított része és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata.”
104. § A Htv. 40/D. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]
„g) az emissziós jogok értékesítéséből származó bevétellel”
[feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek vagy a (2) bekezdés szerint bevételt növelő tételnek minősül.]
105. § A Htv. a VII. Fejezetét megelőzően, a következő 51/R. §-sal egészül ki:
„51/R. § (1) A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Légimód törvény) megállapított 52. § 22. pont e) alpontot és 52. § 31. pont f) alpontot, valamint a Légimód törvénnyel beiktatott 52. § 59. pontot és a Melléklet 2.5 pontját a vállalkozó a 2023-ban kezdődő, 2023. december 31-ét magában foglaló adóéve adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.
(2) Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha a vállalkozó egyaránt alkalmazza az 52. § 22. pont e) alpontot, az 52. § 31. pont f) alpontot, az 52. § 59. pontot és a Melléklet 2.5 pontját is.”
106. § (1) A Htv. 52. § 22. pontja e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
nettó árbevétel:)
„e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámoló-készítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) alpont – illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és d) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak – szerinti nettó árbevétel, ideértve a légi személyszállítást végző vállalkozó esetében a Magyarországról induló repülőjáratain nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértékét is,”
(2) A Htv. 52. § 31. pontja a következő f) és g) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
telephely:)
„f) légi személyszállítást végző vállalkozó esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér van, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak;
g) a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozó esetén annak az önkormányzatnak az illetékességi területe, ahol a vállalkozó által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 21 000 óra időtartamban munkát végeznek;”
(3) A Htv. 52. §-a a következő 59. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„59. légi személyszállítást végző vállalkozó: az a vállalkozó, amely nettó árbevételének legalább 75%-a az adóévben légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik.”
107. § A Htv. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
108. § A Htv. 52. § 61. pontjában a „2.3 pontja” szövegrészek helyébe a „2.3 vagy 2.5. pontja” szöveg lép.
109. § Hatályát veszti a Htv.
a) 40/D. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek vagy a (2) bekezdés szerint bevételt növelő tételnek minősül” szövegrész;
b) 41/B. § (2) bekezdése.
110. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól:)
„b) az egyesület, az alapítvány, a köztestület a tulajdonában álló gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,”
(2) A Gjt. 5. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól:)
„h) az egyesület, az alapítvány, a köztestület az a) vagy b) pont szerinti szervezet tulajdonában álló gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,”
111. § Hatályát veszti a Gjt. 1. § (2) bekezdésében az „és Z” szövegrész.
112. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári és közigazgatási ügyekben:)
„i) a kisajátítási eljárással, valamint a közérdekű használati jog alapításával összefüggő kártalanítási összeg letétbe helyezése;”
(2) Az Itv. 57. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Illetékmentes a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott felső összeghatárok, illetve értékhatárok változására tekintettel az adós által a bírósághoz benyújtott kérelem és az e kérelmet elbíráló végzés ellen benyújtott fellebbezés.”
113. § Az Itv. 62. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Illetékfeljegyzési jog illeti meg a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt állót a reorganizációs és a szerkezetátalakítási eljárás alatt indított bírósági eljárásokban.”
114. § Az Itv. a következő 102/E. §-sal egészül ki:
„102/E. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel beiktatott 57. § (2) bekezdést az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell.”
115. § Az Itv. 23/B. § (1) bekezdésében a „felszámolási” szövegrész helyébe a „felszámolási, reorganizációs, szerkezetátalakítási” szöveg lép.
116. § Hatályát veszti az Itv. 24. § (6) bekezdésében a „Z betűjelű” szövegrész.
117. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –
a) a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre,
b) a pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre,
c) a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult befektetési vállalkozásra és hitelintézetre,
d) a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre
terjed ki.”
118. § A Pti. törvény 2. §-a a következő 23. és 24. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„23. ügyfél illetőségének helye: az az állam, ahol
a) a természetes személynek az Szja tv. szerinti illetőségi helye található, figyelembe véve az Szja tv. 7. számú melléklet 6. pontjában foglaltakat is,
b) a jogi személynek vagy egyéb jogi megállapodásnak a székhelye található, azzal, hogy az olyan jogi személyt és az olyan egyéb jogi megállapodást, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel vagy adóügyi illetőségeként a tényleges üzletvezetési helyét jelölte meg, a tényleges üzletvezetési helye szerinti joghatóságban kell illetőséggel rendelkezőnek tekinteni;
24. határon átnyúló szolgáltatás: a Hpt. szerinti határon átnyúló szolgáltatás.”
119. § A Pti. törvény 8. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy is alkalmazza.
(2b) Az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy az állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyt.”
120. § A Pti. törvény a következő 8/A. alcímmel egészül ki:
„8/A. Értékpapír tranzakciós illeték
8/A. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy a Bszt. 6. § a)–c) pontjában meghatározott, a KELER Központi Értéktár Zrt. által kibocsátott ISIN-azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után a (2)–(7) bekezdésben foglaltak szerinti tranzakciós illeték önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.
(2) Az e § szerinti tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára), azzal hogy amennyiben ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(3) Az e § szerinti tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb
10 ezer forint.
(4) Az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a pénzügyi eszköz vétele teljesítésének napján keletkezik.
(5) Mentesül az e § szerinti kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha
a) a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja,
b) magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségében) javára vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó értékben történik,
c) az ügyfélszámla (értékpapírszámla) tulajdonosa kizárólag olyan természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás (különösen a gazdasági társaság, a polgári jogi társasági szerződés, a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy az alapítvány), aki (amely) az Európai Unió más tagállama vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű volt.
(6) Az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon ezer forintra kerekítve vallja be és fizeti meg.
(7) Az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személy az állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személyt.”
121. § A Pti. törvény
a) 2. § 12. pontjában a „személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény” szövegrész helyébe a „személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdés a) és h) pontjában a „6 ezer” szövegrész helyébe a „10 ezer” szöveg,
c) 9. § (1) és (2) bekezdésében a „pénzügyi” szövegrész helyébe a „pénzügyi és az értékpapír” szöveg
lép.
122. § Hatályát veszti a Pti. törvény 3. § (5) bekezdése.
123. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 9. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba azt a hónapot, amelynek egészében az ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel.
(4) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba azt a hónapot, amelynek egészében egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.”
124. § A Szocho tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. Nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló.”
125. § (1) A Szocho tv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E § értelmében megváltozott munkaképességű személynek minősül az,
a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
b) aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
c) fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.”
(2) A Szocho tv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kedvezményt az arra jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a (3) bekezdés szerinti megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak, illetve fogyatékossági támogatás, vagy vakok személyi járadékának folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti.”
126. § A Szocho tv. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem kifizetőtől származik, az adót a kifizető az Art. rendelkezései szerint havonta állapítja meg és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg, kivéve, ha a jövedelem adóelőlegét a kifizető nem köteles megállapítani.”
127. § (1) A Szocho tv. 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az adó tekintetében a természetes személy nem köteles bevallás benyújtására, és igazolja, hogy a Tbj. szerint külföldinek minősül vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményeiben biztosított, akkor a kifizető által a levont adóról kiállított igazolás benyújtásával az állami adó- és vámhatóságnál adóvisszatérítési kérelmet terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság a természetes személy által megjelölt fizetési számlára utalja át.”
(2) A Szocho tv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a természetes személy az 1. § (5) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak szerint adó fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles személyi jövedelemadó bevallást benyújtani. Nem kell az adót a természetes személynek bevallania, ha a kifizető az adót levonta, és a természetes személy az Szja tv. alapján az adó alapjaként figyelembe vett jövedelmet nem köteles bevallani.”
128. § A Szocho tv. a következő 36/G. §-sal egészül ki:
„36/G. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 9. § (3) és (4) bekezdését a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
129. § A Szocho tv.
a) 5. § (6) bekezdés c) pontjában az „1. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „1. § (4) bekezdés c) pontja” szöveg,
b) 13. § (6) bekezdésében az „a) vagy b)” szövegrész helyébe az „a)–c)” szöveg,
c) 17/A. § (1) bekezdés a) pont záró szövegrészében az „– a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és” szövegrész helyébe az „a tárgyhónap duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napjai számának szorzataként a szakirányú oktatásnak az általános teljes napi munkaidőhöz, fiatalkorú munkavállaló esetén napi hét órához viszonyított arányában számított összege azzal, hogy nem vehető figyelembe” szöveg, a „kivételével, amire tekintettel” szövegrész helyébe az „ , amire” szöveg, a „munkabérre” szövegrész helyébe a „személy munkabérre vagy távolléti díjra” szöveg és az „– a tárgyhónap munkanapjai számának szorzataként számított összege” szövegrész helyébe a „ , vagy az Szkt. 84. § (6) bekezdése szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (ide nem értve a betegszabadság olyan munkanapjait, amely a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásra esik)” szöveg,
d) 17/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „hónapos időtartamban” szövegrész helyébe a „hónapos egybefüggő időtartamban” szöveg,
e) 34. § 14. pontjában az „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „a Tbj.” szöveg
lép.
130. § Hatályát veszti a Szocho tv. 17/A. § (2) bekezdése.
131. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 27. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és]
„b) a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató esetében.”
132. § A Tbj. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § A biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott), megszerzett járulékalapot képező jövedelmet (ideértve az olyan bevételt, amelyből jövedelmet kell megállapítani) úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére, megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor.”
133. § A Tbj. a következő 105/D. §-sal egészül ki:
„105/D. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 40. § (4) bekezdés f) pontját és (5) bekezdését a 2023. december 31-ét követően megkezdett szünetelés esetében kell alkalmazni. A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
134. § A Tbj.
a) 4. § 4. pont 4.10. alpontjában a „foglakoztatott” szövegrész helyébe a „foglalkoztatott” szöveg,
b) 34. § (6) bekezdésében az „az átalányban megállapított jövedelmet” szövegrész helyébe az „a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalapot” szöveg,
c) 40. § (4) bekezdés f) pontjában a „szünetelteti” szövegrész helyébe az „a tárgyhó egészében szünetelteti” szöveg,
d) 40. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés a)–e) pontjában” szöveg,
e) 41. § (6) bekezdésében a „(2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(4) és (5) bekezdésében” szöveg,
f) 42. § (2) bekezdésében az „az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét)” szövegrész helyébe „a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalap” szöveg,
g) 80. § (2) bekezdésében az „az átalányban megállapított havi jövedelemre [ideértve a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett biztosított egyéni vállalkozó átalányban megállapított havi jövedelmének adómentes részét is] jutó járulékalap” szövegrész helyébe az „a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerint megállapított járulékalap” szöveg
lép.
135. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. §-a a következő 17a. és 17b. ponttal egészül ki:
(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„17a. e-nyugta: az Áfa tv. szerinti e-nyugta,
17b. e-pénztárgép: az Áfa tv. szerinti e-pénztárgép,”
(2) Az Art. 7. §-a a következő 39a. és 39b. ponttal egészül ki:
(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„39a. nyugtatár: az Áfa tv. szerinti nyugtatár,
39b. nyugtatár-szolgáltató: az Áfa tv. szerinti nyugtatár szolgáltató,”
(3) Az Art. 7. §-a a következő 49a. ponttal egészül ki:
(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„49a. típusszerződés: az adózó és előre meg nem határozható számú, vagy előre meghatározható számú, de nem azonosítható személy vagy személyek közötti ügylet,”
136. § Az Art. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta, bizonyítja, hogy vezető tisztségviselőként vagy cégvezetőként a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”
137. § (1) Az Art. 50. § (2) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1)–(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]
„6. a természetes személy esetében az Szja tv. 29/A. § és 29/B. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:
a) a kedvezmény közös érvényesítésének tényét, annak arányát,
b) a magzat kivételével minden eltartott, kedvezményezett eltartott nevét, adóazonosító jelét,
c) az arra vonatkozó adatot, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak vagy felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e,
d) az arra vonatkozó adatot, hogy a kedvezményezett eltartott a tárgyhónapban a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személynek minősül-e,
e) az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerinti jogcímet,
f) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét,”
(2) Az Art. 50. § (2) bekezdése a következő 7c. ponttal egészül ki:
[Az (1)–(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]
„7c. a természetes személy esetében az Szja tv. 29/G. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:
a) a születési idejét,
b) a természetes személy családi kedvezményre való jogosultságának az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja vagy b) pontja szerinti jogcímét,
c) – a magzat kivételével – a gyermek nevét, adóazonosító jelét,
d) várandósság esetén ennek tényét, valamint
e) az Szja tv. 29/G. § (3) bekezdése szerint a kedvezmény alapját képező jövedelmeket jogcímenként,”
138. § Az Art. 52. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az alkalmazandó bevallási gyakoriság – a 2. melléklet B. rész 3.4. pontjának figyelembevételével – az adómegállapítási időszak közben megváltozik, az általános forgalmi adó bevallás benyújtására kötelezett adózó az általános forgalmi adóról az áttérést megelőző naptól számított harminc napon belül soron kívüli bevallást nyújt be a bevallással még le nem fedett időszakról.”
139. § Az Art. a következő 66/A. és 66/B. §-sal egészül ki:
„66/A. § [A társasági adó megfizetése devizában]
(1) Az adózó az állami adó- és vámhatóságnál bejelentheti, hogy a 66. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, társasági adó-fizetési kötelezettségét USA dollárban vagy euróban teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést az adózó az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon az adóév első napját megelőző hónap első napjáig az adóév egészére nézve tehet. Tevékenységét az év közben megkezdő adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentését az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg.
(3) Ha az adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentésben szereplő devizáról a másik választható devizára akar áttérni, bejelentését az adóév utolsó napjáig módosíthatja. A bejelentés módosítása a következő adóév első napjától hatályos.
(4) Az az adózó, aki az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést tett, az adóév utolsó napjáig az állami adó- és vámhatóság felé bejelentheti, hogy az adó devizában történő megfizetésének lehetőségével nem kíván élni. A bejelentés a következő adóév első napjától hatályos.
(5) Az állami adó- és vámhatóság az adózó e § szerinti bejelentéseiről nyilvántartást vezet.
(6) Az e §-ban foglalt határidők jogvesztőek.
(7) Az (5) bekezdés szerint nyilvántartásba vett bejelentés alapján az adózó társasági adóelőleg-, társasági adó-fizetési kötelezettségének a kincstár által e célból vezetett, deviza adófizetésre nyitott számlára történő átutalással, a bejelentésének megfelelő devizában tesz eleget.
(8) A bejelentéstől eltérő devizanemben vezetett számláról érkező átutalás esetén az átváltás költsége az adózót terheli.
(9) A (7) bekezdés szerint utalt euró- vagy USA dollár-összeg az utalással érintett bankszámla megterhelésének napja szerinti, a Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyammal számított forintösszegben kerül jóváírásra az adózó adószámláján. Amennyiben a terhelés napján nincs a Magyar Nemzeti Bank által e napra közzétett árfolyam, akkor az ezen a napon érvényes legutolsó közzétett árfolyammal számított forintösszeg kerül jóváírásra az adózó adószámláján.
(10) A (9) bekezdés szerinti forintösszeget az állami adó- és vámhatóság átvezeti a társasági adó befizetése céljából vezetett államháztartási számlára.
(11) Az állami adó- és vámhatóság az adószámlán nyilvántartott adatokról előállított kivonaton, valamint az adószámla tételes adatainak elektronikus lekérdezése során feltünteti a (7) bekezdés alapján euróban vagy USA dollárban teljesített befizetés euró- vagy USA dollár-összegét és devizanemét, az alkalmazott átváltási árfolyamot, valamint az elszámolt forintösszeget.
66/B. § [A helyi iparűzési adó megfizetése devizában]
(1) Az adózó az esedékessé váló helyi iparűzési adóelőleg- és helyi iparűzési adó-fizetési kötelezettségét a kincstár által a helyi iparűzési adót bevezető illetékes önkormányzat, illetve – a különleges gazdasági övezetbe tartozó adózó esetén – az állami adó- és vámhatóság részére e célból euró vagy USA dollár devizanemben történő adófizetésre nyitott számlára történő átutalással is teljesítheti.
(2) A kincstár a fizetési kötelezettség teljesítésére az (1) bekezdés szerinti számlára utalt euró- vagy USA dollár-összegnek a Magyar Nemzeti Bankhoz mint a kincstár számlavezető bankjához történő beérkezésekor érvényes árfolyamon számított és a Magyar Nemzeti Bank mindenkor hatályos Általános Üzleti Feltételeiben foglaltak szerint a kincstár számláján jóváírt forintösszegét haladéktalanul átutalja az illetékes önkormányzat, illetve az állami adó- és vámhatóság helyi iparűzési adó-beszedési számlájára. Az átutalt összegekre vonatkozó, feldolgozáshoz szükséges információkat a kincstár az önkormányzati ASP rendszer útján biztosítja az önkormányzatok számára.
(3) Az illetékes adóhatóság az adózó adószámláján a kincstár által a (2) bekezdés szerint az illetékes önkormányzat, illetve az állami adó- és vámhatóság helyi iparűzési adó-beszedési számlájára átutalt összeget tünteti fel befizetésként.
(4) Az adó megfizetésének napja az illetékes önkormányzat, illetve az állami adó- és vámhatóság helyi iparűzési adó befizetésére szolgáló beszedési számláján való jóváírás napja.
(5) Az illetékes adóhatóság az adószámlán nyilvántartott adatokról előállított kivonaton feltünteti, valamint az adószámla tételes adatainak elektronikus lekérdezése során elérhetővé teszi az (1) bekezdés alapján euróban vagy USA dollárban teljesített befizetés összegét, devizanemét, valamint a (2) bekezdés szerinti árfolyamot és az elszámolt forintösszeget.”
140. § Az Art. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 83. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatással elektronikus úton az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését, illetve az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén tulajdonjog átszállását eredményező pénzügyi lízing alapján a pénzügyi lízingbeadás tényének feljegyzését követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 munkanapon belül adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak:
a) a jogügylet szerinti, az illetékkiszabáshoz szükséges, birtokában lévő, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 23. § 1–10., 12., 14. és 16. pontja szerinti, 24. § (1) bekezdés 1–14. pontja és (2) bekezdése szerinti, 25. § (1) bekezdés 1–20. pontja, (2) bekezdés 4–7., 9., 17., 19. pontja, 22. pont a) és c) alpontja, 23. pont a) alpontja, 33., 35., 37–41., 45. és 49–51. pontja, (3) bekezdés 2–9. pontja, és (4) bekezdése szerinti adatokról,
b) az eljárásban feltöltött iratokról, és
c) ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről és az ingatlan szerződés szerinti értékéről, továbbá föld átruházása esetén a földértékesítés tényéről, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető természetes személyről és e jog szerződés szerinti értékéről.
(1a) Az ingatlanügyi hatóság az adózó személyi adatait tartalmazó megkeresésre tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot:
a) az adózó tulajdonát képező – nyilvántartásában szereplő – valamennyi ingatlan adatáról,
b) az adózó földművesként való nyilvántartásba vételéről, és
c) a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4–5. §-ában meghatározott adatokról.”
141. § Az Art. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásából a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat – ideértve a tárgyév január 1-je és 15-e között tett bejelentések szerinti adatokat is – január 20. napjáig közli az állami adó- és vámhatósággal a következő tartalommal:
a) a gépjármű rendszáma, alvázszáma, személygépjármű saját tömege, tehergépjármű saját tömege és megengedett együttes tömege,
b) a gépjármű üzembentartójának, annak hiányában tulajdonosának, amennyiben pedig e tulajdonos új tulajdonszerzőt jelentett be, úgy a tulajdonszerző neve, valamint lakcíme, székhelye, továbbá természetes személy adózó esetén természetes azonosító adatai, nem természetes személy adózó esetén cégjegyzékszáma,
c) a gépjármű forgalomba helyezésének, forgalomból való kivonásának időpontja, valamint a kivonás oka,
d) az üzembentartó személyében bekövetkezett változás, a tulajdonváltozás időpontja,
e) a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása,
f) a gépjármű hajtóanyaga,
g) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti személygépkocsi, motorkerékpár teljesítménye (kilowattban, ennek hiányában lóerőben meghatározva), gyártási éve,
h) a gépjármű „környezetkímélő motorkerékpár” kategóriába történő sorolásának ténye,
i) a tehergépjármű, az autóbusz légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerének (útkímélő tengely) ténye,
j) a tulajdonos által a tulajdonosváltozásról tett változásbejelentés időpontja, és
k) ha az üzembentartó és a tulajdonos személye eltér, akkor az üzembentartó adóalany adatain túl a nem természetes személy tulajdonos b) pont szerinti adatai.”
142. § Az Art. a következő 106/A. §-sal egészül ki:
„106/A. § [Adatszolgáltatás e-pénztárgéppel]
Az e-pénztárgép jogszabályban meghatározottak szerint, informatikai kapcsolat útján automatikusan valós idejű adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság és a nyugtatár-szolgáltató részére.”
143. § Az Art. 112/A. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A kincstár elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig azoknak a magánszemélyeknek az adatairól, akiknek a tárgyhónapban családi pótlékot folyósított.
Az adatszolgáltatás tartalmazza)
„h) a családi pótlékra való jogosultság jogcímét.”
144. § (1) Az Art. 124. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan- nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható.”
(2) Az Art. 124. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami adó- és vámhatóság a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerben folytatott beszélgetést elektronikusan adathordozóra rögzíti, és a rögzített beszélgetést az adó megállapításához való jog, illetve ha az hosszabb, akkor az adó végrehajtásához való jog elévüléséig, illetve a folyamatban levő bírósági eljárás befejezéséig megőrzi. Az állami adó- és vámhatóság
a) az egyedi ügyintézés és tájékoztatás során rögzített telefonbeszélgetés visszahallgatását – a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer használatával kilencven napig – biztosítja,
b) az egyedi ügyintézés és tájékoztatás, valamint az általános tájékoztatás során rögzített telefonbeszélgetésről kérelemre másolatot ad ki.”
145. § Az Art. 127. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A kincstár és a Magyar Nemzeti Bank az adókötelezettség euró vagy USA dollár devizanemben történő teljesítése során tudomására jutott adótitkot e törvény által meghatározott feladatellátása céljából az adótitok tudomására jutása évének utolsó napjától számított 5 évig kezeli.”
146. § Az Art. 131. §-a a következő (30) bekezdéssel egészül ki:
„(30) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból – a számla kiállítója, önszámlázás esetén a vevő egyidejű értesítése mellett – elektronikus úton tájékoztatja az online számlaadat-szolgáltatásra használt számlázó programnak az adatszolgáltatásban rögzített adószám alapján beazonosítható fejlesztőjét a hibás adatszolgáltatások okainak feltárásához és javításához szükséges, üzleti adatokat nem tartalmazó műszaki-informatikai információkról, valamint a számla kiállítójának nevéről és adószámáról, önszámlázás esetén a vevő nevéről és adószámáról.”
147. § Az Art. 133. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig – a támogatás ellenőrzésének és nyilvántartásának céljából – tájékoztatja az agrárpolitikáért felelős minisztert, a mezőgazdasági igazgatási szervet, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a kiutalt, valamint a visszatartási jog gyakorlása keretében visszatartott, illetve az Szja tv. 3. § 41. pontjában és az Szja tv. 3. § 50. pontjában meghatározott, továbbá az Szja tv. 39. § (1) bekezdése alapján igénybe vett támogatás összegéről. Az adóhatóság a tájékoztatást adózónként, az adózók azonosítására alkalmas módon teljesíti.”
148. § (1) Az Art. 153. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt, vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:)
„c) a tárgyévben és az azt megelőző négy évben az állami adó- és vámhatóság nem indított ellene adótartozás behajtására irányuló végrehajtási eljárást, továbbá az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 6–21. pontján alapuló, megkeresésenként százezer forintot meghaladó összegre irányuló végrehajtást.”
(2) Az Art. 153. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A csoportos adóalany tagjának és volt tagjának minősítése során, ha a tag vagy a volt tag a tárgyévre vonatkozó pozitív adóteljesítménnyel – a csoportos adóalanyiságban fennálló tagságára tekintettel – nem rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság kizárólag az (1) bekezdés a)–h) pontjában foglalt feltételek teljesülését vizsgálja.”
149. § Az Art. 164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére – az általa közölt, jövőbeni ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre, vagy típusszerződésre vonatkozó részletes tényállás alapján – a kérelemben megjelölt adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés vonatkozásában megállapítja az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát.”
150. § Az Art. 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem díjköteles, a díj mértéke:
a) típusszerződés esetén tízmillió forint,
b) egyéb esetben nyolcmillió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenkettőmillió forint.”
151. § (1) Az Art. 199. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésen felül természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – a tárgyév június 30. napjáig benyújtott kérelmére az adóhatóság a tárgyévben előírt éves gépjárműadó-fizetési kötelezettségre évente egy alkalommal legfeljebb öthavi pótlékmentes részletfizetést engedélyez. A kérelem benyújtására előírt határidő jogvesztő.”
(2) Az Art. 199. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A nem természetes személy adózó kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb egymillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb hathavi pótlékmentes részletfizetést engedélyez.”
(3) Az Art. 199. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az (1)–(2a) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.”
(4) Az Art. 199. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1)–(1a) és a (2a) bekezdés szerint engedélyezett részletfizetésről szóló határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.”
152. § Az Art. 221. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési, valamint az EKAER bejelentési kötelezettség kivételével
a) a bejelentési, változásbejelentési, a bevallási, adatbejelentési, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségének, regisztrációs kötelezettségének nem teljesítése,
b) a bejelentési, változásbejelentési, a bevallási, adatbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének hiányos, a bevallási hiba kivételével hibás teljesítése,
c) a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének valótlan adattartalommal történő teljesítése
esetén – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.”
153. § Az Art. a következő 229/A. §-sal egészül ki:
„229/A. § [A pénzforgalmi szolgáltatók Áfa tv. szerinti általános kötelezettségeinek nem előírásszerű teljesítése]
(1) Az Áfa tv. 183/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettség elmulasztása, hibás vagy hiányos teljesítése, az Áfa tv. 183/C. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás vagy hiányos teljesítése, valamint az Áfa tv. 183/C. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás-megőrzési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartás-vezetésre, adatszolgáltatásra és nyilvántartás- megőrzésre kötelezettet ötmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a nyilvántartás vezetésre, adatszolgáltatásra és nyilvántartás-megőrzésre kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”
154. § Az Art. 246. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha)
„i) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles adózó az Eüsztv. szerinti hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik.”
155. § Az Art. a következő 251/A. §-sal egészül ki:
„251/A. § [Adótanácsadói és okleveles adószakértői hatósági képesítés]
(1) A 251. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hatósági képesítés megszerzésére irányuló hatósági képzési és hatósági vizsgáztatási tevékenységet a nyilvántartásba vételt végző szervezet által akkreditált képző, illetve vizsgaközpont végezheti. Az akkreditációs eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) A 251. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, továbbá a képzés és hatósági vizsgáztatás részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti akkreditált képzőt, illetve vizsgaközpontot a nyilvántartásba vételt végző szervezet nyilvántartásba veszi. Az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok nyilvántartása tartalmazza a szervezet
a) nevét, adószámát,
b) cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát és felnőttképzési engedélyszámát,
c) képviselőjének nevét,
d) székhelyét, levelezési címét,
e) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,
f) nyilvántartásba vételi sorszámát (akkreditációs sorszámát),
g) nyilvántartásba vételének (akkreditációjának) időpontját,
h) akkreditált tevékenységét (hatósági képző, illetve hatósági vizsgaközpont),
i) tevékenységével összefüggésben a nyilvántartásba vételt végző szervezet által lefolytatott ellenőrzések eredményét, valamint
j) nyilvántartásból való törlésének (akkreditáció visszavonásának) időpontját és indokát.
(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok nyilvántartásában szereplő adatokat a képzésen és a vizsgákon résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából az akkreditált képző, illetve vizsgaközpont nyilvántartásból való törlését követően 6 évig megőrzi.
(5) A megvalósított hatósági képzésekről és a képzéseken résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti akkreditált képző köteles nyilvántartást vezetni és a képzési tevékenységével összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza
a) a képzés megnevezését, a képzés megkezdésének időpontját, valamint
b) a résztvevők adatait:
ba) családi és utónevét,
bb) születési családi és utónevét,
bc) születési helyét, idejét,
bd) anyja születési családi és utónevét,
be) lakcímét (irányítószám, helység, utca, házszám),
bf) a hatósági képzés megkezdéséhez és a képzés alóli felmentések megállapításához benyújtott dokumentumok egyszerű másolatát, továbbá
bg) a hatósági képzés teljesítéséről szóló igazolás sorszámát és a kiállítás dátumát.
(6) A megvalósított hatósági vizsgákról és a vizsgákon résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti hatósági vizsgaközpontként akkreditált szervezet köteles nyilvántartást vezetni és a vizsgáztatás dokumentumait (jegyzőkönyveket, határozatokat, nyilvántartásokat) 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza
a) a vizsgával megszerezhető hatósági képesítés megnevezését,
b) a hatósági vizsga pontos helyszínét, időpontját,
c) a vizsgabizottság tagjainak családi és utónevét, azok vizsgabizottságban betöltött szerepét, valamint
d) a résztvevők adatait:
da) családi és utónevét,
db) születési családi és utónevét,
dc) születési helyét, idejét,
dd) a vizsga eredményét %-os formában, továbbá
de) a képesítés megszerzését igazoló hatósági tanúsítvány vagy a sikeres vizsgarészek teljesítéséről szóló igazolás sorszámát és kiállításának dátumát.
(7) A megvalósított hatósági vizsgákon hatósági képesítést szerzett résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti hatósági vizsgaközpontként akkreditált szervezet a (6) bekezdés szerinti adatokat megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott módon.
(8) A hatósági vizsgán foglalkoztatható vizsgaelnökök és szakmai szervezetet képviselő vizsgabiztosok nyilvántartását a nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti.
(9) A vizsgaelnökök és vizsgabiztosok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakcím, levelezési cím,
c) telefonszám, elektronikus elérhetőség,
d) a felsőfokú képzettséget igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,
e) adótanácsadói vagy okleveles adószakértői képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,
f) szakmai gyakorlat jellege, helye és időtartama, valamint
g) szakmai szervezeti tagságot igazoló szervezet megnevezése.
(10) A nyilvántartásból törölt vizsgaelnökök és vizsgabiztosok adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni.”
156. § Az Art. 255. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás – a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl – a természetes személy következő adatait tartalmazza:)
„e) a szakképesítés, hatósági képesítés megnevezése, a szakképesítést, hatósági képesítést igazoló bizonyítvány vagy tanúsítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,”
157. § Az Art. 256. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„256. § [Az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások]
(1) Az állami adó- és vámhatóság
1. támogatja a kezdő vállalkozásokat adókötelezettségeik teljesítésében,
2. jogszabályban meghatározott ügykörben ügyfélszolgálatain országos illetékességgel intézi az adóügyeket,
3. törvényben meghatározott módon közreműködik a természetes személyek személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségének teljesítésében,
4. jogszabályban meghatározott telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet,
5. erre kijelölt ügyfélszolgálatain az egyéb szolgáltatásokon kívül a jogszabályban meghatározott adófizetési kötelezettség bankkártyával történő teljesítését biztosítja,
6. az adókötelezettségek, valamint adótörvényben vagy adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéshez, illetve kérelem benyújtásához nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresít,
7. a honlapján személyes adónaptárat, kalkulátorokat, késedelmi pótlék prognózist, ügyfélszolgálat kereső felületet működtet,
8. lekérdezési lehetőséget biztosít az adózók számára az e törvényben, illetve jogszabályban meghatározott, általa nyilvántartott adatokhoz,
9. köztartozásmentes adózói adatbázist működtet és tesz közzé,
10. a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítéséhez online felületet biztosít,
11. elektronikus úton tájékoztatja az elektronikus bevallásra kötelezett adózókat az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségük gyakoriságáról, mely tájékoztatás mellőzését az adózó elektronikus úton kérheti,
12. az adózó kérelmére szerkeszthető formátumú adószámla-kivonatot készít,
13. mobilalkalmazás-használatot biztosít,
14. honlapján adónem szerinti csoportosításban az adózással összefüggő általános és összefoglaló, valamint egyedi jellegű tájékoztatókat tesz közzé,
15. honlapján az adózó az ügyfélszolgálat és az ügyintézés honlapon meghatározott típusa megjelölésével előzetesen időpontot foglalhat, az időpontot lemondhatja, a foglalás adatairól elektronikus visszajelzést kérhet,
16. honlapján az adókötelezettségek jogszerű teljesítésének, valamint az adózói jogosultságok érvényesítésének elősegítése, illetve az adózó gazdasági érdekeinek védelme érdekében teljesíti e törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott közzétételi kötelezettségét.
(2) A nyugtatárat az állami adó- és vámhatóság üzemelteti.”
158. § Az Art. 258. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„258. § [Telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer működtetése]
Az állami adó- és vámhatóság egységes telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer keretében a Kormány rendeletében meghatározott egyedi ügyintézést és tájékoztatást, továbbá általános tájékoztatást nyújt. Az állami adó- és vámhatóság vezetője a Kormány rendeletében meghatározottak mellett további egyedi ügyintézés és tájékoztatás biztosításáról dönthet. Az egyedi ügyintézés és tájékoztatás igénybevételéhez az adózónak vagy képviselőjének ügyfél-azonosító számmal vagy az Eüsztv. szerinti részleges kódú telefonos azonosításhoz szükséges felhasználónévvel és jelszóval kell rendelkeznie.”
159. § Az Art. 260. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akik vagy amelyek a közzétételt megelőző hónap utolsó napján az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek)
„a) az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott
aa) adótartozásnak nem minősülő köztartozása nem haladja meg a harmincezer forintot,
ab) nettó adótartozása nem haladja meg az ötezer forintot;”
160. § Az Art. 265. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„265. § [Be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzététele]
(1) Az állami adó- és vámhatóság a honlapján a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik vagy amelyek tekintetében végleges közigazgatási vagy jogerős bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek. Az e bekezdés szerinti adatok mellett az állami adó- és vámhatóság a honlapján a jogsértést megállapító határozat keltét, véglegessé válásának napját, közigazgatási per esetén a bírósági határozat jogerőssé válásának napját is nyilvánosságra hozza. Ha az adóhatóság határozata ellen a közigazgatási bíróság előtt pert indítottak, az adatok közzétételére a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján kerül sor. Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait – feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el – a közzétételtől számított két év elteltével törli. E bekezdés nem alkalmazható azon adózók esetében, amelyek vonatkozásában az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabását a 225. § (4) bekezdése alapján mellőzte.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából az (1) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg nyilvánosságra hozza, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján szereplő adózók közül a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet szerint mely adózók nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.
(3) Az állami adó- és vámhatóság (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha az adózó a végleges közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.”
161. § (1) Az Art. 268. § (1) bekezdése a következő 17a. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„17a. az adótanácsadói és okleveles adószakértői hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás megvalósításának részletszabályait, a hatósági képzés eredményes elvégzésének, illetve a hatósági vizsga teljesítésének követelményeit és igazolási módját, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás szakmai ellenőrzésének szabályait, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának, továbbá a vizsgaelnöki és a vizsgabiztosi névjegyzékbe történő felvételi eljárásnak a részletes szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) Az Art. 268. § (1) bekezdése a következő 19. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„19. az egységes telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszeren keresztül nyújtott egyedi ügyintézés és tájékoztatás, továbbá általános tájékoztatás részletes szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
162. § (1) Az Art. 269. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az üzemeltető részére nyújtott, az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel, e-pénztárgéppel történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
(2) Az Art. 269. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadói és okleveles adószakértői hatósági képzés és hatósági vizsgáztatás szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díj megfizetésének részletes szabályait.”
(3) Az Art. 269. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az e-pénztárgép forgalmazására, szervizelésére, engedélyezésére, üzemeltetésére, felügyeletére vonatkozó szabályokat.”
163. § Az Art. 274/O. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Art. 1. melléklet 3.2. pontja alapján az állami adó- és vámhatóság – a rendelkezésre álló havi adó- és járulékbevallás adatai alapján – hivatalból pótolhatja azon biztosítási jogviszonyok megszűnésére vonatkozó bejelentéseket is, amelyek a munkáltató által benyújtott havi adó- és járulékbevallásban feltüntetett adatok szerint 2023. január 1-jét megelőzően szűntek meg, és a jogviszony megszűnését a munkáltató, kifizető nem jelentette be.
(5) Az Art. 1. melléklet 3.4. pontja és 3.7. pontja alapján az állami adó- és vámhatóság – a rendelkezésére álló adatok alapján – hivatalból pótolhatja azokat a bejelentéseket is, amelyek esetén a munkáltató, kifizető 2023. január 1-jét megelőzően hunyt el, szűnt meg jogutód nélkül.”
164. § (1) Az Art. a következő 274/P. §-sal egészül ki:
„274/P. § [Átmeneti rendelkezés a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvényhez]
(1) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.11.) által megállapított 52. § (1) bekezdés e) pontját első alkalommal a hatálybalépését követően esedékes, az 50. § (1a) bekezdése szerinti bevallás benyújtása tekintetében kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Módtv.11. által megállapított 153. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a 153. § (1a) bekezdését első alkalommal a hatálybalépését követő negyedév minősítése során kell alkalmazni.”
(2) Az Art. 274/P. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek a Módtv.11. által megállapított 145. § (7) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”
(3) Az Art. 274/P. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek a Módtv.11. által megállapított 20. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(5) E törvénynek a Módtv.11. által megállapított 221. § (1) bekezdését a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
(4) Az Art. 274/P. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Módtv.11. által megállapított 83. § (1) bekezdése alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő szolgáltatással elektronikus úton első alkalommal 2024. február 15. napjáig szolgáltat adatot.”
165. § Az Art. 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
166. § Az Art. 3. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
167. § Az Art.
1. 50. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „(1)–(1a) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)–(1b) bekezdés” szöveg,
2. 50. § (4) bekezdésében a „kötelezett az (1)–(1a) bekezdés” szövegrész helyébe a „kötelezett az (1b) bekezdés” szöveg,
3. 145. § (7) bekezdésében az „akkor a változás bejelentését követően” szövegrész helyébe az „akkor a változás bejegyzését követően” szöveg,
4. 175. § (1) bekezdésében az „ötmillió forint” szövegrész helyébe a „nyolcmillió forint” szöveg, a „nyolcmillió forint” szövegrész helyébe a „tizenkettőmillió forint” szöveg,
5. 246. § (1) bekezdés g) pontjában a „háromszázhatvanöt napon” szövegrész helyébe a „száznyolcvan napon” szöveg,
6. 251. § (1) bekezdés c) pontjában a „szakmai képesítéssel, szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „szakmai képesítéssel, szakképzettséggel, hatósági képesítéssel” szöveg,
7. 255. § (1) bekezdés g) pontjában a „szakképesítés megszerzését követően” szövegrész helyébe a „szakképesítés, hatósági képesítés megszerzését követően” szöveg,
8. 274/O. § (2) bekezdésében az „50. §” szövegrész helyébe az „52. §” szöveg
lép.
168. § Hatályát veszti az Art.
1. 52. § (1) bekezdés e) pontjában a „szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetve a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti,” szövegrész,
2. 87. § (2) bekezdés b) pontja.
169. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § [Az adóigazgatási eljárás]
(1) Adóigazgatási eljárás mindazon eljárás, amelyben az adóhatóság megállapítja az adózó jogait, kötelezettségeit, ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, nyilvántartást vezet az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről, és adatot igazol, valamint az ezeket érintő döntését érvényesíti.
(2) Adóigazgatási eljárás az adókötelezettség teljesítésére szolgáló technikai eszköz állami adó- és vámhatóság által végzett tanúsítási és engedélyezési eljárása.”
170. § (1) Az Air. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát – ha a meghatalmazást az adózó nem a (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerint adta – köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.”
(2) Az Air. 15. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Meghatalmazást elektronikusan
a) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszeren keresztül,
b) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen,
c) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a meghatalmazó által benyújtott, az állandó meghatalmazások bejelentésére rendszeresített elektronikus űrlapon, ha az állandó meghatalmazott nem kamarai jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda vagy európai közösségi jogász, vagy
d) a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján elektronikusan hitelesített közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva
lehet tenni.
(4) Az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen, továbbá a meghatalmazó által benyújtott, az állandó meghatalmazások bejelentésére rendszeresített elektronikus űrlapon tett képviseletre vonatkozó jognyilatkozat megfelel az (1) bekezdésben meghatározott alaki követelményeknek.”
171. § Az Air. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
