„(1) A döntés tartalmazza:
a) az eljáró adóhatóság, az adózó és az ügy azonosításához szükséges minden adatot,
b) a rendelkező részt az adóhatóság döntésével, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel,
c) a megállapított tényállásra és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokra, az adózó által felajánlott és mellőzött bizonyítékokra, a mérlegelés és a döntés indokaira, az ügyintézési határidő leteltének napjára, továbbá a döntést megalapozó, valamint a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást,
d) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, valamint
e) a d) ponttól eltérően a döntéshozatal helyét és idejét, valamint a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” megjelölést, ha az eljáró adóhatóság jogszabályban meghatározott automatikus döntéshozatalt és szervezeti aláírást alkalmaz.”
172. § Az Air. 136. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„h) az automatikus döntéshozatallal kapcsolatos részletes szabályokat.”
173. § Az Air. 56. alcíme a következő 139/F. §-sal egészül ki:
„139/F. § [Átmeneti rendelkezés a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvényhez]
E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény által megállapított 20. § (2) bekezdésében foglalt jegyzett tőkére vonatkozó feltételeknek a rendelkezés hatálybalépésekor az állami adó- és vámhatóság által már nyilvántartásba vett pénzügyi képviselőknek 2025. január 1-jével kell megfelelnie.”
174. § Az Air. 20. § (2) bekezdésében a „tőkéje az ötvenmillió forintot” szövegrész helyébe a „tőkéje a százötvenmillió forintot” szöveg lép.
175. § Hatályát veszti az Air.
1. 87. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja,
2. 92. § a) pontja.
176. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozaton, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezségen, továbbá a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozaton, illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A. §-a szerinti, az állami adó- és vámhatóság kérelmére meghozott biztosíték nyújtásra kötelező jogerős végzésen alapuló kötelezettségek, valamint azon egyéb kötelezettségek végrehajtása során is, amelyek tekintetében az állami adó- és vámhatósághoz érkezett okiratok e törvény alapján végrehajtható okiratnak minősülnek.”
177. § Az Avt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az adós – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült valamennyi költség, így a készkiadás, a költségminimum és a végrehajtási költségátalány megfizetésére.
(2) Költségminimumként ingó- és ingatlanfoglalás esetén 10 ezer forint fizetendő.
(3) Az adóhatóságot a pénzkövetelés végrehajtásának foganatosításáért – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 10 ezer forint költségátalány illeti meg, minden más jogszabály alapján felszámítható költségtől és költségátalánytól függetlenül.
(4) Nem illeti meg az adóhatóságot a (3) bekezdés szerinti költségátalány, amennyiben a végrehajtási eljárásban kizárólag túlfizetés átvezetésére került sor.
(5) Nem illeti meg az adóhatóságot a (3) bekezdés szerinti költségátalány, amennyiben az adós általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó tartozása a behajtást kérő hatóság megkeresésének időpontjában nem éri el a 10 ezer forintot, és az adóssal szemben az állami adó- és vámhatóság az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó tartozásán felül további tartozás behajtására végrehajtási eljárást nem foganatosít.
(6) Az adóhatóságot a meghatározott cselekmények végrehajtására irányuló végrehajtási eljárásban – az önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítást követően – helyszíni eljárásonként 10 ezer forint végrehajtási költségátalány illeti meg. Amennyiben a meghatározott cselekmény végrehajtása a 122. § (6) bekezdés b) pontja alapján nem tűr halasztást, és emiatt az önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítás mellőzendő, e költségátalány a helyszíni eljárásért önkéntes teljesítésre történő előzetes felszólítás hiányában is felszámítandó.
(7) Az adóhatóság a költségekről – a végrehajtási költségátalány, illetve költségminimum kivételével – végzést hoz.
(8) Az adóhatóság a költségátalány, illetve költségminimum felszámításától számított 8 napon belül az adóst értesíti. A költségátalány, illetve költségminimum felszámítását az adós az azok alapjául szolgáló végrehajtási cselekménnyel szemben benyújtható végrehajtási kifogásban sérelmezheti.”
178. § Az Avt. 29. § (1) bekezdése a következő 25. ponttal egészül ki:
(A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:)
„25. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 33/A. §-a szerinti, az állami adó- és vámhatóság kérelmére meghozott, biztosíték nyújtásra kötelező jogerős végzés.”
179. § Az Avt. a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § (1) Ha az adós székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, az adóhatóság – eljárási bírság kilátásba helyezése mellett – a székhelyszolgáltatót nyilatkozatra hívja fel arra vonatkozóan, hogy a székhelyszolgáltatónál az adós lefoglalható vagyontárgya fellelhető-e.
(2) Ha a székhelyszolgáltató az eljárási bírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, az eljárási bírság egy alkalommal ismételten kiszabható.
(3) Ha a székhelyszolgáltató nyilatkozata alapján megállapítható, hogy az adós székhelyén nincs az adósnak lefoglalható vagyontárgya, mellőzhető az adós székhelyén az ingófoglalás foganatosítása.
(4) Az adóhatóság a székhelyszolgáltatót helyszíni eljárás keretében nyilatkoztatja az adós vagyontárgyairól, ha
a) a székhelyszolgáltató az eljárási bírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette nyilatkozattételi kötelezettségét, vagy
b) az ügy körülményeire tekintettel az állami adó- és vámhatóság szerint indokolt.”
180. § Az Avt. 122. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a döntés ingatlant érintő meghatározott cselekmény végrehajtására irányul, az állami adó- és vámhatóság az ingatlan tulajdonosának kezdeményezésére a végrehajtási eljárást felfüggeszti, amennyiben az ingatlan tulajdonosa vállalja, hogy a behajtást kérő hatóság döntésében foglaltakat soron kívül önként teljesíti. A felfüggesztés az ingatlan tulajdonosának kérelmére egy ízben, legfeljebb 6 hónapra rendelhető el.”
181. § Az Avt. XII. Fejezete a következő 57/D. alcímmel egészül ki:
„57/D. A 29. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti pénzkövetelés végrehajtásának szabályai
125/I. § (1) A 29. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti pénzkövetelés végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az 57/C. alcím rendelkezései szerint, a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel foganatosítja azzal, hogy e kötelezettségek végrehajtása során 125/H. § (2)–(6) bekezdés alkalmazásának nincs helye.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 33/A. §-a szerinti biztosíték nyújtásra kötelező jogerős végzés végrehajtása során behajtott összeget átutalja a biztosíték tárgyában végzést hozó bíróság gazdasági hivatalának letéti számlájára. Ha a behajtott összeg a fizetésre kötelezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, az állami adó- és vámhatóság a bevételt a 13. §-ban és a 14. §-ban foglalt felosztási szabály alapján számolja el, és utalja át.”
182. § (1) Az Avt. 60. alcíme a következő 131/H. §-sal egészül ki:
„131/H. § E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.6.) megállapított 1. § (4) bekezdését, a 29. § (1) bekezdés 25. pontját és 125/I. §-át azok hatálybalépésekor a folyamatban lévő, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A. §-a szerinti perekben is alkalmazni kell.”
(2) Az Avt. 131/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„131/H. § (1) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.6.) által megállapított 1. § (4) bekezdését, 29. § (1) bekezdés 25. pontját és 125/I. §-át azok hatálybalépésekor a folyamatban lévő, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A. §-a szerinti perekben is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek a Módtv.6. által módosított 11. § (2) bekezdését az annak hatálybalépését követően foganatosított ingó- és ingatlanfoglalás esetén is alkalmazni kell.
(3) E törvénynek a Módtv.6. által megállapított 43/A. §-át a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
183. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak.”
184. § A Vtv. 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (4) bekezdésben foglaltak kivételével nem lehet vámigazgatási bírságot megállapítani árunyilatkozat-adással, árunyilatkozat adatainak helytállóságával összefüggésben, ha a nyilatkozattevő a Vámkódex 173. cikk (3) bekezdése szerint a közölt vámokat és egyéb terheket is érintő információ alapján kérelmezi a vám-árunyilatkozat módosítását, vagy a 174. cikk szerint kérelmezi a vám-árunyilatkozat érvénytelenítését a kiviteli vámeljárásokra vonatkozóan.”
185. § A Vtv. 114. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vámellenőrzésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell)
„j) az ellenőrzést végző személy nevét és aláírását, az ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést. Elektronikus hitelesítés esetén az ellenőrzést végző személy nevét és az elektronikus hitelesítésre szolgáló bélyegzőt.”
186. § A Vtv. 215. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) E törvények a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 85. § (3) bekezdését a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
187. § A Vtv.
1. 2. § 6. pontjában a „10 euró alatti vámtartozás” szövegrész helyébe a „10 euró alatti vám és egyéb terhek összege” szöveg,
2. 193. § (1) bekezdésében és 195. § (1) bekezdésében az „1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V.” szövegrész helyébe az „(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet IV.” szöveg,
3. 193. § (2) bekezdés c) pontjában az „1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 85. cikk (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. cím III. fejezetében foglalt feladatok végrehajtásáért felelős” szöveg,
4. 194. §-ában az „1306/2013/EU” szövegrész helyébe az „(EU) 2021/2116” szöveg,
5. XXXII. Fejezete címében az „1306/2013/EU EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELET V.” szövegrész helyébe az „(EU) 2021/2116 EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELET IV.” szöveg,
6. 75. alcímének címében az „1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. és 81.” szövegrész helyébe az „(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 77. és 78.” szöveg,
7. 195. § címében az „1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. és 81.” szövegrész helyébe az „(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 77. és 78.” szöveg,
8. 84. alcímének címében az „1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 83.” szövegrész helyébe az „(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79.” szöveg,
9. 205. §-ának címében az „1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 83.” szövegrész helyébe az „(EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79.” szöveg,
10. 205. § (3) bekezdésében az „az ellenőrzési határidőn” szövegrész helyébe a „180 napon” szöveg,
11. 216. § (1) bekezdés 6. pontjában az „és a 78/352/EGK, a 94/165/EK, a 98/2799/EK, a 2000/814/EK, az 2005/1290/EK és a 2008/485/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/1306/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V.” szövegrész helyébe a „ , valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet IV.” szöveg
lép.
188. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) a 37/B. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az Europol által javasolt információs figyelmeztető jelzés elhelyezése
37/C. § (1) Az Europol által javasolt információs figyelmeztető jelzés elhelyezését a NAV Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója hagyja jóvá.
(2) A jóváhagyást követően a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ információs figyelmeztető jelzést helyez el a Schengeni Információs Rendszerben olyan harmadik országbeli állampolgárral szemben, aki vonatkozásában az Europol erre javaslatot tett harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől kapott információ alapján terrorista vagy súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményben való érintettség miatt.
(3) Ha a pénzügyőr az e fejezetben meghatározott intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett információs figyelmeztető jelzés szerinti harmadik országbeli állampolgárral, rögzíti az intézkedés megtörténtének tényét és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikk (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.”
189. § A NAV tv. a következő 106. §-sal egészül ki:
„106. § E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:
a) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet (37/C. §).”
190. § A NAV tv. 56. § (3) bekezdésében a „Köztársasági Elnök Hivatalánál” szövegrész helyébe a „Sándor-palotánál” szöveg lép.
191. § Hatályát veszti a NAV tv. 105. § a) pontja.
192. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szj. tv.) 47. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése]
„f) a kinevezés tartalmának bármely módosításához átszervezés, vagy létszámcsökkentés esetén, beleértve a NAV más szervéhez történő áthelyezést is, azzal, hogy a tisztviselő tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belül változtatható meg, pénzügyőr esetén a munkakör a státusz megváltoztatása nélkül módosítható,”
193. § A NAV Szj. tv. 53. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Nem minősül külföldi kiküldetésnek, ha a pénzügyőr Magyarországgal szomszédos ország területén létesített közös határátkelőhelyen végez munkát, feltéve, hogy a napi munkaidejét Magyarország területén kezdi meg és fejezi be.”
194. § A NAV Szj. tv. 70. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha)
„a) a Kormány, a miniszter döntése alapján a NAV-nál, vagy a NAV elnökének döntése alapján a NAV szervnél a foglalkoztatottak létszámának csökkentését kell végrehajtani;”
195. § A NAV Szj. tv. 5. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
196. § A NAV Szj. tv. 6. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.
197. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/A. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítása időpontjával – tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.”
198. § Az Szt. 134/G. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés szerinti közzététel során a közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább 5 egymást követő évig kell biztosítani.”
199. § Az Szt. a 141. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Határokon átnyúló átalakulás
142. § Határokon átnyúló átalakulás során a 136–141. § rendelkezéseit a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló törvény előírásait is figyelembe véve kell alkalmazni.”
200. § Az Szt. VIII. Fejezete a következő 152/C. §-sal egészül ki:
„152/C. § (1) A 151. § (12) bekezdése szerinti hatósági képesítés megszerzésére irányuló hatósági képzési és hatósági vizsgáztatási tevékenységet a nyilvántartásba vételt végző szervezet által akkreditált képző, illetve vizsgaközpont végezheti. Az akkreditációs eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) A 151. § (12) bekezdése szerinti hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, továbbá a hatósági képzés és vizsgáztatás részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés szerinti akkreditált képzőt, illetve vizsgaközpontot a nyilvántartásba vételt végző szervezet nyilvántartásba veszi. Az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok nyilvántartása tartalmazza a szervezet
a) nevét, adószámát,
b) cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát és felnőttképzési engedélyszámát,
c) képviselőjének nevét,
d) székhelyét, levelezési címét,
e) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,
f) nyilvántartásba vételi sorszámát (akkreditációs sorszámát),
g) nyilvántartásba vételének (akkreditációjának) időpontját,
h) akkreditált tevékenységét (hatósági képző, illetve hatósági vizsgaközpont),
i) tevékenységével összefüggésben a nyilvántartásba vételt végző szervezet által lefolytatott ellenőrzések eredményét, valamint
j) nyilvántartásból való törlésének (akkreditáció visszavonásának) időpontját és indokát.
(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok nyilvántartásában szereplő adatokat a képzésen és a vizsgákon résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából az akkreditált képző, illetve vizsgaközpont nyilvántartásból való törlését követően 6 évig megőrzi.
(5) A megvalósított hatósági képzésekről és a képzéseken résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti akkreditált képző köteles nyilvántartást vezetni és a képzési tevékenységével összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza
a) a képzés megnevezését, a képzés megkezdésének időpontját, valamint b) a résztvevők adatait:
ba) családi és utónevét,
bb) születési családi és utónevét,
bc) születési helyét, idejét,
bd) anyja születési családi és utónevét,
be) lakcímét (irányítószám, helység, utca, házszám),
bf) a hatósági képzés megkezdéséhez és a képzés alóli felmentések megállapításához benyújtott dokumentumok egyszerű másolatát, továbbá
bg) a hatósági képzés teljesítéséről szóló igazolás sorszámát és a kiállítás dátumát.
(6) A megvalósított hatósági vizsgákról és a vizsgákon résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti hatósági vizsgaközpontként akkreditált szervezet köteles nyilvántartást vezetni és a vizsgáztatás dokumentumait (jegyzőkönyveket, határozatokat, nyilvántartásokat) 6 évig megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza
a) a vizsgával megszerezhető hatósági képesítés megnevezését,
b) a hatósági vizsga pontos helyszínét, időpontját,
c) a vizsgabizottság tagjainak családi és utónevét, azok vizsgabizottságban betöltött szerepét, valamint
d) a résztvevők adatait:
da) családi és utónevét,
db) születési családi és utónevét,
dc) születési helyét, idejét,
dd) a vizsga eredményét %-os formában, továbbá
de) a képesítés megszerzését igazoló hatósági tanúsítvány vagy a sikeres vizsgarészek teljesítéséről szóló igazolás sorszámát és kiállításának dátumát.
(7) A megvalósított hatósági vizsgákon hatósági képesítést szerzett résztvevőkről az (1) bekezdés szerinti hatósági vizsgaközpontként akkreditált szervezet a (6) bekezdés szerinti adatokat megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott módon.
(8) A hatósági vizsgán foglalkoztatható vizsgaelnökök és szakmai szervezetet képviselő vizsgabiztosok nyilvántartását a nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti.
(9) A vizsgaelnökök és vizsgabiztosok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakcím, levelezési cím,
c) telefonszám, elektronikus elérhetőség,
d) a felsőfokú képzettséget igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,
e) mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,
f) szakmai gyakorlat jellege, helye és időtartama, valamint
g) szakmai szervezeti tagságot igazoló szervezet megnevezése.
(10) A nyilvántartásból törölt vizsgaelnökök és vizsgabiztosok adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni.”
201. § Az Szt. 177. §-a a következő (89)–(91) bekezdéssel egészül ki:
„(89) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 11. § (10) bekezdését, 142. §-át, 151. § (2) bekezdését először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(90) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 11. § (10) bekezdését, 142. §-át, 151. § (2) bekezdését a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
(91) E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 134/G. § (3a) bekezdését először a 2024. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.”
202. § Az Szt. 178. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:]
„i) a mérlegképes könyvelői hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás megvalósításának részletszabályait, a hatósági képzés eredményes elvégzésének, illetve a hatósági vizsga teljesítésének követelményeit és igazolási módját, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás szakmai ellenőrzésének szabályait, a hatósági képzés és a hatósági vizsgáztatás szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának, továbbá a vizsgaelnöki és a vizsgabiztosi névjegyzékbe történő felvételi eljárásnak a részletes szabályait.”
203. § Az Szt. 178. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a mérlegképes könyvelői hatósági képzés és hatósági vizsgáztatás szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díj megfizetésének részletes szabályait.”
204. § Az Szt.
1. 11. § (4) bekezdésében az „(5)–(15) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(5)–(13) bekezdésben” szöveg,
2. 11. § (10) bekezdésében a „végelszámolás úgy fejeződik be” szövegrész helyébe a „végelszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás úgy fejeződik be” szöveg és a „végelszámolási eljárás befejezésének” szövegrész helyébe a „végelszámolási, illetve a kényszertörlési eljárás befejezésének” szöveg,
3. 151. § (2) bekezdésében a „10 millió forintot” szövegrész helyébe a „20 millió forintot” szöveg,
4. 151. § (5) bekezdés b) pont ba) pontjában a „könyvelői” szöveg helyébe a „könyvelői szakképesítéssel, illetve hatósági képesítéssel” szöveg,
5. 151. § (12) bekezdésében a „programkövetelményét” szövegrész helyébe a „programkövetelményét, és a mérlegképes könyvelői hatósági képesítés szakmai és vizsgakövetelményét” szöveg
lép.
205. § Hatályát veszti az Szt.
1. 11. § (14) és (15) bekezdése,
2. 151. § (4) bekezdésében, valamint a 178. § (1) bekezdés d) pontjában és (5) bekezdésében az „és szakmai kiadványok” szövegrész.
206. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló köteles a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott független könyvvizsgálói jelentését elektronikus okiratban kiállítani és azt elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni, amelyhez az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást kell használni (a továbbiakban együtt: elektronikus aláírás).
(2) A kamara a kamarai tag könyvvizsgáló elektronikus aláírásáról nyilvántartást vezet, és köteles azt naprakészen tartani.
(3) Az Eüsztv. szerinti bizalmi szolgáltató a kamarai tag könyvvizsgáló elektronikus aláírásának kibocsátásáról, valamint annak visszavonásáról haladéktalanul adatot szolgáltat a kamarának.
(4) A kamarai tag könyvvizsgáló az elektronikus aláírással kapcsolatos változásokat haladéktalanul bejelenti a kamara részére.
(5) A kamarai tag könyvvizsgáló kizárólag jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége, vagy az azon kívüli egyéb szakmai szolgáltatások nyújtása során használhatja az elektronikus aláírást. A kamarai tag könyvvizsgáló nem használhatja az elektronikus aláírást és haladéktalanul köteles gondoskodni annak megszüntetéséről, ha
a) kamarai tagsága megszűnt, illetve a kamarai nyilvántartásból törölték,
b) 26. § alapján a könyvvizsgálói tevékenységét szünetelteti,
c) jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás alatt áll,
d) az elektronikus aláírás létrehozásához használható adat elvesztéséről, vagy arról szerzett tudomást, hogy az elektronikus aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.
(6) A kamara az elektronikus aláírásra vonatkozó további részletes szabályokat a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus okiratban történő kiállításáról és az ahhoz szükséges elektronikus aláírás alkalmazásáról szóló szabályzatában határozza meg.”
207. § A Kkt. 33. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása – az egyes kamarai tagokra vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza:)
„t) az elektronikus aláírás azonosító száma és érvényességének kezdő és lejárati dátuma.”
208. § A Kkt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § A könyvvizsgáló cég jogosult tanácskozási joggal részt venni a székhelye, illetve fióktelepe szerinti illetékes kamarai területi szervezet taggyűlésén.”
209. § A Kkt. A könyvvizsgáló cég kötelességei alcíme a következő 40/C. §-sal egészül ki:
„40/C. § (1) A könyvvizsgáló cég képviseletére jogosult személy köteles a kamarai tag könyvvizsgáló által jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kibocsátott és a 23/A. § szerint elektronikusan aláírt független könyvvizsgálói jelentést elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni.
(2) A könyvvizsgáló cég képviseletében eljáró személy elektronikus aláírásával összefüggésben a 23/A. § szerinti kamarai tag könyvvizsgálóra vonatkozó elektronikus aláírással kapcsolatos előírásokat kell alkalmazni.”
210. § A Kkt. 44. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása – az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza:)
„s) az elektronikus aláírás azonosító száma és érvényességének kezdő és lejárati dátuma.”
211. § A Kkt. Általános szabályok alcíme a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég, a könyvvizsgálat során keletkezett könyvvizsgálati dokumentációt köteles elektronikusan archiválni és a dokumentumokat az archiválást követően legalább 8 évig megőrizni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során a kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég
a) a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály és
b) a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásai szerint jár el.”
212. § A Kkt. 172. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések közül egyidejűleg több is alkalmazható.”
213. § A Kkt. 173/C. §-a a következő (7d) bekezdéssel egészül ki:
„(7d) A (7) bekezdésben meghatározott intézkedések közül egyidejűleg több is alkalmazható.”
214. § A Kkt. 196. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések közül egyidejűleg több is alkalmazható.
(7) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés esetén a könyvvizsgálattal érintett gazdálkodó kérelmére a közfelügyeleti hatóság a 195. § (1) bekezdése szerinti eljárással összefüggésben hozott határozatról kivonatot készít annak érdekében, hogy a gazdálkodó megfeleljen a beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló jogszabályokban előírtaknak. A határozatkivonat csak az abban meghatározott célra használható fel.”
215. § A Kkt. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 208/P. és 208/Q. §-sal egészül ki:
„208/P. § E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 23/A. §-át, valamint 40/C. §-át a 2025. üzleti évi beszámolókra vonatkozó könyvvizsgálói jelentések elkészítése során kell először alkalmazni.
208/Q. § E törvénynek a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvénnyel megállapított 48/A. §-át a 2025. üzleti évi beszámolók könyvvizsgálati dokumentációinak archiválása és megőrzése során kell először alkalmazni.”
216. § A Kkt.
1. 33. § (1) bekezdés f) pontjában a „telefon-, telefaxszám” szövegrész helyébe a „telefonszám” szöveg,
2. 33. § (4) bekezdésében a „p) és q) pontjában” szövegrész helyébe a „p), q) és t) pontjában” szöveg,
3. 44. § (1) bekezdés d) pontjában a „telefon-, telefaxszáma” szövegrész helyébe a „telefonszáma” szöveg,
4. 91. § (2) bekezdés a) pontjában az „a felsőoktatásról szóló törvény szerint Magyarországon államilag elismert felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel” szövegrész helyébe a „felsőfokú végzettséggel” szöveg,
5. 92. § (3) bekezdésében a „főiskolai vagy egyetemi” szövegrész helyébe a „felsőfokú” szöveg
lép.
217. § Hatályát veszti a Kkt.
1. 2. § 3. és 12. pontja,
2. 4. § (6) bekezdés i) pontja,
3. 9/I. § (1) bekezdésében a „ , vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a közfelügyeleti hatóság részére – annak a 9/G. § (1) bekezdés szerinti igazolás megadása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a közfelügyeleti hatóság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől” szövegrész,
4. 21/A. §-a,
5. 92. § (1) bekezdés a) pontjában a „szakirányú” szövegrész,
6. 101/A. § (1) bekezdésében a „ , vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére – annak a könyvvizsgáló jelöltek névjegyzékébe történő felvétel iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől” szövegrész,
7. 142. § (4) bekezdésében az „a számvitel és elemzés, valamint” szövegrész.
218. § (1) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 2. § (1) bekezdése a következő 5a. és 5b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„5a. hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység: a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység,
5b. hulladékgazdálkodási koncessziós társaság: a hulladékról szóló törvény szerinti koncessziós társaság,”
(2) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 2. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„6. hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység: a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység,”
(3) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 2. § (1) bekezdése a következő 8a–8d. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„8a. koncesszori alvállalkozó: a hulladékról szóló törvény szerinti koncesszori alvállalkozó,
8b. koncesszori fémkereskedelmi engedély: a fémkereskedelmi hatóság által kiadott, koncesszori fémkereskedelmi tevékenységre jogosító engedély,
8c. koncesszori fémkereskedelmi tevékenység: a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak koncesszori alvállalkozóként hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység keretében történő átvétele, amely nem minősül a 4. pontban meghatározott felvásárlásnak,
8d. koncesszori fémkereskedő: hatályos koncesszori fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet,”
(4) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 2. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vállalkozó a (2) bekezdésben foglalt tevékenysége során az értékesíthető alkatrészek, tartozékok és felszerelések kinyerése után megmaradt fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó, de a rendeltetése szerint már nem felhasználható dolgot – a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel – kizárólag fémkereskedőnek értékesítheti vagy koncesszori fémkereskedőnek adhatja át.
(4) A hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel érintett hulladékok körébe tartozó, (3) bekezdés szerinti dolog kizárólag koncesszori fémkereskedőnek adható át.”
219. § (1) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 3. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körében végzett tevékenység koncesszori fémkereskedelmi engedély nélkül végezhető.
(3a) Ha a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag nem kerül közvetlenül a hulladékgazdálkodási koncessziós társaság birtokába, a hulladékgazdálkodási koncessziós társaság fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal kapcsolatos tevékenysége koncesszori fémkereskedelmi engedély nélkül végezhető.”
(2) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 3. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 3. § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott felismerésre alkalmas jellemzővel rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok a (6), (6a) és (7) bekezdésben meghatározottak szerint értékesíthetők fémkereskedő, illetve adhatók át koncesszori fémkereskedő részére. A hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett hulladéknak minősülő fémkereskedelmi engedélyköteles anyag kizárólag koncesszori fémkereskedő vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozó részére adható át.
(6) A közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetnél termelődött vagy közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet által begyűjtött, (5) bekezdés szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítése vagy átadása írásbeli szerződés alapján, az abban meghatározott telephellyel rendelkező fémkereskedő vagy koncesszori fémkereskedő részére, a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet által kiállított igazolás mellett történhet. A közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet a fémkereskedővel vagy koncesszori fémkereskedővel kötött szerződés eredeti példányát vagy annak hitelesített másolatát a fémkereskedelmi hatóság részére a szerződéskötéstől számított 15 napon belül megküldi.
(6a) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozónál termelődött vagy általa begyűjtött, (5) bekezdés szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítése vagy átadása a hulladékgazdálkodási koncessziós társaság felhatalmazása alapján, az abban meghatározott telephellyel rendelkező fémkereskedő vagy koncesszori fémkereskedő részére, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozó által kiállított igazolással történhet. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozó a fémkereskedő részére történő értékesítés esetén a szerződés vagy a koncesszori fémkereskedő részére történő átadás esetén a részére kiállított igazolás eredeti példányát vagy annak hitelesített másolatát a fémkereskedelmi hatóság részére a szerződéskötéstől, illetve az igazolás kiállításától számított 15 napon belül megküldi.”
(3) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 3. §-a a következő (7c) bekezdéssel egészül ki:
„(7c) Ha a (7) bekezdés szerinti anyag a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel érintett hulladékok körébe tartozik, az koncesszori fémkereskedőnek adható át.”
220. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 4. §-a a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a fémkereskedő nem rendelkezik koncesszori fémkereskedelmi engedéllyel, csak olyan átvételre kínált fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot vehet át, amelyről szemrevételezéssel egyértelműen megállapítható, hogy az nem tartozik a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel érintett hulladékok körébe. Egyéb esetben az átvételt meg kell tagadni, és a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó fémhulladéknak kell tekinteni, ha az azt felkínáló hitelt érdemlően nem igazolja annak a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel érintett hulladékok körén kívül eső besorolását. A megtagadással egy időben a fémkereskedő tájékoztatja az átadást kezdeményezőt a koncesszori fémkereskedő által üzemeltetett legközelebbi telephely címéről és nyitvatartásáról.
(3b) Ha fémkereskedő koncesszori fémkereskedelmi engedéllyel is rendelkezik, akkor a (3a) bekezdés szerinti kötelezettsége keretében a (3a) bekezdés szerinti vélelem alapján a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladéknak minősülő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a koncesszori fémkereskedői minőségében átveszi.
(3c) A (3a) és (3b) bekezdés szerinti kötelezettség betartását a fémkereskedelmi hatóság hivatalból, az ellenőrzés célcsoportjait kockázatelemzés alapján meghatározva, lehetőség szerint negyedévente egyszer ellenőrzi.”
221. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény a következő 4/A. alcímmel egészül ki:
„4/A. A koncesszori fémkereskedelmi tevékenységre vonatkozó szabályok
9/A. § (1) Koncesszori fémkereskedelmi tevékenységet koncesszori fémkereskedő folytathat.
(2) A koncesszori fémkereskedelmi tevékenységre a 4–9. §-t és a 11. §-t ezen alcímben meghatározott eltérésekkel és azzal kell alkalmazni, hogy
a) fémkereskedő alatt koncesszori fémkereskedőt,
b) fémkereskedelmi tevékenység alatt koncesszori fémkereskedelmi tevékenységet,
c) fémkereskedelmi engedély alatt koncesszori fémkereskedelmi engedélyt,
d) vásárlás és felvásárlás alatt átvételt,
e) eladó alatt átadót,
f) vevő alatt átvevőt,
g) beszerzett alatt átvettet,
h) értékesített alatt átadottat,
i) megvétel alatt átvételt,
j) – ha ellenérték fizetésére sor kerül – vételár alatt fizetett ellenértéket, továbbá
k) számla alatt mérlegjegyet
kell érteni.
(3) A 4. § (11) bekezdése és a 9. § (1) bekezdése a koncesszori fémkereskedőre nem alkalmazható.
9/B. § (1) Koncesszori fémkereskedelmi engedély legfeljebb a koncesszori alvállalkozói szerződés időtartamára adható.
(2) Koncesszori fémkereskedelmi engedélyt az kaphat, aki – a 6. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – a hulladékról szóló törvény szerinti koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban a koncesszori fémkereskedelemi tevékenységre vonatkozó – koncesszori alvállalkozói tevékenységre, és az ahhoz tartozó hulladéktípusra vonatkozó – adatok megadásával szerepel.
(3) A fémkereskedelmi hatóság a koncesszori fémkereskedő koncesszori fémkereskedelmi engedélyét visszavonja, ha a koncesszori alvállalkozó vagy a koncesszori fémkereskedelemre irányuló tevékenysége a (2) bekezdés szerinti koncesszori alvállalkozói nyilvántartásból törlésre került.
(4) A koncesszori fémkereskedelmi engedély iránti kérelem – a 8. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – tartalmazza a kérelmező koncesszori alvállalkozói nyilvántartási számát.
(5) Fémkereskedelmi és koncesszori fémkereskedelmi tevékenység azonos telephelyen történő végzésére irányuló kérelem esetén a 7. § (2) bekezdés szerinti helyszíni szemle során a két tevékenység feltételeit külön-külön kell vizsgálni.
(6) A hulladékgazdálkodási koncessziós társaság a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagért fizetett ellenértékről a fémkereskedelmi hatóság részére – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott határidőre – írásbeli nyilatkozatot tesz.”
222. § (1) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 11. §-a a következő (1a)–(1g) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A koncessziós társaság megkeresheti a fémkereskedelmi hatóságot
a) a fémkereskedő,
b) a koncesszori fémkereskedő, valamint
c) – a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag e törvény szerinti hasznosítását végző gazdálkodó szervezetek közül – a hulladékról szóló törvény szerinti, fémtartalmú hulladék aprítására (shredderezés) vagy mechanikai előkezelésére (ollózás, tömörítés) szolgáló hulladékot előkezelő hulladékkezelő létesítményt üzemeltető gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: előkezelő),
vagy e személyek egy meghatározott csoportja ellenőrzésének lefolytatása céljából.
(1b) Az ellenőrzéseket a fémkereskedelmi hatóság a koncessziós társasággal kötött előzetes megállapodás alapján ütemezetten végzi, a megállapodásban foglalt feltételek mellett.
(1c) Az (1a) bekezdés szerinti ellenőrzés díjköteles, amelynek mértéke az ellenőrzést végző személyenként és alkalmanként egymillió forint. Az ellenőrzést lefolytató személyek számát a fémkereskedelmi hatóság az ellenőrzés körülményeire figyelemmel határozza meg. Az ellenőrzésből származó díjbevétel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal saját bevétele.
(1d) Az (1a) bekezdés szerinti ellenőrzésért mint hatósági szolgáltatásért fizetendő díj a hulladékgazdálkodási koncessziós társaságnak a hulladékról szóló törvény szerinti koncessziós feladatainak ellátásához, így különösen a hulladékgazdálkodási célértékek teljesítéséhez szükséges költségek körébe tartozó költség, amely a hulladékgazdálkodási koncessziós társaság indokolt költségének minősül.
(1e) Az ellenőrzés az előkezelő, a fémkereskedő, a koncesszori fémkereskedő nyitvatartási idejében, vagy azon időszak tekintetében rendelhető el, amelynek során a telephelyre fémkereskedelmi engedélyköteles anyag került beszállításra vagy átvételre. A fémkereskedelmi hatóság többlet-adatszolgáltatási kötelezettséget, előzetes bejelentési kötelezettséget, valamint bizonyos tevékenységektől való tartózkodási kötelezettséget határozhat meg az ellenőrzés lefolytatása céljából.
(1f) A fémkereskedelmi hatóság az ellenőrzés során az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelezettségek – így különösen a 3. § (5) bekezdése, valamint a 4. § (3a) és (3b) bekezdése szerinti előírások – megtartását ellenőrzi.
(1g) Az előkezelő, a fémkereskedő, valamint a koncesszori fémkereskedő az ellenőrzés során a fémkereskedelmi hatóság kérésére biztosítani köteles az ellenőrzés ellátásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket.”
(2) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 11. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A fémkereskedelmi hatóság bírsággal sújtja azt, aki)
„d) a 4. § (3a) vagy (3b) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi.”
223. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 11/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőt 500 ezer forinttól 5 millió forintig terjedő bírsággal sújtja, ha)
„b) a 3. § (5) bekezdése szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezettel vagy a hulladékgazdálkodási koncessziós társaság nevében eljáró, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozóval kötött írásbeli szerződés, vagy a szervezet, illetve a koncesszori alvállalkozó által kiállított igazolás nélkül, illetve a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolása nélkül szerez be vagy vesz át.”
224. § (1) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 15. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„d) a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag anyagkísérő okmányára, továbbá a fémkereskedő, valamint a koncesszori fémkereskedő bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 15. § (7) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„f) a fémkereskedő, valamint a koncesszori fémkereskedő telephelye működésére, valamint az általa átvett vagy felvásárolt anyaggal kapcsolatos tevékenységére vonatkozó követelményeket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3) A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 15. § (7) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„n) a fémkereskedelmi és a koncesszori fémkereskedelmi engedélyre, a fémkereskedelmi és a koncesszori fémkereskedelmi engedély iránti kérelemre és a kérelem elbírálására vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
225. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) Ha a 2023. július 1-jén hatályos fémkereskedelmi engedéllyel és koncesszori alvállalkozói szerződéssel rendelkező személy a koncesszori fémkereskedelmi tevékenységet meg kívánja kezdeni, a koncesszori fémkereskedelmi engedély iránti kérelmét 2023. július 20-ig be kell nyújtania a fémkereskedelmi hatósághoz.
(2) A fémkereskedelmi hatóság az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelmet – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti határidőkre vonatkozó szabályoktól eltérően – legkésőbb 2023. szeptember 15-ig bírálja el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet benyújtó személy – a koncesszori fémkereskedelmi engedélyesre vonatkozó rendelkezések betartásával – a koncesszori fémkereskedelmi engedély hiányában is végezhet koncesszori fémkereskedelmi tevékenységet a fémkereskedelmi hatóság által kiállított engedély kiadásának vagy a kérelem elutasításának időpontjáig, de legkésőbb 2023. szeptember 15-ig.
(4) Az a fémkereskedő, aki 2023. július 1-jén rendelkezik hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység hatálya alá tartozó hulladékkal, e hulladékot – a hulladékról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően – 2023. december 31-ig fémkereskedő, illetve fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítását végző személy részére is értékesítheti, aki azt megvásárolhatja, felvásárolhatja.”
226. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény
1. 1. § (1) bekezdésében az „engedélyezésére,” szövegrész helyébe az „engedélyezésére, a koncesszori fémkereskedelmi tevékenységre, a koncesszori fémkereskedelmi tevékenység engedélyezésére,” szöveg,
2. 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „értékesítését” szövegrész helyébe az „értékesítését, vagy koncesszori fémkereskedő részére történő átadását,” szöveg,
3. 3. § (2) bekezdésében az „a 3. §” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
4. 3. § (4) bekezdésében és 3/A. §-ában a „fémkereskedő vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet” szövegrész helyébe a „fémkereskedő, koncesszori fémkereskedő vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozó” szöveg,
5. 3. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az „értékesítést” szövegrész helyébe az „értékesítést vagy átadást” szöveg, a „követően kizárólag fémkereskedő részére értékesítheti.” szövegrész helyébe a „követően – a (7c) bekezdésben foglaltakra tekintettel – kizárólag fémkereskedő részére értékesítheti vagy koncesszori fémkereskedőnek adhatja át.” szöveg,
6. 3. § (7) bekezdés b) pontjában és (8) bekezdésében a „fémkereskedő” szövegrész helyébe a „fémkereskedő vagy átvevő koncesszori fémkereskedő” szöveg,
7. 3. § (7a) bekezdésében az „értékesítő” szövegrész helyébe az „értékesítő vagy átadó” szöveg,
8. 3. § (7b) bekezdésében az „értékesített” szövegrész helyébe az „értékesített vagy át nem adott” szöveg, az „értékesítéséhez” szövegrész helyébe az „értékesítéséhez vagy átadásához” szöveg,
9. 3. § (8a) bekezdésében, a 3. § (8b) bekezdés nyitó szövegrészében és a 3. § (8b) bekezdés b) pontjában a „fémkereskedő” szövegrész helyébe a „fémkereskedő vagy a koncesszori fémkereskedő” szöveg,
10. 3. § (12) bekezdésében a „Fémkereskedő” szövegrész helyébe a „Fémkereskedő vagy koncesszori fémkereskedő” szöveg,
11. 10. § (1) bekezdés b) pontjában a „fémkereskedőtől” szövegrész helyébe a „fémkereskedőtől vagy koncesszori fémkereskedőtől” szöveg,
12. 10. § (3) bekezdésében a „Korm. rendelet” szövegrész helyébe a „kormányrendelet” szöveg,
13. 11/A. § (1) bekezdésében az „a) és b) pontja” szövegrész helyébe az „a), b) és d) pontja” szöveg,
14. 12. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „a) és c) pontja” szövegrész helyébe az „a), c) és d) pontja” szöveg,
15. 13. § (4) bekezdés b) pontjában az „a) és c) pontja” szövegrész helyébe az „a), c) és d) pontja” szöveg
lép.
227. § Hatályát veszti a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 3. § (11) bekezdése.
228. § Nem lép hatályba a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény 148. § (2) és (3) bekezdése.
229. § Hatályát veszti
a) a veszélyhelyzetre tekintettel a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szabályaitól való eltérésről szóló 816/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet,
b) az egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet,
c) a társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet,
d) a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló 366/2022. (IX. 26.) Korm. rendelet,
e) az egyéni vállalkozók közteherviselését érintő egyes szabályokról, valamint az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet népegészségügyi termékadóval összefüggő módosításáról szóló 441/2022. (XI. 7.) Korm. rendelet,
f) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 586/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,
g) a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosításáról szóló 593/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,
h) a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 596/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,
i) a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményről szóló 597/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet,
j) a munkába járás címén adható költségtérítés egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 16/2023. (I. 27.) Korm. rendelet.
230. § Hatályát veszti az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet
a) 1/A. §-a,
b) 4. §-a,
c) 2. alcíme,
d) 3. alcíme,
e) 6. alcíme,
f) 7. alcíme,
g) 9. alcíme,
h) 11. alcíme,
i) 27. § (7) és (8) bekezdése,
j) 1. és 2. melléklete.
231. § Hatályát veszti az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III. 19.) NGM rendelet 3. alcíme.
232. § (1) Ez a törvény – a (2)–(16) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 218. § – 221. §, 224. §, 225. §, 226. § 1–12. pontja, 227. § az e törvény kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(3) Az 1. § – 4. §, 5. § (2) bekezdése, 7. § – 9. §, 11. § – 13. §, 19. § – 21. §, 25. § b) pontja, 34. §, 35. § – 37. §, 40. §, 42. §, 43. §, 46. §, 69. §, 71. §, 80. § (2) bekezdése, 83. § – 92. §, 94. § – 101. §, 112. § – 122. §, 125. §, 126. §, 129. § b)–d) pontja, 130. §, 131. §, 137. §, 139. §, 145. §, 165. §, 228. § – 230. §, 4. és 6. melléklet 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.
(4) A 187. § 1. pontja az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(5) A 27. § (1) bekezdése, 30. § (2) bekezdése, 44. §, 45. §, 47. § – 48. §, 76. § – 79. §, 93. § (2) bekezdés, 124. §, 129. § a) pontja, 135. § (3) bekezdése, 149. §, 150. §, 164. § (2) bekezdése, 167. § 3. és 4. pontja, 177. §, 179. §, 182. § (2) bekezdése, 223. §, 231. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(6) A 127. § és 132. § 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.
(7) A 60. § az e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(8) A 16. §, 17. §, 23. §, 24. § a) pontja, 136. §, 138. §, 143. §, 147. §, 152. §, 160. §, 164. § (3) bekezdése, 167. § 5. pontja és 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
(9) A 70. §, 72. § (2) bekezdése, 73. § – 75. § 2023. október 1-jén lép hatályba.
(10) A 151. § (2)–(4) bekezdése, 154. § és 174. § az e törvény kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
(11) A 159. § 2023. november 1-jén lép hatályba.
(12) Az 5. § (1) bekezdése, 6. §, 10. §, 14. §, 18. §, 52. § – 55. §, 58. §, 65. §, 66. § 5., 6. és 8. pontja, 67. § – 68. §, 80. § (1) és (3) bekezdése, 81. §, 82. §, 102. § – 111. §, 123. §, 128. §, 133. §, 134. § c)–d) pontja, 141. §, 151. § (1) bekezdése, 153. §, 155. §, 156. §, 166. §, 167. § 6. és 7. pontja, 168. § 2. pontja, 198. § – 200. §, 204. § 2–5. pontja, 205. § 2. pontja, 222. §, 226. § 13–15. pontja, 3., 5. és 7. melléklete 2024. január 1-jén lép hatályba.
(13) Az 57. § 2024. január 2-án lép hatályba.
(14) A 140. § és 164. § (4) bekezdése 2024. február 1-jén lép hatályba.
(15) A 142. §, 157. § 2024. július 1-jén lép hatályba.
(16) A 206. §, 207. §, 209. § – 211. §, 215. §, 216. § 2. pontja, 217. § 4. pontja 2025. január 1-jén lép hatályba.
233. § A 190. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
234. § (1) E törvény 59. §-a és 64. §-a a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 5-i (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 69. § (2) bekezdése a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) E törvény 80. § – 82. §-a az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(4) E törvény 83. § – 88. §-a az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/84/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(5) E törvény 92. §-a a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló, 2011. június 21-i 2011/64/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(6) E törvény 188. §-a az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(7) E törvény 198. §-a a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2101 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.26. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.26. a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon, valamint a magánalapítvány vagyona terhére
a) – ide nem értve az említett vagyonok osztaléknak minősülő hozamait – a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték,
b) a vagyonelem tulajdonjogát nem eredményező vagyoni érték szerzés (ideértve különösen az ingyenes vagy kedvezményes használatot),
azzal hogy nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte,”
1. Az Szja tv. 6. számú melléklete a következő 7. ponttal egészül ki:
„7. Ha az őstermelők családi gazdasága év közben megszűnik, akkor az őstermelők családi gazdasága tagjainak jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy az őstermelők családi gazdaságának az őstermelői nyilvántartásból való törlése időpontjáig megszerzett bevételt és – tételes költségelszámolás esetén – a költségeket fel kell osztani 2. pontban meghatározottak szerint a törlés napján közös tevékenységeket folytató tagok között.”
„3/B. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
A 82. § (4) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek
| Sor– szám | Megnevezés | vtsz. | |
| 1. | Napilap (hetenként legalább négyszer megjelenő kiadvány) | 4902-ből | |
| ” | |||
1. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény a következő 1. melléklettel egészül ki:
„1. melléklet a 2011. évi CIII. törvényhez
A népegészségügyi termékadó-köteles termékek meghatározása és az adó mértéke
| A | B | C | ||
| 1. | Adóköteles termék | Adómérték | ||
| 2. | a) | Üdítőital | ||
| 3. | aa) | a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó – energiaitalnak, szörpnek nem minősülő – olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, a – legalább 50% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint – legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével | 23 forint/liter | |
| 4. | ab) | a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó – energiaitalnak, szörpnek nem minősülő – olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget nem haladja meg, a – legalább 50% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint – legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével | 8 forint/liter | |
| 5. | ac) | a szörp, mely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, a – a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonatalapú szörpök, valamint – a legalább 50% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó szörpök kivételével | 310 forint/liter | |
| 6. | ad) | a szörp, mely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget nem haladja meg, a – a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonatalapú szörpök, valamint – a legalább 50% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó szörpök kivételével | 105 forint/liter | |
| 7. | b) | Energiaital | ||
| 8. | ba) | a bb) alpont hatálya alá nem tartozó, 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, ha metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metil-xantint a termék valamely összetevője tartalmazza és metil-xantin-tartalma meghaladja a 15 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget | 65 forint/liter | |
| 9. | bb) | a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, ha metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metil-xantint a termék valamely összetevője tartalmazza és ginsenget, L-arginint vagy legalább 10 milligramm/100 milliliter mennyiségű taurint vagy ezek kombinációját tartalmazza | 390 forint/liter | |
| 10. | c) | Előrecsomagolt cukrozott készítmény | ||
| 11. | ca) | a 1704, a d) pont hatálya alá nem tartozó 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, ide nem értve azt a terméket, amely legalább 20 gramm méz/100 gramm mennyiséget tartalmaz, feltéve, hogy cukortartalma nem haladja meg a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, valamint a 1905 10 és a 1905 40 VTSZ szám alá tartozó termékeket | 210 forint/kilogramm | |
| 12. | cb) | a 1704, a d) pont hatálya alá nem tartalmazó 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg, ide nem értve – azt a terméket, amely legalább 20 gramm méz/100 gramm mennyiséget tartalmaz, feltéve, hogy cukortartalma nem haladja meg a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, – a 1905 10 és a 1905 40 VTSZ szám alá tartozó termékeket, valamint – a kenyeret és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti vizes zsömlét és tejes kiflit | 65 forint/kilogramm | |
| 13. | cc) | a 1806 VTSZ szám alá tartozó, 40 gramm/100 gramm mennyiségnél alacsonyabb kakaótartalmú olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy amely hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, – a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek és – a ce) alpont hatálya alá eső termékek kivételével | 210 forint/kilogramm | |
| 14. | cd) | a 1806 VTSZ szám alá tartozó, 40 gramm/100 gramm mennyiségnél alacsonyabb kakaótartalmú olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg, – a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek és – a ce) alpont hatálya alá eső termékek kivételével | 65 forint/kilogramm | |
| 15. | ce) | a 1806 10 VTSZ szám alá tartozó, 40 gramm/100 gramm mennyiségnél alacsonyabb kakaótartalmú olyan termék, amely hozzáadott cukrot és édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget meghaladja | 110 forint/kilogramm | |
| 16. | cf) | a 1806 10 VTSZ szám alá tartozó, 40 gramm/100 gramm mennyiségnél alacsonyabb kakaótartalmú olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg | 40 forint/kilogramm | |
| 17. | d) | Ropogtatnivaló (snack) | ||
| 18. | da) | a 1904, 1905, 2005 20 20, 2005 99, 2008 VTSZ szám alá tartozó, gabona, burgonya, zöldség vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött, extrudált, pirított, puffasztott vagy pörkölt és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ha – sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget, vagy – telített zsírsavtartalma meghaladja a 2 gramm telített zsírsav/100 gramm mennyiséget, ide nem értve: – a kenyeret, – a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti, legfeljebb 2 gramm só/100 gramm sótartalmú sütőipari terméket, – a db) alpont szerinti terméket – a dc) alpont szerinti terméket | 390 forint/kilogramm | |
| 19. | db) | a 2008 VTSZ szám alá tartozó, legalább 90%-ban olajos magvakat tartalmazó, hozzáadott zsiradék felhasználása nélkül előállított termék | 90 forint/kilogramm | |
| 20. | dc) | a 1905 VTSZ szám alá tartozó, legfeljebb 1 gramm só/100 gramm sótartalmú – hozzáadott cukrot tartalmazó, legfeljebb 25 gramm cukor/100 gramm cukortartalmú termék – olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert sem tartalmaz | 65 forint/kilogramm | |
| 21. | Ételízesítő | |||
| 22. | e) | a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó – gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő – termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget, kivéve – a mustárt, – a ketchupot és – az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/l00 gramm mennyiséget | 390 forint/kilogramm vagy390 forint/liter | |
| 23. | f) | Ízesített sör | ||
| 24. | fa) | olyan ital, amely sört és hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, illetve édesítőszert | 33 forint/liter | |
| 25. | fb) | olyan ital, amely sört tartalmaz és hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget nem haladja meg, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, illetve édesítőszert | 10 forint/liter | |
| 26. | g) | Alkoholos frissítő | ||
| 27. | ga) | a legfeljebb 5 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkező, 2208 VTSZ szám alá tartozó olyan ital, amely üdítőitalt vagy adalékanyagot és hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, illetve édesítőszert | 33 forint/liter | |
| 28. | gb) | a legfeljebb 5 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkező, 2208 VTSZ szám alá tartozó olyan ital, amely üdítőitalt vagy adalékanyagot tartalmaz és hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget nem haladja meg, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, illetve édesítőszert | 10 forint/liter | |
| 29. | h) | Gyümölcsíz | ||
| 30. | ha) | a 2007 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja a 35 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok kivételével | 780 forint/kilogramm | |
| 31. | hb) | a 2007 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 35 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok kivételével | 260 forint/kilogramm | |
| 32. | i) | Csemege | ||
| 33. | ia) | a d) pont hatálya alá nem tartozó 1904, a 2006, a d) pont hatálya alá nem tartozó, olajos magvak felhasználásával készült 2008 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, ha cukortartalma meghaladja a 15 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, a 8 gramm/100 gramm rosttartalmat elérő termék kivételével | 210 forint/kilogramm | |
| 34. | ib) | a d) pont hatálya alá nem tartozó 1904, a 2006, a d) pont hatálya alá nem tartozó, olajos magvak felhasználásával készült 2008 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 15 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg, a 8 gramm/100 gramm rosttartalmat elérő termék kivételével | 65 forint/kilogramm | |
| 35 | j) | Előrecsomagolt édes, sós tészta | ||
| 36. | ja) | a sütőipari termék előállításához használt lisztkeverék kivételével a 1901 20, 1902, a c) és d) pont hatálya alá nem tartozó 1905 90 80 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy amely hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, ide nem értve a jc) alpont hatálya alá tartozó termékeket | 210 forint/kilogramm | |
| 37. | jb) | a sütőipari termék előállításához használt lisztkeverék kivételével a 1901 20, 1902, a c) és d) pont hatálya alá nem tartozó 1905 90 80 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg, ide nem értve a jc) alpont hatálya alá tartozó termékeket | 65 forint/kilogramm | |
| 38. | jc) | a sütőipari termék előállításához használt lisztkeverék kivételével a 1901 20, 1902, a c) és d) pont hatálya alá nem tartozó 1905 90 80 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amelynek sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget | 210 forint/kilogramm | |
| ” | ||||
1. A Htv. Melléklete a 2.4.2. pontot követően a következő 2.5 ponttal egészül ki:
„2.5. A légi személyszállítást végző vállalkozó – az 1. és 2.1. ponttól eltérően – a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a következők szerint köteles megosztani:
A vállalkozónak az adóalap 20%-át a székhelye és az 52. § 31. pont a) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap 80%-át a vállalkozónak a székhelye és az 52. § 31. pont f) alpontja szerinti telephelye szerinti települések között a székhely, telephely szerinti településről az adóévben induló járatok utasai számának a vállalkozó összes, székhely, telephely szerinti településről induló járata utasai számában képviselt aránya szerint kell megosztania. Amennyiben a székhelynek vagy az 52. § 31. pont f) alpont szerinti telephelynek minősülő repülőtér több önkormányzat illetékességi területén helyezkedik el, akkor a repülőtérre jutó adóalapot a repülőtér alapterületének az egyes önkormányzatok illetékességi területére eső részeinek arányában kell megosztani.”
2. A Htv. Mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével, azzal, hogy e szabályt nem kell alkalmazni, ha kizárólag a kerekítési szabályok alkalmazásának kötelezettségéből eredően keletkezik eltérés.”
Az Art. 1. melléklete a következő 30. ponttal egészül ki:
(Az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatok)
„30. A társasági adó alanya az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti, ha a társasági adó-fizetési kötelezettségének devizában tesz eleget.”
1. Az Art. 3. melléklet I. rész „Általános rendelkezések” 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az adókat e melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. Az 52. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában és az 52. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetnie.”
2. Az Art. 3. melléklet I. rész „Határidők” 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. Belföldi gépjárművek adója
Az adózó – az évközi adókötelezettség keletkezésének (változásának) kivételével – az adót a naptári évben egy alkalommal – végrehajtható okirat alapján – április hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.”
1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 5. melléklete helyébe a következő melléklet lép:
„5. melléklet a 2020. évi CXXX. törvényhez:
I. Alapilletmény az I. besorolási osztályba tartozó munkakörökhöz
1. Területi szerv
| A | B | C | D | E | F | G | H | ||
| 1 | Fizetési | Jogviszony | Besorolási kategóriákhoz tartozó alapilletmény sávok területi szervnél | ||||||
| 2 | fokozat | időtartama | A besorolási kategória | B besorolási kategória | C besorolási kategória | ||||
| 3 | (év) | alapilletmény alsó határa | alapilletmény felső határa | alapilletmény alsó határa | alapilletmény felső határa | alapilletmény alsó határa | alapilletmény felső határa | ||
| 4 | 1 | 0–8 | 340 000 Ft | 600 000 Ft | 420 000 Ft | 680 000 Ft | 500 000 Ft | 760 000 Ft | |
| 5 | 2 | 8–16 | 360 000 Ft | 620 000 Ft | 440 000 Ft | 700 000 Ft | 520 000 Ft | 780 000 Ft | |
| 6 | 3 | 16–24 | 380 000 Ft | 640 000 Ft | 460 000 Ft | 720 000 Ft | 540 000 Ft | 800 000 Ft | |
| 7 | 4 | 24–32 | 400 000 Ft | 660 000 Ft | 480 000 Ft | 740 000 Ft | 560 000 Ft | 820 000 Ft | |
| 8 | 5 | 32 felett | 420 000 Ft | 680 000 Ft | 500 000 Ft | 760 000 Ft | 580 000 Ft | 840 000 Ft | |
2. Központi szerv
| A | B | C | D | E | F | G | H | ||
| 1 | Fizetési | Jogviszony | Besorolási kategóriákhoz tartozó alapilletmény sávok területi szervnél | ||||||
| 2 | fokozat | időtartama | A besorolási kategória | B besorolási kategória | C besorolási kategória | ||||
| 3 | (év) | alapilletmény alsó határa | alapilletmény felső határa | alapilletmény alsó határa | alapilletmény felső határa | alapilletmény alsó határa | alapilletmény felső határa | ||
| 4 | 1 | 0–8 | 400 000 Ft | 660 000 Ft | 480 000 Ft | 740 000 Ft | 560 000 Ft | 820 000 Ft | |
| 5 | 2 | 8–16 | 420 000 Ft | 680 000 Ft | 500 000 Ft | 760 000 Ft | 580 000 Ft | 840 000 Ft | |
| 5 | 3 | 16–24 | 440 000 Ft | 700 000 Ft | 520 000 Ft | 780 000 Ft | 600 000 Ft | 860 000 Ft | |
| 7 | 4 | 24–32 | 460 000 Ft | 720 000 Ft | 540 000 Ft | 800 000 Ft | 620 000 Ft | 880 000 Ft | |
| 8 | 5 | 32 felett | 480 000 Ft | 740 000 Ft | 560 000 Ft | 820 000 Ft | 640 000 Ft | 900 000 Ft | |
II. Alapilletmény a II. besorolási osztályba tartozó munkakörökhöz
1. Területi szerv
| A | B | C | D | E | F | ||
| 1 | Fizetési | Jogviszony | Besorolási kategóriákhoz tartozó alapilletmény sávok területi szervnél | ||||
