85. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 35. § (10) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás a 32. § (2) bekezdésében foglaltakon és a kapcsolati kódon túl az érintett következő adatait tartalmazza:]
„b) ügyfélkapu esetén felhasználói név, a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomata és – ha rendelkezésre áll – az érintett elektronikus levelezési címe,”
(2) Az Eüsztv. 21. alcíme a következő 35/B. §-sal egészül ki:
„35/B. § (1) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv – ha azzal még nem rendelkezik – a cselekvőképes magyar állampolgár számára automatikusan ügyfélkaput létesít a 18. életévének betöltését követő 3 napon belül.
(2) A cselekvőképes magyar állampolgár 18. életévének betöltéséről a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv értesíti a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervet, és átadja az állampolgár személyazonosító igazolványának okmányszámát, az okmány érvényességére vonatkozó adatokat, lakcímét és – ha az érintett azt megadta – az érintett elektronikus levelezési címét.
(3) Az ügyfélkapu megnyitásáról, a felhasználói névről és a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomatáról a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv – ha az érintett megadta – elektronikus levelezési címén, elektronikus elérhetőség hiányában – a felhasználói nevet és a felhasználói névhez tartozó jelszót tartalmazó külön-külön megküldött – postai küldeményben tájékoztatja a 18. életévét betöltött cselekvőképes állampolgárt.”
86. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hirdetményt tizenöt napra közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: honlap), valamint a fél utolsó ismert belföldi lakóhelyén a polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal honlapján. Ha a bíróságnak a fél elektronikus levélcímét bejelentették, a hirdetményt a fél elektronikus levélcímére is meg kell küldeni.”
87. § A Pp. 142. § (5) bekezdés a) pontjában a „kifüggesztés” szövegrész helyébe az „a honlapon való közzététel” szöveg lép.
88. § Hatályát veszti a Pp. 145. § (2) bekezdés a) pontjában az „és a bírósági hirdetőtáblán történő kifüggesztés” szövegrész.
89. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 115. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hatóság a támadott döntést módosító vagy visszavonó döntését közli az ügyféllel, aki nyolc napon belül nyilatkozhat arról, hogy a döntés módosítását vagy visszavonását elfogadja.
(6) A védirat előterjesztésétől a közigazgatási pert befejező határozat jogerőssé válásáig a támadott hatósági döntés csak a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosítható vagy vonható vissza, más okból jogorvoslati eljárásnak nincs helye.”
(2) Az Ákr. 120. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 5/A. §-ába ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől – számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja. A módosítás vagy visszavonás keresettel támadott döntés esetében a védirat továbbítását követően kizárólag a 115. § (6) bekezdése szerint lehetséges.”
(3) Az Ákr. 121. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv legfeljebb egy ízben – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 5/A. §-ába ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől számított egy éven belül, a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon túl is – azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén a döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. A megváltoztatás vagy megsemmisítés keresettel támadott döntés esetében a védirat továbbítását követően kizárólag a 115. § (6) bekezdése szerint lehetséges.”
(4) Az Ákr. 127. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a hatóság a keresetlevél alapján módosítja vagy visszavonja a döntését, akkor viseli a keresetlevél előterjesztésével kapcsolatban felmerült ügyféli költségeket.”
90. § Az Ákr.
a) 52. § (1) bekezdésében a „kifüggesztésének” szövegrész helyébe a „honlapon történő közzétételének” szöveg,
b) 85. § (5) bekezdés b) pontjában a „kifüggesztését” szövegrész helyébe a „honlapon történő közzétételét” szöveg,
c) 115. § (2) bekezdésében az „ügyfél,” szövegrész helyébe az „ügyfél vagy az ügyfelek közösen terjesztenek elő keresetlevelet,” szöveg
lép.
91. § Hatályát veszti az Ákr.
a) 88. § (2) bekezdés a) pontjában az „a kifüggesztés,”,
b) 88. § (3) bekezdésében a „hirdetőtábláján, valamint”,
c) 89. § (2) bekezdésében az „a hirdetőtábláján, valamint”
szövegrész.
92. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a szálláshely-szolgáltató a 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő vonatkozásában a képviselőjének nyilatkozata alapján is rögzítheti. A 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő esetében a (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmányt nem kell bemutatni és nem kell rögzíteni az okmány azonosító adatait.”
93. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 40. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a közigazgatási szerv a keresetlevél továbbítására nyitva álló határidőn belül, a keresetlevél alapján a közigazgatási cselekményt módosítja vagy visszavonja a keresetlevelet az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott határidőben akkor is továbbítani kell a bírósághoz, ha a felperes nyilatkozatra nyitva álló határideje nem telt el. A közigazgatási szervnek a jogsérelem orvoslására tett cselekményével szemben előterjesztett keresetlevél vagy a 83. § (5) bekezdése szerinti kiterjesztés tárgyában – a 8. § (3) és (4) bekezdésétől eltérően – az a tanács jár el, amely az orvosolt közigazgatási cselekmény tárgyában eljárt.”
(2) A Kp. 83. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a közigazgatási szerv a jogsérelmet a keresetlevél felterjesztésére nyitva álló határidőn belül orvosolja, felhívja a felperest nyilatkozattételre arra tekintettel, hogy a jogsérelem orvoslását elfogadja-e. Ha a felperes nem nyilatkozik határidőben arról, hogy a jogsérelem orvoslását nem fogadja el, akkor a keresetlevelet nem kell továbbítani a bírósághoz, hanem hatálytalannak kell tekinteni.”
(3) A Kp. 83. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a felperes a jogsérelem orvoslásával nem ért egyet, a védiratban utalni kell a jogsérelem orvoslására, a jogsérelem orvoslására tett cselekmény felperes vagy más általi időközbeni megtámadására és e keresetlevélhez kapcsolódó intézkedésekre, továbbá a felperes nyilatkozatát, valamint a jogsérelem orvoslása érdekében tett döntés másolatát, vagy a cselekményt egyéb módon alátámasztó iratot a védirathoz csatolni kell.”
94. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény
a) 12. § (5) bekezdésében a „módon” szövegrész helyébe a „módon elektronikusan vagy elektronikus elérhetőség hiányában” szöveg,
b) 23. § (2) bekezdésében az „írásbeli” szövegrész helyébe az „elektronikus úton megtett” szöveg
lép.
95. § A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Pnp.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hirdetményt harminc napra közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: honlap) és az eltűnt személy utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye szerinti polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal honlapján.”
96. § Hatályát veszti a Pnp. 6. § (3) bekezdés a) pontjában az „és a bírósági hirdetőtáblán történő kifüggesztés” szövegrész.
97. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
a) 52. § (1) bekezdésében a „kifüggesztésének” szövegrész helyébe a „honlapon történő közzétételének” szöveg,
b) 76. § (3) bekezdés b) pontjában a „kifüggesztését” szövegrész helyébe a „honlapon történő közzétételét” szöveg
lép.
98. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.)
a) 63. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és 75. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „ki kell függeszteni” szövegrész helyébe a „közzé kell tenni” szöveg,
b) 63. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 63. § (4) bekezdésében, 75. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, valamint (4) bekezdésében a „hirdetőtábláján” szövegrész helyébe a „hivatalos internetes honlapján” szöveg,
c) 63. § (1) bekezdés b) pontjában a „hirdetőtábláján” szövegrészek helyébe a „hivatalos internetes honlapján” szöveg
lép.
99. § Hatályát veszti az Avt. 63. § (2) bekezdésében, valamint 75. § (3) bekezdésében az „is” szövegrész, valamint a „, ha azzal a helyi önkormányzat rendelkezik” szövegrész.
100. § (1) A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.tv.) 4. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a honvédelmi szervezet a honvédelmi alkalmazottak illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.”
(2) A Haj.tv. 12. § (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Azt a tényt, hogy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy büntetlen előéletű, továbbá, hogy nem áll az (1) bekezdés e) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, és vele szemben nem állnak fenn a (2) és (3) bekezdésben foglalt kizáró okok, a jogviszony létesítését megelőzően az arra kijelölt honvédelmi szervezet – a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy előzetes írásbeli hozzájáruló nyilatkozata alapján – a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton történő megkeresésével ellenőrzi.
(5) Indokolt esetben az arra kijelölt honvédelmi szervezet – a honvédelmi alkalmazott előzetes írásos tájékoztatása mellett – a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton történő megkeresésével ellenőrzi, hogy a honvédelmi alkalmazott büntetlen előéletű, nem áll az (1) bekezdés e) pontja szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, illetve nem állnak fenn vele szemben a (2) és (3) bekezdésben foglalt kizáró okok.
(6) Az arra kijelölt honvédelmi szervezet az (1) bekezdés a) pontjában, a (2) és (3) bekezdésben, valamint az (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából kezeli
a) a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, valamint
b) a honvédelmi alkalmazott
bűnügyi nyilvántartási rendszerből kinyert személyes adatait.”
(3) A Haj.tv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A honvédelmi szervezet köteles a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszüntetni, ha a 12. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételnek való megfelelést a bűnügyi nyilvántartás nem igazolja.”
(4) A Haj.tv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § A honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésekor kiállításra kerülő foglalkoztatási igazolás a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túl a honvédelmi alkalmazottak esetében tartalmazza
a) a honvédelmi alkalmazott pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát,
b) a 16. § (8) bekezdésében meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát,
c) a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött minden olyan időt, amely alatt a honvédelmi alkalmazott illetményben részesült,
d) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, valamint
e) a honvédelmi alkalmazott 42. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését.”
101. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) XII. Fejezete a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § [Az MKK tisztségviselőinek választására vonatkozó szabályok]
(1) Az MKK tisztségviselőinek általános választásán csak a választói névjegyzékben szereplő tagok gyakorolhatják a választójogukat. A választói névjegyzék az MKK által vezetett elektronikus nyilvántartás.
(2) Az MKK a választói névjegyzéket legkésőbb a választás napja előtt húsz nappal előállítja, amellyel egyidejűleg a helyben szokásos módon értesíti a névjegyzékbe vételről az MKK tisztségviselőinek általános választásán választásra jogosult MKK tagot (a továbbiakban: választásra jogosult).
(3) A választói névjegyzékbe a választásra jogosult részére három napra betekintést kell biztosítani a természetes személyazonosító adatainak ellenőrzése céljából.
(4) A választásra jogosult a (3) bekezdés szerinti betekintés során köteles ellenőrizni a természetes személyazonosító adatait, és adateltérés esetén – az eltérés észlelését követően haladéktalanul – bejelenteni az adateltérést és a valóságnak megfelelő adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója felé, aki az adatokat a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerben, illetve a közszolgálati alapnyilvántartásban kijavítja.
(5) Ha a választásra jogosult a választói névjegyzékben nem szerepel, kérelmezheti a foglalkoztató kormányzati igazgatási szervnél a névjegyzékbe való felvételét. A kormányzati igazgatási szerv – a kérelmező választásra jogosultságának megállapítását követően – rögzíti a választásra jogosult adatait a közszolgálati alapnyilvántartásban.
(6) A választói névjegyzéket a választás napja előtti tizenötödik napon az MKK lezárja.”
(2) A Kit. 84. § címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § [Foglalkoztatási feltételek igazolása]”
(3) A Kit. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormányzati igazgatási szerv a kinevezést megelőzően – a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy előzetes írásbeli hozzájáruló nyilatkozata alapján – a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton történő megkeresésével ellenőrzi, hogy a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy büntetlen előéletű, nem áll a 82. § szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, továbbá nem állnak fenn vele szemben a 82. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kizáró feltételek és nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.”
(4) A Kit. 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pártfogó felügyelőként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kormányzati igazgatási szerv az (1) bekezdésben foglaltak szerint ellenőrzi azt is, hogy a 82. § (5) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn az érintett személlyel szemben.”
(5) A Kit. 84. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója – a kormánytisztviselő előzetes írásos tájékoztatása mellett – a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton történő megkeresésével ellenőrzi, hogy a kormánytisztviselő
a) büntetlen előéletű,
b) nem áll az álláshelyéhez kapcsolódó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
c) az a) pontban foglaltakon túlmenően, pártfogó felügyelő esetén, hogy a 82. § (5) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben, továbbá
d) az a) pontban foglaltakon túlmenően nem áll fenn vele szemben a 82. § (2)–(4) bekezdésében foglalt kizáró feltétel.”
(6) A Kit. 84. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kormányzati igazgatási szerv a foglalkoztatást kizáró és az (1) és (3) bekezdés alapján vizsgálandó ok ellenőrzése céljából kezeli
a) a kormánytisztviselőként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a kormánytisztviselő
azon személyes adatait, amelyeket az (1), (3) és (5) bekezdés esetében a bűnügyi nyilvántartás igazol.”
(7) A Kit. 104. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően az (1) bekezdés h) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából kérheti, hogy a kormányzati igazgatási szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a kormánytisztviselő szolgálati idejének ellenőrzése céljából megkeresse. A kormánytisztviselő az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozatával is igazolhatja a kormányzati igazgatási szerv felé. A kormányzati igazgatási szerv az így tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából az e törvényben meghatározott ideig kezelheti.”
(8) A Kit. 115. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kormánytisztviselő jogviszonya megszüntetésekor, illetve megszűnésekor a feladataival kapcsolatos iratait köteles átadni és a kormányzati igazgatási szervvel elszámolni. Az átadás-átvétel és az elszámolás elektronikus úton történő lebonyolításához szükséges feltételeket a kormányzati igazgatási szerv köteles biztosítani.
(2) A jogviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül a kormánytisztviselő illetményét és egyéb járandóságait – a szabadságmegváltás kivételével – részére ki kell fizetni, valamint elektronikus úton ki kell adni a foglalkoztatási igazolást.”
(9) A Kit. 170. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselők illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.”
(10) A Kit. 279. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy tekintetében a 84. §-ban foglaltak szerint kell ellenőrizni azt, hogy az érintett személy büntetlen előéletű, nem áll a (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárás hatálya alatt, továbbá, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely munkaviszony létesítését nem teszi lehetővé.”
102. § A Kit.
a) 107. § (7) bekezdés b) pontjában az „(1)–(4) bekezdése alapján vizsgálandó követelményeknek való megfelelést a kormánytisztviselő a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni” szövegrész helyébe az „(1) és (3) bekezdése alapján vizsgálandó követelményeknek való megfelelést a bűnügyi nyilvántartó szerv nem igazolja” szöveg,
b) 112. § (3) bekezdésében és 179. § (1) bekezdés j) pontjában a „közszolgálati” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási” szöveg
lép.
103. § Hatályát veszti a Kit.
a) 84. § (2) és (4) bekezdése,
b) 107. § (7) bekezdés a) pontja,
c) 170. § (14) bekezdése.
104. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 6. alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § [A „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzése]
Az állam a szakképző intézményben tanulók részére ingyenesen biztosítja a „B” kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez a közlekedési alapismeretek és a gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását. A szülő, a törvényes képviselő vagy a nagykorú tanuló döntésével visszautasíthatja a képzésben részvételt.”
105. § Nem lép hatályba az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 1. §-a.
106. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 24. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A különleges jogállású szerv a kinevezést megelőzően – a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy előzetes írásbeli hozzájáruló nyilatkozata alapján – a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton történő megkeresésével ellenőrzi, hogy a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy büntetlen előéletű, nem áll a (2) bekezdés szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, továbbá nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közszolgálati jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.”
(2) A Küt. 24. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója – a köztisztviselő előzetes írásos tájékoztatása mellett – a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton történő megkeresésével ellenőrzi, hogy a köztisztviselő büntetlen előéletű, illetve nem áll az álláshelyéhez kapcsolódó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
(3) A Küt. 24. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) A különleges jogállású szerv a foglalkoztatást kizáró, valamint a (12) és (14) bekezdés alapján vizsgálandó ok ellenőrzése céljából kezeli
a) a közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a köztisztviselő
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartás igazol.”
(4) A Küt. 39. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A köztisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően a (3) bekezdés f) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából kérheti, hogy a munkáltató a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a köztisztviselő szolgálati idejének ellenőrzése céljából megkeresse. A köztisztviselő az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozatával is igazolhatja a munkáltató felé. A munkáltató az így tudomására jutott személyes adatokat a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából, legfeljebb a 91. § (4) bekezdésében meghatározott ideig kezelheti.”
(5) A Küt. 44. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A köztisztviselő jogviszonya megszüntetésekor, illetve megszűnésekor a feladataival kapcsolatos iratait köteles átadni és a különleges jogállású szervvel elszámolni. Az átadás-átvétel és az elszámolás elektronikus úton történő lebonyolításához szükséges feltételeket a munkáltató köteles biztosítani.
(2) A jogviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül a köztisztviselő illetményét és egyéb járandóságait – a 64. § (13) bekezdésében foglaltak kivételével – részére ki kell fizetni, valamint elektronikus úton ki kell adni a foglalkoztatási igazolást.”
(6) A Küt. 95. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a különleges jogállású szerv a köztisztviselők illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.”
(7) A Küt. 101. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A munkaviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, az álláshely betöltésére jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetve biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthető. Nem létesíthető különleges jogállású szervnél munkaviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény X. fejezet), igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.”
(8) A Küt. 101. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy tekintetében a 24. § (12) és (14) bekezdésében foglaltak szerint kell meggyőződni arról, hogy az érintett személy megfelel az (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek, azzal, hogy a 24. § (16) és (17) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.
(7) A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, amelynek megtételéig nem állítható munkába.”
107. § A Küt.
a) 37. § (4) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében, 91. § (1) bekezdés j) pontjában a „közszolgálati” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási” szöveg,
b) 39. § (5) bekezdés b) pontjában a „(12)–(13) bekezdése alapján vizsgálandó követelményeknek való megfelelést a köztisztviselő a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni” szövegrész helyébe a „(12) bekezdése alapján vizsgálandó követelményeknek való megfelelést a bűnügyi nyilvántartó szerv nem igazolja” szöveg
lép.
108. § Hatályát veszti a Küt.
a) 24. § (13) és (15) bekezdése,
b) 39. § (5) bekezdés a) pontja,
c) 66/A. § (4) bekezdése,
d) 95. § (15) bekezdése.
109. § (1) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ögtv.) 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az érvényes öntözésfejlesztési terv az abban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül. Az öntözésfejlesztési terv határozatlan időre szól.”
(2) Az Ögtv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az öntözési beruházásra vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírásokat az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott hatóság környezeti körzeti tervet jóváhagyó határozata tartalmazza, a környezeti körzeti terv a jóváhagyással lép hatályba. Az érvényes környezeti körzeti terv a benne meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül. Az érvényes környezeti körzeti tervnek megfelelő öntözéses beruházás és a környezeti körzeti tervben meghatározott feltételek szerint történő öntözéses gazdálkodás végzéséhez nem kell lefolytatni a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi engedélyezési vagy szakhatósági eljárást. A környezeti körzeti terv határozatlan időre szól.”
(3) Az Ögtv. a következő 18. §-sal egészül ki:
„18. § (1) Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6. § (4) bekezdését és 10. § (2) bekezdését a hatálybalépésükkor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv2. hatálybalépése előtt határozott időtartamra kiadott és a Módtv2. hatálybalépésekor hatályos öntözésfejlesztési terv és környezeti körzeti terv határozatlan időtartamúvá válik.”
110. § (1) A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 398. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben az ügyfél az e fejezet hatálya alá tartozó eljárásokban engedélyezési eljárást indít – feltéve, hogy a kérelem benyújtásától számított öt napon belül nem merül fel a kérelem visszautasításának, az eljárás megszüntetésének, felfüggesztésének vagy a kérelem elutasításának szükségessége, illetve a 403. § szerinti körülmény –, a hatóság elektronikus úton felhívja a kérelmező figyelmét arra, hogy a tevékenység engedély helyett bejelentés alapján is végezhető. A figyelemfelhívás kiterjed a bejelentés intézésének teljes körű ismertetésére, ideértve a közérdek érvényre juttatása körében alkalmazandó szabályokat is.
(8) Ha a kérelmező a (7) bekezdés szerinti felhívásban foglalt határidőben úgy nyilatkozik, hogy a kérelmét bejelentésként kéri kezelni, úgy e fejezet szerint kell eljárni. Ebben az esetben a hatóság gondoskodik a megfizetett díj e fejezet szerinti részének visszafizetéséről.”
(2) Az Átv. 401. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bejelentéshez mellékelni kell az engedélykérelem jogszabályban előírt mellékleteit.”
(3) Az Átv. 403. §-a a következő (1a)–(1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha
a) az engedély megadásának a feltételei hiányoznak,
b) a bejelentés tárgya nem azonosítható, illetve a bejelentés hiányos, vagy
c) a bejelentő személye megfelelően nem azonosítható
a hatóság a bejelentőt elektronikus úton a bejelentés 401. § (3) bekezdése szerinti formájában erről tájékoztatja és – az (1d) bekezdésben foglalt mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés és az (5) bekezdésben foglaltakról szóló tájékoztatás mellett – felhívja, hogy a hiányzó feltételeket pótolja, a bejelentés tárgyát, a bejelentő személyét megfelelően azonosítsa, illetve a hiányt pótolja.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti esetben a hatóság a bejelentőnek a hiányzó feltételek pótlására, a bejelentés tárgyának, a bejelentő személyének megfelelő azonosítására, illetve a hiány pótlására legalább három, legfeljebb tíz nap határidőt állapít meg.
(1c) Ha az (1b) bekezdés szerinti határidőben a bejelentő a hiányzó feltételeket pótolja, a bejelentés tárgyát, a bejelentő személyét megfelelően azonosítja, illetve a hiányt pótolja, a 404. § szerint kell eljárni.
(1d) Ha az (1b) bekezdés szerinti határidőben a bejelentő a hiányzó feltételeket nem, vagy nem megfelelően pótolja, a bejelentés tárgyát, a bejelentő személyét nem, vagy nem megfelelően azonosítja, illetve a hiányt nem pótolja, az (1) bekezdés szerint kell eljárni.
(1e) Az (1b) bekezdés szerinti határidő a 404. § (1) bekezdése szerinti határidőbe nem számít be.”
(4) Az Átv. 403. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végzést az egyszerűsített döntésre vonatkozó előírások szerint kell megindokolni, továbbá abban tájékoztatást kell adni az (5) bekezdésben foglaltakról. A végzéssel szemben jogorvoslati jog a (4) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban hozott határozat, ennek hiányában eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.”
(5) Az Átv. 403. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti jogorvoslati eljárásban megállapításra kerül, hogy a bejelentés engedélyezési eljárásra utalásának nem volt helye, a (4) bekezdés szerinti hatóság
a) az (5) bekezdés c) pontja szerinti díj háromszorosát, illetve
b) amennyiben az eljárás díjmentes volt, ötvenezer forintot
köteles a jogorvoslati döntés közlését követő 15 napon belül megfizetni a bejelentőnek.”
(6) Az Átv. 404. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hatóság az (1) bekezdés szerinti joghatás beálltáról – ha az értesítés mellőzését nem kérte a bejelentő – 5 napon belül tájékoztatja a bejelentőt. Az értesítés kézhezvétele nélkül is gyakorolható a tevékenység, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak.”
111. § Hatályát veszti az Átv.
a) 403. § (1) bekezdés b) és e) pontja, 403. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontja és 403. § (3) bekezdése,
b) 403. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában a „vagy” szövegrész,
c) 403. § (5) bekezdésében az „azzal, hogy az ügyintézési határidő az engedélyezéshez képest öt nappal meghosszabbodik” szövegrész,
d) 407. § (3) és (4) bekezdése.
112. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 21. § (1) bekezdésében a „honlapján és hirdetőtábláján” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg lép.
113. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 15. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.”
114. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szj. tv.) 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § [Foglalkoztatási feltételek igazolása]
(1) A szolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, a 31. § (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat és tényeket a NAV állományába jelentkezőnek kell igazolnia eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával, kivéve, ha a szolgálati jogviszony létesítését megelőzően kifogástalan életvitel ellenőrzésére kerül sor.
(2) Azt a tényt, hogy a szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy büntetlen előéletű, továbbá, hogy nem áll a 31. § (2) bekezdése szerinti büntetőeljárás hatálya alatt, és vele szemben nem állnak fenn a 31. § (3) és (4) bekezdésben foglalt kizáró okok, a jogviszony létesítését megelőzően a NAV – a szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy előzetes írásbeli hozzájáruló nyilatkozata alapján – a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton történő megkeresésével ellenőrzi.
(3) Indokolt esetben a NAV – a foglalkoztatott előzetes írásos tájékoztatása mellett – a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton történő megkeresésével ellenőrzi, hogy a foglalkoztatott
a) büntetlen előéletű, illetve
b) nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(4) A NAV a foglalkoztatást kizáró és az (1) és (2) bekezdés alapján vizsgálandó ok ellenőrzése céljából kezeli
a) a foglalkoztatottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a foglalkoztatott
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartás igazol.
(5) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a NAV a szolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – szolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén – a szolgálati jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.”
(2) A NAV Szj. tv. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A foglalkoztatott a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően az (1) bekezdés e) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából kérheti, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a foglalkoztatott szolgálati idejének ellenőrzése céljából megkeresse. A foglalkoztatott az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozatával is igazolhatja a munkáltatói jogkör gyakorlója felé. A munkáltatói jogkör gyakorlója az így tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából az e törvényben meghatározott ideig kezelheti.”
(3) A NAV Szj. tv. 226. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„226. § [Szakszervezeti tagdíj]
A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a munkáltató a foglalkoztatott illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.”
115. § A NAV Szj. tv. 70. § (5) bekezdés b) pontjában az „a foglalkoztatott a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartó szerv nem igazolja” szöveg lép.
116. § Hatályát veszti a NAV Szj. tv.
a) 70. § (5) bekezdés a) pontja,
b) 158. § (4) bekezdése.
117. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 64. § (4) bekezdése a „kifüggesztett” szövegrész helyett a „honlapon közzétett” szöveggel lép hatályba.
118. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 28. §-a.
119. § (1) A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 1. § (1) bekezdése a következő 3a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„3a. diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer: a hazatérést támogató szolgáltatáshoz rendelt informatikai rendszer;”
(2) A Tktv. 1. § (1) bekezdése a következő 6a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„6a. hazatérést támogató szolgáltatás: a külföldön élő magyar állampolgár vagy a diaszpóra magyarsághoz tartozó természetes személy Magyarországra történő hazatérésével kapcsolatos ügyeiben való közreműködés, támogatás;”
(3) A Tktv. 16. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználóváltozási értesítésben az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató részére, az ügyfél eseti felhatalmazása alapján
a felhasználóváltozás átvezetése céljából továbbítja – jogszabály rendelkezése alapján, ennek hiányában az ügyfél választása szerint – az a) pontban meghatározott adatokon túl]
„bb) ha a beküldő ügyfél nem azonos az előző szerződővel, az előző természetes személy szerződő a) pont és b) pont ba) alpontja szerinti adatait, nem természetes személy előző szerződő esetén az előző nem természetes személy szerződő nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, adószámát, valamint a) pont ac) alpontja és b) pont ba) alpontja szerinti adatait,”
(4) A Tktv. I. Fejezete a következő 9/B. alcímmel egészül ki:
„9/B. A hazatérést támogató szolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátása
17/C. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szerv) ellátja a hazatérést támogató szolgáltatással kapcsolatban az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat.
(2) A hazatérést támogató szolgáltatással kapcsolatos koordinációs feladatai ellátása keretében a kijelölt szerv
a) kapcsolatot tart a hazatéréssel összefüggő élethelyzethez kapcsolódó ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervvel, valamint annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével;
b) a külföldön élő magyar állampolgár vagy a diaszpóra magyarsághoz tartozó természetes személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyfél) által megadott természetes személyazonosító adatok alapján tájékoztatást kérhet a hazatéréssel összefüggő élethelyzethez kapcsolódó ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől, illetve annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervétől;
c) eseti egyeztetést kezdeményezhet a hazatéréssel összefüggő élethelyzethez kapcsolódó ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervekkel, illetve azok irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével;
d) intézkedést javasolhat a hazatéréssel összefüggő élethelyzethez kapcsolódó ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnél, illetve annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervénél.
(3) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer részeként az ügyfél Magyarországra hazatérését támogató
a) tájékoztatást, valamint
b) személyre szabott ügyintézési támogatást
biztosító elektronikus felületet (a továbbiakban: Hazaváró Portál) működtet.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás ügyfél általi igénybevételének feltétele
a) a családi és utónévvel, valamint elektronikus levelezési címmel történő regisztráció, vagy
b) az Eüsztv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás használata.
(5) Az ügyfél a Hazaváró Portálon keresztül az ügyintézés megkönnyítése céljából továbbíthatja az általa megjelölt kormányhivatal részére
a) a családi és utónevét;
b) az elektronikus levelezési címét;
c) az általa kiválasztott ügyintézési helyszínt, időpontot, az ügyfelek számát;
d) a hazatéréssel összefüggő élethelyzetéhez kapcsolódó, elintézni tervezett ügyeinek meghatározását.
(6) Az ügyfél rendelkezése alapján a kormányhivatal részére továbbított személyes adatokat a kormányhivatal az ügyféllel való közvetlen kapcsolattartás és az ügyfél hazatérésével kapcsolatos ügyek intézésének támogatása céljából kezeli.
17/D. § (1) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszerben a szolgáltatás biztosítása, az ügyfél azonosítása, valamint a szolgáltatás útján történő adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése és biztosítása céljából egységes törzsadat-nyilvántartást vezet.
(2) A törzsadat-nyilvántartás tartalmazza az ügyfél 17/C. § (5) bekezdésében meghatározott adatait.
(3) A diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer az ügyfél törzsadat-nyilvántartásban szereplő (2) bekezdés szerinti adatait – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a regisztrációt követő két évig tartja nyilván. A két év lejártát egy héttel megelőzően, a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet a regisztráció megújításának lehetőségéről, és arról, hogy a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer a regisztrációt követő két év elteltét követően a regisztráció megújításának hiányában nem vehető igénybe.
(4) Az ügyfél a regisztrációját elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján bármikor visszavonhatja. A regisztráció visszavonásakor a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer törli az ügyfél adatait a törzsadat-nyilvántartásból.
(5) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer útján a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) ügyészségnek közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) nemzetbiztonsági szolgálatnak felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e) a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából,
f) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése céljából,
g) szabálysértési hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint szabálysértési eljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, valamint
h) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésével és annak elősegítésével összefüggő feladat- és hatáskörének gyakorlása céljából, erre irányuló megkeresés alapján adja át.
17/E. § (1) A diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer az informatikai rendszerével és a nyilvántartásával kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, az elektronikus információbiztonság, továbbá az adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.
(2) A naplózott adatállomány tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.
(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózat- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része az e § rendelkezései szerint naplózott adatállománynak.
(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.
(5) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer útján gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.
(6) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszerben a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított öt évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.
(7) A (2) bekezdés szerint naplózott adatok kizárólag a 17/D. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint, erre irányuló megkeresés alapján továbbíthatóak.”
(5) A Tktv. 18. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„g) a hazatérést támogató szolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt, valamint a Hazaváró Portállal kapcsolatos alkalmazás-üzemeltetési és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatások biztosítására kijelölt szervet, és az azok feladataira vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben határozza meg.)
120. § A Tktv. 12. § (8) bekezdés a) pontjában a „követő 15. munkanapig” szövegrész helyébe a „követően egy évig” szöveg lép.
121. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 144. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a köznevelés területén működő munkáltató a köznevelésben foglalkoztatottak illetményéből vagy munkabéréből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.”
122. § Nem lép hatályba a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény 101. § (3) bekezdése.
123. § (1) Ez a törvény – a (2)–(10) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 77. § (3)–(5), (8), és (10)–(11) bekezdése, valamint a 78. § b) pontja a kihirdetést követő 5. napon lép hatályba.
(3) Az 1. §, a 2. § a) pontja, a 3–7. §, a 9. § (1) és (5) bekezdése, a 12. §, a 13. §, a 19–25. §, a 27–45. §, a 47–54. §, az 56. §, az 59–66. §, a 68. §, a 69. § (4)–(6) bekezdése, 71. § c) és d) pontja, a 72. §, a 74. §, a 76. § b) pontja, a 77. § (1)–(2), (6)–(7) és (9) bekezdése, a 78. § a) pontja, a 79–85. §, a 89–94. §, a 97–99. §, a 100. § (1) és (4) bekezdése, a 101. § (7)–(9) bekezdése, a 102. § b) pontja, a 103. § c) pontja, a 106. § (4)–(6) bekezdése, a 107. § a) pontja, a 108. § c) és d) pontja, a 109–113. §, a 114. § (2) és (3) bekezdése, a 116. § b) pontja, a 118. §, a 121. § és a 122. § 2024. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 16. § (1) bekezdése 2024. február 1-jén lép hatályba.
(5) A 2. § b) pontja 2024. július 1-jén lép hatályba.
(6) Az 57. §, az 58. §, a 67. §, a 104. § 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
(7) A 117. § 2024. október 1-jén lép hatályba.
(8) A 8. §, a 9. § (2)–(4) bekezdése, a 10. §, a 11. §, a 17. §, a 18. §, a 26. §, az 55. §, a 69. § (1)–(3), (7) és (8) bekezdése, a 70. §, a 71. § a) és b) pontja, a 73. §, a 75. §, a 76. § a) pontja, a 86–88. §, a 95. §, a 96. §, a 100. § (2) és (3) bekezdése, a 101. § (2)–(6) és (10) bekezdése, a 102. § a) pontja, a 103. § a) és b) pontja, a 106. § (1)–(3), (7) és (8) bekezdése, a 107. § b) pontja, a 108. § a) és b) pontja, a 114. § (1) bekezdése, a 115. §, a 116. § a) pontja 2025. január 1-jén lép hatályba.
(9) A 14. § (3) bekezdése és a 105. § az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.
(10) A 14. § (3) bekezdése és a 105. § hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
124. § E törvény
a) 42. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
b) 45. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján,
c) 46. alcíme az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
125. § E törvény 33. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdésének, 9–11. cikkének és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
