d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,7%.
(2) Ha az adóév 365 napnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 365 napos időszakra számított összege alapján az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.”
83. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 22. pontja a következő j) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
nettó árbevétel:)
„j) gyártó, forgalmazó esetén: az a) és e)–i) alpontok szerinti nettó árbevétel, csökkentve a hulladékról szóló törvény szerinti visszaváltási díj árbevételként elszámolt összegével;”
(2) A Htv. 52. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„36. eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke, ide nem értve a hulladékról szóló törvény szerinti visszaváltási díjat. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével, azzal, hogy a hulladékról szóló törvény szerinti visszaváltási díjat nem lehet figyelembe venni sem kiadásként, sem a kifizetett árukészlet leltár szerinti értékeként. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a 37. pont szerint anyagköltségként, a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítés értékeként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette,”
(3) A Htv. 52. §-a a következő 39. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„39. gyártó, forgalmazó: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerinti gyártó és forgalmazó;”
(4) A Htv. 52. § 53. pontja a következő o) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
közszolgálati kötelezettség:)
„o) a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti jogviszony”
(keretében végzett kötelezettség;)
84. § A Htv. 52. § 22. pont a) alpontjában a „b)–i) alpontokban” szövegrész helyébe a „b–j) alpontokban” szöveg lép.
85. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1a) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
„f) a lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának
fa) az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 2020. október 1-jén hatályos 1. § a) pontja, vagy a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 2020. október 1-jén hatályos 1. § (2) bekezdése, valamint a kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet 2024. január 1-jén hatályos 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti családi otthonteremtési kedvezmény (a továbbiakban együtt: családi otthonteremtési kedvezmény) felhasználásával történő megszerzése,
fb) a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet 2024. január 1-jén hatályos 2. § (1) bekezdése szerinti kedvezményes kölcsön (a továbbiakban: CSOK Plusz kölcsön) felhasználásával történő megszerzése esetén – ha az (1) bekezdés y) pontja alkalmazásának nincs helye – a megszerzett lakás forgalmi értékéből a 80 000 000 forintot meg nem haladó rész.”
86. § Az Itv. 74. §-a a következő (1e)–(1g) bekezdéssel egészül ki:
„(1e) A bírósági eljárásban elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél a bírósági eljárási illetéket készpénz-átutalási megbízással is megfizetheti azon bíróság Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett illetékbevételi számlája javára, amely bíróság előtti eljárásban az illetékfizetési kötelezettség keletkezik. A feladóvevényt az illetékköteles irathoz kell csatolni. A készpénz-átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni az eljáró bíróság nevét, az eljárási illetékfizetésre kötelezett fél nevét és – ha az ismert – a beadvány bírósági lajstromszámát. A készpénz-átutalási megbízással történő illetékfizetés tényét az eljáró bíróság a Kincstártól kapott illetékbevételi számlakivonat adatai alapján, a számlaforgalomba történő betekintéssel ellenőrzi.
(1f) Amennyiben a bírósági eljárási illetéket az elektronikus úton történő kapcsolattartásra nem kötelezett fél a bíróság Kincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára készpénz-átutalási megbízással fizeti meg
a) a fellebbezési illetéket
aa) ha a fellebbezett határozatot járásbíróság, kerületi bíróság vagy törvényszék hozta, a határozatot hozó bíróság székhelye szerinti törvényszék;
ab) ha a fellebbezett határozatot ítélőtábla hozta, a határozatot hozó ítélőtábla;
b) a csatlakozó fellebbezési illetéket a fellebbezési eljárást lefolytató törvényszék vagy ítélőtábla;
c) a felülvizsgálati illetéket a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerinti törvényszék;
d) a csatlakozó felülvizsgálati illetéket a Kúria
illetékbevételi számlájára kell teljesíteni.
(1g) Ha készpénz-átutalási megbízás útján anélkül fizettek illetéket, hogy bírósági eljárást kezdeményeztek volna, a megfizetett illeték visszatérítése iránti kérelem az állami adóhatóságnak címezve annál a bíróságnál terjeszthető elő, amelynek illetékbevételi számlájára az illetéket megfizették. A kérelemhez csatolni kell a feladóvevényt. A kérelemben meg kell jelölni a befizető nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát, az illetékbevételi számla számát és a befizetés napját. A bíróság a kérelem megküldésével egyidejűleg az állami adóhatóságot tájékoztatja arról, hogy a kérelemben megjelölt befizetésre hivatkozással indult-e eljárás, illetve a befizetést bírósági eljárásban felhasználták-e. A bíróság által továbbított kérelem alapján az illeték visszatérítése ügyében az állami adóhatóság az adó-visszatérítés általános szabályai szerint jár el.”
87. § Az Itv.
a) 26. § (2g) és (2h) bekezdésében a „családi otthonteremtési kedvezmény” szövegrész helyébe a „családi otthonteremtési kedvezmény vagy családok otthonteremtési kamattámogatása” szöveg,
b) 26. § (2h) bekezdésében a „családi otthonteremtési kedvezményben” szövegrész helyébe a „családi otthonteremtési kedvezményben vagy CSOK Plusz kölcsönben” szöveg,
c) 86. § (4) bekezdésében a „családi otthonteremtési kedvezményt” szövegrész helyébe a „családi otthonteremtési kedvezményt vagy családok otthonteremtési kamattámogatását” szöveg
lép.
88. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 5. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem keletkezik az 1. § (1)–(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében –]
„h) a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot képező olyan jövedelemre tekintettel, amely után járulékfizetési kötelezettség nem merül fel, ide nem értve az olyan jövedelmet, ami az 1. § (9) bekezdésének figyelembevételével adóalapot képez;”
(2) A Szocho tv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem esik az 1. § (1)–(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alá – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében –
a) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel;
b) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel;
c) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja és vele közös háztartásban élő családtagja (házastárs, gyermek) részére kifizetett, juttatott bevétel, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;
d) a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan – bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező – természetes személy részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; e rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye áll-e fenn, továbbá olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá;
e) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész;
f) táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj, a kifizetés (juttatás) időpontjától függetlenül a Tbj. szerinti álláskeresési támogatás;
g) az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. 3. §-a, 17. §-a, és 18. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki;
h) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem;
i) az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. 3. §-a, 17. §-a, vagy 18. §-a alapján nem áll fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától;
j) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés;
k) az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés;
l) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás;
m) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.”
(3) A Szocho tv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni, ide nem értve az olyan jövedelmet, ami az 1. § (9) bekezdésének figyelembevételével adóalapot képez. Az adófizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.”
89. § A Szocho tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.”
90. § A Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pont záró szövegrészében az „esik)” szövegrész helyébe az „esik), továbbá azzal, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló [13. § (3) bekezdés] esetében – az előbbi arányosítást mellőzve – valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett nap figyelembe vehető” szöveg lép.
91. § Hatályát veszti a Szocho tv. 16. § (3) bekezdésében az „és szakképzési hozzájárulással” szövegrész.
92. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a a következő 22. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„22. Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset: a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset.”
93. § A Tbj. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra:
a) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt;
b) az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra;
c) az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.51. alpontja szerinti munkaviszonyra vagy díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb (megbízási szerződés, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási szerződés alapján létrejött) jogviszonyra.”
94. § A Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Járulékalapot képező jövedelem)
„b) az a) ponttól eltérően, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik,
ba) az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy
bb) a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket;
bc) a tevékenység ellenértékeként harmadik ország állampolgára által a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem.”
95. § A Tbj. a következő 105/D. §-sal egészül ki:
„105/D. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 34. § (6) bekezdését és 80. § (2) bekezdését az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó már a 2023. január havi, illetve az azt követő hónapok járulékkötelezettségének a megállapítása során alkalmazhatja.”
96. § A Tbj.
a) 4. § 11. pontjában a „vállalkozónak” szövegrész helyébe a „vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek” szöveg,
b) 34. § (6) bekezdésében az „adómentes jövedelmet” szövegrész helyébe a „jövedelmet (akkor is, ha az adómentes)” szöveg,
c) 80. § (2) bekezdésében az „adómentes havi jövedelmet” szövegrész helyébe a „havi jövedelmet (akkor is, ha az adómentes)” szöveg
lép.
97. § Hatályát veszti a Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontjának hc) alpontja.
98. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 37. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az adózó a bejelentkezéskor általános forgalmi adóban az Áfa tv. XIII. Fejezet 1. alcíme szerinti alanyi adómentességet választ és egyúttal nem választ az Áfa tv. XIII. Fejezet 2. alcíme szerinti adómentességet, úgy adószámát az állami adó- és vámhatóság tizenöt munkanapon belül állapítja meg, kivéve, ha adóregisztrációs eljárás keretében az adószám megállapításának akadályát tárja fel. Az említett akadály fennállásáról az állami adó- és vámhatóság a bejelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül tájékoztatja az adózót. Ha az adószám megállapítására az e bekezdésben meghatározott határidőt kell alkalmazni, úgy e határidőn belül kell teljesíteni a (7) bekezdés szerinti értesítést is.”
99. § Az Art. 50. § (2) bekezdése a következő 37. és 38. ponttal egészül ki:
[Az (1)–(1b) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]
„37. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózó részére az illetőségének tagállama által kiadott adóazonosító számot, kivéve akkor, ha a kifizető az Szja tv. szerinti kamat, illetve osztalék kifizetését, jóváírását a természetes személy részére adóazonosító jel hiányában is teljesíthet;
38. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére irodalmi, művészeti vagy tudományos munka szerzői jogának, beleértve a filmművészeti alkotások és szoftverek szerzői jogát is, bármely szabadalom, védjegy, formaterv vagy minta, terv, titkos összetétel vagy eljárás használatáért vagy használati jogáért, vagy ipari, kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatokra vonatkozó információért ellenértékként fizetett jogdíj összegét.”
100. § Az Art. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait az adóhatóság
a) az Szja tv. szerinti adóbevallási tervezethez kapcsolódó eljárásban,
b) az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy azt választó adózót érintő eljárásában,
c) az adózó képviselőjével való kapcsolattartáshoz,
d) joghatás nélküli tájékoztatás küldéséhez és
e) az Áfa tv. szerinti adóbevallási tervezethez kapcsolódó eljárásban
használhatja fel.”
101. § Az Art. a következő 106/A. §, 106/B. §-sal egészül ki:
„106/A. § [Az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás engedélyezésére vonatkozó szabályok]
(1) Az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazásával, valamint az e-pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket – a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig – az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi, valamint felügyeli az e-pénztárgépet és működését.
(2) Az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazási engedélyének kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) Az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazását, valamint az e-pénztárgép üzembe helyezését a notifikációs eljárás lezárultát követően külön jogszabályban meghatározottak szerint kell engedélyeztetni. E paragrafus alkalmazásában az engedélyező hatóság az állami adó- és vámhatóság.
(4) Az állami adó- és vámhatóság az e-pénztárgépre és a vevői alkalmazásra vonatkozóan a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza
a) az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező e-pénztárgép megnevezését, engedélyszámát és az engedélyező határozat véglegessé válásának napját, valamint a forgalmazó nevét és címét,
b) a visszavont forgalmazási engedélyek engedélyszámát, az engedély visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, a visszavonással érintett e-pénztárgép megnevezését, valamint a forgalmazó nevét és címét,
c) a forgalmazó jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált forgalmazási engedély számát és az érvénytelenné válás időpontját és
d) a forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és címét, az e-pénztárgép, valamint a forgalmazási engedély engedélyszámát és a forgalmazási engedély átírásának időpontját.
(5) Az e-pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés során – ha az elektronikus hírközlő hálózat elérhetetlenségére vonatkozó tény vagy adat merül fel – az állami adó- és vámhatóság kérheti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként történő közreműködését az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.
(6) Az állami adó- és vámhatóság felügyeleti, valamint ellenőrzési tevékenysége során, ha az e-pénztárgéppel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható, az ellenőrzése során talált hardveralapú e-pénztárgépet vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb tizenöt napra bevonhatja, vagy blokkolja. A nem hardveralapú e-pénztárgépet blokkolja, a szoftvert futtató eszközt vizsgálat céljából lefoglalhatja. A bevonás, blokkolás, lefoglalás időszaka alatt az adózó a nyugtakibocsátási kötelezettségét, ha a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő, adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló másik e-pénztárgéppel is rendelkezik, annak alkalmazásával, e-pénztárgép hiányában nyomtatvány alkalmazásával előállított nyugtával teljesíti.
(7) Ha az ellenőrzési vagy a felügyeleti tevékenység eredményeként megállapítást nyer, hogy az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat, valamint a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, az engedélyező hatóság határozattal előírja, az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás végleges blokkolását, az e-pénztárgép állami adó- és vámhatóság részére történő leadását és megsemmisítését.
106/B. § [Az e-pénztárgép adatszolgáltatására vonatkozó szabályok]
(1) A hardveralapú e-pénztárgépek adatkapcsolatát biztosító hírközlési szolgáltató az e-pénztárgép azonosítóit nem kapcsolhatja össze az e-pénztárgép üzemeltetőjének adataival. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a hardveralapú e-pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatás szüneteltetéséről, illetve megszüntetéséről adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.
(2) Az adózó az e-pénztárgépről és működésének adatairól külön jogszabályban meghatározottak szerint, a műszaki notifikációs eljárás lezárását követően adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.”
102. § Az Art. 107. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az automataberendezés üzemeltetési helye felett rendelkezési joggal bíró adózó köteles a jogszabályban meghatározott adattartalommal – automataberendezésenként – a felügyeleti szolgáltató részére évente, az adott év október 31. napjáig elektronikus úton bejelenteni:
a) az automataberendezés üzemeltetési helyének címét, helyrajzi számát,
b) a helyszínen lévő automataberendezés regisztrációs számát,
c) a helyszínen lévő automataberendezésben található automata felügyeleti egység (a továbbiakban: AFE) számát,
d) a helyszínen lévő automataberendezés üzemeltetőjének nevét és adószámát és
e) amennyiben a b)–d) pontok szerinti adat nem áll rendelkezésre, ennek tényét.
(1b) Az automataberendezés üzemeltetési helye felett rendelkezési joggal bíró adózó köteles bármely az (1) bekezdés a)–d) pontjában bekövetkezett adat változását, az adatváltozás tudomására jutásától számított tizenöt napon belül a felügyeleti szolgáltató részére bejelenteni.
(1c) E paragrafus alkalmazásában automataberendezés az AFE-vel rendelkező automataberendezés.”
103. § Az Art. 108. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. § [Pénztárgép, e-pénztárgép és automataberendezés adatszolgáltatásához kapcsolódó hatósági ár]
(1) A hatósági ár
a) az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel történő megvalósulása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben rögzített ár,
b) az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség hardveralapú e-pénztárgéppel történő megvalósulása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott legmagasabb ár,
c) az automataberendezések adatszolgáltatását biztosító minimális felügyeleti szolgáltatás esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott legmagasabb ár.
(2) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.
(3) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt az adópolitikáért felelős miniszter hivatalból állapítja meg.
(4) A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben hirdeti ki. A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba. A hatósági ár a már megkötött szerződésekre is vonatkozik.
(5) A hatósági árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.
(6) A hatósági ártól eltérő árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.
(7) A hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.
(8) A hatósági árnak a szerződés megkötése és teljesítése között bekövetkezett megszűnése esetén a szerződést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kikötött áron kell teljesíteni.
(9) A hatósági árra vonatkozó rendelkezések betartását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ellenőrzi. A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság határozattal
a) megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására,
b) kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére, valamint
c) bírságot szab ki a hatósági árakra vonatkozó rendelkezéseket megsértő vállalkozóval szemben.
(10) A (9) bekezdés c) pontja szerinti bírság mértéke legalább a jogsértő magatartással elért anyagi előny. A bírság nem haladhatja meg a jogsértő magatartással elért anyagi előny kétszeresét.
(11) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (9) bekezdésben szabályozott eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(12) E § alkalmazásában hatósági ár
a) az üzemeltető részére nyújtott, az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel történő megvalósulása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított,
b) az üzemeltető részére nyújtott, az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség hardveralapú e-pénztárgéppel történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított, vagy
c) az üzemeltető részére nyújtott, az automataberendezések útján megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás ára.
(13) E § alkalmazásában üzemeltető
a) a jogszabály szerint pénztárgép használatra kötelezett,
b) a jogszabály szerint pénztárgép használatra nem kötelezett, de pénztárgépet saját döntése alapján használó,
c) a jogszabály szerint e-pénztárgép használatra kötelezett,
d) a jogszabály szerint e-pénztárgép használatra nem kötelezett, de e-pénztárgépet saját döntése alapján használó, vagy
e) az automataberendezést jogszabály szerint üzemeltető.”
104. § Az Art. 114/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig, a tevékenységét év közben kezdő személy esetén az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezéstől számított 30 napon belül nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs.”
105. § Az Art. 123. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állami adó- és vámhatóság által működtetett gazdasági társaság a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott, e-pénztárgéppel összefüggő feladatkörében történő eljárása során megismerheti azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése a feladatellátása eredményes lefolytatása érdekében szükséges.”
106. § Az Art. 124. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A nyugtatár-szolgáltató a nyugtatárba beérkezett adatokat tíz évig őrzi.”
107. § Az Art. 130. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzati adóhatóság helyi adó vonatkozásában az ötszázezer forintot elérő, kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező jogi személy, egyéb szervezet és vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti. A különleges gazdasági övezet tekintetében az e bekezdés szerinti közzététel az állami adó- és vámhatóság honlapján is teljesíthető.”
108. § (1) Az Art. 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022. december 14-i (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet] hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről az (EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kedvezményezettek esetében a kedvezmény összege jogcímenként a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az erdészeti ágazatban működő vagy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezettek esetében a százezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.”
(2) Az Art. 132. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022. december 14-i (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet] hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről az (EU) 2022/2473 bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.”
109. § (1) Az Art. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás ellenőrzése, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben, annak átadását, kézbesítését követő nyolc napon belül lehet észrevételt tenni.”
(2) Az Art. 145. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a végelszámolás alatt álló adózó a végelszámolás megszüntetéséről határoz, vagy a cégbíróság az eljárás megszüntetéséről dönt, akkor a változás bejegyzését követően az általános eljárási szabályok alkalmazandók, feltéve, hogy az ellenőrzés befejezésére még nem került sor.”
110. § Az Art. 154. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A megbízható adózó Áfa tv. 184. § (2) bekezdés c) pontja alapján benyújtott bevallását az állami adó- és vámhatóság nem ellenőrizheti annak esedékességétől számított tizenöt napig.
(6) Nem alkalmazható az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan feltételezhető, hogy az adózó a bevételét eltitkolja, vagy adóelszámolásához hamis bizonylatokat használ fel.”
111. § Az Art. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„159. § [Az ellenőrzési határidő kockázatos adózónál]
Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje hatvan nappal meghosszabbodik. Ha a kockázatos minősítésű adózónál a folyamatban lévő ellenőrzés során felszámolási, végelszámolási eljárás indul, vagy folyamatban lévő ellenőrzésnél a felszámolási, végelszámolási eljárás az adózó továbbműködésével zárul, az ellenőrzési határidőt az ellenőrzés kezdetekor alkalmazandó szabályok szerint kell számítani.”
112. § Az Art. a következő 234/A. §-sal egészül ki:
„234/A. § [Az e-pénztárgéppel és vevői alkalmazással összefüggő szabályok megsértése]
(1) Az állami adó- és vámhatóság
a) a forgalmazó terhére
aa) az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazási engedély nélküli forgalmazása,
ab) az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása,
ac) az engedélyezettől eltérő e-pénztárgép, vevői alkalmazás forgalmazása
esetén tízmillió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki,
b) az e-pénztárgép kötelező használatával, forgalmazásával, üzemeltetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a természetes személy kötelezettet ötszázezer forintig, nem természetes személy kötelezettet egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a forgalmazót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha a hardveralapú e-pénztárgép javítását az üzemeltető jelzésének a forgalmazóhoz történő beérkezésétől számított öt napon belül nem kísérelte meg.
(3) A hardveralapú e-pénztárgép szervizelésére vonatkozó kötelezettségek megsértése esetén az állami adó- és vámhatóság a forgalmazót, a gyártót egymillió forintig terjedő bírsággal sújthatja.”
113. § Az Art. 211. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha)
„c) az adózó bevallási kötelezettségét az Áfa tv. 184. § (2) bekezdés c) pontja alapján teljesíti, és az önellenőrzést a bevallás benyújtásától, de legkésőbb az esedékességétől számított tizenöt napon belül nyújtja be.”
114. § (1) Az Art. 245. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget tizenkettő nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó)
„c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) elmulasztotta számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét, vagy”
(2) Az Art. 245. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget tizenkettő nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó)
„d) a pénztárgép, e-pénztárgép kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte.”
115. § (1) Az Art. 256. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„256. § [Az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások]
Az állami adó- és vámhatóság
1. támogatja a kezdő vállalkozásokat adókötelezettségeik teljesítésében,
2. jogszabályban meghatározott ügykörben ügyfélszolgálatain országos illetékességgel intézi az adóügyeket,
3. törvényben meghatározott módon közreműködik a természetes személyek személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségének teljesítésében,
4. jogszabályban meghatározott telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet,
5. erre kijelölt ügyfélszolgálatain az egyéb szolgáltatásokon kívül a jogszabályban meghatározott adófizetési kötelezettség bankkártyával történő teljesítését biztosítja,
6. az adókötelezettségek, valamint adótörvényben vagy adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéséhez, illetve kérelem benyújtásához nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresít,
7. a honlapján személyes adónaptárat, kalkulátorokat, késedelmi pótlék prognózist, ügyfélszolgálat-kereső felületet működtet,
8. lekérdezési lehetőséget biztosít az adózók számára az e törvényben, illetve jogszabályban meghatározott, általa nyilvántartott adatokhoz,
9. köztartozásmentes adózói adatbázist működtet és tesz közzé,
10. a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítéséhez online felületet biztosít,
11. elektronikus úton tájékoztatja az elektronikus bevallásra kötelezett adózókat az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségük gyakoriságáról, amely tájékoztatás mellőzését az adózó elektronikus úton kérheti,
12. az adózó kérelmére szerkeszthető formátumú adószámla-kivonatot készít,
13. mobilalkalmazás-használatot biztosít,
14. honlapján adónem szerinti csoportosításban az adózással összefüggő általános és összefoglaló, valamint egyedi jellegű tájékoztatókat tesz közzé,
15. honlapján az adózó az ügyfélszolgálat és az ügyintézés honlapon meghatározott típusa megjelölésével előzetesen időpontot foglalhat, az időpontot lemondhatja, a foglalás adatairól elektronikus visszajelzést kérhet,
16. honlapján az adókötelezettségek jogszerű teljesítésének, valamint az adózói jogosultságok érvényesítésének elősegítése, illetve az adózó gazdasági érdekeinek védelme érdekében teljesíti e törvényben és jogszabályban meghatározott közzétételi kötelezettségét,
17. évente, a tárgyévet megelőző hónap tizenötödik napjáig a Magyar Közlönyben közzéteszi a tárgyévi adóteljesítményre, valamint a kiemelt adózói minősítésre vonatkozó értékhatárokat,
18. az állami adó- és vámhatóság az adózót érintő, nyilvántartásában szereplő általános forgalmi adóalapra és adóra vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátásával – ide nem értve az alanyi adómentességben részesülő, mezőgazdasági tevékenységet folytatóként eljáró vagy kizárólag adómentes tevékenységet végző általános forgalmi adóalanyra vonatkozó adatokat – és az Áfa tv. szerinti bevallás-tervezet összeállításával közreműködik az általános fogalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésében.”
(2) Az Art. 256. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„256. § [Az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások]
(1) Az állami adó- és vámhatóság
1. támogatja a kezdő vállalkozásokat adókötelezettségeik teljesítésében,
2. jogszabályban meghatározott ügykörben ügyfélszolgálatain országos illetékességgel intézi az adóügyeket,
3. törvényben meghatározott módon közreműködik a természetes személyek személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségének teljesítésében,
4. jogszabályban meghatározott telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet,
5. erre kijelölt ügyfélszolgálatain az egyéb szolgáltatásokon kívül a jogszabályban meghatározott adófizetési kötelezettség bankkártyával történő teljesítését biztosítja,
6. az adókötelezettségek, valamint adótörvényben vagy adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéshez, illetve kérelem benyújtásához nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresít,
7. a honlapján személyes adónaptárat, kalkulátorokat, késedelmi pótlék prognózist, ügyfélszolgálat kereső felületet működtet,
8. lekérdezési lehetőséget biztosít az adózók számára az e törvényben, illetve jogszabályban meghatározott, általa nyilvántartott adatokhoz,
9. köztartozásmentes adózói adatbázist működtet és tesz közzé,
10. a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítéséhez online felületet biztosít,
11. elektronikus úton tájékoztatja az elektronikus bevallásra kötelezett adózókat az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségük gyakoriságáról, amely tájékoztatás mellőzését az adózó elektronikus úton kérheti,
12. az adózó kérelmére szerkeszthető formátumú adószámla-kivonatot készít,
13. mobilalkalmazás-használatot biztosít,
14. honlapján adónem szerinti csoportosításban az adózással összefüggő általános és összefoglaló, valamint egyedi jellegű tájékoztatókat tesz közzé,
15. honlapján az adózó az ügyfélszolgálat és az ügyintézés honlapon meghatározott típusa megjelölésével előzetesen időpontot foglalhat, az időpontot lemondhatja, a foglalás adatairól elektronikus visszajelzést kérhet,
16. honlapján az adókötelezettségek jogszerű teljesítésének, valamint az adózói jogosultságok érvényesítésének elősegítése, illetve az adózó gazdasági érdekeinek védelme érdekében teljesíti e törvényben és jogszabályban meghatározott közzétételi kötelezettségét,
17. évente, a tárgyévet megelőző hónap tizenötödik napjáig a Magyar Közlönyben közzéteszi a tárgyévi adóteljesítményre, valamint a kiemelt adózói minősítésre vonatkozó értékhatárokat,
18. az állami adó- és vámhatóság az adózót érintő, nyilvántartásában szereplő általános forgalmi adóalapra és adóra vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátásával – ide nem értve az alanyi adómentességben részesülő, mezőgazdasági tevékenységet folytatóként eljáró vagy kizárólag adómentes tevékenységet végző általános forgalmi adóalanyra vonatkozó adatokat – és az Áfa tv. szerinti bevallás-tervezet összeállításával közreműködik az általános fogalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésében.
(2) A nyugtatárat az állami adó- és vámhatóság üzemelteti.”
116. § Az Art. 263. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„263. § [Nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzététele]
(1) Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként – a negyedévet követő harminc napon belül – honlapján a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi annak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személynek, a csőd- vagy felszámolási eljárás vagy kényszertörlés alatt nem álló, vállalkozási tevékenységet végző jogi személynek és egyéb szervezetnek a nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adószámát, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akinek, amelynek a terhére az előző negyedév során véglegessé vált határozatban százmillió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségének a határozatban megállapított határidőben nem tett eleget. E § alkalmazásában nem tekinthető véglegesnek az adóhatóság határozata, ha a kereset megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetve az adózó által indított közigazgatási per jogerősen nem zárult le.
(2) Az állami adó- és vámhatóság nyolc napon belül kérelemre törli az adózót az e § szerinti közzétételi listáról, ha az adózó az előző negyedév során véglegessé vált határozatban előírt fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesíti.”
117. § Az Art. 264. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„264. § [Nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzététele]
(1) Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként – a negyedévet követő harminc napon belül – honlapján a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi annak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személynek, a csőd- vagy felszámolási eljárás vagy kényszertörlés alatt nem álló, vállalkozási tevékenységet végző jogi személynek vagy egyéb szervezetnek a nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adószámát, amelynek száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a százmillió forintot meghaladja.
(2) Az állami adó- és vámhatóság nyolc napon belül kérelemre törli az adózót az e § szerinti közzétételi listáról, ha az adózó a kérelem benyújtásának időpontjában fennálló, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adótartozását hiánytalanul megfizeti.”
118. § Az Art. 264/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„264/A. § [Lekérdező felület biztosítása nagy összegű adóhiánnyal és nagy összegű adótartozással rendelkező adózók adataihoz]
Az állami adó- és vámhatóság a honlapján lekérdezési lehetőséget biztosít a 263. § és 264. § szerinti, 2014. december 31-ét követően és 2021. június 10-ét megelőzően keletkezett adatokra vonatkozóan. A lekérdezési lehetőség biztosítása nem érinti a 263. § és 264. § szerinti közzétételi kötelezettséget.”
119. § (1) Az Art. 266. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi)
„a) az általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózók, valamint általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő, de adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet adózók
aa) nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét,
ab) közül a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot választók esetén a csoportazonosító számot, valamint a csoportképviselő és az egyéb csoporttagok nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét, a csoporttagságuk időszakának kezdő és befejező időpontját, illetve a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot engedélyező határozat véglegessé válásának napját,
ac) közül a pénzforgalmi elszámolást választók esetén e választás tényét, a pénzforgalmi elszámolás időszakának kezdő és befejező időpontját,”
(2) Az Art. 266. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi)
„a) az általános forgalmiadó-alanynak minősülő, adószámmal rendelkező adózók, valamint általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő, de adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet adózók
aa) nevét (elnevezését), adószámát [ide nem értve az Áfa tv. 195/A. § (4) bekezdése szerinti egyedi azonosítószámot], székhelyét, telephelyét,
ab) közül a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot választók esetén a csoport azonosító számot, valamint a csoportképviselő és az egyéb csoporttagok nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét, a csoporttagságuk időszakának kezdő és befejező időpontját, illetve a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot engedélyező határozat véglegessé válásának napját,
ac) közül a pénzforgalmi elszámolást választók esetén e választás tényét, a pénzforgalmi elszámolás időszakának kezdő és befejező időpontját,”
120. § Az Art. 269. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy)
„b) a 107. § (2)–(3) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítésére kötelezettek, és az e kötelezettségek alól mentesülők körének, a kötelezettségek teljesítési határidejének, továbbá az automata üzemeltetési helye felett rendelkezési joggal bíró adózó bejelentési kötelezettségének,”
121. § (1) Az Art. a következő 274/Q. §-sal egészül ki:
„274/Q. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvényhez]
E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.12.) által megállapított 114/B. § (2) bekezdését a tevékenységét a 2023-ban kezdődő adóévben kezdő személy azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a 114/B. § (2) bekezdésben meghatározott határidőt a rendelkezés hatálybalépésétől számítja.”
(2) Az Art. 274/Q. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.12.) által megállapított 114/B. § (2) bekezdését a tevékenységét a 2023-ban kezdődő adóévben kezdő személy azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a 114/B. § (2) bekezdésben meghatározott határidőt a rendelkezés hatálybalépésétől számítja.
(2) E törvénynek a Módtv.12. által megállapított 145. § (1) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a Módtv.12. által megállapított 245. § (1) bekezdés c) pontját a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”
(3) Az Art. 274/Q. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek a Módtv.12. által megállapított 107. § (1a) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséget a már üzembe helyezett automataberendezések tekintetében először 2024. február 29. napjáig kell teljesíteni.”
(4) Az Art. 274/Q. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvénynek a Módtv.12. által megállapított 159. §-t a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”
122. § (1) Az Art. 275. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) E törvénynek a Módtv.12.-vel megállapított 50. § (2) bekezdés 37. és 38. pontja az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló, 2021. március 22-i (EU) 2021/514 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
(2) Az Art. 275. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Szolg. törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező adózó Magyarország területén, e törvény 106/A. § és 106/B. § szerinti forgalmazói tevékenység határon átnyúló szolgáltatás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles az engedélyező hatóságnak bejelenteni.”
(3) Az Art. 275. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) E törvénynek a Módtv.12.-vel megállapított 37. § (2a) bekezdése a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról és a 904/2010/EU rendeletnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás megfelelő alkalmazásának nyomon követését célzó közigazgatási együttműködés és információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. február 18-i 2020/285 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
123. § Az Art.
1. 74/A. § (1) bekezdésében a „2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés” szöveg helyébe a „2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 29. § (1) bekezdés” szöveg,
2. 76. § (2) bekezdésében az „az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés” szöveg helyébe „az Avt. 29. § (1) bekezdés” szöveg,
3. 106. § (15) és (17) bekezdésében az „az online pénztárgépet” szövegrészek helyébe az „a pénztárgépet” szöveg,
4. 107. § (2) bekezdésében az „Az automataberendezéseket automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban: AFE) kell ellátni” szöveg helyébe az „Az automataberendezéseket AFE-val kell ellátni” szöveg,
5. 107. § (6) bekezdésében az „a továbbiakban: engedélyező hatóság” szövegrész helyébe az „e § alkalmazásában a továbbiakban: engedélyező hatóság” szöveg,
6. 131. § (14) bekezdés i) pontjában a „folyósító szervet, az irányító hatóságot,” szöveg helyébe a „folyósító szervet, a központi költségvetési támogatásról döntő szervet, az irányító hatóságot,” szöveg,
7. 131. § (14) bekezdés m) pontjában az „az online pénztárgép” szövegrészek helyébe az „a pénztárgép” szöveg,
8. 132. § (5) bekezdés b) pontjában a „702/2014/EU” szöveg helyébe a „2022/2472/EU” szöveg,
9. 132. § (8) bekezdés b) pontjában a „1388/2014/EU” szöveg helyébe a „2022/2473/EU” szöveg,
10. 153. § (1) bekezdés c) pontjában az „az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés” szöveg helyébe a „az Avt. 29. § (1) bekezdés” szöveg,
11. 157. § (1) bekezdés d) pontjában, az „egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás” szöveg,
12. 260. § (1) bekezdésben az „adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát” szövegrész helyébe az „az adózók nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát” szöveg,
13. 261. §-ában az „adózók nevét, adószámát” szövegrész helyébe az „adózók nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét és adószámát” szöveg,
14. 262. §-ában az „egyéni vállalkozók bevételi, jövedelmi adatait” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozók nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adószámát, bevételi, jövedelmi adatait” szöveg,
15. 268. § (4) bekezdésében az „hogy azokat az értékhatárokat és feltételeket” szövegrész helyébe a „hogy azokat a feltételeket” szöveg,
16. 269. § (5) bekezdésében az „az online pénztárgép” szövegrész helyébe az „a pénztárgép” szöveg,
17. 1. melléklet 1. pont 1.3. alpontjában az „adóazonosító számát” szövegrész helyébe az „adóazonosító számát, és a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 284. cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított egyedi azonosítószámát, ha ilyennel rendelkezik” szöveg
lép.
124. § Hatályát veszti az Art.
1. 94. § (2) bekezdése,
2. 106. § címében az „online” szövegrész,
3. 264/A. §-a.
125. § Az Art. 2. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
126. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Pénzügyi képviselő az a korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság lehet, amelynek jegyzett tőkéje a százötvenmillió forintot eléri, vagy ennek megfelelő összegű, kizárólag a pénzügyi képviselő nevére szóló bankgaranciával rendelkezik, továbbá az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. A pénzügyi képviselő a feltételek meglétét a képviselet elfogadásának bejelentésekor, illetve ezt követően a tevékenység folyamatos végzése alatt évente az adóhatóságnál igazolja.”
127. § Az Air. 36. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely)]
„e) az Áfa tv. 195/A. § (1) bekezdése szerinti adómentességet választ.”
128. § Az Air. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság az e törvényben meghatározott esetekben hatósági tanút vehet igénybe. A hatósági tanú az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket igazolja. Hatósági tanúként való közreműködésre – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – senki nem kötelezhető.”
129. § Az Air. 94. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A jogutód adózónál lefolytatandó, a jogelőd adókötelezettségeire is kiterjedő adóellenőrzés határideje százhúsz nap, ha a vizsgált időszakban, illetve annak egy részében valamelyik jogelőd a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe tartozott.”
130. § Az Air. 96. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kezelőszemélyzet nélküli automataberendezést, csomagautomatát érintő helyszíni ellenőrzés az adózó közreműködése nélkül, két hatósági tanú jelenlétében, az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával is megindítható.”
131. § Az Air. 122. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha
a) az Áfa tv. 195/A. § (4) bekezdése szerinti egyedi azonosítószám megállapítása tárgyában hozott elutasító döntés alapja az adómentesség választásával érintett tagállam által az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatott információ,
b) az egyedi azonosítószám érvénytelenítése tárgyában hozott – az Áfa tv. 195/E. § d) pontjára alapított – döntés alapja az adómentesség választásával érintett tagállam által az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatott információ, vagy
c) az egyedi azonosítószám érvénytelenítése tárgyában hozott döntés az Áfa tv. 195/E. § b) pontján alapul,
a döntés ezen részét az adózó az érintett tagállam által biztosított jogorvoslat keretében, az érintett tagállam illetékes hatósága előtt vitathatja.
(7) Ha az adózó a (6) bekezdés alá eső jogorvoslati kérelmét az állami adó- és vámhatósághoz nyújtja be, az állami adó- és vámhatóság a kérelmet a beérkezéstől számított nyolc napon belül – az adózó egyidejű értesítése mellett – az adómentességgel érintett tagállamhoz átteszi.
(8) Ha az Áfa tv. 195/G. § (1) bekezdése szerinti választási jog gyakorlása esetén az Áfa tv. 195/G. § (4) bekezdése szerinti tagállama
a) az ezen választásra irányuló adózói kérelmet elutasító döntést hoz, vagy
b) az adózó által alkalmazott alanyi adómentesség megszűnését eredményező döntést hoz,
és ezen döntés az állami adó- és vámhatóság által szolgáltatott információn alapul, az adózó az Áfa tv. 195/G. § (4) bekezdése szerinti tagállami döntés ezen részét az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kérelem útján vitathatja. Az eljárás lezárását követően az állami adó- és vámhatóság az eljárás eredményéről az Áfa tv. 195/G. § (4) bekezdése szerinti tagállamot értesíti.
(9) A (8) bekezdésben foglalt kérelemre e törvény fellebbezésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.”
132. § (1) Az Air. 56. alcíme a következő 139/G. §-sal egészül ki:
„139/G. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvényhez]
(1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.5.) által megállapított 71. § (1) bekezdését a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Módtv.5. által megállapított 96. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”
(2) Az Air. 139/G. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek a Módtv.5. által megállapított 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételnek a rendelkezés hatálybalépésekor az állami adó- és vámhatóság által már nyilvántartásba vett pénzügyi képviselőknek 2025. január 1-jével kell megfelelnie.
(4) E törvénynek a Módtv.5. által megállapított 94. § (1a) bekezdését a hatálybalépést követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”
133. § Az Air. 140. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek a Módtv.5-tel megállapított 36. § (4) bekezdés e) pontja a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról és a 904/2010/EU rendeletnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás megfelelő alkalmazásának nyomon követését célzó közigazgatási együttműködés és információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. február 18-i 2020/285 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
134. § Az Air. 94. § (3) bekezdésében, az „a csoportos adóalany” szövegrész helyébe az „az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany és a Tao. tv. szerinti csoportos társasági adóalany” szöveg lép.
135. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A végrehajtási eljárást lefolytató állami adó- és vámhatóság a 10 ezer forintot meghaladó, de a 200 ezer forintot meg nem haladó követelés esetében – az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés, a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás és a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság kivételével – kizárólag hatósági átutalási megbízást és jövedelemletiltást foganatosít a behajtás érdekében. Ezek eredménytelensége esetén a tartozást – alakszerű döntés meghozatala nélkül – ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásnak minősítheti és a tartozás végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tarthatja nyilván.”
136. § Az Avt. 29. § (1) bekezdése a következő 26. ponttal egészül ki:
(A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:)
„26. a nemzetközi adóegyezmények alapján indított adókövetelések behajtására irányuló megkeresés, valamint a határon átnyúló hitelezői igénybejelentések esetén a magyar adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatás.”
137. § Az Avt. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az adóhatóság a jövedelemletiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a jövedelemletiltás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.”
138. § (1) Az Avt. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyakat (ingóságot, ingatlant)
a) elektronikus árverésen,
b) hagyományos árverésen (a továbbiakban: árverés),
c) árverésen kívüli eladással,
d) törvényben meghatározott ingóságokat speciális értékesítési szabályok alapján vagy
e) bizományi szerződés keretében
kell értékesíteni.”
(2) Az Avt. 57. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (2) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság akkor értékesítheti bizományos útján a lefoglalt vagyontárgyat, ha feltételezhető, hogy az így elérhető vételár magasabb, mint az árverésen vagy elektronikus árverésen várhatóan elérhető vételár. A bizományi értékesítésről az adóhatóság végzést hoz.”
(3) Az Avt. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az önkormányzati adóhatóság a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályokat akkor köteles alkalmazni, ha az elektronikus árveréshez szükséges informatikai feltételek adottak. Ellenkező esetben a lefoglalt vagyontárgyakat az (1) bekezdés c) és d) pontja alkalmazhatóságának hiányában árverésen értékesíti. Az önkormányzati adóhatóság esetében az (1) bekezdés e) pontja nem alkalmazható.”
139. § Az Avt. 65. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az árverési vevő nyertességének a (6) bekezdésben foglaltak szerinti kikiáltását követően azonnal köteles a teljes vételárat készpénzben vagy átutalási megbízással megfizetni, vagy ha arra a helyszínen lehetőség van, bankkártyával teljesíteni. Átutalási megbízás esetén a végrehajtó az ingóság átadása iránt csak az árverési vételárnak a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára történő megérkezését követően intézkedik.”
140. § Az Avt. 70. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (6) bekezdés szerinti kereskedő és a jelenlévő érvényes ajánlatot legalább a becsérték 35%-át elérő összegben tehet. A dolgot az szerzi meg, aki a legmagasabb összegű érvényes ajánlatot tette, azonos vételi ajánlat esetén pedig az, aki az ajánlatát korábban tette. Az árverés nyertese köteles a vételárat haladéktalanul készpénzben vagy átutalási megbízással megfizetni, vagy ha az árverés helyszínén ennek lehetősége biztosított, bankkártyával is teljesítheti. Átutalási megbízás esetén a végrehajtó az ingóság átadása iránt, csak az árverési vételárnak a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára történő megérkezését követően intézkedik. Ha az árverési vevő a vételárat nem fizeti meg, az adóhatóság a 103. § szerint jár el. A határozat a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat.”
141. § Az Avt. a következő 39/A. alcímmel egészül ki:
„39/A. A bizományi szerződés alapján történő értékesítés szabályai
71/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság 57. § (3a) bekezdés alapján meghozott végzése alapján a végrehajtó az ingóságot az adott dolog forgalmazására jogosult személynek, gazdálkodó szervezetnek adja át bizományi értékesítés céljából a legkisebb vételár (becsérték) meghatározásával.
(2) A végrehajtó a helyszínen ellenőrizheti, hogy a forgalmazó eleget tesz-e bizományosi kötelezettségének.
(3) Ha a dolgot nem sikerült értékesíteni, 45 nap elteltével a végrehajtó a vételárat 15 napos határidőkkel fokozatosan a becsérték 1%-ára szállítja le. Ha az értékesítés sikertelen, a 94. § szerint kell eljárni.”
142. § Az Avt. 88. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Megkeresésre történő végrehajtás esetén az árverésen kívüli értékesítéshez a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság beleegyezése is szükséges, kivéve, ha az értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási költségek, továbbá valamennyi követelés megtérül. A behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság az adóhatóság felhívására 8 napon belül elektronikus úton nyilatkozik a beleegyezéséről vagy annak hiányáról. Ha a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság a felhívásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, a beleegyezését megadottnak kell tekinteni.”
143. § (1) Az Avt. 90. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az árverés nyertese a vételárat megfizette, de az ingóságot legkésőbb az elektronikus értesítést követő 15 napig nem vette át, az állami adó- és vámhatóság az ingóságot a Ptk. jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályai szerint 90 napig megőrzi, és erről, valamint az ingóság átvételére vonatkozó információkról és az átvétel elmulasztásának jogkövetkezményeiről az árverés nyertesét értesíti. A jogalap nélküli birtoklással kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére az állami adó- és vámhatóság határozatban kötelezi az árverés nyertesét.”
(2) Az Avt. 90. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az árverés nyertese a költségeket az esedékesség napjáig nem fizeti meg, a továbbiakban elektronikus árveréseken nem vehet részt mindaddig, amíg a költségeket meg nem fizeti, annak elmaradása esetén a költségek teljes összegének behajtásáig, vagy ezen összegek végrehajtásához való jog elévüléséig. A határidő lejártát követően az ingóságot az állami adó- és vámhatóság értékesítheti, vagy annak karitatív célú felhasználása, ennek hiányában megsemmisítése iránt intézkedhet. Az értékesítésből befolyt összeg az állami adó- és vámhatóságot illeti meg.”
144. § (1) Az Avt. 122. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) Ha a meghatározott cselekmény építmény elbontására vagy jókarbantartási kötelezettség teljesítésére irányul, az adóhatóság végrehajtásra történő megkeresésének feltétele, hogy a behajtást kérő hatóság az építésügyi hatósági kötelezés tényét, mint jogilag jelentős tényt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztesse.”
(2) Az Avt. 122. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén az állami adó- és vámhatóság a meghatározott cselekmény végrehajtása érdekében az adóssal szemben a 22. § alkalmazásával eljárási bírságot szabhat ki. Az állami adó- és vámhatóság az eljárási bírságot kiszabó végzésben határidő tűzésével ismételten felhívja az adóst a kötelezettsége önkéntes teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés szerint kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.”
(3) Az Avt. 122. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az adós az eljárási bírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, az eljárási bírság egy alkalommal ismételten kiszabható. A végzésben az állami adó- és vámhatóság az adóst határidő tűzésével ismételten felhívja az önkéntes teljesítésre. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés szerint kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.”
(4) Az Avt. 122. § (6) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adó- és vámhatóság a meghatározott cselekményt az adós költségére és veszélyére – akár pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottjának intézkedésével vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával – elvégzi, ha)
„b) a meghatározott cselekmény végrehajtása – az életet, egészséget, testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében – nem tűr halasztást.”
145. § (1) Az Avt. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a 122. § (6) bekezdés szerinti végrehajtáshoz olyan szakértelem, hatósági engedély vagy eszköz szükséges, amellyel a végrehajtást foganatosító adóhatóság nem rendelkezik és a beszerzés nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, az állami adó- és vámhatóság a közreműködő szervezetek névjegyzékében szereplő, az adott földrajzi területre vagy országosan regisztrált, a végrehajtandó meghatározott cselekményhez a szükséges szakértelemmel rendelkező szervezeteket – az elvégzendő feladatot tartalmazó műszaki leírás megküldése mellett – elektronikusan értesíti a feladatról, és ajánlattételre hívja fel azokat. Az ajánlattételre nyitva álló határidőt az adóhatóság állapítja meg, a felhívás keltétől számított 5, legfeljebb 60 nap közötti időtartamban.”
(2) Az Avt. 123. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlattételre felhívott közreműködő szervezet az adóhatóság által meghatározott határidőn belül tehet ajánlatot a műszaki leírásban szereplő feladat elvégzésére. E határidő jogvesztő. Amennyiben a határidőn belül nem érkezik érvényes ajánlat, úgy a közreműködő szervezet kiválasztására a (11) bekezdésben foglaltak szerint kerül sor.”
(3) Az Avt. 123. § a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A közreműködő szervezetet az állami adó- és vámhatóság akkor is törli a névjegyzékből, ha a
a) nem természetes személy közreműködő szervezet jogutód nélkül megszűnt, vagy a természetes személy közreműködő szervezet elhunyt, vagy
b) közreműködő szervezet a névjegyzékből való törlését maga kérte.”
(4) Az Avt. 123. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A közreműködő szervezetet kirendelő végzés elleni fellebbezésnek a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya.”
146. § Az Avt. 123/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a 122. § (6) bekezdése szerinti eljárás döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítésének megállapítása a behajtást kérő hatóság speciális szakértelmét igényli, a behajtást kérő hatóság az állami adó- és vámhatóság előzetes értesítése alapján a 122. § (6) bekezdése szerinti eljárás elvégzésénél jelen lehet és a meghatározott cselekményt előíró döntésben foglaltaknak megfelelő teljesítést ellenőrizheti. Ha a behajtást kérő hatóság az állami adó- és vámhatóság előzetes értesítésében megjelölt időpontban nem jelenik meg a teljesítés ellenőrzése céljából, a meghatározott cselekménynek az állami adó- és vámhatóság által a 122. § (6) bekezdése szerint történt elvégzését a behajtást kérő hatóság által elfogadottnak kell tekinteni.”
147. § Az Avt. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„124. § (1) A 122. § (6) bekezdés szerinti eljárás elvégzéséről a végrehajtást foganatosító adóhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a behajtást kérő hatóság részére.
(2) A közreműködő szervezet által kiállított számla és az eljárásról felvett jegyzőkönyv alapján az állami adó- és vámhatóság intézkedik a kifizetés iránt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint kifizetett díj ki nem egyenlített végrehajtási költségnek minősül, amelyet az állami adó- és vámhatóság végzésben állapít meg és – önkéntes teljesítés hiányában – a pénzfizetési kötelezettségekre vonatkozó szabályok szerint érvényesít. A végzés a végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat.
(4) Ha a meghatározott cselekmény
a) kizárólag személyesen az adós által végezhető el, és a 122. § (2)–(5) bekezdésében foglalt eljárás eredménytelenül zárul, vagy
b) végrehajtása során közreműködő szervezet igénybevétele a 123. § alapján nem indokolt vagy nem lehetséges, és a 122. § (2)–(6) bekezdésében foglalt eljárás eredménytelenül zárul,
az adóhatóság a végrehajtást a 124/A. § d) pontja szerint végzéssel megszünteti és erről a behajtást kérő hatóságot tájékoztatja.
(5) Az eredménytelenség miatt megszüntetett eljárás esetén a 113. § (2)–(3) bekezdése alkalmazandó azzal, hogy a ki nem egyenlített eljárási költségeket az adós viseli.”
148. § Az Avt. a következő 124/A. §-sal egészül ki:
„124/A. § A 18. § (1) bekezdésében rögzített eseteken túl az adóhatóság a végrehajtást végzéssel megszünteti akkor is, ha
a) az adós a meghatározott cselekményt önkéntesen teljesítette, vagy helyette azt az adóhatóság elvégezte vagy elvégeztette,
b) a kötelezettség végrehajtásához való jog elévült,
c) azt a behajtást kérő hatóság a behajtási megkeresés visszavonása nélkül kérte,
d) az adóhatóság által lefolytatott végrehajtás eredményre nem vezetett, és további intézkedés foganatosítására nincs lehetőség, vagy eredmény attól sem várható.”
149. § (1) Az Avt. 126. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a meghatározott cselekmények végrehajtása kapcsán közreműködő szervezetek, valamint a romlandó dolgok értékesítése kapcsán közreműködő kereskedők névjegyzékére, az ajánlat kérésre, az ajánlatok tartalmára, valamint a kiválasztásra vonatkozó részletes szabályokat.”
(2) Az Avt. 126. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a bizományi szerződés keretében történő értékesítésre vonatkozó részletes szabályokat.”
150. § (1) Az Avt. 60. alcíme a következő 131/I. §-sal egészül ki:
„131/I. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.7.) megállapított 29. § (1) bekezdés 26. pontját a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 88. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 90. § (4) és (5) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(4) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 122. § (1c) bekezdését, (3) bekezdését, (5) bekezdését a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
(5) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 124. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
(6) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 124/A. §-t a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
(2) Az Avt. 131/I. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 123. § (12) bekezdését a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.”
(3) Az Avt. 131/I. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 21. §-t a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.”
151. § Az Avt.
a) 107. §-ában az „a 30. § (1) bekezdése és a 32. § szerinti intézkedéseken túl” szövegrész helyébe az „a 30. § (1) bekezdése szerinti intézkedésen túl” szöveg
b) 123/B. § (6) bekezdésében „a 90. § (4) bekezdését” szövegrész helyébe „a 90. § (5) bekezdését” szöveg
lép.
152. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 73. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni:)
„f) az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik).”
153. § Az Szt. 78. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben – általában – változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, míg az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni a visszaváltási díjas termékek bekerülési értékének részét képező visszaváltási díjat, míg az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszakapott visszaváltási díj összegével.”
154. § Az Szt. 81. §-ának (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:)
„r) a vállalkozó által – a nem újrahasználható termék után – a koncessziós társaságnak fizetett (fizetendő) kötelező visszaváltási díj összegét.”
155. § Az Szt. 155. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7b) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti könyvvizsgálatra könyvvizsgáló cég kerül megválasztásra, egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is ki kell jelölni.”
156. § Az Szt. 177. §-a a következő (92) és (93) bekezdéssel egészül ki:
„(92) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 3. § (7) bekezdés 1. pontját, 26. § (3) bekezdését, 29. § (8) bekezdését, 37. § (1) bekezdés g) és h) pontját, 45. § (5) bekezdését, 47. § (2) bekezdés d) pontját, 48. § (4) bekezdését, 72. § (4) bekezdés d) pontját, 73. § (2) bekezdés f) pontját, 78. § (2) és (5) bekezdését, 81. § (2) bekezdés r) pontját először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(93) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 3. § (7) bekezdés 1. pontját, 26. § (3) bekezdését, 37. § (1) bekezdés g) és h) pontját, 45. § (5) bekezdését, 48. § (4) bekezdését, 72. § (4) bekezdés d) pontját a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”
157. § Az Szt.
1. 3. § (7) bekezdés 1. pontjában a „csomagolás” szövegrész helyébe a „csomagolás, a kiterjesztett gyártói felelősség” szöveg,
2. 26. § (3) bekezdésében a „bérleti jog” szövegrész helyébe a „bérleti jog, az építményi jog” szöveg,
3. 29. § (8) bekezdésében a „követeléseket is” szövegrész helyébe a „követeléseket, a vállalkozó (forgalmazó) által a koncessziós társaság helyett visszafizetett visszaváltási díjból származó követeléseket is” szöveg,
4. 37. § (1) bekezdés g) és h) pontjában a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „vállalkozó” szöveg,
5. 45. § (5) bekezdésében a „használati” szövegrész helyébe a „használati, építményi” szöveg,
6. 47. § (2) bekezdés d) pontjában a „termékdíj” szövegrész helyébe a „termékdíj, visszaváltási díj” szöveg,
7. 48. § (4) bekezdésében a „bérleti jog” szövegrész helyébe a „bérleti jog, építményi jog” szöveg és a „bérleti jogként” szövegrész helyébe a „bérleti jogként, építményi jogként” szöveg,
8. 72. § (4) bekezdés d) pontjában a „használati” szövegrész helyébe a „használati, építményi” szöveg,
9. 78. § (2) bekezdésében a „termékdíj” szövegrész helyébe a „termékdíj, visszaváltási díj” szöveg
lép.
158. § A Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NAV)
„i) az informatikai rendszerek, az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében, valamint az elektronikus pénztárgépek által nyújtott adatszolgáltatáshoz és az azokból származó adatok továbbításához, fogadásához, tárolásához szükséges elektronikai felület és adattár működtetéséhez gazdasági társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat a NAV elnöke gyakorolja.”
159. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szj. tv.) 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A NAV elnöke bármely foglalkoztatott esetében magához vonhatja a munkáltatói jogkört, vagy annak egy részét. A munkáltatói jogkör elvonásáról az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlóját és a foglalkoztatottat – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 72/B. § (3) bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének kivételével – értesíteni kell.”
160. § A NAV Szj. tv. 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése]
„d) azonos besorolású más munkakörbe, valamint az I. besorolási osztály C besorolási kategóriájába tartozó munkakörből alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéséhez, kivéve, ha a pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr tisztviselői munkakörbe, illetve a tisztviselői munkakört betöltő foglalkoztatott pénzügyőri munkakörbe kerül áthelyezésre,”
161. § A NAV Szj. tv. 77. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a szolgálati jogviszonyt a foglalkoztatott a 67. § d) pontja alapján az igazgatási szünet alatt szünteti meg, a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket az igazgatási szünetet követő első munkanapon kell megtenni.”
162. § (1) A NAV Szj. tv. 135. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a II. besorolási osztályba tartozó munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatott I. besorolási osztályba tartozó munkakörbe kerül kinevezésre, az első tiszti rendfokozatának megállapításakor a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatban eltöltött tényleges szolgálati idejének az 50%-át kell figyelembe venni. Ha a Hszt. hatálya alá tartozó szerv hivatásos állományába, vagy a Magyar Honvédség állományába tartozó tiszthelyettesi vagy zászlósi rendfokozati állománycsoportba, vagy rendfokozati csoportba tartozó személyt áthelyezéssel az I. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörbe nevezik ki, az első rendfokozatának megállapításakor a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatban eltöltött tényleges szolgálati idejének az 50%-át kell figyelembe venni.”
(2) A NAV Szj. tv. 135. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a pénzügyőri státuszra kinevezett személy adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonya a Hszt. hatálya alá tartozó szerv, vagy a Magyar Honvédség állományából áthelyezéssel jött létre, első rendfokozatként a közvetlenül az áthelyezés előtt viselt rendfokozatot kell meghatározni feltéve, ha az magasabb, mint a (2) bekezdés szabályai szerint meghatározott rendfokozat.
(6) Az (5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a II. besorolási osztályba tartozó munkakörbe kinevezés esetén, ha a viselt rendfokozat közvetlenül az áthelyezés előtt hadnagy, vagy magasabb rendfokozat volt.
(7) Az (5) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén a 131. § (2) bekezdés szerinti soron következő rendfokozatra előírt várakozási időbe a közvetlenül az áthelyezés előtt viselt rendfokozatban eltöltött tényleges idő 50%-át, de legfeljebb négy évet kell beszámítani.”
163. § A NAV Szj. tv. 205. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a tényállás megítélése egyszerű, és a kár összege ismert, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a 206. § (1) bekezdése szerinti – körülményekre tekintettel mellőzheti a kártérítési eljárás lefolytatását.
(5) Ha a foglalkoztatott a munkaköri feladatainak ellátása érdekében szolgálati gépjárművet vezet, és a gépjármű vezetésekor gondatlanul kárt okoz – kivéve, ha a 201. § (1) bekezdése szerinti vétkességtől független kártérítési felelősség áll fenn –, a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatottat legfeljebb a havi illetménye összegének 30%-áig kötelezheti a kár megfizetésére.”
164. § A NAV Szj. tv.
a) 25. § (1) bekezdésében a „szervezeti és működési szabályzatában, illetve” szövegrész helyébe a „szervezeti és működési szabályzatában vagy foglalkoztatási szabályzatában, illetve” szöveg
b) 29. § (3) bekezdésében a „társasági” szövegrész helyébe az „a szolgálati egyenruha kivételével” szöveg,
c) 113. § (4) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg
lép.
