229. § A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély, a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély, a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély, a vendégmunkás-tartózkodási engedély és a Nemzeti Kártya kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni abban az esetben is, ha a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelemhez nem mellékelték a vendégmunkás 33. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatát.
230. § (1) Az EU Kék Kártya kiadását meg kell tagadni, ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 37. § (2) bekezdésében foglalt valamely feltételnek.
(2) Az EU Kék Kártya meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott EU Kék Kártyát vissza kell vonni a 226. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eseten túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg vagy az EU Kék Kártya kiadásakor nem felelt meg a 37. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt valamely feltételnek,
b) a munkakörhöz szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel nem rendelkezik,
c) megélhetése Magyarország területén nem biztosított, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár oly módon nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, hogy az e) vagy f) pontban foglalt feltételek nem valósulnak meg,
d) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette, illetve tartózkodásának célja az engedélyezettől eltér,
e) az EU Kék Kártya kiállítását követő két évben legalább egymást követő három hónapon keresztül, vagy az EU Kék Kártya kiállítását követő két év eltelte után legalább egymást követő hat hónapon keresztül nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban,
f) foglalkoztatásra irányuló jogviszonya az EU Kék Kártya érvényességi ideje alatt legalább két alkalommal megszűnt,
g) az EU Kék Kártya kiadását követő két évben előzetes írásbeli engedély nélkül végzett a korábban engedélyezettektől eltérő munkát,
h) a 37. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételnek azért nem felel meg, mert
ha) a munkáltató nem teljesítette a jogszabály szerinti társadalombiztosításra, adózásra, munkáltatói jogokra, illetve munkakörülményekre vonatkozó jogi kötelezettségeit, vagy
hb) már nem teljesülnek az érintett foglalkozási ágazatban a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra vonatkozó feltételek,
és az idegenrendészeti hatóság által jogszabály szerint biztosított időtartam alatt új munkaviszonyt nem jelent be,
i) nem jelentette be a 37. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekben bekövetkezett változást vagy a 150. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat, kivéve, ha igazolja, hogy a bejelentés rajta kívül álló okból nem érkezett meg az illetékes hatósághoz, vagy
j) nem tesz eleget a 38. §-ban meghatározott feltételeknek.
231. § (1) A vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély kiadását, illetve a meghosszabbítását meg kell tagadni a 226. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha
a) a harmadik országbeli állampolgár nem teljesíti a 17. § (1) bekezdés a), c), d), f)–i) pontjában foglalt feltételeket,
b) a fogadószervezetet kizárólag abból a célból hozták létre, hogy a vállalaton belüli áthelyezéseket elősegítse,
c) a harmadik országbeli állampolgár jogszabályban meghatározott vezető állású munkavállalók és szakértők esetében három évig, gyakornok-munkavállalók esetében pedig egy évig már rendelkezett vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.
(2) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.
(3) Vállalaton belüli áthelyezés céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, illetve a vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt visszavonhatja az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár nem tartotta be az Európai Unión belüli mobilitásra vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségeit.
(4) Az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából benyújtott tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadása iránti kérelmét az idegenrendészeti hatóság elutasíthatja, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg a 42. §-ban foglalt feltételeknek,
b) esetében a 226. § (1) bekezdés b) pontjában vagy az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulnak, vagy
c) részére az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt.
232. § (1) A tanulmányi célból, kutatás céljából, önkéntes és gyakornoki tevékenység folytatása céljából a tartózkodási engedély kiadását, illetve a meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni a 226. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha
a) a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 17. § (1) bekezdés a)–d) és f)–i) pontjában, a (4) bekezdésben, valamint a 44. §-ban, az 54. § (1) bekezdésében, az 56. §-ban, az 59. §-ban, és a 65. §-ban meghatározott feltételeknek,
b) a fogadó szervezet jogszabály alapján nem került akkreditálásra,
c) a fogadó szervezetet elsősorban abból a célból hozták létre, illetve működtetik, hogy megkönnyítse a harmadik országbeli állampolgárok beutazását,
d) a fogadó szervezet vállalkozása a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó jogszabályok alapján felszámolás alatt áll vagy állt, vagy nem folytat gazdasági tevékenységet, illetve a fogadó szervezet nem teljesítette a társadalombiztosításra, az adózásra, a munkavállalói jogokra vagy a munkakörülményekre vonatkozó jogi kötelezettségeit,
e) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának valós célja eltér a beutazási és tartózkodási kérelmében foglaltaktól,
f) a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén valós szálláshelyadatot nem jelentett be.
(2) A tanulmányi célú tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, vagy az engedélyt visszavonhatja, ha a hallgató
a) az 54. § (8) bekezdése szerinti feltételeket nem tartja be, vagy
b) a képzési és kimeneti követelmények szerinti tanulmányi idő másfélszerese alatt az oklevelet nem szerzi meg.
(3) Amennyiben a tanulmányi célú tartózkodási engedély visszavonása vagy meghosszabbítása esetén az elutasítás feltételei az (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján fennállnak, a hallgató a döntés meghozatala előtt a korábbi tanulmányaival azonos képzési területen tanulmányok folytatását igazolhatja.
(4) Önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a fogadó szervezetet be nem jelentett munkavégzés vagy jogellenes foglalkoztatás miatt e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott szankcióval sújtották.
233. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítéssel szemben, az annak hiánytalan kézhezvételét követő 30 napon belül határozattal kifogást emel, ha
a) az értesítés nem a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, illetve a kutató nem felel meg a 45. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek,
b) a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,
c) a kutató a kutatói rövid távú mobilitási igazolás megszerzése érdekében az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy
d) a 45. § (1) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.
(2) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítés elfogadásáról – jogszabályban meghatározott adattartalommal – igazolást állít ki.
(3) Az idegenrendészeti hatóság a kutató családtagjának a 45. § (3) bekezdés szerinti értesítésével szemben – a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül – határozattal kifogást emelhet, ha
a) a 45. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek,
b) a harmadik országbeli állampolgár vagy a kutató a kutatói rövid távú mobilitási igazolás megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, illetve valótlan tényt közölt,
c) a családtag tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti, vagy
d) a kutatónak a kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítésével szemben az idegenrendészeti hatóság kifogást emelt.
(4) Az idegenrendészeti hatóság a 45. § (3) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról – a jogszabályban meghatározott adattartalommal – igazolást állít ki.
(5) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély kiállítását megtagadja, ha
a) a kérelem nem a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, illetve a kutató nem felel meg a 46. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek,
b) a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,
c) a kutató a kutatói hosszú távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy
d) a 46. § (3) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.
(6) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói hosszú távú mobilitási engedélyt visszavonja, ha
a) a kutató a 46. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek már nem felel meg,
b) a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti, vagy
c) a 232. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.
(7) Az idegenrendészeti hatóság a kutató családtagjának a 46. § (4) bekezdése szerinti tartózkodási engedély iránti kérelmét elutasítja, ha
a) a 46. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek,
b) a harmadik országbeli állampolgár vagy a kutató a kutatói hosszú távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, illetve valótlan tényt közölt,
c) a családtag tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,
d) a kutató kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét az idegenrendészeti hatóság elutasította vagy az ilyen tartózkodási engedélyét visszavonta,
e) a kutató első tagállamban kiállított tartózkodási engedélyének érvényességéi ideje lejárt,
f) a 46. § (3) bekezdésében meghatározott tartózkodási idő eltelt, vagy
g) a 232. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.
(8) A kutató családtagja részére kiállított – a 46. § (4) bekezdése szerinti – kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha a kutató kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyét visszavonta, és a családtag a saját jogán tartózkodásra nem jogosult.
234. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a hiánytalan mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelem vagy értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül az 56. § (2) bekezdése szerinti hallgatói mobilitási tartózkodási engedély kiállítását megtagadja, vagy az 56. § (4) bekezdése szerinti értesítéssel szemben határozatban kifogást emel, ha
a) az 56. § (2) bekezdése szerinti kérelem nem a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal került benyújtásra, illetve a hallgató nem felel meg az 56. § (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek,
b) az 56. § (4) bekezdése szerinti értesítés nem a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal került benyújtásra, illetve a hallgató nem felel meg az 56. § (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek,
c) a hallgató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,
d) a hallgató a hallgatói mobilitási engedély megszerzése érdekében az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, illetve valótlan tényt közölt, vagy
e) az 56. § (6) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.
(2) Az idegenrendészeti hatóság az 56. § (4) bekezdése szerinti értesítés elfogadásáról – a jogszabályban meghatározott adattartalommal – igazolást állít ki.
235. § (1) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni a 226. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eseten túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg a 47. §-ban vagy az 55. §-ban foglalt feltételeknek,
b) jogszabályban meghatározott határidő elmulasztásával nyújtotta be a kérelmet.
(2) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni a 226. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eseten túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) vonatkozásában már nem állnak fenn a 17. § (1) bekezdés a), f), g)–i) pontjában meghatározott feltételek,
b) Magyarország területén valós szálláshelyadatot nem jelentett be, vagy
c) a 47. § vagy az 55. § szerint kiállított tartózkodási engedély kiállítása után három hónappal nem igazolja, hogy valódi esélye van állást kapni vagy vállalkozást indítani.
236. § A hivatalos célú tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott hivatalos célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni a 226. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott esetkörökön felül akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár az 60. §-ban foglalt feltételeket nem teljesíti.
237. § Az ideiglenes tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott ideiglenes tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) a nemzetközi szerződésben foglalt feltételeket nem vagy már nem teljesíti,
b) nem felel meg a 17. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott valamely feltételnek, vagy
c) a 226. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak valamelyikét megvalósítja.
238. § Az idegenrendészeti hatóság a Fehér Kártyát visszavonja a 226. § (1) bekezdésében meghatározott esetkörökön felül abban az esetben is, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg a 62. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek vagy esetében fennáll a 62. § (3) bekezdésében meghatározott körülmények bármelyike,
b) Magyarország területét 90 napnál hosszabb időtartamra elhagyta, vagy
c) belföldi foglalkoztató részére, illetve érdekében végez munkát, vagy magyarországi vállalkozásban tulajdoni részesedést szerez.
239. § A gyógykezelési célú tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott gyógykezelési célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni a 226. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott esetkörökön felül akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár a 64. §-ban foglalt feltételeket nem teljesíti.
240. § A 226. § (1) bekezdés b), d) és e) pontjában foglalt esetben családi együttélés céljából kérelmezett tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása megtagadható, illetve a kiadott tartózkodási engedély visszavonható.
241. § A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély – a 226. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell vonni, ha
a) a kiadására okot adó körülmény már nem áll fenn;
b) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt;
c) a visszavonást a kiadást indítványozó hatóság vagy szerv az a) pontban meghatározott vagy más okból kezdeményezi.
242. § (1) A tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása – a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével – összevont kérelmezési eljárás keretében történik, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély,
b) beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély,
c) foglalkoztatási célú tartózkodási engedély,
d) vendégmunkás-tartózkodási engedély,
e) Nemzeti Kártya,
f) Magyar Kártya,
g) EU Kék Kártya,
h) vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély,
i) kutatás célú tartózkodási engedély,
j) kutatói rövid távú mobilitási igazolás,
k) kutatói hosszú távú mobilitási engedély,
l) az 48. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti Vállalati Kártya, valamint
m) a 67. § (2) bekezdése szerinti nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély
iránti kérelmet terjeszt elő.
(2) Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt e törvényben meghatározottak szerint munkavégzésre jogosító jogcímeknek megfelelően kíván létesíteni és
a) a 70. § (1) bekezdés a), e) és f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély,
b) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély
iránti kérelmet terjeszt elő.
(3) Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt e törvényben meghatározottak szerint munkavégzésre jogosító jogcímeknek megfelelően kíván létesíteni és
a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,
b) az 48. § (2) bekezdés a) pontja szerinti Vállalati Kártyával,
c) a 70. § (1) bekezdés a), e) és f) pontja alapján kiadott humanitárius célú tartózkodási engedéllyel, vagy
d) nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedéllyel
rendelkezik.
(4) Nem alkalmazható az összevont kérelmezési eljárás
a) a törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre,
b) a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárra, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,
c) au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra,
d) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
e) arra, akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített, kivéve EU Kék Kártya kérelmezése esetén,
f) a befogadottra,
g) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
h) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson,
i) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja tanulmányok folytatása, valamint
j) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki rövid időtartamra kíván beutazni és Magyarország területén tartózkodni.
(5) Az idegenrendészeti hatóság az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárásban a tartózkodási engedélyt összevont engedélyként állítja ki.
(6) Az idegenrendészeti hatóság összevont engedélyezési eljárás keretében összevont engedélyt – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – akkor adhat ki, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből – az elsőfokú eljárásban jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a munkavégzés helye szerint illetékes kormányhivatal, másodfokú eljárásban a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter által – kiadott szakhatósági állásfoglalásban támogatott, vagy jogszabály alapján ezen vizsgálat alól mentes, és
b) a törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket teljesíti.
(7) Az összevont kérelmezési eljárásban a kormányhivatal, valamint a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter nem működik közre szakhatóságként, ha a harmadik országbeli állampolgár
1. a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadását kérelmezi,
2. beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását kérelmezi,
3. Nemzeti Kártya kiadását vagy meghosszabbítását kérelmezi,
4. munkavégzését posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján a pályázat, valamint az ösztöndíj keretében látja el,
5. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott egyházi személy,
6. olyan kutatási tevékenységet végez, amely – a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint – a Magyarország és más állam között létrejött nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik,
7. olyan magyarországi kutatási tevékenységet végez, amelyet a harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint, akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján folytat,
8. hivatásos sportoló, aki sporttevékenységét munkavégzés keretében folytatja,
9. hivatásos edző, aki sporttevékenységre való felkészítő tevékenységet végez,
10. a NATO SOFA Megállapodás részes államainak a NATO SOFA Megállapodás I. Cikk 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott és Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjának közeli hozzátartozója,
11. a 71. §-ban meghatározott harmadik országbeli családegyesítő családtagja, feltéve, hogy az összevont kérelmezési eljárásban benyújtott tartózkodási engedély kérelmét megelőzően legalább egy éve családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel jogszerűen Magyarország területén tartózkodik és a családegyesítő fél foglalkoztatása engedélymentes,
12. a menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagja vagy a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú szülője, ennek hiányában gyámja, feltéve, hogy az összevont kérelmezési eljárásban benyújtott tartózkodási engedély kérelmét megelőzően családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
13. az Szmtv. 95. § (16) bekezdése szerint kérelmezi a tartózkodási engedélyt,
14. magyar állampolgár családtagjaként kérelmez tartózkodási engedélyt,
15. a 67. § (2) bekezdés szerint kérelmez nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedélyt.
(8) A foglalkoztató
a) a szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására, valamint
b) a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadására
irányuló összevont kérelmezési eljárás lefolytatását megelőzően – a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 3. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – köteles az adott álláshely vagy álláshelyek betöltése céljából a munkaerőigényét bejelenteni, és a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott könnyített közvetítési eljárás lefolytatására irányuló kérelmét benyújtani az állami foglalkoztatási szerv részére.
(9) A (8) bekezdés b) pontjában meghatározott tartózkodási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolást a munkaerőigény-bejelentéséről és a lefolytatott könnyített közvetítési eljárás eredményéről.
243. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás Magyarország területén tartózkodó kérelmező által az idegenrendészeti hatóságnál benyújtott kérelemre indul, amelyet a hontalankénti elismerését kérő (e fejezet alkalmazásában: kérelmező) szóban vagy írásban terjeszthet elő.
(2) A szóban előterjesztett kérelmet az idegenrendészeti hatóság köteles jegyzőkönyvbe foglalni.
(3) A kérelem előterjesztésekor a kérelmezőt az idegenrendészeti hatóság tájékoztatja eljárási jogairól, kötelezettségeiről, a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről és a kijelölt szálláshelyről.
(4) A tájékoztatás tudomásulvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
244. § (1) A kérelmező az eljárásban személyesen vesz részt, meghallgatása kötelező.
(2) A kérelmező az eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy azt a nyelvet, amelyet megért.
(3) A kérelmezőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy jogi segítséget vegyen igénybe.
245. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló kérelmet határozattal el kell utasítani, ha a kérelmező
a) a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény 1. cikk 2. bekezdésének hatálya alá tartozik,
b) állampolgárságát szándékosan, a hontalan státusz megszerzésének céljából szüntette meg, vagy
c) tartózkodása sérti vagy veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát.
(2) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelmező
a) meghal;
b) kérelmét írásban visszavonja;
c) a személyes meghallgatáson ismételt írásbeli felhívásra nem jelenik meg, és távolmaradását kimenteni nem tudja;
d) ismeretlen helyre távozott, és ezzel az eljárás lefolytatását meghiúsította.
(3) A hontalanság elismerésére irányuló kérelem tárgyában az eljáró hatóság negyvenöt napon belül dönt.
(4) A hontalanság megállapítására irányuló eljárásban a jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát, az állásfoglalását húsz napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak.
246. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során a kérelmezőnek a hontalanságát igazolnia vagy valószínűsítenie kell, különösen:
a) a születési helye,
b) a korábbi lakó- vagy tartózkodási helye, továbbá
c) a családtagjai, illetve szülei állampolgársága
szerinti állam vonatkozásában.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban – kérelemre – az idegenrendészeti hatóság a magyar külképviseletek útján igazgatási segítséget nyújt.
247. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) A határozatot tizenöt napon belül lehet közigazgatási perben megtámadni. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(3) A Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes az eljárásra. A bíróság a keresetlevélről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – kilencven napon belül dönt. A tárgyaláson a kérelmezőt a bíróság személyesen is meghallgathatja.
(4) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás tárgyi költségmentes.
248. § Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának képviselője a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban, annak bármely szakaszában részt vehet. Ennek keretében
a) jelen lehet a kérelmező meghallgatásán;
b) a kérelmezőnek igazgatási segítséget nyújthat;
c) betekinthet az eljárás irataiba, azokról másolatot készíthet;
d) az idegenrendészeti hatóság megküldi részére a közigazgatási, illetve a bírósági határozatot.
249. § (1) A hontalan státuszt vissza kell vonni, ha a hontalan
a) az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte;
b) új állampolgárságot szerzett;
c) státuszának megállapítására a 245. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn;
d) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;
e) a hontalanság megállapítására irányuló eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez a hontalanság megállapítását érdemben befolyásolta.
(2) A visszavonásra irányuló eljárás során a 243–248. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
(3) A hontalan státusz felülvizsgálata tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság negyvenöt napon belül dönt.
250. § E rész alkalmazásában:
a) Európai Határregisztrációs Rendszer: az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti határregisztrációs rendszer;
b) ETIAS: az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer;
c) természetes személyazonosító adatok:
ca) családi és utónév (nevek);
cb) születési családi és utónév (nevek);
cc) előző családi és utónév (nevek);
cd) születési hely és idő;
ce) nem;
cf) anyja születési családi és utóneve (utónevei);
cg) állampolgárság (állampolgárságok) vagy hontalan státusz;
d) uniós információs rendszerek: az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja szerinti információs rendszerek;
e) Vízuminformációs Rendszer: a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszer;
f) Vízumkódex: a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.
251. § Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok törvény alapján nyilvántartott személyes adatait személyazonosítás, az okmányok hitelességének ellenőrzése, a jogszerű tartózkodás időtartamának megállapítása, illetve a párhuzamos eljárások megakadályozása céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartás résznyilvántartásaiban kezeli.
252. § (1) A harmadik országbeli állampolgár magyarországi, illetve az Európai Unió valamely tagállamának területén történő tartózkodásának igazolása, valamint az ehhez fűződő jogok gyakorlása érdekében egymáshoz kapcsolódó tartózkodási jogcímek esetén az adatkezelés a legutolsó tartózkodási jogcímek kapcsán meghatározott ideig tart.
(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában egymáshoz kapcsolódó tartózkodási jogcímnek minősül minden olyan tartózkodási jogcím, melyek egymásnak feltételei vagy következményei, így különösen a tartózkodásra jogosító engedély meghosszabbítása, a huzamos tartózkodási jogcím megszerzésének feltételeként meghatározott rövidebb idejű tartózkodási jogcímek feltéve, hogy egymáshoz időben kapcsolódnak.
253. § Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet, vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
254. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a vízum iránti kérelem és a kiadott vízum, illetve vízumot helyettesítő engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) az arcképmás;
c) az úti okmány azonosító adatai;
d) a beutazás célja és a tartózkodás tervezett időtartama, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országa;
e) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;
f) a vízum kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint a vízum visszavonásának ténye és azok indoka;
g) a kiadott (meghosszabbított) vízum száma, érvényességi ideje, valamint a területi érvényességére vonatkozó adat;
h) a be- és kiutazás ideje, a határátlépés helye, következő szokásos tartózkodási hely szerinti országa;
i) a szálláshely címe;
j) az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám;
k) a harmadik országbeli állampolgár által meghatalmazott képviselő neve és kézbesítési címe.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság vízumkérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott (meghosszabbított) vízum esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő öt évig kezeli.
(3) A Vízumkódex VI. fejezete alapján Magyarország közúti, légi vagy vízi határátkelőhelyén előterjesztett vízumkérelem esetén a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak továbbítja, abból a célból, hogy a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság azt – a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 9. cikke alapján – a Vízuminformációs Rendszerbe bevigye.
(4) Az ujjnyomat-adatot a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak történő továbbításáig kezeli. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törli.
(5) Az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a Vízuminformációs Rendszerbe történő beviteléig kezeli. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törli.
(6) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.
255. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a Vízuminformációs Rendszerben tárolt adatokkal történő összevetés céljából a VIS rendelet 19., illetve 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából a harmadik országbeli állampolgár ujjnyomatát rögzítheti.
(2) Az idegenrendészeti hatóság a (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a VIS rendelet 19., illetve 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.
256. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem, valamint a mobilitással kapcsolatos értesítés és a kiadott tartózkodási engedély, valamint mobilitási igazolás alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) az arcképmás;
c) az úti okmány azonosító adatai;
d) a tartózkodás célja;
e) a tartózkodási engedély, valamint mobilitási igazolás kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának vagy a kifogásnak, valamint a tartózkodási engedély vagy mobilitási igazolás visszavonásának ténye, azok indoka;
f) a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély, valamint mobilitási engedély száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;
g) a szálláshely címe;
h) a tartózkodás tervezett időtartama;
i) a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti ország;
j) a szakképzettséggel, iskolai végzettséggel kapcsolatos adatok;
k) a harmadik országbeli állampolgár által meghatalmazott képviselő neve és kézbesítési címe,
l) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;
m) az első beutazás és az utolsó kiutazás időpontja;
n) az 1030/2002/EK tanácsi rendelet, a 380/2008/EK tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat;
o) az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám;
p) a tartózkodási engedély okmány kézbesítésével kapcsolatos adatok.
(2) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatok:
a) a harmadik országbeli állampolgár által a kérelme alátámasztására átadott adatok,
b) összevont kérelmezési eljárásban
ba) a foglalkoztató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, adószám, KSH-szám, TEÁOR szám),
bb) a munkavégzés helye,
bc) a foglalkozás (FEOR-szám), valamint
bd) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartama,
c) a munkavégzéshez szükséges ismeretek (szakmai gyakorlat, készség, speciális szakismeret, szakképzettség, nyelvismeret),
d) az oktatási intézmény vagy a fogadó szervezet adatai.
(3) Az (1) bekezdésében meghatározott adatokat – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem elutasítása, vagy a mobilitási értesítés elleni kifogás esetén annak időpontjától, a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély vagy mobilitási igazolás esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő ötödik naptári év végéig kezeli.
(4) Az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem tárgyában hozott véglegessé vált és végrehajtható döntésig, illetve a 70. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint d)–f) pontjában meghatározott humanitárius tartózkodási engedély kiadásáig kezeli, azt követően haladéktalanul törli.
(5) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdés a)–j) pontja és a (2) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartás.
257. § A kishatárforgalmi engedély kiadásához rögzített, a 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás- és ujjnyomatadatot az idegenrendészeti hatóság a kishatárforgalmi engedély iránti kérelem tárgyában hozott véglegessé vált és végrehajtható döntésig kezeli, azt követően haladéktalanul törli.
258. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással összefüggésben a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) az arcképmás;
c) a kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;
d) a szálláshely címe;
e) az úti okmány azonosító adatai;
f) az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállításának indoka;
g) az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás meghosszabbítása, valamint a visszavonásának ténye, azok indoka;
h) az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő ötödik naptári év évig kezeli.
(3) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartás.
259. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a kiadott bevándorlási engedély és letelepedési engedély, valamint ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya vagy EU tartózkodási kártya iránti kérelem és kiadott ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, EK letelepedési engedély vagy ideiglenes tartózkodási kártya, nemzeti tartózkodási kártya, vagy EU tartózkodási kártya vonatkozásában a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) az arcképmás;
c) az engedélyek kiadása iránti kérelem elutasításának vagy visszavonásának ténye;
d) a kiadott (meghosszabbított) engedélyek száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;
e) az úti okmány azonosító adatai;
f) az engedélyek kiadásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;
g) az első beutazás és a végleges kiutazás időpontja, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országát, a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országa;
h) első magyarországi bejelentett lakcíme;
i) az 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat;
j) az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám;
k) a harmadik országbeli állampolgár által meghatalmazott képviselő neve és kézbesítési címe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – az idegenrendészeti hatóság az engedélyek iránti kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, illetve a jogállás megszűnésétől számított tíz évig kezeli.
(3) Az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az engedély iránti kérelem tárgyában hozott véglegessé vált és végrehajtható döntésig kezeli, azt követően haladéktalanul törli.
260. § (1) Magyarország külképviselete és az idegenrendészeti hatóság az úti okmányt vagy egyszeri utazásra jogosító okmányt kérelmező harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatokat,
b) a huzamos tartózkodási jogosultságot, hontalan státuszt igazoló okmány számát, az okmány érvényességi idejét,
c) a harmadik országbeli állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását,
d) a kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét,
e) az úti okmány cseréjére, pótlására vonatkozó adatokat,
f) az útlevélhatósági eljárást lefolytató alkalmazott egyedi azonosító kódját,
g) a harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének címét, illetve lakcímét, valamint hozzájárulása esetén e-mail címét, telefonszámát,
h) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett harmadik országbeli állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
i) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatai közül a bíróság vagy hatóság megnevezését, az ügyszámot, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját,
j) a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő SIS figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos adatokat,
k) a külföldre utazás korlátozásának tényét vagy annak törlését,
l) az úti okmány iránti kérelem elutasításának indokát.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az úti okmány iránti kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott úti okmány esetén annak érvényességi ideje lejártát, illetve visszavonását követő 10 évig kezeli.
(3) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartás.
261. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az úti okmány és a tartózkodásra jogosító okmány elvesztését, eltulajdonítását bejelentő harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) az elveszettként, eltulajdonítottként, megsemmisültként bejelentett úti okmány vagy tartózkodásra jogosító okmány típusa, azonosító adatai, valamint a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett SIS figyelmeztető jelzés ténye;
c) a bejelentés időpontja;
d) a tartózkodásra jogosító okmány száma, érvényessége és a kiállító hatóság megnevezése;
e) az új úti okmány típusa, száma és érvényessége;
f) a bejelentést felvevő szerv megnevezése.
(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az okmány megtalálásáig, ennek hiányában az adatbeviteltől számított legfeljebb 10 évig kezeli.
(3) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartás.
262. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a Magyarország vagy az Európai Unió tagállamai és a más schengeni államok területének elhagyására kötelezett, a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett, az idegenrendészeti kiutasítás, a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás, a bírói kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom, a kiutasítást előkészítő őrizet, valamint az idegenrendészeti őrizet hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok,
b) szálláshelyre vonatkozó adatok,
c) az arcképmás és az ujjnyomat,
d) az országba jutás módja,
e) az elrendelő szerv és az intézkedés megnevezése, a döntés száma,
f) az intézkedés, kötelezés elrendelő határozat szerinti jogalapja, határideje vagy időtartama,
g) közrendre, közbiztonságra, nemzetbiztonságra jelentett veszélyét, viselkedési jellemzői,
h) a kiutaztatás kapcsán megtérítési kötelezettség terheli-e, ennek összegét
i) a kiutasítás célországát,
j) a kiutasításhoz kapcsolódóan a kilépés helyét, idejét, valamint
k) az idegenrendészeti óvadék megfizetése esetén
ka) az idegenrendészeti óvadék összegét,
kb) az idegenrendészeti óvadék nyilvántartási tételszámát,
kc) az idegenrendészeti óvadék letételének (megfizetés) időpontját,
kd) az idegenrendészeti óvadék letételét megállapító határozat számát,
ke) ha a kiutasított, kitoloncolással érintett harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti óvadék más személy részére történő átutalását kéri, ezen személy nevét, lakcímét, szálláshelyét, vagy tartózkodási helyének címét, valamint az úti okmánya, tartózkodásra jogosító engedélye vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványa számát, továbbá bankszámlaszámát,
kf) az idegenrendészeti óvadék visszaadásának napját,
kg) az idegenrendészeti óvadék összege államra szállásának időpontját.
(2) Az idegenrendészeti hatóság a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtás kérése, illetve engedélyezése céljából a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezelheti:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) az úti okmány típusa, száma és érvényessége;
c) a kiutasítás végrehajtásához igénybe vett légijárat (-járatok) adatai (járatszám, indulási és érkezési hely, az indulás és érkezés ideje);
d) a hatósági kíséret indokoltsága;
e) az orvosi ellátásra, azonosítható járványos betegségre vonatkozó adatok;
f) a korábbi sikertelen kiutasítási kísérletekre vonatkozó adatok.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kötelezés vagy a tilalom megszűnését követő öt évig kezeli.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az átszállítás kezdeményezését követő öt évig kezeli.
(5) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartás.
263. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárral kapcsolatos következő adatokat kezeli:
a) a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai,
b) a külföldre utazási korlátozást kezdeményező szerv megnevezése, valamint
c) a harmadik országbeli állampolgár úti okmányának típusa, száma, érvényességi ideje.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a korlátozás megszűnését követő három évig kezeli.
(3) Az idegenrendészeti nyilvántartás az (1) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartás.
264. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az e törvény szerinti eljárásai során, az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban, közvetlen hozzáférés útján jogosult az Európai Határregisztrációs Rendszerben adatot rögzíteni és abból adatot lekérdezni.
(2) Az idegenrendészeti hatóság az e törvény szerinti eljárásai során, az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke szerint jogosult az Európai Határregisztrációs Rendszerben a saját maga által rögzített adatokat kiegészíteni, helyesbíteni és törölni.
265. § Az idegenrendészeti hatóság az e törvény szerinti eljárásai során, az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban, közvetlen hozzáférés útján jogosult az ETIAS-ban tárolt adatokat lekérdezni.
266. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az uniós információs rendszerekben tárolt adatokkal történő összevetés céljából az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26–29. cikke, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26–29. cikke alapján a személyazonosság vagy a többszörös személyazonosság manuális ellenőrzése céljából a harmadik országbeli állampolgár arcképmását és ujjnyomatát rögzítheti.
(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített arcképmást és ujjnyomatadatot kizárólag az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26–29. cikke, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26–29. cikke alapján a keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.
(3) Az idegenrendészeti hatóság a vízum és tartózkodási engedély iránti kérelmek vizsgálata során a személyazonosság vagy a többszörös személyazonosság manuális ellenőrzése céljából az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 11. pontja szerinti biometrikus adatok közül
a) az arcképmásnak az arcképelemző tevékenységet végző szerv, illetve
b) az ujjnyomatnak a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti szakértői nyilvántartó szerv
részére történő megküldésével összehasonlítást kezdeményezhet a biometrikus adatok elemzése érdekében.
267. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése céljából a Magyarországon őrizetbe vett vagy személyi szabadságában bármely más módon korlátozott, továbbá a rendkívüli eseményekben (haláleset, súlyos sérüléssel járó baleset stb.) érintett harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) a szálláshely címe, lakcím;
c) a rendkívüli esemény adatai, az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tájékoztatási kötelezettség teljesítésétől számított három évig kezeli.
268. § Az idegenrendészeti hatóság a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat kezeli.
269. § (1) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND személyi körözések modul hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.
(2) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során átveheti és kezelheti a közérdekből nyilvános, e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat, ideértve a nyilvános külföldi adatforrásból származó adatot is.
270. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az e törvény hatálybalépése előtt a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) alapján indított, meghívólevél kiállítása iránti kérelem ügyekben keletkezett következő adatokat kezeli:
a) a meghívó természetes személy természetes személyazonosító adatai, illetve a meghívó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése;
b) a meghívó természetes személy lakcíme, illetve a meghívó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelye (telephelye);
c) a meghívott harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai;
d) a kötelezettségvállalás időtartama;
e) a hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevél sorszáma;
f) a hatósági hozzájárulás megtagadásának ténye és annak indoka.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kötelezettségvállalás megszűnését követő öt évig kezeli.
271. § Az idegenrendészeti hatóság a gyakornokot fogadó szervezet következő adatait kezeli:
a) a fogadó szervezet nevét, székhelyét és adószámát;
b) a gyakornoki program kezdetét és végét, megnevezését;
c) a gyakornoki program folytatásától eltiltott szervezet esetén a tilalom kezdetének és megszűnésének időpontját, valamint az eltiltás okát.
272. § Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –
1. az igazságszolgáltatási szervek,
2. a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv,
3. a nemzetbiztonsági szolgálatok,
4. a menekültügyi hatóság,
5. az adó- és vámhatóság,
6. az idegenrendészeti eljárásban közreműködő szakhatóságok,
7. rendvédelmi szervek,
8. az állampolgársági ügyekben eljáró szerv és az állampolgársági ügyekért felelős miniszter,
9. a személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság,
10. a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság,
11. a munkavédelmi hatóság,
12. a közegészségügyi hatóság,
13. az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
14. a helyi önkormányzat hatósági feladatot ellátó szerve,
15. a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,
16. a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez a szabálysértési, illetve az előkészítő eljárást folytató hatóságok,
17. a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése, valamint az elítélttel szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasításról történő tájékoztatás érdekében a büntetés-végrehajtási intézet,
18. az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikkéből következően, a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló kormányrendeletben meghatározott Felelős Hatóság (a továbbiakban: Felelős Hatóság),
19. a cégnyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzéséhez a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat,
20. a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő személy személyazonosságának ellenőrzéséhez, a képviseleti jogosultság ellenőrzéséhez, továbbá a közlekedési igazgatási és nyilvántartási feladatai ellátásához közvetlen hozzáférés útján a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv, valamint a közlekedési igazgatási hatóság,
21. az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12., 31., 36–40., 48., 49., 51. és 52. cikkéből következően, az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célok érdekében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és állománya, valamint az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12., 31., 36–40., 48., 49., 51. és 52. cikke alapján felállított állomány tagja,
22. az oktatási nyilvántartásról szóló törvény szerinti oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv, valamint
23. a magyar külképviseletek, továbbá amennyiben azt nemzetközi vagy kétoldalú megállapodás kötelezővé teszi, vagy az az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges, vagy a kiutasítási döntéssekkel kapcsolatos eljárásokban az ügyfél kérelmére a Magyarországon működő, vagy Magyarországra akkreditált diplomáciai és hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek
részére továbbíthat adatot.
273. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból a Nemzeti Információs Központnak az utasadatok kockázatelemzéséhez, elemzés-értékelés készítéséhez, valamint hírigény teljesítéséhez továbbíthat adatot.
(2) A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény alapján közvetlen információcserére feljogosított magyar bűnüldöző szerv az EGT-tagállam vagy harmadik ország bűnüldöző szerve részére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének tárgyában létrehozott, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott adatkörben és célból az idegenrendészeti résznyilvántartásokból adatot továbbíthat.
(3) Az idegenrendészeti hatóság a körözési nyilvántartási rendszer részére – az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából – a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a 254. §, 256. §, 258. § és 259. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadja.
(4) A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során a 262. § (1) bekezdés a), e) és f) pontja, valamint a 267. § (1) bekezdése szerinti résznyilvántartásokból igényelhet adatokat. Az igazságügyért felelős miniszter az egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítésével összefüggő egyezségkötési eljárás és az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozással összefüggő egyszerűsített kártalanítási eljárás során – az eljárás lefolytatásához szükséges természetes személyazonosító adatokról, lakcímadatokról és értesítésicím-adatokról – az idegenrendészeti résznyilvántartásokból igényelhet adatokat.
(5) Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartáshoz a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság részére a kérelem elbírálására irányuló eljárás során a jogosultsági feltételek vizsgálatához, továbbá az igazolvány visszavonására irányuló eljárás során a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a kiutasításra, a beutazási és tartózkodási tilalom fennállására, valamint a bevándorolt vagy huzamos tartózkodói jogállás fennállására vonatkozó adatok tekintetében közvetlen hozzáférést biztosít.
(6) Az idegenrendészeti hatóság adatot szolgáltat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermektartásdíj megelőlegezésének a jogosultság fennállásának elbírálása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából.
(7) Az általa eszközölt adattovábbításokat az idegenrendészeti hatóság nyilvántartja.
274. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a 254. §, 256. §, 258. § és 259. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmását, valamint az arcképmáshoz rendelt technikai kapcsoló számot átadja.
(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek – az e törvényben meghatározott feltételekkel – az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám közlésével is igényelhetnek adatot a nyilvántartásból.
(3) Az idegenrendészeti hatóság – az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám alkalmazásával – köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a 254. §, 256. §, 258. § és 259. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint az arcképmás adat változásáról.
275. § Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból külföldi bűnüldöző, határőrizeti, idegenrendészeti és igazságszolgáltatási szervnek, nemzetközi szervezetnek, illetve közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktussal létrehozott közösségi szervnek közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés alapján – az azokban meghatározott adatkörben – továbbíthat adatot.
276. § (1) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során adatot igényelhet:
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,
b) a bűntettesek, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek, illetve a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából,
c) a közvetlen hozzáférés útján a körözési nyilvántartásból,
d) a munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából,
e) a cégnyilvántartásból,
f) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,
g) a közegészségügyi hatóságtól,
h) a köztartozásmentes adózói adatbázisból,
i) a felsőoktatási információs rendszerből,
j) törvényben meghatározott esetben az adóhatóságtól,
k) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott juttatások vonatkozásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott adatkezelő szervtől,
l) Magyarország rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerveitől,
m) az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől,
n) az egészségbiztosítási szervtől, a rehabilitációs hatóságtól és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől.
(2) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében külföldi bűnüldöző, határőrizeti, idegenrendészeti és igazságszolgáltatási szervektől, nemzetközi szervezetektől, illetve közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktussal létrehozott közösségi szervektől közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés alapján – az azokban meghatározott adatkörben – vehet át adatot.
(3) A Vízuminformációs Rendszerből a VIS rendelet 15–20. cikke szerinti célokból a Kormány által rendeletben meghatározott idegenrendészeti hatóságok vehetnek át közvetlen hozzáféréssel adatot.
(4) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes és az EU tartózkodási kártya kiadására, valamint az idegenrendészeti kiutasításra vonatkozó eljárásban a 81. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 116. § (1) bekezdése szerinti megkeresés során az Európai Unió tagállamától a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, valamint a menekültkénti elismerésre vagy kiegészítő védelem fennállására vonatkozó adatokat veheti át.
277. § Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és azokról személyazonosításra alkalmatlan módon a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv statisztikai célra adatokat szolgáltathat.
278. § (1) A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (a továbbiakban: Alap) által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Felelős Hatóság a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza az Alapnak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettek szolgáltatnak:
a) családi és utónév,
b) születési hely,
c) születési idő,
d) nem,
e) állampolgárság,
f) Magyarországon való tartózkodás jogcíme,
g) ha a célcsoportba tartozó személy különleges bánásmódot igényel, illetve amennyiben ezen belül a célcsoportba tartozó személy kísérő nélküli kiskorú, ennek ténye,
h) a célcsoportba tartozó személy Magyarországon kiállított okmányának száma.
(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.
(4) A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat az Alap a 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli.
279. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése érdekében jogosult kezelni a Magyarországon működő diplomáciai és hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek, valamint azok magyarországi kirendeltsége, telephelye, irodája, továbbá a nemzetközi szerződésben biztosított kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: képviselet) vagy mindezek nemzetközi szerződés alapján mentességre jogosult tagjai és családtagjaik alábbi adatait:
a) a családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét és állampolgárságát, diplomáciai rangját, vagy katonai rendfokozatát és arcképmását,
b) útlevele vagy személyazonosító igazolványa adatait és annak fénymásolatát,
c) az őt alkalmazó külképviselet megnevezését és az ott betöltött munkakörét, beosztását,
d) kihelyezetti vagy családtagi minőségét,
e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,
f) magyarországi tartózkodási helye címét,
g) az azonosító okmányokon szerepeltetett címét,
h) a szolgálati ideje alatt vele magyarországi közös háztartásban élő hozzátartozója
ha) családi és utónevét,
hb) születési helyét és idejét,
hc) állampolgárságát,
hd) rokonsági fokának megjelölését,
he) személyazonosító okmányának vagy útlevelének számát, arcképmását,
i) a fenti személyek kizárólagos magánalkalmazásában álló, külföldi állampolgárságú személyek h) pont ha), hb) és hc) alpontja szerinti adatait és alkalmazásuk minőségét, munkakörüket.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokon felül a külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése érdekében jogosult kezelni:
a) a Magyarországon működő, tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek tagjainak az (1) bekezdés h) pont ha), hb) és hc) alpontja szerinti adatait,
b) az (1) bekezdésben megjelölt személyek és intézmények által használt, különleges rendszámmal ellátott gépjárművek adatait, valamint
c) az a) pontban megjelölt képviselet hivatali céljaira fenntartott gépjármű adatait.
280. § A 279. §-ban meghatározott nyilvántartás vezetésének célja a 279. § (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és személyek tekintetében fennálló, nemzetközi szerződésekben foglalt, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredő és a magyar jogszabályokban meghatározott jogállás biztosítása. Az adatok kezelése, amennyiben jogszabály hosszabb időt nem állapít meg, 30 év.
281. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter a 279. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjában, h) pont ha), hb), hc) és hd) alpontjában, valamint i) pontjában meghatározott adatokról az érintett személyt vagy annak jogos érdekét érintő eljárás lefolytatása érdekében
a) az illetékes bíróság,
b) az eljáró ügyészség,
c) az eljáró nyomozó hatóság,
d) az eljáró szabálysértési hatóság, illetve az előkészítő eljárást folytató hatóságok,
e) a nemperes eljárást lefolytató közjegyző,
f) az idegenrendészeti hatóság,
g) az állami adó- és vámhatóság,
h) a fenti, lakcímkártyával nem rendelkező személyek tekintetében a magyarországi tartózkodási hely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzője, illetve az illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,
i) törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok,
j) a 279. §-ban meghatározott személyek vagy szervezetek kérése alapján, a kérelemben meghatározott adattartalommal, pénzintézeti, oktatási, vagy más, az életvitelük szempontjából szükséges, lakcímkártyát vagy bejegyzést igénylő eljárásban az eljárás vagy jogügylet feltételeit meghatározó szervezetek
részére adatot szolgáltat.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás további feltétele, hogy az adatszolgáltatást kérő szerv, az általa kért adatok tekintetében az adatkezelés célját és adatkezelési jogosultságát igazolja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti valamennyi adatszolgáltatásról a külkapcsolatokért felelős miniszter nyilvántartást vezet.
282. § A külpolitikáért felelős miniszter jogosult a 279. §-ban meghatározott szervezetek és személyek magyarországi jogállását, adatait és jogosultságait tanúsító igazolványt, okiratot kibocsátani, a kötelező adattartalomra vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett annak formátumát és kibocsátásának eljárásrendjét megállapítani. Az igazolvány az abban foglalt adatokat közhitelesen igazolja.
283. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
1. az idegenrendészeti eljárás során, valamint a szálláshely, illetve a lakóhely bejelentésével, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok e törvény alapján kezelt adataival kapcsolatban eljáró hatóságokat, ezek illetékességét, valamint az eljárás részletes rendjét;
2. a vízumkiadó hatóságok idegenrendészeti feladatát, hatáskörét és illetékességét, a vízumeljárás részletes szabályait, a vízummentes beutazásra és tartózkodásra jogosító okmányok körét, valamint a vízumok kötelező formáját;
3. a tartózkodási engedély, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, az ideiglenes tartózkodási kártya, a nemzeti tartózkodási kártya, az EU tartózkodási kártya kiállításának feltételeit és az okmányok formáját;
4. az érvényes úti okmányok körét;
