5. a humanitárius célú tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása és visszavonása indítványozásának, valamint az idegenrendészeti és a nemzetbiztonsági, illetve a bűnüldöző szervek együttműködésének részletes szabályait;
6. az idegenrendészeti óvadék összege mértékét, az idegenrendészeti óvadék letételével összefüggő eljárási szabályokat, valamint az idegenrendészeti óvadék kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket;
7. a kiutasítást előkészítő, valamint az idegenrendészeti őrizet és a kötelező tartózkodási hely létesítésével, illetve kijelölésével kapcsolatos végrehajtás szabályait, továbbá az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátásának és támogatásának részletes szabályait;
8. a harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátását, az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolását;
9. a fuvarozóval, valamint a munkáltatóval szemben e törvény alapján kiszabható bírság mértékét és kiszabásának rendjét;
10. a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személyre vonatkozó kötelező magatartási szabályokat;
11. a repülőtéri tranzitterületen tartózkodásra kötelezett harmadik országbeli állampolgárok ellátásának szabályait;
12. a közösségi szálláson, illetve befogadó állomáson tartózkodók és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok ellátásának, támogatásának szabályait;
13. a közösségi szállás létesítésének követelményeit, a közösségi szállás házirendjét;
14. a NATO SOFA Megállapodás, valamint a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók, és vállalkozók beutazásának és tartózkodásának részletes szabályait;
15. az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam által hozott kiutasítási határozatok elismerésének és végrehajtásának részletes szabályait;
16. a hontalanság megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait;
17. a harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal történő ellátásának részletes szabályait;
18. az önálló beutazási és tartózkodási tilalom kezdeményezésére, valamint az önálló beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében javaslattételre jogosult rendvédelmi szerveket;
19. az összevont engedély adattartalmát és kiállításának feltételeit, valamint az összevont kérelmezési eljárás szabályait;
20. a kérelem idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen történő előterjesztésének részletes szabályait;
21. a vendégmunkás magyarországi szálláshelyének foglalkoztató általi biztosításával összefüggő részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje az 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján kiállított tartózkodásra jogosító okmányok biometrikus adatait tartalmazó tároló elemek hitelesítését végző hatóságokat.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az idegenrendészeti hatósági eljárásokban rendeletben
a) kijelölje a közreműködő szakhatóságokat,
b) meghatározza a szakhatóságnak azt a hatáskörét, amelynek keretei között az állásfoglalását kialakítja,
c) meghatározza az egyedi szakhatósági előírás vagy feltétel tartalmi követelményeit, a szakhatóság által a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során vizsgált szempontokat,
d) meghatározza a szakhatósági közreműködésre, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság és a szakhatóság közötti együttműködésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az uniós információs rendszerek és az Europol-adatok interoperabilitását biztosító keretek alkalmazásának részletes szabályait, beleértve az interoperabilitás során eljáró idegenrendészeti és vízumkiadó hatóságokat és azok interoperabilitással érintett egyes feladatait.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) szabályozza a vendégbefektetői vízum igénylésének eljárási szabályait,
b) meghatározza a vendégbefektetői vízumra és vendégbefektetői tartózkodási engedélyre való jogosultsághoz megvalósítandó befektetések teljesítésének, valamint ezen befektetések teljesítése igazolásának feltételeit és eljárási szabályait.
(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a tartózkodási engedély meghosszabbításával, valamint a nemzeti tartózkodási kártya kiadásával összefüggésben társadalmi együttélési feltételeket határozzon meg.
(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a vállalkozásra vonatkozó olyan feltételeket határozzon meg, amelyeket az arra alapított vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély kiadása, illetve meghosszabbítása során az idegenrendészeti hatóságnak figyelembe kell vennie.
(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a regisztrációs és foglalkoztatási díj kiszabásával kapcsolatos részletszabályokat.
(9) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a Vállalati Kártya iránti kérelmet megalapozó foglalkoztatóra vagy az azzal betelepülési szerződést kötött gazdálkodóra vonatkozó részletes feltételeket.
(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg – tartózkodási célonként vagy együttesen – az azonos állampolgárságú harmadik országbeli állampolgárok részére az egy évben e törvény szerint kiadható tartózkodási engedélyek számának felső határát.
(11) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásra vonatkozó részletszabályokat,
b) a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt megalapozó, beruházóval kötendő megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat, továbbá
c) a beruházásra vonatkozó olyan feltételeket, amelyeket az arra alapított beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása, illetve meghosszabbítása során szükséges figyelembe venni
rendeletben állapítsa meg.
284. § (1) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy – a külpolitikáért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelő miniszterrel egyetértésben – rendeletben szabályozza:
a) a harmadik országbeli állampolgárok be- és kiutazásával, valamint tartózkodásával, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállításra kerülő úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások díját;
b) a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet irányadó mértékét;
c) az idegenrendészeti eljárással összefüggő költségek viselésének szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az e törvény szerinti formanyomtatványok, okmányok tartalmi előírásait és mellékleteit.
(3) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy – a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben szabályozza a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállított úti okmányok formáját.
(4) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy – az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek ki- és beutazásával, valamint tartózkodásával kapcsolatos egyes szabályokat rendeletben határozza meg.
(5) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy – az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben – az idegenrendészeti őrizet és a kitoloncolás végrehajtásának szabályait rendeletben állapítsa meg.
(6) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy – az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a közegészséget veszélyeztető betegségeket rendeletben állapítsa meg.
(7) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy – a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor – a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme, valamint a Vízumkódexben meghatározottak szerint a migrációs kockázatértékelés, a visszaélések és csalások megelőzése és kiszűrése érdekében –
a) a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki, és
b) más schengeni állam vízumkiadó hatósága a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.
(8) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy – a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárainak a Vízumkódex 3. cikk (2) bekezdése szerinti esetben repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük.
(9) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy – a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a központi vízumhatóság tájékoztatást kér.
(10) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a 279. § (1) bekezdésében meghatározott személyek és szervezetek magyarországi jogállását, adatait és jogosultságait tanúsító igazolvány, okirat formájára és kibocsátásának eljárásrendjére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(11) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a Magyarországon évente összesen kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek számát;
b) a vendégmunkások munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét megsértő munkáltatóval, illetve fogadó szervezettel szemben alkalmazható, további vendégmunkás alkalmazásától való eltiltás eljárási, illetve részletszabályait.
(12) Felhatalmazást kap a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg, hogy melyik harmadik ország állampolgára foglalkoztatható foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel.
285. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 328. § b) pontja, a 351. §, a 218. alcím és a 398. § 2024. január 2-án lép hatályba.
(3) A 250. § d) pontja, a 266. § és a 227. alcím 2025. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 10. § a) pontja, a 143. § (4) bekezdése, a 250. § b) pontja, a 265. §, a 289. §, a 319. §, a 390. § c), d), f), g) és i) pontja, a 228. alcím, a 229. alcím és a 231. alcím az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.
(5) A 143. § (3) bekezdése, a 250. § a) pontja, a 264. §, a 167. alcím és a 390. § a), b), e) és h) pontja a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.
(6) A (4) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(7) Az (5) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a határrendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
286. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, tartózkodási, valamint letelepedési engedélyekre vonatkozó kérelmek tekintetében az eljárás 2024. január 1-je és 2024. február 29-e között szünetel.
(2) 2024. január 1. és 2024. február 29. között
a) tartózkodási engedély iránti kérelem – a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedélyre vonatkozó kérelem kivételével –,
b) letelepedési engedély, valamint e törvény szerinti tartózkodási kártya iránti kérelem – a nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártyára vonatkozó kérelem kivételével –
nem nyújtható be.
(3) A 2024. január 1. és 2024. február 29. között lejáró tartózkodási engedélyek és letelepedési engedélyek érvényessége 2024. április 30-ig meghosszabbodik.
(4) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott vízum, tartózkodási engedély, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.
(5) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott bevándorlási engedély, illetve letelepedési engedély, ideiglenes, nemzeti és EK letelepedési engedély és az úti okmány az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.
(6) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, véglegesen el nem bírált vízum és tartózkodási engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban a Harmtv. rendelkezéseit, a megismételt eljárásban pedig e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a Harmtv. szerinti tartózkodási engedélyre alapozva családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt lehet kiadni, azt e törvény hatálybalépése után is a Harmtv. szerint kell kiadni, és arra a Harmtv. szabályait kell alkalmazni.
(7) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, véglegesen el nem bírált nemzeti letelepedési engedélyre vagy EK letelepedési engedélyre vonatkozó eljárásban, vagy megismételt eljárásban a Harmtv. és az Szmtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ideiglenes, nemzeti és EK letelepedési engedély kiadására és hosszabbítására irányuló kérelem engedélyezése esetén ideiglenes, nemzeti és EU tartózkodási kártya okmányt kell kiadni.
(9) E törvény hatálybalépését követően benyújtott ideiglenes, nemzeti és EK letelepedési engedély okmány pótlása és cseréje esetén ideiglenes, nemzeti és EU tartózkodási kártya okmányt kell kiadni.
(10) E törvény hatálybalépését követően 2025. december 31. napjáig a 155. § szerinti úti okmány az e törvény hatálybalépése előtti formátumban is kiadható.
(11) E törvény hatálybalépése előtt benyújtott, véglegesen el nem bírált hontalanság megállapítására irányuló eljárásra vagy megismételt eljárásra a Harmtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(12) A 2023. december 31-ig az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen rögzített kérelem alapján indított eljárást akkor kell folyamatban lévőnek tekinteni, ha az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése 2023. december 31-ig megtörtént.
(13) E törvény rendelkezéseit – a (14)–(17) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. március 1-től kell alkalmazni.
(14) E törvény
a) 35. alcímét
b) 74. § (1)–(3) bekezdését,
c) 50. alcímét,
d) TIZENEGYEDIK RÉSZÉT
2024. január 1-től kell alkalmazni.
(15) 2024. február 29-ig a Harmtv. I. Fejezetének, II. Fejezetének, 13. §-ának, 14. §-ának, 16. §-ának, 17. §-ának, 18. § (1) bekezdésének, 23. §-ának, 29. § (1) bekezdés b) és c) pontjának, 29. § (2) bekezdés b) és c) pontjának, 30. § (1) bekezdés f)–h) és j) pontjának, 30. § (2) bekezdés a) és d) pontjának, V. Fejezetének, VI. Fejezetének, VII. Fejezetének, VIII. Fejezetének, valamint X. Fejezetének 2023. december 31-én hatályos szövegét kell alkalmazni.
(16) 2024. február 29-ig a Harmtv. IX. Fejezetének 2023. december 31-én hatályos szövegét kell alkalmazni.
(17) E törvény 8. és 13. alcímét 2024. július 1-től kell alkalmazni.
287. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor Magyarországon érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár e törvény szerinti jogcímeken – belföldi tartózkodása esetén kizárólag elektronikus úton, az idegenrendészeti ügyindítási felületen – kérelmezheti a tartózkodási engedélye kiadását, – a foglalkozási feltételek megváltozásának kivételével legkorábban a tartózkodási engedély lejárta előtt 45 nappal – azzal, hogy az e törvényben meghatározott tartózkodási engedély okmány érvényességi időt úgy kell tekinteni, mintha az az e törvény alapján benyújtott tartózkodási engedély kérelemmel kezdődne, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott tartózkodási engedélyeket.
(2) A szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély, vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély, a Fehér Kártya, a gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély, az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély, az ideiglenes tartózkodási engedély, az önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély, valamint a mobilitási igazolás és mobilitási tartózkodási engedély iránti e törvény szerint benyújtott kérelem csak abban az esetben engedélyezhető, ha a megállapított adott tartózkodási jogcímre vonatkozó tartózkodásra jogosító okmány érvényességi idejét nem haladja meg a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának összidőtartama a korábbi tartózkodásra jogosító engedélyeire figyelemmel.
(3) A jövedelemszerzési célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben foglaltak szerint vendég-önfoglalkoztatás céljából kérelmezheti a tartózkodási engedély kiadását.
(4) A munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben foglaltak szerint az e törvény szerinti munkavégzésre jogosító jogcímeken kérheti a tartózkodási engedély kiadását.
(5) Azon harmadik országbeli állampolgárt, aki családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt 2024. augusztus 31. előtt kapott és az engedélye e törvény hatálybalépésekor érvényes, az e törvényben a családi együttélés biztosítása célú tartózkodásra vonatkozó jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, azzal, hogy a családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélye abban az esetben is meghosszabbítható, ha e törvény szerint a családegyesítő tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcímet nem alapíthat. A hosszabbítás során a harmadik országbeli állampolgár – kiskorú esetén a törvényes képviselője útján – nyilatkozik arról, hogy ha a családegyesítő tartózkodási engedélye e törvény erejénél fogva érvénytelenné válik, az érvénytelenné válást követő 8 napon belül az Európai Unió tagállamainak és más schengeni államok területéről önkéntesen távozik.
(6) Az (1) és (5) bekezdés szerinti tartózkodási engedély iránti kérelem késedelmes benyújtása okán igazolási kérelmet a tartózkodási engedély érvényességi idején túl előterjeszteni nem lehet.
288. § (1) E törvény HATODIK–TIZEDIK Részének rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A harmadik országbeli állampolgárral szemben e törvény hatálybalépése előtt elrendelt kiutasítást előkészítő őrizetre és idegenrendészeti őrizetre e törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően közösségi szálláson és befogadó állomáson kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezett harmadik országbeli állampolgárra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) E törvénynek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésekor még el nem rendelt, és folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
289. § A szárazföldön távolsági busszal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozást végző fuvarozók a 143. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzést az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 31. § (3) bekezdése szerinti hatálybalépés napjától számított három évig nem kötelesek elvégezni.
290. § Az e törvény hatálybalépése időpontjában a nyilvántartásban szereplő minősített munkaerő-kölcsönző a kormányhivatal felhívására köteles a 34. § (2) bekezdése szerinti regisztrációs díj befizetésére. Ezt követően a foglalkoztatási díj fizetési kötelezettségre a 34. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.
291. § E törvény
a) 159. §-a, 163. §-a, 167. §-a, 168. §-a, 170. §-a, 171. §-a, 177. §-a, 189. §-a, 190. §-a, 191. § (1) bekezdése, 286. § (2) és (16) bekezdése,350. § b), d), f), g), i), j), l), n), o) és p) pontja, valamint 397. § c) pontja az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdése alapján,
b) 308. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján,
c) 311. §-a, 318. §-a, 320. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
d) 353. § a), b) és c) pontja az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
292. § E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:
1. az 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 26. Cikke rendelkezéseinek kiegészítéséről szóló, 2001. június 28-i 2001/51/EK tanácsi irányelv,
2. a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv,
3. a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv,
4. a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról szóló, 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv,
5. a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelv,
6. a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelv,
7. a Tanács 1994. november 30-i határozata a Tanács által az Európai Unióról szóló Egyezmény K. 3. (2) Cikke alapján elfogadott közös intézkedésről a valamely tagállamban lakó harmadik országbeli iskolai tanulók utazási lehetőségéről,
8. a Tanács 1994. november 30-i állásfoglalása a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére egyéni vállalkozás céljából történő belépésének korlátozásáról,
9. a Tanács 1995. december 22-i ajánlása az illegális migráció és az illegális munkavállalás elleni küzdelem eszközeinek harmonizálásáról, és az ellenőrzés eredményes módjainak fejlesztéséről,
10. a Tanács 1996. március 4-i ajánlása a helyi konzulátusok együttműködéséről a vízumokkal kapcsolatosan,
11. a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik állambeli kísérő nélküli kiskorúakról,
12. a Tanács 1997. december 4-i állásfoglalása az érdekházasságok elleni küzdelem érdekében elfogadott intézkedésekről,
13. a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK parlamenti és tanácsi irányelv,
14. a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv,
15. az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52 tanácsi irányelv,
16. a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv,
17. a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (átdolgozás) szóló, 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
18. a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás) szóló, 2011. december 13-ai 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
19. a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (átdolgozás) szóló, 2013. június 26-ai 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
20. a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
21. a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
22. a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
23. a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
293. § E törvény
1. a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
2. a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet,
3. a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet,
4. a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
5. a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet 6., 9., illetve 19–20. cikkei,
6. a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
7. a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1155 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
8. a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
9. az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
10. az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
11. a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-ai 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
12. a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
13. a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
14. a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
15. az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
16. az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1561/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
17. a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
18. a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
19. a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló (EU) 2018/1806 rendeletnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. április 10-i (EU) 2019/592 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
20. az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1157 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
21. a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
22. az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
23. az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
24. az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
294. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 2. § (1) bekezdésében megjelölt Magyarországon élő nem magyar állampolgárnak azt kell tekinteni, aki]
„b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozik, és huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik;”
295. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter, hogy – a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben, a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően – rendeletben határozza meg az EU Kék Kártya alapján, Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módját.”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7a) A megállapodás
a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély esetén legfeljebb öt év,
b) EU Kék Kártya iránt benyújtott kérelem esetén legfeljebb négyéves,
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) 70. § (1) bekezdés a) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,
d) a Btátv. 70. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hat hónapos,
e) az 58. § (7) bekezdésében meghatározott szezonális munka esetében tizenkét hónapon belül legfeljebb hat hónapos,
f) a Btátv. 24. § (1) bekezdése szerinti beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,
g) a Btátv. szerinti Nemzeti Kártya meghosszabbítása esetén legfeljebb hároméves,
h) a Btátv. 36. § (3) bekezdés a) pontja szerinti célból kiállított Magyar Kártya esetén legfeljebb hároméves,
i) a Btátv. 67. § (2) bekezdés szerinti nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,
j) a Btátv. 48. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti Vállalati Kártya esetén legfeljebb négyéves
határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.”
(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (8a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár nem köt előzetes megállapodást, ha harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására)
„c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott vendégbefektetői tartózkodási engedély”
(alapján kerül sor.)
296. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„f) magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás: olyan személy foglalkoztatása legalább a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módjáról szóló jogszabályban meghatározott mértékű ellenérték fejében, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel vagy jogszabály szerinti, meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel,”
297. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 2. § (3) bekezdésében a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben” szöveg,
c) 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben” szöveg,
d) 7. § (8a) bekezdés a) pontjában a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben” szöveg,
e) 7. § (10) bekezdésében a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben” szöveg,
f) 39/A. § (1) bekezdésében az „Alapért a miniszter” szövegrész helyébe az „Alapért a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,
g) 58. § (5) bekezdés v) pontjában a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben” szöveg
lép.
298. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 122. § (5) bekezdés f) pont fd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellenőrzés céljából a közjegyző a nyilvántartásokból a személyazonosítással érintett személy alábbi adatait ellenőrizheti:
az igazolványának, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványának okmányazonosítóját és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tényeket:)
„fd) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 254. § (1) bekezdés g) pontja, 256. § (1) bekezdés f) pontja, továbbá 261. §-a (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tények.”
299. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 122. § (5) bekezdés b) pontjában a „menekült, bevándorolt, letelepedett” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultságát, menekült” szöveg lép.
300. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
a) 20. § (2) bekezdés c) pontjában a „bevándorolt vagy letelepedett” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező” szöveg,
b) 85. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „jogával rendelkezésnek, illetve bevándorolt vagy letelepedett státusz” szövegrész helyébe a „jogával, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezésnek a” szöveg,
c) 85. § (3) bekezdés e) pont ef) alpontjában a „bevándorolt vagy letelepedett státusz” szövegrész helyébe az „a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezés” szöveg
lép.
301. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a menekült vagy oltalmazott jogállású személy huzamos tartózkodási jogosultságot szerez, a nyilvántartás mind a menekült, illetve oltalmazott jogállását, mind a huzamos tartózkodási jogosultságát tartalmazza.”
302. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy állandó személyazonosító igazolványát az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott érvényességi idővel, de legfeljebb a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, EK letelepedési engedélyébe, ideiglenes tartózkodási kártyájába, nemzeti tartózkodási kártyájába, illetve EU tartózkodási kártyájába bejegyzett érvényességi idővel kell kiállítani.”
303. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) 4. § (1) bekezdés a) pontjában a „letelepedett jogállású” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező” szöveg,
b) 8/A. § c) pontjában a „letelepedett jogállásának” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultságának” szöveg,
c) 8/A. § l) pontjában a „letelepedett jogállásának” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultságának” szöveg,
d) 9. § (2) bekezdés g) pont gc) alpontjában a „vagy az ideiglenes letelepedési engedély visszavonását” szövegrész helyébe az „az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti tartózkodási kártya, az EU tartózkodási kártya, vagy az ideiglenes tartózkodási kártya visszavonását” szöveg,
e) 11. § (1) bekezdés b) pontjában az „oltalmazott, bevándorolt, letelepedett jogállását” szövegrész helyébe az „oltalmazott jogállását, a huzamos tartózkodási jogosultságát” szöveg,
f) 12. § (1) bekezdésében az „oltalmazott, letelepedett jogállásának” szövegrész helyébe az „oltalmazott jogállásának, huzamos tartózkodási jogosultságának” szöveg és a „letelepedett jogállást” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultságot” szöveg,
g) 25. § (1) bekezdés g) pontjában a „bevándorlással, a letelepedéssel” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal” szöveg,
h) 29/F. § (5) bekezdés a) pontjában a „bevándorolt, a letelepedett jogállású személy” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy” szöveg,
i) 29/F. § (5) bekezdés c) pontjában a „bevándorolt, letelepedett jogállású polgár” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár” szöveg,
j) 48. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „letelepedett polgárok” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgárok” szöveg
lép.
304. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) 4. § (1) bekezdés a) pontjában az „a bevándorolt” szövegrész,
b) 12. § (1) bekezdésében a „bevándorolt,” szövegrész.
305. § A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Térítésmentes terhesgondozásra jogosult)
„c) az a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik.”
306. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kiterjed a Magyarországon élő]
„b) huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőkre,”
307. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a) 18. § b) pontjában az „illetve bevándorolt, letelepedett,” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultságát, illetve” szöveg,
b) 18/A. § b) pontjában az „illetve bevándorolt, letelepedett,” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultságát, illetve” szöveg,
c) 20. § (2) bekezdés c) pontjában a „bevándorolt, letelepedett” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsága” szöveg
lép.
308. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 23. § (1) bekezdés a) pontjában a „bevándorolt vagy letelepedett jogállású” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik” szöveg lép.
309. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 1/B. § (1) bekezdésében a „letelepedett jogállású” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező” szöveg lép.
310. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/L. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendőrség a Magyarország területén történő jogszerű tartózkodás szabályainak ellenőrzése, bűnüldözési és bűnmegelőzési célból az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikkében meghatározott adatmegőrzési ideig a határrendészeti adatállományban kezeli a határon átlépő, a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárok
a) családi és utónevét,
b) születési idejét (év, hó, nap),
c) nemét,
d) állampolgárságát,
e) úti okmányának számát, típusát,
f) beutazásának, illetve kiutazásának pontos időpontját, az igénybe vett határátkelőhelyet,
g) vízumának számát, típusát és
h) határátlépés során használt gépjárműve rendszámát.”
311. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42. § (5a) bekezdésében az „a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben” szöveg lép.
312. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrehajtó a nyilvántartásból a következő adatokat ellenőrizheti:)
„b) állampolgárság, hontalanság, menekült vagy EGT-állampolgár jogállás, huzamos tartózkodási jogosultság,”
(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47/A. § (4) bekezdés f) pont fd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrehajtó a nyilvántartásból a következő adatokat ellenőrizheti:
az igazolvány, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények:)
„fd) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának d) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 254. § (1) bekezdés g) pontja, 256. § (1) bekezdés f) pontja, 261. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tények.”
313. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény
a) 2. § (2) bekezdés a) pontjában a „letelepedett vagy bevándorló” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik” szöveg,
b) 5. § (1) bekezdés f) pontjában a „letelepedett vagy bevándorolt státusza” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsága” szöveg,
c) 26. § (2) bekezdés a) pontjában a „letelepedett vagy bevándorolt” szövegrész helyébe a „vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik” szöveg,
d) 26. § (7) bekezdés e) pontjában a „letelepedett vagy bevándorolt státusza” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsága” szöveg
lép.
314. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. § 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában)
„43. harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 8. §-ában meghatározott személy.”
315. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: Belföldi illetőségű magánszemély:)
„c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozó huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve hontalan személy; továbbá”
(azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik, továbbá az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.)
(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„3. Külföldi illetőségű magánszemély: a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy, valamint – a 2. pont c) alpontjában foglaltaktól eltérően – a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 83. § (1) bekezdés e) pontja hatálya alá tartozó huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, feltéve, hogy bármely 12 hónapos időszakban – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – kevesebb mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén.”
316. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.40. ponttal egészül ki:
(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.40. az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium által jogász osztatlan képzésben résztvevő hallgató részére kormányrendeletben meghatározott feltételek alapján havonta a minimálbér összegét meg nem haladó mértékben biztosított ösztöndíj.”
317. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 1. pont 1.10. alpontjában a „letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatás” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodáshoz nyújtott egyszeri támogatás” szöveg lép.
318. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)
„n) elvégzi a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést és jegyzéken tartással összefüggő ellenőrzést, valamint saját minősített beszerzései tekintetében elvégezheti a szükséges kiegészítő ellenőrzést, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti előzetes minősítést és jegyzéken tartással összefüggő ellenőrzést;”
319. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény „A Nemzeti Információs Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések” című alcíme a következő 52/P. §-sal egészül ki:
„52/P. § (1) Az ETIAS nemzeti egység eljárása során – az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott kérdésekben – a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény idegenrendészeti hatósági ügy intézésére vonatkozó szabályait az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az utazási engedély kiadásának megtagadásáról, az utazási engedély megsemmisítéséről és az utazási engedély visszavonásáról szóló döntés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ETIAS nemzeti egységnél kell előterjeszteni.
(3) Az ETIAS nemzeti egység döntése elleni fellebbezést az országos rendőrfőkapitány bírálja el. Az ETIAS nemzeti egység a fellebbezést az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi az országos rendőrfőkapitány részére.
(4) Ha az utazási engedély kiadásának megtagadásáról hozott döntés elleni fellebbezésnek az országos rendőrfőkapitány helyt ad, az utazási engedély kiadásáról az ETIAS nemzeti egység haladéktalanul intézkedik.
(5) Ha az utazási engedély megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek az országos rendőrfőkapitány helyt ad, az utazási engedély kiadásáról az ETIAS nemzeti egység haladéktalanul intézkedik.
(6) Az országos rendőrfőkapitány utazási engedély megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozata ellen közigazgatási pernek van helye.
(7) A keresetlevelet a kézhezvételtől számított nyolc napon belül kell benyújtani.
(8) A bíróság a keresetlevélről, egyszerűsített perben – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – tizenöt napon belül dönt. Az országos rendőrfőkapitány a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A bíróság határozata ellen perújításnak nincs helye.”
320. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
a) 5. § g) pontjában a „letelepedett jogállást” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultságot” szöveg,
b) 2. számú mellékletében szereplő táblázat „II. Állampolgársági adatok” cím 8. sorában a „letelepedési” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási” szöveg
lép.
321. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
a) 10/A. § (6) bekezdés a) pontjában a „letelepedett” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy” szöveg,
b) 10/A. § (9) bekezdés a) pontjában a „letelepedett” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy” szöveg,
c) 37. § (2) bekezdés b) pontjában a „bevándorolt és a letelepedett polgár” szövegrészek helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár” szöveg
lép.
322. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény
a) 25/A. § (5) bekezdésében a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben” szöveg,
b) 49. § (1) bekezdésében a „Magyarországra bevándorolt, letelepedett” szövegrész helyébe a „Magyarországon huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező” szöveg
lép.
323. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 25. § (1) bekezdés b) pontjában a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény” szöveg lép.
324. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 21. § (2) bekezdés c) pontjában a „bevándorolt, vagy letelepedett jogállású” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik” szöveg lép.
325. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a) 4. § (1) bekezdés a) pontjában a „letelepedett, bevándorolt” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező” szöveg,
b) 5. § t) pontjában a „bevándorolt, letelepedett, oltalmazott vagy menekült jogállása” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsága, oltalmazott vagy menekült jogállása” szöveg,
c) 76. § (1) bekezdés f) pontjában a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény” szöveg,
d) 84. § (1) bekezdés c) pontjában a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény” szöveg
lép.
326. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § s) pontjában a „letelepedett, valamint a bevándorolt jogállású személy” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy” szöveg lép.
327. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
a) 3. § (3) bekezdésében a „hontalanokra, bevándoroltakra, valamint letelepedett személyekre” szövegrész helyébe a „hontalanokra és huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személyekre” szöveg,
b) 16/A. § (2) bekezdésében a „bevándorolt, letelepedett” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező” szöveg,
c) 16/C. § (2) bekezdésében a „bevándorolt vagy letelepedett jogállású” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik” szöveg
lép.
328. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
a) 21/A. § (2) bekezdésében az „a bevándorolt és a letelepedett látássérült” szövegrész helyébe az „illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező látássérült” szöveg,
b) 23. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy” szöveg,
c) 23/F. § (1) bekezdés b) pontjában az „illetve bevándorolt, letelepedett,” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultságát, illetve” szöveg
lép.
329. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
a) 2. § a) pont ab) alpontjában a „bevándorolt vagy letelepedett jogállású” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező” szöveg,
b) 45. § (2) bekezdés b) pontjában a „bevándorolt, letelepedett” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultságára” szöveg
lép.
330. § A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény
a) 1. § (3) bekezdés c) pontjában a „bevándorolt, letelepedett,” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultságot, illetve” szöveg,
b) 15. §-ában a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény” szöveg,
c) 21. § (2) bekezdés b) pontjában a „bevándorolt vagy letelepedett jogállást kapott” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultságot kapott” szöveg,
d) 21. § (7) bekezdés a) pontjában a „letelepedett vagy bevándorolt jogállás fennállásáról” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultság fennállásáról” szöveg
lép.
331. § A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 34. § (3) bekezdés b) pontjában a „letelepedett” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező” szöveg lép.
332. § A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. § 1. pont a) alpontjában a „tizennégy éven aluli magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett esetében” szövegrész helyébe a „tizennégy éven aluli magyar állampolgár, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy esetében” szöveg lép.
333. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott személy akkor is jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására, ha munkavégzési célból a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott kedvezményes foglalkoztató vagy minősített kölcsönbeadó által előterjesztett tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be és ezt az elismerési eljárás során igazolja. Az elismerési eljárásban benyújtott kérelemről akkor hozható döntés, ha a kérelmező a kiadott tartózkodási engedélyt bemutatja.”
334. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 28. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tagállam állampolgárával azonos megítélés alá esik:)
„c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, valamint”
335. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
a) 6. § (3) bekezdésében a „keresőtevékenység folytatása” szövegrész helyébe a „munkavégzési célból” szöveg,
b) 6. § (5) bekezdésében a „keresőtevékenység folytatása céljából” szövegrész helyébe a „munkavégzési célból” szöveg
lép.
336. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 4. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Támogatásban részesíthető a fél, ha)
„f) a Btátv. hatálya alá tartozik, azonban lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel nem rendelkezik Magyarország területén, és akivel szemben az idegenrendészeti hatóság a Btátv. 98. § (1), illetve (3) bekezdése alapján kiutasító határozatot hozott;”
337. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jogi segítségnyújtó szolgálat a Btátv. 98. § (1), illetve (3) bekezdése alapján kiutasított személy véglegessé vált kiutasító határozat bíróság előtti megtámadásához szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelméről lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a kérelem beérkezését követő munkanapon dönt.”
338. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a Btátv. 98. § (1), illetve (3) bekezdése alapján kiutasított személy véglegessé vált kiutasító határozat bíróság előtti megtámadásához szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmének helyt ad, a peren kívüli támogatásról hozott határozattal egyidejűleg végzésben jogi segítőt és szükség szerint tolmácsot rendel ki, aki a kirendelés alapján a jogi szolgáltatás nyújtása során a jogi segítő és a fél között tolmácsol. A kérelemnek helyt adó határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs.”
339. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
a) 4. § (1) bekezdés b) pontjában a „letelepedett jogállás” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultság” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés e) pontjában a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.)” szöveg,
c) 5. § (2) bekezdés e) pontjában a „letelepedett jogállás” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultság” szöveg
lép.
340. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény
a) 2. § 34. pont c) alpontjában az „EK vagy nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkezik” szövegrész helyébe az „EK letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EU tartózkodási kártyával vagy nemzeti tartózkodási kártyával rendelkezik” szöveg,
b) 31/F. § (7) bekezdésében az „EK vagy nemzeti letelepedési engedély másolatával” szövegrész helyébe az „EK letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, EU tartózkodási kártya vagy nemzeti tartózkodási kártya másolatával” szöveg
lép.
341. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény
a) 4. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény” szöveg és a „bevándorolt, illetve letelepedett” szövegrész helyébe az „illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező” szöveg,
b) 6. § (5) bekezdés e) pontjában a „bevándorolt, illetve letelepedett” szövegrész helyébe az „illetve huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező” szöveg,
c) 1. melléklet 5. pont 5.5. alpontjában a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény” szöveg és a „bevándorolt vagy letelepedett” szövegrész helyébe az „illetve huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező” szöveg
lép.
342. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs tartózkodási joga a házasság felbontása vagy érvénytelenítése esetén családtagként marad fenn, ha)
„c) azt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények indokolják, különösen ha sérelmére az EGT-állampolgár házastárs a házasság fennállása alatt szándékos bűncselekményt követett el, vagy a házasságkötés előtt a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) szerinti huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezett, vagy”
343. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény „A tartózkodási jog korlátozásának közös szabályai” alcíme a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § Azt az EGT-állampolgárt vagy családtagot, akivel szemben a szabad mozgás és tartózkodás jogának közrendi, közbiztonsági, nemzetbiztonsági vagy közegészségügyi okból a 33. § alapján történő korlátozásának, illetve a bíróság jogerős ügydöntő határozatával elrendelt kiutasítás végrehajtásának van helye, vagy akit az idegenrendészeti hatóság értesítése alapján a továbbiakban nem illet meg a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás joga, az idegenrendészeti hatósághoz elő kell állítani.”
344. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján, illetve amennyiben az EGT-állampolgár vagy családtag a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti kényszerintézkedés hatálya alatt nem áll, a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli és az EGT-állampolgár vagy családtag visszatartott úti okmányát visszaadja.”
345. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A regisztrációs igazolás, az EGT állampolgár családtagja tartózkodási kártyája és az állandó tartózkodási kártya iránti kérelmet az ügyfél a Btátv. 166. § (6) bekezdése szerinti idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen is előterjesztheti.”
346. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azon harmadik országbeli állampolgár, aki a Módtv.2. hatálybalépésekor érvényes, magyar állampolgár családtagja részére a Módtv.2. hatálybalépése előtt kiállított tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezik, a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya érvényességének lejártáig kérelmére a Btátv. 75. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a Btátv. 83. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül nemzeti tartózkodási kártyát kap, kivéve, ha:
a) a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt,
b) a tartózkodási kártya kiadásának alapjául szolgáló családi kapcsolatot a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesítette,
c) a huzamos tartózkodási jogosultságával kapcsolatosan a Btátv. 75. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében foglalt kizáró okok állnak fenn,
d) a harmadik országbeli állampolgár büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
e) a magyar állampolgárral fennálló házasság a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya kiadásától számított három éven belül nem a házastárs halála miatt szűnt meg, vagy a harmadik országbeli állampolgár családtag szülői felügyeleti joga megszűnt,
f) a magyar állampolgárral tényleges életközösség nem áll fenn,
g) a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta, vagy
h) a harmadik országbeli állampolgár családi kapcsolatra tekintettel kiadott tartózkodási kártyája vagy állandó tartózkodási kártyája esetén magyar állampolgár házastársa Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta.”
(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 94. § (2b) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja az állandó tartózkodási kártya kiadása előtt bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezett, a státusza nem került visszavonásra és nem jogosult a (2) bekezdés szerinti nemzeti letelepedési engedélyre, részére a korábbi jogállását igazoló okmány hivatalból kerül kiállításra, kivéve, ha]
„b) a Btátv. 86. §-a szerinti, a nemzeti tartózkodási kártya visszavonására vonatkozó feltételek fennállnak vagy”
(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés c) pontja tekintetében a Btátv. huzamos tartózkodási jogosultság megszerzésére vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kérése céljából.”
(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 94. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott szakkérdésben a Btátv. huzamos tartózkodási jogosultság megszerzésére vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kérése céljából.”
347. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 95. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Azon egyesült királysági állampolgár és egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, aki érvényes úti okmánnyal és regisztrációs igazolással, tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezik, kérelmére – a Btátv. 75. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a Btátv. 83. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül – nemzeti tartózkodási kártyát kap, kivéve, ha
a) a huzamos tartózkodási jogosultságával kapcsolatosan a Btátv. 75. § (2) bekezdésében foglalt bármely kizáró ok áll fenn,
b) az egyesült királysági állampolgár vagy az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
c) az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja esetén az egyesült királysági állampolgárral a tényleges életközösség nem áll fenn, vagy
d) az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja esetén, ha az egyesült királysági állampolgár Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta.”
(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 95. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Azon egyesült királysági állampolgár, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy 2021. január 1. előtt Magyarországon életvitelszerűen tartózkodott, és érvényes úti okmánnyal rendelkezik, nemzeti tartózkodási kártyát kérelmezhet a (4) bekezdés szerint az ott felsorolt tartózkodási okmányok hiányában is, azzal, hogy ha a kérelmet 2021. december 31-e után nyújtja be, igazolnia kell a határidő elmulasztásának észszerű okait is.”
(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 95. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) A (9) bekezdés c) pontja tekintetében a Btátv. nemzeti tartózkodási kártya kiadására vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kérése céljából. A kijelölt szakhatóság azon szakkérdésben, hogy a nemzeti tartózkodási kártya kiadását kérelmező huzamos tartózkodási jogosultsága veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban tizenöt napon belül adja meg.
(11) Ha a Btátv. szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező egyesült királysági állampolgárnak és harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának gyermeke született, a születés bejelentését követően a gyermek részére nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, nemzeti tartózkodási kártyával vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező szülő esetén nemzeti tartózkodási kártyát kell kiállítani.”
(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 95. § (13) és (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(13) A (4), (7), (9) és (11) bekezdés szerint megszerzett nemzeti tartózkodási kártyát vagy a Btátv. hatálybalépése előtt megszerzett nemzeti letelepedési engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha az egyesült királysági állampolgár vagy az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja
a) Magyarország területét öt egymást követő évnél hosszabb ideig elhagyta,
b) veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát,
c) kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, vagy
d) a nemzeti tartózkodási kártya visszavonását kéri.
(14) Az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának a (4), (7), (9) és (11) bekezdés szerint megszerzett nemzeti tartózkodási kártyáját vagy a Btátv. hatálybalépése előtt megszerzett nemzeti letelepedési engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha az egyesült királysági állampolgár nemzeti letelepedési engedélye vagy nemzeti tartózkodási kártyája visszavonásra került, kivéve, ha a családtag a huzamos tartózkodási jogosultság megszerzésére vonatkozó Btátv. szerinti általános szabályoknak – ide nem értve a Btátv. 83. § (2) bekezdését – megfelel.”
(5) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 95. § (16) és (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(16) Azon egyesült királysági állampolgár, aki 2020. december 31-e előtt Magyarországon munkaviszonnyal rendelkezett és e jogállására tekintettel – annak figyelembevételével, hogy lakóhelye vagy szálláshelye Magyarország területén kívül volt – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásától szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 29/A. §-ában meghatározottak szerint tartózkodási engedélyt kapott munkavállalás céljából a Harmtv. 13. § (1) bekezdés e)–g) pontjában foglaltak igazolása nélkül – tartózkodási engedélyének meghosszabbítása iránti eljárásban a Btátv. 242. § (1) bekezdése irányadó és a tartózkodási engedély a Btátv. 28. §-a vagy 36. §-a szerinti tartózkodási célból állítható ki. A tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti eljárásban az egyesült királysági állampolgárnak nem kell igazolnia a Btátv. 17. § (1) bekezdés e)–g) pontjában foglaltakat.
(17) Azon egyesült királysági állampolgár, aki 2020. december 31-e előtt Magyarországon egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott és e jogállására tekintettel – annak figyelembevételével, hogy lakóhelye vagy szálláshelye Magyarország területén kívül volt – a Harmtv. 20. § (1) bekezdésében maghatározottak szerint tartózkodási engedélyt kapott jövedelemszerzés céljából a Harmtv. 13. § (1) bekezdés e)–g) pontjában foglaltak igazolása nélkül – tartózkodási engedélyének meghosszabbítása iránti eljárásban a tartózkodási engedély a Btátv. 21. §-a szerinti tartózkodási célból állítható ki. A tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti eljárásban az egyesült királysági állampolgárnak nem kell igazolnia a Btátv. 17. § (1) bekezdés e)–g) pontjában foglaltakat.”
348. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény
a) 41. § (6) bekezdésében a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § j) pontja szerinti SIS figyelmeztető jelzés” szövegrész helyébe a „Btátv. szerinti SIS figyelmeztető jelzés” szöveg,
b) 47/B. §-ában a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)” szövegrész helyébe a „Btátv.” szöveg,
c) 61/A. §-ában a „teljesíteni.” szövegrész helyébe a „teljesíteni, mely alól kivételt képeznek a kellően megalapozott sürgős esetek.” szöveg,
d) 67. § (3) bekezdésében az „elektronikus úton is megteheti” szövegrész helyébe az „az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen elektronikus úton teljesíti” szöveg,
e) 69. §-ában a „Harmtv. IX. Fejezetét” szövegrész helyébe a „Btátv. KILENCEDIK Részét” szöveg,
f) 70. § (4a) bekezdésében a „Harmtv. 86/H. § (7) bekezdését” szövegrész helyébe a „Btátv. 166. § (7) bekezdését” szöveg,
g) 94. § (1) bekezdésében a „Harmtv” szövegrész helyébe a „Btátv” szöveg,
h) 94. § (2a) bekezdésében a „Harmtv.” szövegrész helyébe a „Btátv.” szöveg,
i) 94. § (2b) bekezdés nyitó szövegrészében a „nemzeti letelepedési engedélyre” szövegrész helyébe a „nemzeti tartózkodási kártyára” szöveg,
j) 94. § (2c) bekezdésében a „Harmtv” szövegrész helyébe a „Btátv” szöveg,
k) 94. § (2d) bekezdésében a „nemzeti letelepedési kérelem” szövegrész helyébe a „nemzeti tartózkodási kártya iránti kérelem” szöveg,
l) 94. § (6) bekezdésében a „nemzeti letelepedési engedélyt, a Harmtv.” szövegrész helyébe a „tartózkodási kártyát, a Btátv.” szöveg,
m) 94. § (7) bekezdésében az „EK letelepedési kérelmet” szövegrész helyébe az „EU tartózkodási kártya iránti kérelmet” szöveg és a „Harmtv.” szövegrész helyébe a „Btátv.” szöveg,
n) 95. § (1) bekezdésében az „a Harmtv.” szövegrész helyébe az „a Btátv.” szöveg,
o) 95. § (5) bekezdésében az „a Harmtv. nemzeti letelepedési engedély kiadására vonatkozó” szövegrész helyébe az „a Btátv. nemzeti tartózkodási kártya kiadására vonatkozó” szöveg, a „nemzeti letelepedési engedély” szövegrész helyébe a „nemzeti tartózkodási kártya” szöveg és a „letelepedése” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsága” szöveg,
p) 95. § (6) bekezdésében a „nemzeti letelepedési engedély” szövegrész helyébe a „nemzeti tartózkodási kártya” szöveg,
q) 95. § (8) bekezdésében a „Harmtv. szabályai szerint EK letelepedési engedély” szövegrész helyébe a „Btátv. szabályai szerint EU tartózkodási kártya” szöveg,
r) 95. § (9) bekezdés nyitó szövegrészében a „Harmtv. szerinti nemzeti letelepedési engedélyt” szövegrész helyébe a „Btátv. szerinti nemzeti tartózkodási kártyát” szöveg,
s) 95. § (9) bekezdés a) pontjában a „letelepedettként tartózkodik” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőként tartózkodik” szöveg,
t) 95. § (9) bekezdés b) pontjában a „letelepedési engedély” szövegrész helyébe a „tartózkodási kártya” szöveg,
u) 95. § (9) bekezdés c) pontjában a „Harmtv. 33. §” szövegrész helyébe a „Btátv. 75. §” szöveg,
v) 95. § (12) bekezdésében a „nemzeti letelepedési engedély” szövegrész helyébe a „nemzeti tartózkodási kártya” szöveg,
w) 95. § (15) bekezdésében a „Harmtv.” szövegrész helyébe a „Btátv.” szöveg,
lép.
349. § Hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 95. § (18) bekezdése.
350. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
a) 1–86. §-a,
b) 86/A. §-a,
c) 86/B–86/D. §-a,
d) 86/E. §-a,
e) 86/F–86/H. §-a,
f) 86/I. §-a,
g) 86/J. §-a,
h) 86/K. §-a,
i) 86/L. §-a,
j) 86/M. §-a,
k) 86/N–86/R. §-a,
l) 87. §-a,
m) 87/A–87/K. §-a,
n) 87/L. §-a,
o) 87/M. §-a,
p) 87/N. § (1) bekezdése,
q) 87/N. § (2)–(10) bekezdése,
r) 87/O–120. §-a.
351. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény.
352. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Európai Unió valamely tagállama által menekültként vagy oltalmazottként elismert külföldi e jogcíme a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) szerinti EU Kék Kártyát (a továbbiakban: EU Kék Kártya) kaphat. Ha a Magyarország által menekültként vagy oltalmazottként elismert külföldi EU Kék Kártyában részesül, a menekültügyi hatóság intézkedik a külföldi személyazonosító igazolványa visszavonása érdekében.”
353. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
a) 25. § (1) bekezdés c) pontjában a „letelepedett jogállást” szövegrész helyébe a „huzamos tartózkodási jogosultságot” szöveg,
b) 45. § (5) bekezdésében a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény” szövegrész helyébe a „Btátv.” szöveg,
c) 45. § (6) bekezdésében a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény” szövegrész helyébe a „Btátv.” szöveg,
d) 66. § (3) bekezdésében a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény” szövegrész helyébe a „Btátv.” szöveg,
e) 80/D. § (1) bekezdésében a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Btátv.” szöveg,
f) 89. § (5) bekezdésében az „EK letelepedési engedéllyel rendelkező” szövegrész helyébe az „EK letelepedési engedéllyel vagy EU tartózkodási kártyával rendelkező” szöveg,
g) 89. § (6) bekezdésében a „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 34. § (10) bekezdés” szövegrész helyébe a „Btátv. 81. § (3) bekezdése” szöveg
lép.
