b) az anyavállalat összevont (konszolidált) üzleti jelentésére vagy adott esetben az anyavállalat összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésére, valamint a 134/L. § (1) bekezdése szerinti bizonyossági véleményre mutató internetes hivatkozásokat, továbbá
c) annak tényét, hogy a vállalkozó mentesül a 95/E. § (1)–(11) bekezdése szerinti kötelezettség alól.
(5) A (3) bekezdés szerinti mentesség akkor alkalmazható, ha az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó anyavállalat összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentését, valamint az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó, az említett anyavállalatra vonatkozó nemzeti jog szerint az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági vélemény készítésére felhatalmazott egy vagy több személy vagy cég által készített bizonyossági véleményt a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikkével és e törvénnyel összhangban teszik közzé.
(6) A (3) bekezdés szerinti mentesség további feltétele, hogy az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó anyavállalat az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkében meghatározott, az Unióban letelepedett, mentesített leányvállalat és leányvállalatai által végzett tevékenységekre vonatkozó közzétételeket belefoglalják a mentesített leányvállalat üzleti jelentésébe vagy az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó anyavállalat által készített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésbe.
(7) Az (1)–(3) bekezdés szerinti mentesség alkalmazása esetén a mentesülő leányvállalat anyavállalatának összevont (konszolidált) üzleti jelentését vagy adott esetben összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentését az Unió legalább egy hivatalos nyelvén közzé kell tenni. Nem hitelesített fordítás esetén a közzétételnek tartalmaznia kell egy erre vonatkozó nyilatkozatot is.
(8) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában, és ha az 575/2013/EU rendelet 10. cikke alkalmazandó, a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (3) bekezdés első albekezdés b) pontjában említett, olyan központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézeteket, amely központi szerv az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében foglalt feltételek mellett őket felügyeli, az említett központi szerv leányvállalataként kell kezelni.
(9) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (3) bekezdés első albekezdés a) pontjában említett, a 2009/138/EK irányelv 212. cikk (1) bekezdés c) pont ii. alpontjában említett pénzügyi kapcsolat alapján egy csoport részét képező és a 2009/138/EK irányelv 213. cikk (2) bekezdés a)–c) pontjával összhangban csoportszintű felügyelet alatt álló biztosítókat az említett csoport anyavállalatának leányvállalataként kell kezelni.
(10) Az (1)–(3) bekezdés szerinti mentesség nem alkalmazható azokra a 95/E. § (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó vállalkozókra, amelyek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták.
Uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozás fenntarthatósági jelentése
95/G. § (1) Az olyan, 95/E. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozó, amely valamely uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat leányvállalata, fenntarthatósági jelentést tesz közzé és hozzáférhetővé, amely tartalmazza a 95/E. § (4) bekezdés a) pont ac)–ae) alpontja, b)–h) pontja és adott esetben j) pontja szerinti információkat az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat csoportszintjén.
(2) Uniós tagállam jogának hatálya alá nem tartozó vállalkozás olyan fióktelepe, amely vagy nem tagja egy csoportnak, vagy végső soron egy uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó ország jogával összhangban létrehozott vállalkozás tulajdonában van, fenntarthatósági jelentést tesz közzé és hozzáférhetővé, amely tartalmazza a 95/E. § (4) bekezdés a) pont ac)–ae) alpontja, b)–h) pontja és adott esetben j) pontja szerinti információkat az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozás csoportszintjén, vagy ha ez nem alkalmazható, egyedi szintjén.
(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség kizárólag akkor alkalmazandó a fióktelepre, ha az uniós tagállam jogának hatálya alá nem tartozó vállalkozás nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti leányvállalattal, és ha a fióktelep éves nettó árbevétele a legutolsó üzleti évben meghaladta a 40 millió eurót.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben előírtak csak akkor alkalmazandók az (1) bekezdés szerinti leányvállalatra és a (2) bekezdés szerinti fióktelepre, ha az uniós tagállam jogának hatálya alá nem tartozó vállalkozás éves nettó árbevétele az utolsó két egymást követő üzleti év mindegyikében meghaladta a 150 millió eurót az Európai Unió területén csoportszinten, vagy ha ez nem alkalmazható, egyedi szinten.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentést a harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok szerint kell összeállítani.
(6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentést az (5) bekezdéstől eltérően a fenntarthatósági beszámolási standardok rendelkezéseivel összhangban, vagy azokkal egyenértékű – a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott – módon is el lehet készíteni.
(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentés elkészítéséhez szükséges információk nem állnak rendelkezésre, az (1) bekezdés szerinti leányvállalatnak és a (2) bekezdés szerinti fióktelepnek kérnie kell az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozástól, hogy biztosítsa számára a szükséges információt, amely lehetővé teszi az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését.
(8) Amennyiben az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozás nem biztosítja a valamennyi kért információt, az (1) bekezdés szerinti leányvállalatnak és a (2) bekezdés szerinti fióktelepnek el kell készítenie, közzé- és hozzáférhetővé kell tennie az (1) és (2) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentést, úgy, hogy az tartalmazza valamennyi birtokában lévő, megkapott vagy beszerzett információt és egy nyilatkozatot arról, hogy az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges információkat.
(9) Az (1) és (2) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentést – az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozás nemzeti joga vagy egy tagállam nemzeti joga alapján – a bizonyossági vélemény készítésére felhatalmazott egy vagy több személy vagy cég által készített bizonyossági véleménnyel együtt kell közzétenni.
(10) Amennyiben az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozás nem bocsátja rendelkezésre a (9) bekezdés szerinti bizonyossági véleményt, a leányvállalatnak vagy fióktelepnek nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges bizonyossági véleményt.
(11) Az (1) bekezdés szerinti leányvállalat legfőbb irányító (vezető) szervének, ügyvezető szervének és felügyelő testületének tagjai – a jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – együttes felelőssége annak biztosítása, hogy a fenntarthatósági jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala (közzé- és hozzáférhetővé tétele) e törvény előírásainak megfelelően történjen.
(12) A (2) bekezdés szerinti fióktelep felelőssége annak biztosítása, hogy a fenntarthatósági jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala (közzé- és hozzáférhetővé tétele) e törvény előírásainak megfelelően történjen.
Bizonyossági vélemény
95/H. § (1) A fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás alapján véleményt ad arról, hogy a fenntarthatósági jelentés teljesíti-e az e fejezet fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait, beleértve a fenntarthatósági jelentés fenntarthatósági beszámolási standardoknak való megfelelését, a vállalkozó által az említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően jelentett információk azonosítására szolgáló folyamatot és a fenntarthatósági jelentés megjelölésére vonatkozó követelmény teljesítését a 95/I. § (1) bekezdésével összhangban, valamint, hogy teljesíti-e az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében szereplő beszámolási követelményeket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bizonyossági vélemény nyújtásával az éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatával megbízott kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől eltérő kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég is megbízható.
(3) Ha az éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását egyazon kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég végzi, a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos véleménye belefoglalható az éves beszámolóhoz kapcsolódó független könyvvizsgálói jelentésébe.
Nyilvánosságra hozatal, közzététel és hozzáférhetőség
95/I. § (1) A 95/E. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozónak az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkében meghatározott elektronikus beszámolási formátumban kell elkészítenie az üzleti jelentését és az elektronikus beszámolási formátumnak megfelelően meg kell jelölnie a fenntarthatósági jelentését, beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzétételeket is.
(2) A vállalkozó az (1) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentést tartalmazó üzleti jelentést a könyvvizsgáló bizonyossági véleményével (a bizonyossági jelentéssel) együtt, az (1) bekezdés szerinti elektronikus beszámolási formátumban, az éves beszámolóval egyidejűleg a 153–154/B. § szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni.
(3) A vállalkozó a fenntarthatósági jelentést tartalmazó üzleti jelentését internetes honlapján is köteles közzétenni. Amennyiben a vállalkozó nem rendelkezik internetes honlappal, kérésre köteles ingyenesen az üzleti jelentés nyomtatott vagy elektronikus példányát rendelkezésre bocsátani.
(4) A 95/G. § (1) és (2) bekezdése szerinti fenntarthatósági jelentést a könyvvizsgáló bizonyossági véleményével (a bizonyossági jelentéssel) és adott esetben a 95/G. § (8) és (10) bekezdése szerinti nyilatkozatokkal együtt, a 153–154/B. § szerint kell letétbe helyezni és közzétenni, legkésőbb azon üzleti év mérlegfordulónapját követő 12 hónapon belül, amelyre vonatkozóan a fenntarthatósági jelentést elkészítették.”
62. § Az Szt. 114/I. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az éves beszámolóját, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító vállalkozónak a III/A. Fejezet és a VI/C. Fejezet fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait is alkalmaznia kell.”
63. § Az Szt. a következő VI/C. Fejezettel egészül ki:
„VI/C. FEJEZET
AZ ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS
134/I. § (1) Az az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:
a) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt,
összevont (konszolidált) üzleti jelentésében a konszolidálásba bevont vállalkozásokra vonatkozóan összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készít és tesz közzé.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mutatóértékeket a 117. § (2) és (3) bekezdése szerint kell meghatározni.
(3) Az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó, a 95/D. §-ban, a 95/E. § (1)–(12) és (15) bekezdésében foglaltakat a konszolidálásba bevont vállalkozásokra együttesen, a vállalatcsoport egészére vonatkozóan kell alkalmazni.
(4) Az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésben külön be kell mutatni, hogy a konszolidálásba bevont leányvállalatok közül melyek mentesülnek a 95/F. § alapján a fenntarthatósági jelentési kötelezettség alól.
(5) Az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés összeállítása során a 95/E. § (13) bekezdése szerinti lehetőség nem alkalmazható.
(6) Amennyiben az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalat jelentős különbségeket állapít meg a csoport kockázatai vagy hatásai, valamint egy vagy több leányvállalatának kockázatai vagy hatásai között, az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésben pontos magyarázatot kell adnia az érintett leányvállalat vagy leányvállalatok kockázatairól és hatásairól.
(7) Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól a leányvállalatnak minősülő anyavállalat (mentesíthető anyavállalat), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiakban: fölérendelt anyavállalat), a 95/F. §-ban foglalt előírások megfelelő alkalmazásával, amennyiben a fölérendelt anyavállalat e fejezettel, a fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban, vagy azokkal egyenértékű – a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikk (4) bekezdés harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott – módon elkészített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek.
(8) A (7) bekezdés szerinti mentesség nem alkalmazható azokra az (1) bekezdés hatálya alá tartozó anyavállalatokra, amelyek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták.
134/J. § (1) A 134/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó anyavállalatnak az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkében meghatározott elektronikus beszámolási formátumban kell elkészítenie az összevont (konszolidált) üzleti jelentését és az elektronikus beszámolási formátumnak megfelelően meg kell jelölnie az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentését, beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzétételeket is.
(2) A 134/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó anyavállalat az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést tartalmazó összevont (konszolidált) üzleti jelentését, az (1) bekezdés szerinti elektronikus beszámolási formátumban, a könyvvizsgáló bizonyossági véleményével (a bizonyossági jelentéssel) együtt, az összevont (konszolidált) éves beszámolóval egyidejűleg a 153–154/B. § szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni.
(3) A 134/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó anyavállalat az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést tartalmazó összevont (konszolidált) üzleti jelentését a vállalkozó internetes honlapján is köteles közzétenni. Amennyiben nem rendelkezik internetes honlappal, kérésre köteles ingyenesen az összevont (konszolidált) üzleti jelentés nyomtatott vagy elektronikus példányát rendelkezésre bocsátani.
134/K. § (1) Az olyan, a 95/E. § (1) bekezdésének vagy a 134/I. § (1) bekezdésének a hatálya alá tartozó vállalkozó, amely valamely uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó anyavállalat leányvállalata, a 134/I. § (3) bekezdésében foglalt követelményekkel összhangban olyan összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készíthet, tehet közzé és hozzáférhetővé, amely magában foglalja az anyavállalat összes, a 95/E. § (1) bekezdésének vagy a 134/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó uniós leányvállalatát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés magába foglalhatja az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében meghatározott közzétételeket, amelyek kiterjednek az (1) bekezdés szerinti anyavállalat összes, a 95/E. § (1) bekezdésének vagy a 134/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó uniós leányvállalata által végzett tevékenységekre.
(3) Az (1) bekezdés szerinti uniós leányvállalat a csoport azon uniós leányvállalatainak egyike, amelyek a legutolsó öt üzleti év legalább egyikében – adott esetben összevont alapon – a legnagyobb forgalmat bonyolították az Unióban.
(4) Az (1) bekezdés szerinti összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést a 134/J. §-sal összhangban kell közzétenni.
(5) A 95/F. § (1)–(3) bekezdése és a 134/I. § (7) bekezdése szerinti mentesség alkalmazásában az (1) bekezdés szerinti összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést az anyavállalat csoportszintű jelentésének kell tekinteni a konszolidációba bevont vállalkozások tekintetében. A (2) bekezdés szerinti összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés összeállításával teljesül a 95/F. § (6) bekezdése szerinti feltétel.
134/L. § (1) A fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás alapján, véleményt ad arról, hogy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés teljesíti-e az e fejezet összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait, beleértve a fenntarthatósági jelentés fenntarthatósági beszámolási standardoknak való megfelelését, a vállalkozó által az említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően jelentett információk azonosítására szolgáló folyamatot és a fenntarthatósági jelentés megjelölésére vonatkozó követelmény teljesítését a 134/J. § (1) bekezdésével összhangban, valamint, hogy teljesíti-e az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében szereplő beszámolási követelményeket.
(2) Az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálója viseli a felelősséget az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentésért.
(3) Az (1) bekezdés szerinti vélemény nyújtásával az összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatával megbízott kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől eltérő, független könyvvizsgáló is megbízható.
(4) Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát és az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását egyazon kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég végzi, a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos véleménye (jelentése) belefoglalható az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kapcsolódó független könyvvizsgálói jelentésbe.”
64. § (1) Az Szt. 156. § (5) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:)
„h) a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az üzleti jelentés összhangban van-e a beszámolóval, illetve az e törvény, illetve egyéb más jogszabály vonatkozó előírásaival (ide nem értve a III/A. Fejezet és a VI/C. Fejezet fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait);”
(2) Az Szt. 156. § (5) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:)
„n) a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e a III/A. Fejezet, illetve a VI/C. Fejezet szerinti fenntarthatósági jelentést;”
65. § Az Szt. a következő X/A. Fejezettel egészül ki:
„X/A. FEJEZET
FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉSRE VONATKOZÓ, KÖNYVVIZSGÁLÓ ÁLTAL ADOTT BIZONYOSSÁGI JELENTÉS
158/A. § (1) A fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a fenntarthatósági jelentésre vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával összefüggő véleményéről fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentést bocsát ki, amelyet az Európai Bizottság által a 2006/43/EK irányelv 26a. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadott bizonyossági standardok követelményeivel, vagy – az említett bizonyossági standardok Európai Bizottság által történő elfogadásáig – a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardokkal összhangban készít el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentést írásos formában kell elkészíteni és annak tartalmaznia kell:
a) a fenntarthatósági jelentés címét, címzettjét;
b) a fenntarthatósági jelentés azonosítóit (különösen azt, hogy melyik vállalkozó, melyik üzleti évére vonatkozik, milyen mérlegfordulónappal készült), a jelentés összeállításánál alkalmazott fenntarthatósági beszámolási szabályrendszer megjelölésével együtt;
c) a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság hatókörének leírását, a bizonyosság nyújtása során alkalmazott bizonyossági standardrendszer megjelölését;
d) az (1) bekezdés szerinti véleményt;
e) a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentés keltezését;
f) a bizonyosság nyújtásáért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;
g) könyvvizsgáló cég esetén – az f) pontban foglaltak mellett – a cég képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a cég megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.
158/B. § (1) A 158/A. § (1) bekezdése szerinti kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízása csak megfelelő indok alapján mondható fel. A fenntarthatósági jelentési vagy bizonyossági eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak.
(2) A vállalkozó az ok megjelölésével közli a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatósággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a bizonyosság nyújtására irányuló megbízásának időtartama alatt lemondott, vagy ha a megbízást a vállalkozó felmondta.”
66. § Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„h) az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
67. § Az Szt. 177. §-a a következő (96)–(106) bekezdéssel egészül ki:
„(96) Az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozó, amelynél
a) az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és
b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,
e törvénynek a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Mód2. törvény) által megállapított fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2024. évben induló üzleti évre alkalmazza.
(97) Az az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő anyavállalat, amelynél
a) az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:
aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és
b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,
e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2024. évben induló üzleti évre alkalmazza.
(98) Az a vállalkozó, amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt,
e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2025. évben induló üzleti évre alkalmazza.
(99) Az az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalat, amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:
a) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt,
e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2025. évben induló üzleti évre alkalmazza.
(100) Az a mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2026. évben induló üzleti évre alkalmazza.
(101) Az az (EU) 575/2013 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 145. pontjában meghatározott kisméretű és nem összetett intézmény,
a) amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy
b) olyan, mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozás, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,
e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2026. évben induló üzleti évre alkalmazza.
(102) Az a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének 2. pontjában meghatározott zárt biztosító, és a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének 5. pontjában meghatározott zárt viszontbiztosító,
a) amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy
b) olyan, mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,
e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2026. évben induló üzleti évre alkalmazza.
(103) Az uniós tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozó 95/G. § szerinti leányvállalata, illetve fióktelepe e törvénynek a Mód2. törvény által megállapított 95/G. §-át először a 2028. évben induló üzleti évre alkalmazza.
(104) E törvénynek a Mód2. törvény által megállapított 95/E. § (1) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó azon vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, dönthet úgy, hogy a 2028. január 1-je előtt kezdődő üzleti évekre vonatkozó üzleti jelentésében nem szerepeltet fenntarthatósági jelentést. Ebben az esetben a vállalkozó az üzleti jelentésében röviden ismerteti, hogy miért nem készített fenntarthatósági jelentést.
(105) E törvénynek a Mód2. törvény által megállapított 134/K. §-a a 2030. január 7-e előtt végződő üzleti évre alkalmazható.
(106) E törvénynek a Mód2. törvény által megállapított 94/B. §-át először a 2023. évben induló üzleti évre kell alkalmazni.”
68. § Az Szt.
1. 1. §-ában a „beszámoló összeállítása” szövegrész helyébe a „beszámoló összeállítása, a fenntarthatósági jelentés elkészítése” szöveg,
2. 8. § (5) bekezdésében az „üzleti jelentés összeállítása” szövegrész helyébe az „üzleti jelentés (adott esetben annak elkülönített részeként a fenntarthatósági jelentés) összeállítása” szöveg,
3. 114/I. § (1) bekezdésében a „89. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „89. § (5) bekezdése, a 94/B. §-a” szöveg,
4. 116. § (1) bekezdésében az „irányelve, illetve” szövegrész helyébe az „irányelve – az irányelv 29a. cikkében meghatározott követelmények kivételével –, illetve” szöveg,
5. 116. § (2) bekezdésében az „irányelvével, illetve” szövegrész helyébe az „irányelvével – az irányelv 29a. cikkében meghatározott követelmények kivételével –, illetve” szöveg
lép.
69. § Hatályát veszti az Szt.
1. „Nem pénzügyi kimutatás” alcím cím,
2. 134. § (5) és (6) bekezdése.
70. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. §-a a következő 31–35. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„31. Fő fenntarthatósági partner:
a) az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit a könyvvizsgáló cég meghatározott fenntarthatósági jelentésre vonatkozó, korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás tekintetében a könyvvizsgáló cég nevében készítendő, fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásának elsőrendű felelőseként jelölt ki, vagy
b) összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági vélemény esetében legalább az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit a könyvvizsgáló cég a csoport szintjén a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásának elsőrendű felelőseként jelölt ki, és az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit a jelentős leányvállalatok szintjén elsőrendű felelősként jelölt ki, vagy
c) az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki a fenntarthatósági jelentésre, az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentést aláírja.
32. Fenntarthatósági jelentés: a számviteli törvényben meghatározott fogalom.
33. Fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása: a fenntarthatósági jelentéssel összefüggően elegendő és megfelelő bizonyíték megszerzése annak érdekében, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a fenntarthatósági jelentésről korlátozott bizonyosságon alapuló bizonyossági véleményt tartalmazó jelentést bocsásson ki.
34. Fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció: a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos információt és végrehajtott eljárásokat tartalmazó dokumentumok összessége.
35. Nemzeti standardok: a kamara által megalkotott vagy befogadott, a közfelügyeleti hatóság által jóváhagyott nemzetközi könyvvizsgálati standardok és magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok.”
71. § A Kkt. 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 3. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység)
„c) a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása,
d) a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatának elvégzése.”
72. § A Kkt. a következő 23/B. §-sal egészül ki:
„23/B. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló köteles a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása során a fenntarthatósági jelentéshez kapcsolódó bizonyossági véleményt tartalmazó jelentését elektronikus okiratban kiállítani és azt elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során a 23/A. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”
73. § A Kkt. 44. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása – az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza:)
„p) a kérelemben megjelölt Európai Gazdasági Térség államának illetékes hatóságának neve és – ha van – a könyvvizsgáló cég kérelemben megjelölt nyilvántartási száma, ha a könyvvizsgáló céget a 35/A. § alapján vették nyilvántartásba, valamint annak feltüntetése, hogy az Európai Gazdasági Térség állama illetékes hatóságának nyilvántartása szerint jogosult-e fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására,”
74. § A Kkt. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A csoportkönyvvizsgáló felülvizsgálja és értékeli a harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó által a csoport könyvvizsgálata céljából végzett könyvvizsgálói munkát és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából végzett bizonyossági munkát, dokumentálja a könyvvizsgálók által elvégzett munka jellegét, időzítését és mértékét, ideértve a könyvvizsgálók könyvvizsgálati dokumentációja és adott esetben a fenntarthatósági bizonyossági dokumentációja vonatkozó részeinek a csoportkönyvvizsgáló általi felülvizsgálatát.”
75. § A Kkt. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Minőségellenőrzés, kamarai minőségellenőrzés vagy más vizsgálat esetén, jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában, a csoportkönyvvizsgáló felelős a harmadik országbeli könyvvizsgáló, a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó által végzett könyvvizsgálói munka dokumentációjának és adott esetben a fenntarthatósági bizonyossági munka dokumentációjának – ideértve a csoport könyvvizsgálatára vonatkozó munkaanyagokat és adott esetben az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásához kapcsolódó munkaanyagokat is – a közfelügyeleti hatósághoz – kérelemre – történő eljuttatásáért, ha az összevont (konszolidált) éves beszámolóban és adott esetben az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésben szereplő valamely gazdálkodó tekintetében harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó látta el a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet.”
76. § (1) A Kkt. „Általános szabályok” alcíme a következő 48/B. §-sal egészül ki:
„48/B. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása során keletkezett fenntarthatósági bizonyossági dokumentációt köteles elektronikusan archiválni és a dokumentumokat az archiválást követően legalább 8 évig megőrizni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során a 48/A. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”
(2) A Kkt. „Általános szabályok” alcíme a következő 48/C–48/E. §-sal egészül ki:
„48/C. § (1) Amennyiben egyazon kamarai tag könyvvizsgáló végzi az éves beszámoló jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát és a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását, a fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció részét képezheti a könyvvizsgálati dokumentációnak.
(2) A fenntarthatósági bizonyossági dokumentációra a könyvvizsgálati dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
48/D. § A kamarai tag könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek nyilvántartást kell vezetnie az elvégzett, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatok (ideértve a fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) teljesítésével kapcsolatos, írásban benyújtott panaszokról.
48/E. § (1) A könyvvizsgálati dokumentációt, valamint a fenntarthatósági bizonyossági dokumentációt a független könyvvizsgálói jelentés, valamint a bizonyossági jelentés kibocsátásának napjától számított 60 napon belül le kell zárni, és archiválni kell.
(2) Az archivált könyvvizsgálati dokumentációt, valamint a fenntarthatósági bizonyossági dokumentációt az archiválást követően legalább 8 évig meg kell őrizni.”
77. § A Kkt. 49/A. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Minősítési kérelem az alábbi minősítések megszerzésre nyújtható be:)
„h) fenntarthatósági minősítés.”
78. § A Kkt. 50. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:
„(2e) Fenntarthatósági minősítést az a kamarai tag könyvvizsgáló kaphat, aki
a) sikeresen teljesítette a fenntarthatósági minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsgát, vagy az okleveles könyvvizsgálói képzésben sikeresen teljesítette a fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálata című modult, valamint
b) a kérelmezett minősítéssel egyező minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább egy évig vagy egy üzleti éven át közreműködött fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység ellátásában olyan gazdálkodó vonatkozásában, amelyre jogszabály fenntarthatósági jelentés összeállítását írja elő.”
79. § A Kkt. az 54. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Ügyfélnyilvántartás
55. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég ügyfélnyilvántartást köteles vezetni azokról az ügyfelekről, amelyek tekintetében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) végez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) az ügyfél nevét, székhelyét;
b) a személyében felelős könyvvizsgáló nevét;
c) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat díját a 3. § (1) bekezdése szerinti bontásban.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ügyfélnyilvántartást a kamarai tag könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég 10 évig köteles megőrizni.”
80. § A Kkt. a következő 64/A. §-sal egészül ki:
„64/A. § A 61–64. §-ban foglaltakat a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása során is megfelelően alkalmazni kell.”
81. § A Kkt. 67. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) A 66. §-ban, valamint az (1)–(6a) bekezdésben foglaltakat a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása során is megfelelően alkalmazni kell.”
82. § A Kkt. IV/A. Fejezete a következő 67/C. és 67/D. §-sal egészül ki:
„67/C. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó fenntarthatósági jelentésére vonatkozó bizonyosság nyújtása során a nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásának tilalma tekintetében a Rendelet 5. cikkének (1), valamint (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.
67/D. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó fenntarthatósági jelentésére vonatkozó bizonyosság nyújtása során a szabálytalanságok tekintetében a Rendelet 7. cikke szerint kell eljárni.”
83. § A Kkt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a harmadik országbeli illetőséggel rendelkező gazdálkodó (szervezet) átruházható értékpapírjainak kereskedelme engedélyezett Magyarország szabályozott piacán, az éves beszámolójáról és az összevont (konszolidált) éves beszámolójáról kiadott könyvvizsgálói jelentés és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentés abban az esetben minősül a Magyarországon hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvizsgálói jelentésnek, illetve bizonyossági jelentésnek, ha a könyvvizsgálói jelentést és adott esetben a bizonyossági jelentést kibocsátó harmadik országbeli könyvvizsgáló, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó rendelkezik a közfelügyeleti hatóság engedélyével és szerepel a kamara – e célból vezetett – jegyzékében.”
84. § A Kkt. 69. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közfelügyeleti hatóság kérelemre a 68. § (1) bekezdés szerinti engedélyt bocsát ki annak a harmadik országbeli könyvvizsgálónak a részére, aki]
„b) a könyvvizsgálói tevékenységet és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet az Európai Unióban elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak vagy azzal egyenértékű standardoknak és adott esetben a bizonyossági standardoknak megfelelően végzi,
c) a könyvvizsgálói tevékenység és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység során a függetlenség, az objektivitás, a pártatlanság, továbbá a könyvvizsgálat díja és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység díja tekintetében az e törvényben foglaltakkal egyenértékű szabályok szerint jár el,”
85. § A Kkt. 71. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közfelügyeleti hatóság kérelemre a 68. § (1) bekezdés szerinti engedélyt bocsát ki annak a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó részére, amely]
„c) a könyvvizsgálói tevékenységet és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet az Európai Unióban elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak és adott esetben a bizonyossági standardoknak vagy azzal egyenértékű standardoknak megfelelően végzi,”
86. § A Kkt. 90. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
[Az okleveles könyvvizsgálói képzés főbb tanulmányi területei (a továbbiakban: modulok):]
„h) fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálata.”
87. § A Kkt. 149. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók tekintetében végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) a közfelügyeleti hatóság minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi (a továbbiakban: minőségellenőrzés). A minőségellenőrzés lefolytatására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
88. § A Kkt. 173/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az ellenőrzés során ellenőrként az a személy járhat el, aki rendelkezik megfelelő szakmai képzettséggel, és a könyvvizsgálat, a pénzügyi beszámolás, valamint adott esetben a fenntarthatósági jelentés, a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása, vagy annak ellenőrzése, valamint a fenntarthatósági jelentés összeállításához kapcsolódó egyéb szolgáltatások nyújtása területén szerzett releváns tapasztalattal, továbbá részt vett minőségellenőrzéssel kapcsolatos képzésben.”
89. § A Kkt. 173/C. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:)
„d) kötelezés a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ismételt elvégzésére vagy a könyvvizsgálói jelentés, adott esetben a bizonyossági jelentés visszavonására,”
90. § A Kkt. 183. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti könyvvizsgálati dokumentáció, adott esetben a fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció és az azokkal összefüggő egyéb dokumentumok – amennyiben nem tartozik más illetékes hatóság hatáskörébe – akkor adhatók át harmadik ország illetékes hatóságának, ha azok olyan szervezet tekintetében ellátott könyvvizsgálói tevékenységhez kapcsolódnak, amely
a) a harmadik országban értékpapírt bocsátott ki, vagy
b) olyan vállalatcsoport tagja, amelyről összevont (konszolidált) éves beszámolót és adott esetben összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést hoznak nyilvánosságra a harmadik országban.”
91. § A Kkt. 185. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A közfelügyeleti hatóságot olyan, nem gyakorló szakembereknek kell irányítaniuk, akik megfelelő ismeretekkel, és tapasztalattal rendelkeznek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat, valamint a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében.”
92. § A Kkt. 189. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés kép:
(A közfelügyeleti hatóság – feladatkörében eljárva – vizsgálja és értékeli a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részelemeit, így különösen)
„b) a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok, a kamara etikai szabályzata, a minőségirányítási standardok, valamint a bizonyosságot nyújtó megbízásokra vonatkozó standardok (a továbbiakban együttesen: szakmai standardok) kialakítását, elfogadását,”
93. § A Kkt. 196. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén a 195. § (1) bekezdése szerinti eljárás alapján rendelkezésére álló tények elemzése, értékelése, mérlegelése alapján a következő intézkedések alkalmazhatók:]
„d) kötelezés a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ismételt elvégzésére, vagy a könyvvizsgálói jelentés, adott esetben a bizonyossági jelentés visszavonására,”
94. § A Kkt. a következő 208/R–208/U. §-sal egészül ki:
„208/R. § E törvénynek a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Mód3. törvény) által megállapított 50. § (2e) bekezdés b) pontjában foglalt követelményt a 2024. január 1. előtt nyilvántartásba vett kamarai tag könyvvizsgálókra nem kell alkalmazni.
208/S. § E törvénynek a Mód3. törvény által megállapított 50. § (2e) bekezdés b) pontjában foglalt követelményt nem kell alkalmazni a 2024. január 1-jén könyvvizsgálói képzésben részt vett kamarai tag könyvvizsgálók, vagy könyvvizsgáló jelöltek esetében, feltéve hogy a szakmai kompetencia vizsgát 2026. január 1-jéig leteszik.
208/T. § E törvénynek a Mód3. törvény által megállapított 173/B. § (7) bekezdése szerinti ellenőr 2025. december 31-ig mentesül a fenntarthatósági jelentés készítésével, a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásával, a fenntarthatósági jelentéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokkal összefüggő releváns tapasztalatra vonatkozó követelmény alól, amennyiben fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásához kapcsolódó minőségellenőrzést végez.
208/U. § E törvénynek a Mód3. törvény által megállapított 23/B. §-át és 48/B. §-át a 2025. üzleti évi fenntarthatósági jelentésekre vonatkozó bizonyossági dokumentáció elkészítése, archiválása és megőrzése során kell először alkalmazni.”
95. § A Kkt. 209. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„c) az Európai Parlament és a Tanács 2022. december 14-i, az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló 2022/2464/EU irányelvének”
(való megfelelést szolgálja.)
96. § A Kkt.
a) 1. melléklete az 1. melléklet szerint,
b) 2. melléklete a 2. melléklet szerint
módosul.
97. § A Kkt.
1. 2. § 1. pontjában a „könyvvizsgálói tevékenység folyamatát” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói tevékenység és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység folyamatát” szöveg,
2. 2. § 2. pontjában a „könyvvizsgálatát végzi” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálatát végzi és adott esetben az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosságot nyújt” szöveg,
3. 2. § 5. pontjában a „számvitelről szóló törvényben” szövegrész helyébe a „számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény)” szöveg,
4. 2. § 9. pontjában a „jogosító engedéllyel” szövegrész helyébe az „és adott esetben fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására jogosító engedéllyel” szöveg,
5. 2. § 10. pontjában a „tevékenység végzésére” szövegrész helyébe a „tevékenység végzésére és adott esetben fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására” szöveg,
6. 2. § 13. és 14. pontjában a „tevékenység végzésére” szövegrész helyébe a „tevékenység végzésére (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is)” szöveg,
7. 2. § 20. pontjában az „ellátásához szükséges” szövegrész helyébe az „ellátáshoz, ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtásához szükséges” szöveg,
8. 4. § (5) bekezdés b) pontjában a „belső minőségellenőrzésre” szövegrész helyébe a „belső minőségirányításra” szöveg,
9. 33. § (1) bekezdés q) pontjában a „számvitelről szóló 2000. évi C. törvény” szövegrész helyébe a „számviteli törvény” szöveg,
10. 44. § (1) bekezdés h) pontjában a „részt vesznek” szövegrész helyébe a „részt vesznek, valamint annak feltüntetése, hogy azok milyen minősítéssel rendelkeznek” szöveg,
11. 46. § (1) bekezdésében a „könyvvizsgálói tevékenységre irányuló” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói tevékenységre, ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló” szöveg,
12. 48. § (2) bekezdésében a „könyvvizsgálata során” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálata és adott esetben az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági vélemény készítése során” szöveg,
13. 48. § (4) bekezdésében a „könyvvizsgálat során” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálat és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtása során” szöveg,
14. 50. § (2) bekezdésében a „minősítést” szövegrész helyébe a „minősítést (ide nem értve a 49/A. § h) pontja szerinti minősítést)” szöveg,
15. 50. § (2) bekezdés c) pontjában a „sikeresen teljesítette a kérelmezett minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát” szövegrész helyébe a „rendelkezik a kérelmezett minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgával, vagy azzal egyenértékű vizsgával” szöveg,
16. 50. § (3) bekezdés a) pontjában a „tevékenységet végez” szövegrész helyébe a „tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) végez” szöveg,
17. 50. § (3) bekezdés b) pontjában a „tevékenységet végez” szövegrész helyébe a „tevékenységet (ideértve adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) végez” szöveg,
18. 54. § (1) bekezdésében, 65/A. §-ában a „könyvvizsgálói tevékenység” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is)” szöveg,
19. 61. § (3) bekezdésében a „könyvvizsgálat eredményét” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) eredményét” szöveg,
20. 62. § (8) bekezdés c) pontjában a „kamara” szövegrész helyébe a „kamarai” szöveg,
21. 65/B. § (1) bekezdésében a „nemzetközi könyvvizsgálati standardok szerinti” szövegrész helyébe a „nemzeti könyvvizsgálati standardok és a bizonyosságot nyújtó megbízásokra vonatkozó standardok szerinti” szöveg,
22. 68. § (2) bekezdésében a „könyvvizsgálói jelentésre” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói jelentésre és adott esetben arra a bizonyossági jelentésre” szöveg,
23. 71. § (1) bekezdés b) pontjában a „könyvvizsgálatot végző” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálatot végző és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását végző” szöveg,
24. 71. § (1) bekezdés d) pontjában a „könyvvizsgálói tevékenység” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói tevékenység és adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység” szöveg,
25. 73. § (3) bekezdésében a „tevékenységet végezni” szövegrész helyébe a „tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) végezni” szöveg,
26. 73. § (4) bekezdésében a „tevékenység végzésének engedélyezéséért” szövegrész helyébe a „tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) végzésének engedélyezéséért” szöveg,
27. 149. § (1) bekezdésében a „könyvvizsgálói tevékenység” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is)” szöveg,
28. 151. § (1) bekezdésében a „tevékenységet végző” szövegrész helyébe a „tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) végző” szöveg,
29. 152. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, 173/C. § (6) bekezdésében a „könyvvizsgálói tevékenység” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is)” szöveg,
30. 160. § (2) bekezdésében a „tevékenységre vonatkozó” szövegrész helyébe a „tevékenységre (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) vonatkozó” szöveg,
31. 173/B. § (1) bekezdésében a „könyvvizsgálói tevékenységet” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is)” szöveg,
32. 183. § (2) bekezdésében a „könyvvizsgálati dokumentáció” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálati dokumentáció és adott esetben a fenntarthatósági bizonyossági dokumentáció” szöveg,
33. 196. § (1) bekezdésében a „szolgáltatást igénybe vevők” szövegrész helyébe a „szolgáltatást (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) igénybe vevők” szöveg
lép.
98. § Hatályát veszti a Kkt.
1. 50. § (2) bekezdés b) pontjában a „minősítésű” szövegrész,
2. 152. § (1) bekezdés b) pontjában a „ , valamint a belső minőségellenőrzésre vonatkozó nemzeti standardok” szövegrész.
99. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfh tv.) 1. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)]
„i) a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: ESG törvény) szerinti ESG adatszolgáltatásra kötelezettek hatósági ellenőrzésével, az ESG törvény szerinti felügyelettel, nyilvántartással akkreditálással és szabályozással, az ESG törvény szerinti elektronikus felületek működtetésével, továbbá az ESG törvényben meghatározott egyéb tevékenységeivel”
[kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.]
100. § Az Sztfh tv. 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Hatóság látja el az ESG törvény és az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét, valamint az e jogszabályokban meghatározott, a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat.”
101. § Az Sztfh tv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § A Hatóság elnöke megállapítja a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályait, a kockázatelemzés rendszere kialakításának szabályait, az ESG tanúsítóként és az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait, az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok akkreditálásának feltételeit és eljárási szabályait, a Tanúsítók Névjegyzékében nyilvántartandó, az ESG törvény 40. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokat, a Tanúsítók Névjegyzéke, a vállalkozások, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők, valamint az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, az ESG menedzsmentplatform működési szabályait, a hitelesített támogatásmenedzsment központ működésének részletes szabályait, az ESG beszámoló minimum követelményeit, tartalmát, formai követelményeit, valamint közzétételének szabályait.”
102. § Az Sztfh tv. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/A. § A Hatóság elnöke megállapítja
1. a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályait, a kockázatelemzés rendszere kialakításának szabályait, az ESG tanúsítóként és az ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályait, az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok akkreditálásának feltételeit és eljárási szabályait, a Tanúsítók Névjegyzékében nyilvántartandó, az ESG törvény 40. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokat, a Tanúsítók Névjegyzéke, a vállalkozások, az ESG beszámolók, az ESG tanácsadók, az ESG minősítők, valamint az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, az ESG menedzsmentplatform működési szabályait, a hitelesített támogatásmenedzsment központ működésének részletes szabályait, az ESG beszámoló minimum követelményeit, tartalmát, formai követelményeit, valamint közzétételének szabályait,
2. a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás kiberbiztonsági követelményeit, továbbá a követelményeknek való megfelelés igazolásának módját.”
103. § Az Sztfh tv.
a) 2. § (2) bekezdésében az „a 3. § (1)–(3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 3. § (1)–(3), (6) és (8) bekezdésében” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében az „a 3. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 3. § (1) és (8) bekezdésében” szöveg,
c) 5. § (1) bekezdésében az „a 3. § (1) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 3. § (1), (3) és (8) bekezdésében” szöveg
lép.
1. A Kkt. 1. melléklet 1. pontja a „Kibocsátói” szövegrészt követően a következő szöveggel egészül ki:
„Fenntarthatósági”
1. A Kkt. 2. melléklet 1. pontja a „Kibocsátói” szövegrészt követően a következő szöveggel egészül ki:
„Fenntarthatósági”
2. A Kkt. 2. melléklet 3. és 4. pontjában a „könyvvizsgálói tevékenységet” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is)” szöveg lép.
