138. § (1) A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.
(2) Az értékpapír tulajdonosának – az ellenkező bizonyításáig – azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.
139. § (1) Ha az értékpapír-számlavezető az általa vezetett értékpapírszámlán olyan terhelést hajt végre, amely jóváírásként más számlavezető által vezetett értékpapírszámlán jelenik meg, a terhelést a jóváírandó központi értékpapírszámla számának megjelölésével kell végrehajtani.
(2) A központi értékpapírszámlán történt forgalmat követően az értékpapír-számlavezető a nála vezetett értékpapírszámlán – a központi értékpapírszámlán történő jóváírással egyező értéknappal – az értékpapírt haladéktalanul jóváírja.
140. § (1) Az értékpapír tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési szolgáltató vezet, a befektetési szolgáltató tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető). Az elszámolóház – a tőzsdei ügyletekhez kapcsolódóan – árutőzsdei szolgáltató tulajdonában álló értékpapírról is vezethet értékpapírszámlát.
(2) Az értékpapírszámla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapírszámlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti.
141. § (1) Az értékpapírszámla tartalmazza
a) a számla számát és elnevezését,
b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat,
c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá
d) az értékpapír zárolására való utalást.
(2) Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás.
142. § (1) Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletről a számlavezető a művelet napján visszaigazolást állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapírszámla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul számlakivonatot állít ki.
(2) A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.
143. § (1) Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A számlavezető felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték.
(2) Az értékpapírszámlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható.
(3) Ha a számla tulajdonosa csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezető számla feletti rendelkezést csak ezen személyektől fogadhat el. A számlatulajdonos köteles a vagyonfelügyelő, a felszámoló, a végelszámoló nevét a kirendelést, kijelölést követő három napon belül a számlavezetőnek bejelenteni.
(4) A rendelkezésre jogosultak aláírásmintáját a számlavezetővel az üzletszabályzatában meghatározott módon közölni kell.
(5) Az értékpapírszámla feletti rendelkezési jog gyakorlására jogszabály formanyomtatvány alkalmazását írhatja elő.
144. § (1) A számlavezető zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel, illetőleg amelyről a számlatulajdonos így rendelkezik.
(2) Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét – így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás – és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték.
(3) Az alszámláról kiállított számlakivonatot a számlavezető megküldi a számlatulajdonosnak és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak. Ugyanígy kell eljárni a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is.
(4) Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, illetve terhelhető meg újra, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt, és erről az arra jogosult nyilatkozik. Ez esetben az értékpapír-számlavezető az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapírszámlára.
(5) Ha a számlatulajdonos a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a számlavezető gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapírszámlához kapcsolódó zárolt értékpapír-alszámlán.
(6) Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt, igazolja, hogy az értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a számlavezető haladéktalanul gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapírszámlára történő átutalásáról.
145. § (1) Az értékpapírszámlaszerződést a számlatulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, a felmondás – a számla kimerülése kivételével – azonban csak akkor érvényes, ha egyidejűleg más számlavezetőt megjelöl.
(2) A számlavezető a szerződést harmincnapi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A számlavezető a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a számlatulajdonost, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt. Új számlavezető kijelölése hiányában a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.
(3) A felmondás csak írásban érvényes.
(4) Az értékpapírszámla kimerülése az értékpapírszámlaszerződést nem szünteti meg.
146. § Az értékpapírszámla és az értékpapír letéti számla kezelésének, a számlarendszer működtetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
147. § (1) A befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató – a 148. §-ban foglalt eset kivételével – ügyfélszámlát vezet. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfélszámlán tartja nyilván a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról teljesíti a számlatulajdonost terhelő kifizetést. A befektetési vállalkozás köteles ügyfélszámla-szerződést kötni azon ügyfelekkel, akik javára letétkezelési, illetve egyéni portfóliókezelési szolgáltatást nyújt.
(2) Az ügyfélszámlán kizárólag a számlavezető befektetési szolgáltatási, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenysége körébe tartozó ügylethez kapcsolódó pénzforgalom bonyolítható le.
(3) A befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt – ha e törvény másként nem rendelkezik – letéti számlán köteles elhelyezni.
(4) Az ügyfélszámla nyitásra és kezelésre vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
148. § Befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet az ügyfél által igénybe vett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalmat – az ügyfél kifejezett rendelkezése alapján – az ügyfél bankszámláján is lebonyolíthatja.
149. § (1) A részvénytársaság igazgatósága a részvénykönyv vezetésére elszámolóháznak és befektetési vállalkozásnak, pénzügyi intézménynek megbízást adhat. A megbízás tényét a Cégközlönyben és a részvénytársaság hirdetményi lapjában közzé kell tenni.
(2) Az értékpapír-számlavezető – a részvényes eltérő rendelkezése hiányában vagy a 151. §-ban meghatározott szerződés kivételével – a részvénykönyv vezetőjének bejelenti a részvényes nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), részvényfajtánként és sorozatonként a részvényes tulajdonában álló részvények mennyiségét, valamint törvényben meghatározott egyéb adatait. A bejelentést a részvények értékpapírszámlán történő jóváírását követő öt napon belül kell teljesíteni.
(3) Ha a részvényes a (2) bekezdés alapján úgy rendelkezett, hogy adatait ne vezessék be a részvénykönyvbe és a részvényesi jogok gyakorlására az általa meghatalmazott bejegyzésére sem került sor, a részvényes tulajdonában álló részvény alapján a részvénytársasággal szemben részvényesi jog nem gyakorolható.
(4) A nyomdai úton előállított és befektetési szolgáltatónál letétbe helyezett részvény tekintetében a (2)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a jelentési, bejelentési, bejegyzési kötelezettség az értékpapír-letétkezelőt terheli.
(5) Az értékpapír-számlavezető, illetőleg a letétkezelő öt napon belül bejelenti a részvénykönyv vezetőjének, ha a részvényes értékpapírszámláján történt terheléssel a részvényes tulajdonjoga megszűnt, illetőleg a részvény a letétből kikerült.
150. § (1) Ha a részvényes részvényesi jogait személyesen kívánja gyakorolni, a dematerializált értékpapírról az értékpapír-számlavezető tulajdonosi igazolást állít ki. A nyomdai úton előállított és letétbe helyezett részvényt és a letéti igazolást a részvényesi jog gyakorlása érdekében kérésre a letétkezelő köteles a részvényes rendelkezésére bocsátani.
(2) A tulajdonosi, illetve letéti igazolásnak tartalmaznia kell a kibocsátó és a részvényfajta megnevezését, a részvény darabszámát, az értékpapír-számlavezető vagy letétkezelő megnevezését és cégszerű aláírását, névre szóló részvény esetén a részvényes nevét (cégnevét), lakhelyét (székhelyét). A közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi, letéti igazolás a közgyűlés vagy a megismételt közgyűlés napjáig érvényes.
(3) A tulajdonosi igazolás kiállítását követően az értékpapírszámlán – az adott értékpapírra vonatkozóan – változás nem vezethető át, a letéti igazolás kiállítását követően a tulajdonos, illetve más személy rendelkezésére bocsátani nem lehet, kivéve, ha a tulajdonosi, letéti igazolás egyidejűleg bevonásra kerül.
(4) A közgyűlésen való részvételi jogok gyakorlására kiállított tulajdonosi, letéti igazolásokról az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő a közgyűlést (megismételt közgyűlést) megelőzően írásban, vagy minősített elektronikus aláírással ellátott okiratban tájékoztatja a részvénytársaságot.
151. § (1) Az értékpapír-számlavezető, a letétkezelő, vagy az elszámolóház a részvényessel írásban kötött szerződés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ebben az esetben a devizakülföldi részvényesi meghatalmazott eljárására a (2) bekezdésben és a 152. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni. Ez a szabály megfelelően irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) javára kerül sor.
(2) A részvényesi meghatalmazott tevékenysége mindazon részvényesi jog gyakorlására kiterjedhet, amely jog gyakorlására a részvényes jogosult. A részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott vagy a nála letétbe helyezett névre szóló részvények alapján gyakorolhat részvényesi jogokat.
(3) A szerződés nem lehet része az értékpapírszámla vezetésére, az értékpapír letétkezelésére létesített, illetve más befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási szerződésnek. A szerződésben rendelkezni kell a részvényes és a részvényesi meghatalmazott közötti kapcsolattartás, az utasítás kikérésének és megadásának, a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról.
152. § (1) A részvényesi meghatalmazott a részvénytársasággal szemben részvényesi jogokat a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként történő bejegyzését követően gyakorolhat. A bejegyzésnek tartalmaznia kell részvényfajtánként a joggyakorlás alapjául szolgáló részvények mennyiségét.
(2) Ha a részvénytársaságban történő tulajdonszerzés hatósági engedélyhez kötött, a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel, illetve belföldi székhelyű részvénytársaság részvényeire kibocsátott másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosával (végső jogosulttal) együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe. A 151. § (1) bekezdésében meghatározott devizakülföldi részvényesi meghatalmazottként kizárólag a részvényessel együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe.
153. § (1) A részvényesi jogok gyakorlása során a részvényesi meghatalmazott köteles az ilyen személytől elvárható gondossággal eljárni. A részvényesi meghatalmazott köteles feltüntetni azt, illetve nyilatkozni arról, hogy nem tulajdonosként, hanem részvényesi meghatalmazottként jár el. E tevékenysége során közreműködőt kizárólag indokolt mértékben vehet igénybe.
(2) A részvényesi meghatalmazott tevékenysége nem irányulhat joggal való visszaélésre és köteles megtenni minden tőle elvárhatót annak érdekében, hogy a részvényes se tanúsítson ilyen magatartást.
(3) A részvényesi meghatalmazott a részvényes (másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosa), a részvénytársaság, vagy a Felügyelet felhívására köteles megjelölni az általa képviselt részvénytulajdonosokat és a részvénytársaság, vagy a Felügyelet felhívására köteles igazolni a megbízás fennállását.
(4) Minden érdekeltségét valószínűsítő harmadik személy a Felügyeletnél kezdeményezheti a részvényesi meghatalmazott által képviselt részvénytulajdonosok megismerését.
154. § (1) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest a szerződésben meghatározott módon és időben tájékoztatni a részvénytársaságnak a Gt. és e törvény előírásai alapján közzétett hirdetményeiről, a közgyűlés határozatairól, és azok tartalmáról, valamint a részvényesi jogok gyakorlása körében tett intézkedéseiről és azok következményeiről.
(2) A részvényesi meghatalmazott köteles a részvényest tájékoztatni a részvénytársasággal kapcsolatban tudomására jutott minden, a részvényesi jogok gyakorlását befolyásoló információról, valamint a birtokába került okiratok tartalmáról. Az okiratokról a részvényes kérésére bármikor köteles másolatot szolgáltatni.
(3) A részvényesi meghatalmazott a közgyűlést megelőzően köteles írásban kikérni a részvényes utasítását. A részvényesi meghatalmazott olyan időben köteles a részvényestől utasítást kérni, hogy a részvényesnek az utasítás megadásához kellő idő álljon rendelkezésére.
(4) Az utasításkérésben részletesen ismertetni kell a közgyűlés napirendi pontjait és a részvénytársaság által a részvényeseknek megküldött előterjesztéseket.
(5) A részvényes utasításának hiányában – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével –, illetve ha a részvényes utasítása nem egyértelmű, a részvényesi meghatalmazott a részvényes szavazati jogát nem gyakorolhatja.
(6) A részvényes utasításának hiányában a részvényesi meghatalmazott csak abban az esetben gyakorolhatja a részvényes szavazati jogát, ha
a) a részvényesi meghatalmazott a (3) és (4) bekezdésben meghatározott utasításkérésben a napirendi pontok szerint közölte az általa javasolt szavazás tartalmát és indokát, feltéve, hogy
b) a részvényesi meghatalmazott tevékenységére vonatkozó szerződés kifejezetten tartalmazza a részvényesi meghatalmazott általános, a részvényes részéről bármikor visszavonható felhatalmazását arra, hogy ha a részvényes nem válaszol az utasításkérésre, az a részvényesi meghatalmazott által közölt szavazás tartalmának jóváhagyását jelenti.
(7) A közgyűlési szavazás során a részvényesi meghatalmazott köteles biztosítani a részvényesek eltérő utasításának megfelelő arányokat.
155. § (1) A részvényesi jogok gyakorlására kötött szerződés a részvény átruházásával megszűnik, erről a részvényesi meghatalmazott a részvénytársaságot értesíti, amennyiben korábban a részvénykönyvbe részvényesi meghatalmazottként bejegyzésre került.
(2) A részvényesi meghatalmazott a részvényes erre vonatkozó írásos rendelkezése esetén köteles haladéktalanul gondoskodni a részvénykönyvben a részvényesi meghatalmazottként történt bejegyzése törléséről.
(3) Devizakülföldi részvényesi meghatalmazott belföldön végzett tevékenységére e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy devizakülföldi ügyfeleivel szembeni felelősségére a rá vonatkozó külföldi szabályozást kell alkalmazni.
(4) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a részvényes és a részvényesi meghatalmazott szerződésére, a részvényesi jogok részvényesi meghatalmazott által történő gyakorlására a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
156. § (1) A befektetési hitelt nyújtó köteles – a hitelkihelyezések megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése érdekében – hitelezési szabályzatot kidolgozni.
(2) A befektetési hitelt nyújtó a kihelyezésről történő döntés előtt köteles meggyőződni az ügyfél kockázatviselő képességéről, fizetőképességéről, pénzügyi helyzetének stabilitásáról, és köteles vizsgálni az értékpapír piaci helyzetét és annak várható alakulását.
(3) A hitel összege nem haladhatja meg állampapír esetében az értékpapír árának hetvenöt százalékát, egyéb értékpapír esetében az értékpapír árának ötven százalékát.
(4) A hitelből megvásárolt befektetési eszköz a befektetési hitelt nyújtó javára óvadékul szolgál.
(5) Befektetési hitel nem nyújtható
a) a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához,
b) a hitelnyújtó tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához,
c) a hitelnyújtó tulajdonában lévő értékpapír megvásárlásához, valamint
d) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.
157. § A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett befektetési eszköz piaci árfolyamcsökkenésével arányosan a befektetési hitelt nyújtó köteles az óvadék kiegészítését folyamatosan megkövetelni. Ha az adós az óvadék-kiegészítési kötelezettségének – ha az a szerződésben meghatározott szint alá csökken – legkésőbb kettő banki munkanapon belül nem tesz eleget, a befektetési hitelt nyújtó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
158. § (1) A befektetési szolgáltató – ide nem értve az értékpapír-bizományost – az ügyfele részére halasztott pénzügyi teljesítést engedhet.
(2) A halasztott pénzügyi teljesítés kizárólag az ügyfél olyan ügyletéhez engedhető, ahol a befektetési szolgáltató bizományosként jár el, valamint értékpapír forgalomba hozatalakor, ha a befektetési szolgáltató az értékpapírt jegyző meghatalmazottjaként jár el, vagy ha az értékpapír-kibocsátás lebonyolításában részt vesz. Jegyzéshez nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési szolgáltató köteles az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettséget annak esedékességekor az elkülönített letéti számla javára teljesíteni.
159. § (1) A halasztott pénzügyi teljesítés időtartama legfeljebb az ügyfél fizetési kötelezettségének esedékességétől számított tizenöt nap lehet.
(2) A halasztott pénzügyi teljesítés időtartama alatt a megvásárolt értékpapír teljes mennyisége a befektetési szolgáltató javára óvadékul szolgál. Egyéb befektetési eszköz megvásárlásához nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési szolgáltató köteles biztosítékot kikötni.
160. § (1) A befektetési vállalkozás által kiszervezhető ügyviteli tevékenységek körét, valamint azt, hogy ezek közül melyek kiszervezését kell a Felügyelet részére bejelenteni, a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(2) A bejelentéshez kötött tevékenységek kiszervezését a szerződéskötés előtt harminc nappal kell a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell:
a) a kiszervezésre vonatkozó szerződés tervezetét;
b) az adat-, illetve titokvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását, illetve a befektetési vállalkozás nyilatkozatát arról, hogy ennek teljesülését belső ellenőrzése útján látja el;
c) a kiszervezésre vonatkozó szerződéstől eltérő tevékenység végzéséből eredő rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervet;
d) a kiszervezés indokolását.
(3) A befektetési vállalkozás és a gazdasági társaság között kötött szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a gazdasági társaság hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a befektetési vállalkozás belső ellenőrzése, külső könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet által helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzés keretében történő ellenőrzéséhez;
b) a gazdasági társaság felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért, illetve a szerződés befektetési vállalkozás részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés gazdasági társaság által történő ismételt vagy súlyos megsértése esetére;
c) a gazdasági társaságtól elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;
d) a gazdasági társaság részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.
(4) A Felügyelet a kiszervezést megtilthatja, ha a szerződés nem tartalmazza a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat.
(5) A befektetési vállalkozás belső ellenőrzése köteles a kiszervezett tevékenységnek a szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.
(6) A befektetési vállalkozás felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A befektetési vállalkozásnak haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.
(7) A Felügyelet a befektetési vállalkozás (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(8) Az a gazdasági társaság, amely egyidejűleg több befektetési szolgáltató részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot elkülönítetten kezelni. A kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság alvállalkozót nem alkalmazhat.
(9) A befektetési vállalkozás nem szervezheti ki a tevékenységet olyan gazdasági társasághoz, amelyben a befektetési vállalkozás vezető tisztségviselőjének vagy közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van.
(10) A befektetési vállalkozás a kiszervezett tevékenységek körét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni.
161. § (1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan értékpapírletét esetében, amikor befektetési szolgáltató és elszámolóház (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: letétkezelő) a 81. § (2) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott tevékenység keretében vesz át nyomdai úton előállított értékpapírt letéti őrzés, letétkezelés, valamint bármely más olyan befektetési szolgáltatás nyújtása végett, amely szolgáltatás a letéti őrzést vagy a letétkezelést magában foglalja.
(2) Az értékpapír letétként történő elhelyezéséről a kibocsátó vagy az értékpapír tulajdonosa dönthet.
(3) Letétkezelő értékpapírt egyedi vagy gyűjtő letétként vehet át. Egyedi letét esetén a letét tárgyát alkotó értékpapírok sorszám szerint egyedileg vannak meghatározva, és a letétkezelő a letét megszűnésekor köteles ugyanazokat az értékpapírokat visszaszolgáltatni a letevőnek. Gyűjtő letét esetén a letét tárgyát képező értékpapírok sorozat és mennyiség (alapcímlet szerinti darabszám) szerint vannak meghatározva, és a letétkezelő a letét megszűnésekor a letéttel megegyező sorozatú és mennyiségű értékpapírt köteles visszaszolgáltatni a letevőnek.
(4) Átruházó nyilatkozat nélküli, vagy a kedvezményezett nevét tartalmazó átruházó nyilatkozattal (teljes forgatmánnyal) ellátott névre szóló értékpapír csak egyedi letét tárgya lehet. A letétkezelő az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában jogosult bemutatóra szóló értékpapírt, valamint a kedvezményezett nevét nem tartalmazó átruházó nyilatkozattal (üres forgatmánnyal) ellátott névre szóló értékpapírt gyűjtőletétbe venni.
162. § (1) Az egyedi letétbe helyezett értékpapírokat a letétkezelő elkülönítve köteles kezelni.
(2) A letétkezelő a gyűjtőletétbe helyezett értékpapírokat sorozat szerint, a saját vagyonától elkülönítve köteles nyilvántartani és kezelni. A letétkezelő minden időpontban köteles rendelkezni minden értékpapírfajtából és sorozatból a nála gyűjtő letétbe helyezett értékpapírok értékpapír-fajtánként és sorozatonként az alapcímlet szerinti darabszámú összesített mennyiségével megegyező értékpapírral. Hiány esetén a gyűjtőletétbe helyezett, azonos sorozatba tartozó értékpapírokra vonatkozó követeléseket az értékpapírok letevőinek letétjük arányában kell kielégíteni.
163. § (1) A letétben levő értékpapírok felett a letevő, vagy az általa megjelölt személy jogosult rendelkezni. A letétkezelő a letétben lévő értékpapírokat az értékpapír letét fennállása alatt kizárólag a letevő rendelkezése alapján jogosult felhasználni.
(2) Az ügyfél letét feletti rendelkezési joga gyakorlásának feltételeit a letéti szerződés határozza meg. A letétkezelő a letét feletti rendelkezések teljesítése előtt ellenőrzi, hogy a rendelkezés megfelel-e az előírt feltételeknek.
(3) A letétkezelő az ügyfél letét feletti rendelkezési jogát határidő megjelölésével, vagy mennyiségi korlát felállításával kizárólag a megbízás teljesítéséhez technikailag feltétlenül szükséges mértékben és módon korlátozhatja. A korlátozás körét és tartalmát a letétkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.
164. § A letétkezelő a nála letétbe helyezett értékpapírokat kizárólag a letevő ügyfél olyan kifejezett hozzájárulása alapján adhatja más őrizetébe, amely kiterjed az alletéteményes személyére is. Gyűjtőletét esetén nincs szükség az ügyfél hozzájárulására ahhoz, hogy a letétkezelő a letétbe vett értékpapírokat letéti szolgáltatást nyújtó elszámolóháznál alletétbe helyezze.
165. § (1) A gyűjtőletétben levő értékpapírokról a letétkezelő minden letevő számára külön értékpapír letéti számlát vezet, amely számla tartalmazza a letevő számlatulajdonos azonosításra alkalmas adatait és az ügyfél rendelkezése alatt lévő értékpapír sorozatok megjelölését, valamint mennyiségét. Egyedi letétben levő értékpapírokról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a letevő adatait és az értékpapír egyedi megjelölését.
(2) A letétkezelő az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott rendszerességgel és módon tájékoztatja az ügyfelet a letétállománya összetételéről és mennyiségéről. A letétkezelő köteles az ügyfél kérésére bármely időpontra vagy időszakra vonatkozóan az előző bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó számlakivonatot bocsátani az ügyfél rendelkezésére.
166. § A gyűjtőletétbe helyezett értékpapír a letéti számlán történő jóváírással ruházható át, vagy a letéti számla zárolásával terhelhető meg. A számlajóváírással végrehajtott átruházásra megfelelően alkalmazni kell a dematerializált értékpapírok átruházására vonatkozó szabályokat.
167. § Ha a kibocsátó az egy sorozatot alkotó értékpapírokat egyenként, illetve egy vagy több összevont címletben valamely letétkezelőnél az értékpapírt megszerző befektetők javára letétbe helyezte, akkor a letétkezelő letéti számlát nyit a befektetők által megjelölt letétkezelő számára és a továbbiakban e letétkezelők az értékpapír-tulajdonosok letéteményeseiként, az a letétkezelő pedig, amelynél a kibocsátó az értékpapírt letétbe helyezte, a letétkezelők alletéteményeseként jár el. Az ilyen letétekre, illetve alletétekre mindenben e fejezet rendelkezései az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy az értékpapír-tulajdonosok az értékpapírok birtokba vételére vonatkozó jogaikat az értékpapír kibocsátója által a kibocsátási tájékoztatóban meghatározott feltételek szerint gyakorolhatják.
168. § (1) Befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő és elszámolóház a saját tulajdonában, illetve az általa kezelt portfólióban lévő értékpapírt kölcsön adhatja, illetőleg befektetési szolgáltató az ügyfél által a befektetési szolgáltatónál letétbe helyezett vagy az ügyfél számára értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapír-kölcsönzésében bizományosként közreműködhet. Értékpapír-kölcsönügylet tárgya csak akkor lehet, ha a kölcsönbe adó értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír-kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya.
(2) A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre.
(3) Értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető. Az értékpapírkölcsön futamideje egy évnél hosszabb nem lehet, az ezzel ellentétes kikötés semmis.
(4) Az értékpapír-kölcsön esetében a kölcsönbe adó, illetőleg a kölcsönbe adásban bizományosként közreműködő befektetési szolgáltató köteles megfelelő óvadékot kikötni. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének a (6) bekezdésben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani.
(5) Ha a kölcsönbe vevő a szerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a kölcsönbe adó a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen kielégítést kereshet.
(6) Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének
a) százöt százaléka, ha a kölcsönbe adott értékpapír állampapír, állami készfizető kezességgel kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy jelzáloglevél;
b) százhúsz százaléka az a) pont alá nem tartozó értékpapír esetében.
169. § Ha a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződés lejáratakor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, kártérítés esetén a kölcsönbe adó részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg a lejárat napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.
170. § (1) Az ügyfél által letétbe helyezett vagy az ügyfél számára értékpapírszámlán nyilvántartott értékpapír-befektetési szolgáltató által történő kölcsönzéséhez az értékpapír tulajdonosával kötött értékpapír-kölcsönzési keretszerződés, vagy értékpapírkölcsön-szerződés létrejötte szükséges. Az értékpapír kölcsönzési keretszerződés, illetőleg értékpapír kölcsön szerződés az értékpapír tulajdonosa és a befektetési szolgáltató között létrejött más szerződés része nem lehet.
(2) Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződésnek, illetőleg az értékpapírkölcsön-szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír megnevezését, ISIN kódját, sorozatát;
b) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír mennyiségét;
c) keretszerződés esetén azon időszak megjelölését, amely alatt az értékpapír kölcsönbe adható;
d) az értékpapírkölcsön futamidejére vonatkozó korlátozást, illetőleg az értékpapírkölcsön futamidejét;
e) a kölcsönzési díjat, illetőleg a befektetési szolgáltató díját;
f) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja;
g) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapír a kölcsönbe adó tőkeszámláján nem szerepelhet.
(3) Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés esetén a kölcsönbe adásban közreműködő befektetési szolgáltató a kölcsönbe adás tényéről a mennyiség és futamidő megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíti. Ha a befektetési szolgáltató az értékpapír tulajdonosa (kölcsönbe adó) által meghatározott korlátozásokat túllépi, a túllépéssel okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik.
171. § A befektetési szolgáltató az ügyfele által letétbe helyezett értékpapír kölcsönzésében bizományosként működik közre, a befektetési szolgáltató és az ügyfél közötti jogviszonyra a Ptk. bizományi szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az értékpapírkölcsönre az itt nem szabályozott kérdésekben a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
172. § (1) A befektetési vállalkozás saját tőkéje nem lehet kevesebb a 90. § (3) bekezdésében előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.
(2) Ha a befektetési vállalkozás saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben meghatározott mérték alá csökken, a Felügyelet meghatározott időt, legfeljebb hat hónapot biztosíthat az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére.
(3) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdés alapján meghatározott idő alatt a saját tőke feltöltési kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelet határidő előírásával a befektetési vállalkozást a jegyzett tőke saját tőke mértékéig történő leszállítására kötelezi.
(4) Ha ennek feltételei fennállnak, a jegyzett tőke leszállításának előírásával egyidejűleg a Felügyelet a tevékenységi engedélyét módosítja, és a befektetési vállalkozást a rendelkezésre álló saját tőke mértékéhez igazodó tevékenység végzésére korlátozza.
173. § (1) A befektetési szolgáltató – ide nem értve az egyéni kereskedőt – a tőkeszükségletének meghatározása érdekében a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos – ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások között, illetve a hitelintézetek és az MNB között befektetési eszközökkel végzett tevékenységet (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység); továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet is –, alapvetően piaci kockázatoknak kitett, a kereskedési portfólióba tartozó befektetési eszközök, áruk pozíciói és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni.
(2) A kereskedési könyvben az alábbi pozíciókat és kockázatvállalásokat kell nyilvántartani:
a) a befektetési eszközök és áruk olyan pozícióit, amelyeket a befektetési szolgáltató a vételi és az eladási ár különbsége vagy a kamatlábváltozások révén bekövetkező rövid távú nyereség realizálása érdekében szerzett meg, valamint ezeknek a pozícióknak a fedezeti pozícióit (kereskedési célú pozíciók), továbbá az egyéb befektetési szolgáltatás nyújtásakor, különösen befektetési eszközök és áruk adásvételekor a befektetési szolgáltató által szerződésben vállalt kötelezettséghez kapcsolódó bármely nyitott pozíciót, ideértve a bizományosi szerződésekből származó kockázatokat is;
b) a kereskedési könyvbe tartozó pozíciókhoz közvetlenül kapcsolódó késedelmes teljesítésből, nyitva szállításból, tőzsdén kívüli ügyletekből származó kockázatvállalásokat;
c) a repó és az értékpapír kölcsönadási ügyletekből származó kockázatvállalásokat, ha az alapul szolgáló eszközt a kereskedési könyvben tartják nyilván;
d) a fordított repó és értékpapír-kölcsönvételi ügyletekből származó kockázatvállalásokat, amennyiben egyidejűleg teljesítik az alábbi 1., 2., 3. és 5. vagy a 4. és 5. pontban meghatározott feltételeket:
1. a kockázatvállalás piaci értékét a külön jogszabályban meghatározott módon naponta állapítják meg,
2. a tranzakcióban szereplő biztosítékok értékének változása esetén a biztosítékok mennyiségét az értékpapír értékében bekövetkezett változás mértékének megfelelően kiigazítják,
3. a Felügyelet által elfogadott módon kötött, pozíciólezáró nettósításra vonatkozó megállapodás biztosítja, hogy valamely szerződő fél nem teljesítése esetén a követelések és a kötelezettségek automatikusan és azonnal beszámításra kerülnek,
4. a tranzakcióban részvevő szerződő fél befektetési vállalkozás vagy hitelintézet,
5. a tranzakciót rövid távú nyereségszerzés céljából kötötték;
e) a kereskedési könyvbe tartozó tranzakciókhoz közvetlenül kapcsolódó díjat, jutalékot, kamatot, osztalékot vagy a tőzsdei ügylethez kapcsolódóan a befektetési szolgáltató által elhelyezett letétet.
(3) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fedezeti pozíció nem kizárólag valamely kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció kockázatának fedezetéül szolgál, és nem állapítható meg minden kétséget kizáróan a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció fedezetéül szolgáló arány, akkor a fedezeti pozíció nem sorolható be a kereskedési könyvbe.
(4) A (2) bekezdés d) pontjának 3. alpontjában említett, pozíciólezáró nettósításra vonatkozó megállapodást a Felügyelet akkor fogadja el, ha a szerződés vizsgálata alapján meggyőződött arról, hogy a követelések és kötelezettségek automatikus és azonnali beszámításának semmilyen jogi akadálya nincs, valamint, hogy a megállapodás jogi feltételeinek folyamatos figyelemmel kísérése a befektetési szolgáltatónál a belső szabályzatok, eljárási rendek szerint biztosított.
(5) A befektetési szolgáltató belső szabályzatban köteles megállapítani a kereskedési könyvi besorolás elveit és gondoskodnia kell azok következetes alkalmazásáról. A befektetési szolgáltató a besorolási elveken évente legfeljebb egyszer változtathat. Az új besorolási elveket csak a következő naptári év első napjától lehet alkalmazni. A Felügyelet indokolt esetben ettől eltérő időponttól történő alkalmazást is engedélyezhet. A belső szabályzat besorolási elveinek változtatását megfelelő indokolással ellátva dokumentálni kell és a befektetési szolgáltató köteles a szabályzatot és annak módosítását haladéktalanul megküldeni a Felügyeletnek.
(6) A befektetési szolgáltató az egyes befektetési eszközök kereskedési könyvbe történő besorolásakor a számviteli politikájában meghatározottakkal összhangban köteles eljárni.
(7) A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások értékelésének meg kell felelnie a külön jogszabályban meghatározott értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.
(8) A kereskedési könyvben nyilvántartott ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a prudens működés követelményét szem előtt tartva kell a piaci kockázatok szempontjából értékelni.
(9) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci értékét, valamint kockázatát naponta kell megállapítani.
(10) A befektetési szolgáltatónak olyan információs, nyilvántartási és értékelési rendszerrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a (2) bekezdésben meghatározott pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak és tőkeszükségletének naprakész megállapítását.
(11) A befektetési szolgáltatónak az általa vállalt különböző típusú kockázatokra nézve megfelelő kockázatkezelési eljárással kell rendelkeznie, amely meghatározza kockázatok vállalásának felelősségi kereteit, a vállalható kockázatok maximális mértékeit, a kockázatok ellenőrzését és a lehetséges veszteségek minimalizálását.
(12) A kockázatkezelési eljárások elveit, legfontosabb elemeit a befektetési szolgáltató igazgatósága hagyja jóvá.
(13) A befektetési vállalkozásnak biztosítania kell az intézmény által vállalt vagy ott keletkező kockázatokkal kapcsolatosan:
a) a kockázatok megfelelő mérését;
b) a kockázatok behatárolását szolgáló megfelelő limitrendszerek létrehozását és tényleges működtetését;
c) a vállalt kockázatokra vonatkozó megfelelő, rendszeres és rendkívüli jelentő rendszer kiépítését;
d) a kockázatok kezelésének és ellenőrzésének az üzleti tevékenységtől elkülönülő szervezeti elhelyezkedését;
e) a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő, a biztonságos működésnek és a jogszabályoknak való megfelelést biztosító kockázatvállalást.
174. § (1) A befektetési vállalkozás rendszeresen köteles az általa nyújtott befektetési hiteleket, halasztott fizetéseket a külön jogszabályban meghatározott követelmények figyelembevételével elkészített és a Felügyelet részére megküldött szabályzat alapján értékelni és minősíteni.
(2) A befektetési vállalkozás az egyedileg minősített hitelezési, befektetési és országkockázatot – külön jogszabályban meghatározottak szerint – értékvesztés elszámolásával és annak visszaírásával, illetőleg céltartalékképzéssel és -felhasználással, illetőleg felszabadítással veszi figyelembe. A befektetési vállalkozás az elszámolt értékvesztést, illetőleg céltartalékképzést a ráfordítások között mutatja ki.
175. § (1) A befektetési vállalkozásnak – a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében – az általa végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet
a) a 90. § (3) bekezdésében meghatározott összeg,
b) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci kockázatainak, árukockázatának és nagykockázatának, valamint az engedélyezett tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázat, továbbá a hitelezési kockázat és az országkockázat fedezetére szükséges – külön jogszabály alapján meghatározott összegű – tőkekövetelmény együttes összege, vagy
c) az előző üzleti évben felmerült működési költségek összegének huszonöt százaléka
alá.
(2) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének mindig el kell érnie az (1) bekezdés a)–c) pontja alapján meghatározott legmagasabb összeget.
(3) A befektetési vállalkozásnak a nem kereskedési könyvben nyilvántartott eszközök és mérlegen kívüli tételek kockázatainak fedezetére – külön jogszabály alapján meghatározott – legalább nyolcszázalékos tőkemegfeleléssel kell rendelkeznie.
(4) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározására, kiszámítására a Hpt. 5. számú mellékletét kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkekövetelménynek a Hpt. 5. számú melléklet II. Fejezetének 6. pontjában meghatározott szavatoló tőke összeg kell, hogy megfeleljen.
176. § Amennyiben az előző üzleti évhez képest a befektetési vállalkozás működésében nagymértékű változás következik be, a Felügyelet előírhatja, hogy a befektetési vállalkozás a 175. § (1) bekezdésének c) pontja alapján megállapított szavatoló tőke összegét vizsgálja felül.
177. § A befektetési vállalkozás a pozícióinak és kockázatvállalásainak fedezetéhez szükséges tőke összegét – külön jogszabályban meghatározott módon – naponta köteles kiszámítani.
178. § (1) A befektetési szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége körében mindenkor köteles az ügyfelekkel és ügyfélcsoportokkal kapcsolatos kockázatvállalásait figyelemmel kísérni. Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékét az ügyfélhez, ügyfélcsoporthoz kapcsolódó pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak összeadásával kell meghatározni.
(2) Nagykockázat-vállalásnak minősül, ha az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kockázatok összértéke meghaladja a befektetési szolgáltató szavatoló tőkéjének tíz százalékát.
(3) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a befektetési szolgáltató által vállalt kockázatok összértéke nem haladhatja meg a befektetési szolgáltató szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.
(4) Ha az ügyfél vagy ügyfélcsoport a befektetési szolgáltató kapcsolt vállalkozása, akkor a (3) bekezdéstől eltérően a befektetési szolgáltató által vállalt kockázatok összértéke nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének húsz százalékát.
(5) A befektetési szolgáltató által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a szavatoló tőkéjének nyolcszorosa.
(6) A nagykockázat vállalása során a befektetési szolgáltató által vállalt kezességet és garanciát, továbbá a befektetési szolgáltató bármilyen jövőbeni vagy függő kötelezettségét – a határidős ügyletek kivételével – ötvenszázalékos értéken, a határidős ügyleteket a tőkemegfelelés szabályaira vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint meghatározott ügyletkockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni.
(7) A (3)–(5) bekezdésben foglalt korlátokat a szolgáltató túllépheti, ha a túllépést kizárólag a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások eredményezik.
(8) A befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet esetében az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértéke meghatározásánál a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások alapján számított kockázatokat, illetve a Hpt. alapján számított kockázatokat összevontan kell figyelembe venni.
179. § (1) A befektetési vállalkozásnak az adózott eredményéből az osztalék kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie.
(2) A befektetési vállalkozás a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni.
(3) A befektetési vállalkozást kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzési kötelezettség alól mentesítheti, ha szavatoló tőkéje eléri a 175. §-ban meghatározott tőkekövetelmény százötven százalékát és nincs negatív eredménytartaléka.
(4) A befektetési vállalkozás osztalékot csak akkor fizethet, ha az adott üzleti évben általános tartalékot képzett vagy a Felügyelet az általános tartalékképzési kötelezettsége alól mentesítette.
(5) A befektetési vállalkozás az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteség rendezésére használhatja fel. A befektetési vállalkozás a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékra részben vagy egészben átcsoportosíthatja.
180. § (1) A befektetési vállalkozás tevékenysége keretében megszerzett értékpapír tulajdonban tartása befektetésnek minősül akkor, ha a megszerzett értékpapír közvetlenül vagy közvetve egy éven túl van a befektetési vállalkozás tulajdonában.
(2) Az (1) bekezdés szempontjából közvetett tulajdonban tartásnak számít, ha a befektetési vállalkozás az értékpapírt értékpapír-kölcsönzési vagy repómegállapodás, vagy bármely más, visszavásárlási jogot biztosító, egy- vagy többszerződéses megállapodás keretében átruházta más szerződéses partnerre azzal, hogy az értékpapírral kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlását a befektetési vállalkozás fenntartja magának.
(3) Befektetési vállalkozás csak befektetési szolgáltatási tevékenységét közvetlenül szolgáló járulékos vállalkozásban, valamint hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, árutőzsdei szolgáltatóban, biztosító intézetben, elszámolóházban, tőzsdében, befektetési alapkezelőben szerezhet befektetési célú részesedést.
(4) Értékpapír-bizományos szabad pénzeszközeit a (3) bekezdésben meghatározottakon túl kizárólag állampapírba fektetheti be.
(5) A befektetési vállalkozás korlátlan felelősséggel járó tulajdoni részesedést nem szerezhet.
(6) A befektetési vállalkozás összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének száz százalékát.
181. § (1) A befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben foglaltak kivételével csak tevékenységéhez közvetlenül szükséges ingatlan tulajdonjogát szerezheti meg.
(2) A befektetési vállalkozás a Cstv. 56. § (2) bekezdése és a Vht. alapján megszerzett ingatlant három éven belül köteles elidegeníteni.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a befektetési szolgáltatási tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlannak minősül az az ingatlan vagy ingatlan rész, amely a befektetési vállalkozás saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges.
(4) A befektetési vállalkozás tulajdonában lévő ingatlanok szerzéskori összértéke nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének mértékét.
182. § (1) Befektetési vállalkozás végelszámolására vagy felszámolására a Cstv. és a Gt., a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás végelszámolására vagy felszámolására a Cstv. és az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának a csak a Hpt.-ben meghatározott közhasznú társaság jelölhető ki.
183. § (1) Befektetési vállalkozásra vonatkozóan végelszámolást kimondó határozatot a Felügyelet hozhat.
(2) A Felügyelet végelszámolást kimondó határozatot hoz, ha
a) a befektetési vállalkozás tevékenységi engedélyét visszavonja és a befektetési vállalkozás a jogutód nélküli megszűnésről dönt, kivéve, ha az engedély visszavonása a 96. § (1) bekezdésének c) pontja alapján történik, vagy
b) tudomására jut, hogy a külföldi befektetési vállalkozás alapítási, tevékenységi vagy a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás alapításra vonatkozó, a külföldi befektetési vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság által kiadott engedélye hatályát veszti.
184. § A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozatot nyolc napon belül a Cégközlönyben közzéteszi.
185. § (1) A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.
(2) A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozat meghozatalával egyidejűleg – ha a végelszámolás kezdő időpontja későbbi, mint a határozat kelte – felügyeleti biztost rendelhet ki, ha korábban ez nem történt meg, és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el. A felügyeleti biztos megbízatása a végelszámoló tevékenységének megkezdéséig tart.
186. § A végelszámolási eljárás során a befektetési vállalkozás szerződéses kötelezettségeinek állománya átruházható.
187. § A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás Cstv. 70. §-ának a) pontja szerinti éves beszámolója szerinti eszközei könyv szerinti értékének 0,4 százalékát.
188. § Befektetési vállalkozás felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
189. § (1) A befektetési vállalkozás esetében a Cstv. II. Fejezete nem alkalmazható.
(2) Befektetési vállalkozás esetén a felszámolási eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
(3) A befektetési vállalkozással szemben fennálló követelések esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.
190. § (1) Befektetési vállalkozás ellen a felszámolási eljárás megindítását a (2) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet kezdeményezi.
(2) A Felügyelet felszámolási eljárást kezdeményez,
a) ha a befektetési vállalkozás tevékenységi engedélyét a 96. § (1) bekezdésének c) pontja alapján vonja vissza, vagy
b) fióktelep esetében, ha a Magyarországon fióktelepet működtető külföldi befektetési vállalkozás ellen fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.
(3) A befektetési vállalkozás haladéktalanul értesíti a Felügyeletet abban az esetben, ha tudomására jut, hogy ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek.
191. § (1) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(2) A bíróság a Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárást a befektetési vállalkozás, illetve a fióktelepet működtető külföldi befektetési vállalkozás fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.
(3) A felszámolás elrendelését kimondó jogerős végzést a cégbíróság haladéktalanul és hivatalból jegyzi be.
192. § (1) Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztost rendelt ki, a megbízatás mindaddig tart, amíg a bíróság által kijelölt felszámoló az ügyeket át nem veszi.
(2) A Felügyelet a felszámolási kérelem benyújtásától kezdődően az ügyek felszámoló által történő átvételének időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.
193. § (1) A befektetési vállalkozás felszámolása során az ügyfelek által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett értékpapír, az ügyfélszámlákon nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfelek értékpapírszámláin illetőleg értékpapír-letéti számláin nyilvántartott értékpapír nem képezi a felszámolási vagyon részét. A felszámolási eljárás során az ügyfél értékpapír-követelése helyébe lépő pénzkövetelés az eredeti értékpapír-követeléssel azonos módon kezelendő.
(2) Ha az ügyfelek tulajdonát képező, az (1) bekezdésben meghatározott ügyfélvagyon részben, vagy egészben nem adható vissza az ügyfeleknek, akkor – a Cstv. 57. §-ban meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás vagyonából először ezen ügyfelek követelését kell kielégíteni.
(3) Nem kell alkalmazni az (1)–(2) bekezdésben meghatározott előírást a befektetési vállalkozás befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező értékpapír és pénzeszköz esetében.
(4) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetén a felszámolási eljárás során az elsődleges értékpapír a másodlagos értékpapír tulajdonosai által letétbe helyezett, az ügyfelek tulajdonát képező értékpapírként kezelendő, és az nem képezi a felszámolási vagyon részét.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is végző hitelintézet felszámolása esetében az ügyfél tulajdonát képező értékpapírok, illetőleg pénzeszközök tekintetében, kivéve, ha az ügyfél pénzét a hitelintézet nem ügyfélszámlán, hanem bankszámlán tartja.
(6) Befektetési vállalkozás felszámolása esetén a Hpt. 5. számú mellékletében meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.
194. § A felszámolási eljárás során a befektetési vállalkozás szerződéses kötelezettségeinek állománya átruházható.
195. § A felszámolás során tartott egyezségi eljáráson a Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) képviselője az Alap által biztosított követelések tekintetében és értékében hitelezőként vesz részt, és jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.
196. § A befektetési vállalkozás felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele az e törvény alapján engedélyhez kötött tevékenység továbbfolytatása.
197. § (1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,0 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,0 százalékánál.
(2) A felszámolóra a Cstv. 59. §-a, valamint 60. §-ának (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.
198. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei átvállalásához a Felügyelet engedélye szükséges. Az állományátruházás során, ha az állományátruházás indoka a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató végelszámolásának vagy felszámolásának kezdeményezése a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató ügyfelének hozzájárulása nem szükséges. A Felügyeletnek a szerződéses kötelezettségek átvállalására vonatkozó engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.
(2) Ha az állomány átruházásra nem a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató végelszámolása vagy felszámolása miatt kerül sor, az átruházó befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató köteles az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt ügyfeleit az átruházás szándékáról értesíteni. Az ügyfél jogosult az átvevő személyétől eltérően meghatározni azt a befektetési szolgáltatót, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót, amelynek szolgáltatásait a későbbiekben igénybe kívánja venni.
(3) Az állományátruházás költségei, díjai az ügyfélre nem háríthatók át.
199. § (1) Tilos bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett tőzsdei termékre ügyletet kötni vagy ilyen ügylet kötésére megbízást adni.
(2) Bennfentes információ
a) a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a garanciavállaló, a kezes pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, illetve ezek várható változásával összefüggő információ, így különösen értékpapír-kibocsátásra, jelentős üzletkötésre, szervezeti átalakulásra, csődhelyzetre, felszámolás kezdeményezésére vonatkozó információ,
b) a kibocsátóban huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező személyre és vállalkozásra vonatkozó információ,
c) az olyan vállalkozásra vonatkozó információ, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkezik,
d) az értékpapír-piaci információ, így különösen a nyilvános részvénytársaságban történő befolyásszerzési szándék, megkötött bizományi szerződés, előzetes eladási, vásárlási döntés, forint-devizaárfolyamszint-változás, a tulajdonosok közötti szindikátusi szerződés, szavazási megállapodás,
e) a korábban zárt körben forgalomba hozott értékpapír egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére történő nyilvános értékesítésre történő felajánlása érdekében folytatott előkészítő tevékenységgel összefüggő információ, továbbá
f) tőzsdei áruk termelésével, készletezésével, hatósági ármeghatározással, termelési és export ártámogatással, árfolyamváltozásokkal összefüggő információ,
amely még nem került nyilvánosságra, de nyilvánosságra hozatala esetén az értékpapír, tőzsdei termék értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.
200. § Bennfentes személynek minősül:
a) a kibocsátónak és annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak az érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik;
b) a kibocsátóban huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, érdemi ügyintézője és a vele munkaviszonyban álló személy;
c) a kibocsátóval az információ felhasználásának időpontját megelőző hat hónapon belül munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állt személy, ha munkavégzésével összefüggésben bennfentes információhoz juthatott hozzá;
d) a forgalomba hozatal szervezésében közreműködő bármely szervezet érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig;
e) a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy;
f) a számlavezető hitelintézet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és érdemi ügyintézője;
g) az a)–b) és d) f) pontban felsorolt személy egy háztartásban élő közeli hozzátartozója;
h) az a)–g) pontokban megjelölt bennfentes személyek tulajdonában lévő vállalkozás, illetőleg az irányítás alatt álló társaság nevében eljáró személy.
201. § A 200. §-ban foglaltakon kívül bennfentes személynek minősül az is, aki számára bennfentes információt átadtak vagy ahhoz bármi módon hozzájutott, és tudatában van a megszerzett információ bennfentes voltának.
202. § (1) A kibocsátónál vezető állású személy a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló közzétételéig [37. § (4) bekezdés] terjedő időszakban – a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve – nem köthet ügyletet a kibocsátó által kibocsátott értékpapírra. Ezt a szabályt kell alkalmazni a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozók és a 200. § c) pontjában meghatározott személyek közül azokra, akik a mérlegkészítésben közreműködnek.
(2) A vagyonfelügyelő, a felszámoló, a pénzügyi gondnok és a végelszámoló az e tevékenységével érintett kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjára a saját javára ügyletet nem köthet.
203. § (1) Bennfentes kereskedelem a bennfentes személy által – saját nevében vagy képviselőként eljárva – saját vagy harmadik személy javára történő előnyszerzés céljából
a) azzal az értékpapírral vagy tőzsdei termékkel folytatott kereskedelem, amelyre a bennfentes információ vonatkozik;
b) más személy megbízása azzal, hogy ilyen értékpapírral vagy tőzsdei termékkel kereskedjen; vagy
c) javaslat tétele más személynek arra, hogy ilyen értékpapírt vagy tőzsdei terméket megvásároljon vagy elidegenítsen.
(2) A bennfentes kereskedelemmel egyforma megítélés alá esik a bennfentes információ továbbadása más olyan személynek, akiről feltételezhető, hogy azt a kereskedelemben felhasználja.
(3) E § alkalmazásában a kereskedelem alatt a forgalomba hozatalt és a forgalmazást kell érteni.
204. § Nem minősül bennfentes kereskedelemnek, ha a bennfentes személy
a) az ügyletet befektetési szolgáltató közreműködése nélkül kötötte, vagy
b) vagyonfelügyelőként, felszámolóként, végelszámolóként, pénzügyi gondnokként a hitelezők kielégítése érdekében értékesítette a csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló kibocsátó saját kibocsátású értékpapírját.
205. § (1) A 200. §-ban említett bennfentes személy köteles a Felügyeletnek az ügyletkötést követő két napon belül bejelenteni és a közzététel szabályai szerint nyilvánosságra hozni, ha személyesen vagy megbízott útján olyan szervezet által kibocsátott értékpapírra kötött ügyletet, amellyel a 203. §-ban említett jogviszonyban áll.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyletben szereplő értékpapír megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügyletkötés időpontját és az ügyletet lebonyolító befektetési szolgáltató megnevezését.
206. § (1) Tilos olyan ügyletet kötni, amely tisztességtelen árfolyam-befolyásolást valósít meg.
(2) Tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak minősül bármely személy szándékos magatartása, amely
a) tőkepiaci információ közzétételi kötelezettségének megsértésével,
b) megalapozatlan, félrevezető információ közlésével, híresztelésével,
c) ugyanazon vagy az egymással kapcsolatban álló személyek által az értékpapír, illetve tőzsdei termék több ellenirányú ügyletben való mozgatásával,
d) színlelt ügylet kötésével,
e) a tőzsdei kereskedési rendszer vagy a tőzsdén kívüli kereskedési szokás, szabály ismeretével való visszaéléssel, vagy
f) a piaci ármozgások egyéb módon való megzavarásával olyan árfolyam kialakulásához vezethet, amely nyilvánosan rendelkezésre álló információval kellő módon nem indokolható, és amely a piac többi szereplőjét olyan magatartás tanúsítására indíthatja, hogy az az értékpapír és tőzsdei termék valós árfolyamától lényegesen eltérő ügyletek kötését eredményezheti.
(3) Tisztességtelen árfolyam-befolyásolás az is, ha bármely piaci szereplő az (1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítására másnak megbízást ad vagy arra egyébként mást rávesz.
(4) Nem minősül tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak, ha a kibocsátó az általa kibocsátott értékpapír árfolyamának karbantartása, a piaci egyensúly helyreállítása érdekében nyilvánosan – a cél, a mennyiség, a határidő hozzávetőleges megjelölésével –, előre meghirdetett módon megbízást ad az általa kibocsátott értékpapír vételére, illetőleg eladására és a folyamat végén annak eredményét a közzététel szabályai szerint nyilvánosan közli. A közleményt a közzététel szabályai [37. § (4) bekezdés] szerint kell megjelentetni.
207. § (1) Az ügyész az 55. § (1) bekezdésében és a 203. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben pert indíthat a kibocsátó és a befektetési szolgáltató, illetőleg a bennfentes személy ellen a félrevezető tájékoztatással forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó vagy a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság ítéletének hatálya a félrevezető tájékoztatással vagy a bennfentes kereskedelemmel érintett valamennyi szerződésre kiterjed.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott per a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.
208. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles üzletszabályzatát az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben kifüggeszteni, illetve azt az ügyfélnek kérésre átadni, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén azt az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is elérhetővé tenni.
(2) Az ügynök igénybevételéből eredő, az ügyfelet érintő esetleges következményekről, így különösen a hosszabb átfutási időről, magasabb díjtételekről az ügynök az értékpapírügylet, illetőleg az áruügylet megkötése előtt köteles tájékoztatást adni. Az ügynök az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló irodájában jól látható módon köteles kifüggeszteni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén pedig folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni a vele ügynöki szerződéses kapcsolatban álló befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató nevét, valamint biztosítani, hogy az ügyfelek a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatát megtekinthessék.
209. § (1) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél tulajdonát képező vagyont – a 148. §-ban meghatározott esetet kivéve – kizárólag az ügyfél rendelkezése szerinti célra használhatja fel. A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a rendelkezése alatt álló ügyfélvagyonnal sajátjaként nem rendelkezhet. A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél a tulajdonában levő befektetési eszközről, tőzsdei termékről, illetve pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon.
(2) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfeleit megillető pénzeszközöket saját pénzeszközeitől elkülönítve köteles kezelni. A befektetési vállalkozás a 147. §-ban meghatározott ügyfélszámlán lévő pénzeszközt kizárólag banknál, illetve szakosított hitelintézetként működő elszámolóháznál ilyen célra nyitott pénzforgalmi számlán tarthatja, de ebben az esetben is köteles biztosítani a saját és az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszközök elkülönített kezelését.
(3) A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az ügyfeleit megillető befektetési eszközöket, tőzsdei termékeket saját befektetési eszközeitől, tőzsdei termékeitől elkülönítve köteles kezelni.
(4) Az ügyfélszámlán és az értékpapírszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket.
(5) Az ügyfelet megillető, (2) és (3) bekezdés szerinti követelés a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató hitelezőjével szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehető igénybe.
210. § (1) A 81. § (1) bekezdés a)–c), valamint a 81. § (2) bekezdés a)–b) és g)–h) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatók, befektetési alapkezelők és pénzügyi vállalkozások tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik.
(2) A befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő és pénzügyi vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet.
(3) A 81. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató az Alaphoz csatlakozhat. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfél követelésre nem terjed ki az Alap védelme.
211. § (1) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő és pénzügyi vállalkozás fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK számú irányelve által előírt befektetővédelmi-rendszerben.
(2) A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő és pénzügyi vállalkozás fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Alap által nyújtott biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel.
(3) A befektetővédelem egyenértékűségének (2) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen:
a) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések körét;
b) a befektetővédelemmel érintett ügyfélkört;
c) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések összegét;
d) a befektetővédelmi-rendszer eljárásrendje alapján a követelések kifizetésének várható időigényét;
e) az ügyfélkövetelés érvényesítésének lehetőségét.
(4) Fióktelep önként az Alaphoz csatlakozhat.
(5) Az Alap külföldi befektetővédelmi-rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet a befektetők kártalanítására vonatkozóan.
212. § (1) Az Alap jogi személy.
(2) Az Alap székhelye: Budapest.
(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági és helyi adó, illetőleg illeték fizetésére nem kötelezhető.
(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagjai részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthető. Az Alap pénzeszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.
(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.
(6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli.
213. § (1) Az Alap feladata a befektetők részére a 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése.
(2) Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés).
(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fiókjával szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fiók létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé.
214. § (1) Az Alap a tagok nyilvántartása céljából indokolt mértékben adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet és az MNB az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.
(3) Az Alap tagjai – magyar nyelven – tájékoztatják a befektetőket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről.
(4) Tilos a befektetővédelemre, illetőleg az Alapra vonatkozó információkat hirdetés útján, a befektetések növelése céljából felhasználni.
215. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki
a) az állam,
b) a költségvetési szerv,
c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,
d) a helyi önkormányzat,
e) az intézményi befektető,
f) az Országos Betétbiztosítási Alap; az önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alap,
g) az elkülönített állami pénzalap,
h) a befektetési szolgáltató,
i) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,
j) az MNB,
k) az Alap tagjánál vezető állású személy, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá
l) az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező gazdálkodó szervezet vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója
követelésére.
(2) Az (1) bekezdés k)–l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az, a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban vagy annak egy része alatt fennállt.
(3) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.
(4) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.
216. § (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el.
(2) Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.
(3) Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül köteles a 37. § (5) bekezdésében előírt közzétételi helyeken közleményben tájékoztatni a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő harmincadik nap.
217. § (1) Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő.
(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését – személyenként és Alap tagonként összevontan – legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.
(3) Az Alap által biztosított követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás, továbbá az ilyen követelésekre kizárólag az Alap által nyújtott biztosítás terjed ki.
(4) A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi követelését össze kell számítani.
(5) Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna.
(6) Devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének, valamint a (2) bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a felszámolási eljárás megindításának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.
(7) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani.
(8) Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja.
(9) Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg – eltérő szerződési kikötés hiányában – a befektetőket azonos arányban illeti meg.
218. § Harmadik országbeli befektetési szolgáltató és befektetési alapkezelő fióktelepe esetében az ügyfél követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.
219. § (1) Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét.
(2) A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő – a Felügyelet előzetes jóváhagyásával – egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor a befektető először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez.
(3) Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a (2) bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot.
(4) Amennyiben az Alap csak hitelfelvétel útján képes biztosítani a kártalanítási kötelezettség fenti határidők szerinti teljesítését, a Kormány a kártalanítási fedezet biztosítása érdekében a hitelfelvételhez – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. §-ának (3) bekezdésére tekintettel – készfizető kezességet vállal.
220. § (1) Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya időközben megszűnt.
(2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át.
(3) Az Alap az (1) és (2) bekezdésben meghatározott igényét a felszámolási eljárás során érvényesíti. A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrendben a befektetőtől átszállt követelés tekintetében az Alapot a befektető helye illeti meg.
221. § (1) Biztosított tevékenység folytatására engedélyt kérő gazdálkodó szervezet a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni, és a csatlakozási díjat az Alap részére megfizetni (csatlakozási szándék).
(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által meghatározott és közzétett formában kell megtenni. Az Alap a tagsági viszony megszerzéséhez feltételt nem írhat elő.
(3) A tagsági viszony kezdete a biztosított tevékenység végzésére jogosító felügyeleti engedély hatálybalépésének napja. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozik az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), úgy tagsági viszonya azon a napon kezdődik, amikor a csatlakozási nyilatkozatot benyújtja és a csatlakozási díjat megfizeti. A csatlakozás időpontját az Alap a 37. § (5) bekezdésében előírt közzétételi helyeken teszi közzé.
222. § (1) A csatlakozó gazdálkodó szervezet – a tagsági viszony keletkezésének feltételeként – csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot.
(2) Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az Alap tagja az éves díjat a díjfizetési időszakra előre esedékesen köteles megfizetni.
(3) Az éves díj alapja a tárgyévet megelőző naptári évben az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetők tulajdonát képező, az Alap tagjának kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állománya.
(4) Az éves díj mértékét az igazgatóság állapítja meg a díjalap arányában, figyelembe véve a biztosított befektetők számát.
(5) Az Alap tagja által fizetendő éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. A különböző tagok esetében – a minimumdíj fizetésének esetét kivéve – azonos mértékű díjalaphoz azonos mértékű díj tartozik.
(6) Az Alap igazgatósága az éves díjat a tag kérelmére mérsékelheti, ha a tag által végzett biztosított tevékenység az Alap számára az átlagosnál kisebb kockázatot jelent. A díjmérséklés részletes szabályait az igazgatóság szabályzatban határozza meg.
(7) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetőleg annak kamatait nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét.
(8) Ha a Felügyelet minden biztosított tevékenységre kiterjedően felfüggesztette az Alap tagjának tevékenységét, és a felfüggesztés hatálya a felügyeleti engedély visszavonásáig fennáll, a tagot nem terheli a felfüggesztés hatálya alatt keletkezett díjfizetési kötelezettség. Amennyiben a tag tevékenységi engedélye nem kerül visszavonásra, a felfüggesztés ideje alatt keletkezett díjfizetési kötelezettséget a felfüggesztés feloldását követően teljesítenie kell.
(9) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat, valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el.
223. § (1) Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja.
(2) Az igazgatóság tagja:
a) a tőzsde, a központi értéktár és az MNB által kijelölt egy-egy személy;
b) a befektetési szolgáltatók és befektetési alapkezelők – szakmai érdek-képviseleti szervezeteik által kijelölt – két képviselője;
c) a Felügyelet által kinevezett személy;
d) az Alap ügyvezető igazgatója.
(3) A kinevezés vagy kijelölés három évre szól. Az igazgatósági tagságért díjazás nem jár.
(4) Ha egy megüresedett hely betöltésére több szervezetet is megillet a kijelölés joga és a szervezetek nem tudnak megállapodni az igazgatósági tag személyéről, a betöltendő hely megüresedésekor kijelölésre jogosult szervezetek egy-egy jelöltje közül sorsolással kell kiválasztani az igazgatóság új tagját.
(5) Az igazgatósági tagság megszűnése esetén a kijelölésre, illetve kinevezésre jogosult harminc napon belül dönt az új igazgatósági tag személyéről.
(6) Megszűnik az igazgatósági tagság:
a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;
b) a kijelölés visszavonásával, visszahívással, vagy az ügyvezető igazgató esetén az ügyvezető igazgatói beosztás megszűnésével;
c) a tag halálával; vagy
d) az ügyvezető igazgató kivételével lemondással.
(7) Az igazgatóság a tagjai közül kétévente elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható meg elnöknek.
(8) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.
(9) A Felügyelet képviselője az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
(10) Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
224. § (1) Az igazgatóság
a) elfogadja az Alap szabályzatait;
b) kinevezi és felmenti az Alap ügyvezető igazgatóját, meghatározza feladatait és díjazását;
c) meghatározza a munkaszervezet feladatait;
d) meghatározza a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében az Alap tagjai által nyújtandó jelentések tartalmát és gyakoriságát;
e) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját;
f) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét;
g) negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról;
h) éves tevékenységéről a tárgyévet követő május 31. napjáig jelentést készít, és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek;
i) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
(2) Az Alap munkaszervezetét az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogokat – az (1) bekezdés b) pontban írottak kivételével – az igazgatóság elnöke gyakorolja.
225. § (1) Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:
a) a tagok által fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását;
b) az Alap kezelésének szabályait;
c) az Alapból történő kifizetés rendjét; és
d) az igazgatóság ügyrendjét.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában írott kivétellel az Alap szabályzata a tagjaira nem írhat elő kötelezettséget. A szabályzat nem tartalmazhat az Alap egyes tagjaira indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést, és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos kezelését.
(3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a 37. § (5) bekezdésében előírt közzétételi helyeken nyilvánosságra hozni.
226. § Az Alap forrásai
a) a csatlakozási díj,
b) az éves díj,
c) a rendkívüli befizetés,
d) az Alap vagyonának hozama,
e) az Alap által felvett kölcsön, és
f) egyéb bevétel.
227. § (1) Az Alap pénzforgalmi számláját az MNB vezeti.
(2) Az Alap szabad pénzeszközeit kizárólag pénzben vagy állampapírban tarthatja.
(3) Az Alap gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(4) Az Alap kölcsönt vehet fel.
(5) Az Alap által kifizetett kártalanítás forrása az Alap felhalmozott vagyona, valamint az Alap éves bevételeinek az Alap igazgatósága által jóváhagyott éves működési költségekkel csökkentett összege.
228. § (1) Az Alappal fennálló tagsági viszony a valamennyi biztosított tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonó felügyeleti határozat hatálybalépésével szűnik meg. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozott az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), az Alappal fennállott tagsági viszonyát bármikor megszüntetheti, és ilyen esetben tagsági viszonya azon a napon szűnik meg, amikor a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát az Alap által meghatározott formában az Alap részére átadja. A tagsági viszony megszűnésének időpontját az Alap a 37. § (5) bekezdésében előírt közzétételi helyeken teszi közzé.
(2) A tagsági viszony megszűnése nem érinti a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett ügyletekre vonatkozó biztosítást.
(3) A tagsági viszony megszűnése nem érinti a gazdálkodó szervezetnek a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett díjfizetési kötelezettségét. A tagsági viszony fennállása alatt díjfizetés címén teljesített befizetés a tagsági viszony megszűnésére hivatkozással részben sem téríthető vissza.
229. § (1) Befektetési alapkezelő kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti a Felügyelet engedélyével:
a) befektetési alapkezelés;
b) a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység;
c) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére végzett vagyonkezelés;
d) magánnyugdíjpénztár részére végzett vagyonkezelés;
e) a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alapok befektetési jegyeinek eladása és visszaváltása ügynökként;
f) a 81. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott befektetési tanácsadás;
g) a 81. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott értékpapír-kölcsönzés.
(2) Befektetési alapkezelő az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására köteles.
(3) A befektetési alapkezelőnek az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott tevékenységére a portfóliókezelésre vonatkozó 125–137. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
230. § (1) A Felügyelet a 229. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg.
(2) A 229. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására kizárólag befektetési alapkezelő kaphat engedélyt.
(3) A 229. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha rendelkezik
a) a tevékenység folytatásához szükséges, a 11. számú mellékletben meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételekkel;
b) a 12. számú mellékletben meghatározottak szerinti tartalommal elkészített működési szabályzattal;
c) a 13. számú mellékletben meghatározott eljárási szabályzattal.
(4) Ha a kérelmező a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére engedélyt kér, az engedélykérelemhez mellékelni kell a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről.
(5) A befektetési alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell az egyes alapok és portfóliók tulajdonában lévő értékpapírok, pénzeszközök, tőzsdei termékek, illetőleg ingatlanok egymástól, illetőleg a befektetési alapkezelő tulajdonában lévő értékpapíroktól, pénzeszközöktől, tőzsdei termékektől, illetőleg ingatlanoktól történő elkülönített kezelését.
