Időállapot: közlönyállapot (2002.I.1.)

2001. évi CXX. törvény - a tőkepiacról 5/8. oldal

a) a kérelmező természetes vagy jogi személy megnevezését;

b) a megszerezni kívánt részesedés mértékét, arányát;

c) jogi személy társasági szerződését, alapító okiratát, alapszabályát, harminc napnál nem régebbi cégkivonatát;

d) a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 357. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 357. § (4) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot;

e) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a vásárolni szándékozó személy törvényes jövedelméből származik;

f) a kérelmező közvetlen és közvetett tulajdonában álló egyéb vállalkozások megjelölését;

g) természetes személy esetében a büntetlen előéletet bizonyító okiratot.

(6) A tulajdonszerzésre adott felügyeleti engedély harminc napig hatályos. Az engedély hatálya különösen indokolt esetben egy alkalommal további harminc napra meghosszabbítható.

(7) Ha a tőzsde tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.

308. § (1) A tőzsdében a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező személy kettő napon belül köteles a Felügyeletnek és a tőzsdének bejelenteni, ha

a) befolyásoló részesedését teljes egészében megszüntette vagy

b) tulajdoni részarányát úgy módosította, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga az öt, illetőleg tíz százalékos határérték alá csökkent.

(2) A bejelentésnek – az (1) bekezdés b) pontja esetében – tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, illetve a szavazati jog mértékét.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a cégbírósághoz való bejelentéssel egyidejűleg köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha új vezető tisztségviselőt választott.

309. § (1) A tőzsdében tulajdont szerző személy hét napon belül köteles a tőzsdét értesíteni a 307. § (3) bekezdésében meghatározott részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

(2) A tőzsde öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez a 307. § (3) bekezdésében meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejűleg ezen információt a közzététel szabályai [37. § (4) bekezdés] szerint nyilvánosságra hozza.

310. § (1) A Felügyelet megtagadja a tőzsdében történő részesedés szerzését, illetőleg a 307. § (3) bekezdésében meghatározott tulajdoni arányt elérő, illetve meghaladó tulajdonrész utáni jogok, illetve előnyök gyakorlására az engedély megadását, ha a kérelmező (ideértve tulajdonosának vagy vezető tisztségviselőjének)

a) tevékenysége, illetve a tőzsdére gyakorolt befolyása veszélyezteti a tőzsde független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását vagy

b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

(2) Az engedélyt kérő személy vagy tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének tevékenysége, illetve a tőzsdére gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a tőzsde független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha

a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy

b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága, illetve

c) természetes személy esetén a 357. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok áll fenn.

(3) Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmező befolyásoló részesedéssel rendelkező természetes személy tulajdonosa, vezető tisztségviselője ellen, illetve a természetes személy kérelmező ellen a 357. § (4) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárás befejezéséig. A Felügyelet az eljárást a büntetőeljárás jogerős lezárását követően folytatja.

(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott tény, illetőleg körülmény ellenőrzése érdekében a Felügyelet az (1)–(2) bekezdésben felsorolt személyektől törvény felhatalmazása alapján kezelhető adatot, illetve tájékoztatást kérhet.

(5) Ha az engedély megadásának feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

XXXV. Fejezet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

311. § (1) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és annak közeli hozzátartozója nem lehet a tőzsde tulajdonosánál, illetve tőzsdei kereskedőnél vezető állású személy és alkalmazott.

(2) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és annak közeli hozzátartozója nem lehet tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és alkalmazott, ide nem értve azt az esetet, ha a tőzsde által kibocsátott értékpapír kerül a tőzsdére bevezetésre.

(3) A tőzsdével munkaviszonyban álló személy és közvetlen hozzátartozója befektetési szolgáltatóban, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóban közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.

XXXVI. Fejezet

A TŐZSDE MŰKÖDÉSE

A tőzsdei kereskedés

312. § (1) Tőzsdén kereskedési joggal az a személy (a továbbiakban: tőzsdei kereskedő) rendelkezhet, aki

a) legalább egy, az adott tőzsdén forgalmazott tőzsdei termék kereskedésének folytatásához szükséges felügyeleti, illetve más hatósági engedéllyel rendelkezik;

b) megfelel a tőzsde szabályzataiban foglalt feltételeknek;

c) a tőzsdével megköti a szerződést, melyben vállalja a tőzsde szabályzataiban előírt feltételek teljesítését, betartását;

d) a tőzsdei ügyletek elszámolására szerződést kötött a tőzsdei ügyletek elszámolását végző szervezettel vagy olyan klíringtaggal, melyen keresztül az elszámolás teljesíthető.

(2) A tőzsde a szerződéskötésre irányuló ajánlatot harminc napon belül elbírálja és a döntésének megfelelően a kérelmezővel szerződést köt.

(3) A tőzsde köteles a kérelmezővel szerződést kötni, ha az megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(4) A tőzsdei kereskedők száma nem korlátozható.

313. § (1) Értékpapír kereskedésével foglalkozó tőzsdén kereskedési joggal rendelkezhet olyan külföldi vállalkozás, amely

a) a székhelye szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik értékpapírral végzett kereskedési, illetőleg bizományosi tevékenység végzésére vonatkozóan, és

b) tagsági vagy kereskedési joggal rendelkezik egy olyan elismert piacon, amellyel a tőzsdének a kölcsönös kereskedésre vonatkozó megállapodása van, valamint

c) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, tőzsdei kereskedési joggal rendelkező vállalkozások felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság között.

(2) E törvény alkalmazásában nem minősül határon átnyúló szolgáltatásnak az (1) bekezdésben meghatározott külföldi vállalkozás által a tőzsdén saját számlára, illetve a külföldi megbízó megbízása alapján bizományosként folytatott kereskedés.

(3) Az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező, értékpapírral végzett kereskedési, illetőleg bizományosi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező vállalkozás az (1) bekezdéstől függetlenül rendelkezhet a tőzsdén kereskedési joggal.

314. § (1) A kereskedési jog tartalmát és gyakorlásának módját a tőzsde szabályzata határozza meg.

(2) A tőzsdei kereskedő a tőzsdén csak azon tőzsdei termék kereskedésében vehet részt, amely tőzsdei termék kereskedéséhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik.

(3) Tőzsdei kereskedő kereskedési jogának gyakorlását az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet is jogosult korlátozni, szabályzataiban meghatározott esetekben.

(4) A 312. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdésben megjelölt hatósági engedély alatt a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély, valamint, ha valamely tőzsdei termék kereskedéséhez jogszabály más magyar vagy külföldi hatóság engedélyét is előírja, ezen engedély értendő.

315. § (1) A tőzsde jogosult a tőzsdei kereskedőktől azok tőzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos, illetve azt befolyásoló információk kérésére, gyűjtésére.

(2) A tőzsde jogosult a tőzsdei kereskedők tőzsdén folytatott tevékenységének, valamint tőzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos adatok, nyilvántartások helyszíni ellenőrzésére.

(3) A tőzsde köteles a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt a vizsgálat tényéről, tárgyáról, várható időtartamáról a Felügyeletet értesíteni.

(4) A tőzsde a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megkezdésekor a vizsgálat tárgyáról, várható időtartamáról tájékoztatja a tőzsdei kereskedőt.

(5) A tőzsde a (2) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megállapításai alapján a szabályzatában meghatározott intézkedéseket tehet.

(6) Ha a tőzsde feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, akkor haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

A tőzsdei kereskedési jog megszűnése

316. § (1) A tőzsdei kereskedési jog megszűnik

a) a tőzsdei kereskedő megszűnésével, halálával;

b) a tőzsdei kereskedési szerződés lejártával;

c) a tőzsdei kereskedési szerződés felmondásával; vagy

d) a tőzsdei kereskedő kereskedési tevékenység folytatására jogosító engedélyének a hatósági visszavonásával.

(2) A tőzsde a tőzsdei kereskedővel kötött szerződést felmondja, ha a tőzsdei kereskedő a tőzsde szabályzataiban előírt kötelezettségeit szankció alkalmazását követően sem teljesíti. A felmondással kapcsolatos döntés ellen a tőzsdei kereskedő, annak közlésétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A perindításnak a felmondásra nincs halasztó hatálya.

A tőzsde szabályzatai

317. § (1) A tőzsde – törvény által meghatározott keretek között – szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.

(2) A tőzsde szabályzatainak elfogadására és módosítására kizárólag az igazgatóság jogosult. A (4) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott szabályzatok elfogadása vagy módosítása előtt az igazgatóság köteles kikérni a tőzsdei kereskedők, illetve, ha a d) pontban meghatározott szabályzat értékpapírra vonatkozik, a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak vagy azok szakmai szervezetének véleményét.

(3) A tőzsdei szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy a piac általános érdekeinek megfelelően a tőzsdei tevékenység, a kereskedés és az ezekről szóló információ átlátható és ellenőrizhető legyen, ezáltal teremtve meg a kereskedésben részt vevők esélyegyenlőségét, egyenlő elbírálását és a befektetők objektív piaci védelmét.

(4) A tőzsde szabályzatában meg kell határozni:

a) a tőzsdei kereskedési jog megszerzésének, felfüggesztésének és megszűnésének feltételeit és eljárási rendjét;

b) a szabályzatok hatálya alá tartozó személyekkel szemben a tőzsde által alkalmazható szankciókat, valamint a jogorvoslat rendjét;

c) a tőzsdei kereskedés szabályait;

d) a tőzsdei termék bevezetésének, törlésének feltételeit és eljárási rendjét;

e) a kereskedés felfüggesztésének szabályait és eljárási rendjét;

f) az árfolyam és az egyéb tőzsdei információ nyilvánosságra hozatalának módját;

g) a tőzsdei kereskedők, a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátói adatszolgáltatásának tartalmát, módját és ellenőrzésének rendjét;

h) a tőzsdei forgalom elszámolásának rendjét (ha a tőzsde maga végzi ezt a tevékenységet);

i) a tőzsde vezető állású személyeire és alkalmazottaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat;

j) a tőzsde által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjakat.

(5) A tőzsde szabályzata nem tartalmazhat az egyes tőzsdei kereskedőre, illetve kibocsátóra indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést.

(6) A tőzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását – a (4) bekezdés j) pontjában meghatározott szabályzat kivételével – a Felügyelet jóváhagyását követően a közzététel szabályai [37. § (4) bekezdés] szerint közzéteszi. A (4) bekezdés i) pontjában foglalt szabályzat közzétételétől a tőzsde eltekinthet.

(7) A tőzsde szabályzata – a tőzsdei kereskedő, a kibocsátó, a befektető által – bíróság előtt megtámadható, ha az e törvény vagy más jogszabály előírásaival ellentétes.

318. § (1) A tőzsde szabályzatainak hatálybalépéséhez – a 317. § (4) bekezdésének j) pontja szerinti szabályzat kivételével – a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(2) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály, illetve más tőzsdei szabályzat rendelkezésének, vagy ellentétes az elszámolást végző szervezet szabályzatával.

(3) A tőzsde szabályzatai, illetve azok módosításai a 317. § (6) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozatalt követően alkalmazhatók.

XXXVII. Fejezet

TŐZSDEI ÜGYLET

319. § (1) A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén – a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon – tőzsdei termékre vonatkozóan köt.

(2) A tőzsdei ügylet azonnali, határidős és opciós ügylet és ezek kombinációja lehet.

(3) A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő rögzítése, határidős és opciós ügylet esetében továbbá az elszámolóház visszaigazolása is szükséges.

320. § Ha a tőzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna, a kötelezettséget a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon és időben kell teljesíteni (azonnali ügylet).

321. § (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik (határidős ügylet). Ebben az esetben a tőzsdei ügylet a tőzsde szabályzata szerinti teljesítési feltételekkel azáltal jön létre, hogy az ügyletet az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. A határidős ügyletből eredő kötelezettséget – az elszámolóház szabályzata által meghatározott módon – mindkét fél irányában az elszámolóház teljesíti.

(2) A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetőleg készpénzes elszámolással. Az elszámolásra vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják.

322. § (1) Ha a kötelezett tőzsdei termékre másnak vételi jogot enged, a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja (vételi opció). Annak a személynek, aki a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal, a jogosult a tőzsdei terméket egyoldalú nyilatkozattal eladhatja (eladási opció).

(2) Az opciós ügyletre vonatkozó megállapodás tartalmazza a tőzsdei termék, a vételár, az opciós díj és az opció gyakorlásának időtartama (határnapja) meghatározását.

(3) Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki. Az opció gyakorlása meghatározott határnapra is kiköthető, ez esetben a határnap nem lehet távolabbi, mint a tőzsdei ügylet megkötésétől számított öt év. Az öt évet meghaladó időtartamra vagy öt évnél távolabbi határnapra, illetve határozatlan időre kikötött opció semmis. A tőzsdei szabályzat az opció – egyes tőzsdei ügyletekben kiköthető – időtartamát és határnapját meghatározhatja.

(4) Az opciós ügylet azáltal jön létre, hogy azt az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. Az opciós ügyletből eredő kötelezettséget – szabályzata által meghatározott módon – mindkét fél irányában az elszámolóház teljesíti.

(5) A bíróság a kötelezettet az opciós ügyletből folyó kötelezettsége alól nem mentesítheti.

323. § A tőzsdei ügylet megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az eladó tulajdonában. Tőzsdei ügyletben kikötött opció vagy elővásárlási jog átruházható és az örökösökre is átszáll.

XXXVIII. Fejezet

A TŐZSDEI FORGALOM ELSZÁMOLÁSA

324. § (1) A tőzsdei forgalom elszámolása a tőzsde vagy attól szervezetileg független, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által történhet.

(2) Ha az elszámolás nem a tőzsde által történik, a tőzsde köteles szerződést kötni elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel.

A tőzsdei forgalmazás felfüggesztése

325. § (1) A tőzsde szabályzatában meghatározott személy legfeljebb tíz tőzsdenapra felfüggesztheti meghatározott tőzsdei termék tőzsdei forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes kereskedelmet, illetve a tőzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. Értékpapír tőzsdei forgalmazásának felfüggesztése esetén a felfüggesztésről történő döntésről a kibocsátót értesíteni kell.

(2) A tőzsde szabályzatában meghatározott személy által elrendelt három tőzsdenapot meghaladó felfüggesztéshez a Felügyelet előzetes hozzájárulása szükséges.

326. § (1) Meghatározott tőzsdei termékcsoport tőzsdei forgalmazását vagy a teljes tőzsdei forgalmazást a tőzsde szabályzatában meghatározott személy – a Felügyelet azonnali tájékoztatása mellett – legfeljebb egy tőzsdenapra felfüggesztheti, ha a forgalmazás fenntartása a befektetők jogos érdekeit, a piac egyensúlyát vagy a tőzsde működését veszélyezteti.

(2) A Felügyelet meghatározott tőzsdei termékfajta tőzsdei forgalmazását vagy a teljes tőzsdei forgalmazást határozott időre felfüggesztheti, ha az általános pénzügyi, gazdasági, politikai helyzet nem teszi lehetővé, hogy a tőzsdei forgalom rendezett és áttekinthető legyen, és ezáltal nem tartható fenn a folyamatos és tisztességes tőzsdei forgalmazás.

327. § (1) A tőzsde igazgatósága vagy a Felügyelet legfeljebb harminc napra felfüggesztheti meghatározott tőzsdei termék tőzsdei forgalmazását, ha a további forgalmazás nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes tőzsdei kereskedelmet, veszélyezteti a befektetők esélyegyenlőségét, jogos érdekeit, illetve a piac egyensúlyát, valamint ha a tőzsdei kereskedés elszámolása nem biztosított. A tőzsde igazgatósága által elrendelt felfüggesztéshez a Felügyelet jóváhagyása szükséges, ha az a három napot meghaladja.

(2) A tőzsde igazgatósága vagy a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztést ismételten, de legfeljebb két alkalommal, harminc-harminc napra is elrendelheti, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény továbbra is fennáll.

328. § A teljes tőzsdei forgalmazást érintő, tíz tőzsdenapnál hosszabb időtartamú felfüggesztéshez a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges.

329. § (1) A tőzsde, illetve a Felügyelet a felfüggesztésre vagy a kereskedés visszaállítására vonatkozó döntéséről haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a 37. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott helyen nyilvánosságra hozza.

(2) Ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnt, a felfüggesztést elrendelő haladéktalanul köteles intézkedni a forgalmazás visszaállítása iránt. Ha a felfüggesztést a tőzsde rendelte el és a forgalmazás visszaállítása iránt indokolatlanul nem intézkedik, a Felügyelet az intézkedést határozattal pótolja.

XXXIX. Fejezet

A TŐZSDE GAZDÁLKODÁSA, BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK

330. § (1) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti az adott tőzsdére bevezetett és forgalmazott tőzsdei termékbe, ide nem értve az állampapírt és a tőzsde, valamint a tőzsdei elszámolást végző elszámolóház által kibocsátott részvényt.

(2) A tőzsde szabad pénzeszközét nem fektetheti a 307. § (2) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonosa által kibocsátott értékpapírba, ide nem értve az állampapírt.

(3) A tőzsde ingatlant kizárólag tevékenysége ellátásához szükséges mértékben szerezhet.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a tőzsde tevékenysége ellátásához szükséges ingatlannak minősül az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a tőzsde saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges.

(5) A tőzsde működése során csak olyan gazdasági társaságot alapíthat, illetve csak olyan gazdasági társaságban lehet tulajdonos, amely tőzsdei tevékenység, illetve azt segítő kiegészítő tevékenység megvalósítását hivatott elősegíteni.

(6) A tőzsde nem szerezhet olyan részesedést, illetőleg nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel.

XL. Fejezet

A TŐZSDE MŰKÖDÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA

331. § (1) A tőzsde a tőzsdei kereskedők és a befektetők tájékoztatása érdekében köteles biztosítani a tőzsdei adatok nyilvánosságát. A nyilvánossá tétel a tőzsde vagy vele szerződéses kapcsolatban álló más szervezet által történhet.

(2) A tőzsde jogosult a tőzsdei adat – szabályzatában meghatározott időn, de legfeljebb húsz percen belüli – átadásáért ellenértéket kérni. A szabályzatban meghatározott időt követően a tőzsdei adat bárki által szabadon felhasználható.

332. § (1) A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg nyilvánosságra hozni

a) a tőzsdei tevékenység megkezdését;

b) kereskedési szünnap elrendelését;

c) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni hányadukat;

d) a 307–308. §-okban, valamint a 311. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;

e) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat;

f) a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést;

g) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;

h) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult;

i) ha valamely, a szolgáltatásához kapcsolódó tevékenységet nem önállóan végzi, hanem annak elvégzésére tőle szervezetileg független, önálló gazdasági társaságot bíz meg.

(2) A tőzsde bejelentési kötelezettségét a döntés meghozatalát, az esemény bekövetkeztét követő kettő napon belül teljesíti.

XLI. Fejezet

A TŐZSDE JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE

333. § (1) Tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a bíróság csak a Hpt.-ben meghatározott közhasznú társaságot jelölheti ki.

(2) A tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a kijelölését követő legalább hat hónapig a tőzsdei tevékenység folytatását biztosítania kell.

TIZEDIK RÉSZ

AZ ELSZÁMOLÓHÁZI ÉS KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉG

XLII. Fejezet

ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉG

334. § Elszámolóházi tevékenység az alábbi tevékenységek végzése:

a) klíring,

b) klíringelt ügylet pénzügyi teljesítése,

c) klíringelt ügylet nem pénzben (termékkel) történő teljesítése,

d) a tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás,

e) értékpapír-kölcsönzési rendszer működtetése.

Elszámolóházi tevékenység végzésére jogosult szervezet

335. § (1) Elszámolóházi tevékenységek közül

a) a 334. §-ban meghatározott valamennyi tevékenységet kizárólagos tevékenységként szakosított hitelintézet (a továbbiakban: elszámolóház),

b) a 334. § a), c) és e) pontjában meghatározott tevékenységeket kizárólagos tevékenységként részvénytársaság,

c) a 334. § a), c) és e) pontjában meghatározott tevékenységet tőzsde

végezheti.

(2) Az (1) bekezdés b), illetőleg c) pontja szerinti esetben az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet legalább a 334. § a) vagy c) pontjában meghatározott tevékenységek egyikét végzi.

(3) Külföldi szervezet elszámolóházi tevékenységet Magyarországon fióktelepe útján folytathat.

(4) Az elszámolóház elszámolóházi tevékenységen kívül kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:

a) központi értéktári tevékenység;

b) a 81. § (2) bekezdésének a)b) és h)i) pontjaiban meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység;

c) a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység;

d) az elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenység.

(5) Elszámolóházi tevékenységet is végző tőzsde a 298. §-ban, valamint az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységeken kívül a 81. § (2) bekezdésének a)–b) és h)–i) pontjaiban meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytathat.

(6) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott részvénytársaság elszámolóházi tevékenységen kívül kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:

a) központi értéktári tevékenység,

b) a 81. § (2) bekezdésének a), b), h) és i) pontjaiban meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység,

c) elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenység.

(7) Elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységnek minősül az

a) informatikai,

b) adatszolgáltatási,

c) részvénykönyv-vezetési,

d) oktatási tevékenység.

XLIII. Fejezet

KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉG

336. § (1) A Felügyelet egy elszámolóházat vagy egy, a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaságot a következő központi értéktári tevékenységek egyidejű folytatására kötelezhet:

a) központi értékpapír nyilvántartás,

b) értékpapírkód-kiadás,

c) dematerializált értékpapír-előállítás, -törlés és -nyilvántartás,

d) belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása;

e) külföldön kibocsátott értékpapírról belföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása.

(2) A Felügyelet elszámolóházat akkor kötelezhet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatására, ha

a) nincs olyan személy, amely az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket együttesen folytatja;

b) nem biztosítható az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tevékenység egységes elvek szerinti folytatása;

c) a magyar tőkepiac nemzetközi kapcsolatai ezt indokolttá teszik.

(3) A kötelezett elszámolóház a központi értéktári tevékenységet a Felügyelet által jóváhagyott szabályzat alapján végezheti.

(4) A központi értéktár folyamatosan, de legalább naponta ellenőrzi, hogy a központi értékpapír számlák összesített állománya megegyezzen az adott értékpapír kibocsátásösszegével.

(5) A központi értéktár minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a nála vezetett számlákon nyilvántartott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó jogok gyakorolhatók legyenek.

XLIV. Fejezet

AZ ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE

337. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a 334. §-ban, valamint a 335. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatásokat tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, – ideértve a külföldi tőzsdét és elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet is – klíringtagnak, befektetési szolgáltatónak, árutőzsdei szolgáltatónak, befektetési alapkezelőnek, letétkezelőnek és értékpapír-kibocsátónak nyújthatja.

(2) Az elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag klíringtagjainak körében végezheti, kizárólag az általa elszámolt ügylet teljesítése érdekében legfeljebb kilencven napos futamidőre, a nemteljesítés esetére – a szabályzatában rögzített módon – történő biztosíték kikötése mellett.

(3) Elszámolóház a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag tőzsdei ügylettel, tőzsdén kívüli értékpapírügylettel, értékpapír forgalomba hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetés, megbízás alapján végzett elszámolással, befektetési szolgáltatással, az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel, valamint árutőzsdei szolgáltatással kapcsolatos elszámolás lebonyolítása érdekében végezhet.

338. § (1) Elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg.

(2) Az elszámolóház alapítására, működésére, felügyeletére a Hpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Elszámolóház legalább kettőmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.

(4) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező, a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kérelmező kaphat, amely – az (5)–(6) bekezdésben foglalt eltéréssel – megfelel a következő feltételeknek:

a) káreseményenként legalább százmillió forintos felelősségbiztosítással rendelkezik;

b) legalább egy tőzsdével előszerződést kötött a részére nyújtandó szolgáltatásokról;

c) legalább tíz, egy elszámolási rendszerbe tartozó befektetési szolgáltatóval, árutőzsdei szolgáltatóval előszerződést kötött a részükre nyújtandó szolgáltatásokról;

d) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel; és

e) rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal.

(5) A 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt – a (4) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetében – akkor kaphat, ha legalább ötszázmillió forint pénzben befizetett jegyzett tőkével rendelkezik.

(6) Tőzsde a 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a (4) bekezdés c)e) pontjaiban meghatározott feltételek teljesítése esetén kaphat.

(7) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a fióktelep akkor kaphat, ha a fióktelepet létesítő külföldi kérelmező igazolja a (3)–(6) bekezdésben foglaltak teljesítését, továbbá

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;

b) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal;

c) a külföldi kérelmező rendelkezik az e törvényben meghatározott szabályzatokkal;

d) a külföldi kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;

e) a külföldi kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;

f) a külföldi kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését;

g) a külföldi kérelmező székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság igazolja, hogy a kérelmező székhelye és főirodája is az adott államban van.

339. § Az elszámolóházi tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a részvénytársaság hatályos alapító okiratát, alapszabályát, három hónapnál nem régebbi cégkivonatát;

b) igazolást az alaptőke befizetéséről;

c) tőzsdével, illetve klíringtagokkal kötött előszerződéseket;

d) szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat nem tartalmazza;

e) a végezni kívánt elszámolóházi tevékenység részletes bemutatását, különösen az elszámolási technikát, módszereket, adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat;

f) a 338. § (4) bekezdés e) pontja elbírálhatósága érdekében rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, melyből megállapítható, hogy a kérelmező

1. által üzemeltetett elszámolási rendszer biztosítja a pontos, megbízható és átlátható elszámolási rendet,

2. adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség) feltételeinek;

g) a belső szabályzatokat;

h) a működés első három évére vonatkozó üzleti tervet;

i) a felelősségbiztosításról szóló szerződést;

j) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az elszámolóházi tevékenységét mikor kívánja megkezdeni;

k) a vezető állású személyek megnevezését.

340. § (1) A Felügyelet az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt az MNB elnökének egyetértésével adja ki, illetve vonja vissza.

(2) Az elszámolóház pénzügyi szolgáltatási tevékenységére a Hpt. rendelkezéseit, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységére pedig e törvény negyedik, illetőleg ötödik részének rendelkezéseit az e részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Felügyelet az elszámolóházi tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha

a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;

b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével nem pótolhatók;

c) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;

d) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a tevékenység folytatásával felhagy;

e) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;

f) a fióktelep formájában működő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdés d) pontja alapján a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett, a tőzsdei forgalom elszámolását más elszámolóházi tevékenységet végző szervezet átvette.

XLV. Fejezet

AZ ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZETBEN TÖRTÉNŐ TULAJDONSZERZÉS SZABÁLYAI

341. § (1) Elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben tulajdoni részesedést

a) az MNB,

b) tőzsde,

c) befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató,

d) hitelintézet,

e) elszámolóház és

f) az elszámolóházi tevékenységet végző – a 335. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti – részvénytársaság

szerezhet.

(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak a közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni hányada, illetőleg szavazati jogának mértéke – az MNB, elszámolóház, a 335. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti részvénytársaság és tőzsde kivételével – nem lehet több tíz százaléknál.

(3) Az elszámolóházban történő tulajdonszerzés vonatkozásában a Hpt., elszámolóházi tevékenységet is végző tőzsde esetében e törvény kilencedik részének rendelkezéseit kell alkalmazni.

342. § (1) Aki elszámolóházban, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaságban befolyásoló részesedést szerzett, illetve befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a huszonöt, harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt vagy a százszázalékos határértéket, köteles a befolyásszerzést a Felügyeletnek, az elszámolóháznak, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaságnak, valamint annak a tőzsdének, amely számára a befolyásszerzéssel érintett szervezet az elszámolást végzi, öt napon belül bejelenteni.

(2) Az elszámolóházban, valamint a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaságban az (1) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező személy két napon belül köteles a Felügyeletnek és annak a tőzsdének, amely számára az elszámolóház, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság az elszámolást végzi, bejelenteni, ha

a) befolyásoló részesedését teljes egészében megszüntette, vagy

b) tulajdoni részarányát úgy módosította, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a tíz-, huszonöt, harminchárom, ötven-, hatvanhat, hetvenöt vagy százszázalékos határérték alá csökkent.

(3) A bejelentésnek – a (2) bekezdés b) pontja esetében – tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, illetve a szavazati jog mértékét.

(4) Az elszámolóház, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez az (1) bekezdésben meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejűleg ezen információt a közzététel szabályai [37. § (4) bekezdés] szerint nyilvánosságra hozza.

XLVI. Fejezet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

343. § (1) Elszámolóházzal, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársasággal munkaviszonyban álló személy nem lehet befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, klíringtagnál és tőzsdére bevezetett értékpapír – ide nem értve az elszámolóház, a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság és a tőzsde által kibocsátott és tőzsdére bevezetett értékpapírt – kibocsátójánál vezető állású személy, alkalmazott.

(2) Elszámolóházzal, illetőleg a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársasággal munkaviszonyban álló személy befektetési szolgáltatóban közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet.

XLVII. Fejezet

AZ ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

344. § (1) Klíringszerződést az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet azzal a személlyel köt, aki

a) megfelel az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatában rögzített pénzügyi követelményeknek,

b) vállalja az előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését,

c) megfelel az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatában rögzített tárgyi, technikai feltételeknek,

d) magára nézve kötelezőnek elfogadja az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatait.

(2) A klíringszerződést írásba kell foglalni. A klíringszerződés tartalmazza azon ügylettípusok megjelölését, amelyek esetében az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet elszámolóházi szolgáltatást nyújt.

Az elszámolóházi tevékenységhez szükséges szabályzatok

345. § (1) A 334. §-ban meghatározott tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzat, szabályzatok alapján folytathatóak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti üzletszabályzatban, szabályzatokban meg kell határozni:

a) a klíringtagság keletkezésének, megszűnésének rendjét, a klíringtagság pénzügyi és technikai feltételeit;

b) a pénz- és az értékpapírszámlák számlavezetésének rendjét;

c) a klíring és a teljesítés rendjét;

d) a pénz- és értékpapír-kölcsönzés szabályait;

e) a kockázatok kezelésének módját;

f) a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának módját;

g) a tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait;

h) a garancia alapok képzésének, igénybevételének, kezelésének rendjét;

i) a letéti szolgáltatás igénybevételének szabályait;

j) az ügyfelek által az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet részére nyújtandó információ körét, az információnyújtás rendjét;

k) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét;

l) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezető tisztségviselői és alkalmazottai által végezhető befektetési tevékenység szabályait;

m) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjat;

n) a központi értéktári szolgáltatásokkal kapcsolatosan a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjat.

(3) Az üzletszabályzatban, illetve a szabályzatokban kell meghatározni az ügyletek teljesítésével kapcsolatosan azt az időpontot, melyet követően a klíring, illetve elszámolási utasítás visszavonhatatlan.

(4) Az üzletszabályzat és a szabályzatok nem tartalmazhatnak az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfeleire indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést.

(5) Az üzletszabályzat és a szabályzatok rendelkezéseinek tervezetét az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet véleményezteti azzal a tőzsdével, amelynek szerződés alapján tőzsdei elszámolást végez.

(6) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzatának és szabályzatainak hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(7) A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha

a) az üzletszabályzat és a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezésének;

b) a szabályzat ellentétes az üzletszabályzat vagy más szabályzat rendelkezésével.

(8) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az üzletszabályzatát és szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a közzététel szabályai szerint [37. § (4) bekezdés] köteles nyilvánosságra hozni. A (2) bekezdés e) és l) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet eltekinthet.

(9) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzata és szabályzatai, illetve azok módosításai a (6) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatalt követően lépnek hatályba.

(10) A Felügyelet különösen indokolt esetben elrendelheti a szabályzat, illetve módosításának a (9) bekezdésben meghatározott határidőtől legfeljebb harminc nappal későbbi hatálybalépését.

Az elszámolóházi tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok

346. § (1) Az elszámolóház az általa elszámolt ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelező biztosítékok képzését, óvadék elhelyezését írja elő.

(2) Az ügyletek teljesítéséhez az elszámolóház szabályzata által meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és a klíringtag számláján elkülönítetten nyilvántartott értékpapír és pénz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál. A klíringtag nemteljesítése esetén valamennyi, az elszámolóháznál nyilvántartott saját tulajdonú pénz és értékpapír az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál. A garanciaalap képzésére és felhasználására is az óvadékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti óvadék igénybevétele esetén az elszámolóház a klíringtagot az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék a klíringtag bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.

347. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a befektetési szolgáltató és árutőzsdei szolgáltató tulajdonát képező, valamint az ügyfeleiket megillető bármely befektetési eszközt és pénzeszközt egymástól és saját vagyonától elkülönítve köteles nyilvántartani.

(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet pénzforgalmi számláját az MNB vezeti.

(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet nem köteles csatlakozni a Befektető-védelmi Alaphoz, az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, illetve a központi hitelinformációs rendszerhez.

348. § (1) Az elszámolóház jogosult a szabályzatában meghatározott módon kockázatkezelési célra létrehozott garanciaalap kezelését végezni.

(2) Az elszámolóház szabályzatában meghatározott kényszerintézkedés során tagsági jogot megtestesítő értékpapír vásárlása céljára azok vételárának száz százalékáig nyújthat kölcsönt.

349. § Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a szabályzatában meghatározottak szerint értékpapír-kölcsönzési rendszert működtethet. Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által működtetett kölcsönzési rendszer keretében kötött kölcsönügyletek esetében a felek a 168. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaktól eltérő feltételekben is megállapodhatnak.

350. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet jövőbeni veszteségei fedezetére tartalékot képez. Elszámolóház esetében a tartalékképzés módjára és mértékére a Hpt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Egyéb elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tartalékképzésének módját és mértékét külön jogszabály határozza meg.

(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet saját tőkéjéből származó szabad pénzeszközeiből, illetve a befektetési szolgáltatók és az árutőzsdei szolgáltatók, valamint ezen intézmények ügyfelei által rendelkezésére bocsátott ügyfélpénzekből származó szabad pénzeszközökből kizárólag állampapírt vásárolhat, illetve betétet helyezhet el az MNB-nél és hitelintézetnél, valamint repóügyletet köthet. Betét elhelyezésénél az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a tőle elvárható gondossággal eljárni a betét biztonsága érdekében. Az elszámolóház jogosult továbbá a rá vonatkozó törvényi szabályoknak megfelelően pénzkölcsön nyújtására.

XLVIII. Fejezet

A BEFEKTETÉSEK KORLÁTOZÁSA

351. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet nem szerezhet olyan részesedést, illetőleg nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel.

(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közvetlen, illetve közvetett tulajdoni részesedést – a (3) bekezdés kivételével – kizárólag az elszámolóházi tevékenység végzésével összefüggésben pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, elszámolóházban, tőzsdében, illetve járulékos vállalkozásban szerezhet.

(3) Az elszámolóház szabályzatában rögzített kényszerintézkedés következtében megszerzett részesedést az elszámolóház egy éven belül köteles elidegeníteni.

Adatkezelés és titokvédelem

352. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához azon ügyletek tekintetében, amelyeknél szerződő félként szerepel, személyes adatot kezelhet.

(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet működése során az üzleti titokra, a banktitokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedés tilalmára vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(3) Ha az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet feladatkörében eljárva e törvény, illetőleg e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértését észleli, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

XLIX. Fejezet

ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET FELSZÁMOLÁSA

353. § (1) Az elszámolóház elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó, egyéb elszámolóházi tevékenységet végző szervezetre vonatkozóan a felszámolásra vonatkozó általános szabályokat a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet felszámolási vagyonába a 346. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott biztosíték és óvadék.

(3) A számlakövetelések kielégítésére – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően kerül sor.

L. Fejezet

A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

354. § (1) A központi értéktár köteles a szolgáltatását igénybe venni kívánó ügyféllel szerződést kötni, ha az megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek és vállalja a központi értéktár szabályzatában meghatározott feltételek teljesítését.

(2) Az MNB korlátozás és külön engedélyezés nélkül jogosult központi értéktári tevékenység végzésére kijelölt elszámolóházban tulajdoni részesedést szerezni.

(3) Központi értéktárként működő elszámolóház kötelezése csak abban az esetben szüntethető meg, ha az általa folytatott tevékenységek végzése más kijelölt értéktár által biztosított.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

A TŐKEPIACON TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

LI. Fejezet

RÉSZVÉNYKÖNYVVEZETÉS

355. § (1) A befektetési vállalkozás, részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet részvényeiről és a részvények tulajdonosairól olyan részvénykönyvet köteles a befektetési vállalkozás igazgatósága vezetni, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a részvénytulajdonos nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén székhelyét;

b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait;

c) a részvény értékpapírkódját, illetőleg sorozatát és névértékét;

d) a részvény fajtáját;

e) a részvényszerzés időpontját;

f) a részvényszerzés részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját;

g) a felülbélyegzés időpontját;

h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját; és

i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.

(2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen minden változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetőleg az adatot bejegyző személye, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja.

(3) Befektetési vállalkozás, tőzsde és elszámolóházi tevékenységet végző szervezet részvénykönyve mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonos által a befektetési vállalkozásban, tőzsdében, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben fennálló közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A befektetési vállalkozásban, tőzsdében, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tulajdonos a befektetési vállalkozásban, tőzsdében, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását – az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével – köteles a befektetési vállalkozásnak, a tőzsdének, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek bejelenteni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesítő tulajdonos szavazati jogát a kötelezettség teljesítéséig e törvény erejénél fogva nem gyakorolhatja.

Vezető állású személyekre, befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosokra vonatkozó feltételek

356. § Befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki

a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;

b) a felügyelő bizottsági tag kivételével legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;

c) büntetlen előéletű;

d) akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

357. § (1) A 97–99. §-ok, a 106–107. §-ok, a 308. §, a 359. §, valamint a 11. számú melléklet 1–4. pontja alkalmazásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki

a) tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan a Felügyelet által felügyelt intézményben, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős határozat megállapította;

b) súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott, illetőleg akit a tőzsde vagy más szervezet etikai bizottsága, tanácsa öt éven belül súlyos etikai vétség elkövetése miatt elmarasztalt;

c) lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem szerezhető meg, és a tulajdonszerzési engedélyezés elbírálásához szükséges információ megadását önként nem vállalja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a személyre szóló bírságot csak akkor kell kizáró okként figyelembe venni, ha erre az elbírálást megelőző öt év alatt legalább három esetben került sor.

(3) A 107. § (2) bekezdésének c) pontja alkalmazása szempontjából a befektetési vállalkozás biztonságos működését veszélyeztetné különösen, ha a leendő tulajdonos

a) tevékenysége, illetve a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását;

b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel érintett személy ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. Fejezetének VII. és VIII. Címében, illetve a XVII. és a XVIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetőleg külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig

a) a büntetőeljárás alá vont személy befektetési szolgáltatónál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél a 98. § (1)–(3) bekezdésében, a 99. § (1) bekezdésében, a 11. számú melléklet 1–4. pontjában meghatározott tisztségéhez, munkaköréhez tartozó feladatokat nem láthat el, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél vezető állású személy nem lehet;

b) a Felügyelet a 97. § (3) bekezdésének b) pontjában, illetőleg a 98. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott névjegyzékbe való bejegyzéssel kapcsolatos eljárását felfüggeszti;

c) a Felügyelet a 107. §-ban, a 307. § (2) bekezdésében, illetőleg a 343. § (2) bekezdésében meghatározott engedélyt – az egyéb feltételek megléte esetén – a tulajdonos szavazati jogának felfüggesztésével adja meg.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kizáró okokat a kérelmező külföldi tevékenysége tekintetében is vizsgálni kell.

Könyvvizsgálat

358. § (1) Befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóházi tevékenységet ellátó szervezet által – a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha

a) a Felügyelet az általa – a Hpt. szabályai alapján – vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette,

b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a befektetési vállalkozásban, a befektetési alapkezelőben, a tőzsdében, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,

c) a könyvvizsgálónak nincs a befektetési vállalkozással, a befektetési alapkezelővel, a tőzsdével, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szemben fennálló tartozása, valamint

d) a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.

(2) Az alapkezelő a befektetési alap éves beszámolójának ellenőrzésével könyvvizsgálót köteles megbízni. Az alapkezelő által megbízott könyvvizsgáló köteles ellenőrizni azt is, hogy az alapkezelő a befektetési alap kezelése során betartja-e a kezelési szabályzatban foglalt előírásokat.

(3) Az alapkezelő a (2) bekezdésben meghatározott feladat ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére akkor adhat megbízást, ha

a) a Felügyelet az általa – a Hpt. szabályai alapján – vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette,

b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a befektetési alapkezelőben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,

c) a könyvvizsgálónak nincs a befektetési alapkezelővel szemben fennálló tartozása, valamint

d) a befektetési alapkezelő és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.

(4) Az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés b)–c) pontjaiban foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közvetlen hozzátartozójára is alkalmazni kell.

(5) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, befektetési alapnál, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél.

(6) Az (1), illetőleg a (3) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetőleg a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.

(7) A könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy a könyvvizsgálói társaságon belül az (1), illetőleg a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló – egyidejűleg – legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgálói társaság egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát.

359. § (1) A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi nyilvántartásba a befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha

a) a könyvvizsgáló legalább három éven át befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél számviteli, ellenőrzési vagy a Felügyeletnél befektetési vállalkozással kapcsolatos felügyeleti, ellenőri munkakörben dolgozott, és legalább kétéves könyvvizsgálói gyakorlata van, vagy

b) legalább három éven át könyvvizsgálói tevékenységet folytatott és befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, befektetési alapnál, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél tevékenykedő könyvvizsgáló mellett legalább két évig beosztott könyvvizsgálóként tevékenykedett.

(2) A Felügyelet a könyvvizsgálót a befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékéből határozattal törli, ha

a) a könyvvizsgáló a jegyzékbevétel követelményeinek már nem felel meg;

b) a könyvvizsgáló a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(3) Ha a Felügyelet a könyvvizsgálót a névjegyzékből törli, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez.

(4) Ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez, egyidejűleg értesíti erről a Felügyeletet.

360. § (1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által választott, illetőleg a befektetési alapkezelő által a befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel, illetőleg az alapkezelővel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé,

b) bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet belső szabályzatának, illetőleg a befektetési alap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetőleg az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,

c) e törvény vagy más jogszabályok, az MNB rendelkezései, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,

d) a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak,

e) úgy ítéli meg, hogy az alapkezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak.

f) a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg,

g) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezetése között a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, az intézmény működése szempontjából lényeges kérdésekben.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is

a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, illetőleg a Felügyeletet vizsgálata eredményéről tájékoztatni,

b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól vizsgálata megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.

361. § Ha a könyvvizsgáló jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a befektetési vállalkozást, befektetési alapkezelőt, a tőzsdét, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott intézkedésként a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgálót a pénzügyi intézményi, illetőleg a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékéből törölni.

362. § (1) A könyvvizsgálónak a befektetési vállalkozás éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is meg kell vizsgálnia:

a) az értékelés szakmai helyességét,

b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,

c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,

d) a kockázatkezelési modellek megfelelőségét;

e) a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a tőkemegfelelésre, a folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes befektetési szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartását,

f) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok és a jegybanki rendelkezések, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatai, illetve a felügyeleti és jegybanki határozatok betartását, valamint

g) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.

(2) A könyvvizsgáló az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek legkésőbb az üzleti év mérlegforduló napját követő százötven napon belül megküldi. A kiegészítő jelentés szerkezetét külön jogszabály állapítja meg.

363. § (1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatóságát kötelezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről és ismételt közzétételéről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges helytelen adatot tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatóságát az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot – a közgyűlés elé történt beterjesztés előtt – a befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a Felügyeletnek bemutatni.

Az elnevezés védelme

364. § (1) Olyan szervezet, amely nem e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, cégnevében vagy üzleti és reklámcélokra nem használhat olyan elnevezést, amely azt a megtévesztő látszatot keltheti, hogy az adott szervezet befektetési szolgáltatási tevékenységgel, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységgel, befektetési alapkezelési tevékenységgel, tőzsdei ügyletekkel, illetőleg tőzsdei vagy tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásával foglalkozik.

(2) Az a szervezet, amely e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, üzleti dokumentumaiban, hirdetéseiben köteles feltüntetni tevékenységi engedélyének számát, illetőleg tőzsdetagságát.

365. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a „befektetési alapkezelő” elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított, alapkezelési tevékenységet végző társaság szerepeltetheti. E korlátozások nem vonatkoznak az alapkezelők felügyeleti, szakmai és érdekképviseleti szervezeteire.

(2) A „befektetési alap”, „zárt végű alap”, „nyílt végű alap”, „kötvényalap”, „részvényalap”, „pénzpiaci alap”, „vegyes alap”, „indexkövető alap”, „befektetési alapokba befektetőalap”, „származtatott ügyletekbe befektető alap”, „ingatlanalap”, „európai alap” elnevezések csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett befektetési célú alapok megjelölésére alkalmazhatók.

366. § (1) Abban a kérdésben, hogy egy vállalkozás a 364. §, illetve a 365. § alapján jogosult-e az ott megjelölt elnevezés használatára, vitás esetben a Felügyelet határoz.

(2) Azokra, akik a 364. §-ban, illetve a 365. §-ban foglalt tilalmat megszegik, a Felügyelet – az elnevezés jogosulatlan használatának további megtiltása mellett – pénzbírságot szabhat ki. A bírság ismételten is kiszabható.

Hirdetésre vonatkozó szabályok

367. § (1) A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó hirdetést csak Magyarországon bejegyzett és befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, illetőleg elszámolóházi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tehet közzé.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményeken kívül a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó hirdetést csak az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóház – engedélyezett tevékenysége körében – tehet közzé.

(3) A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó hirdetések tekintetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek, valamint a Gazdasági Versenyhivatal járnak el a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szabályai szerint.

(4) E § alkalmazásában hirdetés: a befektetési szolgáltatóra, árutőzsdei szolgáltatóra, befektetési alapkezelőre, tőzsdére, elszámolóházi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező szervezetre, illetőleg befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre, befektetési alapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi tevékenységre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az országban megjelenő sajtótermék vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített televízió- vagy rádióműsor előadásával vagy elektronikus úton vagy bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a szolgáltatás kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre.

Titoktartás

Üzleti titok

368. § (1) Üzleti titok minden olyan, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, valamint a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, illetve központi értéktári tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a befektetési szolgáltatónak, az árutőzsdei szolgáltatónak, a befektetési alapkezelőnek, a tőzsdének, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a belső szabályzatában meghatározott intézkedéseket megtette.

(2) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében törvény felhatalmazása alapján eljáró

a) Felügyelettel,

b) Befektető-védelmi Alappal,

c) MNB-vel,

d) Állami Számvevőszékkel,

e) Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal,

f) Gazdasági Versenyhivatallal,

g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, és

h) nemzetbiztonsági szolgálattal

szemben.

(4) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) nyomozó hatósággal a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, továbbá a feladatkörében eljáró ügyészséggel szemben;

b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint (önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

(5) A Felügyelet – az üzleti titokra vonatkozó szabályok betartásával – a szolgáltatóról egyedi azonosításra alkalmas adatokat szolgáltat

a) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal,

b) a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium

részére.

(6) A Felügyelet a befektetési szolgáltatóról egyedi azonosításra alkalmas adatot szolgáltat a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére.

Értékpapírtitok

369. § (1) Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési szolgáltatóval, árutőzsdei szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.

(2) Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) befektetési szolgáltatótól, árutőzsdei szolgáltatótól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől szolgáltatást vesz igénybe.

370. § (1) Értékpapírtitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körét pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad;

b) e törvény az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad;

c) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a tőzsdével és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, valamint a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal,

b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

c) csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,

d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a feladatkörében eljáró ügyészséggel,

e) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,

f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

h) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal

szemben, e szerveknek a befektetési szolgáltatóhoz, az árutőzsdei szolgáltatóhoz, a befektetési alapkezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez intézett írásbeli megkeresése esetén.

(3) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha az állami adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság és tőkepiaci felügyeleti tevékenységet ellátó szervezet írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetési alapkezelőtől, a tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási nyilatkozatot.

(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.

(5) A (2) és a (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, melyet az adatkéréskor megjelölt.

(6) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az (1)–(3) bekezdésben, valamint a 371. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását – titoktartási kötelezettségre hivatkozva – nem tagadhatja meg.

(7) Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési szolgáltatótól, az árutőzsdei szolgáltatótól, a befektetési alapkezelőtől, a tőzsdétől, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot.

(8) A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban, jegybanki rendelkezésben a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult értékpapírtitokhoz jutni.

(9) A Felügyelet a (2) bekezdés d) pontja szerint értékpapírtitokhoz való hozzájutásra feljogosított nyomozóhatóságnak értékpapírtitkot tartalmazó dokumentumot adhat át.

371. § (1) Aki üzleti vagy értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül – az ügyfél felhatalmazása nélkül – nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési szolgáltatónak, árutőzsdei szolgáltatónak, befektetési alapkezelőnek, tőzsdének, és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek vagy azok ügyfeleinek hátrányt okozzon.

(4) Befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde és elszámolóházi tevékenységet végző szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnt szervezet által kezelt üzleti, illetőleg értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

372. § A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla

a) kábítószer-kereskedelemmel,

b) terrorizmussal,

c) illegális fegyverkereskedelemmel,

d) pénzmosással,

e) szervezett bűnözéssel

áll összefüggésben.

373. § A 370. § (2) bekezdésének d), f) és g) pontja, valamint a 372. § alapján történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható. Egyéb esetben az ügyfelet az értékpapírtitok kiadásáról tájékoztatni kell.

374. § Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét

a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg;

b) az értékpapírszámla-tulajdonos nevére, értékpapírszámlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás;

c) a befektetési szolgáltató részéről a központi hitelintézeti hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a befektetési szolgáltatónak a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás;

d) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosító intézetnek a biztosítási szerződés tejesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás;

e) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet egymás közötti adatátadása;

f) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő által a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha az ügyfél (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve biztosítottak a külföldi félnél, valamint az annak székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal;

g) a külföldi befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza a külföldi felügyeleti hatóság által aláírt titoktartási záradék szükségességét;

h) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési szolgáltatóban, az árutőzsdei szolgáltatóban, a befektetési alapkezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás;

i) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása;

j) a Felügyelet által – az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – a befektetési szolgáltatókról, az árutőzsdei szolgáltatókról, a befektetési alapkezelőkről, a tőzsdéről, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal;

2. a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium

részére;

k) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság részére;

l) a bankcsoporton, pénzügyi holdingon, vegyes tevékenységű csoporton belül az összevont alapú felügyeletre vonatkozó jogszabályi előírások teljesítése érdekében történő adatátadás.

Összesített adatok átadása

375. § A Felügyelet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más személynek vagy hatóságnak befektetési szolgáltatóról, árutőzsdei szolgáltatóról, befektetési alapkezelőről, tőzsdéről, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.

LII. Fejezet

A PÉNZ- ÉS TŐKEPIACI ÁLLANDÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG

376. § (1) Tőzsde, valamint a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervei közösen megalapíthatják és működtethetik a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot.