(2) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörére, eljárására a Vbt. rendelkezéseit a (3)–(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye
a) a törvény hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési és árutőzsdei szolgáltatással, valamint kiegészítő befektetési szolgáltatással;
b) befektetők egymás közötti, befektetési eszközzel;
c) részvényesi jogokkal;
d) a tőzsdei ügylettel;
e) a befektetési szolgáltató és ügyfele között befektetési eszközre vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával;
f) a tőzsde szabályzatával;
g) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival;
h) pénzügyi szolgáltatással és kiegészítő pénzügyi szolgáltatással;
i) a befektetési és pénzügyi szolgáltatók kizárólagosságot nem sértő egyéb szolgáltatási tevékenységével
kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
(4) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása kiköthető a Vbt. 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel hiányában is.
(5) A (3) bekezdés a)–b), valamint d)–i) pontjaiban meghatározott ügyekben kizárólag a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása köthető ki, ideértve a Vbt. 47. §-a alapján nemzetközinek minősülő ügyeket is.
(6) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság tagjait a tőzsde közgyűlése és az érdek-képviseleti szervek évi rendes ülése jelöli ki meghatározott időre első alkalommal a Tőzsdei Választottbíróság elnökségének, azt követően a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság elnökségének javaslata alapján.
377. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogállását és hatáskörét külön törvény határozza meg.
378. § A Felügyelet feladatkörében
a) elbírálja az engedély iránti kérelmet és más beadványt;
b) ellenőrzi a kibocsátó információszolgáltatási kötelezettségének teljesítését;
c) ellenőrzi, illetve vizsgálja a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatban e törvényben meghatározott szabályok és elvek betartását, érvényesülését;
d) rendszeresen figyelemmel kíséri a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenységét;
e) ellenőrzi, illetőleg vizsgálja a befektetési szolgáltatási tevékenység, az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, a befektetési alapkezelési tevékenység, a letétkezelési tevékenység, a tőzsdei tevékenység, az elszámolóházi tevékenység, illetőleg a központi értéktári tevékenység végzését meghatározó jogszabályok érvényesülését;
f) vizsgálja, elemzi és értékeli a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletvitelének irányítását;
g) ellenőrzi a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet információszolgáltatásának működését;
h) alkalmazza a törvényben meghatározott intézkedéseket, szankciókat;
i) bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam befolyásolás gyanúja esetén vizsgálatot folytat;
j) vezeti az e törvényben előírt nyilvántartásokat;
k) együttműködik külföldi hatóságokkal, különösen az Európai Unió tagállamaiban a felügyeleti feladatokat ellátó hatóságokkal;
l) vitás esetben határoz arról, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenységnek minősül-e.
379. § (1) A Felügyelet e törvény szerinti bevételei:
a) igazgatási-szolgáltatási díj,
b) felügyeleti díj,
c) felügyeleti bírság, és
d) egyéb bevétel.
(2) A felügyelet bírságból származó bevétele kizárólag a következő célokra fordítható:
a) tőkepiaci szakemberek képzése;
b) felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatása;
c) befektetők tájékoztatása;
d) az Alapba történő befizetés;
e) az e törvény hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítése.
(3) A Felügyelet bevételeit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak működésének fedezetére használhatja fel.
380. § (1) A befektetési szolgáltató, az egyéni kereskedő és az ügynök felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére.
(2) A befektetési szolgáltató a díjat negyedévente köteles megállapítani az a) és b) pontokban meghatározottak összegeként. A felügyeleti díj
a) a bizományosi és a kereskedelmi tevékenység keretében lebonyolított árfolyamértéken számított negyedéves eladási ügyletének – ideértve a határidős eladási ügyletek, az eladott (kiírt) vételi és eladási opciók, valamint minden csereügylet mögöttes termékének vagy elvi főösszegének kötési értékét is – 0,04 ezreléke;
b) az ügyfelekkel szemben az értékpapírok árfolyamértékében és a pénzben fennálló kötelezettségei tárgynegyedévre számított napi átlagának 0,025 ezreléke.
(3) Ha a bizományosi vagy kereskedelmi tevékenység keretében az ügyletet tőzsdén kötötték, a díj mértéke a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott érték ötven százaléka.
(4) A felügyeleti díj évi összege legalább egymillió forint.
(5) Az egyéni kereskedő kereskedési tevékenysége után – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a (2) bekezdés szerinti felügyeleti díjat fizeti. Az egyéni kereskedő által fizetett éves felügyeleti díj legalább kettőszázezer forint.
(6) Az ügynök havi húszezer forint felügyeleti díjat fizet.
381. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére.
(2) Az árutőzsdei szolgáltató a bizományosi és kereskedelmi tevékenysége keretében az általa megnyitott minden kontraktus után tíz forint felügyeleti díjat fizet. A felügyeleti díj éves összege legalább százhúszezer, és legfeljebb egymillió-kettőszázezer forint.
382. § (1) A portfóliókezelési tevékenységet végző – a befektetési alapkezelő kivételével –, valamint a befektetési alap felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére.
(2) A felügyeleti díj mértéke – befektetési alap kivételével – a kezelt vagyon negyedéves átlagos összegének 0,2 ezreléke.
(3) Befektetési alap esetében a felügyeleti díj számításának alapja az alap nettó eszközértékének negyedéves számtani átlaga.
(4) Azon alapok esetében, amelyek két vagy több sorozat befektetési jegyet bocsátottak ki, és ezek valamelyike a sorozatra jutó tőkenövekményt teljes egészében újra befekteti, a díjalap számítása során a nem újrabefektető sorozatra megállapított egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket kell az alapra kibocsátott összes befektetési jegy darabszámával szorozni. Az így kiszámolt nettó eszközérték negyedéves átlaga képezi a díjalapot.
(5) A felügyeleti díj mértéke befektetési alapok esetében a (3)–(4) bekezdés szerint kiszámított díjalap 0,2 ezreléke.
383. § (1) A tőzsde felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére.
(2) A díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,1 ezreléke.
384. § (1) Az elszámolóház és a 355. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, elszámolóházi tevékenységet végző részvénytársaság felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére.
(2) Az elszámolóház által fizetendő díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,3 ezreléke, a 355. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság által fizetendő díj mértéke az éves mérleg főösszegének 0,1 ezreléke.
385. § (1) A 380. § (2)–(6) bekezdésében, a 381. § (2) bekezdésében, valamint a 382. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott felügyeleti díjat a tárgynegyedévet követő hó huszadik napjáig kell megfizetni.
(2) A 383. § (2) bekezdésében, valamint a 384. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti díjat a tárgyévet követő április hó harmincadik napjáig kell megfizetni.
386. § A kibocsátó, a nyilvános részvénytársaságban befolyást szerezni kívánó személy, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a alapján a felügyeleti eljárási, szakértői szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizet. A fizetendő díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
387. § (1) A felügyeleti díj nem vagy késedelmes teljesítése esetén az e törvényben meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
(2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.
388. § (1) A Felügyelet a hatáskörébe tartozó ügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az Áe. rendelkezései szerint jár el.
(2) A Felügyelet – a bírságot megállapító határozata kivételével – határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el, ha
a) az a befektetők károsodástól történő megóvása, illetőleg a tőkepiac általános érdekeinek megóvása érdekében szükséges,
b) annak hiányában a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet intézkedésre okot adó helyzetében további romlás várható.
(3) A felügyeleti eljárások során idegen nyelvű iratok esetén mellékelni kell azok hiteles magyar nyelvű fordítását is.
389. § (1) Engedélyezésre irányuló eljárásban, az alapítási, illetőleg a működési engedély iránti kérelem esetében a Felügyelet eljárásának időtartama hatvan nap, egyéb esetekben harminc nap. A határidő egy esetben legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőkbe nem számítandó be az az időtartam, amely valamely szakhatóság vagy külföldi felügyeleti hatóság megkeresése miatt szükséges.
(3) Az eljárási határidő a kérelem előterjesztésétől, illetve hiánypótlás esetén az e törvény rendelkezéseinek megfelelő kérelem, illetve a Felügyelet által előírt mellékletek hiánytalan benyújtásától számítandó.
(4) A tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozatot a Felügyelet nyolc napon belül a Cégközlönyben közzéteszi.
390. § (1) Ha a Felügyelet tudomást szerez arról, hogy egy meghatározott személy engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, illetőleg elszámolóházi tevékenységet folytat, a tevékenység folytatóját felszólítja a helyzet tisztázásához szükséges szerződés, okirat, jelentés, kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá helyszíni ellenőrzést rendelhet el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére álló adat alapján ilyen tevékenység folyt, illetőleg folyik.
(2) Engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, illetőleg elszámolóházi tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet
a) bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál,
b) azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, illetőleg elszámolóházi tevékenység végzését, továbbá
c) a felügyelete alá tartozó intézmény esetében felügyeleti intézkedést hoz, illetőleg pénzbírságot szab ki.
391. § A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:
a) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet neve, székhelye;
b) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet alapításának időpontja;
c) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenységi köre;
d) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet jegyzett tőkéjének mértéke;
e) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosai;
f) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezető állású személyei;
g) az üzletkötők neve;
h) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenysége megkezdésének időpontja;
i) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;
j) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet fióktelepe létesítésének időpontja és helye;
k) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő ügynökének neve, székhelye, fióktelepe;
l) a kibocsátó neve, székhelye;
m) a kibocsátó alapításának időpontja;
n) a kibocsátó jegyzett tőkéjének nagysága;
o) a kibocsátó vezető állású személyeinek neve, a kibocsátóban fennálló részesedésük (ideértve a részesedés megszerzésére vonatkozó opciót és egyéb jogokat is) mértéke;
p) a kibocsátó tulajdonosainak neve (cégneve), lakcíme (székhelye), más társaságban lévő részesedése;
q) a kibocsátás adatai;
r) a bennfentes személyek azonosító adatai;
s) a nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonosainak a 67. §-ban szabályozott, a befolyásszerzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség alapján tudomására jutott adatai.
392. § (1) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához – ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is – adatot kezelhet.
(2) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – felhasználható.
(3) A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól – a felhasználás céljának megjelölésével – e törvényben meghatározott adatkörben (395. §) adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.
393. § (1) A Felügyelet gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.
(2) A Felügyelet gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében
a) ha törvény kivételt nem tesz, az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát, és
b) a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka – törvény rendelkezése szerint – megszűnt vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.
394. § (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti
a) a befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és alkalmazottjának, az egyéni kereskedőnek a 92–94. §-ban és a 98–99. §-ban, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
b) a befektetési vállalkozásban, tőzsdében történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a befektetési vállalkozás, a tőzsde tulajdonosának a 106. §-ban, illetve a 308. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
c) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet ügyfelének adatait;
d) a bejelentésre kötelezett bennfentes személy adatait;
e) annak a személynek az adatait, akivel szemben bennfentes kereskedelemmel, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolással kapcsolatos eljárást folytat; és
f) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
1. a tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy,
2. a befektetési szolgáltató vezető állású személye, üzletkötője;
3. a befektetési vállalkozás tulajdonosa, illetve a tulajdonosnál vezető állású személy,
4. a tőzsde tisztségviselője és alkalmazottja,
5. az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezető állású személye és alkalmazottja,
6. az ügynök,
7. a befektetési alapkezelési tevékenységet végző szervezet vezető állású személye és alkalmazottja,
8. a befektetési alapkezelési tevékenységet végző szervezet tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó letétkezelő, ingatlanértékelő, ingatlanforgalmazó vezető tisztségviselője, vezető állású személye és a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja
adatait;
g) a 98. §-ban és a 107. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltétel ellenőrzésére szolgáló adatot;
h) a befolyásszerzés mértékének ellenőrzése érdekében a nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonosainak adatait.
(2) Az (1) bekezdés alapján a Felügyelet az érintett személyazonosító adatait (családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, külföldi esetén az állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetésre, tulajdoni részesedésre, szakképzettségre, szakmai gyakorlatra, választott tisztségre, beosztásra, munkaviszonyra, büntetlenségre és a 357. §-ban meghatározott kizáró okok megállapításához szükséges adatokat kezeli.
(3) A Felügyelet az adatot
a) a vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági tagság, munkaviszony és tőzsdei tisztségviselői megbízatás megszűnésétől számított öt évig,
b) az ügynök tevékenységének megszüntetését követő öt évig,
c) a befektetési vállalkozásban, tőzsdében, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben meglévő tulajdon elidegenítésétől számított tíz évig,
d) a bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam-befolyásolás és ügyféllel kapcsolatos eljárás esetén a felügyeleti eljárás lezárásától számított tíz évig,
e) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyás megszűnésétől számított öt évig, és
f) az a)–e) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított öt évig kezelheti.
395. § (1) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni, és ezzel egyidejűleg közzétenni:
a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;
b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat;
c) a járulékos vállalkozásban [5. § (1) bekezdés 54. pont] történő tulajdon szerzését, illetőleg ilyen tulajdon megszűnését;
d) a 97. § (1)–(2) bekezdésében, a 98. § (1) bekezdésében, illetőleg a 356. § (1) bekezdésében meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;
e) az ügynökkel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését;
f) fiókjának, képviseletének megnyitását és megszűnését;
g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat;
h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;
i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;
j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult; és
k) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét.
(2) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni:
a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak ötszázalékos mértéket meghaladó változásait,
b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult,
c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel, vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.
(3) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot.
(4) A bejelentési kötelezettségének
a) az (1) bekezdés a), e), f), g) és h) pontja esetében a döntést követő öt napon belül,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig,
c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt napon belül,
d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül,
e) az (1) bekezdés i) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül,
f) az (1) bekezdés j) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül,
g) az (1) bekezdés k) pontja esetén a hitelszerződés megkötését követő két napon belül, és
h) a (3) bekezdés esetén az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül
kell eleget tenni.
(5) Az MNB, a Kincstár és az ÁKK Rt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.
(6) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és jegybanki rendelkezésben meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni.
(7) A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése keretében a Felügyelet írásbeli megkeresésére a részvényesi jogok gyakorlója köteles e jogok gyakorlására kötött megállapodást feltárni, valamennyi e tárgyban keletkezett irat másolatát a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, illetve megjelölni azt a személyt, akinek érdekében ténylegesen eljár.
396. § (1) A Felügyelet rendszeresen ellenőrzi, hogy az értékpapír forgalomba hozatala, a befektetési szolgáltatási tevékenység, az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, a befektetési alapkezelési tevékenység, a tőzsdei tevékenység, illetőleg az elszámolóházi tevékenység folytatása megfelel-e a jogszabályoknak, felügyeleti határozatoknak, a tőzsde alapszabályának, szabályzatainak, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak, valamint a befektetők biztonságának. A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató és a befektetési alapkezelő szabályzata által előírt kötelezettségek betartását a Felügyelet ellenőrzi.
(2) A Felügyelet felhívására a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles lehetővé tenni a törvényben szabályozott tevékenységéről vezetett nyilvántartásba való betekintést, illetve az e tevékenységére vonatkozó jogszabályban meghatározott adatot köteles a Felügyeletnek átadni.
(3) A Felügyelet az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el.
(4) A Felügyelet rendszeresen ellenőrzi, hogy a befektetési vállalkozásban, illetőleg a tőzsdében történő tulajdonszerzés engedélyezésére előírt feltételek folyamatosan fennállnak-e. A befektetési vállalkozás és a tőzsde tulajdonosa az ellenőrzéshez szükséges adatot köteles a Felügyeletnek átadni.
(5) A Felügyelet – az általa összeállított vizsgálati terv szerint – minden befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél és elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél legalább kétévenként átfogó helyszíni ellenőrzést tart.
397. § (1) A Felügyelet jogosult az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott – a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenységének engedélyezésére, működésére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos, befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó – szabályok, valamint határozatainak megtartását a helyszínen ellenőrizni.
(2) A befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet köteles a Felügyelet számára a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva az üzleti könyvek, jelentések, nyilvántartások ellenőrzését, valamint a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.
(3) Az értékpapír forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályok betartását, valamint a kibocsátó által a törvényben, felügyeleti határozatban előírt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség, valamint a központi értéktár és az elszámolóház felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a Felügyelet eseti adatbekéréssel, illetve a kibocsátó hivatalos helyiségeiben is jogosult ellenőrizni.
(4) A Felügyelet a helyszíni ellenőrzési feladatokkal – indokolt esetben – könyvvizsgálót vagy külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben.
(5) A könyvvizsgálóra és a szakértőre megfelelően alkalmazni kell a Psztv. 10. §-ának (2)–(6), valamint (8)–(11) bekezdésében és 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelőzően három naptári évre visszamenőleg köteles megvizsgálni a könyvvizsgáló és a szakértő társasági tagsági és vezető tisztségviselői jogviszonyait. A könyvvizsgálónak és a szakértőnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére előírt szakvizsgával, valamint megfelelő felelősségbiztosítással.
(6) A könyvvizsgálónak és a szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A könyvvizsgáló és a szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.
(7) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül.
(8) A Felügyelet elnöke által a Felügyelet köztisztviselői közül kijelölt személy jogosult a tőzsdei forgalom helyszínén jelen lenni, a tőzsdei forgalmat ellenőrizni, illetőleg elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni.
(9) A Felügyelet képviselője jogosult a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatósági ülésein és közgyűlésein jelen lenni.
398. § (1) A Felügyelet – feladata teljesítéséhez – kérheti a befektetési szolgáltatótól, árutőzsdei szolgáltatótól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől rendkívüli beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá a befektetési szolgáltatótól, árutőzsdei szolgáltatótól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, annak szervezeteitől felvilágosítást kérhet valamennyi üzleti ügyéről, valamint betekinthet könyveibe, irataiba és adathordozóiba.
(2) A Felügyelet által kiküldött – helyszíni ellenőrzésre jogosult – alkalmazott vagy megbízott az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, iratról, nyilvántartásról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet.
(3) A Felügyelet – külföldi felügyeleti hatóság kérésére – adatszolgáltatást kérhet, valamint elvégezheti a helyszíni ellenőrzést, a viszonosság elérhetőségének mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azokat a hozzájárulást kérő külföldi felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.
399. § (1) A Felügyelet a jogszabályban, határozatában, valamint a tőzsde alapszabályában, illetve szabályzataiban, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet üzletszabályzatában, illetve szabályzataiban, az Alap szabályzataiban meghatározott előírások megsértése, illetőleg mulasztás megállapítása, a befektetők érdekét és a tőkepiac egyensúlyát, a tőkepiac többi szereplőjének helyzetét veszélyeztető magatartás esetén intézkedéseket és szankciókat alkalmazhat.
(2) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött, tőzsdei kereskedési joggal rendelkező vállalkozások felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére külföldi jogszabályban, külföldi felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.
(3) A Felügyelet az intézkedést, illetve szankciót a rendelkezésére álló adatok és információk elemzése, illetőleg mérlegelése alapján, a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak
a) az érintett intézmény működésére,
b) ügyfelére, illetve
c) a tőkepiac működésére
gyakorolt hatásának, veszélyességi fokának figyelembevételével választja ki és alkalmazza.
400. § (1) A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
a) a felügyelete alá tartozó szervezetet a befektetési szolgáltatási tevékenységre, az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre, a befektetési alapkezelési tevékenységre, a letétkezelési tevékenységre, a tőzsdei tevékenységre, az elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságokban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthatja;
b) az engedély nélküli befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, illetőleg elszámolóházi tevékenység folytatását megtilthatja;
c) a Felügyelet által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet;
d) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;
e) kötelezheti a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;
f) a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, tőzsdét, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;
g) a befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelőt, tőzsdét, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;
h) a befektetési szolgáltatási tevékenység, az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, a befektetési alapkezelési tevékenység, a tőzsdei tevékenység folytatását részben vagy egészben meghatározott időre felfüggesztheti;
i) meghatározott időre felfüggesztheti a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a teljes tőzsdei kereskedést;
j) a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tevékenységi engedélyét visszavonhatja;
k) a befektetési szolgáltatót, az árutőzsdei szolgáltatót és a befektetési alapkezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására kötelezheti;
l) felügyeleti biztost rendelhet ki befektetési vállalkozáshoz, a 89. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott árutőzsdei szolgáltatóhoz, a befektetési alapkezelőhöz, a tőzsdéhez, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez;
m) törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;
n) meghatározott időszakra felfüggesztheti az értékpapír forgalomba hozatalát, a befektetési eszköz forgalmazását, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó eljárást;
o) ha törvény alapján a részvényes a részvénytársasággal szemben tagsági jogait nem gyakorolhatja, ezt a tényt a Felügyelet határozatban megállapítja, és szükség esetén elrendelheti a tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztését;
p) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet;
q) meghatározott időre felfüggesztheti a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által vezetett ügyfél- és értékpapírszámlák feletti rendelkezési jogot.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés m), n) és p) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni. A bírósági határozat elleni fellebbezés határideje három nap.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket és szankciókat a Felügyelet ismételten és együttesen is alkalmazhatja.
(4) A Felügyelet a tőkepiaci intézményrendszer biztonságos működése és a befektetők érdekeinek védelmében az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által vezetett egyes számlák fölötti rendelkezési jogot harminc napra korlátozhatja. A korlátozás indokolt esetben – további harminc nappal – egyszer meghosszabbítható.
(5) A számla fölötti rendelkezési jogot a Felügyelet akkor korlátozhatja, ha
a) a forgalomba hozatal jogszabályellenes volt és harmadik személy károsodástól való megóvása érdekében indokolt, hogy a számlán nyilvántartott értékpapír-állományban változás ne történjen;
b) a rendelkezésre álló információk alapján gyanú merül fel arra, hogy a számla bűncselekménnyel van összefüggésben;
c) az arra jogosult személy a tőzsdei, illetve a tőzsdén kívüli kereskedést felfüggeszti;
d) a befektetési szolgáltató, illetve az árutőzsdei szolgáltató üzletvitelében olyan helyzet következik be, hogy további biztonságos működése veszélybe kerül; vagy
e) az értékpapírszámlán nyilvántartott dematerializált értékpapír összesített mennyisége eltér a kibocsátott értékpapír mennyiségétől.
(6) A Felügyelet (4) bekezdés szerinti intézkedése az intézkedést megelőzően megkötött tőzsdei ügyletek elszámolását nem érinti.
401. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezet
a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;
b) igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit;
c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha
a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;
b) az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.
(3) A Felügyelet a tőzsdére felügyeleti biztost akkor rendelhet ki, ha a tőzsdének nincs a 317. § (4) bekezdés a)–d) és h) pontjaiban meghatározott érvényes szabályzata, vagy harminc napnál hosszabb időtartam alatt az igazgatóság megválasztására, illetve az ügyvezető kinevezésére nem kerül sor. A felügyeleti biztos feladatait és jogkörét a kirendelő határozat tartalmazza.
(4) A felügyeleti biztos a kirendelését követő kilencven napon belül jelentést készít a Felügyeletnek az érintett szervezet helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidő – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(5) A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet harminc napon belül határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó intézkedésekről.
402. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.
(2) Ha nincs lehetőség az ügyek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző, illetőleg a rendőrség közreműködését veheti igénybe.
(3) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt a vezető állású személy a Gt.-ben, e törvényben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartama alatt a felügyeleti biztos gyakorolja a vezető állású személynek a törvényben és az alapszabályban megállapított jogait.
(4) A felügyeleti biztos feladata:
a) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vagyoni helyzetének felmérése;
b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése;
c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet nyilvántartásának helyreállítása;
d) a szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet cégként való működtetése.
(5) A felügyeleti biztos részére a Felügyelet más feladatot is megállapíthat.
403. § (1) A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért kizárólag a Felügyelet felé tartozik felelősséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthető. Ha a felügyeleti biztos a Felügyelettel köztisztviselői jogviszonyban áll, a Ktv. kártérítésre vonatkozó szabályai szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a Ptk. 350. §-a szerint felel.
(2) A felügyeleti biztos nevét és lakóhelyét – bejegyzés és közzététel végett – be kell jelenteni a cégbíróságnak. Lakóhelyként a Felügyelet címe is megjelölhető.
404. § (1) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, tőzsde, illetőleg elszámolóház fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.
(2) Ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetőleg kezdeményezi, hogy az illetékes felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.
(3) A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet a Magyarországon hatályos előírások megsértése esetén, illetve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a tőkepiac stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. A Felügyeletnek a prudenciális szabályok esetén tett közvetlen intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.
405. § (1) A Felügyelet a kibocsátót, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, befektetési szolgáltatót, árutőzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelési tevékenységet végző személyt, tőzsdét, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolást elkövető személyt e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a pénzmosásról szóló törvény valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint, illetőleg külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.
(2) Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet megsérti az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásait.
(3) Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt.
(4) Nem szabható ki bírság, ha a kötelezettségszegés vagy mulasztás a Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított három év – bennfentes kereskedelem esetében öt év – már eltelt.
406. § (1) A bírság összegét a törvényben, a külön jogszabályban és a Felügyelet határozatában meghatározott feltételtől való eltérés, illetve a mulasztás súlyának és az elért vagyoni előny mértékének figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A bírság összege:
a) engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási és befektetési alapkezelési tevékenység esetén 2 000 000–10 000 000 forint;
b) a befektetési szolgáltatási, befektetési alapkezelési tevékenység engedélyezési feltételeitől való eltérés, illetve mulasztás esetén 200 000–4 000 000 forint;
c) a tevékenységi és működési szabályok, valamint a 222. § megsértése esetén 200 000–10 000 000 forint;
d) bennfentes kereskedelem esetén az elért vagyoni előny száz százaléka;
e) tisztességtelen árfolyam-befolyásolás esetén 1 000 000–10 000 000 forint;
f) a 402. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok és a jegybanki rendelkezés megsértése esetén 200 000–10 000 000 forint;
g) a nyilvános forgalomba hozatalhoz, a tájékoztatóhoz kapcsolódó kötelezettségek megszegése, elmulasztása vagy hiányos teljesítése esetén 200 000–10 000 000 forint;
h) a rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén 100 000–6 000 000 forint;
i) a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén, ha a bennfentes kereskedés alapját képezheti, 1 000 000–20 000 000 forint;
j) a zártkörű forgalomba hozatal előírásainak elmulasztása, megszegése, hiányos teljesítése esetén 100 000–1 000 000 forint;
k) a nemzetközi értékpapír-forgalomra vonatkozó előírások megsértése esetén a forgalomba hozott értékpapír – árfolyamértéken számított – összegének 10–100 százaléka, amennyiben az érték nem állapítható meg, 1 000 000–20 000 000 forint;
l) bennfentes személyre előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, hiányos vagy késedelmes tejesítése esetén 200 000–2 000 000 forint;
m) nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés e törvényben meghatározott szabályainak megszegése esetén 500 000–100 000 000 forint;
n) engedély nélkül végzett tőzsdei tevékenység, illetőleg elszámolóházi tevékenység esetén 2 000 000–20 000 000 forint;
o) a tőzsdei tevékenység engedélyezési feltételeitől való eltérés, illetve mulasztás esetén 100 000–10 000 000 forint;
p) a tőzsde tevékenységi és működési szabályainak megsértése esetén 200 000–10 000 000 forint;
q) a befektetési alapkezelési tevékenységre vonatkozó előírások megsértése esetén 200 000–10 000 000 forint;
r) a letétkezelési tevékenységre vonatkozó előírások megsértése esetén 200 000–4 000 000 forint;
s) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény 2. §-ának (1)–(2) bekezdésében, valamint a 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén 100 000–500 000 forint;
t) az elszámolóházi tevékenységre vonatkozó előírások megsértése esetén 100 000–10 000 000 forint.
(3) A (2) bekezdésben nem említett szabályok megsértése, mulasztás vagy késedelem esetén kiszabható bírság összege 50 000–5 000 000 forint.
(4) A (2)–(3) bekezdés alapján a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet vezető állású személye és alkalmazottja terhére kiszabható bírság összege 50 000–5 000 000 forint.
407. § (1) Ez a törvény – a (3)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2002. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az ügyfélre kedvezőbb szabályt tartalmaznak.
(2) Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévőnek kell tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés előtt – az 1996. évi CXI. törvényben, illetőleg az 1991. évi LXIII. törvényben meghatározott módon és tartalommal – szabályszerűen nyújtották be.
(3) E törvény 59. §-a, 62. §-ának (4) bekezdése, 64. §-a, 67. §-ának (10) bekezdése, 85. §-ának (5) bekezdése, 90. §-ának (9) bekezdése, 91. §-ának (5) bekezdése, 92. §-ának (5) bekezdése, 94. §-a, 102–105. §-a, 211. §-a, 218. §-a, 232. §-a, 284. § (3) bekezdése, 287–288. §-a, 302. §-a, 313. § (3) bekezdése és 404. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(4) E törvény 435. §-a 2003. január 1-jén lép hatályba.
408. § (1) A törvény hatálybalépésekor már nyilvánosan forgalomban levő, illetve a (2) bekezdés alapján forgalomba hozott nyomdai úton előállított értékpapírt legkésőbb 2004. december 31-ig kell a kibocsátónak dematerializált értékpapírrá átalakítania.
(2) Ha a kibocsátó a törvény hatálybalépését megelőzően nyomdai úton előállított értékpapír nyilvános kibocsátásáról döntött, valamint a már nyomdai úton előállított névre szóló értékpapírral azonos sorozatú értékpapír forgalomba hozatala esetén a 6. § (3) bekezdésében foglalt előírást 2002. december 31-ig nem kell alkalmazni.
409. § Az 52. § (1) bekezdésében meghatározott féléves gyorsjelentést a kibocsátónak első alkalommal 2003-ban kell elkészítenie.
410. § E törvény 62. §-ának (1) bekezdése helyébe az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az alábbi rendelkezés lép:
„62. § (1) A külföldi kibocsátó értékpapírjának belföldön történő forgalomba hozatalára, illetőleg forgalmazására az Európai Unió tagállamában bejegyzett forgalmazó igénybevételével kerülhet sor.”
411. § (1) Ha e törvény hatálybalépésekor a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályában a részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezések nem felelnek meg az e törvényben meghatározott szabályoknak, a részvénytársaság az alapszabályát – a (2) bekezdésben, valamint a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 82. §-ának (6) bekezdésében meghatározottak kivételével – legkésőbb e törvény hatálybalépését követő soron következő közgyűlésén módosítani köteles.
(2) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya e törvény hatálybalépésekor eltérő rendelkezéseket tartalmaz a vételi ajánlattételi kötelezettség küszöbértéke, illetve a vételi ajánlatban meghatározott ellenérték legkisebb összege tekintetében az e törvény harmadik részében szereplő rendelkezésekhez képest, a részvénytársaság az alapszabály e rendelkezéseit legkésőbb 2004. június 30. napjáig köteles hatályon kívül helyezni, illetve e törvényben meghatározott szabályoknak megfelelően módosítani.
412. § (1) A törvény hatálybalépésekor már működő vagy a hatálybalépést követően a 407. § (2) bekezdése alapján az Épt. szabályai szerint engedélyezett értékpapír-bizományos, valamint értékpapír-kereskedő saját tőkéjének legkésőbb 2003. december 31-ig el kell érnie a 90. § (3) bekezdésében az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb jegyzett tőke összegét.
(2) A törvény hatálybalépésekor már működő, az Áttv. alapján tőzsdetag vagy a hatálybalépést követően a 407. § (2) bekezdése alapján az Áttv. szerint a tőzsdére felvett tag 2003. december 31-ig köteles megfelelni a saját tőkére vonatkozó előírásoknak.
(3) A törvény hatálybalépésekor már működő vagy a hatálybalépést követően a 407. § (2) bekezdése alapján engedélyezett befektetési szolgáltató, illetőleg árutőzsdei szolgáltató 2002. december 31-ig köteles megfelelni az e törvényben előírt szervezeti, működési, tevékenységi szabályoknak.
413. § Az a pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, illetőleg biztosító intézet, amely a törvény hatálybalépésekor kettőmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékben kezel magán-nyugdíjpénztári vagyont, 2003. december 31-ig köteles elérni a 90. § (4) bekezdésében, a 235. § (4) bekezdésében, az e törvény 437. §-ával módosított Hpt. 9. § (5) bekezdésében, illetőleg az e törvény 442. §-ával megállapított Bit. 46. § (5) bekezdésben meghatározott saját tőke összeget.
414. § A törvény hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt lévő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzési szervezeti egysége vezetőjének (belső ellenőrének) 2003. december 31-ig meg kell felelnie a 110. § (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
415. § (1) A 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeghatár 2005. december 31-ig egymillió forint, 2006. január 1-jétől 2007. december 31-ig pedig kettő millió forint.
(2) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától 2007. december 31-ig
a) Magyarországon székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató által az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelep köteles csatlakozni a fogadó ország befektetővédelmi rendszeréhez;
b) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe esetén a befektetővédelmi rendszer biztosítása nem haladhatja meg – személyenként és befektetési szolgáltatónként összevontan – a húszezer eurónak megfelelő összeget.
(3) E törvény 215. §-a nem érinti a hatálybalépés előtt keletkezett követeléseket.
(4) A Befektető-védelmi Alapnak e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő kártalanítási eljárása esetében a követelések befagyásának napján hatályos jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.
(5) A 2002. naptári évre vonatkozó éves díjfizetési előlegként kell figyelembe venni a 2001. évben éves díjfizetés címén teljesített befizetésnek a 2002. naptári évre eső részét.
(6) E törvény 217. §-ának (3) bekezdése helyébe az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Harmadik országbeli befektetési szolgáltató és befektetési alapkezelő fióktelepével szemben fennálló követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.”
416. § (1) A törvény hatálybalépésekor már működő befektetési alapkezelő saját tőkéjének legkésőbb 2003. december 31-ig el kell érnie a 235. § (3), illetve (4) bekezdésében az engedélyezés feltételeként meghatározott minimális jegyzett tőkekövetelmény összegét.
(2) A törvény hatálybalépésekor már működő befektetési alapkezelőnek, illetőleg portfóliókezelési tevékenységet végző egyéb intézménynek az e törvényben meghatározott szervezeti, tevékenységi, működési, összeférhetetlenségi szabályoknak 2002. december 31-ig kell megfelelnie.
(3) A törvény 11. számú mellékletének 1–4. pontjában meghatározott szakmai vizsga alól 2003. december 31-ig felmentést kap az a személy, akinek legalább ötéves szakmai gyakorlata és kettőéves, befektetési alapkezelőnél vagy befektetési szolgáltatónál eltöltött vezetői gyakorlata, illetőleg biztosító intézetnél, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vagy magánnyugdíjpénztárnál vagyonkezelési területen eltöltött vezetői gyakorlata van.
417. § (1) A 2001. december 31. előtt az Épt., illetőleg az Áttv. szerint alapított tőzsde legkésőbb 2003. december 31-ig köteles átalakulni az e törvényben meghatározott szabályok szerint működő tőzsdévé.
(2) A 2003. december 31-ig át nem alakult tőzsde alapszabályára és szabályzataira kiadott jóváhagyást a Felügyelet visszavonja, az ilyen szervezet a továbbiakban tőzsdei tevékenységet nem folytathat.
(3) A tőzsde átalakulására az e törvényben foglalt eltérésekkel a Gt.-nek a részvénytársaság alapítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(4) A 2001. december 31. előtt az Épt., illetőleg az Áttv. szerint alapított tőzsde működésére, felügyeletére – átalakulásáig – a 2001. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy
a) az e törvény 313. §-ában foglalt rendelkezés az átalakulás időpontjától függetlenül, e törvény hatálybalépésétől alkalmazható,
b) az Áttv. 29. §-ának b) pontjától eltérően a tőzsde abban az esetben szűnik meg, ha a tőzsdetagok száma hat hónapon túl nem éri el a tizenötöt.
(5) E törvény hatálybalépését követően tőzsde kizárólag az e törvényben meghatározott feltételek szerint létesíthető.
418. § (1) Az e törvény alapján működő tőzsdének nem kell a társasági adót és a helyi iparűzési adót megfizetnie utoljára arra az adóévre vonatkozóan, amelynek utolsó napja 2006. évben van.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség megszűnik abban az esetben, ha a tőzsde másik, nem tőzsdeként működő gazdasági társasággal vagy külföldi tőzsdével egyesül.
419. § (1) A törvény hatálybalépésekor már működő vagy a hatálybalépést követően a 407. § (2) bekezdése alapján engedélyezett elszámolóház a jelen törvényben foglalt előírásoknak 2003. december 31-ig köteles eleget tenni.
(2) A 2003. december 31. napjáig az (1) bekezdésben rögzített kötelezettséget nem teljesítő elszámolóház tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonja.
(3) Az az elszámolóház, amelyet a központi értéktári feladatok ellátására az Épt. alapján kijelöltek, e tevékenységét a kijelölésben foglaltaknak megfelelően változatlanul folytatja.
(4) A törvény hatálybalépésekor már működő és e törvény előírásai szerint szakosított hitelintézetté átalakuló elszámolóház esetében a Hpt. alapításra, alapítási engedély kiadására, valamint a már engedélyezett tevékenységek vonatkozásában a tevékenység engedélyezésére vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
(5) A Cstv. 38. § (6) bekezdése szerinti fizetési és értékpapír elszámolási rendszernek minősül a Magyar Nemzeti Bank által üzemeltetett valós idejű bruttó elszámolási rendszer (VIBER), a GIRO Elszámolásforgalmi Részvénytársaság által működtetett bankközi klíringrendszer (BKR) és a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt. (KELÉR) által működtetett értékpapír és határidős elszámolási rendszer.
(6) E törvény 450. § (3) bekezdésének a)–e) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti a hatálybalépése előtt kibocsátott, illetőleg a 408. § (2) bekezdése szerint forgalomba hozott letéti jegy, kincstárjegy, valamint kötvény érvényességét.
420. § (1) A Felügyelet e törvény hatálybalépése előtt megválasztott elnökének, valamint kinevezett elnökhelyettesének megbízatása a választási, illetve kinevezési okmányon feltüntetett határidővel jár le.
(2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 11/A. §-ában meghatározott nyilvános elektronikus felügyeleti tájékoztatási rendszert a Felügyelet 2002. december 31-ig köteles létrehozni.
421. § A törvény hatálybalépésekor működő Tőzsdei Választott bíróság 2002. június 30-ig köteles alapító okiratát az e törvényben meghatározottak szerint módosítani.
422. § E törvény hatálybalépésekor már működő, vagy engedélyezési eljárás alatt lévő pénzügyi intézmény belső ellenőrének – ha a belső ellenőrzési feladatok ellátásával a pénzügyi intézmény kizárólag egy személyt bíz meg – 2003. december 31-ig meg kell felelnie a Hpt. e törvény 437. §-ával módosított 67. §-ának (9) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
423. § A Hpt. 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésének ellenőrzését 2002. december 31-ig az MNB végzi.
424. § (1) Tőzsde kizárólag részvénytársasággá alakulhat át.
(2) Tőzsdéből történő átalakulással részvénytársaság kizárólag zártkörűen alapítható.
(3) Az átalakulással létrejövő részvénytársaság a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontját követő nappal kezdi meg működését.
(4) A tőzsde részvénytársasággá történő átalakulásakor külön illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik.
425. § (1) A tőzsde részvénytársasággá alakulásával kapcsolatos e törvényben szabályozott kérdések eldöntése a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az átalakulással kapcsolatos kérdésekben a közgyűlés – a (2) bekezdésben szabályozott eltéréssel – a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább háromnegyedes többségével határoz.
(2) Ha az átalakulással kapcsolatos kérdésben a közgyűlés – legalább egyszeri sikertelen kísérletet követően – érvényes határozatot nem hoz, 2003. január 1-jétől az (1) bekezdéstől eltérően a közgyűlés a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább többségével határoz.
(3) A tőzsde közgyűlése az átalakulásról két alkalommal, az előkészítő és az átalakulási közgyűlésen határoz.
426. § (1) Az előkészítő közgyűlés első ízben a tőzsdetanács előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a tőzsde tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával.
(2) Ha az előkészítő közgyűlés egyetért az átalakulással, a tőzsdetanács – a közgyűlés által meghatározott fordulónapra – elkészíti
a) az átalakuló tőzsde vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét,
b) az átalakulással létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, illetve
c) az alapító okirat tervezetét.
(3) Ha az előkészítő közgyűlés az átalakulással egyetért, az átalakulás további feltétele, hogy azt a Felügyelet engedélyezze.
(4) A Felügyelet nem engedélyezi az átalakulást, ha az átalakulásról szóló döntés, illetve a döntéshozatali eljárás jogszabályt, illetve a tőzsde alapszabályába foglalt rendelkezést sért. Ha a Felügyelet az engedély megadását megtagadja, felhívja a tőzsdét új előkészítő közgyűlés tartására. Átalakulási közgyűlés nem tartható a Felügyelet átalakulást engedélyező határozata hiányában.
427. § (1) Az átalakulás során a tőzsde vagyona nem csökkenhet.
(2) Ha az előkészítő közgyűlés egyetért az átalakulással, a tőzsde tulajdonosai a tulajdonosi jogok keretében kizárólag a részvények értékpapírszámlán történő jóváírását követelhetik.
428. § (1) A vagyonmérleg-tervezetet a tőzsdére vonatkozó számviteli szabályok szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó módszerekkel és azzal azonos bontásban kell elkészíteni. A tőzsde vagyonmérleg-tervezeteként a rá vonatkozó számviteli szabályok szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulási közgyűlésen hozott döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg.
(2) A tőzsde a rá vonatkozó számviteli szabályok szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti.
(3) A vagyonmérleg-tervezetek és a vagyonleltár-tervezetek elkészítésére és az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az átalakulással létrejövő gazdasági társaság tervezett saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket a Gt. és az Szmt. tartalmazza.
(4) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval és felügyelő bizottsággal is ellenőriztetni kell. A tőzsde könyvvizsgálója erre nem jogosult. A létrejövő részvénytársaság könyvvizsgálójává a részvénytársaság cégbejegyzésétől számított három éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. A gazdasági társaság vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabb értékben nem lehet meghatározni.
429. § (1) A vagyonmérleg-tervezet adatai, a tőzsde alapszabályának rendelkezései, illetve a tőzsdetanács előterjesztése alapján tételesen meg kell határozni az átalakulással létrejövő részvénytársaság részvényeseit a tervezett jegyzett tőkéből megillető hányadot.
(2) Az átalakulással létrejövő részvénytársaság részvényeseinél a megszűnt tőzsdével kapcsolatos befektetés értékét rendkívüli ráfordításként, a kapott részvények értékét rendkívüli bevételként kell kivezetni, illetve állományba venni.
430. § (1) A részvénytársaság alaptőkéjének meghatározása során a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a jogutód részvénytársaság vagyonleltár-tervezetében meg kell jelölni azokat a vagyontárgyakat, amelyek a saját tőkének a mérlegfőösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjét fogják képezni.
(3) A végleges vagyonmérlegeket az átalakulás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a Gt. és az Szmt. előírásai szerint kell elkészíteni.
431. § (1) A tőzsde az átalakulásról hozott, a 426. § (1) bekezdésében meghatározott döntését követő nyolc napon belül köteles az átalakulás elhatározásáról a Cégközlönynél, valamint a tőzsde hivatalos lapjánál közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell közzétenni.
(2) A közleménynek tartalmaznia kell:
a) az átalakuló tőzsde nevét, székhelyét;
b) a létrejövő részvénytársaság nevét és székhelyét;
c) az alapító okirat elfogadásának napját;
d) a vagyonmérleg-tervezet legfontosabb adatait, így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, ez utóbbin belül a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát;
e) a részvények típusát, fajtáját (osztályát) és névértékét;
f) a létrejövő részvénytársaság vezető tisztségviselőinek és a felügyelő bizottság tagjainak nevét és lakóhelyét;
g) a hitelezőknek szóló felhívást.
(3) Az átalakulás az átalakuló tőzsdével szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
432. § (1) Az átalakulással létrejövő részvénytársaság az átalakult tőzsde jogutódja. A jogutód részvénytársaságot illetik meg a tőzsde jogai és terhelik a tőzsde kötelezettségei.
(2) A törvény rendelkezései szerint átalakulással létrejövő tőzsde esetében a törvénynek a tőzsde alapítására és a tőzsdei tevékenység engedélyezésére vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
433. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a 22. számú mellékletben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
434. § (1) A Psztv. 1. §-a előtt álló cím helyébe a következő cím lép:
„I. Fejezet
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogállása, hatásköre és feladatai”
(2) A Psztv. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése a Pénzügyminisztérium fejezeten belül elkülönítetten szerepel.”
(3) A Psztv. 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály írhat elő. A Felügyelet a jogszabályokban meghatározott feladatkörében nem utasítható.”
(4) A Psztv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A Felügyelet tevékenységének célja a pénz- és tőkepiac zavartalan és eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítésének, továbbá a tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási, az elszámolóházi, a befektetés-kezelési, árutőzsdei szolgáltatási, a biztosítási, biztosításközvetítői, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet szervező szervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak, közraktárak, kockázati tőketársaságok, kockázati tőkealapok, kockázati tőkealap kezelők, valamint a tőzsdék és tagjaik (a továbbiakban együtt: pénzügyi szervezetek) prudens és hatékony működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának elősegítése és folyamatos felügyelete.
(2) A Felügyelet folyamatosan vizsgálja a pénzügyi szervezetek működésére vonatkozó jogszabályok és felügyeleti rendelkezések betartását, melyek – különösen a pénzmosással, bennfentességgel, tisztességtelen árfolyam manipulációval kapcsolatos előírások – megsértése esetén a külön jogszabályokban meghatározott intézkedési jogkörrel rendelkezik, valamint más hatáskörrel rendelkező szervnél eljárást kezdeményez.”
(5) A Psztv. 3. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet hatásköre kiterjed:]
„b) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.),”
(hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.)
(6) A Psztv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert, illetőleg a felügyelt intézményeket és személyeket érintő jogszabályok előkészítése során, valamint javaslatot tesz jogszabályok megalkotására. A Felügyelet véleményét a pénzügyi rendszert, a felügyelt intézményeket érintő döntések és jogszabályok tervezeteire nézve ki kell kérni.”
(7) A Psztv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A Felügyelet feladatai ellátásához, a konszolidált felügyelet megvalósítása és az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében a külföldi pénzügyi felügyeletekkel együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet.
(2) A Felügyelet a pénzügyi felügyeletek egymás közötti nemzetközi együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekbe tagként beléphet.
(3) A nemzetközi együttműködés során a külföldi pénzügyi felügyeletektől kapott egyedi adatokat, információkat a Felügyelet kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, illetőleg külföldi pénzügyi felügyeleteknek az alábbi célokra adhat ki adatokat:
a) a pénzügyi szervezetek alapításának, működésének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez,
b) felügyeleti határozatok, így különösen intézkedések, illetve szankciók megalapozásához.
(4) A felügyeleti együttműködés keretében nyújtott, illetve szerzett egyedi adatokat és információkat harmadik fél részére csak az adatszolgáltató felügyelet előzetes írásos hozzájárulása alapján lehet továbbadni.
(5) Felügyeleti információk és adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeletnek, ha a külföldi partner megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott információk kezeléséhez.”
(8) A Psztv. a 6. §-t követően a következő címmel és 6/A–6/C. §-sal egészül ki:
„II. Fejezet
A FELÜGYELET KAPCSOLATAI MÁS SZERVEKKEL
Kapcsolat az Országgyűléssel
6/A. § A Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységéről évente – a Kormánynak adott beszámolót követően – tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát.
Kapcsolat a Kormánnyal, minisztériumokkal
6/B. § (1) A Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységéről minden év szeptember 30. napjáig beszámol a Kormánynak, mellyel egyidejűleg működéséről tájékoztatót tesz közzé.
(2) A Kormány üléseinek a Felügyelet feladatkörét érintő napirendi pontjához a Felügyelet elnökét meg kell hívni.
Kapcsolat a Magyar Nemzeti Bankkal
6/C. § (1) A Felügyelet feladatai ellátása során együttműködik a Magyar Nemzeti Bankkal (a továbbiakban: MNB).
(2) A Felügyelet által engedélyek kiadása, illetve visszavonása törvény által meghatározott esetben az MNB előzetes véleményének kikérésével, illetőleg egyetértésével történik.”
(9) A Psztv. 7. §-a előtt álló cím helyébe a következő cím lép:
„III. Fejezet
A Felügyelet vezetői és alkalmazottai”
(10) A Psztv. 7. §-ának (1), (2) és (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés jelölése (12) bekezdésre változik:
„(1) A Felügyelet élén az elnök áll, akinek két helyettese van.
(2) A Felügyelet elnökét hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja, illetve hívja vissza. A javasolt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja. A Felügyelet két elnökhelyettesét hatéves időtartamra a miniszterelnök nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezésre, illetve felmentésre irányuló javaslatot a Felügyelet elnöke teszi meg, amelyet – egyetértése esetén – a pénzügyminiszter terjeszt elő a miniszterelnöknek.”
„(4) A Felügyelet elnökének megbízatása megszűnik:
a) a megbízatási időtartam leteltével;
b) lemondással;
c) visszahívással;
d) összeférhetetlenség megállapításával;
e) halálával.
(5) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével és a miniszterelnökkel.
(6) Visszahívással
a) szüntethető meg a megbízatás, ha a Felügyelet elnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak;
b) szűnik meg a megbízatás, ha a Felügyelet elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős bírósági ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el.
(7) Ha a Felügyelet elnökének megbízatása visszahívással szűnik meg, a visszahívást nyilvánosan indokolni kell.
(8) Ha a Felügyelet elnökével kapcsolatban a 10. §-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását követő tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig a tisztségből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
(9) Ha a Felügyelet elnöke a (8) bekezdésben foglalt kötelezettségének a fenti határidőben nem tesz eleget, az Országgyűlés határozattal állapítja meg az összeférhetetlenséget.
(10) E § (4) bekezdését – kivéve annak d) pontját – továbbá a (6) és (7) bekezdéseket a Felügyelet elnökhelyettesei tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy a visszahíváson felmentést kell érteni és a lemondást a miniszterelnökkel kell írásban közölni.”
(11) A Psztv. a 9. §-t követően a következő címmel és 9/A. §-sal egészül ki:
„A Felügyelet elnökének, elnökhelyetteseinek jövedelme
9/A. § (1) A Felügyelet elnökének éves összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmével egyezik meg.
(2) Az elnökhelyettesek éves összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelme nyolcvan százalékával egyezik meg.”
(12) A Psztv. a következő címmel és 9/B. §-sal egészül ki:
„Felügyeleti Tanács
9/B. § (1) A Felügyeleti Tanács az elnök tizenöt tagból álló tanácsadó szerve. A tanács üléseit a Felügyelet elnöke vezeti.
(2) A tagokat a Felügyelet elnöke a tagok egyharmada tekintetében a pénzügyminiszterrel, kétharmada tekintetében a felügyelt szektort reprezentáló szakmai szövetségekkel való konzultáció alapján nevezi ki a pénzügyi szervezetek tevékenységével kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, illetőleg gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkező személyek közül.
(3) A Felügyeleti Tanács a Felügyelet fejlesztésének stratégiai, valamint a szabályozás és annak alkalmazása, továbbfejlesztése elvi kérdéseiben foglal állást.
(4) A tagok megbízatása 3 évre szól.”
(13) A Psztv. 10. §-ának (2) bekezdése, (3) bekezdésének b) és c) pontja, valamint (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet köztisztviselője nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot pénzügyi szervezettel – a Hpt. 110. § (2) bekezdésének c) pontja kivételével – az Országos Betétbiztosítási Alappal és a Befektető-védelmi Alappal. Nem jelenti e tilalom sérelmét, ha a köztisztviselő önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár, illetőleg biztosítási egyesület tagja. A Felügyelet köztisztviselője megbízható a Hpt.-ben meghatározott közhasznú társaság felügyelő bizottsági tagságával.”
[(3) A Felügyelet köztisztviselője az öröklés kivételével:]
„b) bel- és külföldi állampapír, letéti jegy, befektetési jegy, jelzáloglevél, valamint zártkörűen kibocsátott értékpapír kivételével értékpapírt,
c) a b) pontban fel nem sorolt egyéb befektetési eszközt (Tpt. 82. §-a)”
(nem szerezhet.)
„(11) A Felügyelet köztisztviselője befektetési jegyet, zárt körben kibocsátott értékpapírt, jelzáloglevelet a munkáltatói jogkör gyakorlója által szabályozottan szerezhet.”
(14) A Psztv. 10. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A Felügyelet elnöke, elnökhelyettesei pártban tisztséget nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak, nem lehetnek országgyűlési vagy önkormányzati képviselők, önkormányzati vagy állami vezetők.
(15) A (14) bekezdésben említett személy nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja.”
(15) A Psztv. a 10. §-t követően a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A Felügyelet nyilvános információs rendszert működtet annak érdekében, hogy az e törvény 3. §-ában meghatározott szervezetek és személyek által a nyilvánosság és a Felügyelet felé nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek.
(2) A nyilvános információs rendszer elektronikus rendszer és nyomtatott formában megjelenő napilap.”
(16) A Psztv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A Felügyelettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló személyek kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott banktitkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, a biztosítási titkot, valamint üzleti titkot megőrizni. Ez a kötelezettség a munkaviszony és a megbízatás megszűnését követően is fennmarad.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személy szakmai titokként köteles megőrizni a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomására jutott adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, nem teheti jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatja.”
(17) A Psztv. a 11. §-t követően a következő címmel és 11/A. §-sal egészül ki:
„IV. Fejezet
A Felügyelet gazdálkodása
11/A. § (1) A Felügyelet bevételeit képezik a külön törvényekben meghatározott:
a) igazgatási-szolgáltatási díj;
b) felügyeleti díj;
c) felügyeleti bírság;
d) egyéb bevételek.
(2) A 3. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek meghatározott mértékű igazgatási-szolgáltatási és felügyeleti díj, valamint törvényben meghatározott esetekben bírság fizetésére kötelesek. Külön törvények felhatalmazása alapján az igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét a pénzügyminiszter állapítja meg rendeletben. A díjak emelése, illetve csökkentése kérdésében a pénzügyminiszter köteles a Felügyelet elnökének véleményét figyelembe venni. A díjaknak a Felügyelet folyamatos és zavartalan működését biztosítania kell.”
(18) A Psztv. a következő 11/B. §-sal egészül ki:
„11/B. § (1) A Felügyelet díjbevételeivel önállóan gazdálkodik, a bírság felhasználásának mértékére a külön jogszabályok rendelkezései irányadók.
(2) A Felügyelet bevételeit – a bírságból származó bevétel kivételével – működésének fedezetére használja fel és azok más célra nem vonhatók el.”
(19) A Psztv. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Felügyelet költségvetése tekintetében a Felügyelet elnöke látja el mindazokat a feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-a a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utal.”
435. § A Psztv. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet költségvetési szerv, amely a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot.”
436. § (1) A Ptk. 338/B. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § kiegészül a következő (4)–(9) bekezdésekkel:
„(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában bemutatóra szól az értékpapír, ha nem tartalmazza a jogosult személyének megjelölését vagy tartalmazza ugyan, de az értékpapír tartalma szerint az értékpapír kötelezettje nemcsak a megjelölt személynek, hanem az értékpapír bármely bemutatójának köteles teljesíteni (bemutatási záradék). A bemutatóra szóló értékpapírt annak birtokba adásával lehet átruházni.
(3) A nyomdai úton előállított névre szóló értékpapír teljes vagy üres forgatmány útján ruházható át.
(4) A teljes forgatmány a forgatható értékpapírra vagy az ahhoz csatolt lapra (toldat) vezetett, az átruházó által aláírt írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, és megjelöli azt a személyt, akire az értékpapírt átruházzák. A forgatmány nem érvényességi kelléke az átruházás jogcíméül szolgáló szerződésnek (előszerződésnek).
(5) Az üres forgatmány az értékpapír hátlapjára vagy a toldatra rávezetett, az átruházó által aláírt olyan írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, de nem tartalmazza annak a személynek a megjelölését, akire az értékpapírt átruházzák. Üres forgatmánynak minősül az átruházónak az értékpapír hátlapján vagy a toldaton szereplő aláírása is.
(6) Az értékpapír üres forgatmánnyal való átruházása esetében az értékpapír birtokosa
a) az üres forgatmányt kitöltheti akár a saját nevére, akár más személy nevére,
b) az értékpapírt újból átruházhatja akár üres forgatmánnyal, akár más személy nevére szóló teljes forgatmánnyal,
c) az értékpapírt harmadik személynek tovább adhatja anélkül, hogy az üres forgatmányt kitöltené és az értékpapírt újabb forgatmánnyal látná el.
(7) Jogszabály felhatalmazást adhat arra, hogy a kibocsátó az értékpapírba felvett írásbeli nyilatkozatával a forgatmány útján való átruházás lehetőségét kizárja (negatív rendeleti záradék). Az ilyen értékpapír az engedményezés hatályával ruházható át.
(8) A dematerializált értékpapír átruházása külön jogszabályban meghatározott módon a jogosult javára vezetett értékpapírszámlán történő jóváírással történik.
(9) Az egyes értékpapírokat szabályozó jogszabály az értékpapír átruházására vonatkozóan e § rendelkezéseitől eltérő szabályokat is megállapíthat.”
(2) A Ptk. a következő 338/C. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 338/C. § számozása 338/D. §-ra változik:
„338/C. § (1) Az értékpapírból eredő jogok gyakorlására jogosultnak kell tekinteni:
a) bemutatóra szóló értékpapír esetén az értékpapír birtokosát;
b) névre szóló értékpapír esetén
1. ha azt nyomdai úton előállították, az értékpapír azon birtokosát, akit az értékpapír eredeti szövege jogosultként megjelöl vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol, akkor is, ha az utolsó forgatmány üres. Ha valamely üres forgatmányra újabb forgatmány következik, az utóbbi aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki az értékpapírt üres forgatmány útján szerezte meg;
2. ha az dematerializált értékpapírként került előállításra, azt, akinek az értékpapírszámláján az értékpapírt nyilvántartják.
(2) A bemutatóra szóló, és a negatív rendeleti záradékot nem tartalmazó névre szóló értékpapír átruházásával az értékpapírból eredő jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy az átruházó milyen jogokkal rendelkezett.
(3) Az értékpapír kötelezettje a jogosulttal szemben az értékpapír tartalmából kitűnő kifogásokon kívül nem hivatkozhat olyan kifogásokra, amelyek valamely korábbi jogosulttal szemben fennálló személyes viszonyán alapulnak.
(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerint jogosultnak tekintendő jóhiszemű személynek az értékpapírból eredő jogosultságát nem befolyásolja az, ha valamely korábbi átruházásnak nem volt jogcíme vagy ha a jogcím érvénytelen vagy hatálytalan volt.”
(3) A Ptk. 473. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bankletétre, az értékpapírletétre, a bírói letétre és a közgyűjteményi letétre a jelen fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy jogszabály eltérően nem rendelkezik.”
