437. § (1) A Hpt. 2. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény rendelkezései nem terjednek ki:)
„i) a külön jogszabályban meghatározott fogyasztói csoportok szervezőinek tevékenységére.”
(2) A Hpt. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdésének a)–h), j) és m) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.”
(3) A Hpt. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott tevékenységet, ha a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon eléri vagy meghaladja a kettőmilliárd forintot, csak akkor végezhet, ha kettőszázötvenmillió forint és a kezelt pénztári vagyon kettőmilliárd forintot meghaladó részének egy százalékát elérő saját tőkével rendelkezik. Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéje eléri az egymilliárd forintot, a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon növekedésével a saját tőkét tovább növelni nem kell.”
(4) A Hpt. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet működésének – pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének-megkezdéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.”
(5) A Hpt. a 18. §-át követően a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) A 3. § (1) bekezdés l) és n) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt pénzügyi intézmény, illetve az ilyen tevékenység folytatására törvény által egyébként felhatalmazott kérelmező akkor kaphat, ha
a) megfelel a tevékenység folytatásához szükséges, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 11. számú mellékletében meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételeknek,
b) rendelkezik a Tpt. 12. számú mellékletében meghatározottak szerinti tartalommal elkészített működési szabályzattal,
c) rendelkezik a Tpt. 13. számú mellékletében meghatározott eljárási szabályzattal.
(2) A 3. § (1) bekezdés l) és n) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzése során a Tpt. portfóliókezelésre vonatkozó (125–137. §) szabályait a 126. § (2) bekezdése, a 127. §, a 128. §, a 130. § (3)–(4) bekezdése és a 133. § (2) bekezdése kivételével megfelelően alkalmazni kell.”
(6) A Hpt. 54. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„c) a pénzügyi intézmény, a kizárólag garanciavállalással, készfizető kezesség nyújtással foglalkozó jogi személy és befektetési társaság (a továbbiakban együtt: hiteladat-szolgáltató) részéről az általuk működtetett központi hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a hiteladat-szolgáltatónak a (2)–(10) bekezdésben meghatározott és a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás.”
(7) A Hpt. 67. § (9) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, illetőleg ha a pénzügyi intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, akkor a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki”
(8) A Hpt. 69/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a hitelintézet befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is végez, olyan belső szervezeti, működési és eljárási rendet kell kialakítania, amelyen belül elkülönülnek a pénzügyi szolgáltatással, illetőleg a befektetési szolgáltatással foglalkozó szervezeti egységek. A szervezeti elkülönítés során a 3. § (1) bekezdés l) és n) pontjában meghatározott tevékenységeket – a 18/A. § (2) bekezdésére is tekintettel – a befektetési szolgáltatások között kell figyelembe venni.”
(9) A Hpt. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a bankcsoportról, a pénzügyi holdingról és a 90. § (2) bekezdésében meghatározottak köréről nyilvántartást vezet az irányító hitelintézet és a pénzügyi holding társaság által szolgáltatott adatok alapján.”
(10) A Hpt. 101. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a betét befagyása napján érvényes – az MNB által jegyzett devizáknál – hivatalos devizaárfolyamon történik.”
(11) A Hpt. 105. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg más hitelintézethez betétként való áthelyezése, postai átutalás, csekk kiállítása vagy közvetlen kifizetés útján forintban történik. Az ötszáz forintnál kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki.”
(12) A Hpt. 133. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a hitelintézeti természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy]
„d) az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.”
(13) A Hpt. 133. §-ának (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy]
„d) a könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát.”
(14) A Hpt. 139. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Felügyelet által kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel kizárólag a következő célokra fordítható:
a) bankszakemberek képzése;
b) a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatása;
c) a betétesek, illetve más ügyfelek tájékoztatása;
d) az Alapba, illetőleg az önkéntes alapba történő befizetés;
e) a pénzügyi intézmények felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítése.”
(15) A Hpt. 139. §-a a következő (9) és (10) bekezdésekkel egészül ki:
„(9) A felügyeleti díj nem vagy késedelmes teljesítése esetén a (3) bekezdésben megjelölt esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
(10) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.”
(16) A Hpt. 146. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)–(7) bekezdések számozása (7)–(9) bekezdésre változik:
„(5) A könyvvizsgálóra és a szakértőre megfelelően alkalmazni kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 10. §-ának (2)–(6), valamint (8)–(11) bekezdésében és 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelőzően három naptári évre visszamenőleg köteles megvizsgálni a könyvvizsgáló és a szakértő társasági tagsági és vezető tisztségviselői jogviszonyait. A könyvvizsgálónak és a szakértőnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére előírt szakvizsgával, valamint megfelelő felelősségbiztosítással.
(6) A könyvvizsgálónak és a szakértőnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos őrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A könyvvizsgáló és a szakértő a helyszíni vizsgálat lezárását követően nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggő dokumentumot, adatot.”
(17) A Hpt. 178. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet esetében a Cstv. II. Fejezete nem alkalmazható.”
(18) A Hpt. 179. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bíróság a Felügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárást”
(19) A Hpt. 183. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) Hitelintézet felszámolása esetén az 5. számú mellékletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.”
(20) A Hpt. 201. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pénzügyi intézmény nem küldhet ügyfelének közvetlen postai vagy elektronikus levelezési úton reklámanyagot, ha ezt az ügyfél kifejezett rendelkezéssel kizárta.”
(21) A Hpt. 203. §-ának (2) bekezdése, valamint (3) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint az ügyfél kívánságára azt ingyenesen az ügyfél rendelkezésére bocsátani, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni.
(3) A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzétenni, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni:”
(22) A Hpt. 210. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni.”
(23) A Hpt. 210. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az üzletszabályzat kamatot, díjat vagy egyéb feltételeket érintő – az ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.”
(24) A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezetének 3. pontja a következő szöveggel egészül ki:
„Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás.”
(25) A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 14. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetőleg szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése.”
(26) A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. Készpénzátutalás: pénz átutalása – bankszámla nyitása nélkül – természetes személy megbízása alapján természetes személy részére valuta vagy forint befizetésével külföldre vagy belföldre, azzal, hogy a pénz befizetése, illetőleg kifizetése a készpénz-átutalási rendszerben részt vevők erre engedélyezett helyiségében történik; az összeg kifizetése a kifizetést teljesítő, a rendszerben részt vevő általi megelőlegezésével, s a befizetést fogadó, a rendszerben részt vevővel, illetőleg a rendszerrel történő utólagos elszámolással bonyolódik le.”
438. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hpt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.”
439. § (1) A Cstv. 4. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá:]
„e) a 38. § (6) bekezdése szerinti esetben a jogosult követelésének kielégítésére szolgáló összeg.”
(2) A Cstv. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a hitelező és az adós között a felszámolás kezdő időpontját megelőzően pozíciólezáró nettósításra irányuló megállapodás jött létre, akkor a hitelezőnek a nettó követelést kell a felszámolónak hitelezői igényként bejelentenie.”
(3) A Cstv. 38. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtott, a felszámolás közzétételekor az óvadékra vonatkozó megállapodás megszűnik, és az óvadék tárgyát képező vagyont a felszámoló részére ki kell adni.”
(4) A Cstv. 38. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a külön jogszabályban meghatározott fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben nyújtott óvadékra. A jogosult ebben az esetben az óvadékból közvetlenül kielégítheti követelését. Ezt követően köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére haladéktalanul átadni.”
(5) A Cstv. 40. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Nem minősül a hitelezők kijátszására szolgáló, az adós vagyonát csökkentő jogügyletnek a pozíciólezáró nettósításra irányuló szerződés alapján történő nettósítás.”
440. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénztár a befektetések irányítására olyan büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói vizsgával rendelkező, vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább kettő év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint megfelel a Tpt. 11. mellékletében meghatározott személyi feltételeknek.”
(2) Az Mpt. 66. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
„(6) A pénztár vagyonkezelési tevékenységére a Tpt.-nek a portfóliókezelési tevékenységre vonatkozó szabályait – a 126. § (2) bekezdése, a 127. §, a 128. §, a 130. § (3)–(4) bekezdése és a 133. § (2) bekezdése kivételével – alkalmazni kell, azzal, hogy ahol a Tpt. valamely rendelkezése megbízót említ, az alatt a pénztár tagját kell érteni.”
(3) Az Mpt. 67. § (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénztár)
„c) az állampapírok és a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek kivételével nem szerezheti meg az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok tíz százalékot meghaladó mértékű részét,”
(4) Az Mpt. 67. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A pénztár vagyonkezelését végző befektetési alapkezelő a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egyidejű tájékoztatása mellett fektetheti a pénztár eszközeit az általa kezelt befektetési alap nevében kibocsátott befektetési jegybe.”
(5) Az Mpt. új 67/A. §-sal egészül ki:
„67/A. § A pénztár az általa alapított vagy tulajdoni részesedése mellett működő szolgáltatók kivételével a pénztári eszközöket kizárólag az alábbi eszközökben tarthatja:
a) tőzsdén vagy más elismert piacon jegyzett értékpapír;
b) olyan értékpapír, melynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapír fél éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya;
c) olyan, az a)–b) pontokban meghatározott feltételeknek meg nem felelő tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelyre a vételt megelőző harminc napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tesz közzé;
d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;
e) befektetési jegy, illetőleg kollektív befektetési értékpapír;
f) jelzáloglevél;
g) ingatlan;
h) határidős ügyletek;
i) opciós ügyletek;
j) lekötött betét;
k) folyószámla;
l) házipénztár.”
(6) Az Mpt. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár a letétkezeléssel kapcsolatos feladatai ellátásával olyan hitelintézetet köteles megbízni, amely a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti „letétkezelés kollektív befektetések részére” szolgáltatás nyújtására jogosult. A pénztár csak egy letétkezelőt bízhat meg. A pénztár köteles minden befektetési tevékenységét olyan módon végezni, hogy a pénztár tulajdonában lévő és a vagyonkezelést végző szervezet vagy szervezetek rendelkezésére bocsátott eszközök teljes egészében és folyamatosan a letétkezelő birtokában maradjanak.”
(7) Az Mpt. 111. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Felügyelet által a pénztárakra kirótt felügyeleti bírságból származó bevételt kizárólag
a) pénztári szakemberek képzésére,
b) a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására,
c) a tagok és más személyek, szervezetek tájékoztatására, valamint
d) a pénztárak felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítésére
lehet fordítani.”
(8) Az Mpt. 118. §-a a következő (3)–(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A felügyeleti díj nem vagy késedelmes teljesítése esetén az (1) bekezdésben megjelölt esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
(4) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.”
441. § (1) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 9/A. §-a a következő (5)–(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) A felügyeleti díj nem vagy késedelmes teljesítése esetén a (3) bekezdésben megjelölt esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
(6) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.”
(2) Az Öpt. 30. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pénztár vagyonkezelési tevékenységére a Tpt.-nek a portfóliókezelési tevékenységre vonatkozó szabályait – a 126. § (2) bekezdése, a 127. §, a 128. §, a 133. § (2) bekezdése és a 130. § (3)–(4) bekezdése kivételével – alkalmazni kell, azzal, hogy ahol a Tpt. valamely rendelkezése megbízót említ, az alatt a pénztár tagját kell érteni.”
(3) Az Öpt. 37. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A pénztár vagyonkezelését végző befektetési alapkezelő a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egyidejű tájékoztatása mellett fektetheti a pénztár eszközeit az általa kezelt befektetési alapra kibocsátott befektetési jegybe.”
(4) Az Öpt. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet által a pénztárakra kirótt felügyeleti bírságból származó bevételt kizárólag
a) pénztári szakemberek képzésére,
b) a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására,
c) a tagok és más személyek, szervezetek tájékoztatására, valamint
d) a pénztárak felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítésére
lehet fordítani.”
442. § (1) A Bit. 5. § (4) bekezdésének d) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:]
„d) biztosító részvénytársaság esetén a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (1) bekezdésének l) és n) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelést,”
„f) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott ügynöki tevékenységet,”
(2) A Bit. 43. §-ának (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[(1) A Felügyelet engedélye szükséges:]
„o) a biztosító egyesületek részére történő vagyonkezelési tevékenység megkezdéséhez.”
(3) A Bit. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az 5. § (4) bekezdésének h) pontjában meghatározott tevékenység csak olyan biztosító egyesület részére végezhető, amellyel a biztosító intézet a biztosítási tevékenysége körében üzleti kapcsolatban áll. A tevékenységvégzés engedélyezésének feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen a Tpt.-ben a portfóliókezelési tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel. A tevékenység végzése során a Tpt. portfóliókezelésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.”
(4) A Bit. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a biztosítóintézet kétmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékben kezel magán-nyugdíjpénztári vagyont, saját tőkéje összegének el kell érnie a kettőszázötvenmillió forint és a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon kettőmilliárd forintot meghaladó részének egy százaléka összegét. Ha a biztosító intézet saját tőkéje az egymilliárd forintot eléri, a kezelt magán-nyugdíjpénztári vagyon növekedésével a saját tőkét tovább növelni nem kell.”
(5) A Bit. 84. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 75. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tartalék fedezetét képező portfólió vagyonkezelése során a Tpt. portfóliókezelésre vonatkozó szabályait – a 126. § (2) bekezdése, a 127. §, a 128. §, a 133. § (2) bekezdése és a 130. § (3)–(4) bekezdése kivételével – az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) ahol a Tpt. valamely rendelkezése megbízót említ, az alatt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetében a szerződő felet kell érteni;
b) ahol a Tpt. valamely rendelkezése portfóliót említ, az alatt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett, egymástól elkülönített eszközalapokat kell érteni;
c) ahol a Tpt. a portfóliókezelési tevékenység körében alvállalkozó igénybevételét említi, az alatt a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékának fedezetét képező eszközök kezelésének és befektetésének teljes egészében vagy meghatározó részében történő kiszervezését kell érteni;
d) a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékának fedezetét képező eszközök kezelésének és befektetésének teljes egészében vagy meghatározó részében történő kiszervezéséhez, valamint közreműködő igénybevételéhez nem kell a szerződő fél írásos beleegyezését kérni;
e) a biztosító intézetben befolyásoló részesedéssel rendelkező kapcsolt vállalkozások (Tpt. 5. § (1) bekezdésének 58. pontja) által kibocsátott nyilvános árjegyzésű részvényeknek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett eszközalapok részére történő megvásárlása nem jelenti a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 294. §-ának (1) bekezdésében foglalt részesedésszerzési tilalom sérelmét.”
443. § (1) A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 5. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tőketársaságra és az alapkezelőre a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) rendelkezéseit, a fióktelepre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A tőkejegy forgalomba hozatalára, a kibocsátó kötelezettségeire az e törvényben foglalt eltérésekkel a Tpt. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A Kttv. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Tpt.-ben és az e törvényben meghatározottaktól eltérő módon forgalomba hozott tőkejegy forgalomba hozatala semmis.”
(3) A Kttv. 21. §-ának (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Felügyelet (4)–(6) bekezdésben foglalt kezdeményezésére a bíróság az alap fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles a felszámolást elrendelni.
(8) Az alap felszámolójának a bíróság csak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 176/A. §-ának (2) bekezdése alapján létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki.”
(4) A Kttv. 25. § (1) bekezdés bevezető szövegrészének első mondata, valamint (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A nyilvánosan működő tőketársaság a rendszeres tájékoztatási kötelezettségének a Tpt. szabályai szerint, e törvényben foglalt eltérésekkel köteles eleget tenni.”
„(4) A nyilvánosan működő tőketársaság rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének a Tpt. szerint köteles eleget tenni.
(5) A nyilvánosan működő alap kezelője rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének a Tpt. szerint, a 4. számú mellékletben foglalt kiegészítésekkel köteles eleget tenni, és ezen információkat két napon belül a Felügyeletnek megküldeni, valamint ezzel egyidejűleg a Tpt. 37. §-ának (5) bekezdésében előírt közzétételi helyeken közzétenni.”
(5) A Kttv. 27. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tőketársaság, valamint az alapkezelő a tőketársaság, illetve az alap éves beszámolójának ellenőrzésével a Hpt. szabályai alapján vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében vagy befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében nyilvántartásba vett könyvvizsgálót köteles megbízni.”
(6) A Kttv. 1. számú melléklet II. Része 1. pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A kibocsátási tájékoztatóban fel kell tüntetni a Tpt. 40. § (1) bekezdésében, valamint a 207. §-ban foglaltakat. A kibocsátási tájékoztatónak meg kell felelnie a Tpt. 27. §-ában és 28. §-ában foglalt egyéb feltételeknek.”
(7) A Kttv. 1. számú melléklet II. Része 2. pontjának 16. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. Az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír esetén a Tpt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete.”
(8) A Kttv. 2. számú mellékletének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A nyilvánosan működő tőketársaság éves jelentését a Tpt. 5. számú mellékletében foglaltak alapján a következő adatokkal kiegészítve kell elkészíteni:”
444. § (1) A jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jltv.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jelzálog-hitelintézet alapítására, működésére, felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a jelzálog-hitelintézet befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységére pedig a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2) A Jltv. 3. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jelzálog-hitelintézet kizárólag az alábbi pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végzi:)
„e) a Tpt. 81. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kereskedelmi tevékenység a kamatláb-csereügylet, illetőleg devizaforrásai árfolyamkockázatának fedezetére szolgáló deviza-csereügylet (swap) tekintetében;”
(3) A Jltv. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jelzáloglevélre a kötvényről szóló jogszabály, a jelzáloglevél forgalomba hozatalára pedig a Tpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(4) A Jltv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Jelzáloglevél nyilvános forgalomba hozatala esetén a Tpt. 23. §-a (3) bekezdésében előírt feltételt nem kell alkalmazni.
(2) A jelzáloglevél kibocsátása esetén a tájékoztatónak a Tpt. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául szolgáló rendes és pótfedezet értékét is.”
(5) A Jltv. 19. §-ának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A jelzálog-hitelintézet éves jelentésének a Tpt.-ben előírt tartalmi követelményeken túl az alábbiakat is tartalmaznia kell:”
(6) A Jltv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet felett a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túl különleges felügyeletet gyakorol. A különleges felügyelet keretében a Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv szerint a jelzálog-hitelintézetnél legalább évenként átfogó helyszíni ellenőrzést végez.”
(7) A Jltv. 23. §-ának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Felügyelet a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túlmenően a következő intézkedést és kivételes intézkedést alkalmazhatja:”
(8) A Jltv. 24. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Felügyelet a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túl az alábbi esetekben alkalmazhat bírságot:”
445. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatásokat, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat és befektetési szolgáltatásokat végzi:)
„d) kereskedelmi tevékenység a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 82. § b)–f) pontjaiban meghatározott befektetési eszközökkel;”
446. § (1) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 50. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek – mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének – tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, a 12. Tartalékok cím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 3. cím előirányzatokra.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyelet elnöke látja el.”
(2) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény az alábbi 107/A. §-sal egészül ki:
„107/A. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 7. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
(11) A Felügyelet elnökére, elnökhelyettesére és alkalmazottaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései az irányadóak azzal, hogy
a) a Ktv. 8. § (1) bekezdésének b) pontja, illetve a 30/A. § (2) bekezdése alkalmazása tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül a Felügyelet által felügyelt pénzügyi szervezetnél korábban munkaviszonyban töltött idő;
b) a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék;
c) a Felügyelet alkalmazottai vonatkozásában a Ktv. 49/N. § (3) bekezdése szerinti korlátozást nem kell alkalmazni.”
447. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFBtv.) 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az MFB Rt.-re, az általa végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, továbbá a befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységre a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.), illetőleg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.”
(2) Az MFBtv. 4. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(4. § Az MFB Rt. kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódóan az alábbi befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végezheti:)
„a) bizományosi és kereskedelmi tevékenység a Tpt. 82. §-ának b)–f) pontjaiban meghatározott befektetési eszközök, valamint állampapír és zárt körben kibocsátott értékpapír tekintetében,”
(3) Az MFBtv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MFB Rt. munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározott személyi feltételeknek megfelelő, büntetlen előéletű, cselekvőképes személlyel létesíthet, aki feladatainak ellátásához szükséges magas szintű elméleti ismeretekkel, gyakorlattal rendelkezik és megfelel az összeférhetetlenségi szabályoknak. Az alkalmazottakra vonatkozó részletes szabályokat az MFB Rt. szervezeti-működési szabályzatában kell meghatározni.”
(4) Az MFBtv. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MFB Rt. igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagjaira, alkalmazottaira a Gt.-ben, Hpt.-ben, a Tpt.-ben és a (2)–(6) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.”
448. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8. számú mellékletének 14. pontja az alábbiak szerint módosul:
„14. Ha a befektetés tárgya befektetési alap által kibocsátott, 1998. december 31-ét követően vásárolt befektetési jegy, akkor az 1. pont alkalmazásában az igazolt befektetésnek az adóév egy napjára jutó összegét a tőkeszámla vezetőjének azzal az eltéréssel kell figyelembe vennie, hogy amennyiben a befektetési alap nettó eszközértékében az állampapírok részaránya valamely napon a befektetési alap kezelési szabályzatában előírt, a visszaváltási igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök részarányát – de legfeljebb 15 százalékos részarányt – több mint 20 százalékponttal meghaladja vagy – ilyen előírás hiányában – több mint 20 százalék, akkor a többlet százalékpontoknak megfelelő százalékos mértékkel az igazolt befektetés adott napi összegét csökkenteni kell.”
449. § Ahol a hatálybalépés előtt kihirdetett jogszabály az 1996. évi CXI. törvényre vagy az Épt.-re, az 1994. évi XXXIX. törvényre vagy az Áttv.-re, illetőleg az 1991. évi LXIII. törvényre vagy a Bat.-ra utal, azon e törvényt kell érteni.
450. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény a 235. §, a 238. §, valamint a 241. § kivételével;
b) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény;
c) az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény;
d) a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény;
e) a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény módosításáról szóló 1994. évi XXXI. törvény.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 310. §-a, 318. §-a és 319. §-ának (1) és (3) bekezdése;
b) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 63. §-ának (7) bekezdésében az „a Pénztártanács bevonásával” szövegrész, valamint 67. § (4) bekezdésének d) pontja, 70. §-ának (1) bekezdése, 121. §-a, 126. §-a és 129. §-a;
c) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 105. §-a;
d) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 52. §-a;
e) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról szóló 2000. évi XCVIII. törvény 119. §-a;
f) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 141. §-ának (2) bekezdése, valamint 155. §-a;
g) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXXVIII. törvény 51. § (2) bekezdésének a) pontja;
h) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 98. §-a;
i) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 31. §-a;
j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény 33. §-ának (5) bekezdése, valamint 43. §-ának (1) bekezdése;
k) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény a cégbejegyzéshez, illetve a cégjegyzék adatainak igazolásához szükséges mellékletek című mellékletének 2/B. részvénytársaság zártkörű alapításakor című pontjának d) alpontja;
l) a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 97. § (1) bekezdésének d) pontja;
m) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 3. §-ának c) és d) pontja, valamint 4. §-ának (5) bekezdése;
n) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. § (2) bekezdésének e) pontja, 3/A. §-ának (3) bekezdésében „a hatályos devizajogszabályoknak megfelelően” szövegrész, 151. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben a „devizajogszabályok” szövegrész; 176. §-ában a „devizajogszabályok” szövegrész;
o) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 2. §-ának (3)–(4) bekezdései;
p) a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 133–136. §-a, valamint 140–142. §-a;
q) a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 34–45. §-a, valamint 82. §-ának (4)–(5) bekezdése;
r) a zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályozás módosításáról szóló 2000. évi CXXXVII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a letéti jegyről szóló 1988. évi 18. törvényerejű rendelet;
b) a kincstárjegyről szóló 1987. évi 23. törvényerejű rendelet;
c) a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet;
d) a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1987. évi 22. törvényerejű rendelet;
e) a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 80/1992. (V. 12.) Korm. rendelet;
f) az árutőzsdei felügyeleti szolgáltatások díjáról szóló 3/1995. (III. 1.) PM rendelet.
(4) A Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti e törvény 235. §-ának (7) bekezdése.
451. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a befektetési szolgáltatási és az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység végzésének személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételeit;
b) az értékpapír-letétkezelés és az értékpapír-letéti őrzés végzésének személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételeit;
c) az elszámolóház tevékenységének részletes személyi, tárgyi és biztonsági feltételeit;
d) az egyes értékpapírok tartalmi kellékeit és kibocsátásuk feltételeit;
e) az egyes értékpapírok nyomdai úton történő előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályait és a Felügyelet ebből eredő együttműködési kötelezettségét;
f) a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módját, biztonsági szabályait;
g) az értékpapírszámla, a központi értékpapírszámla, a tőzsdeforgalmi számla, az értékpapír letéti számla és az ügyfélszámla megnyitására, vezetésére és kezelésére, a számlarendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a számlák elkülönített kezelésére, valamint a számlák feletti rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó szabályokat is;
h) a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeit;
i) a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályait;
j) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, az árfolyamkockázat és nagykockázatok fedezetére szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályait;
k) a kamatlábkockázat kezelésére alkalmazott rendszerre vonatkozó szabályokat;
l) az egyedi portfóliókezelési tevékenység végzésének részletes szabályait; valamint
m) az értékpapírok hozamszámítására és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az értékpapírkód elemeinek tartalmi meghatározását;
b) a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát;
c) a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végtő szervezet és a befektetési szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát;
d) a felügyeleti államigazgatási eljárások és igazgatási szolgáltatások díját;
e) az értékpapír-forgalmazói vizsga vizsgakövetelményeit, a vizsga lebonyolítási rendjét;
f) a kintlevőségek, befektetések, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjait;
g) a belső ellenőrzési rendszer kialakítására, valamint működtetésére vonatkozó részletes szabályokat;
h) az országkockázat tőkekövetelményére vonatkozó szabályokat;
i) a nem kereskedési könyvben nyilvántartott eszközök és mérlegen kívüli tételek kockázatainak fedezetére vonatkozó tőkemegfelelési mutató kiszámításának szabályait;
j) a befektetési hitelekre és a halasztott fizetésekre vonatkozó követelményeket;
k) az elszámolóháznak nem minősülő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tartalékképzésének módját és mértékét;
l) a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet, az árutőzsdei szolgáltató és a befektetési alapkezelő üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, felépítését, módját, gyakoriságát;
m) a befektetési vállalkozás szolgáltatásához kapcsolódó ügyviteli tevékenység Felügyelethez történő bejelentéssel, illetve bejelentés nélkül kiszervezhető körét, valamint a kiszervezés követelményeit;
n) a könyvvizsgálók által a Felügyeletnek évente készítendő külön kiegészítő jelentés szerkezetét, tartalmát.
1. Áe.: az 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól;
2. Áttv.: az 1994. évi XXXIX. törvény az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről;
3. Bat.: az 1991. évi LXIII. törvény a befektetési alapokról;
4. Bit.: az 1995. évi XCVI. törvény a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről;
5. Cstv.: az 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról;
6. Épt.: az 1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről;
7. Fkt.: az 1997. évi CXXXII. törvény a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről;
8. Gt.: az 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról;
9. Hpt.: az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról;
10. MNB tv.: a 2001. évi LVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról;
11. Ptk.: az 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről;
12. Szmt.: a 2000. évi C. törvény a számvitelről;
13. Vbt.: az 1994. évi LXXI. törvény a választottbíráskodásról;
14. Vht.: az 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról;
1. Az állampapír nyilvános forgalomba hozatalához készítendő ismertetőnek legalább az alább felsoroltakat kell tartalmaznia:
1. a kibocsátó megnevezése,
2. a kibocsátás célja, a kibocsátáshoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés megjelölése,
3. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,
4. az árfolyam-, illetőleg hozammeghatározás módszere,
5. tájékoztatás az átruházás korlátairól,
6. a forgalomba hozatal módja és az egyes módokra vonatkozó szabályok,
7. az allokáció leírása,
8. a forgalomba hozatal eredményéről szóló tájékoztatás szabályai,
9. a pénzügyi teljesítés szabályai, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,
10. a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) szabályai,
11. a forgalmazó megnevezése és címe.
2. Az állampapír nyilvános forgalomba hozatalához készítendő nyilvános ajánlattételnek legalább az alább felsoroltakat kell tartalmaznia:
1. a kibocsátó megnevezése,
2. a kibocsátáshoz kapott felhatalmazás vagy a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés megjelölése,
3. az értékpapírok fajtája, típusa, sorozata, értékpapírkódja,
4. a kibocsátás tervezett nagysága, az értékpapírok névértéke,
5. az értékpapír kibocsátási árfolyama vagy későbbi nyilvánosságra hozatalának időpontja és helye,
6. a forgalomba hozatal kezdő és záró időpontja,
7. a pénzügyi teljesítés határideje,
8. a kamat mértéke, a kamatszámítás szabályai,
9. a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) időpontja,
10. az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozásról szóló tájékoztatás,
11. az ismertető kiadásának időpontja, megtekintésének, illetve megjelentetésének módja.
A tájékoztatónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
I.
a) Összefoglaló oldal
A kibocsátó megnevezése, a kibocsátónak a nyilvános ajánlattételből adódó kötelezettségei az eljárás során, az eladó megnevezése, amennyiben az más mint a kibocsátó, a forgalmazó neve, a tájékoztatóra és az ajánlattételre vonatkozó kötelezettségvállalások tartalma, a jegyzési, eladási időszak nyitó- és zárónapja, a felügyeleti engedély száma és dátuma.
b) A kibocsátó bemutatása
1. cégneve,
2. székhelye, telephelye,
3. az alapítás, a cégbejegyzés dátuma és helye, a cégjegyzék száma,
4. a jegyzett és a befizetett alaptőke,
5. a működési időtartam,
6. az üzleti év,
7. a hirdetmények közzétételének helye,
8. a tevékenységi kör a TEÁOR szám megjelölésével, engedélyhez kötött tevékenység esetén nyilatkozat az engedély meglétéről és tartalmáról,
9. a kibocsátó által korábban kibocsátott és még forgalomban levő értékpapír típusa és fajtája, a forgalomba hozatal időpontja és eredménye,
10. a forgalomban levő értékpapír piaci helyzetének, árfolyam-alakulásának bemutatása,
11. a részvényesek száma, összetétele,
12. a társaság olyan részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosainak felsorolása, akik részesedése egyenként az alaptőke öt százalékát meghaladja, a tulajdoni hányad megjelölésével részvényfajtánként,
13. a kibocsátó korábban kibocsátott értékpapírjának tíz százalékot elérő vagy meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkező, a részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosának megnevezése,
14. a kibocsátó szervezeti felépítése,
15. az alkalmazotti létszám,
16. a vezető állású személyek személyi és szakmai adatai, így különösen az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat. Más gazdasági társaságnál betöltött vezető pozíció megléte esetén ennek feltüntetése. A vezető állású személyek értékpapír-tulajdona a kibocsátó által kibocsátott értékpapírokból,
17. az osztalékra való jogosultság, elsőbbségi jog, likvidációs szabály érvényesülése, a szavazati jogok ismertetése, a részvények átalakíthatóságával összefüggő szabályok, eladási és vételi opció, elővásárlási jog, illetve a forgalomképesség egyéb korlátai,
18. dolgozói részvények esetén azok kibocsátási, vásárlási és visszavásárlási feltételei.
c) A kibocsátó üzleti tevékenysége
1. a kibocsátó történetének rövid áttekintése, az üzleti tevékenység fejlődéséről a kibocsátást megelőző öt üzleti évre vonatkozóan,
2. főbb gazdasági, üzleti tevékenység, szolgáltatás bemutatása, működési terület,
3. alaptőke, saját tőke, tőketartalék, céltartalék nagysága, összetétele (átértékelés, apport is),
4. árbevétel, költség és fedezeti összegek alakulása termék- és szolgáltatáscsoportonként,
5. az eredmény alakulása, cash-flow-kimutatás legalább a kibocsátást megelőző három évre vonatkozóan,
6. a termék- és szolgáltatásértékesítés adatai,
7. vevőkapcsolatok,
8. szállítói kapcsolatok (a legfőbb szállítóktól való függés mértéke),
9. a tárgyi eszközök bemutatása,
10. készletek adatai (átlagos állomány, forgási sebesség, elfekvő készletek állománya),
11. folyamatban lévő beruházások,
12. kutatási-fejlesztési tevékenység,
13. a hitelállomány szerkezete, a rövid és hosszúlejáratú kötelezettségek (szállítóállomány, váltótartozások, adó-, társadalombiztosítási és vámtartozások), kivetett bírságok és késedelmi kamatok nagysága,
14. a kibocsátót terhelő zálogjogok és egyéb terhek ismertetése,
15. főbb gazdasági mutatók (jövedelmezőség, hatékonyság, likviditás stb.),
16. az ágazat piaci helyzete, piaci pozíciók, a konkurencia bemutatása,
17. adókedvezmények, dotációk,
18. a befektetések bemutatása, ha a befektetés forgalmi értéke (ennek megállapíthatatlansága esetén névértéke) meghaladja a kibocsátó alaptőkéjének tíz százalékát, illetve, ha a kibocsátó közvetlen vagy közvetett módon többségi tulajdonnal rendelkezik az adott társaságban,
19. a társaság főbb szakmai jellegű terjeszkedésének irányai,
20. a kibocsátó tulajdonában lévő szabadalmak, védjegyek és egyéb jogok,
21. a kibocsátó és a részvényesek között, továbbá a részvényesek egymás között létrejött bármely olyan szerződés tartalma, amely a társaság működését, üzleti tevékenységét jelentősen befolyásolhatja, továbbá a kibocsátó és a vezető állású személyei között létrejött, a társaság működését befolyásoló szerződés tartalma.
d) Pénzügyi jelentés és a kapcsolódó információk
1. A tájékoztatóhoz mellékelni kell: az utolsó három évre vonatkozó a számvitelre vonatkozó jogszabályok alapján elkészített éves beszámolót (a mérleget, az eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet, az utolsó évre vonatkozó üzleti jelentést, konszolidált mérleget és eredménykimutatást), valamint a könyvvizsgálói jelentést és az átalakulással létrejött szervezet esetén – ha az átalakulás egy éven belül történt – az átalakulási vagyonmérleget.
2. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a kibocsátó számviteli politikájának ismertetését, valamint az utolsó mérlegkészítés óta rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat. Ezen legújabb pénzügyi információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján összeállított mérleg adataival összehasonlíthatónak kell lenni.
3. A kibocsátó üzleti tevékenységének az IAS elvek szerint elkészített éves beszámoló alapján történő bemutatása esetén a tájékoztatónak az 1. és 2. pontban megfogalmazottak mellett tartalmaznia kell az IAS elvek szerint elkészített éves beszámolókat a kapcsolódó mellékletekkel és a számvitelre vonatkozó jogszabályok alapján, valamint az IAS szerint elkészített beszámolók eltéréseinek részletes magyarázatát.
e) Peres eljárások
A kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen kezdeményezett folyamatban levő peres eljárások felsorolását, ha a perérték az alaptőke tíz százalékát meghaladja.
f) A forgalomba hozatal adatai
1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, időpontja,
2. az ajánlattevő megnevezése, ha az nem azonos a kibocsátóval,
3. a vezető forgalmazó megnevezése és címe,
4. a forgalomba hozatal során közreműködő befektetési szolgáltatók megnevezése,
5. a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,
6. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,
7. a forgalomba hozatal költségei,
8. a forgalomba hozatal összege, a forgalomba hozatallal megszerezni tervezett tőke felhasználási célja,
9. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása, az értékpapír kódja,
10. elővásárlási jog, az átruházás esetleges korlátozása,
11. az értékpapírok száma, névértéke, kibocsátási árfolyama, az árfolyam-meghatározás módszere,
12. sorozat- és sorszámok,
13. a jegyzés, illetve eladás kezdő- és zárónapja,
14. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,
15. a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,
16. a dematerializált értékpapír okiratának szövegterve.
II.
Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalához az adott értékpapírra vonatkozó jogszabályok további feltételeket írhatnak elő.
III.
1. Ha a kibocsátóval vagy jogelődjével szemben a nyilvános forgalomba hozatalt megelőző három üzleti évben csődeljárást folytattak le vagy felszámolási eljárást rendeltek el, a tájékoztatónak tartalmaznia kell az erre vonatkozó adatokat is.
2. Ha az értékpapírban foglalt kötelezettségek teljesítésére valamely személy garanciát vállal, a tájékoztatónak tartalmaznia kell a garanciavállalóra vonatkozó, az I. rész b)–e) pontjaiban, valamint az 1. pontban meghatározott adatokat is.
3. A tájékoztatóban a figyelem felhívására alkalmas módon, külön ki kell emelni a kibocsátó üzleti tevékenységének kiemelkedő kockázati tényezőit.
4. A tájékoztatóban fel kell tüntetni e törvény 40. § (1) bekezdésében és a 207. §-ban foglaltakat.
A helyi önkormányzatok által készített tájékoztatónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) Összefoglaló oldal
A kibocsátó megnevezése, a kibocsátónak a nyilvános ajánlattételből adódó kötelezettségei, az eladó megnevezése (amennyiben az más mint a kibocsátó), a forgalmazó neve, a tájékoztatóra és az ajánlattételre vonatkozó kötelezettségvállalások tartalma, a tájékoztató közzétételét engedélyező határozat száma és dátuma, a jegyzési, eladási időszak nyitó- és zárónapja.
b) A kibocsátó
1. neve,
2. székhelye,
3. a hirdetmények közzétételi helyei,
4. a forgalomba hozandó értékpapír típusa és fajtája,
5. az önkormányzat által korábban kibocsátott, de még forgalomban levő értékpapír típusa, fajtája, főbb adatai, a forgalomba hozatalok felsorolása és eredménye, a forgalomba hozatalokhoz kapcsolódó, az önkormányzatot terhelő kötelezettségek,
6. a forgalomban levő értékpapír piaci helyzetének, árfolyam alakulásának bemutatása,
7. az önkormányzat szervezeti felépítése,
8. az alkalmazotti létszám,
9. a választott (polgármester, alpolgármester, képviselő, bizottsági elnök) és a hivatali vezető tisztségviselők (jegyző, aljegyző, pénzügyi vezető, a forgalomba hozatal céljához közvetlenül kapcsolódó terület felelős vezetője) személyi és szakmai adatai, így különösen az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat stb.
c) Az önkormányzat bemutatása
(legalább a kibocsátást megelőző három év adataira ki kell terjednie)
1. az önkormányzat rövid történeti áttekintése,
2. földrajzi határok, terület méretei,
3. területrendezési tervben szereplő lakó, ipari, közületi, mezőgazdasági stb. területek,
4. kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok,
5. a kibocsátás céljához kapcsolódó normatív támogatások alakulása, a kibocsátás időpontjában aktuális feladatok állami és helyi forrásai,
6. az önkormányzat területén élő népesség száma, az egy főre jutó átlagkereset, életkori, iskolázottsági és képzettségi adatok,
7. a helyileg bejegyzett társas vállalkozások és az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők száma szakmánkénti megoszlásban,
8. jelentősebb vállalkozások az önkormányzat területén,
9. a munkanélküliség alakulása,
10. kivetett helyi adók (idegenforgalmi, kommunális, telek, építmény, iparűzési),
11. központi adókból származó bevételek,
12. költségvetési tájékoztatás: az érvényes költségvetés összefoglalója, kilátásai,
13. az éves költségvetési bevételek és kiadások felsorolása,
14. ha a kötvény törlesztését és kamatát egy kizárólagos kijelölt forrás fedezi, akkor az adott forrás (díjak, adók, egyéb) jellemzői, mértékei,
15. az adósságszolgálati forrásokra vonatkozó esetleges korlátozások,
16. az adósságszolgálatot az Ötv. 88. § (2) bekezdése alapján korlátozó jogi körülmények,
17. jelenlegi adósság és egyéb dologi tartozások, határidőn túli tartozások,
18. lejárt követelések,
19. jelentős peres ügyek.
d) Pénzügyi jelentés és a kapcsolódó információk
1. A tájékoztatóhoz mellékelni kell: a kibocsátóra vonatkozó számviteli jogszabályok szerint elkészített a kibocsátást megelőző három évre vonatkozó egyszerűsített vagyon mérleget, egyszerűsített pénzforgalmi jelentést, egyszerűsített eredménykimutatást és egyszerűsített maradványkimutatást.
2. A tájékoztatónak tartalmaznia kell az utolsó mérlegkészítés óta rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat is. Ezen legújabb pénzügyi információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján összeállított mérleg adataival összehasonlíthatónak kell lenni.
e) A forgalomba hozatal adatai
1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, időpontja,
2. az ajánlattevő megnevezése (ha nem azonos a kibocsátóval),
3. a forgalomba hozatal céljának részletes bemutatása,
4. a vezető forgalmazó megnevezése és címe,
5. a forgalomba hozatal során közreműködő forgalmazók,
6. a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,
7. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,
8. a forgalomba hozatal nagysága,
9. a forgalomba hozatal költségei,
10. az értékpapírok fajtája, típusa, az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,
11. az értékpapír kódja,
12. elővásárlási jog, az átruházás esetleges korlátja,
13. a forgalomba hozandó értékpapírok száma, névértéke, kibocsátási árfolyama, az árfolyam-meghatározás módszere,
14. sorozat- és sorszámok,
15. a jegyzés, illetve eladás kezdő- és zárónapja,
16. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,
17. a túl- és aluljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,
18. a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete.
I.
Az éves gyorsjelentésnek, a féléves gyorsjelentésnek, illetve az éves jelentésnek a társaság évközi, illetve éves beszámolóit kell tartalmaznia és a hozzá kapcsolódó elemzéseknek a beszámolókon kell alapulni azzal, hogy
a) az egyes jelentések alapjául szolgáló számviteli elveknek azonosnak kell lenni (ha a kibocsátó az általa alkalmazott számviteli elveket megváltoztatja, az adatok összehasonlíthatóságát ez esetben is biztosítani kell),
b) az éves jelentés kötelező tartalmi eleme a könyvvizsgálói jelentés.
II.
Az éves és féléves gyorsjelentésnek a jelentés elkészítésének időpontjáig rendelkezésre álló adatok alapján legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
A) Gazdálkodási adatok
Eredménykimutatás:
I. Értékesítés nettó árbevétele
II. Egyéb bevételek
III. Értékesítés közvetlen költségei
IV. Értékesítés közvetett költségei
V. Egyéb ráfordítások
A. Üzleti (üzemi) tevékenység
VI. Pénzügyi műveletek bevétele
VII. Pénzügyi műveletek ráfordítása
B. Pénzügyi műveletek eredménye
C. Szokásos vállalkozási eredmény
D. Rendkívüli eredmény
E. Adózás előtti eredmény
Mérlegadatok:
A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök
B. Forgóeszközök
I. Készletek
II. Követelések
III. Értékpapírok
IV. Pénzeszközök
C. Aktív időbeli elhatárolások
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
D. Saját tőke
I. Jegyzett tőke
II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (–)
III. Tőketartalék
IV. Lekötött tartalék
V. Értékelési tartalék
VI. Eredménytartalék
VII. Mérleg szerinti eredmény
E. Céltartalékok
F. Kötelezettségek
I. Hátrasorolt kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
III. Rövid lejáratú kötelezettségek
G. Passzív időbeli elhatárolások
