(5) Hatályát veszti a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
a) 71. § (1) bekezdés a) pontjában a „hatósági” szövegrész,
b) 71. § (2) bekezdésében a „hatósági” szövegrész.
44. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) és (2) bekezdés szerinti névjegyzék - az (1) bekezdés a)-c), k) és m) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
45. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 36. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az 5. számú melléklet 1. pontjában az e törvény alapján engedélyezett vagy bejelentett biztosításközvetítési vagy szaktanácsadói tevékenységet végző természetes vagy jogi személy vonatkozásában a nyilvántartási szám és annak kelte, valamint a függő vagy független biztosításközvetítői tevékenység vagy a szaktanácsadói tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
46. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartása - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény IX. Fejezete a következő alcímmel és 179/A. §-sal egészül ki:
„Az állami adó- és vámhatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartások
179/A. § Az állami adóhatóság a 7. § (5) bekezdésében, a 16. § (3), (4) és (11) bekezdésében, a 17. § (5), (10)-(12) és (17) bekezdésében, a 20. § (1) és (6) bekezdésében, a 20/A. § (2) bekezdésében, a 22. § (1), (4) és (5) bekezdésében, a 22/A. § (1) bekezdésében, az 54. § (5) bekezdésében, az 55. § (4)-(6) bekezdésében és az 55/A. §-ban meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, illetve a 24. § (1) bekezdésében, a 43. § (1) bekezdésében, az 54. § (6) bekezdésében, a 176/C-176/E. §-ban, valamint a 178. § 31. és 32. pontjában foglalt nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az állami adó- és vámhatóság a 22/C. §-ban meghatározott adatokról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. E nyilvántartások azon adat kivételével minősülnek közhitelesnek, amely adatokat jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít.”
(3) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175/C. § (1) bekezdésében a „nyilvántartásba veszi.” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba veszi, amely nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.” szöveg lép.
47. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3. §-a a következő g)-i) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„g) kérelmező: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely a 15. § (1) bekezdés a) pontja vagy 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének magállapítását maga kezdeményezte, vagy arra jogosult lett volna és az eljárásban ügyfélnek minősül;
h) eljárás alá vont személy: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akivel vagy amellyel szemben az egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezések megsértésének megállapítására irányuló eljárást folytatják;
i) jogsértő: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akivel vagy amellyel szemben az egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezések megsértésének megállapítására irányuló eljárás eredményeként a hatóság jogerősen megállapította a jogsértést.”
(2) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények az e fejezetben, valamint külön jogszabályokban meghatározott eljárások során - így különösen személyiségi jogi per, munkaügyi per, fogyasztóvédelmi, munkaügyi vagy szabálysértési hatóságok eljárása során - érvényesíthetőek.”
(3) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 14. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
[Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: hatóság)]
„a) kérelem alapján, illetve az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, valamint kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet, a vizsgálat alapján határozatot hoz;”
(4) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 14. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A hatóság a közvélemény folyamatos tájékoztatása érdekében jelentéseit, javaslatait, valamint a működésével kapcsolatos részletes információkat honlapján rendszeresen közzéteszi.
(3) A hatóság nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az alapvető jogok biztosa, valamint a bíróságok és az ügyészség közhatalmi döntéseit és intézkedéseit.
(4) Az eljárásban az ügyintézési határidő hetvenöt nap.
(5) A hatóság a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetén soron kívül, de legkésőbb negyvenöt napon belül dönt.”
(5) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a következő 15-17/E. §-sal egészül ki:
„15. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye az e törvény megsértésének vizsgálatát a sérelmet szenvedett fél választása szerint
a) a hatóság, vagy
b) az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének elbírálására külön törvény alapján hatáskörrel rendelkező más közigazgatási szerv
folytatja le.
(2) Az eljárás megindításáról, annak jogerős befejezéséről, valamint a döntéssel kapcsolatos bírósági felülvizsgálat során hozott jogerős ítéletről vagy végzésről a hatóság a külön törvény alapján hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervet, illetve e közigazgatási szerv a hatóságot értesíti.
(3) Ha az (1) bekezdés alapján valamely közigazgatási szerv előtt eljárás indult, úgy más közigazgatási szerv ugyanazon törvénysértés tekintetében
a) azonos személy ellen elkövetett törvénysértés esetén nem járhat el,
b) más személy ellen elkövetett törvénysértés esetén a megindult eljárását az ügy jogerős elbírálásáig felfüggeszti.
(4) Ha az ügyet valamely közigazgatási szerv elbírálta, más közigazgatási szerv ugyanazon törvénysértés tekintetében
a) azonos személy ellen elkövetett törvénysértés esetén nem járhat el,
b) más személy ellen elkövetett törvénysértés esetén megindult eljárásában a jogerős határozatban megállapított tényállást alapul véve jár el.
(5) A hatóság hivatalból is eljár az egyenlő bánásmód követelményének a 4. § a)-d) pontjában meghatározott szervek általi megsértésével kapcsolatban, ha az adott ügyben más közigazgatási szerv előtt nincs folyamatban eljárás.
(6) A hatóság a más közigazgatási szerv által az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban hozott közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata során a perben beavatkozóként részt vehet.
(7) Ha az eljárás során szakértő meghallgatása, véleményének kikérése szükséges, a hatóságnak elsősorban azt a hatáskörrel rendelkező illetékes közigazgatási szervet kell kirendelnie, amelynél a sérelmet szenvedett személy az (1) bekezdés b) pontja alapján az eljárást megindíthatta volna.
15/A. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásban a 19. §-ban meghatározott bizonyítási szabályok alkalmazásának van helye.
(2) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének vizsgálatakor a hatóság a kérelmezőt és az egyenlő bánásmód követelményének megsértését bejelentő személyt erre irányuló kérelmére az eljárás alá vont távollétében hallgatja meg.
(3) A hatóság az egyenlő bánásmód követelménye megtartásának ellenőrzésére tesztelést végezhet, amelynek során az eljárás alá vont személy magatartásának, intézkedésének, feltételének, mulasztásának, utasításának vagy gyakorlatának (a továbbiakban együtt: rendelkezés) vonatkozásában azonos helyzetbe hoz valamely, a 8. §-ban meghatározott helyzetükben, tulajdonságukban vagy jellemzőjükben (a továbbiakban együtt: tulajdonság) különböző, de egyéb tekintetben hasonló tulajdonságú személyeket, és az eljárás alá vont személy rendelkezését az egyenlő bánásmód követelményének való megfelelés szempontjából megvizsgálja.
(4) A tesztelés eredménye az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárások során bizonyítékként felhasználható.
(5) A hatóság a (3) bekezdésben megjelölt vizsgálat során megbízási jogviszony keretében közreműködőt is igénybe vehet, akinek a részére megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza annak nevét, továbbá azt, hogy mely eljárás alá vont személynél milyen típusú ellenőrzést folytathat le.
15/B. § (1) Ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult bíróság előtt eljárást indított, a hatóság vagy a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási szerv az eljárását az ügy jogerős elbírálásáig felfüggeszti és az erről hozott végzést közli a bírósággal.
(2) A bíróság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt hozott jogerős határozatát, vagy az előtte folyamatban levő eljárást felfüggesztő végzését a hatóságnak vagy a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási szervnek megküldi.
(3) A hatóság vagy a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási szerv az eljárása során ugyanazon törvénysértés tekintetében a bíróság határozatának kézhezvételét követően az abban megállapított tényállást alapul véve jár el.
(4) A bíróság határozatának jogerőre emelkedését követően az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt közigazgatási szerv előtt ugyanazon törvénysértés tekintetében
a) azonos személy ellen elkövetett törvénysértés miatt eljárás nem indítható,
b) más személy ellen elkövetett törvénysértés esetén a hatóság vagy a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási szerv a bíróság határozatában megállapított tényállást alapul véve jár el.
16. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti közigazgatási hatósági eljárásban egyéb eljárási költségnek minősülnek a 15/A. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott bizonyítási eljárás különös szabályai alkalmazása során felmerült költségek, valamint a hatóságnak a székhelyén kívül végzett eljárási cselekményeivel kapcsolatban felmerülő valamennyi költség.
(2) A látássérült ügyfél számára - kérelmére - a tárgyalás során készült jegyzőkönyvet, továbbá az eljárást lezáró döntést Braille-írásban is el kell készíteni. A Braille-írásra történő fordítással felmerült költségek eljárási költségnek minősülnek.
(3) A kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költségeket a hatóság, illetve az eljárásban való részvételével kapcsolatban felmerülő költségek tekintetében az eljárás alá vont, a sérelmet szenvedett féllel ellenérdekű fél előlegezi meg.
(4) A kérelem elutasítása esetén a sérelmet szenvedett fél csak akkor viseli az egyéb eljárási költségeket, ha a hatóság megállapította, hogy rosszhiszemű volt.
(5) A hatóság a székhelyén lakcímmel, tartózkodási hellyel, illetve értesítési címmel nem rendelkező személyt, ha meghallgatása az eljárás során szükséges, azon önkormányzat polgármesteri hivatalának a székhelyére idézi, amelynek székhelyén lakik vagy életvitelszerűen tartózkodik. Az idézett személy meghallgatását a hatóság az idézésben megjelölt helyszínen foganatosítja. Ha a lakóhellyel, tartózkodási hellyel, illetve értesítési címmel nem rendelkező személy életvitelszerűen a fővárosban tartózkodik, a hatóság a székhelyére idézi vagy meghallgatását székhelyén foganatosítja.
(6) Ha az eljárás során a hatóság tárgyalást tart, az ott meghallgatandó személyeket azon települési, fővárosban a kerületi önkormányzat polgármesteri hivatalának a székhelyére idézi, amelynek székhelyén a kérelmező lakcímmel rendelkezik, illetve székhelye található, kivéve, ha a körülmények nem alkalmasak a tárgyalás e polgármesteri hivatalban való megtartására. Ebben az esetben a tárgyalást a kérelmező lakcíméről a hatóság mérlegelése szerint legjobban megközelíthető azon települési, fővárosban kerületi önkormányzat polgármesteri hivatalának székhelyén kell megtartani, amely a tárgyalás megtartásához szükséges feltételeket biztosítani tudja.
(7) A hatóság tárgyalása nyilvános. A hatóság a nyilvánosságot végzéssel az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja, ha az minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges.
(8) A hatóság a nyilvánosságot a közerkölcs védelmében, valamint az ügyfél kérelmére abban az esetben is kizárhatja, ha az az ügyfél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt.
(9) Ha az eljárás alá vont személy az (5) és (6) bekezdésben megjelölt
a) települési, fővárosban kerületi önkormányzat vagy az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulás,
b) az a) pontban meghatározott szervek által fenntartott költségvetési szerv,
c) az a) pontban meghatározott szervek által alapított vagy támogatott civil szervezet, vagy
d) az a) és b) pontban meghatározott szervek részvételével működő gazdasági társaság,
a személyeket a lakcímükről legjobban megközelíthető, az eljárásban nem érintett települési önkormányzat polgármesteri hivatalának, fővárosban a hatóság székhelyére kell idézni.
(10) Ha az (5)-(9) bekezdésben foglaltak alkalmazása aránytalan nehézséggel vagy az eljárás indokolatlan elhúzódásával járna, a meghallgatandó személyt a hatóság - a megjelenéssel járó költségek megtérítése mellett - székhelyére is idézheti.
(11) A hatóság a kérelemre indult eljárásban - a (12) és (13) bekezdésben meghatározott kivétellel - tárgyalást tart.
(12) A hatóság a tárgyalás tartását mellőzheti
a) ha az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű, és annak eldöntésére az iratok alapján mód van,
b) ha a tárgyalás tartása - különös tekintettel a (6) bekezdésben meghatározottakra - aránytalan nehézséggel járna,
c) ha a tárgyalás tartása a kérelmező érdekeit sérti,
d) a kérelmező erre irányuló kérelmére, vagy
e) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(13) A hatóságnak a döntés meghozatala előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását.
(14) A tárgyalás megnyitása után a hatóság röviden ismerteti a tárgyalásig lefolytatott tényállástisztázás során keletkezett azon iratokat, amelyekbe a jelen lévő ügyfelek e törvény vagy külön jogszabályban foglaltak szerint betekinthetnek.
(15) A kérelmező álláspontjának ismertetése után az eljárás alá vont személy ismerteti az üggyel kapcsolatos álláspontját.
(16) A tárgyaláson a hatóság - ha ez a tényállás megállapításához szükséges - az ügyfeleket felhívja nyilatkozataik megtételére, és lefolytatja a bizonyítási eljárást.
(17) A tárgyalás berekesztése előtt a hatóság köteles az ügyfeleket a tárgyalás berekesztésére figyelmeztetni és megkérdezni, hogy kívánnak-e még valamit előadni.
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények
17. § Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését vizsgáló hatósági eljárás akkor indítható meg, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy év, és a jogsértés bekövetkezésétől számított három év még nem telt el.
17/A. § (1) Ha a hatóság megállapította az egyenlő bánásmód követelményének megsértését,
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,
c) elrendelheti a jogerős határozatának - a jogsértő nyilvános adatainak kivételével személyazonosításra alkalmatlan módon - nyilvános közzétételét,
d) bírságot szabhat ki,
e) külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában közérdekből nyilvános adat a természetes személy jogsértő természetes személyazonosító adata és lakcíme, valamint a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogsértő neve, székhelye.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket az eset összes körülményére, így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismétlődésére és gyakoriságára, a jogsértést elkövető gazdasági súlyára, a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartására tekintettel kell meghatározni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatóak.
(5) A bírság összege ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedhet.
(6) Ha a hatóság megállapította, hogy az arra kötelezett munkáltató elmulasztotta az esélyegyenlőségi terv elfogadását, felszólítja a munkáltatót a mulasztás pótlására, és - a (3) és (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával - az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(7) Az egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezés megsértéséért kiszabható bírság megállapítására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás vagy állapot folyamatos, a határidő ennek befejeződésekor kezdődik.
17/B. § (1) A hatóság döntése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) A hatóságnak az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tárgyában folyamatban lévő eljárásban hozott döntését felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.
(3) A bírósági felülvizsgálat során a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ha azt a fél a keresetlevélben, illetve a hatóság a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kéri.
17/C. § (1) A hatóság az egyenlő bánásmód követelménye megtartásával kapcsolatos adatoknak más szervek eljárásában történő felhasználása céljából hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a hatóság jogerős és végrehajtható határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat jogsértést állapított meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) a foglalkoztató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját,
c) a jogsértés megjelölését,
d) az alkalmazott jogkövetkezményt és mértékét az annak alapjául szolgáló jogszabályhelyre történő utalással,
e) a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság hatályon kívül helyező vagy hatályon kívül helyező és új eljárást elrendelő vagy a keresetet elutasító döntést hozott.
(3) A hatósági nyilvántartás adatait a hatóság az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. A (2) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítését a hatóság végzi, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatáról való tudomásszerzést követő munkanapon.
(4) A hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével törli.
17/D. § (1) A hatóság - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az általa vezetett nyilvántartás adataiból a jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy - a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén - bírósági határozattal két éven belül azonos jogsértés ismételt elkövetése miatt bírsággal sújtott munkáltatókra vonatkozó, a 17/C. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat, valamint a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a 17/C. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt adatokat abban az esetben, ha a bíróság a keresetet elutasító vagy a közigazgatási határozatot megváltoztató döntést hozott, a honlapján történő közzététel útján akkor hozza nyilvánosságra, amikor a korábbival azonos jogsértés két éven belüli ismételt elkövetésének megállapítására jogszabály alapján jogerős és végrehajtható közigazgatási határozattal sor került.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában - több telephellyel rendelkező munkáltató esetében - azonos jogsértés ismételt elkövetésén az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.
(3) Ha a hatóság tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak,
a) az (1) és (2) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé,
b) intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről, amennyiben az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került.
(4) A hatóság nyilvántartásba-vételi és közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha a foglalkoztató a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.
Adatkezelésre vonatkozó különös szabályok
17/E. § (1) A hatóság haladéktalanul törli azokat a személyes és különleges adatokat, amelyek kezelése a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárása során a hatásköre gyakorlásához nem elengedhetetlenül szükséges.
(2) Az eljárás alá vont ügyfél az üggyel összefüggő iratokat és elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra rendelkezésre bocsátja, illetve az egyenlő bánásmód követelményének megsértése ellenőrzéséhez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Nem kötelezhető az ügyfél olyan nyilvántartás, összesítés elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő, ha annak elkészítése aránytalan ráfordítást igényelne.
(3) A hatóság a (2) bekezdés alapján csak olyan különleges adat rendelkezésre bocsátására hívhat fel, amely kezelése az eljárás céljára tekintettel elengedhetetlenül szükséges, és amely hiányában az eljárás eredményessége nem lenne biztosítható.
(4) A közigazgatási hatósági eljárásban a hatóság jogosult a személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis szemletárgyként való lefoglalására is.”
(6) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárásokban - így különösen személyiségi jogi per, munkaügyi per során - a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet, valamint a hatóság a jogsérelmet szenvedett fél meghatalmazása alapján - törvény eltérő rendelkezése hiányában - képviselőként járhat el. A társadalmi és érdek-képviseleti szervezet a képviseleti jogosultságát az alapszabálya vagy alapító okirata és az ügyféltől kapott írásbeli meghatalmazás csatolásával igazolja.
(2) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult hatósági eljárásban az (1) bekezdés szerinti szervezetet megilletik az ügyfél jogai.
(3) Ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti, az (1) bekezdés szerinti szervezet a hatóság előtt eljárást indíthat.”
(7) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését a hatóság ellenőrzi, amely az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el.”
(8) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hatóság székhelye Budapest.”
(9) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a 39. §-t követően a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § A hatóság elnöke a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően irányítja a hatóság gazdálkodását, ellátja képviseletét és gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnökhelyettes és a hatóság köztisztviselői tekintetében.”
(10) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 65. §-a a következő j)-l) pontokkal egészül ki:
(E törvény a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja)
„j) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK tanácsi irányelv,
k) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
l) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
(11) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 64/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/C. § (1) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - 30/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 231/B. §-ában meghatározottak szerint alkalmazandók.
(2) E törvénynek az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXIV. törvény 47. §-ával módosított rendelkezéseit e rendelkezések hatálybalépését követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(12) Hatályát veszti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 64. §-a.
48. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 51. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A vámhatóság által vezetett, a vámokkal és nem közösségi adókkal és díjakkal kapcsolatos kötelezettségeket és pénzforgalmat nyilvántartó folyószámla-nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
49. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény VII. Fejezete a következő 48/E. §-sal egészül ki:
„48/E. § (1) A vámhatóság az adóraktári engedéllyel, a bejegyzett kereskedői engedéllyel, a bejegyzett feladói engedéllyel, a keretengedéllyel, a felhasználói engedéllyel, a jövedéki engedéllyel rendelkező személyekről, továbbá a csomagküldő kereskedőkről, a csomagküldő kereskedők adóügyi képviselőiről, az üzemi motorikus gáztöltő állomás üzemeltetőiről, a nyilvántartásba vett felhasználókról és a mobil palackozóval rendelkező személyekről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett nevére, engedélyszámára vagy nyilvántartási számára, az engedélyben vagy nyilvántartásban szereplő jövedéki termék megnevezésére, az engedély kiadása vagy a nyilvántartásba vétel időpontjára, valamint az engedély érvényességére vonatkozó adatok minősülnek közhitelesnek.
(3) A vámhatóság az (1) bekezdésben felsorolt személyekre vonatkozó, közhitelesnek minősülő adatokat hivatalos honlapján közzéteszi.”
50. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (2a) bekezdés b)-d) pontjában, a (3) bekezdés b)-d) pontjában, valamint a (4) bekezdés b)-d) pontjában foglalt adatok tekintetében a nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
51. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„15. filmterjesztés: a filmalkotás nyilvános előadása, nyilvánossághoz közvetítése sugárzás útján vagy oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, továbbá a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, különösen
a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel,
c) filmalkotás bármely adathordozón történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával;”
(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Közvetlen támogatásban a magyar filmalkotás és a magyar részvételű filmalkotás részesíthető. Ez a korlátozás nem vonatkozik az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatására.”
(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Közvetlen támogatás a 12. § (3) bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott tevékenységek esetében - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - pályázat útján nyújtható. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a támogató a támogatási szabályzatában meghatározott mértékig és feltételek mellett egyedi támogatást is nyújthat, ha a pályázati úton előzőleg kiválasztott célok megvalósítása másként nem biztosítható.
(1a) Az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatása egyedi kérelem alapján is történhet.”
(4) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) évente dönt az „art” besorolású mozik, valamint az „art” besorolású filmalkotások forgalmazásának támogatásáról.”
(5) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 21/A. § (1) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:
(A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően kérelmezi a besorolást a Hivatalnál. A kérelem tartalmazza
a filmterjesztő által terjeszteni kívánt filmalkotás)
„ad) játékidejét,”
(6) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 21/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolására irányuló kérelmét a hirdetési tevékenység megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően nyújthatja be a Hivatalhoz. A kérelemhez mellékelni kell a 21/A. § szerinti adatok közül a rendelkezésére álló adatokat, valamint a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón. A kérelemben a 21/A. § szerinti hiányzó adatok, mellékletek tekintetében igazolni kell, hogy azok a filmterjesztőn, illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak rendelkezésre a kérelem benyújtásakor. A filmterjesztő az iratok rendelkezésére állása esetén haladéktalanul köteles e törvénynek megfelelően benyújtani a Hivatalhoz. Ennek elmaradása esetén a Hivatal a 19/H. § (8) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A filmterjesztő - a készülő filmalkotás tartalmára, várható besorolási kategóriájára tekintettel - indokolt kérelmében megjelölheti azt a 21. § szerinti besorolási kategóriát, amelynél alacsonyabb kategóriába a mozielőzetest tartalmától függetlenül nem kéri besorolni.”
(7) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás jogosult a költségellenőrzési eljárásra irányuló kérelmét naptári hónapok szerinti vagy naptári negyedévi ütemezésben előterjeszteni, ha a filmalkotás gyártása nem fejeződik be kilenc hónapon belül vagy a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségei a 150 millió forintot meghaladják.”
(8) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/C. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A támogatási igazolás kiadása iránti)
„c) kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben meghatározott iratokat.”
(9) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/D. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
(A közvetett támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján a közvetett támogatás forrását a letéti számlára utalja. A letéti számlára a tárgyévben befizetett összeg)
„b) a 2013. évben a 9700,0 millió forintot,
c) a 2014. évben a 7000,0 millió forintot.”
(nem haladhatja meg.)
(10) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/D. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az MNF a közvetett támogatás kifizetését - a letéti számláján rendelkezésre álló keretösszeg erejéig - a (9) bekezdés szerinti sorrendben a (9) bekezdés szerint jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás részére a támogatás kifizetésére irányuló kérelmének benyújtását követő 5 banki napon belül kezdeményezi a kincstárnál. Az MNF a támogatások gyűjtésével és kifizetésével kapcsolatos tevékenységéért a nyújtott támogatás legfeljebb 2,5%-ának megfelelő adminisztrációs díjat jogosult felszámítani a filmelőállítóval vagy a filmgyártó vállalkozással szemben.”
(11) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény a következő IV. Fejezettel egészül ki:
„IV. FEJEZET
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN ÁLLÓ KÖZTERÜLET FILMFORGATÁSI CÉLÚ HASZNÁLATA
34. § (1) A települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmalkotás forgatása céljából történő igénybevételére e fejezetet kell alkalmazni. E fejezet alkalmazásában
a) filmalkotásnak minősül a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilm is,
b) filmforgatási célú közterület-használatnak minősül a közterület használata akkor is, ha az csak a filmforgatáshoz kapcsolódó technikai jellegű tevékenységhez, illetve a stáb parkolásához szükséges.
(2) Kérelmet filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás (a továbbiakban együtt: kérelmező) nyújthat be.
(3) A települési önkormányzat képviselő-testülete a települési önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatát legfeljebb a 3. mellékletnek - községi önkormányzat képviselő-testülete pedig a rendeletében foglalt felső határnak - megfelelő mértékben meghatározott díj ellenében biztosíthatja. A közterület használatáért megállapított díj a tulajdonos települési önkormányzatot illeti. A 3. melléklet szerinti legmagasabb díjak 2014. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal által a 2012. évre közzétett éves fogyasztói árindexek szorzatával növelt mértékben, ezt követően évente a tárgyévet megelőző második évre közzétett éves fogyasztói árindexek szorzatával növelt mértékben emelkednek. A 3. melléklet e bekezdés szerinti módosított díjtételeit a fővárosi és megyei kormányhivatal és a saját honlappal rendelkező települési önkormányzat a 2014. évtől kezdve az adott év elején a honlapján közzéteszi.
(4) A közterület filmforgatási célú használata csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékben korlátozhatja a közterülettel határos magántulajdonú ingatlanok használatát, és a korlátozás nem jelenthet aránytalan terhet a tulajdonos számára.
(5) A települési önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatával kapcsolatos egyes feltételeket a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza. Ennek keretében meghatározza a forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetére vonatkozó külön feltételeket is, különösen azt, hogy ilyen esemény esetén hány napon belül köteles újra biztosítani a közterület-használatot. A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletben mentességet vagy kedvezményt állapíthat meg a meghatározott időtartamot vagy területmértéket el nem érő, valamint a közérdekű célokat szolgáló (különösen oktatási, tudományos vagy ismeretterjesztő témájú, vagy filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő) filmalkotások forgatásához szükséges közterület-használat díjával összefüggésben. A saját honlappal rendelkező települési önkormányzat a közterület-használathoz kapcsolódó feltételeket a honlapján közzéteszi.
(6) Az (5) bekezdés alapján nyújtott mentesség vagy kedvezmény csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkelyének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006.12.28.) szabályai alapján lehet nyújtani. Azonos támogatható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a Bizottság 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletében vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.
35. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a közterület-használatról hatósági szerződésben állapodik meg a kérelmezővel. A hatósági szerződés a települési képviselő-testület jóváhagyásával válik érvényessé. A filmforgatáshoz kapcsolódó, külön jogszabály alapján hatósági engedélyhez, illetve hatósági bejelentéshez kötött tevékenységek a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a külön jogszabályban a kérelem, illetve bejelentés tartalmaként előírt adatok megadásával és mellékletei benyújtásával - bejelentés alapján gyakorolhatók; a hatóság a bejelentés tartalma vagy hatósági ellenőrzés alapján jogellenesség esetén a bejelentéssel érintett tevékenységet, magatartást, illetve helyzet fenntartását megtilthatja.
(2) A települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatára irányuló kérelmet, valamint a filmforgatáshoz kapcsolódó hatósági bejelentéseket a közterület fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál legalább 5 munkanappal, sürgős eljárás esetén legalább 2 munkanappal a filmforgatás tervezett megkezdése előtt kell előterjeszteni. A közterület-használathoz kapcsolódó, a települési önkormányzat valamely külön intézményének feladatkörét érintő kérelem az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott intézményhez közvetlenül is benyújtható.
(3) Amennyiben a filmforgatáshoz alkalmazott színházi fegyverekhez rendőrhatósági engedély szükséges, a kérelmet legalább 10 munkanappal, sürgős eljárás esetén legalább 5 munkanappal a filmforgatás tervezett megkezdése előtt kell előterjeszteni a közterület fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál. A döntést a forgatás tervezett megkezdésének napjáig közölni kell a kérelmezővel. Az eljárásban nincs helye fellebbezésnek.
(4) Helyi jelentőségű védett természeti területen a filmforgatáshoz kapcsolódó természetvédelmi engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap, amelyet a természetvédelmi hatóságnál legalább a filmforgatás tervezett megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani. A döntést a forgatás tervezett megkezdésének napjáig közölni kell a kérelmezővel. Az eljárásban nincs helye fellebbezésnek.
(5) Az e fejezet szerinti eljárások során a kérelmező, a fővárosi és megyei kormányhivatal, a rendőrség, a települési önkormányzat, a filmforgatással érintett hatóságok, szakhatóságok, továbbá az egyéb érintett intézmények elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással.
(6) A közterület-használatról szóló, a települési önkormányzat által jóváhagyott hatósági szerződést olyan időben kell megkötni, hogy a filmforgatás a kérelemben tervezett időpontban megkezdhető legyen. A közterület-használat engedélyezésére és a hatósági bejelentések, kérelmek benyújtására vonatkozó részletes eljárási szabályokat e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg. Ha a közterület-használat engedélyezésében közreműködő hatóság, települési önkormányzat, illetve egyéb szerv vagy intézmény az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben rá vonatkozóan meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, hozzájárulását az ott szabályozott tartalommal és feltételek szerint megadottnak kell tekinteni.
(7) A filmforgatáshoz kapcsolódó - az e törvény szerint - hatósági bejelentések és kérelmek kapcsán az egyébként eljáró hatóságot, szakhatóságot igazgatási szolgáltatási díj, illetve illeték címén annak az összegnek a másfélszerese, sürgős eljárás esetén pedig annak az összegnek a tizenötszöröse illeti meg, mint amely összeg az adott eljárás kapcsán a hatóság, szakhatóság számára igazgatási szolgáltatási díjként, illetve illetékként külön jogszabály alapján járna. A fővárosi és megyei kormányhivatalt a hatósági szerződéssel kapcsolatos eljárásért 5000 forint, sürgős eljárás esetén pedig 50 000 forint igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. A fővárosi és megyei kormányhivatal az igazgatási szolgáltatási díjat köteles visszafizetni, ha a számára az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított valamely határidőt elmulasztja, sürgős eljárás esetén pedig az adott eljárási cselekményt legkésőbb 1 munkanap alatt nem teljesíti.”
(12) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény V. Fejezetének 1. Címe a következő 36/C. §-sal egészül ki:
„36/C. § E törvénynek az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXIV. törvény 51. §-ával megállapított IV. Fejezetét e rendelkezés hatálybalépését követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(13) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használata kapcsán a filmforgatáshoz kapcsolódó eljárások lefolytatásának és a hatósági bejelentések, kérelmek továbbításának a rendjét, valamint fővárosi és megyei kormányhivatal eljárásához kapcsolódó nyilvántartásokkal kapcsolatos részletes szabályokat.”
(14) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a fővárosi és megyei kormányhivatalt a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használata kapcsán történő eljárásáért megillető igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokat.”
(15) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy a tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatának díjára vonatkozó - e törvény szabályait kiegészítő - részletes szabályokat, az alkalmazható mentességek és kedvezmények körét, a használat területi és időbeli korlátait és egyéb feltételeit, valamint a turisztikailag kiemelt közterületek körét rendeletben állapítsa meg.”
(16) Hatályát veszti a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény
a) 2. § 23. pontjában a „magyar” szövegrész,
b) 8. § (2) bekezdésében „Az MNF alapító okiratát és annak módosításait a Hivatalos Értesítőben az alapító közzéteszi.” szövegrész,
c) 9/B. § (2) bekezdésében a „Hivatalos Értesítőben, valamint” szövegrész,
d) IV/A. Fejezete,
e) 37. § (2) bekezdés c) pontja.
52. § (1) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek vonatkozásában:)
„13. VINGIS: a szőlőágazati kataszterek közösségi szabályozásnak megfelelő térinformatikai rendszere, amely a borszőlő termőhelyi kataszterének, a kivágási, szerkezetátalakítási és -átállítási támogatások kifizetésének, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzést, illetve az oltalom alatt álló eredetmegjelölést viselő borok termőhelyei földrajzi lehatárolásának térképi ellenőrzési alapja, és amelynek adatbázisa az ellenkező bizonyításáig hitelesen tanúsítja az abban rögzített adattartalom fennállását.”
(2) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Árutermelési céllal borászati terméket előállítani, tárolni, kezelni, kiszerelni csak a borászati hatóság által engedélyezett borászati üzemben lehet. A borászati hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén ad engedélyt, amelyet a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíróval is közöl. A borászati hatóság a borászati üzemet nyilvántartásba veszi. E nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A borászati hatóság a nyilvántartást honlapján is közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza az engedélyes regisztrációs számát, a borászati üzem üzemeltetőjének nevét, a borászati üzem címét, a borászati üzemben végezhető tevékenységek felsorolását, palackozásra vonatkozó tevékenység engedélyezése esetén a palackozó üzem kódját, nyilvántartásba vételének dátumát.”
(3) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 44. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A borászati hatóság ellenőrzi:)
„m) a helyi borbíráló bizottságok működését.”
(4) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 44. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A borászati hatóság a helyi borbíráló bizottságokról nyilvántartást vezet. E nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A borászati hatóság a nyilvántartást honlapján is közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza a helyi borbíráló bizottság nevét, a helyi borbíráló bizottságot működtető szervezet nevét, a helyi borbíráló bizottság székhelyét, a helyi borbíráló bizottság működésének helyét, a helyi borbíráló bizottság nyilvántartásba vételének dátumát.”
53. § (1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(2) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 18/B. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az (5) és (6) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
54. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
55. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya nem terjed ki:)
„a) a szabálysértési eljárásra, a választási eljárásra, a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására, a területszervezési eljárásra, a felsőoktatási felvételi eljárásra és - az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével - az állampolgársági eljárásra,”
(2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hatóság az eljárás során a személyes adatot és a védett adatot - az ugyanazon ügyben folyó, e törvényben szabályozott eljárások kivételével - csak akkor továbbíthatja más szervhez, ha azt törvény megengedi, vagy ha az érintett ehhez hozzájárult. A hozzájárulást az érintett az ügyintézési rendelkezésben, továbbá - ha jogszabály lehetővé teszi, - az érintett elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett telefonon is megadhatja.”
(3) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 17/A. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Ha a hatóság különleges adatot az ügyfél hozzájárulása alapján továbbít, az ügyfél a hozzájárulását az alábbi módokon is megadhatja:)
„c) ha jogszabály lehetővé teszi, hozzájárulás adása telefonon az ügyfél elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítéssel.”
(4) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az integrált ügyfélszolgálat (a továbbiakban: kormányablak) az ügyre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság mellett az elsőfokú eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak minősül.”
(5) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 21. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén)
„a) az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában értesítési címe (a továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) van,”
(6) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyfél az e fejezetben meghatározott valamennyi kapcsolattartási formát használhatja tájékoztatáskérés céljából, és ha jogszabály lehetővé teszi, az e fejezetben meghatározott valamennyi kapcsolattartási formát használhatja időpontfoglalás céljából.”
(7) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 34. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha jogszabály lehetővé teszi, az ügyfél elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett a kérelmet telefonon is elő lehet terjeszteni.”
(8) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 37. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha jogszabály lehetővé teszi, a hiánypótlást az ügyfél telefonon is teljesítheti - az ügyfél elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett -, ha ez a hiányzó adatok tekintetében értelmezhető.”
(9) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 41. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(10) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 49. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha jogszabály lehetővé teszi, az ügyfél személyesen vagy telefonon is értesíthető.”
(11) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 51. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha jogszabály lehetővé teszi, az ügyfél az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot és a (3)-(4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást - az ügyfél elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett - telefonon is megteheti, illetve teljesítheti, továbbá a nyilatkozattételt, adatszolgáltatást telefonon is megtagadhatja.”
(12) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 86. § a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A hatóság a törvényben meghatározott adatokról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. E törvény hatósági nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései tekintetében hatósági nyilvántartás alatt közhiteles hatósági nyilvántartást kell érteni.
(1a) A hatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn. Senki sem hivatkozhat arra, hogy a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatot nem ismeri, kivéve ha a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adat személyes adatnak vagy törvény által védett titoknak minősül, és megismerhetőségének törvényi feltételei nem állnak fenn.
(1b) A hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság csak jogszabályban e célból meghatározott bizonyítási eszközt használhat fel.
(1c) Az (1a) és (1b) bekezdés tekintetében nem alkalmazható a 82. § (1) bekezdése.”
(13) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 99. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha jogszabály lehetővé teszi, a fellebbezésre jogosult a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot - a fellebbezésre jogosult elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett - telefonon is megteheti. Fellebbezés benyújtásának telefonon nincs helye.”
(14) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon államigazgatási hatósági ügyben a járási (fővárosi kerületi) hivatal, a kormányablak, a polgármester vagy a jegyző járt el.”
(15) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 162. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatóság köteles az ügyfél ügyintézési rendelkezését az elektronikus kapcsolattartás (beleértve a hangkapcsolatot biztosító elektronikus utat és a telefont) során figyelembe venni. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatóság az ügyféltől elektronikus nyilatkozatot csak akkor fogadhat el és elektronikus nyilatkozatot az ügyfélnek csak akkor küldhet, ha az ügyfél az ügyintézési rendelkezésében vagy az ügyintéző személyes közreműködésével történő eljárási cselekmények esetében az adott eljárás során ezt nem zárta ki.”
(16) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 171. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) E törvénynek az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXIV. törvény 55. §-ával módosított 21. § (1) bekezdés a) pontját e rendelkezés hatálybalépését követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(17) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 172. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„l) törvény által védett titok: a minősített adat, továbbá az üzleti, a bank-, a biztosítási, az értékpapír-, a pénztártitok, a fizetési titok, az adótitok, a vámtitok, valamint a magántitok,”
(18) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg azokat az ügyeket, amelyekben a kormányablak az ügyre vonatkozó jogszabályban meghatározott hatóság mellett első fokon jogosult eljárni, valamint a kormányablak eljárásának részletes szabályait.”
(19) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény a következő 177. §-sal egészül ki:
„177. § E törvény
a) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
b) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
(20) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 38. § (1) bekezdésében az „az integrált ügyfélszolgálaton (a továbbiakban: kormányablak)” szövegrész helyébe az „a kormányablakban” szöveg, 50. § (5) bekezdésében a „törvény vagy kormányrendelet” szövegrész helyébe a „jogszabály” szöveg lép.
(21) Hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény X/A. Fejezete, 171. § (5)-(6) bekezdése és 176. §-a.
56. § (1) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha a kérelemhez benyújtott iratok és a rendelkezésre álló adatok alapján az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság azt állapítja meg, hogy a kérelmező a névjegyzékbevétel feltételeinek kétséget kizáróan megfelel, az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a szakhatóság megkeresését mellőzheti, és a szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegét maga állapíthatja meg.”
(2) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék - a 2. számú melléklet 1. pont a)-e), g), i), l) és n) pontjában, valamint s) pont sa) és sb) alpontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(3) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 5. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az ügyben jogerős döntést hozó bíróság az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenti, ha a szakértő szakvéleménye szakmai megalapozatlansága (a továbbiakban: megalapozatlan szakvélemény) miatt az eljárás elhúzódott vagy az felesleges költséget okozott.”
(4) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 8. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha)
„c) a névjegyzékbe megalapozatlan szakvélemény miatt öt alkalommal kerül bejegyzés,”
(5) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék - a 2. számú melléklet 2. pont a)-c) pontjában, e) pont ea), eb) és ed) alpontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(6) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 28/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés d) pontjában foglalt adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(7) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 2. számú melléklet 1. pontja a következő q) alponttal egészül ki:
(Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait, és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:)
„q) megalapozatlan szakvélemény adásának ténye, az ügyre történő utalással;”
(8) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény
a) 4. § (1) bekezdésében, 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában, 6. § (2) bekezdésében és 1. számú melléklet 2. pont b) alpontjában a „hatósági” szövegrész helyébe a „hatósági erkölcsi” szöveg,
b) 5. § (6) bekezdésében az „igazságügyért felelős minisztert” szövegrész helyébe az „igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságot” szöveg,
c) 8. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés f) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés c) és f) pontja” szöveg,
d) 32. § (1) bekezdésében a „2013.” szövegrész helyébe a „2014.” szöveg
lép.
(9) Hatályát veszti az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 2. számú melléklet 1. pont s) pont sb) alpontjában a „vagy a felmentés, valamint az eljárás megszüntetésének ténye” szövegrész.
57. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 2. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a jogosult nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, adószámát, engedélye számát és az engedély hatályosságának megjelölését.
(1b) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1a) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
58. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
59. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 11. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza
a) a büntetőeljárás befejezéséről határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság megnevezését és határozatának számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,
b) a támogatás igénybevételéhez kiállított igazolás számát és az abban szereplő áldozat 10. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatait,
c) a büntetőeljárásra vonatkozó adatok közül
ca) a büntetőeljárás befejezésének az eredményét (büntetőeljárás megszüntetése, felmentés vagy büntetőjogi felelősség megállapítása),
cb) a büntetőeljárás megszüntetése esetén a megszüntetés a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 190. § (1) bekezdésében, 192. § (1)-(2) bekezdésében, 192/A. § (1) bekezdésében vagy 267. § (1) bekezdésében meghatározott indokát a törvényhely pontos megjelölésével,
cc) ítélet és tárgyalás mellőzésével hozott végzés esetén a bűncselekménynek a Be. 258. § (2) bekezdés d) pontja szerinti megjelölését, felmentő ítélet esetén továbbá azt, ha a vádlott kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte,
cd) az áldozat eljárásjogi helyzetének megjelölését, vagy azt, hogy nem vett részt a büntetőeljárasban,
ce) ha az áldozat magánfélként polgári jogi igényt terjesztett elő, az arról szóló döntést,
cf) ha az ügyben folytattak le közvetítői eljárást, akkor ennek eredményét, megállapodás esetén, ha kár megtérítésére került sor, annak összegét,
d) ha a 8. § c)-e) pontjaiban foglalt feltételek valamelyike bekövetkezett, az erre vonatkozó adatokat, a 8. § h) pontja esetén azt, ha hamis vád, hamis tanúzás miatt az eljáró hatóság feljelentéssel élt vagy az ügyben büntetőeljárás indult.”
(2) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 45. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXIV. törvény 59. §-ával megállapított 11. § (5a) bekezdését e rendelkezés hatálybalépését követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
60. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A vasúti igazgatási szerv a kiadott működési engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
61. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 36. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az állami adóhatóság által a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja és a forgalmazó között létrejött megállapodás jóváhagyásáról vezetett nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
62. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 75. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartások - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülnek.”
63. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény X. Fejezete a következő 94/A. §-sal egészül ki:
„94/A. § A 95. § (1) bekezdésében, a 96. § (1) bekezdésében, a 97. § (1) bekezdésében, a 98. § (1) bekezdésében, a 99. § (1) bekezdésében, a 100. § (1) bekezdésében, a 101. § (1) bekezdésében, a 102. § (1) és (2) bekezdésében, a 103. § (1) bekezdésében és a 104. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
64. § (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítását az ügyfél-azonosító szám szolgálja. Mind a természetes személy ügyfélkörbe, mind az egyéb ügyfélkörbe tartozó ügyfél részére csak egy ügyfél-azonosító szám állapítható meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszer az ügyfél-azonosító szám tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(2) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó intézkedések országos földterület-azonosítási rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR). A MePAR közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A MePAR adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot - ideértve a tárolt adatok karbantartását is - az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.”
(3) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 31/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az intervenciós raktárregiszter a (2) bekezdésben foglalt adatok tekintetében - kivéve a 28. § (2) bekezdésében foglalt természetes személyazonosító adatokat - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(4) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 31/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31/B. § (1) A szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásának (a továbbiakban: VINGIS) adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.
(2) A VINGIS adatbázisa az ellenkező bizonyításáig hitelesen tanúsítja a rögzített adattartalom fennállását.”
65. § (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartásába azokat a természetes személyeket kell bejegyezni, akiket a kamara e törvény rendelkezései szerint tagjai közé felvett. A kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartása közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
(2) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A könyvvizsgáló cégek nyilvántartásába azt a gazdálkodó szervezetet (szervezetet) kell bejegyezni, amelynek e törvény rendelkezései szerint engedélyezett a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzése. A könyvvizsgálói cégek nyilvántartása közhiteles nyilvántartásnak minősül.”
(3) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamara - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő - elkülönített jegyzéket vezet a harmadik országbeli könyvvizsgálókról.”
(4) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamara - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő - elkülönített jegyzéket vezet a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodókról.”
66. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 83. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az (1) bekezdés c), f)-i), n), q) és r) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 84. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az (1) bekezdés b) pontjában foglalt adat tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(3) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 85. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
67. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 116. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni)
„b) a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével az 50 kVA-nál nagyobb, de legfeljebb 0,5 MW névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem csatlakozik villamosműhöz,”
(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 116. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni)
„e) a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a kisfeszültségű magánvezetékre, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult.”
(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény XXI. Fejezet Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 178/P. §-sal egészül ki:
„178/P. § E törvénynek az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXIV. törvény 67. §-ával megállapított 116. § (3) bekezdés e) pontját e rendelkezés hatálybalépését követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
68. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény XI. Fejezete a következő 178/A. §-sal egészül ki:
„178/A. § Az állami adóhatóság által az együttműködő közösségekről, a pénzforgalmi elszámolást választó adózókról és az MNB, illetve az EKB által hivatalosan közzétett árfolyamot alkalmazó adózókról vezetett nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
69. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 51/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A talajvédelmi hatóság a talajvédelmi szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás tartalmazza a szakértő:
a) természetes személyazonosító adatait,
b) lakcímét,
c) elérhetőségét,
d) iskolai végzettségét, az oklevelet kiállító intézmény megnevezését, helyét, valamint az oklevél számát és keltét,
e) gyakorlatának helyét, időtartamát,
f) talajvédelmi szakterületeinek megjelölését,
g) a talajvédelmi hatóság által megadott nyilvántartási számát.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés f) és g) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(2) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 61. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
70. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés c), l), m), n), o), q) és r) pontja szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(2) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A FELIR a (2) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
71. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szervként vagy közhasznú szervezetként működő előadó-művészeti szervezetekről és az ágazati érdekegyeztetésben részt vevő előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetekről a kijelölt szerv nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás az előadó-művészeti szervezetek (2) bekezdés a) pontjában, b) pont ba) és bd) alpontjában szereplő adatai tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
72. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás a 18. § (6) bekezdés a) pont ag) alpontjában, b) pont bh) alpontjában, c) pont cg)-ci) alpontjában, d) pont db) alpontjában, valamint e) pont eb) alpontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(2) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 38. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Adattár a (2) bekezdés szerinti adatok tekintetében - a 33. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5) Az Adattárba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság bizonyítékként kizárólag közokiratot, teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint a körzeti erdőtervezés során keletkező iratot használhat fel.”
(3) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény „Az Országos Erdőállomány Adattár” alcíme a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § (1) Az Adattárban a közjóléti létesítmény alábbi adatait kell nyilvántartani:
a) nevét, egyedi azonosítóját, típusát;
b) földrajzi elhelyezkedését (megye, hely, tag, részlet);
c) a kezelő megnevezését;
d) a területén található közjóléti berendezések típusait és mennyiségét; valamint
e) a létesítmény jogszabályban meghatározott műszaki paramétereit.
(2) Az Adattárban a nem közjóléti létesítményhez kapcsolódó közjóléti berendezés alábbi adatait kell nyilvántartani:
a) a közjóléti berendezés megnevezését;
b) a közjóléti berendezés jogszabályban meghatározott műszaki paramétereit; valamint
c) a kezelő megnevezését.
(3) Az Adattárban a 92. § (2) bekezdése szerint lovaglásra és járműközlekedésre kijelölt utak alábbi adatait kell nyilvántartani:
a) az engedélyezett használat típusát; valamint
b) az út nyomvonalát legalább 5 m pontossággal.
(4) Az Adattárban a 93. § (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt turistaútvonal alábbi adatait kell nyilvántartani:
a) a turistaútvonal nyomvonalát legalább 5 m pontossággal; valamint
b) a turistaútvonal jelzését.”
(4) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény IV. Fejezete a következő 50/A. §-sal egészül ki:
„50/A. § A külön jogszabály alapján nemzeti hatáskörben 2004. május 31-ig támogatással létesített erdő telepítéséhez kapcsolódó pénzügyi tételt keletkeztető műveletekről az erdészeti hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.”
(5) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény „Az erdőfelújítás” alcíme a következő 52/A. §-sal egészül ki:
„52/A. § Az erdők felújításának csekély összegű (de minimis) támogatásáról szóló külön jogszabály alapján igénybe vett támogatás 2008. január 1-jét megelőzően - az erdészeti hatóság által kiadott engedély alapján - végzett véghasználatok után keletkezett erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére az erdő természetes, illetőleg mesterséges felújítása érdekében végzett erdőgazdálkodási tevékenységekhez kapcsolódó pénzügyi tételt keletkeztető műveletekről az erdészeti hatóság közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.”
(6) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 56. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az erdészeti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint bejelentett erdőkárokról az alábbi adatokkal hatósági nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Országos Erdőkár Nyilvántartás):
a) a bejelentő természetes személyazonosító adatai,
b) a károsítás helye,
c) a károsító kódja,
d) a károsítás mértéke,
e) a károsítással érintett terület, valamint
f) a károsítás észlelésének időpontja.
(4) Az Országos Erdőkár Nyilvántartás a (3) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(7) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény „Az erdei haszonvételek általános szabályai” alcíme a következő 69/A. §-sal egészül ki:
„69/A. § (1) Az erdészeti hatóság a földalatti gomba gyűjtésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyekről, valamint a részükre kiadott tanúsítványról és gyűjtési naplóról az alábbi adatokkal hatósági nyilvántartást vezet:
a) feltételeket teljesítő személy természetes személyazonosító adatai,
b) a jogszabály szerinti tanfolyam elvégzésének ideje,
c) a tanfolyam elvégzéséről szóló tanúsítvány sorszáma,
d) a földalatti gomba gyűjtéséhez kiadott gyűjtési napló sorszáma, valamint
e) a gyűjtési napló kiadásának ideje.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(8) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 72. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az erdészeti hatóság az e célból elkülönített számlájára jogszabályi rendelkezés alapján elhelyezett letétekről az alábbi adatokkal nyilvántartást vezet:
a) a letétet letevő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet azonosító adatai,
b) a letét jogcíme,
c) a letét jogosultjának neve, valamint
d) a letét elhelyezésének ideje.
(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(9) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 98. § (1a) és (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 98. § a következő (1c)-(1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az erdészeti hatóság az erdészeti munkák szakmai irányítására és az erdő őrzésére jogosult személyekről erdészeti szakszemélyzeti és jogosult erdészeti szakszemélyzeti névjegyzéket vezet. A névjegyzékben a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetet, illetve jogosult erdészeti szakszemélyzetet elkülönítetten kell nyilvántartani.
(1b) A névjegyzék az erdészeti szakszemélyzet alábbi adatait tartalmazza:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) a szakszemélyzet besorolása:
ba) erdészeti szakszemélyzetként, vagy
bb) jogosult erdészeti szakszemélyzetként,
bc) felsőfokú végzettségű jogosult erdészeti szakszemélyzetként,
c) nyilvántartási kód,
d) rendészeti feladatok ellátása,
e) a továbbképzéseken való részvételt igazoló bejegyzések,
f) lakcím vagy tartózkodási hely,
g) telefonszám, e-mail cím, valamint
h) az erdészeti hatóság által az erdészeti szakszemélyzettel szemben alkalmazott szankciók.
(1c) Az (1a) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1b) bekezdés a), f), valamint g) pontjában foglalt adatok kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(1d) A szakszemélyzet a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkező változást köteles az erdészeti hatóság állandó lakóhely, vagy tartózkodási hely szerint illetékes területi szervéhez 15 napon belül bejelenteni.
(1e) A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára, valamint szolgálati jelvényére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.”
(10) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 103. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az erdővédelmi szolgálat tagja szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára, valamint szolgálati jelvényére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.”
(11) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény XI. Fejezete a következő alcímmel és 105/A. §-sal egészül ki:
„Nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályok
105/A. § (1) Amennyiben e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásokba történő bejegyzésnek, törlésnek, adatmódosításnak kizárólag közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy más közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel alapján van helye.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az erdészeti hatóság által vezetett nyilvántartásokban szereplő közhiteles adatokról az erdészeti hatóság kérelemre adatot szolgáltat annak a természetes vagy jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, akire nézve a nyilvántartás adatot tartalmaz, illetve akinek az adat megismeréséhez jogos érdeke fűződik. A jogos érdek fennállását annak kell igazolnia, aki az adatszolgáltatást erre a körülményre hivatkozva kéri.
(3) Az erdészeti hatóság a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódóan az erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosának, vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jogosultjának alábbi személyes adatait kezeli:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakcím, székhely,
c) adóazonosító jel, adószám,
d) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a cég képviseletére jogosultak neve, adóazonosító jele, lakcíme,
e) elektronikus ügyintézés, kapcsolattartás esetén az elektronikus levélcím, telefonszám.
(4) A (3) bekezdés szerinti személyes adatok legfeljebb 10 évig kezelhetőek.
(5) Az erdészeti hatóság a (3) bekezdésben meghatározott jogosultak (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti, a tulajdoni lapon szereplő személyes adatait - az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályokban meghatározott formában és módon - jogosult az ingatlanügyi hatóságtól átvenni.”
(12) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény „Az erdővédelmi bírság” alcíme a következő 111/A. §-sal egészül ki:
„111/A. § (1) Az erdészeti hatóság az általa határozattal kiszabott erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírságokról hatósági nyilvántartást vezet az alábbi adattartalommal:
a) bírsággal sújtott természetes személy vagy gazdálkodó szervezet azonosító adatai,
b) bírsággal sújtott személy erdőgazdálkodói kódja (erdőgazdálkodó esetén),
c) bírsággal érintett erdőrészlet azonosítója,
d) bírság jogcíme,
e) bírság alapja,
f) kiszabott bírság összege,
g) jogsértés időpontja,
h) bírság kiszabásának ideje,
i) bírságot kiszabó határozat ügyiratszáma, valamint
j) bírság megfizetésének időpontja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt adatok kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat a bírság megfizetésének időpontjáig, de legalább 3 évig tartja nyilván.”
(13) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 98. § (2) bekezdésében az „Az erdészeti szakszemélyzet” szövegrész helyébe az „A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet” szöveg lép.
